Megszorítók és keynesiánusok A válságkezelés fiskális tanulságai az OECD-ben, 2008–2015
MAGAS ISTVÁN
Vajon mennyire nevezhető keynesiánusnak vagy éppen megszorítónak (austerity-like) a fejlett országokban a 2006–2013 közötti időszakban alkalmazott költségvetési politika, ha a fiskális szigorítás GDP-hez viszonyított arányát vizsgáljuk? A magyar költségvetési kiigazítás mértékének hasonló vizsgálatából milyen következtetést lehet levonni? Azt, hogy a kiigazítás vajon keynesi ihletésű (típusú), vagy inkább megszorítást mutató beavatkozásnak minősül-e, ebben a tanulmányban annak alapján minősítettük, hogy a vizsgált időszakban az úgynevezett strukturálisan kiigazított mérlegtöbblet (az előjellel ellátott egyenleg) a GDP hány százalékát érintette és milyen végső előjellel. Ennek függvényében beszélünk ugyanis a válság utáni időszakban megszorító vagy szűkítő, illetve lazító vagy bővítő fiskális politikákról, ahhoz képest, ami előtte volt jellemző. Az OECD-országok mezőnyét tekintve három típusú fiskális alkalmazkodást azonosítunk: állami keresletbővítő; semleges; állami keresletszűkítő – azaz megszorító – jellegűt.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: E61, E65, G01.
A paritási szerkezet szerepe a teljes termékenységi arányszám alakulásában
BERDE ÉVA – NÉMETH PETRA
A hagyományos teljes termékenységi arányszám minden olyan esetben valóban jól jelzi az egy nő által élete során átlagosan világra hozott gyerekek számát, amikor a női népesség strukturális mutatói állandóak. Abban az esetben azonban, amikor a szülő nők átlagos életkora módosul, például a közelmúlt tendenciáinak megfelelően növekszik, ez a mutató torzít. A szülések halasztását a kiigazított termékenységi arányszámok révén a szakirodalom ma már figyelembe tudja venni. A szerzők cikkükben arra hívják fel a figyelmet, hogy a halasztás eredményeként és az egyéb strukturális változásokat előidéző folyamatok következtében a női népesség paritási szerkezete folyamatosan átrendeződik, s ez torzítja a hagyományos termékenységi mutató értékét. Megmutatják, hogy a teljes termékenységi arányszám tényezőkre bontásával közelebb kerülhetünk a strukturális változások nyomon követéséhez. A szakirodalomban publikált, de gyakorlati számításokban ismereteik szerint eddig még nem használt felbontás segítségével magyar adatokon végeztek szimulációt. Mind a múltra, mind a jövőre vonatkozóan kiszámoltak egy-egy ilyen felbontást, valamint felvázolják a változások irányát. Ezek közül a változások közül a jövőbeli gyerektelenség – a nulladik paritáshoz tartozó nők arányának növekedése – külön figyelmet érdemel.*
Journal of Economic Literature (JEL) kód: J11, J13.
Agyelszívási adó az EU-ban: egy lehetséges megoldás?
GOLOVICS JÓZSEF
A cikk azt vizsgálja, hogy Jagdish Bhagwati agyelszívási adókoncepciója alkalmazható-e az Európai Unióban azoknak a feszültségeknek a mérséklésére, amelyek a munkaerő-vándorlási folyamatok miatt lépnek fel. A 2004-es bővítést követően a sajátos intézményi környezet és a tagállamok közötti fejlettségbeli különbségek ugyanis agyelszívást, olyan vándorlási folyamatokat indítottak el, amelyek kezelést kívánnak. Cikkünkben arra a kérdésre kívánunk választ adni, hogy – figyelembe véve az EU értékeit és sajátosságait is – a Bhagwati-féle agyelszívási adó megoldást jelenthetne-e erre a problémára. Amellett érvelünk, hogy a megvalósítás akadályokba ütközne, ráadásul a probléma gyökerét, a jelentős fejlettségbeli különbségeket a kompenzációs mechanizmus nem tudná csökkenteni.*
Journal of Economic Literature (JEL) kód: F15, F22, H24.
ÚJ KÖNYVEK
Domonkos Endre: Közép- és Kelet-Európa gazdaságtörténete a két világháború között. A félperiféria és a világgazdasági folyamatoktól való elzárkózás
Aposztróf Kiadó, 2016
Domonkos Endre monográfiája a közép- és kelet-európai térség országainak gazdaságtörténeti kutatásán alapul, jelen munka a két világháború közötti időszakot vizsgálja.
A szerző arra a kérdésre kívánt választ adni, hogy milyen okokkal magyarázható a térség félperifériás fejlődése és gazdasági lemaradása a világ fejlett régióihoz képest. Bár a kutatás középpontjában Közép- és Kelet-Európa áll, a vizsgálat érinti a kontinens délkeleti részét is. Így a monográfiában az elemzés a következő országokra terjed ki: Ausztria, Csehszlovákia, Magyarország, Lengyelország, Románia, valamint Bulgária és Jugoszlávia. A kutatási téma összetettsége miatt Domonkos Endre több tudományág módszereit alkalmazta munkájában, a gazdaságtörténet mellett épített a közgazdaság- és gazdaságtudományokra, a nemzetközi gazdaságtanra, valamint a politikatudományra is.
JOGI MELLÉKLET
Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség (TTIP) kritikája – antiglobalista populizmus vagy valós aggodalmak?
ZIEGLER DEZSŐ TAMÁS
A Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség (TTIP) tervezetével szemben számos kritikát fogalmaztak meg magánszemélyek, civil szervezetek, illetve az akadémiai közeg is. A tervezetet övező viták idővel erős érzelmi töltetet kaptak, nem beszélve a médiában elhangzó, sokszor megalapozatlan állításokról. A kritikák folyományaképpen jelenleg úgy tűnik, sikerülhet megakadályozni akár az egyezmény megkötését is. Jelen írás az egyezmény négy legvitatottabb problémakörének elemzésére tesz kísérletet. E körbe tartozik a tárgyalások átláthatósága, a beruházó és az államok közötti vitarendezési mechanizmus kérdése, az egyezmény hatása a környezetvédelemre és a transzatlanti szabályozási/fogyasztói kérdésekben való együttműködés. A fentieket áttekintve azt a következtetést vonhatjuk le, hogy bár a TTIP megkötése számos csapdát rejthet, mégis nagy az esélye annak, hogy nem fog olyasfajta negatív eredménnyel járni, mint ahogyan azt a médiában rendszeresen vizionálják. Ebből eredően a problematikus pontokat viszonylag egyszerűen lehetne rendezni.∗
Journal of Economic Literature (JEL) kód: F1 Trade, K33 – International Law, K2 Regulation and Business Law.
Pardavi László: A globális gazdaság vámjogának alapkérdései: különös tekintettel a preferenciális szerződésekre
UNIVERSITAS-GYŐR Nonprofit Kft., Győr, 2015, 298 o.
Az utóbbi években nemcsak a szakmai nyilvánosságot, hanem a közérdeklődést is lázban tartják azok a nagyszabású kereskedelmi egyezmények, amelyek kontinenseket átívelve kísérlik meg egyes fejlettebb régiók piacait a jelenlegi nemzetközi kereskedelmi szabályozási környezethez képest jobban átjárhatóbbá tenni, hozzájárulva e térségekben a kereskedelmi és beruházási kapcsolatok fellendítéséhez. Ezen egyezmények, mint az EU és USA között tárgyalás alatt álló Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (TTIP), az EU és Kanada viszonyában ratifikációhoz érkező Általános Gazdasági és Kereskedelmi Egyezmény (CETA), vagy a három kontinens országait is érintő, jelenleg kibővítés előtt álló Transzpacifikus Partnerség (TPP) komplex szemléletű preferenciális egyezmények, amelyek számos kihívás elé állítják a nemzetközi vámjog klasszikus intézményeit. Ezen oknál fogva is időszerű Pardavi László egyetemi docens (SZE DFÁJK), pénzügyi jogász monográfiája, melyben a globális vámrendszer és vámjog alapjait érintő problémák elemzésére vállalkozott.