Külgazdaság 2014/9-10

Fából vaskarika? Az állam mint kockázatitőke-befektető

KARSAI JUDIT

Az állam többféle módon vesz részt a kockázatitőke-piacon. A cikk ezek közül a befektetői szerepkört vizsgálja, példákon keresztül részletesen áttekintve a nemzetközi tendenciákat. Bemutatja, hogy a piaci folyamatok torzításának kockázatával járó közvetlen részvétellel szemben az állam mindinkább közvetett módon, a privát szférát is bevonva járul hozzá a kockázatitőke-piac forrásainak növeléséhez. A privát szektor bevonása azért is fontos, mert elsősorban ez a megoldás képes biztosítani az üzletileg életképes, perspektivikus projektek megfelelő, politikai befolyástól mentes kiválasztását, a finanszírozás időtartamának választási ciklusoktól független meghatározását, a befektetések kezelésével megbízott menedzserek megfelelő szakértelmét és ösztönzését. A tanulmány fő következtetése, hogy a csak kisebb részben államilag finanszírozott, s a privát szféra kezelésében álló kockázatitőke-alapok teszik lehetővé az állami források megfelelő hasznosulását, hozzájárulva egyben a gazdaságpolitikai célok, így az ígéretes fiatal cégek tőkeellátásának javításához.*

Journal of Economic Literature (JEL) kód: G23, G24, G28, M13, O31.

 

A kereslet és a kínálat szorításában

A kelet-közép-európai magántőkepiacok teljesítménye a válság kitörése óta

MIKESY ÁLMOS

A kelet-közép-európai magántőkepiacok fejlettsége elmarad az európai átlagtól, aminek számos kínálat- és keresletoldali oka van. A válság kitörése óta a régió leértékelődése fi gyelhető meg a külföldi befektetők körében, amelyek helyét a kormányzati szervek csak részben voltak képesek átvenni a forrásoldalon. A vállalatok részéről pedig a tőkebefektetésre való érettség és a külső befektetők iránti nyitottság alacsony szintje a két legfontosabb akadálya a magántőkepiacok régiós fejlődésének. Az Európai Bizottság 2013-as felmérésében szereplő kelet-közép-európai mikro-, kis- és középvállalatok saját tőke típusú finanszírozás iránti keresletét bináris logisztikus regresszió segítségével vizsgáltuk. Eredményeink szerint a legmeghatározóbb keresleti tényezőnek a kínálattal kapcsolatos várakozás bizonyult. Számításaink igazolták a térség vállalatai körében a kontraszelekciós hatás érvényesülését, valamint azt, hogy a javuló hiteltörténettel rendelkező cégek azok, amelyek nagyobb eséllyel terveznek külső tőkebevonást.*

Journal of Economic Literature (JEL): D22, G24, M13, O31.

 

 Demográfi ai átmenet, nyugdíjreformok és munkakínálat az együtt élő korosztályok modelljeiben

VARGA GERGELY

A demográfiai átmenet a következő évtizedekben Magyarországon és sok más fejlett országban jelentős hatást gyakorol majd mind a nyugdíjrendszer, mind a makrogazdaság alakulására. A cikkben a szerző bemutatja a hazai nyugdíjmodellezésben kevésbé használt, együtt élő korosztályokat tartalmazó ún. Auerbach–Kotlikoff-típusú modelleket, amelyek a demográfiai átmenet szimulálása során figyelembe veszik a demográfiai folyamatok és a nyugdíjreformok hatására megváltozott viselkedéseket és azok általános egyensúlyi hatásait is. A foglalkoztatási viszonyok és a nyugdíjrendszer kapcsolatának kiemelt jelentősége miatt külön kitér arra, hogy a modellcsaládban milyen módon lehet a munkakínálatot megjeleníteni.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: H55, J11, J22, J26.

 

Az ENSZ BT szankcióinak története Észak-Korea vonatkozásában

PALLOS JUDIT

A Koreai Népi Demokratikus Köztársaság önálló nukleáris tevékenységének kezdete az 1960-as évek közepére tehető, amikor a szovjet nukleáris együttműködési megállapodás és kísérleti reaktor birtokában saját nukleáris kutatóközpontot épített fel Jongbjong közelében. Néhány éven belül Phenjan már több atomreaktorral is rendelkezett, ahol a kínai atomrobbantás sikerén felbuzdulva, illetve azt kihívásnak tekintve, az 1970-es években elkezdtek az urándúsítás és a hordozóeszközök kérdéseivel behatóan foglalkozni. Habár Észak-Korea 1985-ben csatlakozott az atomsorompó-szerződést aláíró országok népes táborához – a ratifi kálásra 1991-ben került sor – és a Jongbjong melletti gázhűtéses reaktorát nemzetközi ellenőrzés alá helyezte, a szerződésben felvállalt kötelezettségeinek már kezdettől fogva nem tett eleget. A Nemzetközi Atomenergia Ügynökség ügynökei erre vonatkozóan már 1992-ben bizonyítékokat találtak helyszíni ellenőrzésük során. A helyzetet súlyosbította, hogy amerikai kémműholdak felvételeket készítettek egy épülőfélben lévő nukleáris üzemről. Habár 1992-ben szerződés született a két koreai ország atomfegyvermentesítéséről, amelyben a felek kölcsönösen kötelezettséget vállaltak arra, hogy nem gyártanak és nem alkalmaznak atomfegyvereket és nem hoznak létre erőszakra alkalmas nukleáris célú létesítményeket, ez nem tántorította el Phenjan urándúsítási és plutónium-előállítási cselekedeteitől, illetve egyéb tömegpusztító fegyverek kifejlesztésétől, majd a sorozatos kísérleti atomrobbantásoktól. E háborús retorika mögött legfőképpen az ország legnagyobb támogatójának, a Szovjetuniónak az összeomlása és saját belső gazdaságának lejtmenetbe kerülése és egyre gyorsabb ütemű elszegényedése áll. Természetesen egyéb bonyolultabb okok is meghúzódnak a háttérben, ami a jelen tanulmányból kiderül.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: N4 – Government, War, Law, International Relations, and Regulation; Z00 – General.

Kategória: 2014. évi számok összefoglalója, Külgazdaság