Vélekedések az inflációról. Megalapozatlan feltételezések és megdönthetetlen elméletek

ÁBEL ISTVÁN – NAGY GYULA

Súlyos következményei miatt a magas infláció világszerte az érdeklődés középpontjába került. Ez az írás az infláció kiváltó okaival, valamint azok hatásmechanizmusával és a közöttük érvényesülő kölcsönhatásokkal kapcsolatos lakossági és szakértői vélekedéseket tekinti át. Ezek hátterében olyan általánosan elfogadott feltételezések húzódnak meg, amelyek nem képesek elégséges magyarázattal szolgálni az inflációra, mivel a tényezők és tendenciák statisztikai jellemzőinek ismerete is hiányos. A felszínes vagy pontatlan vélekedések azzal a veszéllyel járnak, hogy azok a jelenséggel kapcsolatos várakozások alakításával inflációs tényezővé válhatnak. Az infláció értelmezésének hátterében a széles körben használt tankönyvek és tanulmányok elméleti dogmáinak hatása húzódik meg, így a jelenséget kiváltó komplex tényezők feltárása és a hatékony kezelés koherens elméleti megalapozása új kihívást jelent a közgazdaságtan teoretikusai számára is. A tanulmány ezen elméletek alapjául szolgáló feltételezések, alapvetések kritikáját tekinti át. Az okok összetettsége és a mélyreható elemzés hiánya miatt kérdéses, hogy vajon lehetséges-e a hagyományos elméletekre építve az inflációt orvosolni képes gazdaságpolitikai lépéseket meghatározni. Az ismertetett viták a megkérdőjelezett feltételezések kapcsán számos pontosító javaslatot tartalmaznak, és egyúttal további kutatási irányokat nyithatnak meg.
 Journal of Economic Literature (JEL) kódok: E3, E4, E5, E6

Exportellenőrzés az akadémiai szférában

CSEKŐ KATALIN – JUHÁSZ TÍMEA

Az akadémiai tevékenységek szabadsága olyan általánosan elismert és tiszteletben tartott alapelv, amellyel kapcsolatban az exportellenőrzés fogalma és különösen annak korlátozó, tiltó és szankcionáló intézkedései nehezen értelmezhetők. A 21. század globális világgazdaságában azonban az akadémiai szféra mint szenzitív információk létrehozója, megosztója és oktatója az egyre szigorodó exportellenőrzés alanyává vált. Az egyetemeken jelen lévő jelentős számú külföldi hallgató, kutató és oktató miatt egy új fogalmat és szabályt, az exportnak tekintendő, exportként kezelendő jelentésű deemed exportét vezették be az Egyesült Államok és az Európai Unió joganyagába. A cikk áttekinti és elemzi a deemed export szabályait, majd egy illusztratív jellegű, egy- és többváltozós módszerrel, az SPSS 28-as verziójának felhasználásával készült megkérdezés eredményeit mutatja be. Az empirikus adatfelvétel fő következtetése szerint a megkérdezettek számára a deemed export fogalma teljesen új. A kutatási eredmények felhívják az akadémiai szereplők, különösen az egyetemi menedzsment figyelmét a kutatási-oktatási compliance rendszerek bevezetésének, ezen belül pedig az etikai kódexek és a kutatásmódszertani kurzusok megújításának szükségességére. Journal of Economic Literature (JEL) kód: F59

Az innovációmenedzsment-kutatások térbeli és időbeli szerkezetének változása 1975 és 2021 között

FORMAN NORBERT – KÁSA RICHÁRD

Az innováció mára a gazdaság minden területén és az üzleti élet minden vonatkozásában megkerülhetetlenné vált. A termék- és folyamatfejlesztés, a piacbővítés és a fogyasztók hatékonyabb kielégítése mellett innovációnak tekinthető az új szabályoknak és előírásoknak való megfelelés, továbbá azok az operatív és stratégiai változtatások és fejlesztések, amelyek a szervezet és érintettjei számára bármilyen pozíciójavulással járnak. Jelen cikk témája bizonyítékok gyűjtése az innováció fogalmi bővülésére a szakirodalom minél szélesebb körű feltérképezésével és adatbányászati módszeren alapuló áttekintésével, illetve e fogalmi bővülés folyamatának a leírása. Ehhez a tudományos szakirodalomban 1975 és 2021 között megjelent mintegy 75 ezer cikket vetettek alá a szerzők az általuk kifejlesztett algoritmusnak, hogy a címekben és absztraktokban szereplő szavak, szókapcsolatok kinyerésével egyrészt időbeli tendenciákat lehessen azonosítani, másrészt a szerzők kutatóhelyi adataiból a térbeli átrendeződés trendjeit is láthatóvá lehessen tenni. A kutatás egyik fő következtetése, hogy az innováció értelmezésében egyre inkább a holisztikus megközelítések kerülnek előtérbe: az innováció mára már nem csupán egy funkcionális vállalati területen végrehajtott fejlesztés, hanem a vállalat határain messze túlnyúló komplex megközelítés a fenntarthatóbb jólét irányába.
 Journal of Economic Literature (JEL) kódok: O30, M19.

TUDOMÁNYOSTÁJÉKOZTATÓ

A digitáliskarbonlábnyom-paradoxon feloldhatóságának problémája a kis- és középvállalkozások esetében

GUBÁN ÁKOS – SÁNDOR ÁGNES – MEZEI ZOLTÁN

 A klímaváltozáshoz nagymértékben hozzájárul az információs és kommunikációs technológiai (IKT) eszközök és a digitalizáció által történő károsanyag-kibocsátás. Ebben szerepet játszanak a közvetlen kibocsátás olyan komponensei, mint az energiafelhasználás és hőtermelés, valamint az eszközök üzemeltetése, de a közvetett káros kibocsátások is, mint az eszközök gyártása és megsemmisítése. Ez az írás a kis- és középvállalkozások (kkv-k) károsanyag-kibocsátására koncentrál. Vajon biztos, hogy a felhőszolgáltatások (a távoli adattárolás és adatkezelés) sokkal kisebb karbonlábnyomot hagynak, mint a saját használatú IKT-eszközök? E két megoldás paradoxonhoz vezet: a kevesebb károsanyag-kibocsátást célzó korszerűbb eszközhasználat több energiát igényel, és több hő termelését eredményezi. A cikk ennek a paradox helyzetnek a feloldását elemzi a kkv-k esetében.
 Journal of Economic Literature (JEL) kódok: Q56, Q55, O33, M15

ÚJ KÖNYVEK

Recenzió

Benczes István: Gazdasági növekedés és versenyképesség intézményi perspektívában. A magyar eset (2008–2019) (Ludovika Egyetemi Kiadó, Budapest, 2022, 264 oldal) című könyvről

GYŐRFFY DÓRA

 A cikk Benczes István új könyvét mutatja be, amely intézményi perspektívából vizsgálja Magyarország gazdasági teljesítményét a 2010-es években. Kiinduló kérdése: mivel magyarázható az első pillantásra jó teljesítmény annak ellenére, hogy az évtizedet az intézményrendszer folyamatos romlása jellemezte? Az első rész a magyar szakirodalomban hiánypótló módon vizsgálja az intézmények és a növekedés kapcsolatát, míg a második rész a vizsgált időszak gazdaságpolitikájának alapos elemzését nyújtja. Rámutat arra, hogy a látszólagos sikerek mögött már a koronavírus-járvány előtt is jelentős problémák voltak láthatók, ezeket leginkább az EU-átlaghoz viszonyított termelékenységi lemaradás jelezte. A recenzió arra a kérdésre is megpróbál választ adni, hogy miért korlátozott a könyv két része közötti kapcsolat, és milyen külső korlátokkal találkozhatott a szerző.
Journal of Economic Literature (JEL)kód: B52, O52, Y30.

Az Aid for Trade és a közepes jövedelmű országok csapdája

TIMOTHY YAW ACHEAMPONG – UDVARI BEÁTA

Közepes jövedelmi csapda az, amikor a fejlődő országok nem tudnak a magas jövedelmű országok csoportjába kerülni. E csapda okai és megoldásai nem egységesek a kutatók között, az azonban általánosan elfogadott, hogy a fenntartható gazdasági növekedésnek kiemelt jelentősége van a csapdából való kikerülésben. A gazdasági növekedés egyik motorja a nemzetközi kereskedelemben való részvétel, és a 2006- ban elindított Aid for Trade (AfT, segély a kereskedelemért) nemzetközi kezdeményezés igyekszik támogatni a fejlődő országokat, hogy ők is tudjanak ebből profitálni. E folyamatok összekötésével jelen tanulmány arra keresi a választ, hogy az Aid for Trade hogyan járul hozzá ahhoz, hogy a közepes jövedelmi csapdában ragadt országok kikerüljenek onnan. Az elemzés során 76 közepes jövedelmű ország 2008 és 2018 közötti exportteljesítményét vizsgáltuk panelkvantilis regressziós modell segítségével. Eredményeink szerint az AfT eltérő hatást gyakorol az alsó és a felső közepes jövedelmű országokban, és a gazdasági infrastruktúra kiépítésére vonatkozó támogatásnak van a legnagyobb hatása a közepes jövedelmű országok csapdájából való menekülésre.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F14, F35

A posztszovjet térségbe irányuló tőkekivitel – országkockázat az elméletben és a hazai gyakorlatban

KLAUDA ZALÁN

A tanulmány az a hazai vállalatok tőkekivitelének egy kevéssé tárgyalt irányát elemzi: a posztszovjet térségbe, ezen belül az Oroszországba és Ukrajnába irányuló tőkekivitelt. Tizenegy mélyinterjú alapján bemutatja, mit jelent a hazai vállalatok számára az a megállapítás, hogy a posztszovjet térség a jelentős kockázat/átlagon felüli megtérülés kategóriájába tartozik, hogyan nyilvánult meg az országkockázat a gyakorlatban, és hogyan kezelték a vállalkozások ezeket a kockázatokat. A kutatás a közvetlentőke-befektetés különböző aspektusait az eklektikus paradigma és a behaviorista elméletek együttes alkalmazásával vizsgálja. Fő következtetése, hogy a posztszovjet térségben rejlő fokozott kockázatot elsősorban a piac mérete és a konvergenciavárakozások ellensúlyozzák. Az interjúk és az elemzés az Oroszország Ukrajna ellen 2022. február 24-én indított háborúja előtti fél év során készült. Mivel a háború után a két ország súlya és szerepe várhatóan jelentősen meg fog változni az európai kapcsolatrendszerben, a tanulmány egy drasztikus hirtelenséggel véget ért gazdasági-politikai korszak utolsó hónapjainak pillanatképét mutatja be befektetői szemszögből.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: D73, F23, O17.

TUDOMÁNYOS TÁJÉKOZTATÓ

Japán és a megaregionális szabadkereskedelmi megállapodások

VÖLGYI KATALIN

A tanulmány Japán kereskedelempolitikájával és azon belül is a megaregionális szabadkereskedelmi megállapodásokkal foglalkozik. A 2007–2009. évi globális gazdasági és pénzügyi válságot követően számos megaregionális szabadkereskedelmi megállapodásról indultak el tárgyalások. Japán vitathatatlanul fontos szerepet játszott a megaregionális megállapodások hullámának elindításában és azok megvalósításában. A tanulmány arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen gazdasági érdekekkel bír Japán az átfogó és előremutató transz-csendes-óceáni partnerség (CPTPP), az EU–Japán gazdasági partnerségi megállapodás és a regionális átfogó gazdasági partnerség (RCEP) esetében. Összességében megállapítható, hogy Japán ezekkel az egyezményekkel gazdasági növekedését szeretné elősegíteni az export növelése és a külföldön befektetett japán vállalatok hatékonyabb működésének támogatása, valamint a hazai strukturális reformok révén. Megaregionális szabadkereskedelmi megállapodásait Japán a legnagyobb gazdasági partnereivel kötötte meg, amelyek hatása így nagyobb lehet a japán gazdaságra, mint a korábbi bilaterális megállapodásoké.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F13, F15

A műanyaghulladékok újrahasznosításának globális és lokális tényezői és hajtóerői, különös tekintettel az EU-ra

BERA PÉTER – MÉSZÁROS ANETT

A tanulmány a műanyaghulladékok Európai Unión belüli újrahasznosításával kapcsolatos ellentmondásokat elemzi, és az újrahasznosítás jövedelmezőségét befolyásoló tényezőket tárja fel globális kontextusban. Vezérfonala az EU-n belüli és kívüli statisztikai adatok elemzése alapján a műanyaghulladékok keletkezése és kezelése jellemzőinek, újrahasznosítási arányainak és a hasznosításból származó megtérülési anomáliáknak a feltárása, bemutatása és elemzése a globális gazdasági trendek és más nemzetközi összefüggések fényében. A tanulmány a helyzetelemzés és a hatásvizsgálat eredményeire és következtetéseire támaszkodva szakpolitikai javaslatokat tett, ami a gyakorlat és az elmélet közötti kapcsolat megteremtésére tett lépésnek tekinthető. Tudományosan újszerű eleme annak sokoldalú, a műszaki-technológiai feltételek, a piaci viszonyok, piaci szerkezet, az ártrendek, a világgazdasági környezet, az export és az import, a vállalati méretek stb. alapján történő igazolása, hogy a globalizáció körülményei között a műanyagokat újrahasznosító iparág lokális jellegű. Azzal kapcsolatos példák egyike, amikor egy globális kihívásra lokális választ célszerű adni. Ezt a folyamatot adekvát nemzetközi, regionális és nemzetállami szintű szabályozással lehet és kívánatos előmozdítani.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: M21, M1, M11

JOGI MELLÉKLET

Az európai uniós reklámszabályozás és a kiskorúak védelme – a digitalizáció kihívásai

KOVÁCS-SZÉPVÖLGYI ENIKŐ

A gyermekek médiafogyasztási szokásai az elmúlt években jelentősen megváltoztak. A lineáris médiaszolgáltatások helyett egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak a lekérhető médiaszolgáltatások, valamint a videómegosztó platformokon közzétett tartalmak. A kereskedelmi közleményekkel kapcsolatos, lineáris és lekérhető médiaszolgáltatásokra vonatkozó uniós szabályozási minimumokat egységesítette az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv (AVMS-irányelv) 2018. évi módosítása. Az audiovizuális médiaszolgáltatások egységes európai piacának kielégítő működése mellett szükséges a gyermekvédelem megfelelő szintjének biztosítása, beleértve a gyermekek kereskedelmi közleményekkel szembeni védelmét is. A módosított AVMS-irányelv tárgyi hatályának a videómegosztóplatform-szolgáltatásokra történő kiterjesztésével az Európai Unió reagált a megváltozott médiafogyasztási szokásokra és a médiakonvergenciára, továbbá előirányozta a kiskorúak fokozott védelmét, beleértve a platformokon megjelenő kereskedelmi közleményeket és az ezeket tartalmazó felhasználók által közzétett tartalmakat is.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: K230

Körkérdés a pandémia utáni kibontakozás dilemmáiról

Válaszol: Antalóczy Katalin, Benczes István, Bod Péter Ákos, Csaba László, Csáki György, Csillag István, Győrffy Dóra, Halmai Péter, Horváth Diána, Karsai Gábor, Mihályi Péter, Molnár Dániel, Muraközy László, Nagy Katalin, Palócz Éva, Petschnig Mária Zita, Pleschinger Gyula, Regős Gábor, Sass Magdolna, Simonovits András, Soós Károly Attila, Szalavetz Andrea, Vakhal Péter, Várhegyi Éva

Körkérdés A pandémia utáni kibontakozás dilemmáiról Óvatos optimizmus uralta el az őszi hónapokban a nemzetközi szervezetek és a kutatóintézetek elemzőit, ám az év végéhez közeledve egyre több kockázatot emlegettek. Ezek között a legfontosabbak: Megjelentek a koronavírus újabb és újabb mutánsai, amelyek ismét korlátozásokhoz vezethetnek – országhatárokon belül és a nemzetközi érintkezésben is. A globális termelési láncokban zavarok mutatkoznak, a nyersanyag- és alkatrészhiány egész szektorokat fenyeget, megugrottak az energiaárak. Mindez közrejátszik abban, hogy gyorsul és egyre tartósabbnak mutatkozik az infláció, pedig a fogyasztói árak felpattanását a világ nagy jegybankjai néhány hónapja még átmenetinek tartották. Így viszont korábban rákényszerülhetnek a laza monetáris politika feladására, mint eredetileg tervezték. A kamatemelés visszafoghatja a kibontakozást, megnehezítheti a megugró államadósságok finanszírozását, holott az egyes nemzeti költségvetések csak lassan konszolidálódnak. Az Európai Unió új eszközöket vetett be a válságkezelés során, ám azok felettébb lassan indulnak be. A pénzbőség felturbózta a tőzsdei cégek értékét, az amerikai indexek 2021-ben csúcsra futottak, a londoniak megközelítették a pandémia előtti értékeket, kérdés, meddig tart ki a lendület. A Külgazdaság ezúttal azzal a kérdéssel fordult szerzőihez: Melyik a leggyengébb láncszem, amely elpattanhat, amely megzavarhatja a helyreállítás folyamatát? A kérdés értelemszerűen a magyar gazdaságra is vonatkozik. A globális gazdaság részeként a magyar a felsorolt kockázatok mindegyikét érzékeli. A növekedés szempontjából extra súlyú járműipar termelése akadozik, az energiaárak meglódultak, bár azok egy részét a kormány adminisztratív eszközökkel lefogta. Az infláció ennek ellenére évtizedes csúcsra futott, folytatódott a forint leértékelődése az euróval szemben. A Magyar Nemzeti Bank már a nyáron észlelte az inflációs veszélyt, és kamatemelési ciklusba kezdett, ezzel és más eszközökkel szűkíteni kezdte a hitelkínálatot és a likviditást. A költségvetési politika 2020-ban élénkítő üzemmódra váltott, és így vág neki a 2022-es esztendőnek is. Az államadósság ismét átlépte a hazai össztermék 80 százalékát. A magyar kormány súlyos 4 Körkérdés vitákba bonyolódott az Európai Unióval, amivel a megítélt támogatási keretek igénybevételét kockáztatja. A BUX szintén rekordot döntött. Mindemellett a magyar gazdaság perspektíváját az országgyűlési választások is befolyásolják. Szerzőinket arra kértük, hogy a globális vagy nemzeti dilemmák bármelyikét vizsgálják meg, elemezzék a szokásos alapossággal, vagy új szempontokkal gazdagítsák azokat. A válaszok 2021. december 30. és 2022. február 7. között érkeztek szerkesztőségünkbe

JOGI MELLÉKLET

A New York-i Választottbírósági Egyezmény – 60 év a hazai gyakorlatban

SCHMIDT RICHÁRD

A nemzetközi gazdasági kapcsolatok területén aligha létezik olyan sikeres nemzetközi jogi szerződés, mint a külföldi választottbírósági határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, New Yorkban

1958. június 10-én kelt Egyezmény (továbbiakban: Egyezmény), amely a mai napig meghatározó befolyást gyakorol a nemzetközi és nemzeti választottbíráskodás jogára. Az Egyezmény idén ünnepli magyarországi hatálybalépésének 60. évfordulóját, és a közelmúltban jelent meg magyar fordításban az ICCA (International Council for Commercial Arbitration) Útmutatója az Egyezmény értelmezéséhez, amely e jogterülettel foglalkozó bírák és szakemberek számára foglalja össze annak nemzetközi joggyakorlatát. Ez a tanulmány áttekinti az Egyezmény hazai bírói gyakorlatát, egyrészt azonosítja azon területeket, ahol joggyakorlatunk konvergál az Egyezmény pro-arbitration megközelítéséhez, másrészt rávilágít azokra a kérdésekre, ahol lemaradás, illetve divergencia tapasztalható a hazai bírói gyakorlatban a domináns, illetve vezető nemzetközi trendekhez képest.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: K410

A hazai kis- és középvállalkozások digitális fejlettsége és külpiaci tevékenysége közötti kapcsolat néhány kérdése

SZABÓ ZSOLT ROLAND – SZEDMÁK BORBÁLA – TAJTI ANNA

A digitális transzformáció jelentős változásokat eredményezett a gazdaságban, a társadalomban és a vállalatok életében. Az új technológiák felgyorsítják a globalizációt, azonban sok kis- és középvállalkozás (kkv) lemaradásban van a nemzetköziesedés terén. E cikk célja a kkv-k digitális fejlettsége (digitális rendszerhasználata) és külpiaci tevékenysége közötti összefüggések feltárása. A hazai és a nemzetközi szakirodalom eddig jellemzően külön tárgyalta a kkv-k nemzetköziesedését és a kkv-k körében a digitális vállalati technológiák alkalmazását. Ez az írás a két terület közötti kölcsönhatások vizsgálatával egészíti ki a szakirodalmat. A szerzők a kutatási hipotéziseket kérdőíves felmérés segítségével 316 kkv körében vizsgálták. A tanulmány fő következtetése, hogy a legtöbb digitális megoldás használata a nemzetköziesedés húzóereje: azok a vállalatok, amelyek külföldi piacra terveznek lépni, nagyobb arányban támaszkodnak különféle digitális megoldásokra és rendszerekre, mint azok, amelyek már jelen vannak valamelyik külföldi piacon, és/vagy amelyek nem tervezik a külső piacra történő kilépést.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F20, L10, M15, M16, O19.

A startupok állami finanszírozásának nemzetközi gyakorlata

KARSAI JUDIT

Az államnak fontos szerepe van a startupok minden egyes fejlődési szakaszának finanszírozásában. A startupok finanszírozásának túlnyomó részét vissza nem térítendő állami támogatás és kedvezményes hitelnyújtás biztosítja, mely utóbbit állami garanciavállalás is segíti. A kockázati tőke szerepe sokkal kisebb. Az állam azonban ezt is előmozdíthatja, mégpedig elsősorban a privát befektetőkkel való társfinanszírozás és a privát kockázatitőke-alapok tőkéjének megemelése révén. A kockázatitőke-alapok feltőkésítésének előmozdításához fontos eszköz az alapok privát befektetői által igénybe vehető állami garancia. Az állam a startupok finanszírozásában legeredményesebben nem a cégeknek közvetlenül nyújtott pénzeszközökkel, hanem a finanszírozás katalizátoraként, a piac privát szereplőinek ösztönzésével tud részt venni. Ez az elemzés bemutatja, hogy az állami segítség nemzetközileg kialakult megoldásai közül melyek és milyen sikerrel terjedtek el.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: L26, G20, G23, G24

Verseny helyett versengés. A személyes kapcsolatok szerepe a késő modern kapitalizmusokban

KOLLAI ISTVÁN

Közgazdaságtani definíciója szerint a verseny olyan cserekapcsolatot jelöl, amelyet személytelennek nevezhető piaci és bürokratikus intézmények koordinálnak: ezek alakulásában elvileg nem játszik szerepet a két fél között fennálló személyes viszony. A mai szakirodalom azonban számos esetet ír le, amikor a csere kimenetelére mégis befolyással lehet a vevő és eladó közötti személyes – egymással szembeni etikusságra vagy agresszivitásra törekvő – nexus. Ez alapján a késő modern gazdaságok működésének minél jobb átlátásához a piac és a bürokrácia megértésén túl szükséges a személyes kapcsolatok koordináló erejének konceptuális feltárása is. Jelen tanulmány az effajta, személyes kapcsolatok révén is alakított cserehelyzeteket tág gyűjtőnéven verseny helyett versengésnek nevezi, és megkísérli ennek minél pontosabb leírását az intézményi közgazdaságtan eszköztárával. Az

elemzés alapján arra lehet következtetni, hogy nemcsak helyi kulturális normák segíthetik elő a személyes kapcsolatokkal átitatott kapitalizmusok kialakulását, hanem önmagában a technológiai fejlődés és az ezt követő gazdasági szerkezetátalakulás is. Az is láthatóvá válik, hogy miként destrukturálódhatnak a versenyintézmények – helyet adva a személyes kapcsolatoknak –, illetve ellenkezőleg, a személyes kapcsolatok hálójából miként fejlődhetnek ki versenynormák

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: P10; P51.

ÚJ KÖNYVEK

Hagyományos iparág új köntösben

Molnár Ernő: A félperiféria ipara és a globális termelési hálózatok. A bőrfeldolgozó ipar átalakulása Magyarországon (Didakt Kiadó, 2021, Debrecen, 302 oldal)

SASS MAGDOLNA – SZALAVETZ ANDREA

A magyarországi bőrfeldolgozó ipar átalakulását elemző könyv jelen ismertetője három jellemzőt emel ki. 1. Feljebb lépési eredményeik ellenére az iparági szereplők továbbra is leginkább a gyártásra szakosodnak, ami csupán a túléléshez elegendő. 2. A könyv megismertet a félperiféria fogalmával, és elemzi, hogy e köztes állapotból Magyarország számára miért csupán lefelé nyitott a pálya. 3. Az elemzés a globális értékláncok elméletét és az ipar térbeliségét tárgyaló földrajzi szemléletet integrálja: esettanulmányokkal világítja meg, miként alakultak ki ennek a könnyűipari fogyasztási cikkek gyártójából fokozatosan autóipari beszállítóvá váló iparágnak a sajátos térbeli mintázatai. Journal of Economic Literature (JEL) kódok: L67, P31, R12.

JOGI MELLÉKLET

Önvezető autók a WTO műhelyében – A nemzetközi kereskedelmi jog technológiai kihívásai

HORVÁTHY BALÁZS

Az új technológiák megjelenése és elterjedése a jogrendszert is kihívások elé állítja, így nem véletlen, hogy az elmúlt években a jogtudományi kutatások is egyre gyakrabban fordulnak technológiai témák felé. Az alábbi írás e diskurzushoz csatlakozva a nemzetközi kereskedelmi jog nézőpontjából vizsgálja, hogy az új technológiák, ezen belül kifejezetten az önvezető autók elterjedése nyomán milyen kihívások érik e jogterületet. Az elemzés alapvető kérdése, hogy képes-e a jelenlegi normarendszer adekvát válaszokat adni ezekre a kihívásokra, és a nemzetközi kereskedelmi jog dogmatikája alkalmas-e arra, hogy befogadja és kezelje a technológiai forradalom eredményeképpen előálló újszerű problémákat. A tanulmány első része áttekinti a nemzetközi kereskedelmi jog és a technológia kölcsönhatását, bemutatja, hogy a nemzetközi kereskedelmi jog normarendszere milyen módon hat magára a technológiára, és fordítva, a technológia hogyan és milyen szabályozási feladatok elé állítja a nemzetközi kereskedelmi jogot. A tanulmány második része az érdemi összefüggések kapcsán a Kereskedelmi Világszervezet (World Trade Organization – WTO) jogát vizsgálja, majd a következtetésekkel zárul.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F13; O33

ÚJ KÖNYVEK

Szabados Tamás: Economic Sanctions in EU Private International Law (Hart Publishing, 2020, Oxford, 280 oldal) című monográfiájának ismertetése

PÁZMÁNDI PATRIK

A gazdasági szankciók kiemelkedő jelentőségű instrumentumok, amelyek révén egy állam vagy államok közössége (például az Európai Unió) gazdasági erejét kihasználva juttathatja érvényre politikai törekvéseit. A legtöbb esetben e szankciókat politikatudományi, nemzetközi gazdaságtani vagy nemzetközi jogi vonatkozásban elemzik, Szabados Tamás monográfiája azonban egy másik, nem kevésbé jelentős aspektusát vizsgálja azoknak: a nemzetközi magánjogi megítélésüket, azaz a gazdasági szankcióknak mint jogszabályoknak az adott bírói fórum általi alkalmazásának a kérdését. Szabados Tamás könyve a gazdasági szankciók definiálásán túl ismerteti azok meghozatalának különböző jogalapjait is, továbbá az eltérő elméleti álláspontok mellett bemutatja az Európai Unió Bíróságának, valamint az EU tagállami bíróságainak gyakorlatát, felhíva a figyelmet e gyakorlat megosztottságának problémáira, végül pedig lehetséges megoldási javaslatokat is ismertet az olvasóval.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F13; F51

A külföldi közvetlentőke-befektetés hatása a magyar gazdaságra: küldő ország szerinti heterogenitás

TŐKÉS LÁSZLÓ

Az 1989-es rendszerváltás után Magyarország is bekapcsolódott a gazdasági globalizáció folyamatába, amelynek fontos komponense a határokon átívelő tőkeáramlás. Magyarország rövid időn belül a külföldi közvetlentőke-befektetések (foreign direct investments – FDI) vonzó célpontjává vált. Mára a külföldi tőke súlya és szerepe a magyar gazdaságban megkérdőjelezhetetlen. Az FDI makrogazdaságra gyakorolt hatását hosszú ideje elemzi a közgazdasági szakirodalom. A kutatások alapján mára általánosan elfogadott, hogy az FDI jótékony hatással lehet a gazdasági növekedésre. Ennek egyik fő eszköze a technológiai transzmisszió, azaz a külföldi tőkebefektetők fejlett technológiát és tudást hoznak magukkal és alkalmaznak, ami képes serkenteni a fogadó ország gazdaságát. Ennek alapján az várható, hogy a fejlettebb országokból érkező tőke nemzetgazdaságra gyakorolt hatása azért erőteljesebb, mert az importált technológia és tudás magasabb színvonalú. A tanulmány ezt a hipotézist vizsgálja ún. autoregresszív osztott késleltetésű kointegrációs modell segítségével, 2001 és 2018 közötti magyar makrogazdasági adatok alapján. Az eredmények szerint a tanulmány hipotézise elfogadható. Journal of Economic Literature (JEL) kód: F210, F430

Az Új Selyemút mentén fekvő országokba irányuló magyar export lehetőségei

MARÓ ZALÁN MÁRK – TÖRÖK ÁRON

Az Új Selyemút Kína valaha volt legnagyobb projektje, amelynek fő célja Ázsia, Európa és Afrika gazdasági fejlődésének és kapcsolatrendszerének előmozdítása. A mai korra jellemző globalizáció és ennek hatására a fajlagos szállítási költségek drámai csökkenése, a vasúti technológiák fejlődése, illetve a politikai struktúrák átalakulása ismét egy „modern” selyemút létrehozását helyezték a kínai állam célkeresztjébe. Magyarország potenciálisan három vasútvonal segítségével kapcsolódhat be a kezdeményezésbe. A cikk az e vasútvonalak mentén elhelyezkedő országokba irányuló magyar exportot elemzi termékcsoport- és termékszinten. Az Új Selyemút nyomán – különösen a vasúti szállítás fejlődésének hatására – Magyarország exportszerkezete átalakulhat. A tanulmány leglényegesebb következtetése szerint a hazai vállalatoknak főként az agrár-, a gépipari és a gyógyszeripari termékekre kell helyezniük a hangsúlyt, mert ezek mind a fajlagos tömeg, mind a logisztika alapján a legnagyobb mértékben tesznek eleget a vasúti szállítás követelményeinek. Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F13, F17, F21

TUDOMÁNYOS TÁJÉKOZTATÓ

A magyar kis- és középvállalkozások digitális fejlettsége – Lehetünk-e digitális éllovasok?

BRÁVÁCZ IBOLYA – KREBSZ REBEKA

A tanulmány a hazai kis- és középvállalkozások Európai Unión belüli helyzetét a digitális fejlettség szempontjából elemzi. Fogalmi-szemléleti keretként McKinsey (2018a) európai uniós tagországok digitális fejlettségének mértéke szerinti felosztása szolgál. A tanulmány célja McKinsey (2018a) Magyarországra vonatkozó megállapításainak tesztelése szekunder forrásokból származó adatok alapján. A kapott eredmények szerint a magyar kis- és középvállalkozások digitális fejlettsége még lényegesen elmarad az ezen a téren legfejlettebb európai uniós tagországokétól és az EU-28 átlagától, ez utóbbihoz csak kezd felzárkózni. A tanulmány cáfolja, finomítja és árnyalja McKinsey

(2018a) Magyarországra vonatkozó következtetéseit. Journal of Economic Literature (JEL) kódok: O11, O33, F63.

ÚJ KÖNYVEK

Egy gazdasági felzárkózás anatómiája Ismertetés és reflexiók Muraközy László: A koreai rejtély – remetéből világpolgár (Akadémiai Kiadó, 2020, Budapest, 270 oldal) című könyvére

FIKÓ LÁSZLÓ

A cikk Muraközy László legfrissebb könyvét mutatja be és elemzi. A kötet a Koreai-félsziget kétezer évnyi gazdaságtörténetét fogja át, középpontjába azonban a 20. század fejleményeit helyezi, fokozott figyelmet szentelve a század második felében kiépülő fejlesztő államnak. A rövid bevezetőt követően a cikk fejezetenként tekinti át és értékeli a könyvet, ennek során az egyes fejezetek tömör bemutatásán túl több esetben ki is egészíti az ott leírtakat, valamint a hiányosságokra is felhívja a figyelmet. Az 1980-as évek demokratizálódási folyamatait és az 1997–1998. évi pénzügyi válság következményeit, illetve a kis- és középvállalkozások és a külföldi működőtőke-beruházások állami iparpolitikában betöltött szerepét lehetett volna bővebben tárgyalni, mivel ezek képezhetik a globalizációhoz alkalmazkodott fejlesztő állam eszközeit. Journal of Economic Literature (JEL) kódok: E6, F40, F52, F54, F63, G01, N00.

JOGI MELLÉKLET

A szabályozáshoz való jog, a közérdekű kivételek fejlődése a kétoldalú beruházásvédelmi egyezményekben

HAJDU GÁBOR

A kétoldalú beruházásvédelmi egyezmények (Bilateral Investment Treaties – BIT) rendkívül elterjedtek világszerte, és számos kötelezettséget rónak az aláíró államokra. Az elmúlt évtizedekben egyre gyakrabban felmerülő kérdés, hogy az egyezményeket körülvevő bizonytalan választottbírói gyakorlat eredményeképpen szükségese rögzíteni a fogadó állam szabályozáshoz való jogát ezekben az egyezményekben (különösen bizonyos közérdekű intézkedésekre vonatkozóan), és ha igen, akkor milyen formában. A tanulmány célja, hogy megvizsgálja ennek a jognak a fejlődését kiemelhető BIT-ek rendelkezésein keresztül, kitérve mind a közvetett formáira, mind pedig a közvetlen megjelenésére. A tanulmány eredménye egy fejlődési ív felrajzolása a feldolgozott BIT-ek alapján, illetve a szerző röviden de lege ferenda jellegű javaslatot tesz a kérdés megoldására, illetve következtetéseket von le a várható jövőbeli fejleményekről. Journal of Economic Literature (JEL) kód: K33.

A nominális felzárkózás időben változó összetevői: reálgazdasági és árszintfelzárkózás az Európai Unióban 1995 és 2019 között

OBLATH GÁBOR

Az országok közötti jelentős fejlettségi különbségek árszintkülönbségekkel járnak együtt, és a fejlettségi szintek közeledését – a reálgazdasági konvergenciát – hos – szabb távon az árszintek közeledése kíséri. Bár az egy főre jutó GDP-szintek piaci árfolyamon történő, vagyis nominális összehasonlítása alkalmatlan a fejlettségi különbségek és az országok közötti reálgazdasági közeledés

kifejezésére, a relatív nominális szintek változásának reál- és árösszetevőre való felbontása megmutatja, hogy egy fejletlen ország nominális felzárkózása mennyiben származik abból, hogy az előállított javak egy főre jutó mennyisége relatíve bővült, illetve abból, hogy a javak, azonos pénzben kifejezve, viszonylag megdrágultak. A relatív nominális változások az országok közötti keresztmetszeti, illetve időbeli összehasonlításra szolgáló statisztikák alapján egyaránt felbonthatók ár-, illetve reálösszetevőre, amelyek az Európai Unió (EU) több tagországára nézve eltérő jelzéseket adnak a viszonylagos ár-, illetve reálfelzárkózás alakulásáról. Az alternatív felbontások eredményei azonban megegyeznek abban, hogy az EU közép- és kelet-európai tagországainak gyors nominális felzárkózása 1995 és 2008 között nagyobb részben az euróban kife- 4 Oblath Gábor jezett árszintfelzárkózáshoz (a valuták reálfelértékelődéséhez) köthető. A 2008 utáni időszak nominális elakadása a relatív árszintfelzárkózás megtorpanásának/megfordulásának tulajdonítható: a GDP/fő-vel mért reálfelzárkózás lassult ugyan, de nem állt meg. Journal of Economic Literature (JEL) kódok: E01, F43, O47, O52.

Globalizáció, regionalizáció és a földrajz: a távolság még mindig számít?

LÁNG LÁSZLÓ

E tanulmány vezérfonala a globalizáció és regionalizáció versengése, ami – legalábbis az elmélet szintjén – az ezredforduló környékén vált élessé. A globalizáció visszahúzódni, a regionalizáció tért nyerni látszott, amíg aztán a 2010-es évekre „megérkeztek” (ismét) a nemzetállamok. Mindeközben, a radikális technológiai és kommunikációs változások ellenére, a nemzetközi gazdasági áramlások nem csökkenő mértékben tűntek gravitálni a hazai térségek irányába anélkül, hogy ezt visszatükrözte volna (szó szerint egy-két kivételtől eltekintve) a régiók gazdasági és ennek kereteként biztonságpolitikai együttműködése, illetve ezek intézményesülése. A tanulmány ebben a keretrendszerben, a nemzetközi kapcsolatok, a nemzetközi vagy világgazdaságtan és a földrajz diszciplínáinak határán keres válaszokat, pontosabban tesz fel – későbbi válaszok reményében – kérdéseket. Az írás vélelmezett szaktudományi hozzáadott értéke, hogy nem veszik el a vizsgált nemzetközi mozgások és szintek komplexitásában, hanem képes konkrét hipotézisek megfogalmazására és további kutatási irányok kijelölésére. Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F14, F15, F23, F50.

Oroszország külkereskedelme: a WTOcsatlakozás és a 2014. évi szankciók hatásai

CSONTOS MÁTÉ – UDVARI BEÁTA

Oroszország 2012-ben a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) tagja lett, azonban 2014-ben az Ukrajna elleni agressziója miatt több kereskedelmi partnere szankciót léptetett életbe vele szemben. Ezzel olyan folyamatok kezdődtek, amelyek jelentősen befolyásolhatták az ország külkereskedelmét. A fellelt szakirodalmi források a WTO-csatlakozás és a szankciók hatásait külön-külön elemezték. Ezzel szemben ez a tanulmány e két területet összekapcsolta: a kutatási cél annak vizsgálata volt, hogy az orosz WTO-csatlakozás külkereskedelmi hatásait befolyásolták-e, és ha igen, hogyan a 2014-ben bevezetett szankciók. Az elemzés a gravitációs modellre épül, 30 partnerország bevonásával az orosz export és import 85 százalékát fedte le. A tanulmány legfőbb következtetése – a szakirodalmi forrásokkal összhangban – az, hogy a WTO-tagság az orosz exportra pozitív hatást gyakorolt, ezt a hatást nem gyengítették az Oroszországgal szemben életbe léptetett kereskedelmi szankciók. Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F13, F17.

JOGI MELLÉKLET

A force majeure esemény mint mentesülési lehetőség

CSEKŐ KATALIN

Az előre nem látható, elháríthatatlan, objektív külső körülmény, azaz az ún. force majeure mentesítheti a teljesítésben megakadályozott vállalatot szerződésszegésének jogkövetkezményei alól. A Covid–19-járvány globális kiterjedésű korlátozó intézkedései – mint például a légi szállítás leállítása, a határzárak, vagy a különleges engedélyeztetési eljárások bevezetése – jelentős veszteségeket okoztak a nemzetközi ellátási láncok működésében. A cikk a force majeure okokra hivatkozva törölt megrendelésekből vagy késedelmes szállításokból eredő felelősség kérdését gyakorlati szakemberek számára és az ő nézőpontjukból elemzi. A cikk célja, hogy a bemutatott pereset tanulságai, valamint a magyar vállalkozók körében végzett kérdőíves felmérés eredményei segítségével érzékeltesse a force majeure jogelv és szerződéses kikötés, valamint nemzeti szabályozás alkalmazásának lehetőségét és komplexitását. Journal of Economic Literature (JEL) kódok: K220, F190.

A szellemi tulajdonjog védelme relatív erősödésének exportvonzó hatása

NAGY BENEDEK – BODNÁR GÁBOR

A tanulmány fő célja a relatív szellemi tulajdonjog-védelmi erősség fogalmának bevezetése és a termékek nemzetközi kereskedelmére gyakorolt hatásának vizsgálata. A relatív szellemi tulajdonjog-védelmi erősség két kereskedelmi partnerországban tapasztalható szellemi tulajdonjog-védelmi rendszer erőssége egymáshoz viszonyítva. A felépített modellben ez a tényező hatással van egy exportőr országból a kereskedelmi partnere irányába áramló termékek körére. A modell következtetése, hogy ha nő az importőr ország relatív szellemi tulajdonjog-védelmi erőssége, akkor ez mind a high-tech, mind pedig a low-tech termékekből nagyobb importot vonz az országba, mint akkor, ha a relatív mutató gyengülne. A relatív erősödés ugyanakkor nagyobb mértékben hat a high-tech termékek körére, mint a low-tech termékekére. A tanulmány Magyarország külkereskedelmi kapcsolatainak elemzésével empirikusan teszteli az elméletet. Magyarország high-tech exportjára szignifikáns és pozitív hatással van a partnerország szellemi tulajdonjog-védelmének relatív erősödése, és ez a hatás erősebb, mint a low-tech termékek esetében kapott szintén pozitív és szignifikáns kapcsolat. Journal of Economic Literature (JEL) kód: D21, D23, F14, K11.

Diverzifikációs nehézségek a nyersanyagban gazdag országokban – Botswana esete

BIEDERMANN ZSUZSÁNNA – BARCZIKAY TAMÁS – SZALAI LÁSZLÓ

A nyersanyagbevételeket rendkívül nehéz menedzselni, különös szakértelmet és előrelátást kívánnak az érintett országok kormányaitól. A szakirodalom két fő vonulatát szintetizálva a cikk megvizsgálja, hogy a nyersanyaggazdagság potenciális negatív hatásai milyen csatornákon keresztül érvényesülnek, illetve Botswana nemzetgazdasági fejlesztési stratégiája segítségével illusztrálja a nyersanyagbevételekre alapozott fejlődés nehézségeit. A fejlődő országok jelentős része olyan nyersanyagban gazdag ország, ahol a gazdasági diverzifikáció a célzott kormányzati politikák ellenére sem sikerült. A tanulmány terepkutatásra alapozott botswanai esettanulmány segítségével rávilágít arra, hogy a diverzifikációs stratégiák sikertelensége mögött egymást erősítő exogén és endogén okok állnak, és a fejlett országokhoz való felzárkózás érdekében komplex, országspecifikus megoldásokra van szükség. Journal of Economic Literature (JEL) kódok: L72, P28, F31, R58

Digitális transzformáció és ipar 4.0: magyar, szerb, szlovák és román tapasztalatok

SZABÓ ZSOLT ROLAND – HORTOVÁNYI LILLA

A digitalizáció valamennyi iparágat érinti és jelentősen átformálja. A digitális átalakulást a koronavírus-járvány kapcsán hozott nemzeti és nemzetközi intézkedések felgyorsították. Ennek ellenére a digitális transzformáció és ipar 4.0 hatásait még kevés empirikus kutatás vizsgálta, ezért ez korunk egyik legfontosabb társadalmigazdasági kutatási területe. Ezt a kutatási rést messze nem betömve, sőt inkább azt tovább tágítva, 302 ipar 4.0 területén aktív hazai és környező országbeli vállalat gyakorlatát térképeztük fel kérdőíves kutatás segítségével. Az eredmények rámutattak a vizsgált vállalatok digitális és ipar 4.0 fókuszterületeire és érettségére, illetve ezek területi sajátosságaira. Feltártuk továbbá, hogy mit is várnak az ipar 4.0 területén aktív vállalatok a digitális és ipar 4.0 ökoszisztéma kiemelt szereplőitől. A cikk gazdaságpolitikai ajánlásokat is megfogalmaz, illetve számos kutatási irányt is kijelöl. Journal of Economic Literature (JEL) kód: L22, L23, L25, M11, M15, M16, O14, O19, O32, O33. Kulcsszavak

KITEKINTŐ

Integráció és digitalizáció a kelet-közép-európai autóiparban

PELLE ANITA – SASS MAGDOLNA – TABAJDI GABRIELLA

A kelet-közép-európai országok szerepe az európai autóiparban meghatározó: hozzájárulnak az Európai Unió versenyképességéhez költségalapú előnyeik és viszonylag fejlett technológiai környezetük révén. Az utóbbi időben hogyan változtak a régió lokációs előnyei? Hogyan hathat a digitalizáció a lokációs és befektetési döntésekre az autóiparban? Az írás ezeket a változásokat a kereskedelmi költségek elméletének segítségével, illetve vállalati mintán keresztül vizsgálja. Következtetése szerint a digitalizáció egyre szélesebb körű, elterjedtebb használata csökkenti a kereskedelmi költségeket, és új perspektívát nyit a vállalatok számára az európai uniós ágazatba mélyen integrálódott kelet-közép-európai autóiparban is, miközben veszélyt is jelenthet a periférikus lokációkra. Journal of Economic Literature (JEL) kód: F15, F23, L62, O14.

Digitalizáció és lokációs előnyök Magyarországon

ÉLTETŐ ANDREA

A globalizáció lassulása és a járvány miatt a globális termelési láncok átszervezése felerősödött. Ebben a folyamatban a multinacionális cégek döntéseinél ismét előtérbe kerülnek a telephelyelőnyök. A mai, modern vállalatok már digitalizált rendszerben működnek, új üzleti modellek jönnek létre, fontossá válik például az innováció, a digitális infrastruktúra és a nemzetközi kooperáció. A digitalizáció terén a legtöbb mutató esetében Magyarország még mindig a lemaradók között van, főleg a hazai kis- és középvállalatokat tekintve. A cikk bemutatja, hogy a korábbi legerősebb magyar telephelyelőny, a szakképzett munkaerő hogyan fogyott el és hogyan erodálódott a stabil üzleti környezet és jogbiztonság is. Az oktatási rendszer átfogó, a jelenleg szükséges kompetenciákat kialakító fejlesztésére nem volt politikai szándék, ezért a digitalizáció előnyeit Magyarország továbbra sem fogja tudni kihasználni: hosszú távra lemarad a nemzetközi versenyben. Journal of Economic Literature (JEL) kódok: I20, J24, L23.

JOGI MELLÉKLET

Szalai Ildikó: A nemzetközi beruházási konfliktusok vitarendezésének sajátos útja: az Achmea-ügy és hatása

Konjunktúraelemzések 2021 tavaszán.

GKI Gazdaságkutató Zrt. – Karsai Gábor, Kopint-Tárki Zrt. – Nagy Katalin – Matheika Zoltán – Palócz Éva, Magyar Nemzeti Bank – Kis Katalin, Pénzügykutató Zrt. – Várhegyi Éva, Századvég Gazdaságkutató Zrt. – Horváth Diána – Molnár Dániel – Regős Gábor, Makrogazdasági mutatók és előrejelzések

Konjunktúraelemzések 2021 tavaszán A Külgazdaság 2001 óta közli a gazdaságkutatók prognózisait és elemzéseit, ezt a hagyományt követi a mostani szám is. „A világgazdasági kilátások nagyon bizonytalanok a járvány egy éve után is. A vírus új mutációi és a halálos áldozatok nagy száma növeli az aggodalmakat, annak ellenére, hogy a javuló átoltottság enyhít azokon (…) A világgazdaság 2021-ben 6 százalékkal, 2022-ben 4,4 százalékkal növekedhet” – közölte idei tavaszi globális kitekintésében a Nemzetközi Valutaalap. Európa növekedési kilátásai ennél valamelyest szerényebbek, és a magyar gazdaság sem éri el még az idén a 2019-es teljesítményét – így jellemezhető a gazdaságkutatói konszenzus. Egyedül a Magyar Nemzeti Bank üt meg ennél optimistább hangot, amely nem tartja kizártnak, hogy idén a gazdaság ledolgozza mindazt a veszteséget, amelyet tavaly a járvány alatt elszenvedett. A Pénzügykutató március 24-én, a GKI március 30-án tette közzé prognózisát. A Magyar Nemzeti Bank Inflációs jelentése március 25-én jelent meg. A Századvég Gazdaságkutató tanulmánya március 31-én érkezett a Külgazdaság szerkesztőségébe. Az elemzések bemutatását a Kopint-Tárki zárta április 7-én. Journal of Economic Literature (JEL) codes: A1, E0, E6.

TUDOMÁNYOS TÁJÉKOZTATÓ

Újabb megaregionális szabadkereskedelmi egyezmény: az Átfogó Regionális Gazdasági Partnerség (RCEP)

CSÁKI GYÖRGY

A tanulmány célja a közelmúltban aláírt Regionális Átfogó Gazdasági Partnerség- (Regional Comprehensive Economic Partnership – RCEP) egyezmény bemutatása és elemzése. A tágan értelmezett előzmények között röviden ismerteti a Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség (Transatlantic Trade and Investment Partnership – TTIP), a Transz-csendes-óceáni Partnerség (Trans-Pacific Partnership – TPP) és az Átfogó és Előremutató Csendes-óceáni Partnerség (Comprehensive and Progressive Agreement for Trans-Pacific Partnership – CPTPP) létrejöttének körülményeit is. Ezek a törekvések elválaszthatatlanok attól a ténytől, hogy a Kereskedelmi Világszervezet (World Trade Organization – WTO) 1995. évi megalapítása óta képtelen volt bármilyen fontos sokoldalú megállapodás elérésére, a Vitarendezési Testület tagjainak elmaradt jelölése következtében immár teljesen működésképtelenné vált. Az RCEP (a CPTPP-vel együtt) Ázsia és a csendes-óceáni térség további felértékelődését, ugyanakkor az USA befolyásának gyengülését jelzi a régióban. Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F10, F13, F15.

ÚJ KÖNYVEK

Az Európai Unió elmélyítésének kulcskérdései Ismertetés és reflexiók Halmai Péter: Mélyintegráció. A Gazdasági és Monetáris Unió ökonómiája (Akadémiai Kiadó, 2020, Budapest, 538 oldal) című könyvére

KŐRÖSI ISTVÁN

Halmai Péter könyvében az európai integráció elméleti, gazdaságstratégiai és gazdaságpolitikai szempontjait összekapcsolva tárgyalja. A gazdasági és monetáris unió gazdaságtanának új, átfogó

elemzését nyújtja. Rámutat, hogy az európai integráció a regionális gazdasági együttműködés mély és széles formája. Feltárja és bizonyítja, hogy a mélység az európai integrációban döntő jelentőségű. Újdonság az elmélyítés fő jellemzőinek elemzése, a mélyintegrációt megalapozó gazdasági mechanizmusok, meghatározó tényezők és az intézményrendszer komplex bemutatása. Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F15, F36.

JOGI MELLÉKLET

Plurilaterális nemzetközi szerződések a Kereskedelmi Világszervezet rendszerében

TAKÓ DALMA

A dohai forduló során a Kereskedelmi Világszervezet multilaterális szerződési rendszere működésképtelennek bizonyult. A kialakult válsághelyzet és az ebből adódó feszültségek miatt új megoldások keresése vált szükségessé. A lehetséges megoldások között a nemzetközi kereskedelmi jogban egyre hangsúlyosabban vetődik fel a plurilaterális szerződések témaköre, e megállapodásokkal kapcsolatban ugyanakkor korántsem létezik egységes álláspont. A kérdéskör egyre növekvő aktualitása okán a tanulmány a Kereskedelmi Világszervezet szerződési rendszerén belül a plurilaterális megállapodások meghatározásával, státuszával, szerepével és jelentőségével foglalkozik. A témakört azonban nem kizárólag a világszervezetet létrehozó Marrakesh-i Egyezmény fényében tárgyalja, hanem kitér a plurilaterális megállapodásokkal összefüggésben felmerülő nemzetközi közjogi, valamint nemzetközi kereskedelmi jogi szakirodalmi álláspontok ismertetésére is. Mindezzel a tanulmány célja a szóban forgó szerződésekkel kapcsolatos homályos, tisztázandó kérdések felvetése, valamint azok lehetséges megválaszolása. Journal of Economic Literature (JEL) kód: K33

Körkérdés

a járvány utáni újrakezdésről: merre tovább? Válaszol: Antalóczy Katalin, Benczes István, Bod Péter Ákos, Csaba László, Csáki György, Győrffy Dóra, Halmai Péter, Herczog László, Horváth Diána, Karsai Gábor, Laki Mihály, Mérő Katalin, Molnár Dániel, Muraközy László, Nagy Katalin, Petschnig Mária Zita, Pleschinger Gyula, Regős Gábor, Sass Magdolna, Simonovits András, Vakhal Péter, Várhegyi Éva

Ha vége a járványnak, mindent elölről kell kezdeni – hovatovább ez a benyomása támadhat azoknak, akik a nemzetközi szervezetek 2020. őszi jelentéseibe belepillantanak. Mert bár csak lassú, részleges, hosszadalmas kibontakozást hozhat a 2021. esztendő, tele bizonytalansággal, valahol el kell kezdeni az építkezést. „Az emberek szerte a világban azt látják, hogy az életük alapvető változáson megy át: gazdasági recesszió, munkanélküliség, klímaváltozás, a munkahelyek automatizálása, a digitális valuták felemelkedése, a megtakarítások alacsony hozama, növekvő egyenlőtlenség és eladósodás” – sorolja a Nemzetközi Valutaalap éves kitekintéséből készült, mozgósító hangvételű kisfilm. Amely nem spórolja meg a biztatást sem: „A jelenlegi válság lehetőséget kínál arra, hogy jobb jövőt építsünk mindenki számára.” Ha ez ilyen egyszerű lenne. A teendők ugyanis túlzottan sokrétűek és ellentmondásosak. A járvány kitörése előtt még néhány emelkedett cél – a súlyos egyenlőtlenségek korrekciója, a klímaváltozás elleni globális fellépés, a munkavégzést megváltoztató technológiai ugrás – keveredett a gazdaságirányítás eszköztárának átértékelésével. Hogyan kell berendezkedni tartósan negatív kamatkörnyezetre, meddig nyújtózkodhat a monetáris politika, áttevődhet-e a gazdasági ösztönzés a fiskális politikákra, avagy a globális eladósodás miatt ez nem engedhető meg? Efféle, ma már gyakorlatiasnak ható teendőkre szűkült a közgazdasági diskurzus. Az új konszenzus még csak

formálódott, amikor a koronavírus-járvány mindent felülírt. Egyetlen példa: ha az IMF előrejelzése helytálló, és a fejlett világ adósságállománya 20 százalékkal, a felzárkózóké 10 százalékkal tovább duzzad, akkor hol marad még tere a növekedés serkentésének? Márpedig az IMF azzal érvel: 2021-ben néhány országban a lakosság és az üzleti élet nagyobb támogatásra szorul, mint 2020-ban. Az összefüggések végtelen láncolatából egyetlen rövid kérdés adódik: MERRE TOVÁBB?

Digitális átalakulás és a feldolgozóipari értékláncok új szereplői

SZALAVETZ ANDREA

A cikk abból indul ki, hogy a digitális átalakulás felerősítette az iparágak közötti konvergencia – már jóval korábban elkezdődött – folyamatát. E folyamat egyik megnyilvánulása a feldolgozóipari értékláncokba integrálódó, a feldolgozóiparon kívüli szektorokból érkező szereplők számának megsokszorozódása. A cikk számba veszi a digitális technológiáknak és a cégek digitalizációs stratégiáinak azokat a jellegzetességeit, amelyek következtében nő az ágazatközi tranzakciók száma és jelentősége a feldolgozóipari értékláncokban, vagyis erősödik az iparágak közötti konvergencia. Journal of Economic Literature (JEL) kódok: L23, L60, O33.

KITEKINTŐ

Vita egy szélsőbaloldali EU-kritikával

BEREND T. IVÁN

Perry Anderson három jelentős tanulmányában az Európai Uniót antidemokratikus neoliberális konstrukciónak minősíti, amely támadja a nemzeti szuverenitást, kizsákmányolja a szegényebb tagországokat és oligarchauralmat biztosít. A tanulmányok szerzője arra a következtetésre jut, hogy az uniót szét kell verni. Jelen írás megvizsgálja Anderson főbb kritikai állításait, megkérdőjelezi a nemzeti szuverenitás valódi lehetőségét, különösen kisebb államok esetében, és bizonyítja a kritika megalapozatlanságát. Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F15, F60

JOGI MELLÉKLET

Robusztussá tehető-e a válság utáni pénzügyi szabályozás a nemzeti implementáció éveiben?

KREISZ BRIGITTA

Az elmúlt évek pénzügyi szabályozási reformjaival összefüggő diskurzusok állandó, visszatérő elemei a szabályanyag komplexitásával összefüggő aggodalmak, amelyek mára szabályozási fáradtság képében is megjelennek. A pénzügyi szektor elementáris változásai ugyanakkor a nemzeti implementáció sikerétől függnek. A pénzügyi szabályozás komplexitásának vizsgálata tehát aktuális és szükséges. Az írás sorra veszi azokat az elméleti irányokat, amelyek mentén a komplexitás káros vagy szükségszerű volta a szabályozás különböző konstellációiban érdemben megítélhető, és bemutatja a robusztus pénzügyi szabályozás koncepcióját, amely a pénzügyi szabályozás finomhangolása révén hozzájárulhat a véletlenszerű komplexitás minimalizálásához, de megfelelő válasz lehet a pénzügyi rendszerben már meglévő jelentős alapvető komplexitásra is. Journal of Economic Literature (JEL) kód: G01, G20, G21, G28, G31, G32, G33, H12.

Megemlékezés Zalai Ernőről

PALÁNKAI TIBOR

Az emlékező mindig bajban van, ha egy eredményekben gazdag életútról akar kiegyensúlyozott és érdemi elemzést adni. Zalai Ernővel különösen ez helyzet. Kiváló jellemvonásait hosszan lehet sorolni,

fontossági sorrendet tenni közöttük már jóval nehezebb. Talán az igényessége kívánkozik az élre, amit saját magával szemben mindig következetesen betartott. Ezt igazolják tanulmányi eredményei, amelyeket 1969-ben az Elnöki Tanácstól kapott aranygyűrűvel elismert kitüntetéses egyetemi doktori címével (Sub Auspiciis Rei Publicae popularis) koronázott meg. Oktatói és tudományos tevékenységét egyaránt ez az igényesség jellemezte. Ezt másoktól is számonkérte, ami konfliktusok forrása volt, de az elvárást aligha lehet megkérdőjelezni. 1998-ban választották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 2004-től rendes tagjának