Oroszország elszigetelése a technológiától – mennyire hatékony a Nyugat stratégiai embargója?
MÁRKUS ÁDÁM – MEZŐ DÓRA – FENYVES VERONIKA – ERDEY LÁSZLÓ*
Bár Oroszország képes volt a nyugati stratégiai embargók kijátszására, jelen tanulmány rámutat arra, hogy ez nem a szankciók kudarcát jelzi. A szankció olyan mechanizmus, amely jelentős gazdasági költségeket ró az érintettekre, más szereplőket pedig korábban el nem érhető járadékban részesít.
A tanulmány részletesen elemzi az Oroszországgal szemben bevezetett stratégiai embargó hatásait a kettős felhasználású – az Európai Unió és szövetségesei által „közös magas prioritásúnak” minősített és nevezett – termékek körében. A tanulmány a rendelkezésre álló legrészletesebb és legfrissebb adatokra támaszkodva és szélesebb kitekintésben igazolja, hogy Oroszország elszigetelése rövid távon viszonylag sikertelen maradt az említett termékcsoportban. A geopolitikai kapcsolatok felborult rendszerében a szankciók felerősítettek néhány már korábban kezdődött elmozdulást, illetve bizonyos esetekben nem várt következményekkel is jártak. A külkereskedelem közvetítő államokon keresztül történő lebonyolítása a kritikus áruk jelentős áremelkedéséhez és minőségének romlásához vezetett Oroszországban. A szankciók hatékonyságát nem a teljes blokád egyébként is elérhetetlen követelményei alapján értékelni, hanem aszerint, hogy képesek-e tartós gazdasági és stratégiai feszültséget okozni a célállamban. Ez a tanulmány egyik leglényegesebb következtetése.
Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F13, F14, F51, F52.
Kulcsszavak: kettős felhasználású termékek, stratégiai embargó, szankciók, orosz– ukrán háború, kereskedelemelterelés.
A törékeny orosz vasúti logisztika helyzete: a munkaerőhiány, a szankciók és a finanszírozás nehézségeinek hatása az orosz vasút áruszállítási teljesítményére
BUCSKY PÉTER*
Az Oroszország által Ukrajna ellen 2022-ben indított háborúban, mint minden más fegyveres konfliktusban, kulcsszerepe van a logisztikának. A volt szovjet térség áruszállítási rendszerei döntően a vasútra épülnek, ezért is fontos, hogy a harcoló felek hogyan tudják biztosítani egyrészt a háborúhoz szükséges logisztikát, másrészt a gazdaság működtetését. Az előbbiben nem látni érdemi nehézségeket, az utóbbiban a műszaki, szankciós, kereskedelmi és munkaerőpiaci kihívások nehezen kezelhető, egymásra is kiható hatásai egyre nagyobb problémát okoznak. A szankciók hatására a vasúti eszközök, alkatrészek ellátása is ellehetetlenül korábbi formájában, a kínai import pedig nem váltotta ki teljeskörűen a korábbi nyugati technológiát és partnereket. Különösen jó példája ennek a vasúti áruszállításban kiemelt szerepet játszó, magas minőségű csapágyak esete. A szankciók hatására nemcsak az orosz vasút eszközellátása, hanem viszonylati szerkezete is átalakult. Az elmúlt évtizedben Kína és Európa között felépült tranzitforgalom hanyatlásnak indult, ezzel jelentős bevételkiesést okozva
az eleve egyre nehezebb pénzügyi helyzetbe kerülő orosz vasutaknak. Az egymást erősítő hatások összességében lassabb, drágább, nehezebben kiszámítható vasúti közlekedést jelentenek, ami szűkíti az orosz gazdaság fejlődési lehetőségeit.
Journal of Economic Literature (JEL) kódok: R6, L92, F51.
Kulcsszavak: vasúti áruszállítás, szankciók, nemzetközi kereskedelem.
Három pillér, egy cél: A közös európai védelem megteremtésének kihívásai és lehetőségei
KOLLER BOGLÁRKA – ÉLTETŐ ANDREA
A cikk az európai védelmi politika jelenkori kihívásait vizsgálja a közös védelmi stratégia megvalósításának lehetőségeire fókuszálva. Az egységes védelemnek voltak már figyelemre méltó kezdeményezései a nyugat-európai integráció indulásakor, de ezek politikai, ideológiai és szuverenitással kapcsolatos okok miatt nagyrészt eredménytelenek maradtak. A Krím-félsziget Oroszország általi 2014. évi annektálása és Oroszország 2022. februári Ukrajna elleni agressziója azonban sürgetővé tette az egységes európai védelmi stratégia újragondolását. Donald Trump újraválasztása és a transzatlanti kapcsolatok gyökeres átalakulása sürgetővé tette az Európai Unió önálló védelmi képességeinek megerősítését. A cikk a differenciált integráció fogalma alapján vizsgálja a védelmi politika rugalmas megközelítését, amely lehetővé teszi a különböző szintű elkötelezettséget és együttműködést az EU-tagállamok és harmadik országok között. Az írás a védelempolitika fiskális, ipari és innovatív aspektusait is bemutatja, hangsúlyozva a három pillér közötti összefüggéseket. A cikk amellett érvel, hogy a differenciált és integrált európai védelmi politika megteremtése elengedhetetlen az Európai Unió biztonságának megerősítése és versenyképességének erősítése szempontjából is, mert az átalakuló globális külpolitikai és külgazdasági térben csak így őrizhetőek meg az integráció vívmányai.
Journal of Economic Literature (JEL) kódok: H5, F5, O52.
Kulcsszavak: Európai Unió, védelempolitika, európai integráció, közös biztonság-és védelempolitika, versenyképesség, védelmi ipar, differenciált integráció.
NÉZŐPONT
Trump 2.0: új kereskedelmi háború – egy világrend vége
CSÁKI GYÖRGY*
Donald Trump az USA 47. elnökeként folytatja, amit 45. elnökként megkezdett, a sokoldalú nemzetközi szervezetek gyengítését és egy csaknem évszázada példátlan protekcionizmus kibontakoztatását, ezúttal azonban (sokkal erősebb politikai legitimációjára támaszkodva) mindent gyorsabban, agresszívabban és magasabb szinten megvalósítva. A magas általános vám bevezetésével, az ehhez adódó országonként eltérő mértékű vámokkal elnökségének első hat hónapjában felrúgta azt a szabályalapú nemzetközi gazdasági rendet, amelynek a diszkriminációmentesség volt a kereskedelempolitikai alapelve. A tárgyalásokon alapuló és a kölcsönös előnyöket kereső kereskedelempolitika helyett az erőre támaszkodó kereskedelempolitikát tette az USA külgazdaság-politikájának alapjává. A Fed és annak elnöke elleni ismételt verbális támadásai és az intézmény jogkörének szűkítése meggyöngítette a dollárt, ami a kiszámíthatatlan gazdaságpolitikai intézkedésekkel együtt csökkenti az USA-val és
a dollárral szembeni bizalmat, veszélybe sodorva ezzel a nemzetközi valutáris-pénzügyi rendszer stabilitását és felidézve a két világháború közötti „non-system” újjászületésének veszélyét is.
Journal of Economic Literature (JEL) kódok: E42, F13, F52.
Kulcsszavak: világgazdasági rend, nemzetközi kereskedelem, vámok.
ÚJ KÖNYVEK
Gondolatok és megjegyzések Paul Blustein: King Dollar (A dollár, a király). Yale University Press: New Haven és Kenneth Rogoff: Our Dollar, Your Problem (A mi dollárunk, az önök problémája). Yale University Press: New Haven című könyvéről
SOÓS KÁROLY ATTILA*
Egy újságíró-közgazdász, valamint egy egyetemi közgazdaságtan-professzor, amerikai és IMF-tisztviselő által írt két könyv fontos alapvető információkat, esettanulmányokat és elemzéseket nyújt az olvasóknak az Egyesült Államok és a világ pénznemének múltjáról, jelenéről és lehetséges jövőjéről. A két szerző megközelítése és módszerei kiegészítik egymást. Mindkét könyv tárgyalja a dollár nemzetközi domináns szerepéből fakadó előnyöket és hátrányokat az Egyesült Államok és a világ többi része számára. Bár egyik szerző sem tudja megjósolni, hogy a dollár képes lesz-e megőrizni a világ vezető valutájaként betöltött szerepét az elkövetkező évek-ben és évtizedekben, mindkettőjüktől bőséges alapot, rengeteg érvet és ellenérvet kapunk a kérdés elemzéséhez. A könyvek az amerikai dollárral kapcsolatos egyéb kérdéseket is tárgyalnak, amelyek nem képezik e cikk tárgyát.
Journal of Economic Literature (JEL) kódok: E4, E5, E62, F33, F4, F52.
Kulcsszavak: Amerikai Egyesült Államok, dollár, központi bank, monetáris politika, nemzetközi pénzügyek, nemzetbiztonság.