KÖRKÉRDÉS
Jön a válság!
Mikor? Milyen? Honnan?
Szerte a világban valóságos válság várótermet rendeztek be maguknak a közgazdászok, ebben hosszasan elidőzve azt latolgatják, milyen előjeleket látnak, azokból milyen jövő következik, vajon lassulást vagy recessziót hoz, és mindez mikor köszönt be.
Mások azt méricskélik, mennyire védettebb ma a világ egy globális recesszióval szemben, mint 2008-ban volt. Megint mások az „új normalitás” jellemzőit gyűjtögetik, és azon merengenek, milyen körülményekre kell a monetáris és a fiskális politikának felkészülnie.
A szerkesztőség végzetes hibának tartaná, ha ebből a globális párbeszédből éppen a Külgazdaság maradna ki.
Ezért arra kértük szerzőinket, osszák meg velünk s olvasóinkkal ezzel kapcsolatos gondolataikat, vágyaikat, félelmeiket és reményeiket! Természetesen bármelyik rész ki lehet ragadni az összefüggések láncolatából.
Szándékaink szerint különös figyelmet fordítanánk a várható magyarországi fejleményekre. Például arra, hogy egy globális turbulencia, dekonjunktúra, recesszió, depresszió (nem kívánt törlendő) esetén milyen veszélyeknek volna, milyen veszélyeknek lehet kitéve az a magyar gazdaság, amely két egymást követő évben öt százalék körüli mértékben bővült?
Antalóczy Katalin – Sass Magdolna: KRÍZIS – A REÁLGAZDASÁG FELŐL?
Csáki György: A RECESSZIÓ VESZÉLYE NEM TÚL KÖZELI
Csillag István -Mihályi Péter: MÉG NAGYOBB A BAJ
Karsai Gábor: MENTS MEG, URAM, ÖNMAGUNKTÓL!
Losoncz Miklós: ENYHÜLŐ RECESSZIÓS FÉLELMEK
Madarász Aladár: NYITOTT TÖRTÉNELEMKÖNYVEK
Mérő Katalin: SZABÁLYOZÁSI KÉTSÉGEK
Molnár Dániel – Regős Gábor – Horváth Diána: MIKOR LESZ VÁLSÁG?
Muraközy László: VÁLSÁGOS VÁLSÁGKEZELÉSEK
Palócz Éva:FOGALMI VÁLSÁGBAN
Petschnig Mária Zita
Várhegyi Éva: VAKSÁG VAGY BÁTORSÁG?
A mélyülő szabadkereskedelem kihívásai a déli Mediterráneumban
SZIGETVÁRI TAMÁS
Az Európai Unió az elmúlt egy évtizedben szabadkereskedelmi egyezmények tucatjait kötötte meg. Ezek az egyezmények nem pusztán a termékkereskedelem útjában álló vámakadályok leépítését jelentik, hanem annál jóval szélesebb, a kereskedelemmel összefüggésbe kerülő más kérdéseket is szabályoznak. Az egyezmények célja, hogy versenyképessé tegyék az Európai Uniót, piacot és befektetési lehetőséget biztosítsanak az európai vállalatok számára. A szomszédos régiók, így a déli Mediterráneum esetében az EU ún. Mély és Átfogó Szabadkereskedelmi Megállapodás megkötését (Deep and Comprehensive Free Trade Agreement – DCFTA) ajánlja fel, amellyel az érintett országok jogrendszerüket az európai minták alapján átalakítva lényegében az európai egységes piac részeseivé és így versenyképes gazdaságokká is válnának. Mindez az EU számára az érintett országok (első körben Marokkó és Tunézia, de hosszabb távon a többi régióbeli ország) jelentette biztonsági kockázatok csökkenését idézné elő. Bár az ún. Mély és Átfogó Szabadkereskedelmi Megállapodás megvalósítása optimális esetben valóban pozitív hatást válthat ki, és elősegítheti a déli mediterrán térség országainak világgazdasági integrációját is, egyelőre azonban a lehetőségeknél nagyobbnak látszanak a kockázatok.
ÚJ KÖNYVEK
Egység a sokféleségben: Európa-képek és -távlatok magyar szemmel. Kovács Lajos Péter (szerk.): Közel-távol Európa (Benczes István)
Példás aktivitást mutat az Éghajlat Könyvkiadó, amely az elmúlt esztendőkben több fontos, mostanra széles körben ismert és idézett kötettel jelentkezett. Tette/teszi ezt akkor, amikor a társadalomtudományi, társadalompolitikai kutatások és kutatók nemcsak állandósuló forráshiánnyal kénytelenek megküzdeni, de sokszor témáik, felvetéseik és következtetéseik relevanciája, sőt létjogosultsága is megkérdőjeleződik. Ha ez a kiadói kiállás ráadásul olyan szakmai tartalommal párosul, mint ami a Közel-távol Európa címmel 2019-ben megjelent kötetre jellemző, akkor azzal egyszerre nyer az olvasó és a tudományos közösség is.
Növekedési stratégiák – Tanulságok és kihívások
Kiss Judit (szerk.): Stratégiaváltás a világgazdaságban – Exportorientáció és/vagy belső keresletre alapozott növekedés (Nagy Péter Artur)
Ez a könyv egy 2015-ben induló és 2018-ban véget érő OTKA-kutatás eredményeként jött létre, amely a kötettel megegyező címet viselte és azt vizsgálta, hogy a 2007–2008-as világgazdasági válság után milyen lehetőségek vannak a gazdasági növekedés beindítására és annak fenntarthatóságára. A téma különösen fontos, mivel a válság után egyértelművé vált, hogy a „nyugati országok” kezdik elveszteni vezető szerepüket a világgazdaságban és egyre nagyobb szerep jut olyan országoknak, mint például Kína vagy India, de ide sorolhatók a BRICS-országok is. Valamennyi említett példa jelen van a kötetben és a szerzők részletesen bemutatják fejlődési pályáikat is. A kutatás vezetője és egyben a kötet szerkesztője Kiss Judit, a szerzők pedig Artner Annamária, Gerőcs Tamás, Szigetvári Tamás, Szunomár Ágnes és Völgyi Katalin, akik mindannyian a KRTK Világgazdasági Intézetének munkatársai.
JOGI MELLÉKLET
Az Európai Unió és az Egyesült Királyság nemzetközi magánjogi kapcsolatrendszere a brexit után
Raffai Katalin
A Külgazdaság
2019. évi 11–12. számában megjelent tanulmányban Horváthy Balázs[1]
részletesen áttekintette az Európai Unió (továbbiakban: EU) és az Egyesült
Királyság közötti nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok alakulását a brexit utáni
időszakban. A jelen tanulmány folytatja az Európai Unió és az Egyesült
Királyság közti viszonyrendszer vázolását, de ezúttal egy másik, a személy- és
vagyonforgalom szempontjából kiemelten fontos terület a nemzetközi magánjogi
viszonyok aspektusából. A nemzetközi magánjogi viszonyok, ahogyan az
elnevezéséből is következik, magába foglalja a magánjogi viszonyok teljes körét
a joghatóságtól kezdve a személyes és családi, dologi, szellemi alkotások,
kötelmi, öröklési jogán keresztül a külföldi határozatok elismeréséig és
végrehajtásáig. A tanulmány, igazodva a szakfolyóirat profiljához, valamint az
előző számban megjelent tanulmányhoz kizárólag a polgári és kereskedelmi, és
azon belül a kötelmi jogviszonyok nemzetközi kapcsolatrendszerét tekinti át az
EU és az Egyesült Királyság között.
[1] Horváthy [2019].