SASS MAGDOLNA – SZALAVETZ ANDREA – SZANYI MIKLÓS: Klaszterfejlődés: három európai klaszter tapasztalatai
WISNIEWSKI ANNA: Az európai uniós csatlakozás hatása a költségvetési redisztribúció alakulására Lengyelországban
ALVINCZ JÓZSEF: Az Európai Unió új agrártámogatási rendszerének várható földpiaci hatásai
TÓTH ÁKOS: A tagállamok szerepe az Európai Unió kultúrpolitikájának formálódásában
INTERJÚ: „Ezt így tovább nem lehet” – Beszélgetés Szalai Júlia szociológussal a jóléti rendszer hibáiról (Kovácsy Tibor)
JOGI MELLÉKLET: HORVÁTHY BALÁZS:
A támogatott importtal szembeni fellépés keretei az Európai Unióban
ÚJ KÖNYVEK: Roger Lowenstein: Tőzsdeguruk tündöklése és bukása (Dr. Osman Péter)
Május-júniusi számunk
első cikke a klaszterfejlődés európai tapasztalatait elemzi egy osztrák, egy ír és egy észt klaszter jellemzői alapján. A Sass Magdolna, Szalavetz Andrea és Szanyi Miklós által jegyzett tanulmány különösen fontos tanulságokkal szolgálhat a magyar gazdaságnak a vállalatközi együttműködés viszonylag alacsony fokával jellemzett, helyi alapú szegmensére vonatkozóan, bár az észt infokommunikációs klaszter működési mechanizmusainak bemutatása azt jelzi, hogy a bizalom hiánya nem csak magyar sajátosság. Wisniewski Anna tanulmánya 1990-től kíséri figyelemmel a lengyel államháztartás átalakulását, különös tekintettel az uniós csatlakozásból következő államháztartási kényszerekre és lehetőségekre. Bár az 1999-es alkotmányos reform államháztartási keretrendszere, a dinamikus gazdasági növekedés és a szerkezeti reformok eredményének köszönhetően a lengyel költségvetés mára teljesíti a 3 százalékos maastrichti deficitkritériumot, a problémák struktúrája és hosszú távú megoldásuk lehetséges módozatai nagyban hasonlítanak a hazaiakhoz. Alvincz József tanulmánya a magyarországi tulajdoni, birtok- és üzemi struktúrából kiindulva veszi számba azokat a hatásokat, amelyeket az Európai Unió Egységes Gazdatámogatási Rendszerének 2009-re tervezett hazai bevezetésétől várhatunk. Tóth Ákos tanulmánya a kultúrafinanszírozás és a kulturális szféra szabályozása terén kialakult európai modelleket elemzi, azt vizsgálva, hogy az Európai Unió kultúrpolitikai aktivizálódásának eredményeképpen milyen „közösségiesedési” folyamatok figyelhetők meg a kulturális élet intézményi kereteinek terén. Számunkat egy, az Amaro Drom című lap által Szalai Júlia szociológussal készített interjú újraközlése zárja. Kitüntetett jelentőségét az interjúalany – lapunk hasábjain is recenzált – tavalyi kötete kapcsán feltett kérdések időszerűsége adja: mit lehet kezdeni a társadalmi egyenlőtlenségek újratermelődését megakadályozni képtelen magyar szociálpolitikával, és ezen belül hogyan érdemes gondolkodni a sok százezres roma kisebbség társadalmi helyzetének alakításáról?