Külgazdaság 2007/11-12

INOTAI ANDRÁS: Az Európai Unió és Kína gazdasági kapcsolatai

ELEKES ANDREA – HALMAI PÉTER – UZONYI GYÖRGYNÉ: Az élelmiszer-biztonság közgazdasági hatásai

GYŐRFFY DÓRA: Szabályok és választások: a költségvetési politika mozgástere az Európai Unióban

BOTOS KATALIN: Árfolyamok és egyensúlytalanság

ÚJ KÖNYVEK: Piacok, globalizáció, harmadik út. Lányi Kamilla válogatott tanulmányai (Greskovits Béla)
A bőség kosarának illúziójától a nagy kalap valóságáig –
A magyar jóléti rendszer funkcióváltozásai – Szalai Júlia: Nincs két ország…? Társadalmi küzdelmek az állami (túl)elosztásért a rendszerváltás utáni Magyarországon. (Koltay Jenő)

JOGI MELLÉKLET: DR. SZABÓ SAROLTA: Az alapvető szerződésszegés és a vevő elállási joga az áru vagy az okmányok fogyatékosságáért a Bécsi Vételi Egyezményben

ÚJ KÖNYVEK: David Osborne & Peter Hutchinson:
A kormányzás ára. Hatékonyabb közszolgáltatások megszorítások idején (Dr. Osman Péter)

November-decemberi számunk első cikkében

Inotai András az Európai Unió és Kína gazdasági kapcsolatainak alaku-lását elemzi, figyelemmel a legutóbbi évek áruforgalmi tendenciáira, a kétoldalú kereskedelem intézményi kereteire, a külkereskedelmi árualapok technológiai jellemzőire és a várható tendenciákra. A szerző – a kétoldalú tőkeforgalom folyamataira is tekintettel – az együttműködés és az ellenőrizhető verseny kettősségén alapuló külkapcsolati stra-tégia kialakítását sürgeti. Elekes Andrea, Halmai Péter és Uzonyi Györgyné írása az élelmiszer-biztonsági előírások fejlődésének élelmiszer-kereskedelemre gyakorolt hatását elemzi, széles körű feldolgozását adva a kérdés nemzetközi irodalmának. Győrffy Dóra cikke a 2002 és 2006 közötti magyarországi fiskális politikai folyamatokat elemezve teszteli a Gazdasági és Monetáris Unióhoz való csatlakozás kényszerének szabályozó és fegyelmező erejére vonatkozó politikai-gazdaságtani elméletet. Botos Katalin tanulmánya az Egyesült Államok világgazdasági helyzetének és pénzügyi egyensúlyi folya-matainak elemzése nyomán az amerikai gazdaságpolitika előtt álló kihívásokat mutatja be. Számunkat két nemrégiben megjelent kötethez kapcsolódó írás zárja: Greskovits Béla a Külgazdaságban gyakran publikáló egykori mester, Lányi Kamilla válogatott tanulmányait tartalmazó kötetet mutatja be, Koltay Jenő pedig Szalay Júlia új – a magyar jóléti rendszer funkcióváltozásait elemző – munkáját elemzi. Olvasóinknak, szerzőinknek és lektorainknak békés, boldog karácsonyt és sikeres új évet kívánunk. Reméljük, jövőre is számíthatunk a figyelmükre és együttműködésükre!

Külgazdaság, LI. évf., 2007. november–december (4–37. o.)

Az Európai Unió és Kína gazdasági kapcsolatai

INOTAI ANDRÁS

A 21. század első évtizedének talán legjelentősebb világkereskedelmi változása az EU–Kína kapcsolatokhoz köthető. 2005-től Kína az EU legjelentősebb külső szállítója, 2007-től pedig az EU vált Kína legjelentősebb értékesítési piacává. A 2002 és 2006 közötti időszakban az EU exportja Kínába több mint 80 százalékkal bővült, míg importja 115 százalékkal nőtt. A gazdasági kapcsolatok jogi kereteit mindmáig az egyre inkább túlhaladottnak tekinthető és még 1985-ben megkötött kereskedelmi és kooperációs szerződés, továbbá a Kína WTO-tagságából fakadó jogok és kötelezettségek határozzák meg. A kétoldalú kereskedelmet hatalmas kínai többlet jellemzi, hiszen az EU kínai viszonylatú kivitele alig egyharmadát fedezi a megfelelő importnak. Ennél is lényegesebb, hogy – az európai sztereotípiákkal ellentétben – a kínai export egyre inkább igényesebb termékekből áll, amelyek közepes szintű technológiát testesítenek meg, és szinte minden ágazatban jelen vannak. Jellemző, hogy csak az EU-ba irányuló kínai gépexport értéke 50 százalékkal haladja meg az EU teljes kínai viszonylatú kivitelét. A működőtőke-forgalomban ma még meghatározó az EU fölénye, ami egyébként nagymértékben befolyásolja az EU-ba irányuló kínai exportot is, hiszen annak árualapját jelentős mértékben nyugat-európai cégek kínai érdekeltségei termelik meg. A következő években azonban a tőkeforgalom is egyre inkább kétirányú utcává válik. Ennek a szuverén kínai állami alap megjelenése és a körülötte kibontakozó EU-szintű vita csak az első állomása. Mind a két szereplő világgazdasági jelentősége, továbbá az áruforgalom volumene, rendkívüli dinamikája, nem kevésbé pedig a tőkeforgalom kétoldalúvá válása messzemenően indokolja új partneri stratégia kidolgozását, amely egyszerre alapul az együttműködésen és az ellenőrizhető versenyen. Ez mind az EU-ban, mind Kínában a legfontosabb nemzetközi prioritások között szerepel.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: F02, F1, F21, F15, O57.

*E cikk része a Miniszterelnöki Hivatal és az MTA Világgazdasági Kutatóintézete közötti, 2006 nyarán megkötött kínai stratégiai kutatás keretében készült átfogó tanulmánynak. Inotai András, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének igazgatója. E-mail cím: ainotai@vki.hu

Külgazdaság, LI. évf., 2007. november–december (38–59. o.)

Az élelmiszer-biztonság közgazdasági hatásai

ELEKES ANDREA – HALMAI PÉTER – UZONYI GYÖRGYNÉ

Az élelmiszer-kereskedelemben a nemzetközi versenyképesség szempontjából egyre nagyobb jelentőségűek a minőségi, higiéniai és egészségügyi követelmények, amelyek akár „piacra lépési” korlátot is jelenthetnek. A cikk az élelmiszer-biztonság kérdéskörét közgazdaságtani szempontból vizsgálja, különös figyelmet fordítva az intézkedések nemzetközi kereskedelemre gyakorolt hatásaira. Bár az élelmiszer-biztonsági szabályok általában a hazai és külföldi termelőkre egyaránt vonatkoznak, mégis fennáll a rejtett vagy bújtatott protekcionizmus lehetősége, ami a kereskedelmi partnerek között konfliktushoz vezethet. A konfliktusok feloldása során vizsgálni szükséges egyrészt a szabályozás tudományos megalapozottságát, másrészt a nemzetközi kereskedelemre gyakorolt hatását. Abban mindenki egyetért, hogy az élelmiszer-biztonsági előírások hatással vannak a nemzetközi kereskedelemre, ám a hatások mérése meglehetősen bonyolult feladat. Alapvetően két megközelítés jellemző: a kereskedelmi és a jóléti. Bármelyik megközelítést alkalmazzuk, a lényeg a költségek és a szabadabb kereskedelemből származó nyereségek szembesítése. A konfliktusok kezelése bilaterális és multilaterális keretek között egyaránt megvalósulhat. A multilaterális kereteket a WTO Állat- és Növény-egészségügyi Megállapodása szolgáltatja, amelynek hatékonysága több szempontból is vitatott. A vitás ügyek számának csökkenését, a nemzeti szabályozások harmonizációját hosszabb távon a nemzetközi szabványok széles körű elterjedése eredményezheti.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: F13.

* A cikk az OTKA 37309., 43381. és 49316. számú programok támogatásával készült. Uzonyi Györgyné, a Szent István Egyetem, GTK, Európai Tanulmányok Intézetének egyetemi docense. Elekes Andrea, a Szent István Egyetem, GTK, Európai Tanulmányok Intézetének egyetemi docense. E-mail cím: elekes.andrea@gtk.szie.hu Halmai Péter, egyetemi tanár, a Szent István Egyetem, GTK, Európai Tanulmányok Intézetének intézetigazgatója. E-mail cím: halmai.peter@gtk.szie.hu

Külgazdaság, LI. évf., 2007. november–december (60–76. o.)

Szabályok és választások: a költségvetési politika mozgástere az Európai Unióban

GYŐRFFY DÓRA

A cikk Magyarország példáján vizsgálja azt a kérdést, hogy a Gazdasági és Monetáris Unió (GMU) költségvetési szabályozása mennyiben képes ellensúlyozni a demokráciákra jellemző túlköltekezési hajlamot és mennyiben jelent valós korlátot a tagállamok költségvetési politikájában. Bár az általános vélekedés szerint a Gazdasági és Monetáris Unió szabályai, legfőképpen a maastrichti feltételek komoly ösztönzőt jelentenek a költségvetési stabilizációra, a cikk rámutat, hogy a rendszerben egyidejűleg komoly erkölcsi kockázat is van, ami az eredeti célok ellenében hozzájárulhat a kiigazítás késleltetéséhez, és laza fiskális politikára ösztönözhet. Mivel a hiteles kikényszerítés felté¬telei hiányoznak, ezt a problémát az Európai Unió még szigorúbb szabályozás révén sem lenne képes orvosolni, ami azt jelenti, hogy a hosszú távon fegyelmezett költségvetési politika csupán a politikusok és a választók belátáson alapuló elkötelezettsége esetén valósulhat meg. Amennyiben ez hiányzik, a költségvetési kiigazítás csupán időszakos eredményeket hozhat – különösen az euróövezeti csatlakozást követően.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: F33, H62.

* A cikk egy korábbi változatához fűzött értékes észrevételekért hálás vagyok Csaba Lászlónak és anonim bírálómnak.

Külgazdaság, LI. évf., 2007. november–december (77–86. o.)

Árfolyamok és egyensúlytalanság

BOTOS KATALIN

A világ súlyos egyensúlyi zavarokkal küzd. Az USA fizetési mérlege tartósan passzív, nemzetközi adósságai nőnek, Kína ezzel szemben aktív kereskedelmi és fizetési mérlege következtében hatalmas dollártartalékokat halmoz fel. Ehhez nagyban hozzájárul a jüan tartós alulértékeltsége. A jelenség egyre komolyabb gondot jelent az Egyesült Államok számára is. Amerikai kutatók szerint a jüan minimálisan 10 százalékos felértékelődése lenne kívánatos annak érdekében, hogy az egyensúlyhiányok mérséklődjenek. Ha ezt a kínai hatóságok masszív devizaintervencióval továbbra is akadályozzák, akkor Kína az USA Pénzügyminisztériuma szerint valutamanipulációval, s ezáltal burkolt exporttámogatással vádolható. Ez mind az IMF, mind a WTO szabályaival ütközik. Azt javasolják az amerikai kutatók, hogy a multilaterális intézmények lépjenek fel Kína eme magatartása ellen. Ha ettől vonakodnak, akkor az USA egyéni akciókra – szankciókra – kényszerül. Ugyanakkor az USA-nak is költségvetési korrekciót kell végrehajtania annak érdekében, hogy a belföldi keresletet visszafogja. Csak ebben az esetben lenne reális egy, a külső egyensúlyon javító exportnövekedés jelentős belső infláció nélkül. Ez azt jelenti, hogy az 1998–2001-es időszakban elért szerény szufficitet kell újra célul kitűzni a költségvetésben. Az Egyesült Államok ikerdeficitje csak együttes, külső-belső gyógymóddal kúrálható.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: F 33, F13, H62, F 59.

* A cikk nem tükrözi a leadása – 2007. július vége – óta bekövetkezett jüan (renminbi) árfolyamváltozásainak következményeit.

David Osborne & Peter Hutchinson: A kormányzás ára. Hatékonyabb közszolgáltatások megszorítások idején

Alinea Kiadó – IFUA Horváth & Partners, 2006

Rendkívül kényes, ugyanakkor számunkra is különösen fontos és aktuális témáról szól ez a könyv. A közszolgáltatások finanszírozásának biztosítása mind égetőbb problémává válik a fejlett világ legtöbb országában, nálunk is. Ezek a szolgáltatások nélkülözhetetlenek a társadalom biztonságos működésének fenntartásához, nélkülözhetetlenek a polgárai túlnyomó hányadának létbiztonságához, így nem is lehet kérdéses, vajon szükség van-e reájuk. Azt viszont mindenhol rendkívül alapos, körültekintő és legfőképpen felelősségteljes mérlegeléssel kell(ene) eldönteni, hogy meddig terjedjen a társadalom érdekében – és szükségképpen annak a költségén – gyakorolt állami gondoskodás, hogyan tartható fent e szolgáltatások finanszírozása, és hogyan hozható a működőképességet biztosító összhangba azok tényleges tartalma az állami költségvetés teherbírásával.

Kategória: 2007. évi számok összefoglalója, Külgazdaság