A helyreállítási és rezilienciaeszköz félidőben: az Európai Unió sikeres új támogatási eszköze?
SOMOSI SAROLTA – FARKAS BEÁTA
Az Európai Unió 2020-ban bevezetett NextGenerationEU pénzügyi támogatási programjának középpontjában a válságkezelést célzó helyreállítási és rezilienciaeszköz (Recovery and Resilience Facility – RRF) áll. Az új támogatási forma radikális újdonsága, hogy a forrásokat uniós hitelfelvételből biztosítják és a kifizetéseket a meghatározott teljesítmények eléréséhez kötik. A támogatások célrendszere a zöld- és digitális átállás mellett a kohéziós politikát is magába foglalja, és összekapcsolódik a tagállamok országspecifikus ajánlásaival. A program félidős értékelésének célja, hogy feltárja az RRF hatékonyságát a komplex célok, különösen a zöld- és digitális átalakulás terén. A tanulmány az RRF bemutatása után az európai uniós bizottsági és szakértői értékelésekre összpontosít, majd elemzi a legtöbb forrást lehívó hat ország teljesítményét. Az eddigiek alapján az állapítható meg, hogy a reformok ösztönzése, különösen a zöldátállás terén vannak biztató eredmények. Azonban éppen az RRF-en túlmutató újítás, a teljesítményalapú finanszírozás tapasztalatai a leginkább kétségesek. Ez azért figyelemreméltó, mert a 2028-ban kezdődő hétéves költségvetési időszakban az RRF tapasztalatai befolyásolni fogják a kohéziós politika finanszírozását
TUDOMÁNYOS TÁJÉKOZTATÓ
Iparbiztonsági kockázatok a magyar akkumulátorgyártásban és az ezzel kapcsolatos kommunikáció
ÉLTETŐ ANDREA
A Külgazdaság 2024/7–8. számában megjelent cikk a magyarországi akkumulátoripar jogi szabályozásának egyes környezeti hatásait mutatta be. Ez a tanulmány az előző folytatásaként a gyárakon belüli és kívüli iparbiztonsági kockázatokat, az ezzel kapcsolatos kormányzati tájékoztatást és a civil szervezetek tevékenységének kezelését tárgyalja. Bizonyított, hogy a dél-koreai cellagyárak és újrahasznosítók az elmúlt évek során rendszeres, ismétlődő szabálytalanságokat követtek el Magyarországon, amelyek a dolgozók veszélyeztetéséhez és balesetekhez vezettek. A hatóságok mindezek hatékony elhárításában tehetetlennek bizonyultak. A gyárak esetében a profitszerzés érdekei sokszor felülírják a biztonság és az egészség szempontjait. Az iparbiztonsági kockázatok a kínai gyárak tömeges betelepülésével normál üzemmódban is tovább nőnek. Minderről a lakosság érdemi tájékoztatás helyett olyan propagandát kap, ami a zöldremosás összes eszközével operál, s eközben az aggódó civil csoportokat a hatóságok igyekeznek többféleképpen korlátozni
VÉLEMÉNY
Az Európai Unió döntéseinek minősége és a tagállami szuverenitás
HERMAN JÁNOS
Az európai uniós döntéshozatal nem versenyképes a multipoláris világban. A sokszereplős, heterogén, szektoronként eltérő szabályrendben hozott uniós döntések hosszadalmas és
részletező tagállami alkudozás után születnek. Az Unió létét és a döntések tartalmát elvben megalapozó, közös európai érdek megjelenítése az alkufolyamat jellemzőiből adódóan gyenge, sőt, gyakorta el is marad. Ezért a döntések nem adnak sem ösztönzést, sem pedig irányt a (további) közös cselekvéshez. Az EU a közösségi hatáskörben lévő területeken jobban, a teljesen tagállami hatáskörben maradt külpolitikában gyengébben teljesít. A döntéshozatal hatékonysága javításának korlátja, hogy az EU a kormányközi egyeztetés és egyezkedés alapjára épül, és végső soron mindig visszaszorítható erre. Az Unió intézményi-szerkezeti fejlődése félkész állapotban fagyott be anélkül, hogy a politikai integráció megindult volna. A döntéshozatal hiányosságai ebben gyökereznek, ezért az uniós döntéshozatalt nem lehet valóban hatékonnyá tenni felszíni korrekciókkal, vagyis a kormányközi megalapozás és dominancia érintetlenül hagyásával. Növelheti a reformambíciót a válságok-próbatételek sorozata, a mai döntési modell csökkenő hozama, illetve az Unió közeledő, újabb bővítése. Szerény, de hasznos első lépés lehet a minősített többségi szavazás általánossá tétele.
JOGI MELLÉKLET
A Kereskedelmi Világszervezet vitarendezési mechanizmusa és jelenlegi válsága
ANTAL ORSOLYA
Jelen tanulmány célja, hogy egy széles perspektívából mutassa be a WTO vitarendezési mechanizmusát. Ennek megfelelően azon állomások bemutatására törekszik, amelyek a vitarendezési mechanizmus kialakítása során mérföldkőnek számítottak. Tárgyalja a Vitarendezési Testület hatáskörét, az eljárás menetét, a döntések végrehajtására vonatkozó szabályokat, valamint bemutatja az előre meghatározott szabályok alapján működő békés vitarendezés elemeit is, hangsúlyozva, hogy e szabályok alkalmazása mind ez idáig garantálta, hogy az erősebb tagországok ne élhessenek vissza az erőfölényükkel a gyengébb tagállamok kárára. A cikk a döntések végrehajtását megelőző eljárást és a jelenlegi vitarendezési válság főbb momentumait is bemutatja. Ismerteti a többoldalú ideiglenes fellebbezési választottbírósági eljárást (Multi-Party Interim Appeal Arbitration Arrangement, MPIA), mivel a jelenlegi körülmények között ennek a fórumnak az eljárása vehető igénybe, ha az adott tagállam nem elégedett a vitarendezési panel jelentésével.