A tartalomból:
Palócz Éva – TÓTH ISTVÁN JÁNOS: A 2002. évi bérnövekedés okai
Darvas Zsolt: Nagymértékű reálfelértékelődések nemzetközi összehasonlítása
Ifj. Simon György: Gazdasági reformok Romániában
Minikörkérdés a nyugdíjrendszerről. Válaszolnak: Augusztinovics Mária, Bod Péter, Matits Ágnes, Mihályi Péter, Simonovits András
EURÓPAI UNIÓ: Nacsa Beáta – Seres Antal: A rugalmas munkaidő és az éves munkaidő-elszámolás
ÚJ KÖNYVEK: Az átmenet gazdaságpolitikái (Ádám Zoltán)
Világgazdasági rendszerek és bizonytalanság (Szentessy Krisztián)
JOGI MELLÉKLET: Dr. Vörös Imre : Az áruk (ingó dolgok) nemzetközi adásvételéről szóló Bécsi Egyezmény és jogalkalmazási gyakorlata: az egyezmény hatálya, általános rendelkezései és a szerződés megkötése
Július-augusztusi számunk
első két cikke egy-egy, a hazai gazdaságban 2001-ben és 2002-ben végbement rendkívül fontos és meglepő folyamathoz kapcsolódik. Az első cikk szerzői azt vizsgálják, miért emelkedett 2001-ben és 2002-ben a versenyszférában a költségvetési szektorhoz csaknem hasonló, viharos mértékben a bérszínvonal, aminek következménye az átlagos reálbéreknek a gazdaság teljesítményénél és a termelékenységnél három és félszer gyorsabb emelkedése lett. A szerzők egy kérdőíves felmérésre 1693 cégtől érkezett válaszra támaszkodnak e kérdés vizsgálatában. – Szintén erőteljes, és hatásában a versenyképességet a béralakuláshoz hasonlóan negatív irányban befolyásoló folyamat volt ugyanebben az időszakban a forint felértékelődése. Második cikkünk szerzője nem közvetlenül a hazai változásokat teszi cikke középpontjába, hanem nemzetközi vizsgálódás irányában terjeszti ki a témát: a világban a legutóbbi időben végbement nagymértékű felértékelődések összehasonlító elemzését végzi el. – A gazdasági folyamatokat tekintve különös érdeklődésre számot tartó országokról szerzőnk, a KSH vezető tanácsosa, már egész sorozatnyi cikket írt. Az utóbbi időben a rendszerváltó országok kerültek sorra, a legújabb, most megjelenő írás Romániával foglalkozik. A cikk körképet ad az EU-csatlakozáshoz egyre közelebb kerülő országban végbemenő alapvető gazdasági folyamatokról, reformokról, a piacgazdasági intézmények kialakításáról, megerősödéséről. – Sajátos műfajú írások következnek ezután: lapunkban idén januárban és februárban megjelent, a hazai nyugdíjreform elemzésére, értékelésére vállalkozó cikkhez kapcsolódóan kértünk három fontos kérdésre választ a téma jeles szakértőitől. A Minikörkérdésre öt válasz érkezett, ezek különböző megközelítéssel és hangvétellel adnak újabb gondolatokat e fontos ügy továbbgondolásához. – Az Európai Unió rovatunkban megjelenő cikk széleskörű, interjúk és esettanulmányok sorának feldolgozásán alapuló kutatás eredményeit foglalja össze; tárgya a rugalmas munkaidőrendszerek Európai Uniós és hazai bevezetése, alkalmazása. A rugalmas munkaidő alkalmazásának fő tendenciái közé tartozik az éves munkaidőkeret bevezetése, a munkaidőre vonatkozó törvényes szabályozás előírásainak fokozatos oldása, és ezzel összefüggésben a dolgozók érdekeit védő új előírások megjelenése a munkajogi szabályozásban. A szerzők a tapasztalatokról szólva kiemelik a foglalkoztatásra és a munkavállalókra való hatást, és külön tárgyalják a hazai agrárgazdaságban és az építőiparban kialakult sajátosságokat. – Könyvrovatunk első írása neves svéd közgazdásznak Anders Aslundnak az átalakuló országok gazdaságpolitikáiról írt átfogó könyvét elemzi, értékeli. A szerző az átalakulás radikális reformprogramjainak híve. Recenzensünk bíráló megállítása szerint „Aslund sok más elemzőhöz hasonlóan egy univerzálisan érvényesnek tekintett ideáltípushoz viszonyítja a gazdaságpolitikai döntéseket, anélkül, hogy különösebb figyelmet szentelne megszületésük társadalmi-politikai környezetének”. – Elvont és bonyolult témában, a komplex rendszerelmélet közgazdaságtani alkalmazásában tett kísérlet eredménye az a tanulmánykötet, amellyel könyvrovatunk következő írása foglalkozik. A könyv szerzője egy, a természettudományokban kiforrott módszertani keretet próbál meg a világgazdasági problémák rendszerszerű elemzésére felhasználni. Tanulmánykötete, mint recenzensünk megállapítja, „jelentős szerepet játszhat a komplex rendszerelmélet hazai elfogadásában”, „kiindulópontul szolgálhat további kutatások számára”, „széleskörű egyetemi hasznosítása kikerülhetetlen”.