A tartalomból:
Körkérdés az EU-csatlakozás várható közvetlen hatásairól – I. rész. Válaszolnak: Akar László, Bácskai Tamás, Belyó Pál, Botos Balázs, Matolcsy György, Palánkai Tibor, Petschnig Mária Zita, Veress József
Buzás Sándor – Novák Csaba: A magyar feldolgozóipari vállalkozások nyereségességének meghatározói
Ifj. Simon György: Az ukrán gazdaság problémái
VITA: Németh György: Utószó – de nem utolsó szó – a nyugdíjvitához
ÚJ KÖNYVEK
Bekker Zsuzsa (szerk.): A magyar közgazdasági gondolkodás (a közgazdasági irodalom kezdeteitől a II. világháborúig)
JOGI MELLÉKLET
Dr. Tattay Levente: Az információs társadalom és az Európai Unió szerzői joga – I. rész
ÚJ KÖNYVEK: Ötletektől a vagyonelméletig – Hogyan fektessünk be bölcsen a szellemi vagyonba ( Dr. Osman Péter)
Januári számunk
körkérdésének tárgya mi más is lehetne idén, mint az EU-csatlakozás, és ehhez kapcsolódóan a kormányzat jelenlegi és várható gazdaságpolitikai mozgástere. A mostani első részben közölt válaszok – túlnyomórészt kutatóintézeti és más független szakértők hozzászólásai – néha kissé pesszimisták, máskor optimistábbak, de az eltérés nem nagy. Közel egységesen hangsúlyozzák, hogy gazdaságpolitikai korrekcióra van szükség. Többen leszögezik, hogy e téren a versenyképesség megőrzését, javítását kell elsősorban szem előtt tartani. Van, aki úgy fogalmaz, hogy a policy mix arányait kell megváltoztatni. Egyik hozzászólásból az európai gazdasági folyamatokra kapunk részletesebb kitekintést, másik a hazai gazdaság idei várható alakulásáról ad áttekintő prognózist. A sokféleségnek örülünk, ez céljaink közé tartozik. – A feldolgozóipar egy kulcsproblémáját a verseny állapotát, érvényesülését tárgyaló cikkünk szerzői abbóla feltételezésből indulnak ki, hogy a verseny erősségét közvetetten tükrözi a termelékenység és a nyereségesség kapcsolata, vagyis hogy – kissé leegyszerűsítve – a legtermelékenyebb vállalkozások a legnyereségesebbek közé tartoznak-e. Erről nagyszabású vizsgálatot végeztek, a TEÁOR négy számjegyű bontása alapján 200 szakágazat adatait feldolgozva. Az eredmények természetesen erősen függtek attól, hány szereplős a szakágazat. Húsz szereplő felett a korreláció egyértelmű. Kedvezőtlen következtetés, hogy a feldolgozóipar jelentős részében, a vállalkozások 10-15 százalékánál nem lehet kimutatni a kapcsolatot, ami a verseny erőtlenségére, hiányára utal. – Az átalakuló országok gazdasági folyamatainak áttekintésével foglalkozó sorozatunk szerzője a közép-európai országok után Kelet-Európa felé fordult: Oroszország után most Ukrajnáról szól cikke. Ukrajna felzárkózása igen fontos lenne hazánk számára, hiszen szomszéd országról van szó, jelentős magyar kisebbséggel. A statisztikai elemzés kiegészül a gazdaságpolitikai folyamatok és az intézményi rendszer átalakításában végrehajtott főbb változtatások bemutatásával is. A levonható konklúzió, hogy Ukrajnának még nagy utat kell megtennie a felzárkózáshoz, amiben az EU-kapcsolatok fejlesztésének, erősítésének meghatározó szerepet kell játszania. Májustól e téren hazánk a korábbinál is többet tehet. Éppen egy esztendeje kezdtük közölni a hazai nyugdíjrendszer átalakításáról szóló kétrészes írást, amelyhez július-augusztusi számunkban – minikörkérdés formájában, szervezett vita keretében – a téma négy kiváló szakértője szólt hozzá. Most a vitát kiváltó írás szerzőjének válaszát és a szerkesztőség zárszavát közöljük. – Új Könyvek rovatunk az Aula Kiadó Gazdaságelméleti olvasmányok címet viselő sorozatának második kötet mutatja be, amelyet Bekker Zsuzsa szerkesztett. A könyv rövid tudományos portrék mellett szemelvényeket ad a magyar közgazdasági gondolkodás történetéből Apáczai Csere Jánostól Széchenyi Istvánon és Lónyai Menyhérten át Varga Jenőig és Heller Farkasig.