Körkérdés a recesszió és infláció dilemmájáról Körkérdés Recesszió vagy infláció? Vagy más választás is van? Az euróövezeti infláció 2021 tavaszán lépte át az Európai Központi Bank középtávú célként megjelölt kétszázalékos küszöbértékét, azóta százalékpontról százalékpontra araszolt felfelé. 2022 októberében 10,6 százalékon…
A gazdaságpolitika lehetőségei energiasokk kezelésére kis és nyitott országokban CZELLENG ÁDÁM A koronavírus-járványt és Oroszország Ukrajna elleni agresszióját követően elsősorban az energiaárak emelkedése nyomán ismét két számjegyű infláció ütötte fel a fejét Európában. A gazdaságpolitikai döntéshozók információs korlátokba ütköznek, mert…
Vélekedések az inflációról. Megalapozatlan feltételezések és megdönthetetlen elméletek ÁBEL ISTVÁN – NAGY GYULA Súlyos következményei miatt a magas infláció világszerte az érdeklődés középpontjába került. Ez az írás az infláció kiváltó okaival, valamint azok hatásmechanizmusával és a közöttük érvényesülő kölcsönhatásokkal kapcsolatos…
Az Aid for Trade és a közepes jövedelmű országok csapdája TIMOTHY YAW ACHEAMPONG – UDVARI BEÁTA Közepes jövedelmi csapda az, amikor a fejlődő országok nem tudnak a magas jövedelmű országok csoportjába kerülni. E csapda okai és megoldásai nem egységesek a…
Konjunktúraelemzések 2022 tavaszán Budapesti Corvinus Egyetem – Bod Péter Ákos – Cserháti Ilona – Keresztély Tibor – Takács Tibor, GKI Gazdaságkutató Zrt. – Karsai Gábor, Kopint-Tárki Zrt. – Matheika Zoltán – Nagy Katalin – Palócz Éva, Magyar Nemzeti Bank –…
Körkérdés a pandémia utáni kibontakozás dilemmáiról Válaszol: Antalóczy Katalin, Benczes István, Bod Péter Ákos, Csaba László, Csáki György, Csillag István, Győrffy Dóra, Halmai Péter, Horváth Diána, Karsai Gábor, Mihályi Péter, Molnár Dániel, Muraközy László, Nagy Katalin, Palócz Éva, Petschnig Mária…
A hazai kis- és középvállalkozások digitális fejlettsége és külpiaci tevékenysége közötti kapcsolat néhány kérdése SZABÓ ZSOLT ROLAND – SZEDMÁK BORBÁLA – TAJTI ANNA A digitális transzformáció jelentős változásokat eredményezett a gazdaságban, a társadalomban és a vállalatok életében. Az új technológiák…
A külföldi közvetlentőke-befektetés hatása a magyar gazdaságra: küldő ország szerinti heterogenitás TŐKÉS LÁSZLÓ Az 1989-es rendszerváltás után Magyarország is bekapcsolódott a gazdasági globalizáció folyamatába, amelynek fontos komponense a határokon átívelő tőkeáramlás. Magyarország rövid időn belül a külföldi közvetlentőke-befektetések (foreign direct…
A nominális felzárkózás időben változó összetevői: reálgazdasági és árszintfelzárkózás az Európai Unióban 1995 és 2019 között OBLATH GÁBOR Az országok közötti jelentős fejlettségi különbségek árszintkülönbségekkel járnak együtt, és a fejlettségi szintek közeledését – a reálgazdasági konvergenciát – hos – szabb…
A szellemi tulajdonjog védelme relatív erősödésének exportvonzó hatása NAGY BENEDEK – BODNÁR GÁBOR A tanulmány fő célja a relatív szellemi tulajdonjog-védelmi erősség fogalmának bevezetése és a termékek nemzetközi kereskedelmére gyakorolt hatásának vizsgálata. A relatív szellemi tulajdonjog-védelmi erősség két kereskedelmi partnerországban…