KOJUNKTÚRAELEMZÉSEK 2009 TAVASZÁN:
Az ECOSTAT Kormányzati Gazdaság- és Társadalomstratégiai Kutató Intézet elemzése és prognózisa (Belyó Pál)
A GKI Gazdaságkutató Zrt. elemzése és előrejelzése 2009-re (Karsai Gábor)
A KOPINT-TÁRKI Zrt. elemzése és prognózisa (Gém Erzsébet)
A Magyar Nemzeti Bank elemzése és prognózisa (Csermely Ágnes)
A Pénzügykutató Zrt. elemzése és prognózisa (Petschnig Mária Zita)
A Pénzügyminisztérium elemzése és prognózisa (Haraszti Katalin)
VINCZE JÁNOS: Az érintett piac meghatározása a Holland Versenyhivatal gyakorlatában
TUDOMÁNY-, TECHNOLÓGIA- ÉS INNOVÁCIÓPOLITIKA: BORSI BALÁZS – UDVARDI ATTILA: Innovációpolitika hogyan? Kis- és középvállalati tükör 2007-ben
VISZT ERZSÉBET: Az innovatív szolgáltatások globalizálódása és versenyképessége
ÚJ KÖNYVEK: Back to the Future… – Milyen legyen Magyarország nemzetközi fejlesztéspolitikája? (Teszler B. István)
JOGI MELLÉKLET: A dömping mint a jogi szabályozás tárgya (Horváthy Balázs)
ÚJ KÖNYVEK: Richard Bookstaber: A Demon of Our Own Design – Markets, Hedge Funds, and the Perils of Financial Innovations (Dr. Osman Péter)
Pomogyi László: Magyar alkotmány- és jogtörténeti kéziszótár (Dr. Osman Péter)
Március-áprilisi számunk
lapunk szokásos tavaszi konjunktúrakörképével indul: hat államigazgatási intézmény, illetve kutatóműhely elemzését közöljük a magyar gazdaság helyzetéről és kilátásairól. A szokásosnál jelentősen nagyobb bizonytalanságot tartalmazó előrejelzések 3,5 és 6 százalék közötti GDP-visszaesést prognosztizálnak az idei évre, a kedvezőtlen külső környezetben rendkívül szűk gazdaságpolitikai mozgásteret tartva lehetségesnek. Az óriási reálgazdasági áldozatok pozitív hozadéka az egyensúlyi mutatók számottevő javulása lehet, ami – megfelelő gazdaságpolitika alkalmazása esetén – a korábbinál ígéretesebb, makrogazdaságilag jobban megalapozott pályára helyezheti a következő évek fejlődését. A tanulmányok sorát Vincze János cikke nyitja, amely a holland gazda-sági versenyhivatal által alkalmazott „érintett piac” fogalmat elemzi. A tanulmány az élvonalbeli labdarúgókluboktól a garnélarák-halászokig tekinti át a piaci szereplők piackorlátozó magatartásának eseteit és a rá adott versenyhivatali válaszokat. Tudomány-, technológia- és innovációpolitika rovatunk ezúttal három tanulmányt kínál az olvasónak. Borsi Balázs és Udvardi Attila cikke a magyar kis- és középvállalati szektor elemzéséből levonható innovációpolitikai következtetéseket összegzi. Viszt Erzsébet az innovatív szolgáltatások globalizálódása révén a magyar gazdaság előtt megnyíló lehetőségekkel foglalkozik. Számunkat Teszler B. István recenziója zárja, amely egy, a nemzetközi fejlesztéspolitika fejleményeit és Magyarország számára kívánatosnak tartott irányait összefoglaló kötettel foglalkozik.
Külgazdaság LIII. évfolyam, 2009/3-4. (4-47. o.)
Konjunktúraelemzések 2009 tavaszán
BELYÓ PÁL, KARSAI GÁBOR, GÉM ERZSÉBET, CSERMELY ÁGNES, PETSCHING MÁRIA ZITA, HARASZTI KATALIN
A különböző gazdaságkutató intézetek, bankok, minisztériumok minden év tavaszán közreadják előző évi gazdasági helyzetértékelésüket és prognózisukat. A sajtó többnyire csak a legfontosabb gazdasági mutatókról ad tájékoztatást, és igen röviden számol be az értékelésről, az intézetek által készített vaskos tanulmányok pedig nem mindig jutnak el az érdeklődőkhöz. Ezért 2001 óta közöljük ezekből az értékelésekből, illetve prognózisokból a rövid összefoglalókat. A legújabb elemzések a 2008 őszétől elmélyülő pénzügyi válság és gazdasági visszaesés következményeit tekintik át. Körképet adnak a válsághelyzet megítéléseiről, bemutatják a várható fejlemények elemzésekben is visszatükröződő bizonytalanságát.
Külgazdaság LIII. évfolyam, 2009/3-4. (48-67. o.)
Az érintett piac meghatározása a Holland Versenyhivatal gyakorlatában
VINCZE JÁNOS
A cikk áttekinti és elemzi azt, hogy a Holland Versenyhivatal milyen módszereket alkalmazott az ún. érintett piac meghatározásakor. Az érintett piac meghatározása ma az összefonódási ügyeknél követelmény, míg más típusú eseteknél is gyakran használatos. A Holland Versenyhivatalban az érintett piac mélyreható kutatáson alapuló meghatározásánál bármilyen információt felhasználnak, többek között más versenyhatóságok piacdefinícióit is. Végső célnak az SSNIP-teszt megvalósítását tekintik, illetve ha ez nem alkalmazható, akkor annak valamilyen kvantifikálható minőségromlási megfelelőjét. A kritikus veszteségek kiszámítását is fontosnak tartják, de nem tekintik az SSNIP-teszt helyettesítőjének. A múltbeli adatok felhasználásán túl nagy hangsúlyt fektetnek az előretekintésre, kérdőívek segítségével megpróbálják a piaci stratégiát (a feltételes döntések sorozatát) feltérképezni, amelyben sokat segítenek a modern kérdőíves technológiák.
Külgazdaság LIII. évfolyam, 2009/3-4. (68-100. o.)
Innovációpolitika hogyan? Kis- és középvállalati tükör 2007-ben
BORSI BALÁZS – UDVARDI ATTILA
Az APEH társasági adóbevallási adatai alapján mintegy 360 kis- és középvállalat körülbelül 10 milliárd forintot költött K+F-re 2006-ban. A cikk elsőként ennek a sok esetben sikeres és exportorientált vállalatnak az ágazati, regionális, tulajdonosi és méretmegoszlását, K+F intenzitását és versenyképességét vizsgálja. E vállalati szegmenssel jelentős részben átfedve 2007-ben 57 innovatív vállalatot kerestek meg a szerzők, hogy összegezzék a hazai innovációpolitikáról alkotott véleményüket. Az innovatív vállalatok álláspontját érdemes megfontolni, mivel az APEH-adatok elemzése szerint létszám- és exportnövekedési potenciáljuk sokszor magasabb, mint az egyéb vállalatoké. A felmérési eredmények alapján elsősorban az innováció egyes keretfeltételeiről és a közvetlen kormányzati beavatkozás célszerű irányairól ismertetik a szerzők a kutatás megállapításait.
Külgazdaság LIII. évfolyam, 2009/3-4. (101-113. o.)
Az innovatív szolgáltatások globalizálódása és versenyképessége
VISZT ERZSÉBET
Az információs és kommunikációs technológiák fejlődése óriási lehetőséget terem-tett egyes üzleti szolgáltatások globalizálódásának. Ezt elsősorban az USA és egyes ázsiai országok, főleg India használták ki eddig. Az internet elterjedtsége, a rugalmas – a képezhető és nyelvet beszélő (mindenekelőtt fiatal diplomás) – munkaerő kínálata globális komparatív előnyt biztosít Magyarország számára ezen a piacon. Ezen felül a kedvező földrajzi elhelyezkedés – például a közelség Németországhoz – is hozzájárul ahhoz, hogy számos multinacionális vállalat Magyarországra szervezze ki tevékenységét. Ugyanakkor – habár vannak már sikertörténetek – általában még kevéssé használják ki a magyarországi kis- és középvállalatok a szolgáltatások exportjában az internet alkalmazása révén rejlő lehetőségeket. A jelenlegi válság nyomán nyilván fel fog erősödni a verseny, és az átrendeződés sürgetővé teszi, hogy a magyar vállalkozások is új exportpiacokat találjanak. Az ország komparatív előnyeiből fakadó lehetőségek kiaknázását a gazdaságpolitikának mindenekelőtt további liberalizációval és deregulációval kell segítenie.
JOGI MELLÉKLET: A dömping mint a jogi szabályozás tárgya
HORVÁTHY BALÁZS
A dömpinget mint vállalati magatartást különbözőképpen értelmezi a közgazda-ság-tudomány és a jogtudomány. Általánosságban a közgazdaságtan a dömpinget előnyös és ésszerű tevékenységnek értékeli a gazdasági szereplők szemszögéből, míg a jogi megközelítés e jelenségre mint tisztességtelen gyakorlatra tekint és megteremti a dömpingellenes intézkedések feltételrendszerét. A tanulmány nem reflektál a közgazdaság-tudomány nézőpontjára, de annak általános látásmódját és a jogtudománnyal fennálló kapcsolatát elemzi a bevezető szakaszaiban. Az ezt követő rész megkísérli áttekinteni a dömping szabályozásának megjelenését a nemzeti jogok szintjén, valamint a multilaterális szabályozás keletkezését elemzi. Ezt követően az olvasó betekintést nyerhet az Európai Unió dömpingellenes sza-bályozásába. Végül a tanulmány arra a következtetésre jut, hogy habár nagy va-lószínűséggel az aktuális Doha-forduló a WTO dömpingszabályait csak a felszínt érintően fogja módosítani, az átfogó reform a közeli jövőben nem lesz elkerülhető. Ennek más tényezők mellett oka a globalizáció folyamatából eredő problémák, valamint számos olyan fontos globális kérdéskör, mint a környezet és nemzetközi kereskedelem összefüggései.