A tartalomból:
Sass Magdolna – Szanyi Miklós: A hazai cégek és a multinacionális vállalatok közötti beszállítói kapcsolatok alakulása
Gém Erzsébet: A kelet-európai bankrendszer átalakulása és fejlődése
Balogh László: Miért zöldebb a szomszéd rétje? „Az adóreform nehéz kenyér”
ÚJ KÖNYVEK
Paul Krugman: Földrajz és kereskedelem. (Dusek Tamás)
Jeffrey Kahn: Federalism, Democratization and the Rule of Law in Russia (Ádám Zoltán)
JOGI MELLÉKLET: Dr. Vígh József Ferenc: A japán versenykorlátozási jog reformja. A licenciamegállapodásokra vonatkozó kartelljogi irányelvek
ÚJ KÖNYVEK
Új könyv a nemzetközi gazdasági kapcsolatok jogáról (Molnár Anikó)
Szeptemberi számunk
első cikke a magyar gazdasági fejlődés egyik legfontosabb kérdésének, a működő tőke beáramlása reálgazdasági hatásának elemzéséhez jelent hozzájárulást. Azt vizsgálja, hogyan alakult a hazai cégek beszállítói kapcsolata a hozzánk betelepedett multinacionális vállalatokkal. A kapcsolatra ható tényezők között említik a szerzők, hogy a zöldmezős beruházások magas, a közepes méretű hazai vállalatok alacsony aránya negatívan, a földrajzi szempontból távoli (Japán, USA) központú multik viszonylag magas részvétele inkább pozitívan befolyásolja a beszállítás létrejöttét. Az 1998-ban indult és 2000-ben módosított kormányzati beszállítói programot lényegében sikertelennek minősítik. Kedvezőbben értékelik a röviden ismertetett cseh programot, amely néhány kiválasztott vállalat beszállításképessé tételét eredményesen oldotta meg. – A kelet- és kelet-közép-európai országok bankrendszerének a gazdasági átalakulás során végbement fejlődéséről ad áttekintést következő cikkünk. Bemutatja a bankkonszolidáció mindenütt végbement folyamatát, amely a gyakori véleményekkel ellentétben nem a bankoknak adott sok száz milliárdos osztogatás volt, hanem az előző rendszerből örökölt nem piaci alapú befagyott hitelek, a megszűnt és fizetőképtelen vállalatok adósságainak elkerülhetetlen felszámolása. Ezután következett a bankrendszer privatizációja, amely részben a meglévő bankok eladásával, részben a külföldi bankok megjelenésével ment végbe. Az eredmény – mint szerzőnk megállapítja – szokatlanul magas külföldi dominancia lett. Mindeközben sort kellett keríteni a szabályozási környezet átalakítására, ami nem csupán közvetlenül a bankokra, hanem a tőkepiac egészére vonatkozott. Az átalakulás eredményeként a bankok működése, közvetítői szerepe nagyot fejlődött, de még erősen elmarad az EU-ban kialakult mértéktől. Szerzőnk kiemeli, hogy néhány gyorsan fejlődő ország (például Horvátország, Észtország) e téren nemcsak a bővülés ütemét, hanem egyre inkább a szintet tekintve is meghaladja a korábban indult országokat (Magyarország, Csehország Lengyelország). – Az adózás mértéke, az adófajták változtatása, a kedvezmények növelése vagy csökkentése a szakmai körökön is túllépő, néha szenvedélyes viták tárgya, eközben pedig egy átfogó adóreform – a szükségességének állandó hangoztatása közepette – egyre inkább ködbe vész. Szerzőnk az adóelméletet megkülönbözteti az adóreform-elmélettől, és cikke első felében ez utóbbi néhány fontos posztulátumát gyűjti csokorba. Ezt követően a bizonyos értelemben nulláról indult horvát adórendszer megalkotásáról ad képet, majd a napjainkban oly sokat emlegetett szlovák egykulcsos rendszer fő vonásait rajzolja meg, és szót ejt a hamvába holt 2000. évi hazai adóreform-kísérletről is. – A globalizáció folyamata felértékelte a közgazdaságtan egy korábban mellékesként kezelt ágát, a regionális gazdaságtant. A telephely kiválasztása a vállalati működés egyik központi kérdése lett. Paul Krugman Földrajz és kereskedelem című, a Nemzeti Tankönyvkiadónál megjelent, könyvrovatunkban bemutatott kötete, amely a témában alapmű, ezért is tarthat számot különösen nagy érdeklődésre. Recenziót közlünk Jeffrey Kahn könyvéről, amely az Oxford University Pressnél jelent meg és az oroszországi föderalizmus alakulásáról ad áttekintést. Szerzőnk az elméleti bevezető után a szovjet rendszertől Putyinig ívelő elemzést érdemei elismerése mellett számos kritikával illeti.