Körkérdés
az állam gazdasági szerepéről
Az elmúlt három és fél évet az állam gazdasági szerepvállalása korábban kialakult határainak, karakterének radikális átalakítása jellemezte, amelynek legfontosabb vonása hatókörének kiterjesztése. Maga a tulajdonos-szabályozó állam is megváltozott – megszűnt a fékek és ellensúlyok rendszere. A változások fontos vonásai közé tartoznak a következők. Az állam egyes szektorokat (esetleg termékeket vagy szolgáltatásokat) és tulajdonosi csoportokat megkülönböztetetten kezel (preferál vagy diszpreferál), növeli tulajdonosi részesedését, befolyását új területekre terjeszti ki, a decentralizált döntési helyeket felszámolja, az irányítást egy centrumba központosítja. Új elem a szabályozás intézményi kereteinek átalakítása (a szabályozó szervezetek kompetenciájának korlátozása), az állam szerepének gyakori törvényi újrafogalmazása, többnyire kiterjesztése, az állami árszabályozás hatókörének kiszélesítése, valamint – például a pénzügyi szektorban és a közművek esetében – a szabályozás eltérítése a piacgazdaságokat jellemző normáktól.
Ezek alapján kérdéseink a következők.
1. Az állam hatósági, tulajdonosi, szabályozó szerepének milyen problémái halmozódtak fel a rendszerváltás utáni két évtizedben és ezek milyen további feszültségekkel egészültek ki a 2008-at követő világgazdasági folyamatok hatására? Erre a kérdésre nem kizárólag a legújabb fejleményeket boncoló elemzéseket várunk.
2. E problémák kezelésére milyen – a folyamatban lévőkhöz – hasonló irányú vagy azoktól eltérő megoldások mellett lehet érvelni Vagyis milyen területeken indokolt, illetve indokolatlan az állam gazdasági szerepének újragondolása
(újrameghatározása)?
Irányváltás a hazai monetáris politikában
VÁRHEGYI ÉVA
A válság hatásának tompítására a vezető jegybankok nagy mennyiségű pénzt pumpáltak gazdaságaikba. Eleinte még óvatosan, a likviditáshiány oldására és a pénzügyi stabilitás helyreállítására, később mind inkább a gazdaság élénkítése, a foglalkoztatás növelése céljából. A visszafogott költekezési hajlam mellett a pénzteremtés nem fenyegetett inflációs veszéllyel, ezért a kamatcsökkentés határához érkezett jegybankok a monetáris lazítás nem szokványos módszereivel éltek. A 2013 tavaszán megújult vezetésű Magyar Nemzeti Bank a hazai monetáris politikát is ennek szellemében igyekszik a gazdasági növekedés szolgálatába állítani. Ma még a fejlett országokban sem lehet világosan látni a válságkezelésre alkalmazott nem konvencionális jegybanki eszközök középtávú hatásait, és még nehezebben mérhető fel ennek eredményessége és kockázata Magyarországon, ahol a gazdaság sok szempontból eltérő helyzetben van.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: E42, E52, E58.
Az európai konjunktúrakutató intézetek véleménye a 2014-es év kilátásairól
NAGY KATALIN – VAKHAL PÉTER
Az Európai Konjunktúrakutató Intézetek Szövetsége (AIECE) évente két jelentést ad közre az európai növekedési kilátásokról. A legutóbbi jelentésben a kutatók az euró zóna enyhe export- és beruházásvezérelte 1 százalék körüli növekedését jelezték előre 2014-re, mérsékelt inflációs környezet mellett. Ugyanakkor a bővülés idén is elmarad a potenciális rátától, hosszú távú fenntarthatósága igencsak kérdéses. A legnagyobb kockázatot továbbra is a magas, helyenként tovább emelkedő adósságszintek, valamint a nyersanyagárak volatilitása jelenti. A kutatók többsége szerint elkerülhetetlen az integráció további mélyítése, amelyben minden EU-tagállamnak részt kell vennie.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: E30, E60.
A közös európai adásvételi jog és a bécsi vételi egyezmény
SZABÓ SAROLTA
Jelen tanulmány az Egyesült Nemzetek Áruk nemzetközi adásvételéről szóló egyezmény (bécsi vételi egyezmény, 1980) és a 2011. október 11-én közzétett közös európai adásvételi jog (CESL) tervezete közötti kapcsolatot vizsgálja, és megkísérli összehasonlítani a két jogeszközt. Nem kétséges, hogy a határon átnyúló kereskedelmi célú adásvételi szerződésekre egy uniós jogi instrumentum elfogadása egy új, regionális jogeszközt teremtene a tagállamok eltérő nemzeti jogai és a nemzetközi adásvételi egyezmény között. Kérdéses, hogy az üzleti világ preferálja ezt, vagy sem? Ezért is különösen fontos, hogy az olyan főbb különbségek a bécsi vételi egyezmény és a CESL között, mint a célkitűzések, az opt-in és opt-out megközelítés, az alkalmazási kör és az egyes konkrét rendelkezések minél alaposabb elemzésre kerüljenek.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: K120 – Contract Law; K330 – International Trade Law.