Külgazdaság 2004/2

A tartalomból:

Körkérdés az EU-csatlakozás várható közvetlen hatásairól – II. rész. Válaszolnak: Bod Péter Ákos, Botos Katalin, hanti Erzsébet, Kovács Árpád, Kuncze Gábor, Laky Teréz, Losoncz Miklós, Parragh László, Rába András, Várhegyi Éva

Oblath Gábor – Pénzes Petra: A nemzetgazdaság nemzetközi versenyképessége: értelmezések,mutatók és néhány tanulság

Kertész Krisztián: A nemzeti és a regionális felzárkózás váltómozgása az EU-országokban és Magyarországon

JOGI MELLÉKLET

Dr. Tattay Levente: Az információs társadalom és az Európai Unió szerzői joga – II. rész

Februári számunk

nagy hányadát Körkérdésünk második része teszi ki. Aki nyitott a különféle nézőpontokból megfogalmazódó vélemények iránt, az bizonyára élvezni fogja a kritika és iránymegjelölés tarkaságát, amely a válaszokban elé tárul. Kérdésünkre – a gazdaságpolitikai mozgástérről az EU-ba belépés idején – eltérő gondolkodású és szakmai területtel foglalkozó egyetemi és kutatóintézeti szakértők sora válaszolt. Mellettük olyan fontos független szervezetek is megtisztelték lapunkat hozzászólásukkal, mint az Állami Számvevőszék, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Magyar Szakszervezetek Országos Szövetsége. Az elemző írások sorába jól illeszkedik az SZDSZ közgazdász elnökének írása is, aki az elmúlt évek fogyasztásra alapozó növekedésének fenntarthatóságát kétségbe vonva nyilvánvalóan nemcsak az előző kormányt, hanem a jelenlegi első évi tevékenységét is bírálja. – Ma a hazai gazdasági elemzések középpontjában a versenyképesség alakulása áll. Igaz-e az, hogy az utóbbi években romlott a magyar gazdaság versenyképessége? Hogyan kell ezt értelmezni, milyen tényezők milyen mértékben járulnak hozzá a változásokhoz? Ezeket a kérdéseket a szakirodalomban ismert fogalomrendszer és módszerek felhasználásával, széles körű számítások alapján, öt versenytárs ország teljesítményét összehasonlítva vizsgálja cikkünk. Ritkán élünk ezzel a módszerrel, de kivételesen hadd idézzük a következtetések egyetlen bekezdését: „A versenyképességre irányuló elemzésünk látszólag paradox gazdaságpolitikai tanulságokra vezet. Egyfelől arra, hogy nem szabad megengedni a béreknek a gazdaság reálteljesítményétől (a termelékenység javulásától) elszakadó emelkedését, másfelől azonban arra is, hogy amennyiben a monetáris politika önmagában – a valuta felértékelésével (annak előmozdításával) – igyekszik e folyamatot megakadályozni, akkor további reálfelértékelődéshez, vagyis az ország nemzetközi versenyképességének addicionális romlásához járulhat hozzá.” (Kiemelés az eredetiben.). – A regionális fejlettségi különbségek mérséklése mind az Európai Unióban, mind nálunk a gazdaságpolitika fontos feladatai közé tartozik. E folyamatban sajátos váltómozgás figyelhető meg: amikor nemzetgazdasági szinten a fejlődés, felzárkózás felgyorsul, akkor a régiók jövedelemszintjének konvergenciája lelassul, sőt akár divergenciába is átcsaphat, a nemzetgazdaság növekedésének lassulása viszont a régiók konvergenciáját többnyire erősíti. Szerzőnk egyebek között nemzetközi összehasonlítással is bemutatja ezt a jelenséget, amely a növekedéselmélettel foglalkozók figyelmét is magára vonta. Megállapítja, hogy a gazdaságpolitika a váltómozgás ellen semmilyen eszközzel nem tud hatni, csupán az EU-átlaghoz történő nemzetgazdasági felzárkózást képes segíteni.

Kategória: 2004. évi számok összefoglalója, Külgazdaság