CSÁKI GYÖRGY – HERNÁDI ANDRÁS: Kína és India: a világgazdaság új lokomotívjai?
NÉMETH DÁVID: A kínai árfolyam-politika kérdései
ERDEY LÁSZLÓ: A működőtőke-áramlás az internalizáció elméletének tükrében
TUDOMÁNYOS TÁJÉKOZTATÓ: Az Európai Foglalkoztatási Stratégia és a magyar foglalkoztatáspolitika
ÚJ KÖNYVEK: Kornai János: A gondolat erejével (Győrffy Dóra)
JOGI MELLÉKLET:
BASSOLA BÁLINT – ZUBRICZKY BARBARA: A vevői erő (buyer power) és a beszerzési ár alatti értékesítés (sales below cost) versenyjogi megítélése a nemzetközi tapasztalatok tükrében
KÖNYVSZEMLE: Thea Kuppens, Henriëtte Prast & Sandra Wesseling (szerk.): Banking Supervision at the Crossroads (Dr. Osman Péter)
Május-júniusi számunk
túlnyomó része világgazdasági folyamatnak, mégpedig a harmadik évezred kezdetén talán leginkább figyelemreméltó regionális átalakulásnak, Kína viharos ütemű térnyerésének elemzése. Kína határozott világgazdasági nyitással, a külföldi működő tőke óriási ütemű beáramlásával és a beruházások ezzel összefüggő, elképesztő (évi 30-50 százalékos) bővülésével alapozta meg nemzetközi súlyának a globális erőviszonyok módosulását előrevetítő növekedését. Ennek következményeként a GDP termelésében és a világexportban aránya egyre jelentősebb. Május-júniusi számunk első cikke Kína mellé helyezi India fejlődésének vizsgálatát is, ami érdekes összehasonlításokra ad lehetőséget. Indiában a mai napig is fékezik a külföldi működő tőke beáramlását különböző korlátozások. Az ipar helyett exportjában a szolgáltatások növekedése játszik fontos szerepet, a fejlettebb országokból ide kihelyezett tevékenységek (outsourcing) révén. Mint cikkünk szerzői megállapítják, a kormányzat által is támogatott hagyományos protekcionizmusban a szakszervezetek és az indiai munkaadók kiváló partnernek bizonyulnak. Mindez – más tényezők mellett – bizonyára szerepet játszik abban, hogy Kína rendkívüli növekedési ütemétől Indiáé jóval elmarad. – A kínai exportot a beáramló fejlett, igen termelékeny technika és az alacsony bérek mellett a kormány árfolyam-politikája is segíti: a jüan árának alacsonyan tartása. A fejlett országok – elsősorban az Egyesült Államok – a kereskedelmi mérlegüket sújtó és egyes iparágakat végzetesen elsorvasztó kínai exportnyomás miatt élesen bírálják Kína árfolyam-politikáját. Ez teszi különösen időszerűvé második cikkünket, amely teljes egészében a kínai árfolyamrendszerrel foglalkozik, távlatos megfontolásokkal, elméleti megközelítést is alkalmazva, a feltételezhető változások külső és belső hatását is mérlegelve. – Világgazdasági folyamatokat vizsgál következő cikkünk is, közelebbről: azok elméleti vetületét. A multinacionális cégek világméretű előretörése, különösen a high-tech iparágakban, a vállalatokon belüli és vállalatok közötti kapcsolatok eltérő típusait, sokrétű rendszerét hozta létre. Ez a feltételek és az érdekek különbözőségére épülő bonyolult háló korán felkeltette a közgazdasági elmélet tudósainak érdeklődését. Ma már a különféle fogalomrendszerek és tipológiák letisztulnak, és ezek alapján fontos összefüggések, tendenciák közelebbi elemzése folyik. Cikkünk a működőtőke-áramlást az internalizáció elméletének tükrében vizsgálja. – Tudományos tájékoztatónk a Kopint-Datorg Konjunktúra Kutatási Alapítvány által szervezett konferenciáról szól. Az előadások, korreferátumok sora és a vita az Európai Foglalkoztatási Stratégia és a hazai foglalkoztatáspolitika összefüggéseivel, a magyar munkaerőpiac jellemzőivel és a ráható tényezőkkel foglalkozott. – „Új könyvek” rovatunkban a mai magyar közgazdasági tudomány és közélet kiemelkedő, nemzetközi hírű személyiségének, Kornai Jánosnak a tudomány világában szokatlan műfajú könyvét, eddigi életpályáját elemző, élvezetes és gondolatébresztő önéletírását mutatjuk be Olvasóinknak.