Külgazdaság 2004/7-8.

A tartalomból:

SZALAVETZ ANDREA: Eszközállomány, műszaki megújulás és modernizáció

KOVÁCS ZOLTÁN ÁKOS: Iparágon belüli kereskedelem és a termékminőség változása Magyarország és az Európai Unió közötti forgalomban

ERDEY LÁSZLÓ: A nemzetközi termelésmegosztás kereskedelemelméleti magyarázatai és néhány empirikus kutatási eredmény

Popp József: Többfunkciós mezőgazdaság

Szabó Katalin: Piaci algoritmusok az információ­gazdaságban

Vince Péter: Az ír kutatási és fejlesztési rendszer átalakítása az évezredfordulón

TUDOMÁNYOS TÁJÉKOZTATÓ: A globalizáció esélyei és veszélyei (Jankovics László)

JOGI MELLÉKLET: Orlovits Zsolt: Védjegyek és földrajzi árujelzők a magyar és közösségi magánjogban

Dr. Bojtor Sándor: Az Európai Unió kereskedelmi rendszere a nem mezőgazdasági export és import területén

Júliusi-augusztusi számunk

a gazdasági fejlődés és növekedés új jelenségeinek színes kaleidoszkópja. A cikkek a korunkban végbemenő átalakulás számos elméleti és gyakorlati vetületét tükrözik. – Első cikkünk szerzője az utóbbi időben oly gyakran emlegetett tudásgazdaság jelentőségének elismerése mellett a hangsúlyt ezúttal a fizikai eszközállomány megújításának szerepére teszi; kísérletet tesz a fizikai és humán tőke együttes vizsgálatára a magyar gazdaságban. – A nemzetközi kereskedelem fejlődése megkérdőjelezi a komparatív előnyök tanának érvényességét azáltal, hogy az országok és régiók között az iparágon belüli csere felfutása óriási mértékű. Ez a folyamat különösen a vertikálisan erősen differenciált high-tech iparágak előretörésével vált dominálóvá. Mint cikkünk bemutatja, a hazánk és az Európai Unió közötti kereskedelemben a magyar kivitel szerkezetének látványos javulása ugyanígy kiváltja az iparágon belüli csere súlyának növekedését. – A kereskedelemelmélet egyik fontos témája napjainkban a nemzetközi termelésmegosztás (fragmentáció) magyarázata. Erről az irodalomról ad elemzést következő cikkünk szerzője. Bemutatja a témával foglalkozó empirikus kutatási eredményeket is. – A változó világban módosul a mezőgazdaság funkciója is. Mint szerzőnk rámutat, a termelés szerepe a fejlett gazdaságokban háttérbe szorul, és a földhöz és egyéb természeti erőforrásokhoz kapcsolódó nem termékjellegű szolgáltatások jelentősége megsokszorozódik. – A múlt század második felében végbement informatikai forradalom gyökeresen átalakítja a tömeges üzleti tranzakciók világát. Következő cikkünk erről a folyamatról szól, amelynek egyik fontos eleme a világháló mint kereskedelmi csatorna megjelenése. A dematerializált kereskedelem számos sajátos módszer, modell kialakulását segítette, és erősen hatott az árképzésre is. A tranzakciók lebonyolításának dematerializációja mellett, ugyanez ment végbe a termékek körében is: a termék értékében egyre nagyobb hányadot foglal el a tudás, az információ. – A körkép befejezője egy országtanulmány. Cikkünk az írországi fejlődés egy részterületét vizsgálja, a K+F intenzitást. Az írásból az a kép bontakozik, hogy a K+F nem tartozik a lendületes ír növekedés meghatározó forrásai közé: a fejlődést meghatározó külföldi cégek főképp gyártási folyamatokat telepítettek az országba, a K+F igényes tevékenységüket Írországon kívüli részlegeikben végeztek. A 2000-ben indult ír Nemzeti Fejlesztési Terv a hazai K+F serkentésére nagy súlyt helyez. – Tudományos Tájékoztatónk korunk fő jellemzőjéről, a viták középpontjában álló globalizációról Debrecenben tartott nemzetközi konferenciát ismerteti.

Kategória: 2004. évi számok összefoglalója, Külgazdaság