Külgazdaság – Körkérdés 2025
LESZ-E ÚJ VILÁGREND? HA IGEN, MILYEN? NETÁN A KÁOSZ LESZ A REND? ÉS HOL LANDOL MAGYARORSZÁG?
Global disorder, global (dis)order, global dis-order. Attól függően, hogy a szerzők vagy az intézmények mit óhajtanak hangsúlyozni, variálják az angol kifejezést. A disorder a Cambridge Dictionary szerint a rendetlenség, a szervezettség hiányát jelölő állapot. A brit akadémia viszont felveti azt a kérdést is: a „global disorder” csupán az „order”, azaz a rend hiányát jelöli, vagy inkább azzal kell jellemezni ezt az állapotot, amilyen mértékben a „disorder” különbözik a fennálló rendtől. A kérdéskör felfejtésére nemzetközi dialógust indított el. A „dis” kiemelése az „order” előtt, akár zárójellel történik, akár kötőjel fűzi össze a kettőt, azt jelzi, hogy nem köznapi értelemben vett rendetlenség lett úrrá a globális világban a politikától a gazdaságig, az ideológiákig, egészen a hétköznapokig, hanem a dis-order állapot valamiféle új rend felé halad. Kialakulóban van tehát a rendetlenség rendje? Vagy a rend hiánya, azaz a rendtelenség maga lesz az új rend?
„A geopolitikai feszültségek által szétszakított világban a politikai döntéshozók számos válsággal szembesülnek, ami a közgazdászok által új globális dis-order”- ként jellemezhető állapothoz vezet. Ezzel egyidejűleg az iparpolitika újjáéledése a gazdaságba való állami beavatkozás visszatérését jelzi. Bár a hangsúly a kockázatmentesítésre helyeződött át, nem a leválasztásra, a kulcsfontosságú ágazatokban az Egyesült Államok és az Európai Unió igyekszik aktívan csökkenteni Kínától való függőségét. Ennek a megközelítésnek gazdasági és geopolitikai következményei lesznek, és potenciálisan elősegítheti a politikailag szövetséges kereskedelmi blokkok közötti kereskedelem bővülését” – állítja a Jacques Delors Intézet nemrég megjelent kiadványa, amely alapvetően a lehetséges világgazdasági válaszokra koncentrál. Nyilván léteznek másféle nézőpontok és értelmezések is. A világ átvészelte a pandémiát, átevickélt egy súlyos inflációs hullámon, beléphet egy új növekedési szakaszba – ha lesz ilyen. Mindez úgy történik, hogy a biztonságra törekvő blokkok és nagyhatalmak szándékoznak megvédeni piacaikat. A széttartó gazdasági folyamatokba belejátszanak a hatalmi centrumok közti erőviszonyok változásai: erősödik a BRICS, Kína egyre agresszívebben nyomul, Európában gyengülnek a hagyományos liberális demokrácia hívei, Donald Trump megválasztása önmagában is kihívást jelent, alkalmazkodási kényszerrel jár. Mindemellett Európát továbbra is nyomasztja és megterheli Oroszország Ukrajna elleni háborúja.
Ebben a megváltozó világban a magyar kormány mintha előre óhajtana menekülni. A miniszterelnök a globális mezőny három erős figurájához – Donald Trumphoz, Vlagyimir Putyinhoz és Hszi Csin-pinghez – köti magát és országát, és ma már megoldhatatlannak látszó konfliktusba lavírozta magát az Európai Unióval. Az irányt is megadta: előre az évi 3-6 százalékos gazdasági növekedési pályára, amelyre az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv repít fel, a garanciáját pedig a gazdasági semlegesség adja.
Mi sül ki ebből?
Arra kértük a Külgazdaság állandó szerzőit, hogy a globális tájkép egészét vagy annak bármely elemét vizsgálják meg, írják le észrevételeiket, reményeiket vagy félelmeiket. Az ajánlott műfaj a szikár elemzéstől az esszén át a tudományos fantasztikum világáig vagy a disztópiáig terjedhet.
Azonban a szabadon szárnyaló gondolatokat is kéretik tízezer karakterbe szorítani.
A válaszok 2025. január 18. és február 18. között érkeztek a szerkesztőségbe.
Válaszolnak:
Antalóczy Katalin- Sass Magdolna: Már a jövő sem a régi – csak kérdéseink vannak • Becsey Zsolt László: Kardcsörtető kezdet, higgadtabb folytatás? • Bod Péter Ákos: Fokozott külső kitettség belső kockázatokkal • Csaba László: Magyarország a világrendetlenségben • Csáki György: Trump második elnökségének gazdasági következményei • Győrffy Dór: A normák nélküli világrend • Halmai Péter: Globális dezintegráció? A globális szabadkereskedelem víziójától a geoökonómiai fragmentációig • Hárs Ágnes: Sok vagy kevés? vendégmunkás-toborzás Magyarországon • Herczog László: Egyedül nem megy • Karsai Gábor: Államformája kakisztokrácia • Katona Tamás: Hol lehet a helyünk az új világban? • Mérő Katalin: Kriptoeszközök, a digitális jegybankpénz és a pénzügyek új világrendjének lehetséges irányai •, Muraközy László: Kié a 21. század? az egyesült államok kontra multipoláris világ • Nagy Katalin: Szép új világ − merre tartasz? • Palócz Éva: Mit kíván a magyar kormány: fogyasszunk vagy állampapírt vegyünk? • Pleschinger Gyula: “Come rain or come shine” • Richter Sándor: Ördög a falra festve? •Rosta Miklós: A politikai kapitalizmus felemelkedése és annak hatásai •Vakhal Péter: Kockázatokról és mellékhatásokról
ÚJ KÖNYVEK
Egy decentralizált birodalom közös pénzének megteremtése a 16.században
Recenzió Oliver Volckart The Silver Empire: How Germany Created Its First Common Currency (Az ezüst birodalom: Hogyan teremtette meg Németország az első közös valutát? Oxford University Press, 2024, 377 oldal) című könyvéről
Soós Károly Attila
A 16. század első évtizedeiben a Szent Római (gyakorlatilag német) Birodalomban uralkodó monetáris rendetlenség egyre nagyobb problémát okozott. A mintegy 360 birodalmi egység (választófejedelmi királyságok, fejedelemségek, birodalmi városok stb.) egyharmada bocsátott ki érméket. A birodalomban 1480 és 1550 között vert érmék teljes számát 4500-ra becsülték. Természetesen nem mindegyikük volt állandóan és mindenütt forgalomban. A szélsőséges monetáris sokféleség azonban – amely a hamisítást, azaz az érmék kisebb ezüsttartalommal való másolását is megkönnyítette – sok gondot okozott. Kevesebb gondot a „profiknak” (kereskedőknek) és többet az „egyszerű embereknek” (parasztoknak, kézműveseknek, munkásoknak stb.), akiknek politikai jelentősége ebben az időszakban egyre nőtt. V. Károly császár (1519–1555) fontos és hasznos erőfeszítéseket tett a közös valuta megteremtése érdekében. Úgy tűnik azonban, hogy utódja, Ferdinánd diplomáciai képességeire volt szükség a végső sikerhez szükséges kompromisszumok és a fejedelemségekkel való konszenzus kialakításához. Emellett ő kiváló szakembereket is talált és aktivizált, akik képesek voltak olyan intézményeket létrehozni, amelyek garantálni tudták a pénzreform tartósságát.