A magyar gazdaság európai uniós perspektívái – a dezintegráció költségei és a visszailleszkedés hasznai
GULÁCSI GÁBOR*
A cikk célja szempontokat adni a Magyarország EU-tagságának gazdasági jelentőségéről, illetve a dezintegráció veszteségeiről szóló tudományos vitához. Az uniós hasznokat és a dezintegrációs költségeket a nettó EU-transzfereken túllépve vizsgálja, és azokra nagyságrendi becsléseket ad. A magyar gazdaság és az EU kapcsolatának változására hat forgatókönyvet vázol. Az elemzést a forgatókönyvek makrogazdasági pályája három kiemelt eleme – beruházások, pénzügyi stabilitás, GDP-emelő hatások – eltéréseinek feltérképezésére és hatásbecslésére korlátozza, az egyes forgatókönyvek bekövetkezési valószínűségét nem tárgyalja. Az EU-hoz való viszony perspektívái a jelenlegi helyzet befagyásától a szembenállás eszkalálódásáig, a huxitig (Hungarian exit), sőt az unió bedöntéséig terjednek. A cikk következtetése, hogy „soft huxit” nem lehetséges, a „hard huxit” velejárója pedig a schengeni övezet elhagyása. Ugyanígy „Brüsszel elfoglalása” esetén sem lehetséges az EU félig történő visszabontása és a 30 évvel ezelőtti közös piacként való újraindítása, hanem csak a teljes bedöntése. A másik lehetséges jövőbeli irány Magyarország visszailleszkedése az EU-ba, majd továbblépés az euró bevezetése felé. Az egyik végletben Magyarország újra perifériára szorul, és a gazdasági teljesítmény a koronavírus-járvány alatti leállás hatásának többszörösével zuhan. A másik véglet szerint megerősödnek azok a kötelékek, amelyek a fejlett világ egyik – sok belső nehézséggel küzdő és kiutakat kereső – centrumához kapcsolják Magyarországot.
Journal of Economic Literature (JEL) kódok: E42, F43, P16, P2,
kulcsszavak: EU-tagság tagállami hasznai, egységes piac, schengeni övezet, uniós támogatások felfüggesztése, huxit, „Brüsszel elfoglalása”, euróbevezetés.
A szankciók potenciális hatása az európai és az orosz gazdaságra egy értékláncalapú megközelítésben
VAKHAL PÉTER
A globalizált világban a gazdaságokat a globális értékláncok (global value chains – GVC) kötik össze, amelyekben az egyes országok különböző termelési szakaszokra specializálódnak. A kölcsönös függőség különböző kereskedelemkorlátozó intézkedések révén megszakadhat, ami potenciálisan hátrányosan érintheti mind a szankcionált országot, mind a korlátozásokat bevezető gazdaságokat. Ez a tanulmány az Európai Unió által Oroszország Ukrajna elleni háborújára válaszul bevezetett szankciók értékláncokon keresztül gyakorolt hatását vizsgálja. Kiinduló feltételezése szerint az EU gazdasága, amelynek jelentős része nagymértékben függ az orosz energiaimporttól, szenved leginkább a szankcióktól. Ezt a hipotézist az írás kvantitatív adatok, köztük kereskedelmi statisztikák, hivatalos dokumentumok és input-output (IO) modellek segítségével vizsgálja. Az eredmények meglepő aszimmetriát tárnak fel. Az EU által kivetett szankciók nagyobb mértékben érintik az orosz importot, mint az exportot. A modellbecslés szerint ez közel 2 százalékos lassulást okoz az orosz gazdaságban, míg az EU-ra gyakorolt hatás kevesebb mint 1 százalék. A terhek azonban nem oszlanak meg egyenletesen. Az EU kelet-európai tagállamai (Litvánia, Lettország és Észtország), amelyek szoros kereskedelmi kapcsolatokat ápolnak Oroszországgal, jobban ki vannak téve a negatív hatásoknak. Ezen túlmenően az orosz légi közlekedés, a vegyipar, a kőolaj-finomítás és a fémipar visszaesése a szankciók miatt az átlagosnál nagyobb mértékű.
Meritokrácia vagy informális hálózatok? Az MTA levelező tagságának odaítélési mechanizmusáról
FERTŐ IMRE*
A Magyar Tudományos Akadémia (MTA) levelező tagságának odaítélési mechanizmusa központi kérdés a hazai tudományos életben. Nem pusztán arról van szó, hogy ki válik akadémikussá, hanem mélyebb, strukturális problémák állnak a háttérben: miként mérhető a tudományos kiválóság, és hogyan garantálható az intézményes legitimitás. Ez az írás az MTA IX. osztályán belül az 1990 és 2025 közötti jelölési folyamatokat vizsgálta meg, hangsúlyt helyezve a közgazdaságtan, jog és a többi társadalomtudomány területére. A kvantitatív elemzés során világossá vált, hogy a tudományos teljesítmény – publikációs és idézettségi mutatók – csupán mellékszereplő. A főszerepet az informális kapcsolati hálók játsszák: a sikeres jelölések mögött rendre erős támogató hálózat áll. A kiválasztási folyamat tehát nem elsősorban meritokratikus elvek alapján működik, hanem informális alkuk és kapcsolati tőke alapján. Az intézményi kötődések, valamint a demográfiai tényezők, mint például a nem és életkor, marginális szerepet kapnak csupán. Az elemzés rávilágít arra, hogy komoly intézményi reformokra van szükség ahhoz, hogy az akadémiai kiválasztás valóban a tudományos teljesítményre, és ne informális kapcsolatokra épüljön.
Journal of Economic Literature (JEL) kódok: A1, I2, D7, J44
Kulcsszavak: tudományos díjak, tudománymetria, hálózatok.
JOGI MELLÉKLET
A kényszermunkával előállított áruk kereskedési tilalma
CSEKŐ KATALIN*
Az Európai Unió új, ESG-alapú szabályozási rendszere 2024 decemberében új elemmel, a kényszermunkával előállított termékek külkereskedelmét és belsőpiaci forgalmazását tiltó rendelettel bővült. A törvény hatálya alá tartozó upstream és downstream1 vállalkozásoknak mind az előállítási, mind a (kül)kereskedelmi folyamataikat meg kell tisztítaniuk bármely olyan árutól vagy szolgáltatástól, amely sérti a tisztességes munkakörülményekre2 vonatkozó európai alapelveket. A cikk az Európai Unió kényszermunkával előállított termékek uniós piacon belüli tilalmáról szóló rendeletében3 előírt vállalati adatszolgáltatási kötelezettség amerikai összefüggését és a jelentéssel kapcsolatos feladatok CSDD-irányelv4 és ESRS (European Sustainability Reporting Standards) általi meghatározottságát mutatja be. Az uniós kényszermunka-mentességi rendeletből eredő vállalati átvilágítási, ellenőrzési és dokumentációs kötelezettségek a globális értékláncok szervezeti struktúrájának és működési modelljének radikális átalakulását vetítik előre.
Journal of Economic Literature (JEL) kódok: K220, F180.
Kulcsszavak: kényszermunka, értékláncok, CSDDD, ESRS