A blokklánc-technológia hasznosíthatósága és költségcsökkentő hatása az európai nagyvállalatok működésében

NAGY PÉTER – NAGY-TÓTH BOGLÁRKA – NAGY ADRIÁN SZILÁRD*

A blokklánc-technológia egyre fontosabb szerepet tölt be a nagyvállalati digitális transzformációban, különösen a logisztika, az adminisztráció, a tranzakcióbiztonság és az ügyfélkapcsolatok terén. A cikk célja annak feltárása, hogy a blokklánc alkalmazása milyen mértékben járul hozzá az európai nagyvállalatok működési hatékonysága és költségcsökkentése javításához. Empirikus alapját 27, az Európai Bizottság hivatalos besorolása szerint a nagyvállalat kategóriának megfelelő vállalat strukturált kérdőíves válaszai képezik. Az elemzés elméleti hátterét a technológiai, szervezeti, környezeti (technology-organisation-environment – TOE) keretrendszer képezi. Az értékelés a PLS-SEM (Partial Least Squares Structural Equation Modeling)-modell és leíró statisztika segítségével történt. Az eredmények alapján a logisztikai hatékonyság javulása erősen alátámasztott, míg az adminisztrációs költségek csökkenése és a biztonság növekedése elsősorban közvetett mechanizmusokon (adatintegritás, ügyfélbizalom) keresztül érvényesül. A CRM-rendszerek (Customs Relations Management – ügyfélkapcsolati menedzsment) hatékonyságát szintén a bizalom közvetíti. A blokklánc tehát nem csupán technológiai innovációként, hanem stratégiai vállalati erőforrásként értelmezhető. A cikk hozzájárul a technológia rendszerszintű vállalati integrációjának mélyebb megértéséhez.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: M15, O33, L86.

Kulcsszavak: blokklánc-technológia, logisztika, CRM, vállalati blokklánc. Kulcsszavak: szén-dioxid-kibocsátás, német autóipar, Európai Unió, elektromos autó, innováció, versenyképesség.

A domináns német autógyártók versenyképessége és szén-dioxid-kibocsátása az európai uniós szabályozás szorításában

CSUTORA MÁRIA – VETŐNÉ MÓZNER ZSÓFIA*

A német autóipar meghatározó szerepet tölt be az Európai Unió gépjárműpiacán. A 2020-as években a szektor egyszerre szembesül a kereslet csökkenésével, a kínai autógyártók erősödő versenyével, az innovációk területén mutatkozó elmaradásával, valamint a szén-dioxid-kibocsátás szigorúbb uniós szabályozásával. A tanulmány kutatási kérdése az, hogy a német autóipar miként alkalmazkodott az európai uniós flottaszintű szén-dioxid-szabályozásokhoz. Vizsgálja, hogy mennyire hatékony a szabályozás a szén-dioxid-kibocsátás valódi csökkentésében, és végrehajtása mennyit veszített hatékonyságából az ipar versenyképességének fenntartására irányuló lépések nyomán. Mindezt a német autóipar példáján mutatja be. A három legnagyobb német autógyártó (BMW, Mercedes-Benz, Volkswagen) stratégiai intézkedéseit vizsgálja kvalitatív kutatással vállalati jelentések és harmadik féltől származó iparági elemzések felhasználásával. Az eredmények vegyes képet mutatnak: egyes intézkedések alkalmasak a globális szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére, mások viszont a szabályozásnak való megfelelést a tényleges szén-dioxid-kibocsátás csökkenését nem eredményező módon biztosítják. A tanulmány következtetése szerint az uniós szabályozás ezért csak részben valósította meg eredeti kibocsátáscsökkentési célját, de a

rugalmas szabályozási mechanizmusok ellenére a német autóipar sem tudta megvédeni versenypozícióját.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F23, F64, L62, M16, Q55, Q56.

Kulcsszavak: szén-dioxid-kibocsátás, német autóipar, Európai Unió, elektromos autó, innováció, versenyképesség

TUDOMÁNYOS TÁJÉKOZTATÓ

A platformgazdaság működése és szabályozása

PELLE ANITA – SZANYI MIKLÓS*

A globális gazdaság fő tevékenységszervezési és üzleti modellje napjainkig a globális értéklánc (Global Value Chain – GVC) volt. Ez a hierarchikusan felépülő szervezet rugalmassága révén hatékonyan aknázta ki a liberalizált világgazdaság által nyújtott üzleti lehetőségeket. A 2000-es évektől egy új szervezeti modell bontakozik ki, a platformgazdaságé. Ez igény szerint szerveződő nyílt hálózatokra épít. A GVC-hez hasonlóan egy kiemelt koordinátorszereplő alakítja ki és működteti. A két szervezet közötti különbségek miatt a GVC-re kialakított, nemzetközileg is koordinált eddigi szabályozás (például a versenypolitika és az adózás területén) már nem al-kalmazható hatékonyan. A platformok hatékonyabb szabályozására ezért az OECD keretei között és az Európai Bizottságban, de több esetben egyes országokban külön is történtek lépések. A cikk a platformok sajátos működését és az ebből fakadó szabályozási problémákat, illetve a megoldásra tett eddigi kísérleteket elemzi.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F68, K21, K34, L14.

Kulcsszavak: platformgazdaság, globális értéklánc, üzleti modell, versenypolitika, adópolitika.

NÉZŐPONT

Zsákutcából egy fenntartható gazdasági modell felé

BÉLYÁCZ IVÁN*

A cikk hipotézise szerint a magyar gazdaság az utóbbi néhány évben fokozatosan lecsúszott a fenntartható és egyensúlyi növekedés pályájáról, és a gazdaságban stagfláció alakult ki. Ebben döntő szerepe annak a kormányzati magatartásnak volt, amelynek hatására szerkezeti torzulások következtek be a fiskális politikában, az erőforrások elosztásában, a beruházási-fejlesztési irányok kiválasztásában. A cikk részletesen tárgyalja a nemzetgazdasági működés neuralgikus pontjait: a fogyasztást, a beruházást és a költségvetést. A torzult jövedelemelosztás és -újraelosztás miatt az aggregált fogyasztás elmarad a nemzetgazdasági teljesítmény által adott lehetőségtől. A beruházási források túlnyomó többsége az anyagi termelés ágazatait kedvezményezte, az emberi tőke fejlesztését szolgáló beruházások csupán marginális mértékben részesednek az összes beruházási forrásból. A cikk hangsúlyozza az állami költségvetés konszolidációjának szükségességét. A gyakori változtatások nyomán az adórendszer áttekinthetetlenné, a kiemelt és megkülönböztetett vállalatok kedvezményezetté váltak. Ezek a piactorzító hatások hátrányosan érintették a piaci versenyt. A cikk végső

következtetése abban áll, hogy a fennálló helyzetből a tudásalapú gazdasági profilok és az emberi tőke fejlesztése jelenthet kiutat.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: E21, E22, H50, O11, O31, L21.

Kulcsszavak: makrogazdaság, fogyasztás, beruházás, tudásgazdaság, innováció, költségvetés, kiemelt vállalatok.

Versenyképesség és gazdaságpolitika

BÉKESI LÁSZLÓ*

A gazdaság teljesítményét és fejlődését alapvetően a versenyképesség, azaz a hatékonyság és a termelékenység határozza meg. Ez a törvényszerűség igaz mikroszinten, azaz az egyes vállalkozások esetében éppen úgy, mint makroszinten, tehát nemzetgazdasági és regionális méretekben is. Miután a magyar gazdaság immár öt éve lényegében a stagfláció csapdájában vergődik, a cikk áttekinti azokat a legfontosabb tényezőket, amelyek meghatározzák a versenyképességet.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: E52, E61, E62, E64.

Kulcsszavak: versenyképesség, hatékonyság, termelékenység, gazdaságpolitika, fiskális politika, adópolitika.

Oroszország elszigetelése a technológiától – mennyire hatékony a Nyugat stratégiai embargója?

MÁRKUS ÁDÁM – MEZŐ DÓRA – FENYVES VERONIKA – ERDEY LÁSZLÓ*

Bár Oroszország képes volt a nyugati stratégiai embargók kijátszására, jelen tanulmány rámutat arra, hogy ez nem a szankciók kudarcát jelzi. A szankció olyan mechanizmus, amely jelentős gazdasági költségeket ró az érintettekre, más szereplőket pedig korábban el nem érhető járadékban részesít.

A tanulmány részletesen elemzi az Oroszországgal szemben bevezetett stratégiai embargó hatásait a kettős felhasználású – az Európai Unió és szövetségesei által „közös magas prioritásúnak” minősített és nevezett – termékek körében. A tanulmány a rendelkezésre álló legrészletesebb és legfrissebb adatokra támaszkodva és szélesebb kitekintésben igazolja, hogy Oroszország elszigetelése rövid távon viszonylag sikertelen maradt az említett termékcsoportban. A geopolitikai kapcsolatok felborult rendszerében a szankciók felerősítettek néhány már korábban kezdődött elmozdulást, illetve bizonyos esetekben nem várt következményekkel is jártak. A külkereskedelem közvetítő államokon keresztül történő lebonyolítása a kritikus áruk jelentős áremelkedéséhez és minőségének romlásához vezetett Oroszországban. A szankciók hatékonyságát nem a teljes blokád egyébként is elérhetetlen követelményei alapján értékelni, hanem aszerint, hogy képesek-e tartós gazdasági és stratégiai feszültséget okozni a célállamban. Ez a tanulmány egyik leglényegesebb következtetése.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F13, F14, F51, F52.

Kulcsszavak: kettős felhasználású termékek, stratégiai embargó, szankciók, orosz– ukrán háború, kereskedelemelterelés.

A törékeny orosz vasúti logisztika helyzete: a munkaerőhiány, a szankciók és a finanszírozás nehézségeinek hatása az orosz vasút áruszállítási teljesítményére

BUCSKY PÉTER*

Az Oroszország által Ukrajna ellen 2022-ben indított háborúban, mint minden más fegyveres konfliktusban, kulcsszerepe van a logisztikának. A volt szovjet térség áruszállítási rendszerei döntően a vasútra épülnek, ezért is fontos, hogy a harcoló felek hogyan tudják biztosítani egyrészt a háborúhoz szükséges logisztikát, másrészt a gazdaság működtetését. Az előbbiben nem látni érdemi nehézségeket, az utóbbiban a műszaki, szankciós, kereskedelmi és munkaerőpiaci kihívások nehezen kezelhető, egymásra is kiható hatásai egyre nagyobb problémát okoznak. A szankciók hatására a vasúti eszközök, alkatrészek ellátása is ellehetetlenül korábbi formájában, a kínai import pedig nem váltotta ki teljeskörűen a korábbi nyugati technológiát és partnereket. Különösen jó példája ennek a vasúti áruszállításban kiemelt szerepet játszó, magas minőségű csapágyak esete. A szankciók hatására nemcsak az orosz vasút eszközellátása, hanem viszonylati szerkezete is átalakult. Az elmúlt évtizedben Kína és Európa között felépült tranzitforgalom hanyatlásnak indult, ezzel jelentős bevételkiesést okozva

az eleve egyre nehezebb pénzügyi helyzetbe kerülő orosz vasutaknak. Az egymást erősítő hatások összességében lassabb, drágább, nehezebben kiszámítható vasúti közlekedést jelentenek, ami szűkíti az orosz gazdaság fejlődési lehetőségeit.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: R6, L92, F51.

Kulcsszavak: vasúti áruszállítás, szankciók, nemzetközi kereskedelem.

Három pillér, egy cél: A közös európai védelem megteremtésének kihívásai és lehetőségei

KOLLER BOGLÁRKA – ÉLTETŐ ANDREA

A cikk az európai védelmi politika jelenkori kihívásait vizsgálja a közös védelmi stratégia megvalósításának lehetőségeire fókuszálva. Az egységes védelemnek voltak már figyelemre méltó kezdeményezései a nyugat-európai integráció indulásakor, de ezek politikai, ideológiai és szuverenitással kapcsolatos okok miatt nagyrészt eredménytelenek maradtak. A Krím-félsziget Oroszország általi 2014. évi annektálása és Oroszország 2022. februári Ukrajna elleni agressziója azonban sürgetővé tette az egységes európai védelmi stratégia újragondolását. Donald Trump újraválasztása és a transzatlanti kapcsolatok gyökeres átalakulása sürgetővé tette az Európai Unió önálló védelmi képességeinek megerősítését. A cikk a differenciált integráció fogalma alapján vizsgálja a védelmi politika rugalmas megközelítését, amely lehetővé teszi a különböző szintű elkötelezettséget és együttműködést az EU-tagállamok és harmadik országok között. Az írás a védelempolitika fiskális, ipari és innovatív aspektusait is bemutatja, hangsúlyozva a három pillér közötti összefüggéseket. A cikk amellett érvel, hogy a differenciált és integrált európai védelmi politika megteremtése elengedhetetlen az Európai Unió biztonságának megerősítése és versenyképességének erősítése szempontjából is, mert az átalakuló globális külpolitikai és külgazdasági térben csak így őrizhetőek meg az integráció vívmányai.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: H5, F5, O52.

Kulcsszavak: Európai Unió, védelempolitika, európai integráció, közös biztonság-és védelempolitika, versenyképesség, védelmi ipar, differenciált integráció.

NÉZŐPONT

Trump 2.0: új kereskedelmi háború – egy világrend vége

CSÁKI GYÖRGY*

Donald Trump az USA 47. elnökeként folytatja, amit 45. elnökként megkezdett, a sokoldalú nemzetközi szervezetek gyengítését és egy csaknem évszázada példátlan protekcionizmus kibontakoztatását, ezúttal azonban (sokkal erősebb politikai legitimációjára támaszkodva) mindent gyorsabban, agresszívabban és magasabb szinten megvalósítva. A magas általános vám bevezetésével, az ehhez adódó országonként eltérő mértékű vámokkal elnökségének első hat hónapjában felrúgta azt a szabályalapú nemzetközi gazdasági rendet, amelynek a diszkriminációmentesség volt a kereskedelempolitikai alapelve. A tárgyalásokon alapuló és a kölcsönös előnyöket kereső kereskedelempolitika helyett az erőre támaszkodó kereskedelempolitikát tette az USA külgazdaság-politikájának alapjává. A Fed és annak elnöke elleni ismételt verbális támadásai és az intézmény jogkörének szűkítése meggyöngítette a dollárt, ami a kiszámíthatatlan gazdaságpolitikai intézkedésekkel együtt csökkenti az USA-val és

a dollárral szembeni bizalmat, veszélybe sodorva ezzel a nemzetközi valutáris-pénzügyi rendszer stabilitását és felidézve a két világháború közötti „non-system” újjászületésének veszélyét is.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: E42, F13, F52.

Kulcsszavak: világgazdasági rend, nemzetközi kereskedelem, vámok.

ÚJ KÖNYVEK

Gondolatok és megjegyzések Paul Blustein: King Dollar (A dollár, a király). Yale University Press: New Haven és Kenneth Rogoff: Our Dollar, Your Problem (A mi dollárunk, az önök problémája). Yale University Press: New Haven című könyvéről

SOÓS KÁROLY ATTILA*

Egy újságíró-közgazdász, valamint egy egyetemi közgazdaságtan-professzor, amerikai és IMF-tisztviselő által írt két könyv fontos alapvető információkat, esettanulmányokat és elemzéseket nyújt az olvasóknak az Egyesült Államok és a világ pénznemének múltjáról, jelenéről és lehetséges jövőjéről. A két szerző megközelítése és módszerei kiegészítik egymást. Mindkét könyv tárgyalja a dollár nemzetközi domináns szerepéből fakadó előnyöket és hátrányokat az Egyesült Államok és a világ többi része számára. Bár egyik szerző sem tudja megjósolni, hogy a dollár képes lesz-e megőrizni a világ vezető valutájaként betöltött szerepét az elkövetkező évek-ben és évtizedekben, mindkettőjüktől bőséges alapot, rengeteg érvet és ellenérvet kapunk a kérdés elemzéséhez. A könyvek az amerikai dollárral kapcsolatos egyéb kérdéseket is tárgyalnak, amelyek nem képezik e cikk tárgyát.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: E4, E5, E62, F33, F4, F52.

Kulcsszavak: Amerikai Egyesült Államok, dollár, központi bank, monetáris politika, nemzetközi pénzügyek, nemzetbiztonság.

Mennydörgés vagy földrengés?

Milyen hatással van a protekcionizmus a hálózatos szerkezetű globális gazdaság működésére és feszültségszintjének alakulására?

BÓDI-SCHUBERT ANIKÓ – RITZL ILDIKÓ*

Az elmúlt évek eseményei: a koronavírus-járvány, a geopolitikai feszültségek kiéleződése, az ezekkel járó gazdasági nehézségek és az áringadozások rámutattak a globális ellátási láncok sérülékenységére és kiszolgáltatottságára, ami felerősítette a protekcionista törekvéseket. A tanulmány a globális gazdaságot vállalatok és intézmények közötti kapcsolatokból felépülő hálózati struktúraként elemzi, továbbá protekcionizmusnak tekint minden olyan állami beavatkozást, amely saját céljai érdekében befolyásolni kívánja a globális kereskedelmet, illetve tőkeáramlást. Mindezekből kiindulva két fő kérdésre keresi a választ. (1) A protekcionista beavatkozások hatással vannak-e a globális gazdaság szerkezetére és hálózati kapcsolatrendszerére? (2) Fokozza-e a protekcionizmus a globális hálózati feszültséget? A protekcionizmusra és a globális feszültség alakulására, majd a kapcsolatuk elemzésére dina-mikus faktormodellel kompozit indikátorok kiszámítására került sor. Az eredmények szerint a protekcionizmus két változóval mérhető: az egyik a feldolgozóipari termékeket gyártó országokra, a másik a nyersanyagtermelő országokra jellemző dinamikát tartalmazza. A globális feszültség alakulását mérő változó ezekre szignifikáns hatást gyakorol, míg a protekcionizmus csak a feldolgozóipari termékeket gyártó országokon keresztül befolyásolja a globális gazdaság teljesítményét. Ugyanakkor a protekcionizmus által kifejtett hatás átmenetinek tekinthető, nem váltja ki a globális hálózat strukturális átalakulását.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: C32, F12, F13, F51, F62.

Kulcsszavak: protekcionizmus, globális hálózat, globális feszültség, dinamikus faktormodell.

Az ESG a nemzetköziesedés tükrében

HORVÁTH GÁBOR – CSAPI VIVIEN*

A globális gazdasági integráció és a fenntarthatóság iránti társadalmi, szabályozói és befektetői elvárások egyre szorosabb összefonódása új kihívások elé állítja a vállalatokat. A nemzetközi piacokra lépő cégek számára különösen fontos, hogy fenntarthatósági teljesítményüket a változó külső normákhoz igazítsák. A tanulmány azt vizsgálja, hogy a nemzetközi jelenlét (külföldi bevételi arány), valamint a méret és a tőkeszerkezet miként befolyásolja a vállalatok fenntarthatósági teljesítményét (ESG), illetve ezen belül a környezeti (E – environmental), társadalmi (S – social) és vállalatirányítási (G – governance) dimenzió hozzájárulását e teljesítményhez. A 2013 és 2023 közötti időszakra vonatkozó, az LSEG Workspace adatbázisból származó adatok alapján panelregressziós modelleket alkalmaz az összefüggések feltárásához, kontrollváltozóként bevonva többek között az árbevételt, a működési eredményességet (OROA) és a kötelezettségek arányát. Az eredmények szerint a nemzetköziesedés szignifikánsan és pozitívan hat az ESG-értékekre, ami arra utal, hogy a külföldi piacokra lépő vállalatokat erősebb szabályozási és stakeholder-nyomás ösztönzi fenntarthatósági céljaik és gyakorlataik fejlesztésére. A vállalatméret és a magasabb kötelezettségarány szintén erős pozitív

kapcsolatban áll az ESG-pontszámokkal, míg a magasabb rövid távú működési eredményesség általában gyengébb ESG-fókuszt jelez. A pillérenkénti vizsgálat szerint a vállalatirányítási (G) dimenzió esetében a nemzetköziesedés és egyéb vállalati sajátosságok hatása kevésbé erős, mint a környezeti (E) és társadalmi (S) vonatkozásban. A bontott részsokaságokra alkalmazott modellek konklúziója alapján a változók közötti kapcsolat szektorálisan eltérő karakterisztikát mutat. A tanulmány fontos tanulságokkal szolgál a vállalatvezetők, a szabályozók és a befektetők számára a fenntarthatósági és nemzetköziesedési stratégiák összehangolását illetően.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F23, M14, G32, M14.

Kulcsszavak: nemzetköziesedés, ESG-teljesítmény, fenntarthatóság, tőkeszerkezet, szektorális különbségek.

NÉZŐPONT

Mesterséges intelligencia a közgazdasági kutatásban

FERTŐ IMRE*

A mesterséges intelligencia (MI) térhódítása alapvetően alakítja át a közgazdasági kutatások módszertani, etikai és szakpolitikai környezetét. A tanulmány három kulcskérdést vizsgál: hogyan egyeztethető össze az MI adaptív, adatvezérelt megközelítése a közgazdaságtan oksági elemző szemléletével; milyen hatással van az MI a munka, a tőke és a tudás eloszlására; valamint milyen intézményi és szabályozási mechanizmusokra van szükség az MI által generált előnyök maximalizálásához és a kockázatok kezeléséhez. Az elemzés rámutat, hogy miközben a gépi tanulási módszerek, mint a kauzális erdők és mélytanulási hálózatok, páratlan elemzési lehetőségeket kínálnak, az algoritmikus átláthatatlanság és az etikai dilemmák (például tor-zítások és adatvédelem) jelentős kihívásokat jelentenek. Kiemeljük, hogy a sikeres alkalmazás feltétele a módszertani fegyelem, a kutatói kompetenciák fejlesztése és a társadalmi egyenlőtlenségeket kezelő szakpolitikai intézkedések integrálása.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: C55, O33, D31.

Kulcsszavak: mesterséges intelligencia, gépi tanulás, oksági elemzés, adatvezérelt döntéshozatal, algoritmusetika.

Téglát téglára vagy tégláról téglára? Kína, a BRICS+ és az álcázott bipolaritás

LÁNG LÁSZLÓ*

A globális kontextus radikális változásával a BRICS+-jelenség megítélése 2025 első negyedévében minden korábbinál bizonytalanabb. Annyi bizonyosan állítható, hogy a globális Dél (és Kelet) középhatalmai láthatólag mindinkább érdekeltté válnak a ma már Kína által vezetett BRICS+-tagságban. Érdekeltségük kettős: a rezsimstabilitás erősítése, illetve ettől nem függetlenül, a Kínával való kapcsolatok (minél magasabb) személyes szintre történő emelése. Azaz a nemzetközi (és ebből következően hazai) legitimáció és a hazai akkumuláció, azaz a Kína serkentette növekedés angyali köre.

Kína érdeke, hogy önmagát ne az amerikai hegemónia egyetlen kihívójaként jelenítse meg. Kívánatosabbnak látja, hogy ehelyett a globális Dél, egy mind befolyásosabb új pólus vezető hatalmaként lépjen fel, erősítve a látszatot (és 2025 első negyedére már nem is alaptalanul), hogy a világrendet befolyásoló, rugalmasan változó hatalmi koalíciók versengésében kiemelt szerepe van. E szerepvállalásban az Oroszországgal való korlátok nélküli partnersége teher, mert visszahúzza a kétpólusú világrendbe, illetve annak radikális revíziójába. Az exponenciálisan bővülő BRICS+ keretében viszont ez a látszat fölpuhítható anélkül, hogy az Oroszország feletti befolyását elveszítené. Kínai szempontból a létező bipolaritás álcázva „win” és, ha kell, hát újratöltve is „win”.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: O01, F01, F02, F50, F55.

Kulcsszavak: BRICS, Kína, világrend, polaritás.

ÚJ KÖNYVEK

Recenzió

Komlos J. Foundations of real-world economics. What every economics student needs to know (3rd ed.). New York, USA: Routledge

(A reálgazdaságtan alapjai. Amit minden közgazdászhallgatónak tudnia kell) című könyvéről

BARDÓCZY TIBOR*

A recenzió John Komlos könyvének harmadik, angol nyelvű kiadását mutatja be. A szerző egyértelmű és nyílt kritikát fogalmaz meg a főáramú közgazdaságtan számos összetevőjével szemben. Alapállítása szerint a kapitalizmus, amelyben élünk, nem szolgálja a polgárok érdekeit, sokkal inkább a társadalmi elit gyarapodásának kedvez. Érvelését az elmúlt évtizedek gazdasági és társadalmi válságaiból merített példákkal és esettanulmányokkal támasztja alá. A könyv harmadik kiadása – olyan eseményekkel bővítve, mint a koronavírus-járvány – rávilágít az elmúlt időszak politikai és gazdasági vezetőinek hibáira, és arra következtet, milyen lenne egy ideális – de ugyancsak piaci alapon nyugvó – közgazdasági megközelítés. A recenzió Komlos kritikus szemléletét igyekszik átadni, könyvéből idézett gyakorlati példák segítségével.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: D01, E02, N00.

Kulcsszavak: főáramú közgazdaságtan, mikroökonómia, makroökonómia, fogyasztói viselkedés, társadalmi elit, viselkedési közgazdaságtan.

Konjunktúraelemzések 2025 tavaszán

Külgazdaság 2001 óta közli a gazdaságkutatók előrejelzéseit és elemzéseit, köztük a Magyar Nemzeti Bank kitekintését. A tavalyi évre a kormányzati cél lendületes gazdasági növekedés, az infláció leszorítása, valamint a költségvetés 3 százalék alatti hiánya volt. Ezzel szemben a hazai össztermék csupán 0,5 szá zalékkal bővült, az infláció leszorítása csak időlegesen sikerült, az államháztartás uniós elszámolású hiánymutatója (ESA 2010) pedig a hazai össztermék 4,9 szá zaléka volt. A negyedik negyedév sem sikerült valami fényesen. Azat kormány 2025-re repülőrajtot tervezett, de az idei első negyedév statisztikai adataiból csak egy botladozó gazdaság képe bontakozik ki. Az idei évre szóló költségvetési tör vényt a kormány 3,4 százalékos növekedést, 3,2 százalékos inflációt és 3,7 százalé kos GDP-arányos költségvetési hiányt feltételez, hogy ezekre vonatkozó állította össze, a remények azonban március szertefoszlottak. Április 2-án pedig Donald Trump amerikai elnök vámemelési tervei feldúlták a magyar gazdaság globális környezetét, tovább rontva a kilátásokat. Idén is arra kértük a gazdaságkutatók és -elemzők tekintélyes csapatát, hogy közöljék prognózisaikat a Külgazdaságban. A Magyar Nemzeti Bank szokás sze rint az idei első inflációs jelentés alapján készült összefoglalóval vesz részt ebben a lapszámban. Az elemzések 2025. április 7. és 15. között érkeztek szerkesztősé günkbe

Válaszolnak: CIB Bank: Trippon Mariann: A korrigált makropálya is túl derűlátó: •Budapesti Corvinus Egyetem: Bod Péter Ákos; Cserháti Ilona; Keresztély Tibor: Gazdasági élénkülés szűk kormányzati mozgástér és a külső keresleti viszonyok romlása mellett? • GKI Gazdaságkutató Zrt.: Bank Dénes; Petz Raymund: A magyar gazdaság növekedési pályára állt, de a világgazdasági kockázatok számottevői • Kopint-Tárki Zrt.: Nagy Katalin; Palócz Éva; Vakhal Péter: Mérsékelt gyorsulás • Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség Gazdaságelemzési Központ: Horváth Diána; :Magyarország a geopolitika fantasztikus labirintusába • Magyar Nemzeti Bank: Köllő Attila: Erős világgazdasági kockázatok övezik a magyar gazdasági növekedést •Táblázatok

Visszavándorlók a hazai munkapiacon

HÁRS ÁGNES – SIMON DÁVID

A munkaerő elvándorlása az utóbbi évtized(ek) jelentős munkapiaci problémájává vált. Az elvándorlás mértéke, az elvándorlók összetétele, hiányuk és lehetséges pótlásuk a hazai munkapiacon szorosan kapcsolódó szakpolitikai kérdések, amelyekre többféle válasz fogalmazódott meg. A hazai munkapiac szűkös tartalékainak bevonása, amelyhez jól célzott és kialakított munkaerőpiaci képzések szükségesek, vagy a hazatérés drága és bizonytalan sikerrel kecsegtető ösztönzése bővítheti a kínálatot. Mindenekelőtt azonban a visszatérés kevésbé vizsgált természetes folyamatát kell megérteni. Amíg a hazatérők egy része otthon marad, addig mások ismétlődően elindulnak, ingáznak, vagy külföldön élnek és dolgoznak. Ebben a folyamatban sem az elvándorlás, sem a hazatérés szelekciója nem véletlenszerű, a vándorlás során így kettős szelekció megy végbe, amely mindkét irányban lehet pozitív vagy negatív irányú, ennek eredője határozhatja meg a hazatérők összetételét. A cikk azt vizsgálja, hogy – a kettős szelekciót figyelembe véve – milyen az elvándorlás mérhető hatása a hazatérőkre: kik a hazatérők, dolgoznak-e, és ha igen, milyen formában, és jelent-e, s milyen – rendszerint

jövedelemben mérhető – prémiumot a hazatérők számára a migrációs történetük. A cikk ezekre a kérdésekre keres a szerzők által végzett új adatfelvétel segítségével választ, amely a korábbiaknál mélyebb elemzésre, tényellentétes vizsgálatra ad módot (a felvett adatok adta korlátok mellett). Jelen cikk egy hosszabb kutatás első eredményeit mutatja be. Felvethető természetesen a kérdés, hogy a visszatérőknek milyen hatása lehet az otthoni munkapiacra, a válasz azonban meghaladja jelen cikk terjedelmét, erre a kérdésre a vizsgálat későbbi szakaszában adunk választ.

A reálgazdaság finanszírozása a közép- és kelet-európai országokban a koronavírus járvány alatt és után

Bethlendi András

A tanulmány a koronavírus-járvány alatt és az azt követő időszakban vizsgálta tizenegy közép- és kelet-európai országban, hogy sérült-e a reálgazdaság finanszírozása, azaz a belföldi hitelezési folyamatok mennyire támogatták a gazdaság sokkból való kilábalását. A meghatározó bankszektorra szűkítve a vizsgálatot, 2023-ban a reál gazdaság relatív finanszírozása hat közép- és kelet-európai országban jelentősen csökkenti, a kilábalás hitelezés nélkül ment végbe. Strukturális változások hiányaban egy újabb jövőbeli negatív sokk esetén újra kialakulhat ez a jelenség. Az ered mények szerint a közép- és kelet-európai országok jelentős részében a bankszektor rezilienciája a fejlett országokhoz képest gyengébb. A fiskális és a monetáris politika az országok többségében egy irányba mozgott. A három vizsgált makroprudenciális indikátor (tőke, jövedelmezőség és portfólióminőség) már nagyobb keresztmetszeti változékonyságot mutatott. A banki hitelportfólió minőségének alakulása és a hitelezés egymást erősítő tényezők. A prudenciális és felügyeleti követelmények enyhítése nem mutatott tudomást a hitelezéssel. Csak a fizetési moratórium esetében a várt kapcsolat jelentkezett. A moratórium a rövid tervezett sokkok kezelésére alkalmas eszköz, hosszabb alkalmazása gyengítheti a hitelezési folyamatokat

ÚJ KÖNYVEK

Recenzió

Komlos J. Foundations of real-world economics. What every economics student needs to know (3rd ed.). New York, USA: Routledge (A reálgazdaságtan alapjai. Amit minden közgazdászhallgatónak tudnia kell) című könyvéről

BARDÓCZY TIBOR

A recenzió John Komlos könyvének harmadik, angol nyelvű kiadását mutatja be. A szerző egyértelmű és nyílt kritikát fogalmaz meg a főáramú közgazdaságtan számos összetevőjével szemben. Alapállítása szerint a kapitalizmus, amelyben élünk, nem szolgálja a polgárok érdekeit, sokkal inkább a társadalmi elit gyarapodásának kedvez. Érvelését az elmúlt évtizedek gazdasági és társadalmi válságaiból merített példákkal és esettanulmányokkal támasztja alá. A könyv harmadik kiadása – olyan eseményekkel bővítve, mint a koronavírus-járvány – rávilágít az elmúlt időszak politikai és gazdasági vezetőinek hibáira, és arra következtet, milyen lenne egy ideális – de ugyancsak piaci alapon nyugvó – közgazdasági megközelítés. A recenzió Komlos kritikus szemléletét igyekszik átadni, könyvéből idézett gyakorlati példák segítségével.

Külgazdaság – Körkérdés 2025

LESZ-E ÚJ VILÁGREND? HA IGEN, MILYEN? NETÁN A KÁOSZ LESZ A REND? ÉS HOL LANDOL MAGYARORSZÁG?

Global disorder, global (dis)order, global dis-order. Attól függően, hogy a szerzők vagy az intézmények mit óhajtanak hangsúlyozni, variálják az angol kifejezést. A disorder a Cambridge Dictionary szerint a rendetlenség, a szervezettség hiányát jelölő állapot. A brit akadémia viszont felveti azt a kérdést is: a „global disorder” csupán az „order”, azaz a rend hiányát jelöli, vagy inkább azzal kell jellemezni ezt az állapotot, amilyen mértékben a „disorder” különbözik a fennálló rendtől. A kérdéskör felfejtésére nemzetközi dialógust indított el. A „dis” kiemelése az „order” előtt, akár zárójellel történik, akár kötőjel fűzi össze a kettőt, azt jelzi, hogy nem köznapi értelemben vett rendetlenség lett úrrá a globális világban a politikától a gazdaságig, az ideológiákig, egészen a hétköznapokig, hanem a dis-order állapot valamiféle új rend felé halad. Kialakulóban van tehát a rendetlenség rendje? Vagy a rend hiánya, azaz a rendtelenség maga lesz az új rend?

„A geopolitikai feszültségek által szétszakított világban a politikai döntéshozók számos válsággal szembesülnek, ami a közgazdászok által új globális dis-order”- ként jellemezhető állapothoz vezet. Ezzel egyidejűleg az iparpolitika újjáéledése a gazdaságba való állami beavatkozás visszatérését jelzi. Bár a hangsúly a kockázatmentesítésre helyeződött át, nem a leválasztásra, a kulcsfontosságú ágazatokban az Egyesült Államok és az Európai Unió igyekszik aktívan csökkenteni Kínától való függőségét. Ennek a megközelítésnek gazdasági és geopolitikai következményei lesznek, és potenciálisan elősegítheti a politikailag szövetséges kereskedelmi blokkok közötti kereskedelem bővülését” – állítja a Jacques Delors Intézet nemrég megjelent kiadványa, amely alapvetően a lehetséges világgazdasági válaszokra koncentrál. Nyilván léteznek másféle nézőpontok és értelmezések is. A világ átvészelte a pandémiát, átevickélt egy súlyos inflációs hullámon, beléphet egy új növekedési szakaszba – ha lesz ilyen. Mindez úgy történik, hogy a biztonságra törekvő blokkok és nagyhatalmak szándékoznak megvédeni piacaikat. A széttartó gazdasági folyamatokba belejátszanak a hatalmi centrumok közti erőviszonyok változásai: erősödik a BRICS, Kína egyre agresszívebben nyomul, Európában gyengülnek a hagyományos liberális demokrácia hívei, Donald Trump megválasztása önmagában is kihívást jelent, alkalmazkodási kényszerrel jár. Mindemellett Európát továbbra is nyomasztja és megterheli Oroszország Ukrajna elleni háborúja.

Ebben a megváltozó világban a magyar kormány mintha előre óhajtana menekülni. A miniszterelnök a globális mezőny három erős figurájához – Donald Trumphoz, Vlagyimir Putyinhoz és Hszi Csin-pinghez – köti magát és országát, és ma már megoldhatatlannak látszó konfliktusba lavírozta magát az Európai Unióval. Az irányt is megadta: előre az évi 3-6 százalékos gazdasági növekedési pályára, amelyre az Új Gazdaságpolitikai Akcióterv repít fel, a garanciáját pedig a gazdasági semlegesség adja.

Mi sül ki ebből?

Arra kértük a Külgazdaság állandó szerzőit, hogy a globális tájkép egészét vagy annak bármely elemét vizsgálják meg, írják le észrevételeiket, reményeiket vagy félelmeiket. Az ajánlott műfaj a szikár elemzéstől az esszén át a tudományos fantasztikum világáig vagy a disztópiáig terjedhet.

Azonban a szabadon szárnyaló gondolatokat is kéretik tízezer karakterbe szorítani.

A válaszok 2025. január 18. és február 18. között érkeztek a szerkesztőségbe.

Válaszolnak:

Antalóczy Katalin- Sass Magdolna: Már a jövő sem a régi – csak kérdéseink vannak • Becsey Zsolt László: Kardcsörtető kezdet, higgadtabb folytatás? • Bod Péter Ákos: Fokozott külső kitettség belső kockázatokkal • Csaba László: Magyarország a világrendetlenségben • Csáki György: Trump második elnökségének gazdasági következményei • Győrffy Dór: A normák nélküli világrend • Halmai Péter: Globális dezintegráció? A globális szabadkereskedelem víziójától a geoökonómiai fragmentációig • Hárs Ágnes: Sok vagy kevés? vendégmunkás-toborzás Magyarországon • Herczog László: Egyedül nem megy • Karsai Gábor: Államformája kakisztokrácia • Katona Tamás: Hol lehet a helyünk az új világban? • Mérő Katalin: Kriptoeszközök, a digitális jegybankpénz és a pénzügyek új világrendjének lehetséges irányai •, Muraközy László: Kié a 21. század? az egyesült államok kontra multipoláris világ • Nagy Katalin: Szép új világ − merre tartasz? • Palócz Éva: Mit kíván a magyar kormány: fogyasszunk vagy állampapírt vegyünk? • Pleschinger Gyula: “Come rain or come shine” • Richter Sándor: Ördög a falra festve? •Rosta Miklós: A politikai kapitalizmus felemelkedése és annak hatásai •Vakhal Péter: Kockázatokról és mellékhatásokról

ÚJ KÖNYVEK

Egy decentralizált birodalom közös pénzének megteremtése a 16.században

Recenzió Oliver Volckart The Silver Empire: How Germany Created Its First Common Currency (Az ezüst birodalom: Hogyan teremtette meg Németország az első közös valutát? Oxford University Press, 2024, 377 oldal) című könyvéről

Soós Károly Attila

A 16. század első évtizedeiben a Szent Római (gyakorlatilag német) Birodalomban uralkodó monetáris rendetlenség egyre nagyobb problémát okozott. A mintegy 360 birodalmi egység (választófejedelmi királyságok, fejedelemségek, birodalmi városok stb.) egyharmada bocsátott ki érméket. A birodalomban 1480 és 1550 között vert érmék teljes számát 4500-ra becsülték. Természetesen nem mindegyikük volt állandóan és mindenütt forgalomban. A szélsőséges monetáris sokféleség azonban – amely a hamisítást, azaz az érmék kisebb ezüsttartalommal való másolását is megkönnyítette – sok gondot okozott. Kevesebb gondot a „profiknak” (kereskedőknek) és többet az „egyszerű embereknek” (parasztoknak, kézműveseknek, munkásoknak stb.), akiknek politikai jelentősége ebben az időszakban egyre nőtt. V. Károly császár (1519–1555) fontos és hasznos erőfeszítéseket tett a közös valuta megteremtése érdekében. Úgy tűnik azonban, hogy utódja, Ferdinánd diplomáciai képességeire volt szükség a végső sikerhez szükséges kompromisszumok és a fejedelemségekkel való konszenzus kialakításához. Emellett ő kiváló szakembereket is talált és aktivizált, akik képesek voltak olyan intézményeket létrehozni, amelyek garantálni tudták a pénzreform tartósságát.

A magyar gazdaság ágazatainak pénzügyi alkalmazkodása a koronavírus-járvány idején

KÁDÁR BÉLA – HEGEDŰS SZILÁRD

A koronavírus-járvány és az annak enyhítésére hozott intézkedések jelentős hatást gyakoroltak a magyar gazdaságra, eltérő mértékben érintve az egyes ágazatokat. A tanulmány célja a pandémia által sújtott ágazatok pénzügyi teljesítményének elemzése, valamint a nehéz helyzetben lévő és úgynevezett zombivállalatok azonosítása a magyar gazdaságban. A kutatás több mint 68 ezer hazai kis-, közép- és nagyvállalat 2019 és 2022 közötti pénzügyi adataira támaszkodik, különös hangsúlyt fektetve az EBIT- és árbevétel mutatókra. Az elemzés újdonsága a pandémia okozta ágazati változások mélyreható vizsgálata, valamint a gazdaság szerkezeti gyengeségeinek feltárása a válság időszakában. Az eredmények rávilágítanak arra, hogy a vizsgált 74 alágazat közül öt különösen érzékenynek bizonyult, miközben a hitelezési támogatásokat szélesebb körben vették igénybe, mint azt a közvetlen válsághatás indokolta volna. A tanulmány hozzájárul a magyar gazdaság válságokkal szembeni ellenálló képességének és gyengeségeinek jobb megértéséhez, elősegítve a célzott gazdaságpolitikai döntések meghozatalát.

A közép- és kelet-európai felzárkózási modellek külsőforrás-bevonásának változása a 2008. évi válság után

CSONTOS TAMÁS TIBOR

A tanulmány azt vizsgálja, hogyan a0lakult át a külsőforrás-bevonás a közép- és kelet-európai felzárkózási modellekben a 2008. évi válság után. Az elméleti keretet a növekedésimodell-szakirodalom alkotja, amely az utóbbi években az összehasonlító politikai gazdaságtan meghatározó irányzatává vált, ám eddig kevés figyelmet fordított a növekedési modellek és a külsőforrás-bevonás kapcsolatára. A kutatás összehasonlító statisztikai elemzést alkalmaz, amely bemutatja a külsőforrás-bevonás változásait, különös tekintettel az FDI-trendekre, az európai uniós támogatásokra, a külföldi munkavállalók hazautalásaira és a külső adósság változására. Az eredmények szerint a válság után a külsőforrás-bevonásban az FDI és a külső eladósodás szerepe csökkent, míg az uniós támogatások és a hazautalások jelentősége növekedett. A tanulmány három különböző országcsoportot különít el a külsőforrás-bevonás kontextusában, amelyek közül csak egy maradt FDI-orientál.

Vélemény

A felzárkózás és fenntarthatóság hazai tapasztalatai az EU-belépést követő két évtizedben

BÉLYÁCZ IVÁN

A cikk a hazai felzárkózás és fenntarthatóság kapcsolatát vizsgálja az elmúlt húsz év gazdasági folyamatai alapján. Ennek keretében sor kerül a gazdasági növekedés erőltetésének és a gazdaság túlfűtöttségének elemzésére, a beruházáscentrikus gazdaságpolitika következményeinek taglalására, a fogyasztás háttérbe szorítottságának analízisére. A szerző azon az állásponton van, hogy a nagy fokú kormányzati aktivizmus közepette a termelékenység

növelése, a magas hozzáadott értéket létrehozó ágazatok és vállalatok mellőzöttsége, egy túlpreferált vállalati kör tartós felemelése, a tudásgazdaság és a zöldátmenet háttérbe szorítása ellene hat a környezeti, finanszírozási, funkcionális fenntarthatóságra alapozott felzárkózásnak, s ezt a krónikus túlelosztás állapotában levő állami költségvetés sem tudja támogatni. Mindez azzal járhat, hogy a hazai társadalomi és gazdasági fejlődés elkanyarodik a haladó nemzetközi folyamatoktól.

ÚJ KÖNYVEK

A szabadság bajban van

Recenzió Joseph E. Stiglitz Az út a szabadsághoz (The Road to Freedom – Economics and the Good Society, Melbourne, Allen Lane, 2024, e-book, 314 o.) című könyvéről

LITS BENEDEK

Jelen recenzió Joseph E. Stiglitz The Road to Freedom (Az út a szabadsághoz) c. 2024 áprilisában megjelent könyvével foglalkozik. A kötet a szabadság és a biztonság hamis ellentétpárjának gazdaságelméleti és gazdaságpolitikai feloldását tűzi ki célul egy olyan korban, amikor mind a gazdasági, mind a politikai kormányzás a tranzakcionalizmus, a geopolitikai szemlélet és a szabadságellenes biztonság hármasában látja a fejlődés zálogát. A recenzió sem születhetett más szándékkal, mint hogy ezt bemutassa, a könyvben található főbb érvrendszereket fejezetről fejezetre az olvasó elé tárja, a problémákat kontextusba helyezze, ahol a szöveg megkívánta, kritikával lássa el, végül pedig, hogy ezek alapján következtetéseket vonjon le a szabadságról és arról, hogy ez a szó valójában mit jelent.

A belenyugvás nem lehet cél

Recenzió Kutasi Gábor (szerk.): Gazdaságpolitika. Nyitott gazdaságok gazdasági kormányzása (Ludovika Kiadó, Budapest, 433 oldal) című könyvéről

KOVÁCS OLIVÉR

A gazdaságpolitika az a terület, ahol a közgazdászhallgatók leginkább megtapasztalhatják, a bevett tankönyvek által közvetített ismeret korántsem elégséges ahhoz, hogy megértsék, mi folyik a komplex, nyílt és dinamikus társadalmi-gazdasági innovációs ökoszisztémában. Az ismertetett kötet 22 szerző közreműködésére építve azt sejteti, hogy a gazdaságpolitika folyamatos éberlétet, odafigyelést, holisztikus megközelítést igényel, a világgazdaság komplexitását és alakulását megérteni igyekvő modern gazdasági kormányzási filozófiát feltételez, amely tudatosan távol tartja magát mindennemű csalóka belenyugvástól.

JOGI MELLÉKLET

A határon átnyúló egyéni munkaszerződésekre vonatkozó joghatósági szabályok fejlődése az Európai Unió Bírósága kapcsolódó esetjogának tükrében

NAGY IBOLYA

A munkaszerződés sajátossága a jogviszony aszimmetrikus jellege, így nemzetközi munkaviszonyok esetén a munkavállaló többszörösen is a gyengébb fél, egyrészt a munkavállaló és a munkáltató közötti hierarchikus viszony alapján, másrészt azért, mert a határon átnyúló munkaszerződésekben szükségképpen megjelenik egy nemzetközi elem (például a szokásos munkavégzés helye vagy a munkáltató telephelye), amely eltérhet a munkavállaló személyes

jogától. Ha a nemzetközi magánjog nem korlátozná bizonyos mértékben a felek autonómiáját, akkor könnyen kialakulhatna egy olyan helyzet, amelyben a gazdasági és információs erőfölényben lévő munkáltató a jogválasztással olyan állam bíróságának joghatóságát vagy jogának alkalmazását kényszerítené a munkavállalóra, amelynek nemzeti joga csekélyebb védelmet biztosítana számára. A tanulmány az Európai Unió Bíróságának kapcsolódó esetjogán keresztül mutatja be a gyengébb felet védő intézkedések egyre markánsabb jelenlétét a joghatósági szabályokban.

A helyreállítási és rezilienciaeszköz félidőben: az Európai Unió sikeres új támogatási eszköze?

SOMOSI SAROLTA – FARKAS BEÁTA

Az Európai Unió 2020-ban bevezetett NextGenerationEU pénzügyi támogatási programjának középpontjában a válságkezelést célzó helyreállítási és rezilienciaeszköz (Recovery and Resilience Facility – RRF) áll. Az új támogatási forma radikális újdonsága, hogy a forrásokat uniós hitelfelvételből biztosítják és a kifizetéseket a meghatározott teljesítmények eléréséhez kötik. A támogatások célrendszere a zöld- és digitális átállás mellett a kohéziós politikát is magába foglalja, és összekapcsolódik a tagállamok országspecifikus ajánlásaival. A program félidős értékelésének célja, hogy feltárja az RRF hatékonyságát a komplex célok, különösen a zöld- és digitális átalakulás terén. A tanulmány az RRF bemutatása után az európai uniós bizottsági és szakértői értékelésekre összpontosít, majd elemzi a legtöbb forrást lehívó hat ország teljesítményét. Az eddigiek alapján az állapítható meg, hogy a reformok ösztönzése, különösen a zöldátállás terén vannak biztató eredmények. Azonban éppen az RRF-en túlmutató újítás, a teljesítményalapú finanszírozás tapasztalatai a leginkább kétségesek. Ez azért figyelemreméltó, mert a 2028-ban kezdődő hétéves költségvetési időszakban az RRF tapasztalatai befolyásolni fogják a kohéziós politika finanszírozását

TUDOMÁNYOS TÁJÉKOZTATÓ

Iparbiztonsági kockázatok a magyar akkumulátorgyártásban és az ezzel kapcsolatos kommunikáció

ÉLTETŐ ANDREA

A Külgazdaság 2024/7–8. számában megjelent cikk a magyarországi akkumulátoripar jogi szabályozásának egyes környezeti hatásait mutatta be. Ez a tanulmány az előző folytatásaként a gyárakon belüli és kívüli iparbiztonsági kockázatokat, az ezzel kapcsolatos kormányzati tájékoztatást és a civil szervezetek tevékenységének kezelését tárgyalja. Bizonyított, hogy a dél-koreai cellagyárak és újrahasznosítók az elmúlt évek során rendszeres, ismétlődő szabálytalanságokat követtek el Magyarországon, amelyek a dolgozók veszélyeztetéséhez és balesetekhez vezettek. A hatóságok mindezek hatékony elhárításában tehetetlennek bizonyultak. A gyárak esetében a profitszerzés érdekei sokszor felülírják a biztonság és az egészség szempontjait. Az iparbiztonsági kockázatok a kínai gyárak tömeges betelepülésével normál üzemmódban is tovább nőnek. Minderről a lakosság érdemi tájékoztatás helyett olyan propagandát kap, ami a zöldremosás összes eszközével operál, s eközben az aggódó civil csoportokat a hatóságok igyekeznek többféleképpen korlátozni

VÉLEMÉNY

Az Európai Unió döntéseinek minősége és a tagállami szuverenitás

HERMAN JÁNOS

Az európai uniós döntéshozatal nem versenyképes a multipoláris világban. A sokszereplős, heterogén, szektoronként eltérő szabályrendben hozott uniós döntések hosszadalmas és

részletező tagállami alkudozás után születnek. Az Unió létét és a döntések tartalmát elvben megalapozó, közös európai érdek megjelenítése az alkufolyamat jellemzőiből adódóan gyenge, sőt, gyakorta el is marad. Ezért a döntések nem adnak sem ösztönzést, sem pedig irányt a (további) közös cselekvéshez. Az EU a közösségi hatáskörben lévő területeken jobban, a teljesen tagállami hatáskörben maradt külpolitikában gyengébben teljesít. A döntéshozatal hatékonysága javításának korlátja, hogy az EU a kormányközi egyeztetés és egyezkedés alapjára épül, és végső soron mindig visszaszorítható erre. Az Unió intézményi-szerkezeti fejlődése félkész állapotban fagyott be anélkül, hogy a politikai integráció megindult volna. A döntéshozatal hiányosságai ebben gyökereznek, ezért az uniós döntéshozatalt nem lehet valóban hatékonnyá tenni felszíni korrekciókkal, vagyis a kormányközi megalapozás és dominancia érintetlenül hagyásával. Növelheti a reformambíciót a válságok-próbatételek sorozata, a mai döntési modell csökkenő hozama, illetve az Unió közeledő, újabb bővítése. Szerény, de hasznos első lépés lehet a minősített többségi szavazás általánossá tétele.

JOGI MELLÉKLET

A Kereskedelmi Világszervezet vitarendezési mechanizmusa és jelenlegi válsága

ANTAL ORSOLYA

Jelen tanulmány célja, hogy egy széles perspektívából mutassa be a WTO vitarendezési mechanizmusát. Ennek megfelelően azon állomások bemutatására törekszik, amelyek a vitarendezési mechanizmus kialakítása során mérföldkőnek számítottak. Tárgyalja a Vitarendezési Testület hatáskörét, az eljárás menetét, a döntések végrehajtására vonatkozó szabályokat, valamint bemutatja az előre meghatározott szabályok alapján működő békés vitarendezés elemeit is, hangsúlyozva, hogy e szabályok alkalmazása mind ez idáig garantálta, hogy az erősebb tagországok ne élhessenek vissza az erőfölényükkel a gyengébb tagállamok kárára. A cikk a döntések végrehajtását megelőző eljárást és a jelenlegi vitarendezési válság főbb momentumait is bemutatja. Ismerteti a többoldalú ideiglenes fellebbezési választottbírósági eljárást (Multi-Party Interim Appeal Arbitration Arrangement, MPIA), mivel a jelenlegi körülmények között ennek a fórumnak az eljárása vehető igénybe, ha az adott tagállam nem elégedett a vitarendezési panel jelentésével.

Ágyú vagy vaj: az európai államok fiskális felkészültsége Oroszország Ukrajna elleni háborújára

KUTASI GÁBOR – MARTON ÁDÁM – GRZEGORZ WASZKIEWICZ

Az ágyú vagy vaj dilemma a közpénzek átcsoportosításának egy speciális esete, amely az elvileg negatív összegű védelmi kiadások és a jóléti kiadások közötti választásból ered. Oroszország Ukrajna elleni háborúja Európa különböző térségeiben élesítette ezt a fiskális dilemmát. A tanulmány első lépés egy többlépcsős kutatási folyamatban, ennek keretében a kiválasztott európai NATO- és EU-országok felkészültségét méri meg klaszterelemzés módszerével a védelmi és jóléti kiadások közötti átcsoportosítás szempontjából. A klaszterváltozók a következők: a védelmi kiadások, a CDS-felárban kifejezett államháztartási kockázat, az adóékkel kifejezett fiskális mozgástér, a Gini-együttható, az Oroszországtól való távolság. Az elemzés egyértelműen elhatárol öt klasztert, amelyek alapján megállapítható, hogy a háborúhoz gravitáló földrajzi helyzet már a 2022 előtti, alacsonyabb lángon égő konfliktus idején is erősítette a védelmi kiadások irányába történő átcsoportosítást. A fiskális mozgástér, amely az átcsoportosítás jóléti áldozatát tompítaná, a felkészültség szintén fontos elhatároló tényezője.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: C38, H56, I39.

TUDOMÁNYOS TÁJÉKOZTATÓ

Gazdasági globalizáció és globális értékláncok

ÁBEL ISTVÁN – GERLAKI BENCE – LÓGA MÁTÉ – NAGY GYULA

E tanulmány középpontjában a gazdasági globalizáció és a globális értékláncok fejlődésének hatótényezőiben az utóbbi években tapasztalható kedvezőtlen változások elemzése áll. Számos jelenség utal a globalizáció lassulására, irányváltására, miközben a geopolitikai bizonytalanság növekedése miatt fokozódtak a világgazdaság legkülönfélébb térségeit, iparágait és vállalatait összekapcsoló ellátási láncok működési zavarai. Az ebből fakadó kockázatok mérséklése egyrészt gazdaságpolitikai szintű reagálást váltott ki – decoupling, de-risking, reshoring, near-shoring és friend-shoring –, másrészt felértékelte a vállalati alkalmazkodást, a rugalmas ellenálló képességet (reziliencia). Mindezek nyomán várhatóan a globalizációs és deglobalizációs folyamatok új egyensúlya alakul majd ki, amelyben a fokozódó feszültségek ellenére a nemzetközi termelési hálózatok továbbra is központi szerepet töltenek be. A változások bemutatása és a fejlődési dinamika érzékeltetése egyfajta keretet nyújthat a folyamatok változására adható gazdaságpolitikai válaszok megvitatásához.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F02, F10, F52, F60.

Az állami támogatások új csodafegyvere? IPCEI-k Európában és Magyarországon

VOSZKA ÉVA:

Az iparpolitika és ennek egyik alapvető eszköze, az állami támogatás reneszánszát éli világszerte. A 2020-as évek elején az egyre erősödő nemzetközi támogatási versenyben az Európai Unió is új megoldásokkal próbálkozik, amelyek egyik formája a közös európai érdeket szolgáló fontos projektek (Important Projects of Common European Interest – IPCEI) felpörgetése. Az egyelőre hiányos adatok az újfajta támogatások erős koncentrációját mutatják mind az országok, mind a vállalatok szintjén. Ezért is fontos kérdés, hogy milyen esélyei vannak Magyarországnak a bekapcsolódásra. A konstrukció bemutatása és kritikai értékelése után a cikk ezt térképezi fel a hozzáférhető dokumentumok elemzése mellett az irányító apparátusok, néhány érintett vállalat és tanácsadó cég véleménye alapján. A kezdeti

tapasztalatok arra utalnak, hogy a támogatási konstrukció alapvonásaiból és a magyar intézményrendszer jellemzőiből következően Magyarországon nem ez lesz a gazdasági szerkezetváltás alapvető eszköze. Az intézményi és pénzügyi kapacitás szűkössége, a több helyütt hiányos szakértelem és tapasztalat, a kormányzati szervezetek tevékenységének és a különböző pályázati rendszereknek az összehangolatlansága, az ország formális és informális lobbierejének gyengesége, valamint a hazai üzleti kultúra és a bizalomhiány az IPCEI-knél szélesebb körben is csökkenti a kormányzati intézkedések hatékonyságát.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: H71, L52, O31, O32.

ÚJ KÖNYVEK

Az illiberális demokráciáktól az illiberalizmusig

Recenzió

Sajó András – Uitz Renáta – Holmes, Stephen (szerk.): Routledge Handbook of Illiberalism

(Routledge, London–New York, 2022, 998 oldal) című könyvéről

KOLLÁRIK FERENC

A 20. század utolsó évtizedére egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a demokrácia önmagában nem garantálja a liberális értékek és szabadságjogok előmozdítását és védelmét. Ennek a jelenségnek a leírására született meg és terjedt el az illiberális demokrácia kifejezés. Bár a koncepciót többen is bírálták, rövid idő alatt igen divatos fogalommá vált a politikatudományban. A jelenséggel kapcsolatos szakmai diskurzus azonban jelentősen módosult és kibővült az utóbbi években, ami az illiberalizmus önálló kutatási területté válását eredményezte. A fogalom valójában egy rendkívül komplex jelenséghalmazt takar, amely egyúttal számos ponton átfed más ideológiákkal, illetve koncepciókkal.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F52, K16

Kulcsszavak: illiberalizmus, illiberális demokrácia, demokrácia, törvények uralma.

JOGI MELLÉKLET

Miért más? A magyar akkumulátorgyártás sajátos jellemzői – Jogi háttér, környezeti hatások

ÉLTETŐ ANDREA

A cikk hivatalos dokumentumok alapján részletesen bemutatja, hogy miért nem lehet a magyarországi akkumulátorgyártást úgy tárgyalni, mintha más európai országban lennénk. A magyar erőltetett akkumulátorosítás sajátos ismérvei miatt annak költségei és kockázatai magasak, és ha az eddigi gyakorlat nem változik, az okozott környezeti, egészségügyi és társadalmi károk közvetlenül a lakosság számára súlyosabbak lesznek a hasznoknál. A tapasztalat azt mutatja, hogy a nagy cégek a környezethasználati engedélyt (ha egyáltalán előírják nekik) mindenképpen megkapják, akármennyire is tisztázatlanok maradnak bizonyos kérdések. A régi törvények hozzáalakítása ehhez az óriásira tervezett akkumulátor-iparághoz nem történt meg. Ahol viszont a szabályok megfelelőek, ott a központi akaratot teljesítő hatóságok nemcsak elnéző bánásmódot alkalmaznak, hanem még akár maguk is szabályt sértenek a cégek érdekében. Az újonnan hozott kormányrendeletek nem a lakosságot, hanem a cégeket segítik. Több területen megfigyelhető a transzparencia gyengülése és a hatósági tehetetlenség is. Összességében megállapítható, hogy a környezet- és természetvédelem szempontja nem érvényesül igazán ezen a területen.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: O25, P28, Q25, Q5

Közép- és Kelet-Európa függősége az orosz gáztól – Mi változott 2004 és 2019 között?
WEINER CSABA – KOTEK PÉTER – TAKÁCSNÉ TÓTH BORBÁLA
A keleti bővítések hatására megugrott az Európai Unió függősége az orosz gáztól, és a közösség óvatosabbá vált az orosz gázszállításokkal szemben. A tanulmány a 11 közép- és kelet-európai új tagállam oroszgáz-függőségét értékeli, figyelembe véve a nemzeti energiastratégiáikban a 2004. évi bővítés idején megfogalmazott célokat és azok megvalósítását. A gázfüggőség méréséhez egy kereslet- és egy kínálatoldali összetett mutatót használ két évre: 2004-re és 2019-re, utóbbi az utolsó teljes év két nagy válságesemény, a koronavírus-járvány és Oroszország ukrajnai háborúja előtt. A fő következtetés, hogy amíg az új tagállamok többnyire kínálati oldali intézkedésekkel csökkentették gázfüggőségüket, addig a régi tagállamokban nőtt a függőség a kínálati és keresleti mutatók különféle negatív tendenciáinak következtében. Az új gázinfrastruktúra-kapacitások hozzájárultak az új tagállamok kínálati és útvonal-diverzifikációjához, de a gázfelhasználás csökkentése nem kapott elegendő figyelmet Oroszország 2022. februári ukrajnai inváziójáig.
Journal of Economic Literature (JEL) kódok: O13, P28, Q41.

A magyar gazdaság felzárkózása és pozícióvesztése az Európai Unióban
GULÁCSI GÁBOR – KERÉNYI ÁDÁM
Magyarország 20 éve, 2004 óta az Európai Unió tagja. Az elmúlt húsz évben az ország gazdasági fejlettsége számottevően közeledett az EU27 átlagához, ugyanakkor az unió keleti kibővítésének keretében csatlakozott országok (peer országok) többségéhez képest romlott a pozíciója, ebben a rangsorban a 3. helyről a 7. helyre esett vissza. Ez a cikk először a magyar gazdasági fejlődés uniós hajtóerőit, az egységes piachoz kapcsolódás és az EU-tól kapott támogatás hatásait vizsgálja. Ezt követően a peer országok többségéhez viszonyított magyar fejlettségi pozícióvesztés magyarázatát keresi. A 2010 előtti időszakban a kettős (állami és lakossági) devizaadósság-csapdához vezető koalíciós kormányzást, míg a 2010 utáni időszakban a létrehozott tekintélyelvű politikai rendszer piaci versenyt elfojtó hatását azonosítja a pozícióvesztés fő okaként.
Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F15, F36, O47, O52, P20, P27.

TUDOMÁNYOS TÁJÉKOZTATÓ

Selyemutak a globális Délen: „konnektivitás” és „blokkosodás”
LÁNG LÁSZLÓ

Foroohar (2022:141) szerint „[a] globalizáció mint meghatározó gazdasági rend helyét rövidesen a regionalizáció veszi át”. Ha ez igaz, akkor a regionalizáció, tehát az a folyamat, amelyben egy földrajzi térség országai nemzeti érdekeik érvényesülését többoldalú párbeszéddel és közös cselekvéssel kívánják előmozdítani, feléledni hivatott a fejlődő világban, vagy ahogy ma korszerűbben nevezik, a globális Délen is. A létező regionális együttműködések tetszhalott állapotból való kilépésének egyik feltétele a térséget összekötő szállítási, energetikai és kommunikációs hálózatok fejlődése. Ezt kínálja – a „konnektivitás” jelszavával – Kína nagyszabású BRI-programja. Ez a tanulmány több szinten vizsgálja, hogy vajon létezik-e ez a ritka csillagállás, amelyben a világrendszer szerkezeti elmozdulásai és a második legerősebb globális hatalom, Kína önérdekű nagyprojektje egymást erősítve emelhetnek ki együttműködő országcsoportokat, kisebb-nagyobb régiókat az el- és lemaradottság ördögi köréből. A válasz röviden: ez a csillagállás (már megint) nem létezik. A globális Dél szubrégiói aligha fognak Kína „új selyemútjain” egymásra találva „blokkosodni” és win-win megoldásokkal löketet adni közös fejlődésüknek. További vizsgálatra érdemes, hogy a BRI önérdekei egybeeshetnek bizonyos, eddig halódó transzkontinentális hálózatépítésekkel, elsősorban Afrikában és Közép-Ázsiában.
Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F02, F21, F55.

VITACIKK

A hazai közgazdász-tudóstársadalom publikációs stratégiája: különbségek és ellentmondások a közgazdaság-tudomány és a gazdálkodástudomány tudományágakban
KRAJCSÁK ZOLTÁN – SASVÁRI PÉTER – BAKACSI GYULA

A tudománymetriai fókuszú tanulmány a SciVal adatai alapján elemzi a gazdálkodás- és szervezéstudományok, illetve a közgazdaság-tudományok magyarországi kutatóinak publikációs eredményességeit. E tudományterületeken gyakran vegyes, a két területen összemosódó publikációs stratégiák rajzolódnak ki. Ennek az egyik oka az egységes MTA-folyóiratlista, a másik pedig a múlt gyakorlatának (hagyományok) tovább élése. A publikációs mintázatok nem képezik le tökéletesen a Magyar Tudományos Akadémia IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztályának két legnagyobb tudományos bizottságához való köztestületi hovatartozást. Legalábbis azok körében nem, akik köztestületi tagok, mert e két tudományág legjobb nemzetközi publikációs teljesítményét felmutatóknak mintegy harmada mindeddig nem csatlakozott az akadémiai hálózathoz. Az eredmények alapján megfontolandó lehet a két tudományterület élesebb szétválasztása például a doktori bizottságok szintjén is, valamint a közgazdász tudományágak képviselői számára világosabb publikációs stratégia felállítása. Azt is célszerű lenne elérni, hogy a köztestületi tagságot a fiatal, nemzetközi mércével jól teljesítő kollégák is kiemelkedő értéknek tekintsék, és csatlakozásukkal ezen a területen is hozzájáruljanak a szakterületük hazai fejlesztéséhez. A tanulmány a Külgazdaság által biztosított fórum kereteit felhasználva segítheti a hazai társadalomtudósok közötti szakmai és stratégiai párbeszédet.
Journal of Economic Literature (JEL) kódok: A10, M0.

Konjunktúraelemzések 2024 tavaszán
A Külgazdaság 2001 óta közli a gazdaságkutatók előrejelzéseit és elemzéseit, köztük a Magyar Nemzeti Bank kitekintését. Tavaly a kormányzati cél a recesszió elkerülése, valamint az inflációnak az év végére egy számjegyűre történő leszorítása volt. Ennek kapcsán szerzőinket arra kértük, hogy ezeket a reményeket vessék össze a realitásokkal. Prognózisértékeik széles tartományban szóródtak. A Magyar Nemzeti Bank 2023-ra 0 és 1,5 százalék közötti, a Makronóm Intézet 0,8 százalékos, a Budapesti Corvinus Egyetem 0,2 százalékos GDP-növekedést jelzett előre, ezzel szemben a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Kopint-Tárki 0,5 százalékos visszaesést valószínűsített. A legpesszimistább előrejelzésekre rácáfolva a magyar gazdaság 2023-ban mindössze 0,9 százalékkal zsugorodott. Az éves inflációs rátát meglehetősen nagy pontossággal, a 17,5–19,5 százalékos sávba várták a gazdaságkutatók, de arra nem számítottak, hogy a fogyasztói árak átlagos szintje decemberben már csupán 5,5 százalékkal haladja meg az előző évit. A folyó fizetési mérleg GDP-hez viszonyított egyenlegében a kutatók 3,6–4,8 százalékos deficitet vártak, ezzel szemben az enyhe többlettel zárt. Az államháztartásban viszont minden elemzői képzeletet messze meghaladó, fenntarthatatlan, 6,7 százalékos GDP-arányos hiány keletkezett. E tényekből következtek az idei esztendőre vonatkozó kulcskérdések: tartós marad-e az infláció csökkenése? Milyen ütemben növekszik a gazdaság a rendkívül magas inflációval és ahhoz illeszkedő monetáris szigorral jellemezhető időszak után? A tavalyi év költségvetési lazasága után milyen mértékű fiskális szigorítás várható idén?
A prognózisok 2024. április 8. és április 27. között érkeztek a Külgazdaság szerkesztőségébe.
Budapesti Corvinus Egyetem – Bod Péter Ákos – Cserháti Ilona – Keresztély Tibor – Takács Tibor • GKI Gazdaságkutató Zrt. – Karsai Gábor • Kopint-Tárki Zrt. – Matheika Zoltán – Nagy Katalin – Palócz Éva – Oblath Gábor • Magyar Nemzeti Bank – Kolok András Bese • Makronóm Intézet – Horváth Diána – Molnár Dániel • Makrogazdasági mutatók és előrejelzések

Értéknövelés a kulisszák mögött – a szervizprodukciók szerepe a hazai filmiparban
VASVÁRI TAMÁS – LONGAUER DÓRA
A magyarországi filmiparban jelentős növekedés ment végbe az elmúlt évtizedben, aminek elsődleges motorjai azok a szervizprodukciók voltak, amelyek forgatását kiszervezik Magyarországra. A szervizipar elmúlt években tapasztalható jelentős felfutása az alacsonyabb gyártási költségekre, az ezekhez kapcsolódó állami támogatásokra és a jól képzett filmes szakemberállományra vezethető vissza. Az extenzív növekedést a szervizipar minőségi fejlődése is kísérte, amit az is jelez, hogy 2022-ben első alkalommal ismerték el Oscar-díjjal hazai szakember munkáját egy szervizprodukcióban nyújtott teljesítményért. Ez arra enged következtetni, hogy a külföldi és hazai stábtagok együttműködése révén a magyarországi szereplők fejlődhetnek, ami a hazai filmek minőségére is kedvezően hathat. Ez a tanulmány az IMDb (International Movie Database) adatain alapuló egyedi adatbázis felhasználásával vizsgálja a szervizprodukciók vertikális és horizontális iparági hatásait és a hazai szervizipar globális filmgyártásban betöltött szerepét. A kutatási eredmények szerint a forgatott szervizprodukciók minősége javult, azok egyre növekvő mértékben támaszkodnak hazai szakemberekre, és a vezető beosztásokban is nőtt a magyarok aránya. Annak ellenére, hogy a filmiparban is megfigyelhető a termelőszektorhoz hasonló dualitás, van érdemi kapcsolat a két szféra között, aminek következtében a szervizben szerzett tapasztalat lecsoroghat a magyar filmek gyártásába is. Ez hozzájárulhatott a magyar filmek minőségének fejlődéséhez. A kutatási eredmények megerősítik, hogy a hazai gazdaság akkor tud profitálni a külföldi szereplők jelenlétéből, ha vannak releváns hazai szereplők, versenytársak és szakképzett munkaerő, ami a tudástranszfer csatornája lehet.
Journal of Economic Literature (JEL) kódok: L23, L52, L82, Z11.

ÚJ KÖNYVEK

Kollárik Ferenc: Populizmusmodellek Közép- és Kelet-Európában: napjaink populista gazdaságpolitikáinak kereslet-kínálati megközelítése
Recenzió Benczes István (Ed.): Economic Policies of Populist Leaders: A Central and Eastern European Perspective
(Routledge, London–New York, 2024, 279 oldal)
című könyvről
A 2008. évi nagy recessziót követő időszakban ismét a populizmus elterjedését lehetett tapasztalni a világ számos régiójában. Napjaink populizmusa ugyanakkor jóval összetettebb jelenséggé vált, és olyan adaptív rendszerként jellemezhető, amely szinte bármely gazdasági és politikai intézményi struktúrával kompatibilis. Miközben a populizmus kutatásában a politikatudományé a meghatározó szerep, a közgazdasági megközelítés is képes lehet hozzájárulni a jelenség jobb megértéséhez. Ehhez azonban túl kell lépni a klasszikus makrogazdasági populizmus keretein, és a tágan értelmezett intézményeket is be kell vonni a vizsgálatba. Ezen túlmenően, a populizmus keresletét meghatározó tényezők mellett a kínálati oldalra is nagyobb hangsúlyt érdemes helyezni. A vizsgálathoz kiváló terepet kínál Közép- és Kelet-Európa, ahol a populizmus rendkívül változatos képet mutat.
Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F52, E02, P16, P27.
Kulcsszavak: populizmus, gazdasági populizmus, intézmények, gazdaságpolitika, Közép- és Kelet-Európa.