ANTALÓCZY KATALIN: Válság és válságkezelés Németországban
BALATONI ANDRÁS – TŐRÖS ÁGNES: Gazdaságfejlesztési modellek empirikus klasszifikációja és a posztszocialista növekedés szűk keresztmetszete
UDVARI BEÁTA: Nemzetközi kereskedelem és gazdasági fejlődés: a Loméi Egyezmények tanulságai
BEKE JENŐ: A számvitel globalizálódása és harmonizálódása a regionális (EU) és a nemzetközi összehasonlító vizsgálatok tükrében
Burgerné Gimes Anna: Az Európai Unióba újonnan belépett és jelölt országok gazdasága (Csaba László)
JOGI MELLÉKLET: SZILÁGYI PÁL: Fúziós szimulációk a közösségi versenypolitikában
ÚJ KÖNYVEK: Simon Lester – Bryan Mercurio – Arwel Davies – Kara Leitner: World Trade Law – Text, Materials and Commentary (Horváthy Balázs)
Külgazdaság, LIV. évf., 2010. május–június (3–32. o.)
ANTALÓCZY KATALIN
Válság és válságkezelés Németországban
Németország az Egyesült Államokat és Japánt követően a világ harmadik, s így Európa legnagyobb gazdasága. 2008-ban a világ GDP-jének 4,2 százalékát adta, a fejlett országokéból 7,6, az Európai Unió 27 tagországának bruttó kibocsátásából pedig 19,7 százalékkal részesedett. Németország a világ legnagyobb exportőre, 2008-ban 1465 milliárd dolláros árukivitele a világexport 9,1 százalékát tette ki, áru- és szolgáltatásexportja a fejlett világ áru- és szolgáltatáskivitelének 13,3 százalékát, a világexport 8,7 százalékát adta. Németországnak nemcsak gazdasági és politikai ereje meghatározó, de gazdasági modelljével is jelentős befolyást gyakorolt és gyakorol az európai integráció elveinek kialakítására és gyakorlati működésére. A német modell, a szociális piacgazdaság elvei alapul szolgáltak a Római Szerződéshez (lásd például a versenypolitikai elveket), meghatározták a maastrichti kritériumokat (szigorú államháztartási és árstabilitási előírások), valamint az Európai Központi Bank működését. Az amerikai jelzálogpiacról indult és 2008 szeptemberében világméretűvé vált válság németországi jellemzői, a válságkezelés módja, a válságból való kilábalás várható ideje és Németország krízis utáni helyzete ugyancsak több csatornán keresztül befolyásolja az Európai Uniót. Ezek a gazdasági teljesítmények alakulása, az intézményi, szabályozási rendszer jelenlegi működése, a jövőbeli változások (például a stabilitási és növekedési egyezmény esetleges felülvizsgálata, vagy az eurózóna krízisországainak megsegítési módszerei és feltételei). A cikk Európa legerősebb gazdaságának válság előtti jellemzőit, a krízis németországi megjelenését, a válságkezelés módszereit, intézményeit, végül ennek eredményeit, hatásait mutatja be. Arra a következtetésre jut, hogy a válságkezelés rövid távon sikeresnek tekinthető. A krízisből megerősödve kikerült Németország hosszabb távú gazdasági eredményessége – s ezzel az európai fejleményekre gyakorolt hatása – azonban a gazdasági és társadalmi mélyfolyamatokat érintő további reformoktól, az elöregedő társadalom, a túlzott exportfüggőség, a nem eléggé rugalmas belső piacok kihívásaira adott válaszoktól függ.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: E20, E60, G20.
Külgazdaság, LIV. évf., 2010. május–június (33–58. o.)
BALATONI ANDRÁS – TŐRÖS ÁGNES
Gazdaságfejlesztési modellek empirikus klasszifikációja és a posztszocialista növekedés szűk keresztmetszete
A szerzők célja, hogy empirikus vizsgálat segítségével meghatározzák a jelenlegi főbb gazdaságfejlesztési modelleket. Ehhez először definiálják a fejlődés fogalmát, majd a gazdaságelmélet legfontosabb növekedéselméleteinek következtetéseit veszik számba. Erre azért van szükség, hogy azonosítani tudják a növekedés kritikus tényezőit, amelyek a többváltozós statisztikai elemzés alapját jelentik. Ezek után megvizsgálják az irodalomban ismert gazdasági modelleket, majd bemutatják saját csoportosításukat. Eredményként hat klasztert kaptak, amelyekbe a vizsgálatba bevont 57 ország közül 46-ot tudtak besorolni. A maradék 13 állam olyan mértékben különbözik a klaszterektől, illetve egymástól, hogy csak külön-külön célszerű róluk beszélni, működésüket, növekedésüket taglalni. Ez azonban e cikknek nem célja. A szerzők az elemzés során különös figyelmet fordítanak a posztszocialista országok klaszterére, meghatározzák, hogy melyik fejlett országcsoporthoz áll a legközelebb, illetve hol vannak jelentősebb elmaradások, szűk keresztmetszetek.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: O57, P51.
Külgazdaság, LIV. évf., 2010. május–június (59–80. o.)
UDVARI BEÁTA
Nemzetközi kereskedelem és gazdasági fejlődés: a Loméi Egyezmények tanulságai
A nemzetközi kereskedelem gazdasági fejlődésben betöltött szerepét napjainkban egyre több nemzetközi szervezet hangsúlyozza, az Európai Unió pedig már több évtizede alkalmazza a kereskedelmi preferenciákat fejlesztési céljainak elérése érdekében. A Loméi Egyezményekkel hosszú távon (1975 és 2000 között) biztosított kereskedelmi és gazdasági preferenciákat az aláíró afrikai, karibi, csendes-óceáni (ACP-) országoknak, amelyek megfelelő alapot jelentettek az aláírók gazdasági fejlődéséhez. A cikkben a szerző többváltozós statisztikai módszerekkel azt vizsgálta, hogy az aláíró ACP-országok gazdaságában történt-e érdemi változás, jobban tudtak- e teljesíteni, mint azok, amelyek kevesebb kedvezményben részesültek. Az empirikus elemzés eredményei alapján a legtöbb ACP-ország nem tudta kihasználni a lehetőségeket, ez arra enged következtetni, hogy önmagában a nemzetközi kereskedelemben való részvételt nem kellene fejlesztési eszköznek tekinteni.
Journal of Economic Literature (JEL): F13, O11.
Külgazdaság, LIV. évf., 2010. május–június (81–101. o.)
BEKE JENŐ
A számvitel globalizálódása és harmonizálódása a regionális (EU) és a nemzetközi összehasonlító vizsgálatok tükrében
A cikkben a szerző összehasonlító vizsgálatokat végzett a nemzetközi gyakorlatban már közel egy évtizede elterjedt és alkalmazott számviteli módszerekre, standardokra vonatkozólag az Európai Unión belül és azon kívüli – szinte valamennyi földrészt reprezentáló – országokra. A hazai gyakorlat elemzését elsősorban a nemzetközi szabályozásban is érintett és a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett tagvállalatoktól beszerzett elmúlt évi adatinformációk alapulvételével végezte el. A szerző részletesen bemutatja a számviteli harmonizációt befolyásoló közgazdasági, politikai és kulturális tényezők hatásmechanizmusát is. A cikk fő következtetése, hogy a számviteli globalizáció jelentős mértékben elősegíti az egyes nemzetek és azon belül tevékenykedő gazdálkodók elszámolási gyakorlatának egységesítését, ezáltal pedig hozzájárul a gazdasági teljesítmények, eredmények összehasonlíthatóságához. Ezt támasztják alá a szerzőnek a cikkben többször idézett nemzetközi szakirodalmi kutatásai is.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: B41, M16, M48.
Fúziós szimulációk a közösségi versenypolitikában
A tanulmány célja, hogy bemutassa és értékelje a fúziós szimulációk területén a legújabb jogfejlődést. Az Európai Unióban a fúziós szimulációk viszonylag rövid múltra tekinthetnek vissza, ugyanakkor egyértelmű térnyerést fi gyelhetünk meg. A gyakorlatban azonban világossá vált, hogy míg elméleti szinten a piaci erő mérésére ideális feltételek mellett kiválóan alkalmas, addig a gyakorlatban önmagában nem alkalmazható módszerről van szó. Komplex versenyjogi elemzések során azonban fel kell készülni a szimulációk alkalmazására és értelmezésére.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: L41 – Monopolization; K21 – Antitrust Law