Mennydörgés vagy földrengés?
Milyen hatással van a protekcionizmus a hálózatos szerkezetű globális gazdaság működésére és feszültségszintjének alakulására?
BÓDI-SCHUBERT ANIKÓ – RITZL ILDIKÓ*
Az elmúlt évek eseményei: a koronavírus-járvány, a geopolitikai feszültségek kiéleződése, az ezekkel járó gazdasági nehézségek és az áringadozások rámutattak a globális ellátási láncok sérülékenységére és kiszolgáltatottságára, ami felerősítette a protekcionista törekvéseket. A tanulmány a globális gazdaságot vállalatok és intézmények közötti kapcsolatokból felépülő hálózati struktúraként elemzi, továbbá protekcionizmusnak tekint minden olyan állami beavatkozást, amely saját céljai érdekében befolyásolni kívánja a globális kereskedelmet, illetve tőkeáramlást. Mindezekből kiindulva két fő kérdésre keresi a választ. (1) A protekcionista beavatkozások hatással vannak-e a globális gazdaság szerkezetére és hálózati kapcsolatrendszerére? (2) Fokozza-e a protekcionizmus a globális hálózati feszültséget? A protekcionizmusra és a globális feszültség alakulására, majd a kapcsolatuk elemzésére dina-mikus faktormodellel kompozit indikátorok kiszámítására került sor. Az eredmények szerint a protekcionizmus két változóval mérhető: az egyik a feldolgozóipari termékeket gyártó országokra, a másik a nyersanyagtermelő országokra jellemző dinamikát tartalmazza. A globális feszültség alakulását mérő változó ezekre szignifikáns hatást gyakorol, míg a protekcionizmus csak a feldolgozóipari termékeket gyártó országokon keresztül befolyásolja a globális gazdaság teljesítményét. Ugyanakkor a protekcionizmus által kifejtett hatás átmenetinek tekinthető, nem váltja ki a globális hálózat strukturális átalakulását.
Journal of Economic Literature (JEL) kódok: C32, F12, F13, F51, F62.
Kulcsszavak: protekcionizmus, globális hálózat, globális feszültség, dinamikus faktormodell.
Az ESG a nemzetköziesedés tükrében
HORVÁTH GÁBOR – CSAPI VIVIEN*
A globális gazdasági integráció és a fenntarthatóság iránti társadalmi, szabályozói és befektetői elvárások egyre szorosabb összefonódása új kihívások elé állítja a vállalatokat. A nemzetközi piacokra lépő cégek számára különösen fontos, hogy fenntarthatósági teljesítményüket a változó külső normákhoz igazítsák. A tanulmány azt vizsgálja, hogy a nemzetközi jelenlét (külföldi bevételi arány), valamint a méret és a tőkeszerkezet miként befolyásolja a vállalatok fenntarthatósági teljesítményét (ESG), illetve ezen belül a környezeti (E – environmental), társadalmi (S – social) és vállalatirányítási (G – governance) dimenzió hozzájárulását e teljesítményhez. A 2013 és 2023 közötti időszakra vonatkozó, az LSEG Workspace adatbázisból származó adatok alapján panelregressziós modelleket alkalmaz az összefüggések feltárásához, kontrollváltozóként bevonva többek között az árbevételt, a működési eredményességet (OROA) és a kötelezettségek arányát. Az eredmények szerint a nemzetköziesedés szignifikánsan és pozitívan hat az ESG-értékekre, ami arra utal, hogy a külföldi piacokra lépő vállalatokat erősebb szabályozási és stakeholder-nyomás ösztönzi fenntarthatósági céljaik és gyakorlataik fejlesztésére. A vállalatméret és a magasabb kötelezettségarány szintén erős pozitív
kapcsolatban áll az ESG-pontszámokkal, míg a magasabb rövid távú működési eredményesség általában gyengébb ESG-fókuszt jelez. A pillérenkénti vizsgálat szerint a vállalatirányítási (G) dimenzió esetében a nemzetköziesedés és egyéb vállalati sajátosságok hatása kevésbé erős, mint a környezeti (E) és társadalmi (S) vonatkozásban. A bontott részsokaságokra alkalmazott modellek konklúziója alapján a változók közötti kapcsolat szektorálisan eltérő karakterisztikát mutat. A tanulmány fontos tanulságokkal szolgál a vállalatvezetők, a szabályozók és a befektetők számára a fenntarthatósági és nemzetköziesedési stratégiák összehangolását illetően.
Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F23, M14, G32, M14.
Kulcsszavak: nemzetköziesedés, ESG-teljesítmény, fenntarthatóság, tőkeszerkezet, szektorális különbségek.
NÉZŐPONT
Mesterséges intelligencia a közgazdasági kutatásban
FERTŐ IMRE*
A mesterséges intelligencia (MI) térhódítása alapvetően alakítja át a közgazdasági kutatások módszertani, etikai és szakpolitikai környezetét. A tanulmány három kulcskérdést vizsgál: hogyan egyeztethető össze az MI adaptív, adatvezérelt megközelítése a közgazdaságtan oksági elemző szemléletével; milyen hatással van az MI a munka, a tőke és a tudás eloszlására; valamint milyen intézményi és szabályozási mechanizmusokra van szükség az MI által generált előnyök maximalizálásához és a kockázatok kezeléséhez. Az elemzés rámutat, hogy miközben a gépi tanulási módszerek, mint a kauzális erdők és mélytanulási hálózatok, páratlan elemzési lehetőségeket kínálnak, az algoritmikus átláthatatlanság és az etikai dilemmák (például tor-zítások és adatvédelem) jelentős kihívásokat jelentenek. Kiemeljük, hogy a sikeres alkalmazás feltétele a módszertani fegyelem, a kutatói kompetenciák fejlesztése és a társadalmi egyenlőtlenségeket kezelő szakpolitikai intézkedések integrálása.
Journal of Economic Literature (JEL) kódok: C55, O33, D31.
Kulcsszavak: mesterséges intelligencia, gépi tanulás, oksági elemzés, adatvezérelt döntéshozatal, algoritmusetika.
Téglát téglára vagy tégláról téglára? Kína, a BRICS+ és az álcázott bipolaritás
LÁNG LÁSZLÓ*
A globális kontextus radikális változásával a BRICS+-jelenség megítélése 2025 első negyedévében minden korábbinál bizonytalanabb. Annyi bizonyosan állítható, hogy a globális Dél (és Kelet) középhatalmai láthatólag mindinkább érdekeltté válnak a ma már Kína által vezetett BRICS+-tagságban. Érdekeltségük kettős: a rezsimstabilitás erősítése, illetve ettől nem függetlenül, a Kínával való kapcsolatok (minél magasabb) személyes szintre történő emelése. Azaz a nemzetközi (és ebből következően hazai) legitimáció és a hazai akkumuláció, azaz a Kína serkentette növekedés angyali köre.
Kína érdeke, hogy önmagát ne az amerikai hegemónia egyetlen kihívójaként jelenítse meg. Kívánatosabbnak látja, hogy ehelyett a globális Dél, egy mind befolyásosabb új pólus vezető hatalmaként lépjen fel, erősítve a látszatot (és 2025 első negyedére már nem is alaptalanul), hogy a világrendet befolyásoló, rugalmasan változó hatalmi koalíciók versengésében kiemelt szerepe van. E szerepvállalásban az Oroszországgal való korlátok nélküli partnersége teher, mert visszahúzza a kétpólusú világrendbe, illetve annak radikális revíziójába. Az exponenciálisan bővülő BRICS+ keretében viszont ez a látszat fölpuhítható anélkül, hogy az Oroszország feletti befolyását elveszítené. Kínai szempontból a létező bipolaritás álcázva „win” és, ha kell, hát újratöltve is „win”.
Journal of Economic Literature (JEL) kódok: O01, F01, F02, F50, F55.
Kulcsszavak: BRICS, Kína, világrend, polaritás.
ÚJ KÖNYVEK
Recenzió
Komlos J. Foundations of real-world economics. What every economics student needs to know (3rd ed.). New York, USA: Routledge
(A reálgazdaságtan alapjai. Amit minden közgazdászhallgatónak tudnia kell) című könyvéről
BARDÓCZY TIBOR*
A recenzió John Komlos könyvének harmadik, angol nyelvű kiadását mutatja be. A szerző egyértelmű és nyílt kritikát fogalmaz meg a főáramú közgazdaságtan számos összetevőjével szemben. Alapállítása szerint a kapitalizmus, amelyben élünk, nem szolgálja a polgárok érdekeit, sokkal inkább a társadalmi elit gyarapodásának kedvez. Érvelését az elmúlt évtizedek gazdasági és társadalmi válságaiból merített példákkal és esettanulmányokkal támasztja alá. A könyv harmadik kiadása – olyan eseményekkel bővítve, mint a koronavírus-járvány – rávilágít az elmúlt időszak politikai és gazdasági vezetőinek hibáira, és arra következtet, milyen lenne egy ideális – de ugyancsak piaci alapon nyugvó – közgazdasági megközelítés. A recenzió Komlos kritikus szemléletét igyekszik átadni, könyvéből idézett gyakorlati példák segítségével.
Journal of Economic Literature (JEL) kódok: D01, E02, N00.
Kulcsszavak: főáramú közgazdaságtan, mikroökonómia, makroökonómia, fogyasztói viselkedés, társadalmi elit, viselkedési közgazdaságtan.