Innovatív cégek – innovatív finanszírozók
A startupokat finanszírozó tőkepiac működésének nyugati tapasztalatai*
KARSAI JUDIT
Az ígéretes induló cégek finanszírozásban a klasszikus kockázatitőke-alapok mellett az üzleti angyalok, az üzleti akcelerátorok és inkubátorok, valamint a tőkét közösségi finanszírozás útján biztosító crowdfundingplatformok kiemelt szerepet töltenek be. Mivel e piaci szereplők viszonylag újak, működésükről még kevés tapasztalat gyűlt össze. Még nem tudható, hogy e tőkepiac szereplői között végbemenő piaci átrendeződés tartósnak bizonyul-e, különös tekintettel a koronavírus-járványhoz kapcsolódó világméretű recesszióra. Az eddigi tapasztalatok megismerése azonban segítheti a fejletlenebb kockázatitőke-piaccal rendelkező térségekben a startupok megszületését és sikeressé válását az alternatív forrásokat nyújtó tőke, valamint a hozzá kapcsolódó technikai támogatás, hálózatosodási lehetőség, piacismeret és mentorálás révén. A cikk áttekintést nyújt az alternatív tőkefinanszírozást nyújtó intézmények működéséről és fejlődési irányairól, beleértve a közöttük kialakuló együttműködést és versenyt, valamint a finanszírozott vállalkozásokra gyakorolt hatást. Az eddig kirajzolódó tendencia azt jelzi, hogy csökkent az induló és a korai fejlődési stádiumú cégek finanszírozásában a hagyományos kockázatitőke-alapok jelentősége, mivel ezek egyre inkább a már érettebb cégek nagyobb összeget igénylő befektetései felé fordulnak. Ez a folyamat a nagyvállalatok tőkepiaci részvételének sokféle formát öltő hangsúlyosabb megjelenésével, az egyre inkább intézményesülő üzleti angyalok, az üzleti akcelerátorok és inkubátorok nagyobb szerephez jutásával, valamint a tőkét közösségi finanszírozás útján biztosító crowdfundingplatformok kiépülésével járt együtt. Fontos tanulság, hogy a korábbi vállalkozásaikat sikerre vivő alapítók tapasztalataikkal és vagyonukkal az alternatív tőkepiaci szervezetek minden típusában kulcsszerepet töltenek be az induló cégekbe történő tőkebefektetések előkészítésében és végrehajtásában. Így végső soron a startupok sikeres fejlődése és tőkéhez jutása egy önmagát erősítő folyamat eredményeként valósul meg.
Journal of Economic Literature (JEL) kódok: L26, G20, G23, G24.
Kulcsszavak: vállalkozás, startup, sajáttőke-finanszírozás, kockázati tőke, üzleti angyal, akcelerátor, crowdfunding.
Az Európai Unió és Kína: a kiegyensúlyozott kereskedelmi kapcsolatok feltételei
RÁCZ TAMÁS – FARKAS BEÁTA
Az Európai Unió meghatározó kereskedelmi partnere Kína, azonban az uniós külgazdasági stratégiában az utóbbi időben hangsúlyosabbá váltak a gazdasági kapcsolatokkal járó kockázatok és geopolitikai megfontolások. Ez a tanulmány többváltozós lineáris regresszió alkalmazásával tárja fel, hogy az OECD-országok tapasztalatai alapján mely tényezők játszanak meghatározó szerepet abban, hogy a Kínával szembeni importkitettség elkerülhető legyen. Az 1992 és 2018 közötti adatok alapján elvégzett elemzés megerősíti azoknak a tényezőknek a hatását, amelyeket a szakirodalom relevánsnak tart az importkitettség szempontjából. Legnagyobb magyarázóerőt a szabadkereskedelmi megállapodások száma, valamint a közepes és csúcstechnológiájú termékek ipari termelésben elfoglalt arányának növekedési üteme mutatott. Az EU számára ez azzal a tanulsággal jár, hogy egyrészt a jelenlegi protekcionista világtendenciák ellenére érdemes kitartania a szabályalapú szabadkereskedelmi kapcsolatok mellett, másrészt egy sikeresen megvalósított iparpolitikai stratégia döntő jelentőségű a kiegyensúlyozott kínai kereskedelmi kapcsolatok szempontjából.
Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F13, F14, O24.
Kulcsszavak: Európai Unió, Kína, külkereskedelem, importkitettség.
A kapitalizmus változata(i) Brazíliában*
RICZ JUDIT
Az írás a kapitalizmus változatai néven ismert irányzatra támaszkodva elemzi a brazil piacgazdaság működésének főbb intézményi területeit és az azok közötti kapcsolódásokat. A vállalati központú elemzést a politikai rendszer és az állami szerepvállalás vizsgálatával kiegészítve igyekszik a brazil gazdasági fejlődés útfüggőségét jobban megérteni.
A brazil piacgazdaság működésének esettanulmány jellegű elemzése ebben a kiterjesztett elméleti keretben újszerű megközelítést jelent a hazai és nemzetközi szakirodalomban, újszerű elméleti és gyakorlati következtetéseket von le a brazil fejlődési pályára, a tágabb értelemben a későn jövő felzárkózó gazdaságokra és a közepes jövedelem csapdájára vonatkozóan.
Jair Bolsonaro radikális jobboldali populista politikus 2019. évi hatalomra kerülése gyakorlatilag egyetlen üzenetre, a változás ígéretére vezethető vissza. Ezzel szemben a tanulmány legfőbb következtetése szerint a politikai és gazdaságpolitikai változások ellenére a brazil piacgazdaság működési mechanizmusait és logikáját tartósan az állami irányítás, a hierarchikus szerveződés és az informális kapcsolatok dominálják. Az írás amellett érvel, hogy a brazil piacgazdaság sajátos működési elvei még a huszonegyedik század eleji szociális fejlesztő állam idején és a 2012 óta bekövetkezett liberális gazdaságpolitikai fordulat évei alatt is tartósan fennmarad73
JOGI MELLÉKLET
Az Európai Unió Bíróságának a munkavállalói jogállás megtartására vonatkozó újabb gyakorlata
GYENEY LAURA
Az elmúlt években egyre több a munkavállalói jogállás megtartásával kapcsolatos jogeset tűnt fel az Európai Unió Bírósága szociális ellátásokra vonatkozó ítélkezési gyakorlatának horizontján, megkövetelve az eddig periferiálisnak mondható területnek a korábbiaknál jóval mélyrehatóbb elemzését. E vizsgálat különösen indokoltnak tűnik azon politikai és jogi diskurzusok fényében, amelyek manapság a szabad mozgás témakörét övezik, és amelyek fókuszában a szabadon mozgó polgárok számára nyújtott szociális ellátások terén biztosított egyenlő bánásmód kérdése áll.
Jelen tanulmány célja az elmúlt évek vonatkozó joggyakorlatának bemutatása, két e területen mérvadó jogeset: a Tarola- és Saint Prix-döntések elemzése révén. A kérdéses ügyekben hozott ítéletek jól jelzik a gazdaságilag aktív státusz integrációs joganyagban betöltött kiemelt szerepét. Mi több, rávilágítanak a gazdaságilag aktív, illetve inaktív uniós polgári státusz elhatárolási nehézségeiből fakadó kihívásokra, amelyek egyre feszítőbb kérdésként jelentkeznek a szabad mozgás jogterületén.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: K31 Labor Law.
Kulcsszavak: munkavállalói jogállás megtartása, egyenlő bánásmód, szociális juttatások, a munkavállalók szabad mozgása.
tak. Sőt a legújabb politikai és gazdasági változások tükrében az elitista, hierarchikus és az informális kapcsolatokra épülő szerveződés további erősödése várható.
Journal of Economic Literature (JEL) kódok: O10, O54, P16.
Kulcsszavak: Brazília, kapitalizmus változatai, rendszerparadigma, fejlesztő állam, közepes jövedelem csapdája, útfüggőség.
ÚJ KÖNYVEK
Hungler Sára – Gellérné Lukács Éva – Petrovics Zoltán – Dudás Katalin:
Az Európai Unió szociális és munkajoga
ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2020, 296 oldal A szociális és munkajog, bár nem tartozik hagyományosan az Európai Unió által szabályozott területek közé, a közösségi joganyag egyik legdinamikusabban fejlődő területe. Az Európai Unió ugyanis, legfőképpen a 2007–2008. évi gazdasági válságnak a társadalomra gyakorolt hatására adott válaszként, számos olyan intézkedést vezetett be, amelynek célja egyrészt a foglalkoztatáspolitikának és a szociális biztonsági koordinációnak az összehangolása a tagállamok között, másrészt a szabad mozgás jogával élő uniós munkavállalókat megillető egyéni és kollektív szociális és munkajogok biztosítása.