Külgazdaság 2024/1-2

Külgazdaság – Körkérdés 2024

Körkérdés a gazdaságpolitika újragondolásáról a pandémia és az infláció után

Recesszió vagy infláció? Vagy más választás is van? – ezt firtatta egy éve a Külgazdaság. A kérdés ma is aktuális. Azokban a napokban, amikor a jövő évre vonatkozó Körkérdésünket elküldjük szerzőinknek, a meghatározó jegybankok pozitív, azaz az inflációt meghaladó alapkamattal igyekeznek helyreállítani az árstabilitást, az amerikai Federal Reserve-től az Európai Központi Bankig, a Bank of Englandtól a kínai központi bankig. „A pénzügyi szigor kezdi éreztetni a hatását” – írta őszi prognózisában a Nemzetközi Valutaalap, amelynek elemzői mindazonáltal abban reménykednek, hogy lassul ugyan a gazdasági növekedés, de nem áll le. A globális szervezetek és a nemzetgazdaságok többsége a tartósan magas kamatok időszakára kényszerül berendezkedni, holott szűk egy évtizede még az foglalkoztatta a kutatókat, miképp működhetnek a gazdaságok deflációban, negatív kamatkörnyezetben.

Az elmúlt évtized drámai fordulatai után azzal a kérdéssel fordulunk szerzőinkhez, amelyhez az Olivier Blanchard és Lawrence H. Summers szerkesztésében négy éve megjelent Fejlődés vagy forradalom tanulmánykötet alcíméből merítettünk ötletet (Evolution or Revolution? Rethinking Macroeconomic Policy after the Great Recession):

SZÜKSÉG VAN-E A NAGY PANDÉMIA ÉS A NAGY INFLÁCIÓ UTÁN A GAZDASÁGPOLITIKA ÚJRAGONDOLÁSÁRA?

A kissé ironikus hangulatúnak szánt kérdés a magyarországi gazdaságpolitikára is vonatkozik. Miközben a Magyar Nemzeti Bank még a 2023. év vége felé is azt hangsúlyozta, hogy a gazdasági növekedés beindításához le kell győzni az inflációt, a kormány eltűrné, hogy a fogyasztói árak a jegybanki célnál magasabb szinten stabilizálódjanak, és inkább a felzárkózás gyorsítására fókuszál. Az MNB kitart a pozitív reálkamat szükségessége mellett, a kormány viszont erőteljes kamatcsökkentést várna el, és visszatérne a 2022-es évet megelőzően alkalmazott magasnyomású modellhez. A gazdasági növekedést övező kockázatoknak azonban magyar sajátosságai is vannak, ilyen például az uniós források elakadása, a működőtőke- és a mun-kaerőimport gyorsításának szándéka, az energiafüggőség csökkentése, amely ellentétben áll a fejlesztési célok többlet-energiaigényével. A kockázatok közé sorolható a térségi átlagot jócskán meghaladó eladósodás, a jövedelmi olló nyílása, valamint a humán területek lassan, de folyamatosan visszaszoruló költségvetési támogatása is. A helyzetet egy politikai kockázat is árnyalja: hogyan alakulnak az európai parlamenti választások, milyen következtetést vonnak le a kormányzó pártok – s nem csupán Magyarországon.

Szerzőinket ezúttal is arra kértük, hogy a globális vagy nemzeti dilemmák bármelyikét vizsgálják meg, elemezzék a szokásos alapossággal, vagy új szempontokkal gazdagítsák azokat. A válaszok 2023. december 17. és 2024. február 16. között érkeztek a Külgazdaság szerkesztőségébe.

 

Válaszolnak:

 

Antalóczy Katalin, Sass Magdolna: Növekvő szuverenitás helyett – hármas függés • Benczes István: Elvesztegetett évtized(ek) • Bod Péter Ákos: A magyar lokomotívot hiába fűtik fel • Czelleng Ádám: A szükségszerű fejlődés és az elkerülhetetlen reform • Csaba László: Gazdaságpolitikai harckészültségben • Csáki György: Új iparpolitika az Egyesült Államokban • Éltető Andrea: Kockázatos lavírozás nyugat és kelet között • Ferkelt Balázs: A magasnyomású gazdaság(politika) mint a növekedés és felzárkózás pályája? • Halmai Péter: Sokkok utáni kilábalás az euróövezetben a posztcovid időszakban: középpontban az egyensúly és a kínálati oldal • Herczog László: Nem látjuk a jövőt, de felkészülhetünk rá • Karsai Gábor: A mélyponton túl, a fenntartható fejlődésen innen •

Katona Tamás: Szükség van-e a nagy pandémia és a nagy infláció után a gazdaságpolitika újragondolására? • Molnár Dániel – Horváth Diána: Kihívások kihívások hátán – egyelőre (?) megoldások nélkül • Mérő Katalin: Szükséges-e, várható-e a bankszabályozás radikális újragondolása? • Muraközy László: Az összetevőket jól ismerjük, a recepteket alig • Nagy Katalin: Hatásosak-e a régi beidegződések, a régi módszerek? • Petschnig Mária Zita: Gazdaságpolitika helyett • Pleschinger Gyula: „Merre tovább, melyik úton?” • Regős Gábor: Infláció vagy recesszió? • Rosta Miklós: Az illiberális egyensúlya ára • Simonovits András: Infláció és nyugdíjrendszer: 2021–2024 • Trippon Mariann: Az infláció legyűrése: most jön a neheze • Vakhal Péter: Az ingyenebéd íze • Várhegyi Éva: Erőltetett növekedés

 

 

VÉLEMÉNY

Biztos, hogy rossz ötlet az akkumulátorgyártás? (Egy régi vita új köntösben)

MIHÁLYI PÉTER*

2023 folyamán egyre nagyobb társadalmi visszhangot váltottak ki azok a magyarországi beruházások – szám szerint közel 40 –, amelyek már termelnek vagy a belátható jövőben akkumulátorokat fognak termelni vagy a gyártásukhoz kapcsolódó ipari fejlesztéseket szolgálják. A témával sokat foglalkoznak nagy tekintélyű elméleti szakemberek is. A nyomtatásban megjelent vélemények többsége kritikus. Egyfelől a még nem kellően kiérlelt technológia kockázataira hívják fel a figyelmet, amely minden országot érint, másfelől Magyarország szempontjából gazdaságpolitikai hibának gondolják az autóipari ágazat felé való további növekvő elköteleződést. Ez a rövid tanulmány a kockázatok közül négyet ragad ki. Legelsősorban az értékláncok számszerű elemzésére alapozódó kritikákat veszi górcső alá.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: O14, O25, O32.

Kategória: Külgazdaság

Külgazdaság 2023/11-12

Az akkumulátorhulladék sorsa: szabályozás és technológia

GYŐRFFY DÓRA

A tanulmány a magyarországi akkumulátoripar kiépülése kapcsán vizsgálja, hogy mi történik az akkumulátor-értéklánc végén, azaz mi lesz a hulladékkal. A kérdés megválaszolásához először az európai iparpolitika újjászületésének tágabb kontextusába helyezve a 2023 nyarán elfogadott új európai akkumulátorszabályozást elemzem, amely rendkívül szigorú újrahasznosítási kötelezettségeket ír elő a gyártók számára. A tanulmány második fele a nemzetközi szakirodalom alapján az újrahasznosítás folyamatát mutatja be a gyűjtéstől a feldolgozásig, kiemelten kezelve a jövedelmezőség kérdését. Ezután amellett érvelek, hogy az akkumulátor-értéklánc magyarországi telepítése jóformán szükségszerűvé teszi a hulladékfeldolgozás Magyarországra történő telepítését is, ami a jelenleg rendelkezésre álló technológiák mellett összességében veszteséges tevékenység. A kérdés az, hogy ki fizeti a veszteséget. Ennek alapján levonható az a következtetés, hogy éles ellentétben az európai célkitűzésekkel, az államilag támogatott magyarországi akkumulátoripar egyszerre növeli a függőséget Kínától, károsítja a környezetet, és ássa alá az ország fejlődési lehetőségeit.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: K32, L52, L62, O14, O25.

 

Munkabérek egyenlőtlenségei a globális értékláncokban: a magyarországi akkumulátoripar esete

CZIRFUSZ MÁRTON

Magyarországon jelenleg bővülőben van az elektromos járműgyártást kiszolgáló akkumulátoripar. A közel 40 hazai vállalat az évtized közepén több mint 30 ezer főt fog foglalkoztatni. A tanulmány a globális értékláncok irodalmához kapcsolódva, vállalati pénzügyi adatokat elemezve tárja fel, hogy a foglalkoztatottak mekkora mértékben részesülnek az akkumulátoripar által megtermelt értékből. Ebből a munkavállalók a cellagyártásban részesednek legkevésbé. Az adózás előtti eredmény az értéklánc más pontjain is jelentős. A munkabérek a közvetlen foglalkoztatotti mag, a kölcsönzött belföldi és harmadik országbeli munkavállalók körében különböznek: a közvetlen foglalkoztatottak hatást gyakorolhatnak a bérhányad növelésére, a harmadik országbeli kölcsönzöttek a legkiszolgáltatottabbak. Az akkumulátoripari értékláncok elemzése kapcsán a tanulmány rámutat a vállalati pénzügyi adatok elemzésének módszertani korlátaira is.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: E24, F23, L62, O15, P12.

 

Tulajdonosi és piacszerkezeti változások a magyar bankszektorban

VÁRHEGYI ÉVA

A 2010-ben hatalomra került Orbán-kormány – a stratégiainak tekintett többi ágazathoz hasonlóan – a bankszektorban is jelentős változásokat irányzott elő. Meghirdette, hogy a nemzeti tulajdon arányát legalább 50 százalékra kell növelni, a kormány bankpolitikáját támogató MNB pedig a hitelintézetek számának csökkentését, a piaci koncentráció növelését is kívánatosnak tartotta. E célok elérését segítette, hogy a 2008-as globális hitelválságot követően a világon mindenütt erősödtek az állami beavatkozások a versenypiacokon, különösen a pénzügyi szektorokban. A cikk a magyar bankszektorban 2010 és 2023 között végbement tulajdonosi és piacszerkezeti változások fontosabb jellemzőit elemzi, majd hipotéziseket fogalmaz meg a szektor működésében várható következményekről és a kialakult helyzetben rejlő kockázatokról. A

szektort átalakító kormányzati akciók a társadalom számára elsősorban azzal növelték meg a kockázatot, hogy a fejlett világban egyedülálló módon a banki eszközök negyedét a politikai hatalom által befolyásolt magántulajdonosok kezébe juttatták. Journal of Economic Literature (JEL) kódok: G21, G28, P14.

 

ÚJ KÖNYVEK

Ismertetés

Markus K. Brunnermeier – Ricardo Reis: A Crash Course On Crises. Macroeconomic Concepts For Run-Ups, Collapses, and Recoveries

(Princeton University Press, 2023, 123 oldal) című könyvéről

SOÓS KÁROLY ATTILA

A könyv célja a gazdasági válságok logikájának és mechanizmusainak értelmezése és bemutatása. Ezeket a logikákat és mechanizmusokat a szerzők a makroökonómia és a pénzügyek közötti kölcsönhatások megnyilvánulásaiként tárgyalják. A válságokhoz vezető folyamatok és jelenségek tárgyalása után külön szólnak egyfelől a válságokat közvetlenül kirobbantó eseményekről, másfelől azokról a tényezőkről – az általános szabályozáselmélet fogalmi rendszere szerint pozitív visszacsatolásokról –, amelyek a válságokat súlyosbítják. Végül fontos tárgya a könyvnek a válságokra való reagálás; alapos tárgyalásra kerülnek ennek mind monetáris, mind fiskális politikai elemei.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: D53, E30, E44, E52, E62.

 

Ismertetés és reflexiók

Karsai Judit: Az inkubátortól a tőzsdéig – a startupokat finanszírozó intézmények működése Kelet-Közép- Európában

(Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Közgazdaságtudományi Intézet, Budapest, 2023, 226 oldal)

című könyvéről

BUCSKY PÉTER

A közép- és kelet-európai országok a 21. században nagy elánnal vágtak bele a startupok állami finanszírozásába. Az új technológiák megjelenése ugyanis lehetőséget teremt a felzárkózó országoknak is olyan vállalatok létrehozására, amelyek nemzetközileg is számottevő piaci részesedést érhetnek el. Nem véletlen, hogy jelentős az igény olyan helyi vállalatok felépítésére, amelyek a világpiacon magas hozzáadott értékű technológiákat tudnak értékesíteni. A rendszerváltást követően ugyan a transznacionális vállalatok megjelenésével sikerült a szocialista tervgazdaság helyett piaci alapon, a világgazdaságba integráltan működő rendszereket létrehozni, de kevés szerep jutott a helyi tulajdonú és/vagy vezetésű vállalatoknak, a helyi tőkének. A könyv az állam szerepére és az európai uniós forrásokra összpontosítva mutatja be, hogy miben hasonló és miben más Közép- és Kelet-Európában a kockázati tőke működése a fejlett országokhoz képest.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: M13, G24.

Kategória: 2023. évi számok összefoglalója, Külgazdaság

Külgazdaság 2023/9-10

Gazdaságpolitikai mix: leegyszerűsödő trilemma

CZELLENG ÁDÁM

A tanulmány célja a gazdaságpolitikai ágak változó célrendszerének elemzése, illetve a változó célok szerint alkalmazott eszközök rövid és hosszú távú hatásainak bemutatása különböző gazdasági sokkok esetében. A tanulmány empirikusan vizsgálja a gazdaságpolitika változásait az elmúlt 23 évben az Európai Unió országainak adatai alapján, valamint szimulációs vizsgálatokat is bemutat a gazdaságpolitika céljainak megfelelően. A szimulációs vizsgálatból kitűnik, hogy a globális pénzügyi sokk, az energiaársokk és a két sokk együttes figyelembevétele esetén a legmagasabb szintű társadalmi jólét tízéves időhorizonton akkor érhető el, ha a jegybankok visszaemelik reakciófüggvényükbe a gazdaságstabilizálási célt. A tudományosan újszerű eredmények szerint a monetáris politika és a fiskális politika esetén is megjelölt hármas célrendszer leegyszerűsödik a növekedés és a stabilitás dilemmájává, amelyet a gazdaság állapota, a nemzetközi környezet, a gazdaságpolitikai hitelesség és az adósságmegítélés befolyásol.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: C15, E47, E61, F6.

 

TUDOMÁNYOS TÁJÉKOZTATÓ

A sárkány tüze: Kína és Oroszország földgázpolitikai kapcsolatai

DUDLÁK TAMÁS

A tanulmány a Kína és Oroszország között az elmúlt egy évtizedben kialakult földgázpolitikai együttműködés létrejöttének tárgyalási körülményeit, geopolitikai mozgatórugóit és kilátásait elemzi. A két ország energiapolitikai kapcsolatai kiválóan példázzák azokat a nem piaci jellegű kihívásokat, amelyekkel a nagy energiapolitikai együttműködéseknek meg kell küzdeniük. Az együttműködés kialakulásában és elmélyítésében jelentős gátat képeznek a természeti viszonyok (infrastruktúra hiánya, hatalmas távolságok), valamint más földgázszállítókkal (Türkmenisztán, Katar, Ausztrália, Egyesült Államok) való verseny, amivel Oroszország szembesül a kínai földgázpiacon. A két ország közötti közvetlen földgázkapcsolat kialakulása egy hosszú, tárgyalásokkal és alkudozásokkal teli folyamat eredménye, amelynek során a pusztán gazdasági megfontolásokat számos alkalommal politikai megfontolások írták felül. Az áttörés a Szibéria Ereje-1 földgázvezetékről szóló 2014-es megállapodáshoz köthető. Kína Oroszországgal kapcsolatban a cseppfolyósított földgázszállítások bővítését részesíti előnyben, míg jelenleg a vezetékes földgázszállítás bővítése egy új vezeték (Szibéria Ereje-2) megépítésével nem áll érdekében. Bár a 2022-es Oroszország elleni nyugati szankciók következtében Oroszország több földgázt exportálna Kínába, a gyors átállást a nyugati szállításokról a keleti szállításokra a keleti termelési kapacitások és az infrastruktúra elégtelensége nem teszi lehetővé. Oroszország a nyugati geopolitikai viszonyok átalakulása, illetve a keleti földgázkapcsolatok lassú fejlődése nyomán Kínával szemben egyre rosszabb alkupozícióba került. Ennek következtében jelenleg az a paradox helyzet érvényesül, hogy Kína mint fogyasztó jelentősebb mértékben képes meghatározni a földgázszállítások feltételeit, mint a földgáz termelője, Oroszország.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F51, F52, Q340.

 

ÚJ KÖNYVEK

Recenzió Várhegyi Éva: A bankrendszer elfoglalása – Hogyan állítja szolgálatába a bankokat a politikai hatalom? (Magyar Narancs könyvek, Tea Kiadó, 2023, 254 oldal) című könyvéről

MÉRŐ KATALIN

Várhegyi Éva könyve a széles közvélemény számára is közérthetően, de nagy szaktudással

vezeti végig az olvasót azon a folyamaton, amelynek célja, hogy a 2010-et követően hatalomra kerülő Orbán-kormányok minél nagyobb befolyást szerezzenek a magyar bankrendszer felett. A

könyv részletesen elemzi a folyamat lépéseit a bankszektor egyes szegmensei szerint sorra véve azokat. A Magyar Nemzeti Bank (MNB), a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és az Eximbank politikai „elfoglalásának” elemzése után azt mutatja be, hogyan került sor a magántulajdonú bankok feletti politikai befolyás következetes kiépítésére: Hogyan számolta fel a kormány előbb a takarékszövetkezeti szektort, hogy annak, valamint a Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) és a Budapest Bank (BB) bázisán létrehozza az OTP versenytársának szánt nagybankot, az MBH Bankot? Hogyan jutalmazta, illetve büntette a külföldi tulajdonban maradó bankokat, hogy „megszelídítse azokat”, illetve milyen az OTP-vel való, ellentmondásos viszonya? A könyv utolsó fejezetében, illetve a könyvet befejező zárógondolatokban pedig a korábban bemutatott tulajdonosi struktúra és működési rendszer által kiépített haveri rendszer sajátosságait és kockázatait veszi számba a szerző.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: G21, G28, P14.

 

Új válságok felé. Recenzió Guillaume Pitron: Ritkafémekháborúja. A tiszta energia és a digitális technológiák sötét oldala (Pallas Athéné Könyvkiadó Kft., Budapest, 2023, 288 oldal) című könyvéről

SALÁT GERGELY

A ritkafémeket és az azok egy alcsoportját képező ritkaföldfémeket sokan a jövő olajának nevezik, mivel a következő évek gazdaságának alapjait jelentő eszközökben nélkülözhetetlenek. Különösen a digitális és a zöldátálláshoz van szükség ezekre a különleges anyagokra. A ritka(föld)fémekkel kapcsolatban azonban van két probléma: egyrészt kitermelésük rendkívül környezetszennyező, másrészt néhány ország, elsősorban Kína, monopolizálta az előállításukat. Ez jelentős zavarokhoz, konfliktusokhoz, akár háborúkhoz vezethet. Guillaume Pitron francia újságíró-dokumentumfilmes meglehetősen aggasztó jövőt felfestő könyve a ritka(föld)fémekkel kapcsolatos veszélyeket járja körül.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F18, F51, F52, F64, O13, Q34, Q53.

 

JOGI MELLÉKLET

 

A startupvállalkozás funkciójának és szabályozásának megítélése

STIPKOVITS TAMÁS ISTVÁN

Jelen tanulmány az üzleti élet, a szakirodalom és a statisztika meghatározásainak

tükrében mérlegeli a Magyarországon hatályos jogi szabályozás startupfogalmainak

helyénvalóságát, illetve azok fejlesztésével kapcsolatos észrevételeket közöl.

A vállalás teljesítéséhez először számba veszi az adott fogalmakat (az üzleti élet,

a szakirodalom, a jog és a statisztika területéről), majd az egyes definíciós elemek

vizsgálatából von le következtetéseket. A fogalmi elemek kapcsán kifejti a nagy növekedési

potenciált, a kis méret és a korai életszakasz paramétereit és más definíciós

elemekkel való kapcsolatukat. A jogi meghatározások terén a magas növekedési

potenciál kritériumának hiánya figyelhető meg. A jogi definíciók terén az innováció

fogalmának tartalmi újragondolása és a startupvállalkozásokhoz fűződő kapcsolatának

átértékelése szükséges. E területeken a pontosabb szabályozás végett javaslatokat

tesz a cikk.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: K20, K33, K34, K40.

Kategória: 2023. évi számok összefoglalója, Külgazdaság

Külgazdaság 2023/7-8

A magyar kkv-szektor térbeli szerkezetének vizsgálata irányított statisztikai eszközök segítségével

VAKHAL PÉTER

Telephelyválasztásuk során a hazai kis- és középvállalkozások sokkal nagyobb súllyal veszik figyelembe a lokális tényezőket, mint a nagyvállalatok. A tanulmány azt vizsgálta, hogy a hazai kkv-térszerkezet megragadható-e az égtájak szerinti eloszlással. A témával foglalkozó hazai tanulmányok elsősorban gravitációs modellt alkalmaznak, ami azonban leggyakrabban csak egy erővektort képes megjeleníteni, holott a vektorok száma végtelen, csupán az erő mértéke változik. Ahhoz, hogy az összes irány megjeleníthető legyen, a hazai közgazdasági szakirodalomban kevésbé ismert körkörös statisztikai eszköztárt alkalmaztuk, és a magyar kkv-k pénzügyi adatait elemeztük. Ezzel a módszerrel a hazai gazdasági térszerkezet olyan új vetületét lehet megjeleníteni, ami más metódussal nem lehetséges, így új elemzési lehetőségek tárulnak fel. Az eredmények szerint az ország középpontjából kiindulva a kkv-térszerkezetben inkább az észak–dél ellenpólus dominál, mintsem a kelet–nyugati, ahogy arra több hazai térszerkezeti kutató is utal. Mindez azzal magyarázható, hogy az ország középpontjából figyelve a főváros északnyugati irányú koncentrációt eredményez, ami a legtöbb kkv-szegmensben érvényesül. A körkörös eloszlások északi dominanciája akkor is érvényre jut, ha Budapestet eltávolítjuk a mintából, ami tovább erősíti az észak–dél polarizáció jelenségét. Ez a konfiguráció csak néhány ágazat esetén módosul, például a szálláshely-szolgáltatások esetén, ahol konkrét földrajzi szempontok érvényesülnek a székhelyválasztásban.

 

TUDOMÁNYOS TÁJÉKOZTATÓ

Deglobalizáció és változó értékláncok?

Értelmezési kísérlet a technológiai ciklusok kontextusában

SZANYI MIKLÓS

Egyes becslések szerint a globális értékláncok bonyolítják le a világkereskedelem 30-50 százalékát. Ezek a hálózatok a globalizáció viszonyai között a gazdasági működés kiemelt szervezeti modelljévé váltak. Elterjedésük sebességét a világkereskedelem mellett a külföldi közvetlen tőkebefektetések forgalmának bővülése is jelezte. 2008 után mindkét folyamat megtorpant. Egyes vélemények szerint ez az értékláncok és a globalizáció folyamatának visszafordulását jelzi. Más vélemények szerint csupán a folyamatok lassulása figyelhető meg. Ez a cikk amellett érvel, hogy a globális értékláncok átalakítása a 2008 utáni gazdasági sokkok és gazdaságpolitikai trendváltás ellenére korlátozott maradt. Az adatsorok trendjében látható változást legalább ennyire befolyásolta a kialakulóban lévő új internetalapú gazdasági paradigma térnyerése. Az új paradigma fő üzleti modellje ugyanis már nem a hagyományos globális értéklánc, hanem a platformgazdaság. Ennek a terjeszkedése nem kötött a világkereskedelmi forgalom vagy a külföldi közvetlen befektetések bővüléséhez. Ezt az érvet támasztja alá az is, hogy az értékláncok mutatószámainak csökkenését elsősorban az amerikai gazdaságra vonatkozóan lehet tapasztalni. Az új műszaki-gazdasági paradigma itt fejlődik a leggyorsabban, a legtöbb platformalapú cég amerikai.

 

 

TUDOMÁNYOS TÁJÉKOZTATÓ

Az állam által hajtott elektromobilitás: az állam szerepe a kínai elektromosautó-ipar fejlesztésében

SZUNOMÁR ÁGNES – PERAGOVICS TAMÁS – AGNIESZKA MCCALEB – WENXUAN SONG

A tanulmány a kínai állam szerepét vizsgálja az elektromosautó-ipar versenyképességének alakításában. Felismerve az erőforrás-intenzív növekedés és az arra alapozó hazai gazdasági növekedés fenntarthatatlanságát, a zöldátmenet előmozdítása érdekében a kínai állam aktívan támogatja a feltörekvő iparágakat. Az elektromosautó-ipar jó példa ezekre az erőfeszítésekre. Az ökológiai modernizáció és az állami iparpolitika elméleteire támaszkodva a tanulmány bemutatja azokat a kínai politikákat és terveket, amelyek előmozdítják ennek az iparágnak a fejlesztését. Az állam és az ipar kooperációja az elektromos autók (EA) területén lehetővé teszi, hogy a gazdasági jólét továbbra is a Kínai Kommunista Párt teljesítményének és legitimitásának sarokköve maradjon, miközben csökkenti Kína gazdasági felemelkedésének a környezetre gyakorolt terhelését, továbbá hozzájárul az ország globális verseny- képességének növeléséhez, ráadásul mindezt egy technológiaintenzív iparágban. A tanulmány több vállalatról is közöl adatokat, ugyanakkor egy vállalat – a BYD – példáján demonstrálja a kínai támogatási rendszer működését, a kínai EA-ágazat tágabb értelemben vett helyzetét is. A tanulmány megállapítása szerint a kínai állam globális vezető pozícióra és a teljes értéklánc uralására törekszik, ennek érdekében pedig megkeresi a legerősebb szereplőket a hazai piacon, függetlenül azok tulajdonosi struktúrájától, majd kiválasztja a legerősebbeket, és azokat szubvencionálja, azonban e szubvenciókat idővel fokozatosan kivezeti, hogy elkerülje a járadékvadászatot.

 

VÉLEMÉNY

Gazdaságunk alkalmazkodása ütemkésésekkel, 2020–2023: helyzetértékelés és kilátások

BOD PÉTER ÁKOS

Gazdasági teljesítményünket különös hullámzások jellemezték 2019 után, részben külső hatásokra, jelentős részt viszont belső gazdaságpolitikai okokból, valamint a kialakult gazdaságszerkezet következményeként. Az elemzés kitér világgazdasági környezetünk alakulására, majd a magyar gazdasági folyamatokat formáló belső tényezőket vizsgálja. A politikai és szabályozói ráhatások nyomán a gazdaság a szükségesnél később reagált lényeges változásokra, a térségi normákhoz képest jelentősen egyensúlyhiányossá vált a turbulens években. Az alkalmazkodás hatásfokát és időbeliségét rontja a gazdasági szerkezet, amelyben az utóbbi évtized alatt megnőtt a tőke- és anyagigényes üzleti tevékenységek súlya. A 2023 utáni új szakasznak kritikusan fontos kérdése, hogy Magyarország a kialakult szerkezetével miként tud alkalmazkodni az európai térség új makrogazdasági normáihoz, valamint a kibontakozó technológiai, geopolitikai, klimatikus és társadalmi változásokhoz.

ÚJ KÖNYVEK

Recenzió

Bod Péter Ákos: Gazdasági fejlődés és tudás. Esszék az üzleti kultúra, értékek, oktatás kapcsolódásairól (Gondolat Kiadó, Budapest, 2023, 200 oldal) című könyvről

FIKÓ LÁSZLÓ

A kötetben a szerző a témáról korábban publikált cikkeire támaszkodva a fejlett nyugati országokhoz történő gazdasági felzárkózás tényezőit tárja fel. A több évtizeddel ezelőtt megjelent cikkek is megdöbbentő időszerűségről tesznek tanúbizonyságot. A kötet legfontosabb megállapítása az, hogy egy ország felzárkózási törekvéseinek sikerét a polgári értékrend társadalmi beágyazottsága és az emberi tőke fejlettsége határozza meg.

 

JOGI MELLÉKLET

Közép- és Kelet-Európa beruházás- és exportösztönzési stratégiája, különös tekintettel a V4-ek változékony jogi környezetére

SZALAI ILDIKÓ

A Lisszaboni Szerződés fokozottabb uniós hatásköri rendje, majd az Európai Unió Bírósága által 2018. március 6-án a szlovák szállal rendelkező Achmea-ügyben hozott döntése következtében a nemzetközi beruházásvédelmi jog uniós viszonylatban jelentős változáson megy keresztül, ami valamennyi tagállam gazdaságpolitikájára hatással van. A tanulmány a Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia beruházás-ösztönzési és -védelmi stratégiájára ható uniós szabályozási környezetet elemzi jogi szempontból. Ezek a közép- és kelet-európai államok egyben a visegrádi csoport tagjai, így vizsgálat tárgya, hogy az EU-ba betagozódott, szubregionális szinten szerveződő országcsoport érdekei milyen mértékben érvényesültek és érvényesülhetnek az uniós szabályozás alatt.

Kategória: 2023. évi számok összefoglalója

Külgazdaság 2023/5-6

A Nyugat-Balkán európai integrációja: üzleti lehetőség vagy gazdasági kihívás?

TANKOVSKY OLEG – ENDRŐDI-KOVÁCS VIKTÓRIA

A szerzők által kidolgozott komplex indikátorra épülő tanulmány célja annak a vizsgálata, hogy miként alakult a Nyugat-Balkán országainak gazdasági integrációérettsége 2006 és 2020 között. Fő konklúziója, hogy bár a tagjelölt államok javították gazdasági integrációérettségüket a vizsgált időszakban, teljesítményük alulmarad a korábban csatlakozott, benchmarknak tekinthető Horvátországétól. Ez további reformokat sürget a tagjelölt államokban. A tanulmány hiánypótló, hasonló elemzés ugyanis még nem született a hazai, illetve nemzetközi szakirodalomban, így kiegészíti a témára vonatkozó ismereteket. Tudományosan újszerű elem a kompozit indikátor bevezetése, amelynek segítségével kvantitatív és komparatív módon mérhető a vizsgált államok EU-csatlakozásra való gazdasági felkészültsége, beleértve az üzleti környezetet. Elterjedtsége ellenére kompozit indikátort eddig még ilyen formában nem alkalmaztak a gazdasági integrációérettség mérésére egy benchmarkország bevezetésével. A kutatási eredmények kvantitatív megközelítésben támasztják alá és egészítik ki az Európai Unió jelenlegi bővítési stratégiáját. Az eredmények üzleti, illetve gazdaságpolitikai döntések kialakításához és alátámasztásához is objektív alapot nyújthatnak.

TUDOMÁNYOS TÁJÉKOZTATÓ

Átalakuló célkitűzések – változó megvalósítási keretek: a környezeti közjavak támogatása és a renacionalizálás felé való elmozdulás dilemmái az EU közös agrárpolitikájában

KENGYEL ÁKOS – SOMAI MIKLÓS*

Az Európai Unió közös agrárpolitikájának folyamatosan alkalmazkodnia kell a változó gazdasági, társadalmi és környezeti igényekhez. Ennek köszönhetően a támogatások cél- és feltételrendszere az elmúlt évtizedek során többször is jelentősebb átalakításokon ment keresztül. A cikk arra a dilemmára keresi a választ, hogy az egyre összetettebb célokat követő uniós szintű támogatási rendszer – és különösen a környezeti közjavak biztosításának középpontba kerülése – mennyiben tenné indokolttá az agrárpolitikai tervezési és finanszírozási feladatok valamilyen mértékű visszakerülését a tagállamok szintjére. A célok hatékonyabb elérése és finanszírozása miatt ugyanis a renacionalizálás egy lehetséges reformirány lehet. Ugyanakkor aggályok fogalmazhatók meg a renacionalizálással kapcsolatban, különösen a környezet- és klímavédelmi intézkedések terén, ahol közös stratégiai célok támogatására és megvalósítására van szükség. A cikkben a szerzők részletesen elemzik az agrárpolitikai célok átalakulásának politikai gazdaságtanát és a támogatási rendszer napjainkra kialakult működési kereteit. A kívánatos további változásokat a 2023-tól bevezetettszabályozási keretekben megjelenő új megközelítések és a hatékonyabb finanszírozást alátámasztó elvi megfontolások tükrében értékelik.

 

Appgazdaság: a mobilapplikációs ökoszisztéma vizsgálata

CZIGLER ENIKŐ JUDIT – GAÁL ADRIÁN

A mobilapplikációs piac a 2008-ban történt megszületése óta folyamatosan fejlődik. A tanulmány a mobilapplikációs ökoszisztéma mikroökonómiai tényezőinek vizsgálatára fókuszál a nemzetközi kutatási eredményeken keresztül, ami a magyar szakirodalomban hiánypótlónak tekinthető. Áttekintést ad az appgazdaság szereplőiről (felhasználók, fejlesztők és alkalmazás-áruházak) és a köztük kialakult viszonyrendszerről. Azonosítja az ökoszisztémában előállított javak jellemzőit és sikertényezőit. A mobilalkalmazások az elérendő gazdasági-társadalmi haszontól függően több szempont alapján (technológiai, motivációs, felhasználás célja, üzleti modell) csoportosíthatók. A piac jellemzően rugalmas és reszponzív a gyorsan kialakuló és hirtelen változó trendekre. E jellemzője miatt könnyebb belépni a piacra, mint ott eredményesen versenyben maradni. A tanulmány kiemeli az appgazdaságban rejlő potenciált, és rámutat arra, hogy más, nagyobb üzleti ágazatok számára miért jövedelmező az applikációfejlesztésbe való befektetés.

 

A világ legértékesebb oktatástechnológiai vállalatai

BETHLENDI ANDRÁS – SZŐCS ÁRPÁD

A világméretű koronavírus-járvány évei az oktatástechnológiai (educational technology – edtech) startupok számára kivételes környezetet teremtettek. Az oktatási intézmények és a vállalatok számára megnőtt annak a jelentősége, hogy a tudásátadáshoz milyen online eszközöket tudnak igénybe venni. Az elmúlt két évben közel megduplázódott azon oktatáshoz kapcsolódó szolgáltatásokat nyújtó startup-magánvállalkozások száma, amelyek piaci értéke meghaladja az egymilliárd dollárt (unikornisstartup). Ez a tanulmány három területet vizsgál. Az első az edtechunikornisok eloszlása a világ legjelentősebb startup-ökoszisztémái között. Bár az Egyesült Államokban hagyományosan erős az innovációs környezet, az oktatástechnológia terén Kínában már több unikornisstartup van. A nemzetközi rangsorban a harmadik legnagyobb szereplő India. A második az üzletimodell-innovációk szerepe az edtechunikornisok növekedésében: hogyan tudtak alkalmazkodni a gyorsan változó környezethez. A harmadik terület a technológiai óriásvállalatok (big techek) mint új szereplők megjelenése az edtechpiacon. Az elmúlt évek kivételes növekedési lehetőségei erőteljes fejlődési kényszerrel, a verseny erősödésével és új versenytársak megjelenésével párosultak.

JOGI MELLÉKLET

A bankgarancia függetlenségének áttörése

CSEKŐ KATALIN

A garanciák és különösen a pénzintézetek által nyújtott bankgaranciák a nemzetközi tranzakciók hatékony és független személyi biztosítékai. A bankgaranciára vonatkozó szokásjog, amelyet a Nemzetközi Kereskedelmi Kamara (International Chamber of Commerce – ICC) foglalt írásba, alig 50 éves szabályozás. Viszonylagos kiforratlansága miatt ez a szokvány gyakorta kerül konfliktusba a közel kétezer éves kezességgel és a hiátusaira alkalmazott 150 éves okmányos meghitelezéssel. A garancia a garantőr saját nevében tett fizetési vagy teljesítési kötelezettségvállalása, amely elválik attól az ügylettől, amelynek biztosítékául létre jött. A garancia azért kedvelt biztosíték, mert hatékonyan képes védeni a kereskedő vállalatok mint kedvezményezett érdekeit, feltéve, hogy szövegezése nem tartalmaz ellentmondást vagy rejtett összekapcsolást a mögöttes ügylettel. A garancia függetlensége által nyújtott biztonságot erősíti az ICC 2022-ben publikált új szokványa az „International Standard Demand Guarantee Practice (ISDGP) for URDG 758.”, amelynek ismerete elengedhetetlen a garanciák sikeres lehívásához. A szokványok jogformáló erejét és így az ISDGP jelentőségét két – a közelmúltban született – széles körben elemzett bírói döntés is elismeri és hangsúlyozza. A jelen írás áttekinti és elemzi azokat a főbb vizsgálati, eljárási és értelmezési sztenderdeket, amelyeket az ISDGP – a nemzetközi banki gyakorlatot egységesítve – tartalmazza. Miután a garanciát a kezességnek az alapügylettől való elszakítottsága, azaz a járulékosság hiánya teszi függetlenné, alkalmazásának legkritikusabb pontja a garanciavállalás szövege. A cikk a két pereset alapján mutat rá e független személyi biztosíték helyes megszövegezésének fontosságára és arra a tényre, hogy az okmányos meghitelezés (akkreditív) autonómiájának elvei sem összeegyeztethetők a garancia absztrakt jellegével.

Kategória: 2023. évi számok összefoglalója

Külgazdaság 2023/3-4

Konjunktúraelemzések 2023 tavaszán

A Külgazdaság 2001 óta közli a gazdaságkutatók prognózisait és elemzéseit, köztük a Magyar Nemzeti Bank kitekintését. Ezúttal azzal a kérdéssel szembesítettük állandó szerzőinket, hogy az infláció megfékezésére alkalmazott eszközök, köztük a jegybanki kamatemelések recesszióba viszik-e a koronavírus-járvány által okozott sokk után éledező gazdaságokat – globálisan és lokálisan. A hivatalos európai bizottsági előrejelzés óvatosan bizakodó hangot ütött meg: „a kedvezőtlen külső hatások ellenére az Európai Unió gazdasága a negyedik negyedévben elkerülte azt a visszaesést, amelyet az őszi prognózis feltételezett”, és 2023-ra 0,8 százalékos, az euróövezetben pedig 0,9 százalékos gazdasági növekedést prognosztizált úgy, hogy a tavalyi, 9,2 százalékos inflációs ráta a tagországok átlagában 6,4 százalékra, az euróövezetben 5,6 százalékra csillapodik. Magyarország azonban nem kerülte el a technikai recessziót, ugyanakkor az Európai Unióban kiemelkedően magas inflációval szembesül, amelyet a Magyar Nemzeti Bank szintén rekordméretű kamatszinttel igyekszik megfékezni. A kormányzati cél a recesszió elkerülése, ezzel párhuzamosan az infláció év végére egy számjegyűre történő leszorítása. Szerzőink arra vállalkoztak, hogy a reményeket összevessék a realitásokkal. Elemzéseik 2023. április 9. és április 20. között érkeztek szerkesztőségünkbe.

Budapesti Corvinus Egyetem:

Recessziós félelmek, lassan javuló egyensúlyi mutatók

BOD PÉTER ÁKOS – CSERHÁTI ILONA – KERESZTÉLY TIBOR – TAKÁCS TIBOR

A konjunktúra 2022 közepén túlfűtött állapotból enyhe recesszióba csúszott, az addigi jelentős pozitív outputrés negatívra fordult, ahogy a politikai ciklus fordulatait követően a gazdaságpolitika megszorító jelleget vett fel. Az egyensúlytalansági mutatók romlása, elsősorban az infláció és az ikerdeficit indikátorai alapján 2023-ban érdemi kiigazításnak kell végbemennie. Feltételezve, hogy a külső világgazdasági és geopolitikai körülményekben nem állnak be újabb sokkok, a magyar gazdaság 2023- ban a megelőző évhez képest nulla körüli éves növekedési ütemet ér el, a külkereskedelmi mérleg érezhető javulásával, a térségi átlagot meghaladó szintű inflációnak az év eleji tetőzésével és elhúzódó mérséklődésével. A csökkenő reálbérek, a munkanélküliség némi emelkedése és a referenciatérséghez viszonyított magyar ütemvesztés azonban tovább élezhetik a fiskális és a monetáris politika közötti viszonyt, különösen akkor, ha a politika újraiparosítási felfogású élénkítési kísérlettel próbál reagálni a stagflációs veszélyekre. Abban az esetben az itt bemutatott alappályához képest valamivel nagyobb GDP-növekedés következne be, ám tartós egyensúlytalansági gondokkal megterhelve a rákövetkező éveket.

GKI Gazdaságkutató Zrt.:

Idén 0,5 százalékos visszaesés és 19 százalékos infláció várható

KARSAI GÁBOR

2022-ben Magyarország technikai recesszióba került, súlyos egyensúlyi problémákkal küzd, s nemzetközileg nagyon elszigetelődött. Nagy világpolitikai és -gazdasági bizonytalanságot jelent az orosz–ukrán háború, az ezzel is összefüggő energiaválság (az ellátásbiztonság és az árak) alakulása, az idén kialakult nemzetközi bankválság hatása a pénzügyi és reálfolyamatokra. Kérdéses Magyarország EU-transzferekhez való tényleges hozzájutásának mértéke és időpontja. A GKI előrejelzése mindenekelőtt az idei visszaesés feltételezésében és az inflációcsökkenés lassúbb voltában, továbbá az EU-transzferekhez való hozzáférés valószínűsített késedelmének mértékében tér el a jelenlegi többségi állásponttól. E megfontolások hátterében az a feltételezés húzódik meg, hogy a kormányzat politikai és gazdaságpolitikai gondolkodása inkább csak taktikai, nem pedig stratégiai szinten változik.

 

Kopint-Tárki Zrt.:

Enyhe visszaesés, lassan apadó árhullám

MATHEIKA ZOLTÁN – NAGY KATALIN – PALÓCZ ÉVA

Várhatóan elmarad az idén a rettegett recesszió, ennek azonban az az ára, hogy az infláció csak lassan csillapodik. A világgazdaság bővülése az idén nem éri el a három százalékot, az áruk és szolgáltatások külkereskedelme is csak szerény mértékben nő. Az áremelkedés enyhül ugyan, ám a kamatemelések hatása a vártnál lassabban érződik. A maginfláció emelkedő trendje a legtöbb országban jellemző maradt, tehát időbe kerül, amíg az energiaárak mérséklődése az egyéb termékek árában is megmutatkozik. Az agresszív kamatkiigazítások az idén várhatóan lassulni fognak, akár le is állhatnak. Az Európai Unió GDP-je 0,9 százalékkal bővülhet az idén, jövőre valamelyest élénkül a növekedés, de 1,7 százaléknál gyorsabb tempót 2024-ben sem várunk. Az euróövezeti infláció a tavalyi 8,4 százalékról az idén éves átlagban 5,4 százalékra mérséklődhet, a jövőre várható 2,9 százalék pedig már közelít az Európai Központi Bank célértékéhez. A magyar gazdaság kilátásait 2023-ban mindenekelőtt a rekordmagas inflációnak a háztartások vásárlóerejét csökkentő hatása és a monetáris szigorítás nyomán előálló, a háztartások és a vállalatok keresletét egyaránt korlátozó, kedvezőtlen finanszírozási környezet határozza meg. Az év nagy részét a fogyasztás és a beruházások zsugorodása fogja jellemezni. Másfelől a turbulens és kockázatokkal terhelt nemzetközi környezet ellenére is valószínűsíthető, hogy a belföldi kereslet visszaesését nagy részben – ha nem is teljesen – a nettó export növekedési hozzájárulása ellensúlyozni fogja. Összességében jelenleg a GDP 0,5 százalék körüli csökkenésével számolunk, amit jövőre szerény növekedés követhet.

Magyar Nemzeti Bank:

Csökkenő pályán az infláció

CSORBA NORBERT

A magyar gazdaság a tavalyi év során dinamikusan bővült. A 4,6 százalékos GDPnövekedés az európai országok növekedési rangsorának középmezőnyében foglalt helyet. A növekedés időbeli lefutását kettősség jellemezte: az év első felében dinamikus bővülés az év második felében lelassult. A növekedéshez a legtöbb gazdasági ág hozzájárult, azonban a mezőgazdaság a rendkívüli aszály következtében visszafogta a GDP-t. A 2023. évi növekedést a tavalyi tükörképeként szintén szerkezeti és időbeli kettősség fogja jellemezni. A növekedés a második félévben fog felgyorsulni, így éves átlagban várhatóan 0,0-1,5 százalék között alakul. Szerkezetét tekintve teljes egészében a nettó export bővülésén alapul, az infláció ugyanis visszafogja a fogyasztást, a bizonytalan világgazdasági környezet pedig a beruházásokat. A hazai infláció 2023. januárban tetőzött. Februárban az éves összevetésben számított infláció 25,4, míg a maginfláció 25,2 százalék volt. Az infláció 0,3 százalékponttal lassult az előző hónaphoz képest, amihez legnagyobb mértékben az üzemanyagok árcsökkenése mellett a feldolgozott élelmiszerek árdinamikájának lassulása járult hozzá. A második negyedévtől a fogyasztóiár-index egyre gyorsabb ütemű mérséklődése várható. A külső és belső tényezők egyaránt a dezinfláció irányába

mutatnak. A fogyasztóiár-index 2024-ben tér vissza a jegybanki toleranciasávba.

A munkaerő-kereslet nem reagált érdemben a gazdaság lassulására és továbbra

is erős maradt. A stabil munkaerőpiaci folyamatok elősegítik a gazdasági aktivitás

újbóli dinamizálódását.

A folyó fizetési mérleg egyenlege 2022-ben elérte mélypontját, a hiány a GDP

8,1 százalékára emelkedett. A külkereskedelmi, azon belül is az energiamérleg

egyenlegének javulásával párhuzamosan a folyó fizetési mérleg egyenlege trendszerű

emelkedésbe kezd, tavalyi hiánya az idei évre megfeleződik.

Makronóm Intézet:

Sokasodó kockázatok között is gazdasági növekedés

HORVÁTH DIÁNA – MOLNÁR DÁNIEL – REGŐS GÁBOR

Az orosz–ukrán háború kitörése minden korábbi gazdasági számítást átírt, és habár a tavalyi éves növekedés még kedvezően alakult, az év végére az ütem lelassult. Az elszabaduló infláció a fogyasztást, míg a kamatkörnyezet szigorodása a beruházásokat vetette vissza, miközben a foglalkoztatás válságállónak mutatkozott. A tavalyi év második felét jellemző folyamatok az idei év elején is velünk maradnak, azonban ezzel együtt is növekedésre számítunk az év egészében, amelynek mértéke – erős lefelé mutató kockázatok mellett – elérheti a 0,8 százalékot, hogy aztán jövőre 3,2 százalékra gyorsuljon. A növekedés motorja idén a nettó export lesz, amelyet a külső kereslet, valamint a korábbi évek beruházásainak termelőre fordulása támogathat. Az év második felétől az infláció csökkenése nyomán visszatérő reálbér-növekedés hatására a fogyasztás hozzájárulása is pozitívvá válhat, 2024-től pedig a beruházások is emelkedésnek indulhatnak. Számottevő kockázat övezi ugyanakkor az előrejelzésünket: a külső környezet akár az energiapiac, akár a pénzpiacok vagy a termelési láncok újabb sokkjai révén tompíthatja, de az uniós források csúszása is visszavetheti a növekedést.

Makrogazdasági mutatók és előrejelzések

Az infláció nem monetáris kezelése az EU országaiban

A 2022-ben tapasztalt inflációs nyomás fokozódására rövid távon adott költségvetési és szabályozási lépések az EU-országokban

CZECZELI VIVIEN – KOLOZSI PÁL PÉTER – KOVÁCS KINGA VIRÁG – KUTASI GÁBOR – TORDA SZTELLA

2022-ben globális szinten az infláció gyors felfutása lett az egyik fő gazdaságpolitikai kihívás. A fogyasztói árak emelkedését a keresleti mellett kínálati okok is jellemezték. Jelen tanulmány áttekinti az Európai Unió (EU) államai által meghozott nem jegybanki antiinflációs intézkedéseket, amelyek elsősorban az ársokk okozta gazdasági-társadalmi hatások kivédésére szolgálnak. Az elemzés során a rövid távú intézkedések kerülnek összegzésre. Az adatbázist a 2022. január és 2023. február között az internetes sajtótermékekben megjelent cikkek képezik. A megtett intézkedések alcsoportokba kerültek besorolásra, ami alapján a legjellemzőbb intézkedéstípus az adózást érintő szabályozás volt, a legtöbbféle intézkedést pedig Magyarország hozta meg az Európai Unió országai közül.

Kategória: 2023. évi számok összefoglalója, Egyéb

Külgazdaság 2023/1-2

Körkérdés a recesszió és infláció dilemmájáról

Körkérdés Recesszió vagy infláció? Vagy más választás is van?

Az euróövezeti infláció 2021 tavaszán lépte át az Európai Központi Bank közép­távú célként megjelölt kétszázalékos küszöbértékét, azóta százalékpontról százalék­pontra araszolt felfelé. 2022 októberében 10,6 százalékon tetőzött (az előző év azo­nos időszakához viszonyítva), viszont novemberben megtört a lendület. Az Egyesült Államokban nagyjából ugyanakkor kezdődött az árszínvonal-emelkedés, mint Eu­rópában, 2022 júniusában 9 százalék volt a csúcs, azóta folyamatosan mérséklődik, novemberben 7,1 százalékra csillapodott.

A felszálló ágban a központi bankok sokáig hezitáltak, halogatták a szigorítást, nem akarták megtörni a koronavírus-járvány után beindult, bizonytalan alapokon álló fellendülést. Márciusban azonban a Fed kamatemelési ciklusba kezdett, júliusban pedig az Európai Központi Bank is kilépett az alapkamat mínuszos tartományából. Mindazonáltal nem követték Paul Volcker akkori Fed-elnök 1979-es receptjét, hogy drasztikus kamatemeléssel recessziót idézzenek elő, és hatalmas növekedési áldoza­tot elszenvedve törjék le az inflációt. Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke még májusban is elzárkózott a monetáris szigorítástól, azt nyilatkozta: ha ma kamatot emelünk, azzal nem fogjuk csökkenteni az energia árát. Az EKB mozgás­terét az elmúlt krízisek folyamán felhalmozódott államadósságok is szűkítették: ha gyorsan és erőteljesen szigorít, a recesszión kívül azt is kockáztatja, hogy megrendíti a túlzottan eladósodott államok fizetőképességét, Olaszországgal az élen. Mindeköz­ben az euróövezeti infláció szétnyílt, Málta és a balti államok között 15 százalékpon­tos vagy azt is meghaladó különbség állt elő. Ez pedig az egységes monetáris politika eredményességével kapcsolatban is felvetett bizonyos aggályokat. Az őszi hónapok­ban az EKB vezetői arról nyilatkozgattak, hogy nő a recesszió valószínűsége, Jerome Powell Fed-elnök pedig úgy fogalmazott: „a puha landolás esélye valószínűleg csök­ken, és senki sem tudja, hogy ebből recesszió lesz-e, és ha igen, mekkora”. A régi re­ceptkönyvből ismert pozitív reálkamat nem tűnik reálisan alkalmazható eszköznek.

Arra kértük a Külgazdaság szerzőit, hogy a kérdéskör bármelyik részterületéről fejtsék ki álláspontjukat, írják meg véleményüket. Ezt néhány kérdéssel igyekeztünk segíteni.

Bő fél évtizede a tudós elmék némelyike a régi tankönyvek kihajítását java­solta, új monetáris elmélet született, a koronavírus-járvány idején a költségvetési költekezés veszélyeit is bagatellizálták. Most a bizonytalankodásokon is átüt, hogy célszerűbb leporolni a klasszikusokat, mint megfeledkezni róluk. De kiket? Melyek az infláció fő összetevői, mi benne a háború és a szankciók szerepe? Indokolatlanul késett-e a kamatemelés, vajon alkalmas eszköz lehet-e a külső sokkok által előidé­zett infláció megfékezésére? Van-e optimális megoldása az infláció kontra recesszió dilemmának? Miképp lehet a reálgazdasági folyamatokba történő beavatkozásokkal (ársapkákkal, szociális és egyéb támogatásokkal, célzott beruházásokkal, nemzet­közi együttműködéssel) enyhíteni a veszteségeket? Kialakulhat-e a helyzet kezelé­sére valamiféle szakmai konszenzus?

Magyarország 2022 novemberében az európai inflációs toplista élére került, an­nak ellenére, hogy a kamatemelési ciklust globálisan is elsőként a Magyar Nemzeti Bank kezdte meg. Szeptemberben elsőként is zárta volna le. Hogyan értékelhetők a folyamatok? Melyek a fő okai a hazai inflációnak, a forint erőteljes leértékelődésé­nek? Valóban megbomlott-e a monetáris és a fiskális politika egyensúlya? Melyik­nek mekkora mozgástere maradt? Mikorra csillapodhat az infláció és milyen áron? Elkerülhető-e a recesszió? Milyen szerepük lehet a recesszió elkerülésében az uniós forrásoknak?

A válaszok 2023. január 4. és február 12. között érkeztek szerkesztőségünkbe.

Válaszolnak:

Antalóczy Katalin, Sass Magdolna: Fagyos szelek idején • Benczes István: Feltételes szabadulás • Bod Péter Ákos: Megkésett magyar alkalmazkodás stratégiai fordulatok idején • Csaba László: Új világgazdasági korszakváltás? • Csáki György: Recesszió és/vagy infláció? • Halmai Péter: Posztcovid infláció, gazdaságpolitikai mix az euróövezetben • Herczog László: Infláció vs. Ellentételezés • Karsai Gábor: Recessziót vagy inflációt? Egyiket se! De mindkettő elkerülhetetlen  • Király Júlia: Mi jön az andalító tízes évek után? • Molnár Dániel, Regős Gábor, Horváth Diána: Infláció vagy recesszió? Ez itt a kérdés? • Muraközy László: A Kondratyjev-hullám fodrai  • Nagy Katalin: Játék túlélésre  • Palócz Éva: Az inflációs csata európai tájképe: magyarország elesett  • Petschnig Mária Zita: 2022: határozott inflációerősödés, főként belső okokból  •Pleschinger Gyula: Na de mi lesz jakob kowalskival? • Trippon Mariann: Az infláció tünet, nem maga a betegség • Vakhal Péter: Kísértet járja be európát… • Várhegyi Éva: Hiteltelen politika, beragadó infláció

Kategória: 2023. évi számok összefoglalója, Külgazdaság

Külgazdaság 2022/11-12

A gazdaságpolitika lehetőségei energiasokk kezelésére kis és nyitott országokban

CZELLENG ÁDÁM

A koronavírus-járványt és Oroszország Ukrajna elleni agresszióját követően első­sorban az energiaárak emelkedése nyomán ismét két számjegyű infláció ütötte fel a fejét Európában. A gazdaságpolitikai döntéshozók információs korlátokba ütköz­nek, mert nem ismert a folyamatok tartóssága, miközben a jegybanki beavatkozás nincs hatással a folyamatok eredetére, holott a transzmisszió rendszerint elhúzód­va jelentkezik. A tanulmány egy kis és nyitott ország gazdaságpolitikai lehetőségeit vizsgálja nem permanens energiaársokk esetén egy egyszerűsített újkeynesi alapo­kon nyugvó félstrukturális modell segítségével. A cikk a releváns nemzetközi szak­irodalmat kiegészítve a monetáris és a fiskális politika rövid és hosszú távú telje­sítményét értékeli. Tudományosan újszerű következtetése, hogy számos alkalmazott monetáris politikai szabály minősítése alapján rövid távon kedvezőbb valamilyen passzív monetáris politika alkalmazása, míg hosszú távon az aktív politika gazda­sági eredményei előnyösebbek. Megfelelő kamatszabály megválasztásával ugyan­akkor a passzív politika hátránya hosszú távon ledolgozható. Nem permanens sokk esetén is a fiskális politika jelentős mértékben hozzájárulhat az induló állapothoz való visszatéréshez. A beruházások finanszírozási forrása számottevő mértékben határozza meg a gazdasági pályát. A tanulmány rámutat arra, hogy a gazdaságpoli­tikai lehetőségeket nagymértékben befolyásolja a külföldi szereplőket ért sokk és az arra adott válaszreakció.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: E17, E47, E58, H30, H54.

A makroökonómiai válság-előrejelzés lehetőségei szövegbányászatilag specifikált random panelregressziós modellekkel

FELLNER ÁKOS

A gazdaságiválság-előrejelzést két klasszikus nézet jellemzi. Az egyik szerint válság-előrejelzésre az idősoros modellek a legalkalmasabbak, a másik szerint a legerősebb válságszignál a fogyasztói árindex, illetve a különböző befektetői bizalmi indexek változása. Ez a tanulmány magyar példán keresztül mutatja be a szövegbányászati módszerekkel specifikált random hatású panelmodell (REPR) működését amellett érvelve, hogy a modell hibatagjainak értékei jóval pontosabb összefüggések feltá­rását teszik lehetővé panelregresszió használatával, mint idősoros modellek alkal­mazásával, illetve válságszignálok esetén sokkal fontosabb a külkereskedelmi árin­dexek monitorozása, mint a fogyasztói árindexé vagy a befektetői bizalmi indexé.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: C10, C80, E17.

TUDOMÁNYOS TÁJÉKOZTATÓ

A menstruációs szegénység mint láthatat­lan depriváció – nemzetközi és hazai tapasztalatok

ERDEY LÁSZLÓ – VÁRNAGY EDINA

A menstruációs szegénység a sztereotípiákkal ellentétben nemcsak a hajléktalan vagy halmozottan hátrányos helyzetben élő nők havonta ismétlődő problémája, hanem megjelenik munkahelyeken, iskolákban és egyetemeken is. A koronavírus-járvány következményei ezt a helyzetet tovább súlyosbították. A járvány a tabuk sokaságával övezett láthatatlan hiányosságokat a felszínre hozta. A nemzetközi pél­dák tanulságait levonva a leggyakoribb intézkedések a közintézmények és iskolák ellátása ingyenes higiénés női termékekkel, valamint az alapvető női higiéniás esz­közök „tamponadójaként” is ismert általános forgalmiadó-kulcsának csökkentése vagy teljes megszüntetése. Az Európai Bizottság Taxes in Europe Database adatai azt mutatják, hogy e termékek adója az Európai Unión belül Magyarországon a legmagasabb, megelőzve még a skandináv országokat is. Ma Magyarországon még kevésbé tárgyalt kutatási téma a menstruációs szegénység és annak negatív követ­kezményei, de annál sürgetőbb feltárandó és megoldandó feladat.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: I31, J16, O10.

ÚJ KÖNYVEK

A kontextus dicsérete – avagy a közgazdaságtan állapotáról Farkas Beáta A közgazdasági gondolkodás rövid története (Akadémiai Kiadó, 2022, 488 oldal)

című könyve kapcsán

BOD PÉTER ÁKOS

A közgazdasági elméletek története idővel háttérbe szorult az egyetemi képzésben, a gyors technológiai és piaci változások nyomán a gazdasági szereplők számára is úgy látszott, hogy a korábbi elméleti viták már nem relevánsak. A pénzügyi, majd pe­dig a nem gazdasági válságok, valamint a szabadkereskedelemmel, piaci versennyel szembeni társadalmi kritikák felerősödése miatt viszont újraéledtek a közgazdasági gondolkodókat régóta foglalkoztató vitatémák, mint az állam és a piac kapcsolata, a globális kereskedelmi és pénzügyi nyitottság kérdése. Farkas Beáta monográfiája alapos áttekintést ad a gazdaságelmélet kiemelkedő művelőinek munkásságáról, a főbb gazdaságelméleti iskolákról, kitér arra a történelmi korra és társadalmi közeg­re is, amelyben a mai elméleti tudásanyagot gazdagító szellemi eredmények megszü­lettek. A jelenlegi domináns gazdaságelmélet sokat befogadott a korábban periferi­kusnak számító irányzatokból, így a viselkedéselméleti, intézményi gazdaságtanból, a gazdaságföldrajzi, gazdaságtörténeti, jóléti iskolákból. Kérdéses azonban, hogy a mai gazdaságelméleti főirány mennyire képes befolyásolni az üzleti döntéshozók, gazdaságpolitikusok nézeteit, miként hat ki a gazdasági életre, annak irányítóira.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: A10, B00, D02, N10.

JOGI MELLÉKLET

A külföldi befektetések védelme Mongóliában

NINJIN BATAA

A tanulmány a közvetlen külföldi befektetések védelmét szolgáló mongol szabályo­zási környezet fejlődését mutatja be az országban az 1990-es évek elején bekövet­kezett demokratikus átmenettől napjainkig. A tanulmányban elemzett változások a befektetők közötti egyenlőbb versenyfeltételek irányába mutatnak, mivel a beruhá­zásvédelem kezdetben a hazai befektetők helyzetéhez képest lényegesen kedvezőbb kondíciókat teremtett a külföldi befektetők számára. A befektetésvédelem jogi kere­teinek folyamatos változása érintette a beruházások engedélyezésének követelmény­rendszerét is, ami olyan korlátok bevezetéséhez is elvezetett, amelyek hatással voltak a külföldi állami tulajdonú vállalatok mongóliai tevékenységére. Emellett a nemzeti ásványkincsek védelmét szolgálták. A tanulmány kitér a beruházásvédelem külön­böző eszközeire, így bemutatja az adózási környezetre vonatkozó állami kötelezett­ségvállalásokat. Tárgyalja a Mongóliát érintő, külföldi befektetésekkel összefüggő nemzetközi választottbírósági esetjogot is.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: K33.

Kategória: 2022. évi számok összefoglalója, Külgazdaság

Külgazdaság 2022/9-10

Vélekedések az inflációról. Megalapozatlan feltételezések és megdönthetetlen elméletek

ÁBEL ISTVÁN – NAGY GYULA

Súlyos következményei miatt a magas infláció világszerte az érdeklődés középpontjába került. Ez az írás az infláció kiváltó okaival, valamint azok hatásmechanizmusával és a közöttük érvényesülő kölcsönhatásokkal kapcsolatos lakossági és szakértői vélekedéseket tekinti át. Ezek hátterében olyan általánosan elfogadott feltételezések húzódnak meg, amelyek nem képesek elégséges magyarázattal szolgálni az inflációra, mivel a tényezők és tendenciák statisztikai jellemzőinek ismerete is hiányos. A felszínes vagy pontatlan vélekedések azzal a veszéllyel járnak, hogy azok a jelenséggel kapcsolatos várakozások alakításával inflációs tényezővé válhatnak. Az infláció értelmezésének hátterében a széles körben használt tankönyvek és tanulmányok elméleti dogmáinak hatása húzódik meg, így a jelenséget kiváltó komplex tényezők feltárása és a hatékony kezelés koherens elméleti megalapozása új kihívást jelent a közgazdaságtan teoretikusai számára is. A tanulmány ezen elméletek alapjául szolgáló feltételezések, alapvetések kritikáját tekinti át. Az okok összetettsége és a mélyreható elemzés hiánya miatt kérdéses, hogy vajon lehetséges-e a hagyományos elméletekre építve az inflációt orvosolni képes gazdaságpolitikai lépéseket meghatározni. Az ismertetett viták a megkérdőjelezett feltételezések kapcsán számos pontosító javaslatot tartalmaznak, és egyúttal további kutatási irányokat nyithatnak meg.
 Journal of Economic Literature (JEL) kódok: E3, E4, E5, E6

Exportellenőrzés az akadémiai szférában

CSEKŐ KATALIN – JUHÁSZ TÍMEA

Az akadémiai tevékenységek szabadsága olyan általánosan elismert és tiszteletben tartott alapelv, amellyel kapcsolatban az exportellenőrzés fogalma és különösen annak korlátozó, tiltó és szankcionáló intézkedései nehezen értelmezhetők. A 21. század globális világgazdaságában azonban az akadémiai szféra mint szenzitív információk létrehozója, megosztója és oktatója az egyre szigorodó exportellenőrzés alanyává vált. Az egyetemeken jelen lévő jelentős számú külföldi hallgató, kutató és oktató miatt egy új fogalmat és szabályt, az exportnak tekintendő, exportként kezelendő jelentésű deemed exportét vezették be az Egyesült Államok és az Európai Unió joganyagába. A cikk áttekinti és elemzi a deemed export szabályait, majd egy illusztratív jellegű, egy- és többváltozós módszerrel, az SPSS 28-as verziójának felhasználásával készült megkérdezés eredményeit mutatja be. Az empirikus adatfelvétel fő következtetése szerint a megkérdezettek számára a deemed export fogalma teljesen új. A kutatási eredmények felhívják az akadémiai szereplők, különösen az egyetemi menedzsment figyelmét a kutatási-oktatási compliance rendszerek bevezetésének, ezen belül pedig az etikai kódexek és a kutatásmódszertani kurzusok megújításának szükségességére. Journal of Economic Literature (JEL) kód: F59

Az innovációmenedzsment-kutatások térbeli és időbeli szerkezetének változása 1975 és 2021 között

FORMAN NORBERT – KÁSA RICHÁRD

Az innováció mára a gazdaság minden területén és az üzleti élet minden vonatkozásában megkerülhetetlenné vált. A termék- és folyamatfejlesztés, a piacbővítés és a fogyasztók hatékonyabb kielégítése mellett innovációnak tekinthető az új szabályoknak és előírásoknak való megfelelés, továbbá azok az operatív és stratégiai változtatások és fejlesztések, amelyek a szervezet és érintettjei számára bármilyen pozíciójavulással járnak. Jelen cikk témája bizonyítékok gyűjtése az innováció fogalmi bővülésére a szakirodalom minél szélesebb körű feltérképezésével és adatbányászati módszeren alapuló áttekintésével, illetve e fogalmi bővülés folyamatának a leírása. Ehhez a tudományos szakirodalomban 1975 és 2021 között megjelent mintegy 75 ezer cikket vetettek alá a szerzők az általuk kifejlesztett algoritmusnak, hogy a címekben és absztraktokban szereplő szavak, szókapcsolatok kinyerésével egyrészt időbeli tendenciákat lehessen azonosítani, másrészt a szerzők kutatóhelyi adataiból a térbeli átrendeződés trendjeit is láthatóvá lehessen tenni. A kutatás egyik fő következtetése, hogy az innováció értelmezésében egyre inkább a holisztikus megközelítések kerülnek előtérbe: az innováció mára már nem csupán egy funkcionális vállalati területen végrehajtott fejlesztés, hanem a vállalat határain messze túlnyúló komplex megközelítés a fenntarthatóbb jólét irányába.
 Journal of Economic Literature (JEL) kódok: O30, M19.

TUDOMÁNYOSTÁJÉKOZTATÓ

A digitáliskarbonlábnyom-paradoxon feloldhatóságának problémája a kis- és középvállalkozások esetében

GUBÁN ÁKOS – SÁNDOR ÁGNES – MEZEI ZOLTÁN

 A klímaváltozáshoz nagymértékben hozzájárul az információs és kommunikációs technológiai (IKT) eszközök és a digitalizáció által történő károsanyag-kibocsátás. Ebben szerepet játszanak a közvetlen kibocsátás olyan komponensei, mint az energiafelhasználás és hőtermelés, valamint az eszközök üzemeltetése, de a közvetett káros kibocsátások is, mint az eszközök gyártása és megsemmisítése. Ez az írás a kis- és középvállalkozások (kkv-k) károsanyag-kibocsátására koncentrál. Vajon biztos, hogy a felhőszolgáltatások (a távoli adattárolás és adatkezelés) sokkal kisebb karbonlábnyomot hagynak, mint a saját használatú IKT-eszközök? E két megoldás paradoxonhoz vezet: a kevesebb károsanyag-kibocsátást célzó korszerűbb eszközhasználat több energiát igényel, és több hő termelését eredményezi. A cikk ennek a paradox helyzetnek a feloldását elemzi a kkv-k esetében.
 Journal of Economic Literature (JEL) kódok: Q56, Q55, O33, M15

ÚJ KÖNYVEK

Recenzió

Benczes István: Gazdasági növekedés és versenyképesség intézményi perspektívában. A magyar eset (2008–2019) (Ludovika Egyetemi Kiadó, Budapest, 2022, 264 oldal) című könyvről

GYŐRFFY DÓRA

 A cikk Benczes István új könyvét mutatja be, amely intézményi perspektívából vizsgálja Magyarország gazdasági teljesítményét a 2010-es években. Kiinduló kérdése: mivel magyarázható az első pillantásra jó teljesítmény annak ellenére, hogy az évtizedet az intézményrendszer folyamatos romlása jellemezte? Az első rész a magyar szakirodalomban hiánypótló módon vizsgálja az intézmények és a növekedés kapcsolatát, míg a második rész a vizsgált időszak gazdaságpolitikájának alapos elemzését nyújtja. Rámutat arra, hogy a látszólagos sikerek mögött már a koronavírus-járvány előtt is jelentős problémák voltak láthatók, ezeket leginkább az EU-átlaghoz viszonyított termelékenységi lemaradás jelezte. A recenzió arra a kérdésre is megpróbál választ adni, hogy miért korlátozott a könyv két része közötti kapcsolat, és milyen külső korlátokkal találkozhatott a szerző.
Journal of Economic Literature (JEL)kód: B52, O52, Y30.

Kategória: 2022. évi számok összefoglalója, Külgazdaság

Külgazdaság 2022/5-6

Az Aid for Trade és a közepes jövedelmű országok csapdája

TIMOTHY YAW ACHEAMPONG – UDVARI BEÁTA

Közepes jövedelmi csapda az, amikor a fejlődő országok nem tudnak a magas jövedelmű országok csoportjába kerülni. E csapda okai és megoldásai nem egységesek a kutatók között, az azonban általánosan elfogadott, hogy a fenntartható gazdasági növekedésnek kiemelt jelentősége van a csapdából való kikerülésben. A gazdasági növekedés egyik motorja a nemzetközi kereskedelemben való részvétel, és a 2006- ban elindított Aid for Trade (AfT, segély a kereskedelemért) nemzetközi kezdeményezés igyekszik támogatni a fejlődő országokat, hogy ők is tudjanak ebből profitálni. E folyamatok összekötésével jelen tanulmány arra keresi a választ, hogy az Aid for Trade hogyan járul hozzá ahhoz, hogy a közepes jövedelmi csapdában ragadt országok kikerüljenek onnan. Az elemzés során 76 közepes jövedelmű ország 2008 és 2018 közötti exportteljesítményét vizsgáltuk panelkvantilis regressziós modell segítségével. Eredményeink szerint az AfT eltérő hatást gyakorol az alsó és a felső közepes jövedelmű országokban, és a gazdasági infrastruktúra kiépítésére vonatkozó támogatásnak van a legnagyobb hatása a közepes jövedelmű országok csapdájából való menekülésre.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F14, F35

A posztszovjet térségbe irányuló tőkekivitel – országkockázat az elméletben és a hazai gyakorlatban

KLAUDA ZALÁN

A tanulmány az a hazai vállalatok tőkekivitelének egy kevéssé tárgyalt irányát elemzi: a posztszovjet térségbe, ezen belül az Oroszországba és Ukrajnába irányuló tőkekivitelt. Tizenegy mélyinterjú alapján bemutatja, mit jelent a hazai vállalatok számára az a megállapítás, hogy a posztszovjet térség a jelentős kockázat/átlagon felüli megtérülés kategóriájába tartozik, hogyan nyilvánult meg az országkockázat a gyakorlatban, és hogyan kezelték a vállalkozások ezeket a kockázatokat. A kutatás a közvetlentőke-befektetés különböző aspektusait az eklektikus paradigma és a behaviorista elméletek együttes alkalmazásával vizsgálja. Fő következtetése, hogy a posztszovjet térségben rejlő fokozott kockázatot elsősorban a piac mérete és a konvergenciavárakozások ellensúlyozzák. Az interjúk és az elemzés az Oroszország Ukrajna ellen 2022. február 24-én indított háborúja előtti fél év során készült. Mivel a háború után a két ország súlya és szerepe várhatóan jelentősen meg fog változni az európai kapcsolatrendszerben, a tanulmány egy drasztikus hirtelenséggel véget ért gazdasági-politikai korszak utolsó hónapjainak pillanatképét mutatja be befektetői szemszögből.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: D73, F23, O17.

TUDOMÁNYOS TÁJÉKOZTATÓ

Japán és a megaregionális szabadkereskedelmi megállapodások

VÖLGYI KATALIN

A tanulmány Japán kereskedelempolitikájával és azon belül is a megaregionális szabadkereskedelmi megállapodásokkal foglalkozik. A 2007–2009. évi globális gazdasági és pénzügyi válságot követően számos megaregionális szabadkereskedelmi megállapodásról indultak el tárgyalások. Japán vitathatatlanul fontos szerepet játszott a megaregionális megállapodások hullámának elindításában és azok megvalósításában. A tanulmány arra a kérdésre keresi a választ, hogy milyen gazdasági érdekekkel bír Japán az átfogó és előremutató transz-csendes-óceáni partnerség (CPTPP), az EU–Japán gazdasági partnerségi megállapodás és a regionális átfogó gazdasági partnerség (RCEP) esetében. Összességében megállapítható, hogy Japán ezekkel az egyezményekkel gazdasági növekedését szeretné elősegíteni az export növelése és a külföldön befektetett japán vállalatok hatékonyabb működésének támogatása, valamint a hazai strukturális reformok révén. Megaregionális szabadkereskedelmi megállapodásait Japán a legnagyobb gazdasági partnereivel kötötte meg, amelyek hatása így nagyobb lehet a japán gazdaságra, mint a korábbi bilaterális megállapodásoké.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F13, F15

A műanyaghulladékok újrahasznosításának globális és lokális tényezői és hajtóerői, különös tekintettel az EU-ra

BERA PÉTER – MÉSZÁROS ANETT

A tanulmány a műanyaghulladékok Európai Unión belüli újrahasznosításával kapcsolatos ellentmondásokat elemzi, és az újrahasznosítás jövedelmezőségét befolyásoló tényezőket tárja fel globális kontextusban. Vezérfonala az EU-n belüli és kívüli statisztikai adatok elemzése alapján a műanyaghulladékok keletkezése és kezelése jellemzőinek, újrahasznosítási arányainak és a hasznosításból származó megtérülési anomáliáknak a feltárása, bemutatása és elemzése a globális gazdasági trendek és más nemzetközi összefüggések fényében. A tanulmány a helyzetelemzés és a hatásvizsgálat eredményeire és következtetéseire támaszkodva szakpolitikai javaslatokat tett, ami a gyakorlat és az elmélet közötti kapcsolat megteremtésére tett lépésnek tekinthető. Tudományosan újszerű eleme annak sokoldalú, a műszaki-technológiai feltételek, a piaci viszonyok, piaci szerkezet, az ártrendek, a világgazdasági környezet, az export és az import, a vállalati méretek stb. alapján történő igazolása, hogy a globalizáció körülményei között a műanyagokat újrahasznosító iparág lokális jellegű. Azzal kapcsolatos példák egyike, amikor egy globális kihívásra lokális választ célszerű adni. Ezt a folyamatot adekvát nemzetközi, regionális és nemzetállami szintű szabályozással lehet és kívánatos előmozdítani.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: M21, M1, M11

JOGI MELLÉKLET

Az európai uniós reklámszabályozás és a kiskorúak védelme – a digitalizáció kihívásai

KOVÁCS-SZÉPVÖLGYI ENIKŐ

A gyermekek médiafogyasztási szokásai az elmúlt években jelentősen megváltoztak. A lineáris médiaszolgáltatások helyett egyre hangsúlyosabb szerepet kapnak a lekérhető médiaszolgáltatások, valamint a videómegosztó platformokon közzétett tartalmak. A kereskedelmi közleményekkel kapcsolatos, lineáris és lekérhető médiaszolgáltatásokra vonatkozó uniós szabályozási minimumokat egységesítette az audiovizuális médiaszolgáltatásokról szóló irányelv (AVMS-irányelv) 2018. évi módosítása. Az audiovizuális médiaszolgáltatások egységes európai piacának kielégítő működése mellett szükséges a gyermekvédelem megfelelő szintjének biztosítása, beleértve a gyermekek kereskedelmi közleményekkel szembeni védelmét is. A módosított AVMS-irányelv tárgyi hatályának a videómegosztóplatform-szolgáltatásokra történő kiterjesztésével az Európai Unió reagált a megváltozott médiafogyasztási szokásokra és a médiakonvergenciára, továbbá előirányozta a kiskorúak fokozott védelmét, beleértve a platformokon megjelenő kereskedelmi közleményeket és az ezeket tartalmazó felhasználók által közzétett tartalmakat is.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: K230

Kategória: 2022. évi számok összefoglalója, Külgazdaság

SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI MIGRÁCIÓ (HUSK/1101/1.2./0171) PROJEKT HÍREI

2015. szeptember 4-én az 53. Közgazdász Vándorgyűlésen Nagy Katalin és Székács Tamás tart előadást a projektről és annak eredményeiről.

A program megtekintéséhez kattintson ide

FELHÍVÁS 1%

A KOPINT Konjunktúra Kutatási Alapítvány az alábbi kéréssel fordul a honlap látogatóihoz illetve olvasóihoz: Éves személyi jövedelemadójuknak 1%-át fordítsák a közgazdasági kutatás, illetve a Külgazdaság folyóirat támogatására. Adóbevallásuknál kedvezményezettként jelöljék meg a:

KOPINT Konjunktúra Kutatási Alapítványt
Adószámunk: 19659963-2-42

A felajánlásokat az immár közhasznú szervezetként működő Alapítvány alapcéljainak ellátására kívánja fordítani, s a törvényben előírt kötelezettségénél fogva az adományokkal a nyilvánosság előtt el fog számolni.

Minden további kérdésére szívesen válaszolunk:

Nagy Katalin
ügyvezető igazgató
E-mail: katalin.nagy@found.datanet.hu,
katalin.nagy@kopint-tarki.hu
Tel.: 309-2644