A nominális felzárkózás időben változó összetevői: reálgazdasági és árszintfelzárkózás az Európai Unióban 1995 és 2019 között
OBLATH GÁBOR
Az országok közötti jelentős fejlettségi különbségek árszintkülönbségekkel járnak együtt, és a fejlettségi szintek közeledését – a reálgazdasági konvergenciát – hos – szabb távon az árszintek közeledése kíséri. Bár az egy főre jutó GDP-szintek piaci árfolyamon történő, vagyis nominális összehasonlítása alkalmatlan a fejlettségi különbségek és az országok közötti reálgazdasági közeledés
kifejezésére, a relatív nominális szintek változásának reál- és árösszetevőre való felbontása megmutatja, hogy egy fejletlen ország nominális felzárkózása mennyiben származik abból, hogy az előállított javak egy főre jutó mennyisége relatíve bővült, illetve abból, hogy a javak, azonos pénzben kifejezve, viszonylag megdrágultak. A relatív nominális változások az országok közötti keresztmetszeti, illetve időbeli összehasonlításra szolgáló statisztikák alapján egyaránt felbonthatók ár-, illetve reálösszetevőre, amelyek az Európai Unió (EU) több tagországára nézve eltérő jelzéseket adnak a viszonylagos ár-, illetve reálfelzárkózás alakulásáról. Az alternatív felbontások eredményei azonban megegyeznek abban, hogy az EU közép- és kelet-európai tagországainak gyors nominális felzárkózása 1995 és 2008 között nagyobb részben az euróban kife- 4 Oblath Gábor jezett árszintfelzárkózáshoz (a valuták reálfelértékelődéséhez) köthető. A 2008 utáni időszak nominális elakadása a relatív árszintfelzárkózás megtorpanásának/megfordulásának tulajdonítható: a GDP/fő-vel mért reálfelzárkózás lassult ugyan, de nem állt meg. Journal of Economic Literature (JEL) kódok: E01, F43, O47, O52.
Globalizáció, regionalizáció és a földrajz: a távolság még mindig számít?
LÁNG LÁSZLÓ
E tanulmány vezérfonala a globalizáció és regionalizáció versengése, ami – legalábbis az elmélet szintjén – az ezredforduló környékén vált élessé. A globalizáció visszahúzódni, a regionalizáció tért nyerni látszott, amíg aztán a 2010-es évekre „megérkeztek” (ismét) a nemzetállamok. Mindeközben, a radikális technológiai és kommunikációs változások ellenére, a nemzetközi gazdasági áramlások nem csökkenő mértékben tűntek gravitálni a hazai térségek irányába anélkül, hogy ezt visszatükrözte volna (szó szerint egy-két kivételtől eltekintve) a régiók gazdasági és ennek kereteként biztonságpolitikai együttműködése, illetve ezek intézményesülése. A tanulmány ebben a keretrendszerben, a nemzetközi kapcsolatok, a nemzetközi vagy világgazdaságtan és a földrajz diszciplínáinak határán keres válaszokat, pontosabban tesz fel – későbbi válaszok reményében – kérdéseket. Az írás vélelmezett szaktudományi hozzáadott értéke, hogy nem veszik el a vizsgált nemzetközi mozgások és szintek komplexitásában, hanem képes konkrét hipotézisek megfogalmazására és további kutatási irányok kijelölésére. Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F14, F15, F23, F50.
Oroszország külkereskedelme: a WTOcsatlakozás és a 2014. évi szankciók hatásai
CSONTOS MÁTÉ – UDVARI BEÁTA
Oroszország 2012-ben a Kereskedelmi Világszervezet (WTO) tagja lett, azonban 2014-ben az Ukrajna elleni agressziója miatt több kereskedelmi partnere szankciót léptetett életbe vele szemben. Ezzel olyan folyamatok kezdődtek, amelyek jelentősen befolyásolhatták az ország külkereskedelmét. A fellelt szakirodalmi források a WTO-csatlakozás és a szankciók hatásait külön-külön elemezték. Ezzel szemben ez a tanulmány e két területet összekapcsolta: a kutatási cél annak vizsgálata volt, hogy az orosz WTO-csatlakozás külkereskedelmi hatásait befolyásolták-e, és ha igen, hogyan a 2014-ben bevezetett szankciók. Az elemzés a gravitációs modellre épül, 30 partnerország bevonásával az orosz export és import 85 százalékát fedte le. A tanulmány legfőbb következtetése – a szakirodalmi forrásokkal összhangban – az, hogy a WTO-tagság az orosz exportra pozitív hatást gyakorolt, ezt a hatást nem gyengítették az Oroszországgal szemben életbe léptetett kereskedelmi szankciók. Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F13, F17.
JOGI MELLÉKLET
A force majeure esemény mint mentesülési lehetőség
CSEKŐ KATALIN
Az előre nem látható, elháríthatatlan, objektív külső körülmény, azaz az ún. force majeure mentesítheti a teljesítésben megakadályozott vállalatot szerződésszegésének jogkövetkezményei alól. A Covid–19-járvány globális kiterjedésű korlátozó intézkedései – mint például a légi szállítás leállítása, a határzárak, vagy a különleges engedélyeztetési eljárások bevezetése – jelentős veszteségeket okoztak a nemzetközi ellátási láncok működésében. A cikk a force majeure okokra hivatkozva törölt megrendelésekből vagy késedelmes szállításokból eredő felelősség kérdését gyakorlati szakemberek számára és az ő nézőpontjukból elemzi. A cikk célja, hogy a bemutatott pereset tanulságai, valamint a magyar vállalkozók körében végzett kérdőíves felmérés eredményei segítségével érzékeltesse a force majeure jogelv és szerződéses kikötés, valamint nemzeti szabályozás alkalmazásának lehetőségét és komplexitását. Journal of Economic Literature (JEL) kódok: K220, F190.