A blokklánc-technológia hasznosíthatósága és költségcsökkentő hatása az európai nagyvállalatok működésében
NAGY PÉTER – NAGY-TÓTH BOGLÁRKA – NAGY ADRIÁN SZILÁRD*
A blokklánc-technológia egyre fontosabb szerepet tölt be a nagyvállalati digitális transzformációban, különösen a logisztika, az adminisztráció, a tranzakcióbiztonság és az ügyfélkapcsolatok terén. A cikk célja annak feltárása, hogy a blokklánc alkalmazása milyen mértékben járul hozzá az európai nagyvállalatok működési hatékonysága és költségcsökkentése javításához. Empirikus alapját 27, az Európai Bizottság hivatalos besorolása szerint a nagyvállalat kategóriának megfelelő vállalat strukturált kérdőíves válaszai képezik. Az elemzés elméleti hátterét a technológiai, szervezeti, környezeti (technology-organisation-environment – TOE) keretrendszer képezi. Az értékelés a PLS-SEM (Partial Least Squares Structural Equation Modeling)-modell és leíró statisztika segítségével történt. Az eredmények alapján a logisztikai hatékonyság javulása erősen alátámasztott, míg az adminisztrációs költségek csökkenése és a biztonság növekedése elsősorban közvetett mechanizmusokon (adatintegritás, ügyfélbizalom) keresztül érvényesül. A CRM-rendszerek (Customs Relations Management – ügyfélkapcsolati menedzsment) hatékonyságát szintén a bizalom közvetíti. A blokklánc tehát nem csupán technológiai innovációként, hanem stratégiai vállalati erőforrásként értelmezhető. A cikk hozzájárul a technológia rendszerszintű vállalati integrációjának mélyebb megértéséhez.
Journal of Economic Literature (JEL) kódok: M15, O33, L86.
Kulcsszavak: blokklánc-technológia, logisztika, CRM, vállalati blokklánc. Kulcsszavak: szén-dioxid-kibocsátás, német autóipar, Európai Unió, elektromos autó, innováció, versenyképesség.
A domináns német autógyártók versenyképessége és szén-dioxid-kibocsátása az európai uniós szabályozás szorításában
CSUTORA MÁRIA – VETŐNÉ MÓZNER ZSÓFIA*
A német autóipar meghatározó szerepet tölt be az Európai Unió gépjárműpiacán. A 2020-as években a szektor egyszerre szembesül a kereslet csökkenésével, a kínai autógyártók erősödő versenyével, az innovációk területén mutatkozó elmaradásával, valamint a szén-dioxid-kibocsátás szigorúbb uniós szabályozásával. A tanulmány kutatási kérdése az, hogy a német autóipar miként alkalmazkodott az európai uniós flottaszintű szén-dioxid-szabályozásokhoz. Vizsgálja, hogy mennyire hatékony a szabályozás a szén-dioxid-kibocsátás valódi csökkentésében, és végrehajtása mennyit veszített hatékonyságából az ipar versenyképességének fenntartására irányuló lépések nyomán. Mindezt a német autóipar példáján mutatja be. A három legnagyobb német autógyártó (BMW, Mercedes-Benz, Volkswagen) stratégiai intézkedéseit vizsgálja kvalitatív kutatással vállalati jelentések és harmadik féltől származó iparági elemzések felhasználásával. Az eredmények vegyes képet mutatnak: egyes intézkedések alkalmasak a globális szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére, mások viszont a szabályozásnak való megfelelést a tényleges szén-dioxid-kibocsátás csökkenését nem eredményező módon biztosítják. A tanulmány következtetése szerint az uniós szabályozás ezért csak részben valósította meg eredeti kibocsátáscsökkentési célját, de a
rugalmas szabályozási mechanizmusok ellenére a német autóipar sem tudta megvédeni versenypozícióját.
Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F23, F64, L62, M16, Q55, Q56.
Kulcsszavak: szén-dioxid-kibocsátás, német autóipar, Európai Unió, elektromos autó, innováció, versenyképesség
TUDOMÁNYOS TÁJÉKOZTATÓ
A platformgazdaság működése és szabályozása
PELLE ANITA – SZANYI MIKLÓS*
A globális gazdaság fő tevékenységszervezési és üzleti modellje napjainkig a globális értéklánc (Global Value Chain – GVC) volt. Ez a hierarchikusan felépülő szervezet rugalmassága révén hatékonyan aknázta ki a liberalizált világgazdaság által nyújtott üzleti lehetőségeket. A 2000-es évektől egy új szervezeti modell bontakozik ki, a platformgazdaságé. Ez igény szerint szerveződő nyílt hálózatokra épít. A GVC-hez hasonlóan egy kiemelt koordinátorszereplő alakítja ki és működteti. A két szervezet közötti különbségek miatt a GVC-re kialakított, nemzetközileg is koordinált eddigi szabályozás (például a versenypolitika és az adózás területén) már nem al-kalmazható hatékonyan. A platformok hatékonyabb szabályozására ezért az OECD keretei között és az Európai Bizottságban, de több esetben egyes országokban külön is történtek lépések. A cikk a platformok sajátos működését és az ebből fakadó szabályozási problémákat, illetve a megoldásra tett eddigi kísérleteket elemzi.
Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F68, K21, K34, L14.
Kulcsszavak: platformgazdaság, globális értéklánc, üzleti modell, versenypolitika, adópolitika.
NÉZŐPONT
Zsákutcából egy fenntartható gazdasági modell felé
BÉLYÁCZ IVÁN*
A cikk hipotézise szerint a magyar gazdaság az utóbbi néhány évben fokozatosan lecsúszott a fenntartható és egyensúlyi növekedés pályájáról, és a gazdaságban stagfláció alakult ki. Ebben döntő szerepe annak a kormányzati magatartásnak volt, amelynek hatására szerkezeti torzulások következtek be a fiskális politikában, az erőforrások elosztásában, a beruházási-fejlesztési irányok kiválasztásában. A cikk részletesen tárgyalja a nemzetgazdasági működés neuralgikus pontjait: a fogyasztást, a beruházást és a költségvetést. A torzult jövedelemelosztás és -újraelosztás miatt az aggregált fogyasztás elmarad a nemzetgazdasági teljesítmény által adott lehetőségtől. A beruházási források túlnyomó többsége az anyagi termelés ágazatait kedvezményezte, az emberi tőke fejlesztését szolgáló beruházások csupán marginális mértékben részesednek az összes beruházási forrásból. A cikk hangsúlyozza az állami költségvetés konszolidációjának szükségességét. A gyakori változtatások nyomán az adórendszer áttekinthetetlenné, a kiemelt és megkülönböztetett vállalatok kedvezményezetté váltak. Ezek a piactorzító hatások hátrányosan érintették a piaci versenyt. A cikk végső
következtetése abban áll, hogy a fennálló helyzetből a tudásalapú gazdasági profilok és az emberi tőke fejlesztése jelenthet kiutat.
Journal of Economic Literature (JEL) kódok: E21, E22, H50, O11, O31, L21.
Kulcsszavak: makrogazdaság, fogyasztás, beruházás, tudásgazdaság, innováció, költségvetés, kiemelt vállalatok.
Versenyképesség és gazdaságpolitika
BÉKESI LÁSZLÓ*
A gazdaság teljesítményét és fejlődését alapvetően a versenyképesség, azaz a hatékonyság és a termelékenység határozza meg. Ez a törvényszerűség igaz mikroszinten, azaz az egyes vállalkozások esetében éppen úgy, mint makroszinten, tehát nemzetgazdasági és regionális méretekben is. Miután a magyar gazdaság immár öt éve lényegében a stagfláció csapdájában vergődik, a cikk áttekinti azokat a legfontosabb tényezőket, amelyek meghatározzák a versenyképességet.
Journal of Economic Literature (JEL) kódok: E52, E61, E62, E64.
Kulcsszavak: versenyképesség, hatékonyság, termelékenység, gazdaságpolitika, fiskális politika, adópolitika.