Külgazdaság 2020/9-10

GMU 2.0: felelősség versus szolidaritás?

 Halmai Péter

A Gazdasági és Monetáris Unió elmélyítése az európai integráció kulcsfontosságú ügye. A GMU 2.0 témakörében folytatott viták során jellemzően két megközelítés jelent meg. Azok eltérő álláspontot foglaltak el a szolidaritás és a felelősség közötti kölcsönhatás, a kockázatmegosztás és a kockázatcsökkentés tekintetében. A szolidaritás és a tagállami felelősség valójában ugyanazon érme két oldala. E két álláspont új szintézise révén érdemi előrehaladásra nyílhat mód. A GMU-reform középpontjában a mélyebb gazdasági és pénzügyi unió, a reziliens struktúrák, a kockázatmegosztás növelése és az örökölt kockázat csökkentése állhat. A sikeres integráció inkluzív, szélesen megmagyarázott, megértett és elfogadott reformok révén érhető, illetve mélyíthető el. Mindez nem csak „nagy csomagok” révén lehetséges. Ugyanakkor tisztázást igényel a GMU 2.0 reform tekintetében kritikus tömeget képező intézkedések („kis csomag”) köre. Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F02, F15, F17, F43, F55.

Versenyfutás(ok) Afrikáért – Világgazdasági integráció és marginalizáció?

Pásztor Szabolcs

A tanulmány az afrikai kontinensen belül a szubszaharai országokért folyó legutóbbi versenyfutást mutatja be, és ezt korábbi időszakok nagyhatalmi érdeklődésével veti össze. A módszer komparatív, hasonlóságokat, illetve különbségeket keres, amivel az a célja, hogy általános mintázatot tárjon fel. Az eredmények között arra mutat rá, hogy a világgazdasági centrumok befolyásának növekedése korántsem új jelenség, és azt azonos érdekek mozgatják. A szubszaharai térség függősége a külső piacoktól az utóbbi évszázadokban csak rendkívül csekély mértékben enyhült. A világgazdasági erőközpontok továbbra is nyersanyagbázisként és felvevőpiacként kezelik a régió országait. A versenyfutás ellenére a nagyhatalmi érdeklődés a különböző időszakokban nem tudta érdemben megfordítani a térség világgazdasági marginalizálódásának folyamatát. A világgazdasági erőcentrumot adó országok némileg ugyan átrendezhetik a kereskedelmi erőviszonyokat, a kisebb nyitott gazdaságok számára azonban csak szűkebb mozgástér marad a szubszaharai régióban. Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F54; N17; O10.

Kockázatok a magyar gazdaság szerkezetében

BRAUN ERIK

A magyar gazdaság működésében meghatározó szerepet játszanak a külkereskedelmi kapcsolatok, amelyek közvetítésével a világgazdaságban végbemenő folyamatok jelentős hatást gyakorolhatnak a gazdasági teljesítményre. Ebből adódóan a magyar gazdaság működését tekintve központi fontosággal bír az egyes ágazatok globális értékláncokban elfoglalt pozíciója és az input-output kapcsolatok struktúrája. A tanulmány célja a hazai ágazatok input és output oldali függőségi viszonyainak elemzése, beleértve a külkereskedelmi kapcsolatokban rejlő kockázatok azonosítását a gazdaság stabil működésének szempontjából. Az eredmények szerint a magyar járműipar mellett más hazai ágazatok – így az elektronikai ipar és a gépi berendezéseket előállító ágazat – is jelentős országhatárokon átívelő kitettséggel rendelkeznek. Ezeknek az erős függőségi viszonyoknak a többsége a német gazdasághoz kötődik, azonban néhány ágazat esetében erős függőség tapasztalható Kínától, Olaszországtól, Ausztriától és Dániától is. Journal of Economic Literature (JEL) kódok: C67, O25.

ÚJ KÖNYVEK

A gazdaságpolitika újragondolása és a válság

Stephanie Kelton: The Deficit Myth: Modern Monetary Theory and the

Birth of the People’s Economy

Ábel István

A válság nyomán világszerte felerősödött az igény a gazdaságpolitika kereteinek és a makroökonómiának az újragondolására. A modern monetáris elmélet által képviselt nézetek kerültek előtérbe. E szerint a pénzt az állam teremti, de alapvetően fontos, hogy a monetáris rendszer operatív elemeit és a pénzügyi környezet részleteit ismerje az, aki ebbe beavatkozik. A költségvetésnek technikai finanszírozási korlátja nincs, de a reálgazdasági, az inflációs és az ökológiai korlátokat tiszteletben kell tartani. E korlátok egységes mérlegelésében segít a Godley-típusú makroökonómiai elszámolási rendszer, a stock-flow-konzisztens megközelítés. A kiélezett vitába robbant be Stephanie Kelton könyve, amely a modern monetáris elmélet fiskális összefüggéseit mutatja be közérthetően. Journal of Economic Literature (JEL) kódok: E12, E52, E62.

Jogi melléklet

Szankcionálható-e az árbevételre vetített progresszív adó?

DEÁK DÁNIEL

A dolgozat háttérmagyarázatot ad az árbevételre vetített progresszív tagállami adózást uniós jogi nézőpontból megítélő jogesetekhez. A helyi politikának fontos eszköze lett az ágazati különadók bevezetése, ami részben jelentős költségvetési bevételt jelent, de még fontosabb szempont a gyengébb, de az állam által patronált hazai versenytársak helyzetbe hozása. E politika felveti természetesen a tiltott állami támogatás gyanúját, de úgy tűnik, hogy most a vita számos, az érintett tagállamok számára kedvező európai bírósági döntés után eldőlni látszik. E döntések az érintett országok szakértői köreiben általános meglepetést keltettek, mert az itt élők számára nyilvánvaló a burkolt, de valós állami támogatás. Úgy tűnik, a meglévő uniós eszköztár elégtelennek bizonyult az ágazati különadók esetében a tiltott állami támogatási politika megállítására. A jog egyértelműséget kíván meg, ezért olyan praktikákat, mint amilyeneket a nyilvánvalóan célzott ágazati különadók esetében is megfigyelhetünk, aligha lehet leleplezni, ilyen értelemben pedig a burokban élő uniós bírói fórum képviselője sem hibáztatható. Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F02, H27, K34.


Kategória: 2020. évi számok összefoglalója, Külgazdaság