Projekt bemutatása

Crossborder Building partnership EU

A projekt témakörei

A határ menti régiók definiálása

A határ menti régiót a határ mentén, a határ két oldalán elterülő, gazdaságilag és kulturálisan, korábbi és várható kapcsolatok alapján összetartozó, megfelelő régiók összessége definiálja. A határrégió megfelelő definiálása fontos és meghatározó lehet a kapcsolatok alakulásában, a szükséges információs bázis alakításában. A határrégiót standard területi egységek alapján határozhatjuk meg.  Így egy megoldás lehet egy a NUTS3 szintű területekre megfogalmazott régiók kialakítása. A NUTS3 régiók Magyarországon a megyék, míg a megfelelő szintű szlovák közigazgatási egységek a kerületek (kraje). A határ menti régió kialakításában magyar részről az észak-nyugat magyarországi határ mellett fekvő Győr-Moson-Sopron, Komárom-Esztergom és Pest megye érintett, a szlovák oldalon pedig a dél-nyugat szlovákiai Nagyszombati és a Nyitrai kerület. Az észak-kelet magyarországi határ mentén pedig a magyar oldalon Borsod-Abaúj-Zemplén és Nógrád megye tartozik a régióba, a szlovák oldalon pedig a Kassai és Besztercebányai kerület. Tanulmányok igazolják[1], hogy a határrégió szűkebb kapcsolatainak vizsgálatakor célszerűbb a valóban összekapcsolódó területeket, és nem a teljes NUTS3 régiót tenni a vizsgálat alapjául. Így a régiók lehatárolását kisebb területi egységek alapján javasolt meghatározni. Ezért a kutatás a magyar oldalon a kistérségeknek megfelelő egységekre, szlovák oldalon pedig a járások szintjén kerül lebonyolításra. Tekintettel arra, hogy a munkaerő mozgása a közlekedési feltételektől, illetve a munkahely napi utazással elérhető mértékétől is függ, ezért vizsgálatunknál a napi ingázással elérhető területekre helyezzük a hangsúlyt, mivel a határ menti munkaerő-forgalom jellemzően  e körbe esik.

 A régió két oldalának főbb gazdasági mutatóinak és demográfiai sajátosságainak bemutatása, makro- és mikro-szintű adatok alapján. A magyar és a szlovák oldal gazdasági kapcsolatainak elemzése

A szlovák-magyar határszakasz keleti és nyugati metszetben jelentős különbségeket mutat. Míg keleten mindkét ország esetében kedvezőtlen demográfiai adottságú, csökkenő népsűrűségi és egyre kedvezőtlenebb gazdasági mutatókkal rendelkező kistérségek tartoznak, addig a nyugati határszakaszon változatosabb kép: a határ túloldalán, a szlovák részen kedvezőtlenebb a munkaerő-piaci helyzet, magas a munkanélküliség, és kisebb a jólét a magyar területekhez viszonyítva. A kutatás célja ezen a ponton a megyei szint és a határ menti kisrégiók gazdasági, társadalmi helyzetének összehasonlítása, a különbségek és hasonlóságok definiálása, tipizálása abból a célból, hogy megállapítást nyerjen milyen tényezők segítik elő, illetve melyek gátolhatják a gazdasági együttműködés, a vállalatközi kapcsolatok, illetve a szolgáltatások áramlását. A vizsgálat egyik másik vetülete, hogy a kutatás, illetve adatelemzések során feltárt különbségek és hasonlatosságok milyen hatással lehetnek a határon átnyúló migrációra.

Fontos terület a két határszakasz (keleti és nyugati, szlovák és magyar) gazdasági sajátosságainak összehasonlítása: a gazdasági szerkezet és dinamika, a vállalati struktúra sajátosságai alapján az együttműködési potenciál vizsgálata, illetve az ebből fakadó migrációs potenciál becslése. A munka ezen szakaszában nemcsak statisztikai adatok feldolgozására kerül sor, hanem vállalati interjúk készítésére, illetve survey jellegű felmerésre, mind a munkavállalók, mind a munkáltatók körében. A kutatás során felkeressük a helyi munkaügyi kirendeltségek/központok képviselőit is.

A magyar és a szlovák oldal munkaerőpiacának elemzése
  • A határszakasz két oldalának munkaerő-piaci vizsgálata: a munkaerő-kínálat nagysága és szerkezete, a bérek alakulását befolyásoló tényezők, a foglalkoztatási lehetőségek előrejelzése. A kutatás a demográfiai folyamatokkal összefüggésben vizsgálja a munkaerő-kínálat alakulását, várható szerkezetét. Továbbá értékeli, hogy a válság miként befolyásolta a korábbi folyamatokat, illetve van-e különbség a keleti és a nyugati határmente munkaerő-piaci trendjei között, illetve a válságra adott helyi munkaerő-piaci policy válaszok között. Vizsgálati módszer: adatelemzés (statisztikai adatok, vállalati adatbázisok), interjúkészítés.
  • A munkaerő-migráció várható alakulása és hatása a két ország gazdaságára.
  • A határszakaszi régión átnyúló munkapiac elemzése, a munkavállalási célú migráció helye és szerepe a határ menti régiók gazdaságában. Beszélhetünk-e régión átnyúló munkapiacról, milyen irányú mozgások jellemzőek, várhatók-e újfajta irányú trendek.
  • A migrációt ösztönző és akadályozó tényezők bemutatása, a hagyományos kapcsolatok szerepe a munkaerő-migrációban. Intézményi jellemzők, sajátosságok elemzése, intézményi kapcsolatok vizsgálata a migráció ösztönzése szempontjából. Vállalatközi kapcsolatok, vállalatok térségi munkaerő-felszívó potenciáljának vizsgálata.
  • A munkaügyi kirendeltségek szerepe a munkaerő mobilitás segítésében a határ két oldalán. Információ, kapcsolatok, együttműködések.
Kapcsolatok, együttműködés, kommunikáció vizsgálata
  • Kapcsolatok, együttműködések a határ két oldalán. A kapcsolatok továbbfejlesztésének lehetőségei és korlátai.
  • Földrajzi (Duna, Ipoly), infrastrukturális feltételek, közutakkal való ellátottság, távolság, elérhetőség biztosítása, hidak elérhetősége, a Duna-szakasz hidakkal való ellátottsága, autóút/autópálya, vasút.
Javaslatok a határ menti munkaerő-mozgás ösztönzésére, régiók szinergiáinak kihasználásával
  • A gazdasági közelség előnyeinek kihasználása. Esettanulmányok készítése, desk research.
  • A válság gazdasági és munkapiaci hatása a kapcsolatokra.
  • A munkaerő forgalom komparatív előnyei, ösztönzés, közreműködés a határ menti munkaerő mobilitás előnyeinek fokozásához. Például közös képzési programok, speciális munkaerő közvetítési és foglalkoztatási szolgáltatások, a távmunka lehetőségek feltárása, az EURES-T fejlesztése.

 

Hivatkozások

[1] Hárs Ágnes, Kopint-Tárki Zrt (2010): Tanulmányok a határ menti régiók gazdasági és munkaerő-piaci helyzetéről és lehetőségeiről, a foglalkoztatást segítő támogatásokról
Hárs Ágnes – Nagy Katalin – Vakhal Péter, Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány, (2006):A szlovák és a magyar határ menti régió a Duna két oldalán

 

 

 

Jelen weboldal tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 elérhetősége:

http://www.husk-cbc.eu/ 

 

Zárókonferencia képekben
20150618_095126_1 20150618_094701_1 20150618_101724 IMGP3288_1 IMGP3287_1 IMGP3278_1
II. Szakmai workshop képekben
WP2_DSC_0029 WP2_DSC_0028 WP2_DSC_0026
I. Szakmai workshop képekben
WP1_DSC_0043 WP1_DSC_0041 WP1_DSC_0042 WP1_DSC_0040
Interjúk helyszíneinek képei
SN_SZT NK_SN
HUSK/1101/1.2./0171 projekt nyitórendezvényének galériája
IMGP2980 IMGP2985 IMGP2990