Külgazdaság 2014/11-12

Hazai cégek határon túli befektetései:

feltörekvő magyar multinacionális vállalatok

ANTALÓCZY KATALIN – ÉLTETŐ ANDREA – SASS MAGDOLNA

A külföldre irányuló közvetlentőke-befektetések terén Magyarország vezető helyet foglal el az Európai Unió új tagállamai között. Az elemzés – amely egy hosszabb kutatás első szakaszának eredményeit mutatja be – arra keresi a választ, hogy mely tényezők tették lehetővé a magyar cégek sikeres külföldi expanzióját. A cikk nagy, vezető és kisebb befektető vállalatok esettanulmányaira épül. Az eredmények azt mutatják, hogy a privatizált vállalatok speciális tulajdonosi előnyei eleinte az átmenet előttről örökölt tényezőkön alapultak, a nemzetköziesedés későbbi szakaszában azonban a menedzsment sikeresen változtatta meg ezeket. Az 1990 után alapított vállalatoknál a tulajdonosi előnyök jórészt hasonlóak a „hagyományos multinacionális” cégekéhez. A tőzsdén privatizált „virtuális közvetett” befektető vállalatok specifikus tulajdonosi előnyei esetében pedig a menedzsment erős pozíciója, tudása és tapasztalata együttesen alakítja a tulajdonosi előnyöket.*

Journal of Economic Literature (JEL) kód: F21; F23.

 

A hazai kis- és középvállalatok exportjának

kritikus sikertényezői

CZAKÓ ERZSÉBET – KÖNCZÖL ERZSÉBET

Az Európai Unió tagállamainak alacsony gazdasági növekedési üteme felveti azt a kérdést is, hogy hogyan lehetne a kis- és középvállalatok (kkv-k) nemzetközivé válását elősegíteni, hiszen ezek versenyképességének javulása a gazdasági növekedés egyik fontos motorja lehet. A nemzetközi üzleti gazdaságtan kutatási eredményei szerint a vállalatok kompetenciáinak kiemelkedő szerepük van nemzetközivé válásukban. A kutatás tézise, hogy gazdaságpolitikai eszközökkel a kis- és középvállalatok megfelelő kompetenciái fejleszthetők. A szerzők 10 exportáló, magyar többségi tulajdonban lévő vállalatot esettanulmányban elemeztek annak érdekében, hogy feltárják kritikus sikertényezőiket. A cikk egy kvalitatív, vállalati szintű kutatás eredményeit összegzi, értékelve a nemzetközivé válást támogató gazdaságpolitikákra vonatkozó hatásokat is.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: F23. F43. L25. M16.

 

Versenyképesség és nemzetköziesedés a magyar kisvállalatok körében

a 2010-es években

SZERB LÁSZLÓ – MÁRKUS GÁBOR – CSAPI VIVIEN

A világgazdasági válság tépázta magyar gazdaság új növekedési pályára állításának az útját sokan az export felfuttatásában, tágabban értelmezve pedig vállalataink fokozódó nemzetköziesedésében látják. A kormányzat mindmáig csak tervezetben megjelent, új külgazdasági stratégiája részeként ambiciózus célokat fogalmazott meg, többek között az exportképes cégek számának meghatszorozását. Ez a cikk egy 2013-ban befejeződött 799 fős kisvállalati felmérés adatait felhasználva elemzi a magyar kisvállalatok nemzetköziesedési tendenciáit a versenyképesség függvényében. Meglátásunk szerint a vállalatok versenyképességét alkotó tíz pillér egymással szoros kapcsolatban áll, az egyes pillérek összehangolása fontosabb, mint hogy az egyik pillér esetében kiugró értéket érjünk el. A nemzetköziesedést így nem csupán önmagában, hanem a versenyképességet alkotó másik kilenc pillérrel összhangban vizsgáljuk. A magyar kisvállalatok nemzetköziesedését, exportpotenciálját a klaszterelemzés segítségével kialakított nyolc csoport összehasonlító elemzésével értékeltük. Előzetes elképzeléseinknek megfelelően a nemzetközileg legaktívabb cégek csoportja egyben a legversenyképesebbnek is bizonyult. Azonban számos olyan, alacsony versenyképességű céget találtunk, amelyek – bármelyik nemzetköziesedési elmélet állításainak ellenére – tényleges exporttevékenységet folytatnak. Annak ellenére, hogy a magyar gazdaságban jelenleg is több ezer exportáló és exportképes kisvállalatot találtunk, az exportáló cégek számának rövid időn belüli drasztikus növekedését nem tartjuk valószínűnek.*

Journal of Economic Literature (JEL) kód: F 23, L 25.

 

A magyar vállalatok nemzetközi megjelenésének mozgatórugói

S. GUBIK ANDREA

A nemzetközi aktivitás szignifikánsan összefügg a vállalati eredményességgel, növekedésorientációval és innovációs aktivitással. Annak ellenére, hogy nem tisztázott, vajon a nemzetközi aktivitás feltételei vagy eredményei ezek a tényezők, ösztönözni célszerű a vállalatokat a nemzetközi színtéren való megjelenésre. A nemzetközi piacra lépés számos módon történhet. Ezek a megoldások eltérő komplexitásúak, így a vállalatoktól eltérő felkészültséget követelnek meg, ugyanakkor eltérő sikerrel is kecsegtetnek. A cikk azt vizsgálja, hogy mitől függ a nemzetközi piacra lépés módjára és idejére vonatkozó döntés megválasztása. A kérdés megválaszolásához a szerző elemzi a vállalat objektív tulajdonságain túl (méret, tevékenységi kör, külföldi tulajdon stb.) a vállalat által birtokolt erőforrások, a vezető nemzetköziesedéssel kapcsolatos viszonyulása és az iparág egyes jellemzőinek hatását. Ebből következtetni lehet arra, hogy mely területen lehet szükség a vállalatok támogatására a nemzetközi aktivitás nagyobb hozzáadott értékű megoldásai melletti elkötelezettség fokozása és a nemzetköziesedés felgyorsítása érdekében.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: M16, F23.

 

 Az állatjóléti célú kereskedelmi korlátok újraértelmezése a WTO gyakorlatában

HORVÁTHY BALÁZS

A Kereskedelmi Világszervezet idei vitarendezési döntései közül jelentőségét tekintve kiemelkedik az Európai Unió és Kanada, illetve Norvégia közötti jogvita, amelynek tárgya a fókatermékek kereskedelmét megtiltó uniós rendelet igazolhatósága volt. A Fellebbezési Testület 2014 nyarán közzétett döntése pontosította a GATT XX.cikk a) pontjába foglalt ún. közerkölcsi kivételt, így lényegesen átláthatóbbá vált, hogy a WTO tagállamai milyen feltételek mellett vezethetnek be olyan kereskedelmet korlátozó intézkedést, amely hátterében etikai megfontolás védelme áll. A WTO döntésének hozadéka, hogy a GATT XX. cikk alkalmazhatósága kapcsán elősegíti a tisztánlátást és egyúttal újabb elemmel bővíti a nemzetközi kereskedelmi jogba integrált környezeti jellegű szempontok érvényesíthetőségét, így közerkölcsi alapon kimenthetővé váltak az állatokkal szembeni kegyetlen bánásmódot vagy vadászati módszereket elítélő kereskedelmi szabályok.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: F13 – Trade Policy; International Trade Organizations; F18 – Trade and Environment.

 

Az állampolgárság nemzetközi magánjogikérdései

CZÉKMÁNY OLIVÉR – ZIEGLER DEZSŐ TAMÁS

2014. október 9-én a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Tudományos Tanácsa és a MTA TK Jogtudományi Intézete (a Magyar Rendészettudományi Társaság Migrációs Tagozata, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Rendészettudományi Kar, Bevándorlási és Állampolgársági Tanszék támogatásával) konferenciát rendezett az állampolgárság nemzetközi magánjoghoz köthető kérdéseinek megvitatására. A konferencián számos előadó beszélt az állampolgárság különböző aspektusairól, érintve családi jogi, eljárásjogi, öröklési jogi kérdéseket is. Miután széles spektrumot fedtek le, ráadásul rövidesen eljön az idő a hazai nemzetközi magánjogi szabályok átfésülésére, hasznosnak tűnik az egyes előadások megállapításainak áttekintése.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: K100, K41.

Kategória: 2014. évi számok összefoglalója, Külgazdaság