Gazdasági instabilitás és regionális lemaradás – Magyarország esete
OBLATH GÁBOR
A 2000-es évek eleje óta Magyarország gazdaságát a másik három visegrádi országénál lényegesen nagyobb fokú – gazdaságpolitika által generált – makrogazdasági instabilitás jellemezte, ami jelentős szerepet játszott a hazai fejlődés elakadásában és a gazdaság nemzetközi lemaradásában. Az instabilitás jelentős külső és belső egyensúlyhiányokban, az ezekből eredő fenntarthatatlan eladósodásban, magas inflációban és a gazdasági ciklusokat felerősítő költségvetési politikában egyaránt megmutatkozott. A tapasztalatok szerint az egyensúlyhiányok kiigazítását célzó elkerülhetetlen gazdaságpolitikai lépések hatására csökken, illetve stagnál a fogyasztás, a beruházások és a nemzetgazdasági termelékenység szintje, tartósan akadályozva az Európai Unió fejlettebb térségéhez való gazdasági felzárkózását.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: E60, E62, E66.
Az európai egységesített bankfelügyeleti tevékenység
TÓTH JÓZSEF
Az Európai Parlament 2013. szeptember 12-én fogadta el az Európai Bizottság egységes felügyeleti mechanizmusra vonatkozó javaslatait, amelyek 2014 novemberétől jelentős változásokat hoznak az európai bankok felügyeletében. A mechanizmusban való részvétel kötelező minden eurót használó tagország számára, azonban más európai uniós tagország is csatlakozhat a rendszerhez. A nagybankok bizonyos mérlegfőösszeg fölött automatikusan az Európai Központi Bank felügyelete alá kerülnek, mint ahogyan minden tagország – ideértve a rendszerhez csatlakozott országokat is – 3-3 legjelentősebb bankja is. A többi bank anyaországi közvetlen és európai közvetett felügyelet alatt folytatja tovább működését. A cikkben a szerző az új bankfelügyeleti mechanizmus működését, a részt vevő országok, illetve az Európai Központi Bank jogait és kötelezettségeit mutatja be, továbbá foglalkozik a rendszerhez való csatlakozás mellett és ellen szóló érvekkel is.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: G20, G28, G38.
Válságkezelés és az euroszkepticizmus erősödése Magyarországon és az EU-ban – okok, minták, következmények
MARTIN JÓZSEF PÉTER
Az elmúlt években sokrétű válság bontakozott ki az Európai Unióban. Ha válság van, akkor válságtudat is van mind a gazdasági és politikai döntéshozók, mind pedig a lakosság körében. A tanulmány a percepciók és a döntéshozatal viszonyát vizsgáló elméleti keretek tárgyalása után azt vizsgálja, hogy az EU milyen választ adott a válságra, és ez miként hat az Európai Unió megítélésére. Mitől függ az EU-ról kialakított kép, és mi a tétje annak, ha változik a lakosság és az elit uniós percepciója? Megmarad-e az EU a válság után is „gazdasági óriásnak” és „politikai törpének”? Hová fészkelte be magát az euroszkepszis ördöge – a politikába és/vagy a gazdaságba? Elemzésünk fókusza az EU új, közép- és kelet-európai tagállamai, különösen tekintettel Magyarországra és – másodsorban – Lengyelországra. Hogyan lehetséges az, hogy Magyarország, amely a rendszerváltás utáni első évtizedben az uniós tagságra aspiráló régiós országok közül eminens tanulónak mutatkozott és szinte feltétel nélkül támogatta az európai integrációt, jelenleg leszakadóban van nemcsak az uniós főáramtól, hanem a térség országaitól is? Milyen gazdasági és politikai okokra vezethető vissza a magyar euroszkepszis, és milyen kölcsönhatásban áll az EU-ról kialakított percepció az elmúlt bő egy évtized magyarországi gazdaságpolitikájával, illetve annak megítélésével?
Journal of Economic Literature (JEL) kód: O520, P160, Z130.
A rövid ellátási láncok szocioökonómiai hatásai
BENEDEK ZSÓFIA – BALÁZS BÁLINT
A konvencionális élelmiszer-ellátással szemben egyre nő a helyi élelmiszer- és a rövid ellátási láncok népszerűsége. Célunk ezek szocioökonómiai hatásainak tudományos igényű összegzése a szakirodalom áttekintésével. Ismertetjük e rendszerek lehatárolásának és tipizálásának problematikáját, rendszerezzük, milyen szocioökonómiai hatások mutathatók ki a rövid ellátási láncokban részt vevő fogyasztók és termelők szempontjából, végül kitérünk mindezek vidékfejlesztési összefüggéseire is. Következtetésünk szerint nem minden esetben egyértelmű, hogy a rövid ellátási láncok a vidékfejlesztés hatékony eszközei lennének, különösen mert a szocioökonómiai hatások mértéke helyzetfüggő. Ugyanakkor kiváló lehetőséget teremtenek a társadalmi összetartozás növelésére, az egészséges élelmiszerek iránti fogyasztói igény kialakítására és a vidék vonzerejének és népességmegtartó képességének fokozására.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: Q13, Q18, R11.
Szerződésszegő magatartások a Bécsi Vételi Egyezményben és az új Ptk.-ban
GLAVANITS JUDIT – RÁCZ DIÁNA
Az adásvételi szerződés a kereskedelmi kapcsolatok alapvető intézménye, ezért annak szabályozása, illetve rekodifi kációja nemcsak a jogászszakma képviselői számára bír kiemelkedő jelentőséggel, hanem a belföldi és nemzetközi kereskedelemben dolgozók számára is. Az új Ptk. elfogadásával és 2014. március 15-i hatálybalépésével a magyar jogban is változások történnek, ezért időszerű és indokolt annak áttekintése, hogy az új magyar jogforrás milyen tartalmi viszonyban áll a legismertebb nemzetközi jogforrással, az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseiről szóló ENSZegyezménnyel, közkeletű nevén a Bécsi Vételi Egyezménnyel. Jelen tanulmány célja annak bemutatása, hogy a szerződésszegést miként szabályozza a két dokumentum, illetve annak milyen nemzetközi joggyakorlata van.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: K12.