Konjunktúraelemzések 2021 tavaszán.

GKI Gazdaságkutató Zrt. – Karsai Gábor, Kopint-Tárki Zrt. – Nagy Katalin – Matheika Zoltán – Palócz Éva, Magyar Nemzeti Bank – Kis Katalin, Pénzügykutató Zrt. – Várhegyi Éva, Századvég Gazdaságkutató Zrt. – Horváth Diána – Molnár Dániel – Regős Gábor, Makrogazdasági mutatók és előrejelzések

Konjunktúraelemzések 2021 tavaszán A Külgazdaság 2001 óta közli a gazdaságkutatók prognózisait és elemzéseit, ezt a hagyományt követi a mostani szám is. „A világgazdasági kilátások nagyon bizonytalanok a járvány egy éve után is. A vírus új mutációi és a halálos áldozatok nagy száma növeli az aggodalmakat, annak ellenére, hogy a javuló átoltottság enyhít azokon (…) A világgazdaság 2021-ben 6 százalékkal, 2022-ben 4,4 százalékkal növekedhet” – közölte idei tavaszi globális kitekintésében a Nemzetközi Valutaalap. Európa növekedési kilátásai ennél valamelyest szerényebbek, és a magyar gazdaság sem éri el még az idén a 2019-es teljesítményét – így jellemezhető a gazdaságkutatói konszenzus. Egyedül a Magyar Nemzeti Bank üt meg ennél optimistább hangot, amely nem tartja kizártnak, hogy idén a gazdaság ledolgozza mindazt a veszteséget, amelyet tavaly a járvány alatt elszenvedett. A Pénzügykutató március 24-én, a GKI március 30-án tette közzé prognózisát. A Magyar Nemzeti Bank Inflációs jelentése március 25-én jelent meg. A Századvég Gazdaságkutató tanulmánya március 31-én érkezett a Külgazdaság szerkesztőségébe. Az elemzések bemutatását a Kopint-Tárki zárta április 7-én. Journal of Economic Literature (JEL) codes: A1, E0, E6.

TUDOMÁNYOS TÁJÉKOZTATÓ

Újabb megaregionális szabadkereskedelmi egyezmény: az Átfogó Regionális Gazdasági Partnerség (RCEP)

CSÁKI GYÖRGY

A tanulmány célja a közelmúltban aláírt Regionális Átfogó Gazdasági Partnerség- (Regional Comprehensive Economic Partnership – RCEP) egyezmény bemutatása és elemzése. A tágan értelmezett előzmények között röviden ismerteti a Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség (Transatlantic Trade and Investment Partnership – TTIP), a Transz-csendes-óceáni Partnerség (Trans-Pacific Partnership – TPP) és az Átfogó és Előremutató Csendes-óceáni Partnerség (Comprehensive and Progressive Agreement for Trans-Pacific Partnership – CPTPP) létrejöttének körülményeit is. Ezek a törekvések elválaszthatatlanok attól a ténytől, hogy a Kereskedelmi Világszervezet (World Trade Organization – WTO) 1995. évi megalapítása óta képtelen volt bármilyen fontos sokoldalú megállapodás elérésére, a Vitarendezési Testület tagjainak elmaradt jelölése következtében immár teljesen működésképtelenné vált. Az RCEP (a CPTPP-vel együtt) Ázsia és a csendes-óceáni térség további felértékelődését, ugyanakkor az USA befolyásának gyengülését jelzi a régióban. Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F10, F13, F15.

ÚJ KÖNYVEK

Az Európai Unió elmélyítésének kulcskérdései Ismertetés és reflexiók Halmai Péter: Mélyintegráció. A Gazdasági és Monetáris Unió ökonómiája (Akadémiai Kiadó, 2020, Budapest, 538 oldal) című könyvére

KŐRÖSI ISTVÁN

Halmai Péter könyvében az európai integráció elméleti, gazdaságstratégiai és gazdaságpolitikai szempontjait összekapcsolva tárgyalja. A gazdasági és monetáris unió gazdaságtanának új, átfogó

elemzését nyújtja. Rámutat, hogy az európai integráció a regionális gazdasági együttműködés mély és széles formája. Feltárja és bizonyítja, hogy a mélység az európai integrációban döntő jelentőségű. Újdonság az elmélyítés fő jellemzőinek elemzése, a mélyintegrációt megalapozó gazdasági mechanizmusok, meghatározó tényezők és az intézményrendszer komplex bemutatása. Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F15, F36.

JOGI MELLÉKLET

Plurilaterális nemzetközi szerződések a Kereskedelmi Világszervezet rendszerében

TAKÓ DALMA

A dohai forduló során a Kereskedelmi Világszervezet multilaterális szerződési rendszere működésképtelennek bizonyult. A kialakult válsághelyzet és az ebből adódó feszültségek miatt új megoldások keresése vált szükségessé. A lehetséges megoldások között a nemzetközi kereskedelmi jogban egyre hangsúlyosabban vetődik fel a plurilaterális szerződések témaköre, e megállapodásokkal kapcsolatban ugyanakkor korántsem létezik egységes álláspont. A kérdéskör egyre növekvő aktualitása okán a tanulmány a Kereskedelmi Világszervezet szerződési rendszerén belül a plurilaterális megállapodások meghatározásával, státuszával, szerepével és jelentőségével foglalkozik. A témakört azonban nem kizárólag a világszervezetet létrehozó Marrakesh-i Egyezmény fényében tárgyalja, hanem kitér a plurilaterális megállapodásokkal összefüggésben felmerülő nemzetközi közjogi, valamint nemzetközi kereskedelmi jogi szakirodalmi álláspontok ismertetésére is. Mindezzel a tanulmány célja a szóban forgó szerződésekkel kapcsolatos homályos, tisztázandó kérdések felvetése, valamint azok lehetséges megválaszolása. Journal of Economic Literature (JEL) kód: K33

Körkérdés

a járvány utáni újrakezdésről: merre tovább? Válaszol: Antalóczy Katalin, Benczes István, Bod Péter Ákos, Csaba László, Csáki György, Győrffy Dóra, Halmai Péter, Herczog László, Horváth Diána, Karsai Gábor, Laki Mihály, Mérő Katalin, Molnár Dániel, Muraközy László, Nagy Katalin, Petschnig Mária Zita, Pleschinger Gyula, Regős Gábor, Sass Magdolna, Simonovits András, Vakhal Péter, Várhegyi Éva

Ha vége a járványnak, mindent elölről kell kezdeni – hovatovább ez a benyomása támadhat azoknak, akik a nemzetközi szervezetek 2020. őszi jelentéseibe belepillantanak. Mert bár csak lassú, részleges, hosszadalmas kibontakozást hozhat a 2021. esztendő, tele bizonytalansággal, valahol el kell kezdeni az építkezést. „Az emberek szerte a világban azt látják, hogy az életük alapvető változáson megy át: gazdasági recesszió, munkanélküliség, klímaváltozás, a munkahelyek automatizálása, a digitális valuták felemelkedése, a megtakarítások alacsony hozama, növekvő egyenlőtlenség és eladósodás” – sorolja a Nemzetközi Valutaalap éves kitekintéséből készült, mozgósító hangvételű kisfilm. Amely nem spórolja meg a biztatást sem: „A jelenlegi válság lehetőséget kínál arra, hogy jobb jövőt építsünk mindenki számára.” Ha ez ilyen egyszerű lenne. A teendők ugyanis túlzottan sokrétűek és ellentmondásosak. A járvány kitörése előtt még néhány emelkedett cél – a súlyos egyenlőtlenségek korrekciója, a klímaváltozás elleni globális fellépés, a munkavégzést megváltoztató technológiai ugrás – keveredett a gazdaságirányítás eszköztárának átértékelésével. Hogyan kell berendezkedni tartósan negatív kamatkörnyezetre, meddig nyújtózkodhat a monetáris politika, áttevődhet-e a gazdasági ösztönzés a fiskális politikákra, avagy a globális eladósodás miatt ez nem engedhető meg? Efféle, ma már gyakorlatiasnak ható teendőkre szűkült a közgazdasági diskurzus. Az új konszenzus még csak

formálódott, amikor a koronavírus-járvány mindent felülírt. Egyetlen példa: ha az IMF előrejelzése helytálló, és a fejlett világ adósságállománya 20 százalékkal, a felzárkózóké 10 százalékkal tovább duzzad, akkor hol marad még tere a növekedés serkentésének? Márpedig az IMF azzal érvel: 2021-ben néhány országban a lakosság és az üzleti élet nagyobb támogatásra szorul, mint 2020-ban. Az összefüggések végtelen láncolatából egyetlen rövid kérdés adódik: MERRE TOVÁBB?

Digitális átalakulás és a feldolgozóipari értékláncok új szereplői

SZALAVETZ ANDREA

A cikk abból indul ki, hogy a digitális átalakulás felerősítette az iparágak közötti konvergencia – már jóval korábban elkezdődött – folyamatát. E folyamat egyik megnyilvánulása a feldolgozóipari értékláncokba integrálódó, a feldolgozóiparon kívüli szektorokból érkező szereplők számának megsokszorozódása. A cikk számba veszi a digitális technológiáknak és a cégek digitalizációs stratégiáinak azokat a jellegzetességeit, amelyek következtében nő az ágazatközi tranzakciók száma és jelentősége a feldolgozóipari értékláncokban, vagyis erősödik az iparágak közötti konvergencia. Journal of Economic Literature (JEL) kódok: L23, L60, O33.

KITEKINTŐ

Vita egy szélsőbaloldali EU-kritikával

BEREND T. IVÁN

Perry Anderson három jelentős tanulmányában az Európai Uniót antidemokratikus neoliberális konstrukciónak minősíti, amely támadja a nemzeti szuverenitást, kizsákmányolja a szegényebb tagországokat és oligarchauralmat biztosít. A tanulmányok szerzője arra a következtetésre jut, hogy az uniót szét kell verni. Jelen írás megvizsgálja Anderson főbb kritikai állításait, megkérdőjelezi a nemzeti szuverenitás valódi lehetőségét, különösen kisebb államok esetében, és bizonyítja a kritika megalapozatlanságát. Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F15, F60

JOGI MELLÉKLET

Robusztussá tehető-e a válság utáni pénzügyi szabályozás a nemzeti implementáció éveiben?

KREISZ BRIGITTA

Az elmúlt évek pénzügyi szabályozási reformjaival összefüggő diskurzusok állandó, visszatérő elemei a szabályanyag komplexitásával összefüggő aggodalmak, amelyek mára szabályozási fáradtság képében is megjelennek. A pénzügyi szektor elementáris változásai ugyanakkor a nemzeti implementáció sikerétől függnek. A pénzügyi szabályozás komplexitásának vizsgálata tehát aktuális és szükséges. Az írás sorra veszi azokat az elméleti irányokat, amelyek mentén a komplexitás káros vagy szükségszerű volta a szabályozás különböző konstellációiban érdemben megítélhető, és bemutatja a robusztus pénzügyi szabályozás koncepcióját, amely a pénzügyi szabályozás finomhangolása révén hozzájárulhat a véletlenszerű komplexitás minimalizálásához, de megfelelő válasz lehet a pénzügyi rendszerben már meglévő jelentős alapvető komplexitásra is. Journal of Economic Literature (JEL) kód: G01, G20, G21, G28, G31, G32, G33, H12.

Megemlékezés Zalai Ernőről

PALÁNKAI TIBOR

Az emlékező mindig bajban van, ha egy eredményekben gazdag életútról akar kiegyensúlyozott és érdemi elemzést adni. Zalai Ernővel különösen ez helyzet. Kiváló jellemvonásait hosszan lehet sorolni,

fontossági sorrendet tenni közöttük már jóval nehezebb. Talán az igényessége kívánkozik az élre, amit saját magával szemben mindig következetesen betartott. Ezt igazolják tanulmányi eredményei, amelyeket 1969-ben az Elnöki Tanácstól kapott aranygyűrűvel elismert kitüntetéses egyetemi doktori címével (Sub Auspiciis Rei Publicae popularis) koronázott meg. Oktatói és tudományos tevékenységét egyaránt ez az igényesség jellemezte. Ezt másoktól is számonkérte, ami konfliktusok forrása volt, de az elvárást aligha lehet megkérdőjelezni. 1998-ban választották a Magyar Tudományos Akadémia levelező, majd 2004-től rendes tagjának

GMU 2.0: felelősség versus szolidaritás?

 Halmai Péter

A Gazdasági és Monetáris Unió elmélyítése az európai integráció kulcsfontosságú ügye. A GMU 2.0 témakörében folytatott viták során jellemzően két megközelítés jelent meg. Azok eltérő álláspontot foglaltak el a szolidaritás és a felelősség közötti kölcsönhatás, a kockázatmegosztás és a kockázatcsökkentés tekintetében. A szolidaritás és a tagállami felelősség valójában ugyanazon érme két oldala. E két álláspont új szintézise révén érdemi előrehaladásra nyílhat mód. A GMU-reform középpontjában a mélyebb gazdasági és pénzügyi unió, a reziliens struktúrák, a kockázatmegosztás növelése és az örökölt kockázat csökkentése állhat. A sikeres integráció inkluzív, szélesen megmagyarázott, megértett és elfogadott reformok révén érhető, illetve mélyíthető el. Mindez nem csak „nagy csomagok” révén lehetséges. Ugyanakkor tisztázást igényel a GMU 2.0 reform tekintetében kritikus tömeget képező intézkedések („kis csomag”) köre. Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F02, F15, F17, F43, F55.

Versenyfutás(ok) Afrikáért – Világgazdasági integráció és marginalizáció?

Pásztor Szabolcs

A tanulmány az afrikai kontinensen belül a szubszaharai országokért folyó legutóbbi versenyfutást mutatja be, és ezt korábbi időszakok nagyhatalmi érdeklődésével veti össze. A módszer komparatív, hasonlóságokat, illetve különbségeket keres, amivel az a célja, hogy általános mintázatot tárjon fel. Az eredmények között arra mutat rá, hogy a világgazdasági centrumok befolyásának növekedése korántsem új jelenség, és azt azonos érdekek mozgatják. A szubszaharai térség függősége a külső piacoktól az utóbbi évszázadokban csak rendkívül csekély mértékben enyhült. A világgazdasági erőközpontok továbbra is nyersanyagbázisként és felvevőpiacként kezelik a régió országait. A versenyfutás ellenére a nagyhatalmi érdeklődés a különböző időszakokban nem tudta érdemben megfordítani a térség világgazdasági marginalizálódásának folyamatát. A világgazdasági erőcentrumot adó országok némileg ugyan átrendezhetik a kereskedelmi erőviszonyokat, a kisebb nyitott gazdaságok számára azonban csak szűkebb mozgástér marad a szubszaharai régióban. Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F54; N17; O10.

Kockázatok a magyar gazdaság szerkezetében

BRAUN ERIK

A magyar gazdaság működésében meghatározó szerepet játszanak a külkereskedelmi kapcsolatok, amelyek közvetítésével a világgazdaságban végbemenő folyamatok jelentős hatást gyakorolhatnak a gazdasági teljesítményre. Ebből adódóan a magyar gazdaság működését tekintve központi fontosággal bír az egyes ágazatok globális értékláncokban elfoglalt pozíciója és az input-output kapcsolatok struktúrája. A tanulmány célja a hazai ágazatok input és output oldali függőségi viszonyainak elemzése, beleértve a külkereskedelmi kapcsolatokban rejlő kockázatok azonosítását a gazdaság stabil működésének szempontjából. Az eredmények szerint a magyar járműipar mellett más hazai ágazatok – így az elektronikai ipar és a gépi berendezéseket előállító ágazat – is jelentős országhatárokon átívelő kitettséggel rendelkeznek. Ezeknek az erős függőségi viszonyoknak a többsége a német gazdasághoz kötődik, azonban néhány ágazat esetében erős függőség tapasztalható Kínától, Olaszországtól, Ausztriától és Dániától is. Journal of Economic Literature (JEL) kódok: C67, O25.

ÚJ KÖNYVEK

A gazdaságpolitika újragondolása és a válság

Stephanie Kelton: The Deficit Myth: Modern Monetary Theory and the

Birth of the People’s Economy

Ábel István

A válság nyomán világszerte felerősödött az igény a gazdaságpolitika kereteinek és a makroökonómiának az újragondolására. A modern monetáris elmélet által képviselt nézetek kerültek előtérbe. E szerint a pénzt az állam teremti, de alapvetően fontos, hogy a monetáris rendszer operatív elemeit és a pénzügyi környezet részleteit ismerje az, aki ebbe beavatkozik. A költségvetésnek technikai finanszírozási korlátja nincs, de a reálgazdasági, az inflációs és az ökológiai korlátokat tiszteletben kell tartani. E korlátok egységes mérlegelésében segít a Godley-típusú makroökonómiai elszámolási rendszer, a stock-flow-konzisztens megközelítés. A kiélezett vitába robbant be Stephanie Kelton könyve, amely a modern monetáris elmélet fiskális összefüggéseit mutatja be közérthetően. Journal of Economic Literature (JEL) kódok: E12, E52, E62.

Jogi melléklet

Szankcionálható-e az árbevételre vetített progresszív adó?

DEÁK DÁNIEL

A dolgozat háttérmagyarázatot ad az árbevételre vetített progresszív tagállami adózást uniós jogi nézőpontból megítélő jogesetekhez. A helyi politikának fontos eszköze lett az ágazati különadók bevezetése, ami részben jelentős költségvetési bevételt jelent, de még fontosabb szempont a gyengébb, de az állam által patronált hazai versenytársak helyzetbe hozása. E politika felveti természetesen a tiltott állami támogatás gyanúját, de úgy tűnik, hogy most a vita számos, az érintett tagállamok számára kedvező európai bírósági döntés után eldőlni látszik. E döntések az érintett országok szakértői köreiben általános meglepetést keltettek, mert az itt élők számára nyilvánvaló a burkolt, de valós állami támogatás. Úgy tűnik, a meglévő uniós eszköztár elégtelennek bizonyult az ágazati különadók esetében a tiltott állami támogatási politika megállítására. A jog egyértelműséget kíván meg, ezért olyan praktikákat, mint amilyeneket a nyilvánvalóan célzott ágazati különadók esetében is megfigyelhetünk, aligha lehet leleplezni, ilyen értelemben pedig a burokban élő uniós bírói fórum képviselője sem hibáztatható. Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F02, H27, K34.

Innovatív cégek – innovatív finanszírozók

A startupokat finanszírozó tőkepiac működésének nyugati tapasztalatai*

KARSAI JUDIT

Az ígéretes induló cégek finanszírozásban a klasszikus kockázatitőke-alapok mellett az üzleti angyalok, az üzleti akcelerátorok és inkubátorok, valamint a tőkét közösségi finanszírozás útján biztosító crowdfundingplatformok kiemelt szerepet töltenek be. Mivel e piaci szereplők viszonylag újak, működésükről még kevés tapasztalat gyűlt össze. Még nem tudható, hogy e tőkepiac szereplői között végbemenő piaci átrendeződés tartósnak bizonyul-e, különös tekintettel a koronavírus-járványhoz kapcsolódó világméretű recesszióra. Az eddigi tapasztalatok megismerése azonban segítheti a fejletlenebb kockázatitőke-piaccal rendelkező térségekben a startupok megszületését és sikeressé válását az alternatív forrásokat nyújtó tőke, valamint a hozzá kapcsolódó technikai támogatás, hálózatosodási lehetőség, piacismeret és mentorálás révén. A cikk áttekintést nyújt az alternatív tőkefinanszírozást nyújtó intézmények működéséről és fejlődési irányairól, beleértve a közöttük kialakuló együttműködést és versenyt, valamint a finanszírozott vállalkozásokra gyakorolt hatást. Az eddig kirajzolódó tendencia azt jelzi, hogy csökkent az induló és a korai fejlődési stádiumú cégek finanszírozásában a hagyományos kockázatitőke-alapok jelentősége, mivel ezek egyre inkább a már érettebb cégek nagyobb összeget igénylő befektetései felé fordulnak. Ez a folyamat a nagyvállalatok tőkepiaci részvételének sokféle formát öltő hangsúlyosabb megjelenésével, az egyre inkább intézményesülő üzleti angyalok, az üzleti akcelerátorok és inkubátorok nagyobb szerephez jutásával, valamint a tőkét közösségi finanszírozás útján biztosító crowdfundingplatformok kiépülésével járt együtt. Fontos tanulság, hogy a korábbi vállalkozásaikat sikerre vivő alapítók tapasztalataikkal és vagyonukkal az alternatív tőkepiaci szervezetek minden típusában kulcsszerepet töltenek be az induló cégekbe történő tőkebefektetések előkészítésében és végrehajtásában. Így végső soron a startupok sikeres fejlődése és tőkéhez jutása egy önmagát erősítő folyamat eredményeként valósul meg.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: L26, G20, G23, G24.

Kulcsszavak: vállalkozás, startup, sajáttőke-finanszírozás, kockázati tőke, üzleti an­gyal, akcelerátor, crowdfunding.

Az Európai Unió és Kína: a kiegyensúlyozott kereskedelmi kapcsolatok feltételei

RÁCZ TAMÁS – FARKAS BEÁTA

Az Európai Unió meghatározó kereskedelmi partnere Kína, azonban az uniós kül­gazdasági stratégiában az utóbbi időben hangsúlyosabbá váltak a gazdasági kap­csolatokkal járó kockázatok és geopolitikai megfontolások. Ez a tanulmány több­változós lineáris regresszió alkalmazásával tárja fel, hogy az OECD-országok tapasztalatai alapján mely tényezők játszanak meghatározó szerepet abban, hogy a Kínával szembeni importkitettség elkerülhető legyen. Az 1992 és 2018 közötti ada­tok alapján elvégzett elemzés megerősíti azoknak a tényezőknek a hatását, amelye­ket a szakirodalom relevánsnak tart az importkitettség szempontjából. Legnagyobb magyarázóerőt a szabadkereskedelmi megállapodások száma, valamint a közepes és csúcstechnológiájú termékek ipari termelésben elfoglalt arányának növekedési üteme mutatott. Az EU számára ez azzal a tanulsággal jár, hogy egyrészt a jelenlegi protekcionista világtendenciák ellenére érdemes kitartania a szabályalapú szabad­kereskedelmi kapcsolatok mellett, másrészt egy sikeresen megvalósított iparpoliti­kai stratégia döntő jelentőségű a kiegyensúlyozott kínai kereskedelmi kapcsolatok szempontjából.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F13, F14, O24.

Kulcsszavak: Európai Unió, Kína, külkereskedelem, importkitettség.

 A kapitalizmus változata(i) Brazíliában^*

RICZ JUDIT

Az írás a kapitalizmus változatai néven ismert irányzatra támaszkodva elemzi a bra­zil piacgazdaság működésének főbb intézményi területeit és az azok közötti kapcso­lódásokat. A vállalati központú elemzést a politikai rendszer és az állami szerepvál­lalás vizsgálatával kiegészítve igyekszik a brazil gazdasági fejlődés útfüggőségét jobban megérteni.

A brazil piacgazdaság működésének esettanulmány jellegű elemzése ebben a kiter­jesztett elméleti keretben újszerű megközelítést jelent a hazai és nemzetközi szakiro­dalomban, újszerű elméleti és gyakorlati következtetéseket von le a brazil fejlődési pályára, a tágabb értelemben a későn jövő felzárkózó gazdaságokra és a közepes jövedelem csapdájára vonatkozóan.

Jair Bolsonaro radikális jobboldali populista politikus 2019. évi hatalomra kerü­lése gyakorlatilag egyetlen üzenetre, a változás ígéretére vezethető vissza. Ezzel szemben a tanulmány legfőbb következtetése szerint a politikai és gazdaságpolitikai változások ellenére a brazil piacgazdaság működési mechanizmusait és logikáját tartósan az állami irányítás, a hierarchikus szerveződés és az informális kapcsola­tok dominálják. Az írás amellett érvel, hogy a brazil piacgazdaság sajátos működési elvei még a huszonegyedik század eleji szociális fejlesztő állam idején és a 2012 óta bekövetkezett liberális gazdaságpolitikai fordulat évei alatt is tartósan fennmarad­73

JOGI MELLÉKLET

 Az Európai Unió Bíróságának a munkavállalói jogállás megtartására vonatkozó újabb gyakorlata

GYENEY LAURA

Az elmúlt években egyre több a munkavállalói jogállás megtartásával kapcsolatos jogeset tűnt fel az Európai Unió Bírósága szociális ellátásokra vonatkozó ítélkezési gyakorlatának horizontján, megkövetelve az eddig periferiálisnak mondható terü­letnek a korábbiaknál jóval mélyrehatóbb elemzését. E vizsgálat különösen indo­koltnak tűnik azon politikai és jogi diskurzusok fényében, amelyek manapság a sza­bad mozgás témakörét övezik, és amelyek fókuszában a szabadon mozgó polgárok számára nyújtott szociális ellátások terén biztosított egyenlő bánásmód kérdése áll.

Jelen tanulmány célja az elmúlt évek vonatkozó joggyakorlatának bemutatása, két e területen mérvadó jogeset: a Tarola- és Saint Prix-döntések elemzése révén. A kér­déses ügyekben hozott ítéletek jól jelzik a gazdaságilag aktív státusz integrációs joganyagban betöltött kiemelt szerepét. Mi több, rávilágítanak a gazdaságilag aktív, illetve inaktív uniós polgári státusz elhatárolási nehézségeiből fakadó kihívásokra, amelyek egyre feszítőbb kérdésként jelentkeznek a szabad mozgás jogterületén.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: K31 Labor Law.

Kulcsszavak: munkavállalói jogállás megtartása, egyenlő bánásmód, szociális jutta­tások, a munkavállalók szabad mozgása.

tak. Sőt a legújabb politikai és gazdasági változások tükrében az elitista, hierarchi­kus és az informális kapcsolatokra épülő szerveződés további erősödése várható.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: O10, O54, P16.

Kulcsszavak: Brazília, kapitalizmus változatai, rendszerparadigma, fejlesztő állam, közepes jövedelem csapdája, útfüggőség.

ÚJ KÖNYVEK

 Hungler Sára – Gellérné Lukács Éva – Petrovics Zoltán – Dudás Katalin:

Az Európai Unió szociális és munkajoga

ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2020, 296 oldal A szociális és munkajog, bár nem tartozik hagyományosan az Európai Unió által szabályozott területek közé, a közösségi joganyag egyik legdinamikusabban fejlődő területe. Az Európai Unió ugyanis, legfőképpen a 2007–2008. évi gazdasági válság­nak a társadalomra gyakorolt hatására adott válaszként, számos olyan intézkedést vezetett be, amelynek célja egyrészt a foglalkoztatáspolitikának és a szociális biz­tonsági koordinációnak az összehangolása a tagállamok között, másrészt a szabad mozgás jogával élő uniós munkavállalókat megillető egyéni és kollektív szociális és munkajogok biztosítása.

Termelékenység, innováció és külkereskedelem magyar vállalati adatok alapján

HALPERN LÁSZLÓ

Az innováció és a termelékenység közötti vállalati szintű kapcsolat elemzésekor az exporton kívül az importot is figyelembe kell venni. Az innováció pozitívan hat a ter­melékenységre, ugyanakkor a hatás mértéke időben változott. Az innováció termelé­kenységre kifejtett becsült hatása 2010-ig nőtt, utána csökkent, és 2016-ra visszaesett a 2005. évi szintre. Ezt a hatást felerősítette az, hogy 2010 után folyamatosan és jelen­tősen csökkent az innovatív vállalatok aránya.*

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: D24, F23, O31.

Kulcsszavak: külkereskedelem, innováció, termelékenység.

Magyar kis- és középvállalkozások a globális értékláncokban

VAKHAL PÉTER

A kis- és középvállalkozások (kkv-k) fejlődésének lényeges mérföldköve a nemzetközi piacra való kilépés, ami elsősorban az exportárbevétel alapján vizsgálható. A nemzetköziesedés folyamata azonban nem szűkíthető le kizárólag a közvetlen külkereskedelemre (áruexport, illetve -import), mert egy exportőr partnernek való beszállítás (közvetett export) ugyanúgy világpiaci szereplővé teszi a vállalatokat, mint ha maguk is exportálnának. Mivel a globalizált világgazdaságban egyre kisebb jelentősége van a politikai határoknak, egy vállalat könnyen az értéklánc részévé tud válni közvetlen export nélkül is. A magyar kkv-k egy része közvetett módon már bekapcsolódott a globális értékláncokba (Global Value Chain – GVC), arányait tekintve azonban az általuk beszállított saját hozzáadott érték nagymértékben elmarad a nagyvállalatokétól. A kkv-szektor markánsan két részre tagolódik: azokra a vállalkozásokra, amelyek kizárólag belföldi felhasználásra állítanak elő készterméket, és azokra, amelyek egy beszállítói lánc részeként félkész terméket gyártanak. Ez utóbbiak vagy közvetítőkön keresztül, vagy közvetlenül jutnak el a világpiacra. A tanulmány a magyar kkv-k által megtermelt exportált hozzáadott értékre ad becslést. A kapott eredmények szerint az értékláncokhoz tartozó kkv-k bruttó exporthoz viszonyított hozzáadott értéke nagyobb, mint a nagyvállalatoké. A kkv-k száma azonban nagyon alacsony a gazdaságban.

Journal of Economic Literature (JEL): C67, F23, L25.

Külföldi munkavállalás, foglalkozásváltás és szakmaelhagyás

HÁRS ÁGNES – SIMON DÁVID

Az útnak indulók leggyakrabban a magasabb bér, a jobb munkafeltételek vagy a kellemesebb munkakörnyezet reményében döntenek a külföldi munkavállalás mellett. A migrációs modellekben feltételezett képet személyes motivációk árnyalják és teszik változatossá. A remélt előnyök és nyereségek, a haszonmaximalizálás mellett az elhatározás sokszor áldozattal, személyes veszteséggel jár. Aki külföldön vállal munkát, gyakran a hazaitól eltérő tevékenységet végez. A szakmaelhagyás, foglalkozásváltás lehet ígéret, de veszteséget is okozhat. Cikkünk a migrációnak ezt a szeletét, a külföldre költözött és ott munkát vállaló magyarok foglalkozásváltásának, pályaelhagyásának a mintázatát és motivációját vizsgálja.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: C83, J40, J60, J61.

Globális válság, lokális likviditás?

A koronavírus-válság hatásának vizsgálata többországos DSGE-modell keretében likviditáskereslet alapján heterogén bankrendszerrel

Czelleng Ádám

A tanulmány a koronavírus-járvány által kiváltott válságot a bankrendszer likviditásának függvényében vizsgálta. Arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a bankrendszer likviditási helyzete az euróövezetben, illetve Magyarországon milyen módon és mértékben befolyásolja a pandémia által előidézett gazdasági hatásokat. Az eredmények igazolják, hogy a pénzügyi frikciók (piaci súrlódások, tökéletlenségek) figyelembevételével – elsősorban a beruházásokra gyakorolt hatás mértéke miatt – a kilábalás üteme is eltérő lehet ahhoz képest, hogy pénzügyi rendszert nem feltételezünk a modellben. A hatások erősebbek és a kilábalási pálya kismértékben módosul, ha a bankokat megkülönböztetjük likviditási pozíciójuk alapján. A vizsgálati módszer egy több országot tartalmazó dinamikus modell volt. A cikk a hazai szakirodalomban elsőként dolgozta fel a bankrendszer likviditási pozíciójának hatásait gazdasági sokk esetén, megkülönböztetve a modellben likviditásbő és likviditáshiányos bankokat. Egyik következtetése, hogy a magyar bankrendszer likviditásának egyenletes bővítése – amelyben szerepe van mind a monetáris politikának, mind a szabályozásnak (mikro- és makroprudenciális politikának) – a hazai gazdaság stabilizálásának szükséges, de nem elégséges feltétele. A hatások aszimmetrikusak, azaz az euróövezet bankrendszere likviditásának javulása csak kismértékben járul hozzá a hazai hatás csökkentéséhez, de a negatív eredmény az euróövezetben szignifikánsan erősíti a negatív hazai makrogazdasági hatásokat. A hatások minimalizálásához szükségesek célzott, jól időzített intézkedések, amelyek átlátható és fenntartható (minimális prudenciális elvárásoknak eleget tevő) tevékenység mellett segíthetik a kilábalást.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: E12, F37, G21, G28.

Kulcsszavak: többországos DSGE, monetáris politika, likviditás, szabályozás

JOGI MELLÉKLET

Brexit után: Az Európai Unió és az Egyesült Királyság együttműködési lehetőségei a nemzetközi szankciók kivetésében

Szép Viktor – Peter Van Elsuwege

A brexit számos bizonytalanságot hozott felszínre a nemzetközi szankciók együttes alkalmazását illetően: miközben az Európai Unió és az Egyesült Királyság is elkötelezett az együttműködés iránt, ma még nem világos, hogyan valósítható meg ez a kooperáció. Erre a kérdésre a tanulmány az uniós tagsággal nem rendelkező európai államok tapasztalatával kíván válaszolni. A cikk áttekinti az érintett államok jogi környezetét, figyelembe veszi azonban a brit és uniós szakpolitikai dokumentumokat is, amelyek alapján különböző forgatókönyveket állít fel. Az írás legfőbb érve, hogy az Egyesült Királyság és az Európai Unió – szemben a szomszédos államok tapasztalataival – kölcsönös konzultációra épülő együttműködést, és nem hierarchikus viszonyra épülő, egyirányú külpolitikai igazodást feltételező formátumot hoznak létre.*

Journal of Economic Literature (JEL) kód: F15 Economic Integration, F10 General, F510 International Conflicts; Negotiations; Sanctions.

* A tanulmány a szerzők „EU Sanctions Policy and the Alignment of Third Countries: Relevant Experiences for the UK?” címmel megjelenő írásuk alapján, annak rövidített változataként készült. Lásd: Szép–Elsuwege [2020].

Konjunktúraelemzések 2020 tavaszán

A Külgazdaság 2001 óta közli a gazdaságkutatók prognózisait és elemzéseit, ám eddig még soha nem kínált az olvasóinak ilyen szerény terjedelmű kitekintést. Két megszokott partnerünk elpasszolta a felkérést, és a számszerű előrejelzéseket tartalmazó táblázat sem volt még soha ilyen lyukas. Azok a számok pedig, amelyek benne szerepelnek, békeidőben elképzelhetetlen szóródást mutatnak.

A GKI március 23-án tette közzé prognózisát, a Századvég április 4-én, a Magyar Nemzeti Bank április 7-én, a Kopint-Tárki pedig április 10-én küldte el a Külgazdaság szerkesztőségének. Mivel az előrejelzések szavatossági ideje a koronavírus-járvány és a nyomában járó gazdasági zavarok, leállások miatt hetekre rövidült, a dátumok a dokumentumok fontos kellékei.

A szerkesztőség épp ezért biztosra veszi, hogy fontos kordokumentumokkal ajándékozza meg valamennyi érdeklődőt.  Journal of Economic Literature (JEL) kód: A1, E0, E6

Külföldi forrásokra is szükség lesz

KARSAI GÁBOR,GKI Gazdaságkutató Zrt

1. A koronavírus-járvány globális hatása – világszerte használhatatlan korábbi prognózisok, egyre pesszimistább friss előrejelzések, kormányzati lépések a járvány, majd az ennek következtében fenyegető recesszió kordában tartására.

2. Gazdasági várakozások, a cégek véleménye a járvány hatásairól – március első felében még viszonylag erős volt az optimizmus, ám a magyar gazdaság jövőjéről alkotott vélemény látványosan romlott.

Vírus által homályosan

NAGY KATALIN, MATHEIKA ZOLTÁN, PALÓCZ ÉVA, TÓTH G. CSABA,
Kopint-Tárki Zrt.

A világgazdaság

A koronavírus következményei jelentősen megváltoztatták a globális növekedés feltételeit. A járvány gyors, helyenként drámai ütemű terjedése mind keresleti, mind kínálati sokkot idézett elő. Kínálati oldalon a munkaórák csökkenő száma, az egyes ágazatok leállása következtében a kibocsátás zsugorodása tapasztalható. Keresleti oldalon mind a magánfogyasztás csökkenése, mind a termelés leállása okozta keresletkiesés már rövid távon is erőteljesen megmutatkozik. A gazdaság átmeneti leállása a munkaerőpiacokat is megbolygatja: mindenütt a munkanélküliség emelkedése várható, aminek mértéke jelentősen függ attól, hogy mennyire húzódik el a válság.

A koronavírus-járvány következtében új meccs kezdődött a világban – cél a V alakú kilábalás

HAJNAL MIHÁLY, Magyar Nemzeti Bank

A világgazdaság

A koronavírus következményei jelentősen megváltoztatták a globális növekedés feltételeit. A járvány gyors, helyenként drámai ütemű terjedése mind keresleti, mind kínálati sokkot idézett elő. Kínálati oldalon a munkaórák csökkenő száma, az egyes ágazatok leállása következtében a kibocsátás zsugorodása tapasztalható. Keresleti oldalon mind a magánfogyasztás csökkenése, mind a termelés leállása okozta keresletkiesés már rövid távon is erőteljesen megmutatkozik. A gazdaság átmeneti leállása a munkaerőpiacokat is megbolygatja: mindenütt a munkanélküliség emelkedése várható, aminek mértéke jelentősen függ attól, hogy mennyire húzódik el a válság.

Gazdaság a koronavírus árnyékában

HORVÁTH DIÁNA – MOLNÁR DÁNIEL – REGŐS GÁBOR,
Századvég Gazdaságkutató Zrt.

Az előrejelző jelenleg a megszokottnál jóval nehezebb helyzetben van. A prognózisokat hétről hétre, napról napra, percről percre lehetne változtatni. Ennek megfelelően a növekedés is tág határok között mozoghat. Így szokásainktól eltérve két, egymással gyakorlatilag egyenrangú (hasonló valószínűségű) pályát ismertetünk a továbbiakban: az alappályán 0,3 százalékos, míg az alternatív pályán 4,8 százalékos visszaeséssel számolunk. Becslésünk elkészítése során figyelembe vettük azt is, hogy lesznek gazdaságélénkítő kormányzati intézkedések, de ezek tartalma a kézirat lezárásakor még nem ismert. A gazdaság pályájának szempontjából meghatározó lesz, hogy a járványhelyzet mennyire húzódik el, azaz a gazdaság mennyire tartósan nem tud normálisan működni: akár jogszabályi korlátozások, akár a külső kereslet zsugorodása, akár a külföldről meg nem érkező alapanyagok miatt.

A pénzügyi közvetítés struktúrájának változásai – a kelet-közép-európai régió speciális fejlődése a nemzetközi és európai folyamatok tükrében

BETHLENDI ANDRÁS – MÉRŐ KATALIN

A cikk azt elemezi, hogy hogyan változott a pénzügyi közvetítő rendszer struktúrája globálisan, Európában, valamint a kelet-közép-európai régió azon országaiban, amelyek 2004-ben csatlakoztak az Európai Unióhoz, vagyis a Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia (a továbbiakban: KKE5) esetében a 2004–2016 közötti időszakban. Ennek keretében két fő területre fókuszál: a bankok és a pénz- és tőkepiacok közötti strukturális eltolódások és összefonódások jellemzőire, valamint az árnyékbankrendszerek mértékére és sajátosságaira. Főbb megállapításai a következők: a banki pénzügyi közvetítés terjedelme tekintetében a Cseh Köztársaság, Lengyelország és Szlovákia esetében a 2000-es években megkezdődött konvergencia folytatódott a 2010-es években. Ez a folyamat azonban Magyarország és Szlovénia esetében megtorpant. A tőkepiaci közvetítés terjedelmén belül különösen a kötvénypiacok tekintetében nagyon nagy a régió elmaradása. A KKE5-országok esetében a bankok és a pénz- és tőkepiacok erősödő összefonódását, vagyis a piaci alapú bankolás felé való elmozdulást nem tudtuk kimutatni a válságot követő években. Az árnyékbankrendszer terjedelme a régióban jelenleg alacsony, intézményi jellegzetességeiben is különbözik a fejlett országokétól. Míg a fejlett országok esetében az árnyékbankrendszer legfontosabb intézményei a nem pénzpiaci befektetési alapok, addig a kelet-közép-európai régióban az árnyékbankrendszeri kockázatok inkább a pénzügyi vállalkozások (hitelező, lízing- és faktoringcégek) között keresendők.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: G20, G21, G23.

A digitális transzformáció munkahelyekre gyakorolt hatásai – Felkészültek-e a hazai vállalatok a benne rejlő nagy lehetőségre (vagy a veszélyekre)?

HORTOVÁNYI LILLA – SZABÓ ZSOLT ROLAND – NAGY SÁNDOR GYULA – STUKOVSZKY TAMÁS

A digitális transzformáció Európa nagy lehetősége arra, hogy felvegye a harcot az alacsony munkabérrel versenyző feltörekvő országokkal, ezért kutatásunkban arra kerestük a választ, hogy a meghatározó magyar vállalatvezetők fel vannak-e készülve a digitális transzformáció munkahelyekre gyakorolt hatásaira. 60 hazai felső vezetőt és 5 tudományos szakembert érintő 15 fókuszcsoportos interjú, valamint 20 vállalati esettanulmány alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a magyar vállalatok komoly kihívással néznek szembe. A felméréskor a vállalatvezetők érzékelték a munkaerőhiányt, de kevesen voltak tudatában annak, hogy az „alacsony/közepes hozzáadott érték, alacsony bér” modellje a továbbiakban nem fenntartható. A koronavírus kapcsán hozott nemzeti és nemzetközi intézkedések azonban – egyik napról a másikra – jelentős digitális transzformációt követelnek meg a vállalatoktól. Az eredmények azt is jelzik, hogy a digitális transzformációval szemben jelentős ellenállás tapasztalható a munkavállalók részéről, és a vezetők sincsenek felkészülve erre a változásvezetési feladatra. Álláspontunk szerint a kulcs a digitális transzformációt irányítani képes vezetők kinevelésében van, ehhez pedig szükséges mintagyakorlatokat, tananyagokat és ösztönzési rendszert fejleszteni, valamint ezeket terjeszteni, oktatni és működtetni. Journal of Economic Literature (JEL) kód: O14, O33, L25

JOGI MELLÉKLET

A kulturális javakkal kapcsolatos jogvitákra irányadó jog a magyar jogrendszerben

VADÁSZ VANDA

A tanulmány a jogellenesen külföldre vitt kulturális javakra vonatkozó kollíziós szabályozást mutatja be. Ennek során kitér a magyar jogforrási rendszer vizsgálatára, majd részletesen foglalkozik a Nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvény egyes vonatkozó általános részi intézményeivel, illetve a kulturális javakra alkotott speciális kapcsolóelveivel. Journal of Economic Literature (JEL) kód: K1.

ÚJ KÖNYVEK

Francis B. Jacobs: The EU after Brexit. Institutional and Policy Implications

Palgrave Macmillan, London, 2018, 143 o. Az Egyesült Királyság uniós tagsága majdnem pontosan a csatlakozását követő 47 évvel később, 2020. január 31-én szűnt meg a kilépésről szóló megállapodással összhangban. A 27 uniós tagállam perspektívájából nézve lényeges, hogy az Egyesült Királyság a továbbiakban nem vesz részt az uniós döntéshozatalban és már hivatalosan is harmadik országnak számít. A 2020 végéig tartó átmeneti időszak alatt azonban a kilépés hatásai a mindennapi gyakorlatban még kevéssé érzékelhetők, így habár formailag az Egyesült Királyság önálló vámterület, továbbra is az uniós vámjog és a belső piaci jog alkalmazandó, valamint az év végéig az Európai Bíróság joghatósága is változatlanul fennáll. Még ha a jelenlegi Covid–19 világjárvány keltette válság miatt – érthető módon – kisebb figyelem irányul is a brit kilépésre, a folyamat továbbra sem állt le, és az átmeneti időszak alatt a legfontosabb feladat, hogy az unió és a brit tárgyaló fél olyan átfogó kereskedelmi megállapodást kössön, amely hosszú távon rendezi a kontinens és a brit szigetek közötti kapcsolatrendszert. Ennélfogva – folytatva a Külgazdaság oldalain korábban megjelent elemzések sorát – továbbra is érdemes figyelmet fordítani a brexitre. E folyamat jövőbeni hatásait mérlegeli a bent maradó 27 tagállam nézőpontjából Francis Brendan Jacobs a most bemutatandó kötetében. A szerző vizsgálja, hogy a brexit milyen módon befolyásolja az EU közeljövőben megfogalmazandó prioritásait, hogyan érinti intézményrendszerét, annak működését, eljárásait.

KÖRKÉRDÉS

Jön a válság!

Mikor? Milyen? Honnan?  

Szerte a világban valóságos válság várótermet rendeztek be maguknak a közgazdászok, ebben hosszasan elidőzve azt latolgatják, milyen előjeleket látnak, azokból milyen jövő következik, vajon lassulást vagy recessziót hoz, és mindez mikor köszönt be.

Mások azt méricskélik, mennyire védettebb ma a világ egy globális recesszióval szemben, mint 2008-ban volt. Megint mások az „új normalitás” jellemzőit gyűjtögetik, és azon merengenek, milyen körülményekre kell a monetáris és a fiskális politikának felkészülnie.

A szerkesztőség végzetes hibának tartaná, ha ebből a globális párbeszédből éppen a Külgazdaság maradna ki.

Ezért arra kértük szerzőinket, osszák meg velünk s olvasóinkkal ezzel kapcsolatos gondolataikat, vágyaikat, félelmeiket és reményeiket! Természetesen bármelyik rész ki lehet ragadni az összefüggések láncolatából.

Szándékaink szerint különös figyelmet fordítanánk a várható magyarországi fejleményekre. Például arra, hogy egy globális turbulencia, dekonjunktúra, recesszió, depresszió (nem kívánt törlendő) esetén milyen veszélyeknek volna, milyen veszélyeknek lehet kitéve az a magyar gazdaság, amely két egymást követő évben öt százalék körüli mértékben bővült?

Antalóczy Katalin – Sass Magdolna: KRÍZIS – A REÁLGAZDASÁG FELŐL?

Csáki György: A RECESSZIÓ VESZÉLYE NEM TÚL KÖZELI

Csillag István -Mihályi Péter: MÉG NAGYOBB A BAJ

Karsai Gábor: MENTS MEG, URAM, ÖNMAGUNKTÓL!

Losoncz Miklós: ENYHÜLŐ RECESSZIÓS FÉLELMEK

Madarász Aladár: NYITOTT TÖRTÉNELEMKÖNYVEK

Mérő Katalin: SZABÁLYOZÁSI KÉTSÉGEK

Molnár Dániel – Regős Gábor – Horváth Diána: MIKOR LESZ VÁLSÁG?

Muraközy László: VÁLSÁGOS VÁLSÁGKEZELÉSEK

Palócz Éva:FOGALMI VÁLSÁGBAN

Petschnig Mária Zita

Várhegyi Éva: VAKSÁG VAGY BÁTORSÁG?

A mélyülő szabadkereskedelem kihívásai a déli Mediterráneumban

SZIGETVÁRI TAMÁS

Az Európai Unió az elmúlt egy évtizedben szabadkereskedelmi egyezmények tucatjait kötötte meg. Ezek az egyezmények nem pusztán a termékkereskedelem útjában álló vámakadályok leépítését jelentik, hanem annál jóval szélesebb, a kereskedelemmel összefüggésbe kerülő más kérdéseket is szabályoznak. Az egyezmények célja, hogy versenyképessé tegyék az Európai Uniót, piacot és befektetési lehetőséget biztosítsanak az európai vállalatok számára. A szomszédos régiók, így a déli Mediterráneum esetében az EU ún. Mély és Átfogó Szabadkereskedelmi Megállapodás megkötését (Deep and Comprehensive Free Trade Agreement – DCFTA) ajánlja fel, amellyel az érintett országok jogrendszerüket az európai minták alapján átalakítva lényegében az európai egységes piac részeseivé és így versenyképes gazdaságokká is válnának. Mindez az EU számára az érintett országok (első körben Marokkó és Tunézia, de hosszabb távon a többi régióbeli ország) jelentette biztonsági kockázatok csökkenését idézné elő. Bár az ún. Mély és Átfogó Szabadkereskedelmi Megállapodás megvalósítása optimális esetben valóban pozitív hatást válthat ki, és elősegítheti a déli mediterrán térség országainak világgazdasági integrációját is, egyelőre azonban a lehetőségeknél nagyobbnak látszanak a kockázatok.

ÚJ KÖNYVEK

Egység a sokféleségben: Európa-képek és -távlatok magyar szemmel. Kovács Lajos Péter (szerk.): Közel-távol Európa (Benczes István)

Példás aktivitást mutat az Éghajlat Könyvkiadó, amely az elmúlt esztendőkben több fontos, mostanra széles körben ismert és idézett kötettel jelentkezett. Tette/teszi ezt akkor, amikor a társadalomtudományi, társadalompolitikai kutatások és kutatók nemcsak állandósuló forráshiánnyal kénytelenek megküzdeni, de sokszor témáik, felvetéseik és következtetéseik relevanciája, sőt létjogosultsága is megkérdőjeleződik. Ha ez a kiadói kiállás ráadásul olyan szakmai tartalommal párosul, mint ami a Közel-távol Európa címmel 2019-ben megjelent kötetre jellemző, akkor azzal egyszerre nyer az olvasó és a tudományos közösség is.

Növekedési stratégiák – Tanulságok és kihívások

Kiss Judit (szerk.): Stratégiaváltás a világgazdaságban – Exportorientáció és/vagy belső keresletre alapozott növekedés (Nagy Péter Artur)

Ez a könyv egy 2015-ben induló és 2018-ban véget érő OTKA-kutatás eredményeként jött létre, amely a kötettel megegyező címet viselte és azt vizsgálta, hogy a 2007–2008-as világgazdasági válság után milyen lehetőségek vannak a gazdasági növekedés beindítására és annak fenntarthatóságára. A téma különösen fontos, mivel a válság után egyértelművé vált, hogy a „nyugati országok” kezdik elveszteni vezető szerepüket a világgazdaságban és egyre nagyobb szerep jut olyan országoknak, mint például Kína vagy India, de ide sorolhatók a BRICS-országok is. Valamennyi említett példa jelen van a kötetben és a szerzők részletesen bemutatják fejlődési pályáikat is. A kutatás vezetője és egyben a kötet szerkesztője Kiss Judit, a szerzők pedig Artner Annamária, Gerőcs Tamás, Szigetvári Tamás, Szunomár Ágnes és Völgyi Katalin, akik mindannyian a KRTK Világgazdasági Intézetének munkatársai.

JOGI MELLÉKLET

Az Európai Unió és az Egyesült Királyság nemzetközi magánjogi kapcsolatrendszere a brexit után

Raffai Katalin A Külgazdaság 2019. évi 11–12. számában megjelent tanulmányban Horváthy Balázs^[1] részletesen áttekintette az Európai Unió (továbbiakban: EU) és az Egyesült Királyság közötti nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok alakulását a brexit utáni időszakban. A jelen tanulmány folytatja az Európai Unió és az Egyesült Királyság közti viszonyrendszer vázolását, de ezúttal egy másik, a személy- és vagyonforgalom szempontjából kiemelten fontos terület a nemzetközi magánjogi viszonyok aspektusából. A nemzetközi magánjogi viszonyok, ahogyan az elnevezéséből is következik, magába foglalja a magánjogi viszonyok teljes körét a joghatóságtól kezdve a személyes és családi, dologi, szellemi alkotások, kötelmi, öröklési jogán keresztül a külföldi határozatok elismeréséig és végrehajtásáig. A tanulmány, igazodva a szakfolyóirat profiljához, valamint az előző számban megjelent tanulmányhoz kizárólag a polgári és kereskedelmi, és azon belül a kötelmi jogviszonyok nemzetközi kapcsolatrendszerét tekinti át az EU és az Egyesült Királyság között.

[1] Horváthy [2019].

Külkereskedelmi cserearány-változások és hatásuk a bruttó hazai reáljövedelemre, a belföldi felhasználásra és a jövedelmi felzárkózásra

Az Európai Unió tagországainak tapasztalatai 1995 és 2017 között – magyarországi tanulságokkal

OBLATH GÁBOR

A GDP volumenindexe a hazai termelés (egyben a termelés által generált jövedelem) reálértékének változását mutatja, amelytől eltérően alakul a felhasználható bruttó hazai reáljövedelem, ha változnak a külkereskedelmi cserearányok. Cserearány-javulás – a behozatalénál magasabb kiviteli árindex – esetén a bruttó hazai jövedelem reálértéke a termelésénél jobban nő, ami a belföldi felhasználás jelentősebb bővülésére ad lehetőséget, mint amit a termelés növekedése önmagában lehetővé tenne; cserearányromlás esetén fordított a helyzet. A tanulmány áttekinti a cserearány-változás reáljövedelmi hatásának alternatív megközelítéseit, és kétféle értelmezés alapján számszerűsíti a külkereskedelmi árnyereség/-veszteség befolyását a belföldi felhasználás alakulására, valamint a gazdasági felzárkózásra az EU tagországaiban 1995 és 2017 között. A becslési eredmények szoros pozitív kapcsolatot jeleznek a belföldi felhasználás főbb tételeinek változása és a külkereskedelmi árhatás között. Mivel számos új EU-tagország cserearányai hosszabb távon javultak, az EU-n belüli reáljövedelmi felzárkózás gyorsabb volt, mint amit az egy főre jutó termelés felzárkózása mutat. Magyarország gazdasági felzárkózásának mértéke mindkét tekintetben elmarad az ország relatív alulfejlettségéből eredő potenciáltól, a reáljövedelmi felzárkózásban azonban nagyobb a lemaradása.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: E01, F19, F43, O47, O52.

Ázsiai közvetlentőke-befektetések Magyarországon: a munkaügyi kapcsolatok sokszínűsége

SASS MAGDOLNA, S. GUBIK ANDREA, SZUNOMÁR ÁGNES,

SHOBHA KIRAN, OZSVALD ÉVA

Regionális összehasonlításban jelentősek Magyarországon az ázsiai közvetlentőke-befektetések. Az új módszertan alapján összeállított statisztikák szerint a Kínából, Indiából, Japánból és Koreából érkező multinacionális vállalatok magyarországi befektetései a teljes FDI-állomány mintegy tíz százalékát teszik ki. A cikk alapjául szolgáló megközelítés, a kapitalizmusváltozatok ismertetése után autóipari és elektronikai leányvállalatok interjúira támaszkodva azt vizsgáljuk, hogy a hazai és a fogadó ország intézményei, az üzleti és

menedzsmentkultúra hogyan befolyásolják a kérdéses vállalatok működését, elsősorban az emberierőforrás-menedzsment területén. Kutatásunk a fogadó ország hatásainak egyértelmű dominanciáját mutatja a munkaügyi és a munkavállalói kapcsolatok és a képzések terén, ugyanakkor bizonyos területeken a küldő gazdaság gyakorlatai is megjelennek. A leányvállalatok humánerőforrás-menedzsment gyakorlata a hazai és a fogadó ország üzleti kultúrájának kölcsönhatásaként fejlődik, mindkettő elemeit tartalmazza, meghatározó továbbá egyebek mellett a piacra lépés módja és az időtényező is; így minden vállalat további számos egyedi vonással rendelkezik.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: O15, F23, J53, M54, M14

Konvergencia vagy közepes jövedelmi csapda? – Lengyelország lehetőségei az európai integrációra

SZENNAY ÁRON

Lengyelország Kelet-Közép-Európa és a Visegrádi államok meghatározó országa. A térség más tranzíciós gazdaságaihoz hasonlóan Lengyelország gazdasági-politikai mozgásterét gazdasági teljesítménye, geopolitikai elhelyezkedése, valamint a külső erőforrások importjára (például: külföldről beáramló működő tőke – FDI, földgáz stb.) való ráutaltsága jelentősen korlátozza. A szerző kutatásának célja annak azonosítása, hogy Lengyelország miként csatlakozhat az Európai Unió magországainak köréhez. A vizsgálatok során a szerző kitér az ország fejlődési irányait befolyásoló főbb tényezőkre, így főként közlekedési helyzetére, az energiabiztonságra, a klímaváltozásra, a kis- és közepes vállalkozásokra és a valutapolitikára. Lengyelország elemzésének aktualitását adja, hogy a szocialista múlt, valamint a rendszerváltás módja a gazdasági felzárkózáshoz hasonló kiinduló terepet nyújtott, eltérést elsősorban az ország földrajzi mérete és népessége jelent – ami ideális terepet nyújt az összehasonlítások elvégzésére, a Magyarország számára is alkalmazható kitörési lehetőségek meghatározására. A szerző vegyes módszertant alkalmaz, ugyanis a különböző statisztikai adatok, tervek és sajtótermékek mellett a vonatkozó hazai és a nemzetközi szakirodalmat egyaránt feldolgozza.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: F520, Q480.

ÚJ KÖNYVEK

AZ ÚJ NORMALITÁS FELÉ

Olivier Blanchard – Lawrence H. Summers (szerk.): Fejlődés vagy forradalom? (Csaba László)

Pallas Athéné Könyvkiadó Kft., 2019, 428 oldal

Az elmúlt kétszázötven esztendőben a gazdaságelmélet és a gazdaságpolitika héja-násza volt a közgazdaságtan egyik legizgalmasabb örökzöldje – és az is maradt. Ez a közgazdasági kutatás kísérleti terepe, ahol gyakran sikeres a műtét, mégis elhalálozik a beteg – vagyis a beavatkozás költségei nagyobbak, a hozadéka pedig kisebb a vártnál. Ezért számtalan mű foglalkozik azzal, hogy egy-egy időszakban mi maradt meg a régi igazságokból, illetve melyek azok az új igazságok, amelyek a kísérlet és tévedés – elkerülhetetlenül előtérbe kerülő – váltakozásából hosszabb távra és általánosítható módon leszűrődnek.

JOGI MELLÉKLET

Az Európai Unió és az Egyesült Királyság kereskedelmi jogi kapcsolatrendszere a brexit után

HORVÁTHY BALÁZS

Az Európai Unió és az Egyesült Királyság tárgyalói 2019 őszén módosították a brexitre vonatkozó feltételeket annak érdekében, hogy sikeresen le lehessen zárni a brit parlamentben a kilépési szerződés megerősítését. Figyelembe véve a 2019. decemberben megtartott általános választások eredményeit is, ma már bizonyos, hogy az Egyesült Királyság e feltételek között fogja elhagyni az Európai Uniót 2020. január 31-ig. A cikk e feltételrendszer szűkebb, kereskedelmi jogi összefüggéseire fókuszál. Célja annak bemutatása, hogy egyrészt milyen szerepet játszottak a kereskedelmi jogi megfontolások a kilépési tárgyalásokon, másrészt hogy a kilépést követően milyen feltételek szerint határozza majd meg a kilépési megállapodás az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi forgalmat. A cikkben a szerző ismerteti azokat fontosabb kereskedelmi jogi normákat, amelyek az átmeneti időszakban lesznek irányadók, külön kitér az Észak-Írországra alkalmazandó speciális szabályokra, valamint azokra a főbb elvekre, amelyek a jövőbeni, hosszú távú kapcsolatrendszer szempontjából lehetnek meghatározók.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: F15 Economic Integration, F10 General, F53 International Agreements and Observance, K20 General, K39 Other.

HAT VÉLEMÉNY EGYETLEN TÉMÁRÓL

A monetáris politika egy évtizeddel a pénzügyi válság

és a nagy recesszió után

A 2008-as válság mennyiben változtatta meg tartósan a monetáris politikát? Van-e visszatérés a hagyományos eszközökhöz? A nem konvencionális eszközök kivételesek maradnak-e, vagy tartósan részei lesznek az eszköztárnak? Miképp és mikor lehet kivezetni őket?

Van-e értelme ragaszkodni az inflációs célkövetés rendszeréhez? Működtethető-e tartósan negatív kamatokkal is a monetáris politika? Mit tehet a monetáris politika alacsony kamatok és nagy jegybanki mérleg mellett, ha netán jön egy következő válság? Milyen eszközei maradtak?

Mennyire vált be a Magyar Nemzeti Bank elmúlt hat évben alkalmazott monetáris politikája? Miképp vélekedik az új eszközökről? Milyen feltételek teljesülése esetén, mikor lehetséges – és mikor szükséges – változtatni?

Bihari Péter

HALMOZÓDÓ ELLENTMONDÁSOK

A 2008-as válság egyik legfőbb tanulsága a fegyelmezett költségvetési politika fontossága. Azokban az országokban, amelyekben a válság kitörésekor magas volt az államadósság, a fiskális politikának alig volt mozgástere a negatív hatások csillapítására. A másik fontos tanulság, hogy késlelteti a kilábalást a válság idején történő doktriner ragaszkodás az alacsony költségvetési hiányhoz. Azaz: legyen a fiskális politika anticiklikus jellegű. A konjunktúra felívelő szakaszában legyen takarékos, halmozzon fel tartalékokat a rossz időkre, mert külön fiskális élénkítés nélkül is jól teljesít a gazdaság; a konjunktúra leszálló ágában viszont ne féljen radikális élénkítő eszközökhöz nyúlni.

Karácsony Tímea – Kuti Zsolt – Török Gergő

EGY CÉL – EGY ESZKÖZ HELYETT

TÖBB CÉL – TÖBB ESZKÖZ

A világgazdaságra a 2008-as válság előtti időszakban fenntarthatónak tűnő gazdasági növekedés és alacsony infláció együttese volt jellemző. A látszólag stabil fundamentumok mögött azonban fokozatosan felépülő pénzügyi egyensúlytalanságok húzódtak meg. A kialakult globális válságot követően a gazdaságpolitikai döntéshozóknak egy elhúzódó válsággal kellett szembenézniük, amely rámutatott arra, hogy a makrogazdasági stabilitás mellett a pénzügyi rendszer stabilitása is elengedhetetlen a fenntartható növekedéshez.

Király Júlia

UGYANAZ, MÉGIS MÁSKÉPP

Az inflációs célkövetést (inflation targeting, rövidítve IT) 1989-ben egyetlenegy, 1999-ben közel egy tucat, 2009-ben közel három tucat, és most, 2019-ben több mint öt tucat ország vallotta a meghatározó monetáris keretrendszerének (Hammond, 2012 és Central Bank News). Nem mindenütt inflációs célkövetés van érvényben, ahol azt állítják, és nehéz két olyan országot találni, ahol az inflációs célkövetés minden részlete ugyanolyan. Ebből is látszik, hogy alapvetően rendkívül rugalmas, jól alakítható keretről van szó, ami nem a válság előidézője volt, nem halt meg a válság alatt, és – ádáz kritikusainak minden érve ellenére – valószínűleg még sokáig nem fog eltűnni (Baldwin–Reichlin, 2013). Az IT most már három évtizedes története alatt elméletileg sok új megoldás felmerült a nominális GDP-célkövetéstől kezdve az árszínvonal célzásáig, de a gyakorlatban eddig még mindig maradt az először éppen három évtizede Új-Zélandon kipróbált keret. Mark Carney, a kanadai jegybank korábbi elnöke, amikor hat évvel ezelőtt kinevezték a Bank of England élére, nagy hangon bejelentette, egyik első lépése az lesz, hogy a szigetországot áttéríti a nominális GDP-célzásra, az NGDPT-re – aztán minden maradt a régiben. Nem azért, mert nincs jobb. Hanem mert pillanatnyilag nincs jobb. A legtöbb mérés azt mutatja, hogy a kertrendszert alkalmazók átlagosan stabilabb gazdasági környezetet teremtenek, mint az alternatív megoldásokkal próbálkozók (Baldwin–Reichlin, 2013).

Molnár Dániel – Regős Gábor – Horváth Diána

ESZKÖZÖKKEL – ESZKÖZTELENÜL?

A 2008-as válságot megelőzően a világ legjelentősebb jegybankjai az inflációs célkövetés politikáját alkalmazták. A monetáris politikai döntéshozók a rendelkezésre álló jegybanki eszköztárral, amely leginkább az alapkamatot jelentette, igyekeztek úgy befolyásolni a gazdaság állapotát, hogy az árszínvonal emelkedésének üteme elérje az előre meghatározott célt. Ez a gyakorlat a mai napig nem változott érdemben, annak ellenére sem, hogy a gazdaság és a jegybanki eszköztár gyökeresen átalakult. Korábban az inflációs célkövetés gyakorlata megfelelően működött, a válság azonban megmutatta az ehhez kapcsolódó monetáris politikai eszköztár korlátait.

Surányi György

ILLÚZIÓK NÉLKÜL

A monetáris politika mint a gazdaságpolitika egyik alrendszere szerepét, lehetőségeit, hatását tekintve minden bizonnyal elfogult vagyok. De talán mégsem annyira, hogy határozott korlátait ne érzékeljem. A jegybanki politika lehetőségeit már 2008 előtt is valószínűleg túl sok illúzió lengte körül. Számos eredményt, így például az 1970–1980-as évek magas inflációjának letörését gyakran meglehetősen egyoldalúan a független intézményrendszer létrejöttével, megerősödésével, a szigorú monetáris politikával magyarázták. Utóbbi szerepét nem vitatnám, de a helyzet ennél árnyaltabb.

Várhegyi Éva

GYÓGYÍR VAGY DROG?

A 2008-as válság hatására átalakult a gondolkodás a monetáris politika szerepéről és módszereiről, valamint a jegybanki függetlenségről.1 A hetvenes–nyolcvanas években a magas inflációval és eladósodással járó, aktívan beavatkozó monetáris politika kudarca nyomán erősítették a jegybankok függetlenségét, ami a költségvetés közvetlen jegybanki finanszírozásának a tilalmával is együtt járt. A jegybankok elsődleges – bár nem mindenütt egyedüli – céljává az árstabilitás biztosítása vált. A hitelválság és az államadósság-krízisek azonban felértékelték a szerepüket a pénzügyi stabilitás és a zavartalan pénzügyi közvetítés biztosításában: az infláció helyett a gazdasági visszaesés megfékezése és a defláció elkerülése vált a fő feladatukká.

Mesterséges intelligencia és

technológiavezérelt termelékenységemelkedés

SZALAVETZ ANDREA

Bár a 2010-es években számos radikális technológiai újdonság jelent meg és terjedt el a fejlett országokban, a termelékenység emelkedése nem gyorsult fel. Az egyik legátütőbb, radikális innovációt képviselő újdonság a küszöbönálló új műszaki-gazdasági paradigmát meghatározó mesterséges intelligencia. A cikk azt vizsgálja, miért nem teljesültek (még) a mesterséges intelligencia kiváltotta látványos termelékenységemelkedésről szóló előrejelzések. Miért nem tudott a mesterséges intelligencia mindeddig technológiavezérelt termelékenységnövekedést gerjeszteni? Journal of Economic Literature (JEL) kód: O33, O47.53

Öt éve a klubban: Horvátország első fél

évtizede az Európai Unióban

SIGÉR FRUZSINA

Horvátország hosszú és kanyargós úton ért 2013. július 1-jén az Európai Unióba. Már a tárgyalásokra való előkészületek is hosszadalmasak voltak, és maga a tárgyalási folyamat is lassan haladt. Közben a 2008-as válság súlyosan érintette az országot, ezért a csatlakozási folyamat és az akut válságkezelés párhuzamosan haladt. Felmerül a kérdés, hogy a két folyamat vajon erősítette vagy akadályozta egymást. Hogyan alakult a tagság első fél évtizede? A tagságnak milyen hatásai voltak és vannak Horvátországra? A belépési feltételeket felváltották a közös belső szabályok. Mi változott Horvátország európaizációs mintázatában azzal, hogy a külsőből belső nyomás lett? A tanulmány arra jut, hogy az EU horgonyszerepe továbbra is fontos; az EU lehetőség Horvátország számára, amely segíthet felülkerekedni a klientelista gazdasági rendszer tehetetlenségén azzal, hogy fogódzót és érvet szolgáltat egyebek mellett az eurózónához és a schengeni övezethez való csatlakozás kapcsán a gazdasági szerkezetátalakításhoz és a felzárkózáshoz. Fontos látni ugyanakkor, hogy az EU-tagság semmiképp nem garancia arra, hogy ez így is lesz. Journal of Economic Literature (JEL) kód: F53, P16

ÚJ KÖNYVEK

A bizalomnak nincs protézise1

Győrffy Dóra: Trust and Crisis Management in the

European Union. An Institutionalist Account of Success

and Failure in Program Countries

Kovács Olivér

Palgrave, Macmillan, 2018, 244 oldal

Azt szokták mondani, hogy egy jó könyvnek alapvetően három szabálya van, viszont senki sem tudja, melyik az a három. Győrffy Dóra kötetéből talán megkísérthetjük beazonosítani ezt a hármat. Először is, a szerző kellő tudományos alázattal nyúl egy releváns kérdéskörhöz. Másodszor, bevallottan nem egy vákuumból jövő és minden előzmény nélküli kutatásra vállalkozik, hanem a bemutatott narratívák ütköztetésére építve egy finomhangolt és újszerű narratívára törekszik, úgy, hogy nyitva hagyja a lehetőséget annak későbbi továbbgondolása előtt. Harmadszor pedig mindent elkövet azért, hogy színvonalas és befogadható művet hozzon létre (világos és jól szerkesztett, a tárgyaltakhoz kapcsolódó bő irodalomjegyzékről és az eligazodást megkönnyítő indexelésről nem is beszélve). A következőkben nagyon vázlatosan bemutatjuk a kötet legfontosabbnak vélt mondanivalóit és teszünk pár szerény észrevételt.

JOGI MELLÉKLET

Az UNCITRAL

nemzetközi kereskedelmi jogi nyelvezete

MILASSIN LÁSZLÓ

Az 1966-ban alapított UNCITRAL (ENSZ Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsága) a nemzetközi kereskedelmi jog modernizációjának, valamint az e területen megjelenő harmonizációs és jogegységesítési törekvéseknek prominens nemzetközi fóruma. Hatása a nemzetközi kereskedelmi normák – egyezmények és egyéb források – előkészítésén és megalkotásán túlmutat, ugyanis az elmúlt évtizedekben az UNCITRAL tevékenysége a nemzetközi kereskedelmi jog egységes nyelvezetének kialakításához is hozzájárult. Az UNCITRAL voltaképpen egy önálló jogi szaknyelvi rendszert, egy metanyelvet alapozott meg, amely egy soknyelvű jogi környezetben nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az egyes jogintézmények, jogi rendelkezések teljesen azonos tartalommal, adekvát módon kerüljenek átültetésre az UNCITRAL jogi eszközeit alkalmazó államok nemzeti nyelveire. Az alábbi tanulmány az UNCITRAL metanyelvét vizsgálja, bemutatja alapsajátosságait, fordítási módszertanát és terminológiai hátterét. Journal of Economic Literature (JEL) kód: F13 International Trade Organizations;

K33 International Law; Z13 Language.