Külgazdaság 2015/7-8

Quo vadis rajnai kapitalizmus? A német szociális piacgazdaság modelljének jövője: esélyek és dilemmák

ANTALÓCZY KATALIN – NASZÁDOS ZSÓFIA

A szerzők a cikkben a német szociális piacgazdaság modelljének fenntarthatóságát, fejlődési útjait, átalakulásának lehetőségeit tanulmányozzák három indikátorcsoport vizsgálatával. Elsőként Németország fő makrogazdasági mutatóinak elemzésével mutatják be az ország aktuális gazdasági teljesítményét és közpénzügyi viszonyait. A második indikátorcsoportban a német gazdaság termelési szerkezetét és külkereskedelmi rendszerének sajátosságait, illetve ezzel összefüggésben a beruházási ráta alakulását vizsgálják. A cikk harmadik elemzési szakaszában a legfontosabb társadalmi és demográfiai mutatók felhasználásával arra keresik a választ, hogy hosszabb távon milyen esélyei lehetnek a sokak által példaértékűnek tekintett „rajnai modellnek”, azaz a német szociális piacgazdaság modelljének. A vázolt elemzési metódussal több célnak igyekeznek meg felelni: egyrészt minél részletesebb és átfogóbb képet adni a német gazdasági rend működéséről és struktúrájáról, másrészt bemutatni, hogy az egyes gazdasági, pénzügyi alrendszerek és társadalmi indikátorok között milyen mélyebb összefüggések érhetők tetten. Végül pedig az eurózóna és az Európai Unió jövője szempontjából is kulcsfontosságú, hogy a felmerülő kihívásokat hogyan kezeli Németország.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: E20, E60.

Európai elektronikai munkamegosztás: válság utáni váltás?

SASS MAGDOLNA

Öt új EU-tagország: Csehország, Észtország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia a kétezres években egyre fontosabb szereplője lett az európai elektronikai ipari munkamegosztásnak. Az új kapacitásokat létrehozó és régi kapacitásokat ide telepítő multinacionális cégek helyi leányvállalatai a legfontosabb iparági szereplők. A válság különösen nagy mértékben sújtotta az elektronikai ipart, erőteljes nyomás nehezedett a vállalatokra versenyképességük növelése érdekében. A cikk azt vizsgálja, jelentkeztek-e a válság után új trendek és folyamatok az európai elektronikai termelés tagországok közötti megoszlásában. Bemutatja, hogy a válság alatt az öt vizsgált ország részesedése kissé nőtt az európai elektronikai ipari külföldi közvet- lentőke-befektetésekből, a termelésből és kisebb mértékben a hozzáadott értékből is, és feltehetően enyhén csökkenteni tudták az importált inputokra való támaszkodásuk mértékét is. Ugyanakkor egyes régi EU-tagországok részesedésnövekedése ennél sokkal jelentősebb volt. Így egyik fő következtetésünk, hogy az európai elektronikai ipar szerkezetváltása folytatódott, sőt gyorsult a válság alatt, és valamelyest irányt is váltott, s immáron jóval inkább az egyes EU-tagországok egyéni versenyképességi előnyeit és hátrányait és eltérő elektronikai specializációikat tükrözi.

Economic Literature (JEL) kód: F21, L64, O14.

Fenntarthatóság és növekedés: a Stern-jelentés és az irányított technológiaváltás modellje

BERLINGER EDINA – LOVAS ANITA

A cikkben a szerzők a Stern-jelentésből kiindulva vizsgálják a fenntarthatóság és a gazdasági növekedés összefüggéseit. Bemutatják, hogy a jelentést övező vita fókuszában főként a diszkontáláshoz használatos hosszú távú elvárt hozam állt, majd ütköztetik a különböző szerzők véleményeit az alkalmas diszkontráta megválasztá- sát illetően. Ezután bemutatják Acemoglu és szerzőtársai [2012] irányított techno- lógiaváltás-modelljét, amely általánosított keretet szolgáltat a vita megértéséhez és a lehetséges válaszok rendszerezéséhez. A modell fontos jellemzője az, hogy az innováció nem exogén adottság, hanem a modell leg fontosabb belső változója. Meg- lepő módon ebben az elméleti keretben a diszkontráta lényegében irreleváns. Végül ismertetik az irányított technológiaváltással kapcsolatos újabb fejleményeket és kri- tikákat, amelyek főként a paraméterértékekre és az optimális állami beavatkozási formákra koncentrálnak.

Journal of Economic Literature (JEL): G18, H23, O33, Q56.

A reálopciós értékelés inputjainak számszerűsítése

SZŰCS BALÁZS ÁRPÁD

A legtöbb vállalat, illetve vállalati projekt értékét jelentősen növeli az a tény, hogy a vezetők folyamatosan döntéseket hozhatnak, így a működés rugalmasan alkalmazkodhat az esetlegesen megváltozó környezethez. Ezt a rugalmasságot azonban a hagyományos DCF-modelleknek nem céljuk kezelni. Ezeket a reálopciónak nevezett lehetőségeket mégis érdemes figyelembe venni az értékelés során, amelynek egyik lehetséges módja a pénzügyi opcióárazás módszertanának alkalmazása az adott helyzetben. Az elmélet ismerete mellett ilyenkor szükségünk van számszerű inpu- tokra, melyek a szokásos módszerek esetén az alaptermék jelenlegi értéke, a kötési árfolyam, a kockázatmentes kamatláb, a futamidő és a volatilitás. Míg a pénzügyi opciók esetén ezek viszonylag könnyen meghatározhatóak, reálopcióknál sokszor az sem rögtön egyértelmű, hogy hogyan értelmezzük ezeket. A cikk ezt a problémát mutatja be részletesen, konkrét megoldási javaslatokat kínálva a reálopciós elemzés során alkalmazott opcióárazás bemeneti változóinak értelmezése és számszerűsítése terén, különös tekintettel a volatilitás értékének megbecslésére.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: G12.

EUtörök vámunió: működik-e a „török modell”?

SZIGETVÁRI TAMÁS

Az Európai Unió és Törökország közötti vámunió szoros, de instabil kapcsolatot je- lent a két fél között, amely a döntéshozatal aszimmetriájára épül. Bár a vámuniónak kétségkívül pozitív hatása volt a török gazdaságra, az EU kereskedelempolitikájának aktuális folyamatai megkérdőjelezik a jelen formában történő fenntarthatóságát. A török csatlakozási tárgyalások megakadása felveti a lehetséges alternatívák kérdését. A cikk az EU–török vámunió előnyeit és problémáit elemzi, és a török mo- dell alkalmazhatóságának kérdését vizsgálja más EU-n kívüli szomszédos államok esetében. Bár a vámuniónak számos előnye van a szabadkereskedelmi megállapodá- sokhoz képest, az EU kereskedelempolitikájának egyoldalú adaptálása kockázatos elköteleződést jelenthet. A török modell és az EU–török kapcsolatok jövője azonban messze túlmutat a kétoldalú kapcsolatokon.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: F15, F59.

Jogi melléklet

A nemzetközi vámjog intézményeinek jogharmonizációja

PARDAVI LÁSZLÓ

 A nemzetközi vámjog fokozatos harmonizációja, az egyes vámjogi intézmények sza- bályozásának összehangolása napjaink egyik látványos jogi eredménye. A joghar- monizáció elsősorban a vámeljárások összehangolása, a vámtarifák, származási szabályok és a vám alapjának meghatározására vonatkozó szabályoknál tapasztal- ható. A tanulmány ismerteti a GATT–WTO és a Vámegyüttműködési Tanács égisze alatt megkötött egyezmények jogharmonizációs vonásait, de kitekint az ENSZ és az Európai Unió e tárgykörben született jog forrásaira is. A vámtarifák egységesítése körében a szerző bemutatja a Vámegyüttműködési Tanács nómenklatúrájának és az Új Harmonizált Áruleíró és Kódrendszernek jogharmonizációs hatásait. A származási szabályok és a vámérték meghatározásának egységesülő szabályainak vizsgálata is a GATT–WTO rendszer rendelkezéseinek bemutatásával valósul meg, majd a szerző javaslatot tesz a nemzetközi vámjog jogrendszerbeli besorolására is.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: K390 Other Substantive Areas of Law: Other.

 

Kategória: 2015. évi számok összefoglalója, Külgazdaság