WILLIAM J. BAUMOL (1922–2017)
A költségkór (cost disease) és a támadható piac (contestable markets) fogalmak megalkotójának emlékére
A 20. század egyik legnagyobb közgazdász egyénisége, William J. Baumol távozott.
Rendkívül termékeny tudós-szerző volt, több mint ötszáz cikket jegyzett a közgazdaság-tudomány egészen széles spektrumában. Még a kilencvenes éveiben is dolgozott, a Princeton Egyetem professzoraként rendkívül gazdag akadémiai életpályát futott be, neve többször is bekerült a Nobel-díjra felterjesztett tudósok végső – rövid – listájára. E legnagyobb elismerést azonban már nem kaphatja meg. Életrajza sem hétköznapi. New York Dél-Bronx kerületében született, állami egyetemen szerezte főiskolai diplomáját. Még a középiskolában olvasta Marx A tőkéjét, talán a kifejezetten baloldali beállítottságú szülők sugallatára. A vaskos kötet felkeltette érdeklődését a közgazdaságtan iránt, és egy életre oda is kötötte. A hírneves London School of Economicsban megvédett PhD-disszertációja védésének körülményei is szenzációszámba mentek (ti. Baumol saját elbeszélése szerint a védés egy közel ötórás beszélgetésben, a gyakran látogatott Reform Klubban, whiskey és szóda mellett zajlott, ahol Marcus Fleming volt az LSC által meghívott külső vizsgáztató).
A tudomány a politika szolgálóleánya?
(Adalékok)
VOSZKA ÉVA
Az alkalmazott közgazdaságtan teóriáinak változásait a kuhni paradigmaelméletben elhelyezve több sajátosságot láthatunk. Egyfelől a váltás a természettudományokra építő modellhez viszonyítva kevésbé éles, a régi és az új hosszabb ideig is egymás mellett élhet, sőt a visszafordulás sem kizárt. Másfelől a változások fontos mozgatórugói nem annyira a tudományon belüli, mint inkább azon kívüli tényezők, döntően társadalmi-gazdasági válságok – és ez teremt közvetlen kapcsolatot az elmélet és a politika között. A cikk a szakirodalom nagy részével egybehangzóan amellett érvel, hogy a kapcsolat nem egyirányú, nem szimpla megrendelő-szállító viszony, hanem kölcsönhatás. De a teória nem számíthat arra, hogy torzításmentesen alkalmazzák: a politika a maga működési szabályai szerint átformálja, felülírja az elméleti rendszereket. A politikai kereslet és a tudományos kínálat összehangolásának mechanizmusai ráadásul erős ösztönzést adnak arra, hogy az elmélet irányt mutató szerepe a legitimáló szerep felé forduljon, megteremtve a „korrumpált tudomány” közegét.Journal of Economic Literature (JEL) kód: B 20, R 61, H82.
A technológiai közösségi finanszírozás trendjei
KUTI MÓNIKA – HORNYÁK MIKLÓS
A pénzügyi piacokon a közösségi finanszírozás (crowdfunding) a digitális transzformáció egyik dinamikusan fejlődő területe. Innovatív ötletek és korai fázisú vállalkozások számára nyújt alternatív forrásgyűjtési lehetőséget – tömegek megszólításával – internetes platformokon keresztül többféle üzleti modell szerint. Empirikus kutatásunkhoz azért választottuk a Kickstartert, mert az egyik legismertebb nemzetközi jutalomalapú crowdfunding platform, ahol az ötletgazdák a virtuális térben szűkebb és tágabb közösségektől gyűjthetnek pénzt saját projektjeik megvalósításához. A támogatóktól kapott összegnek el kell érnie egy minimumot ahhoz, hogy a platform az ötletgazda számára átutalja a pénzt. A sikeres kampány után a projektgazda kötelessége, hogy az összegyűjtött forrásból létrehozott termékeket a támogatók számára postai vagy egyéb úton eljuttassa. A hazai és nemzetközi crowdfunding-szakirodalom fontosabb elméleti kereteinek felvázolása után a cikk a Kickstarter platform technológiai projektjeinek trendjeit tekinti át. A sikeres technológiai kampányok átlagos mérete a legnagyobb az összes kategóriához képest, a projektgazdák földrajzi eloszlását tekintve domináns az amerikai és angol kampánykezdeményezők jelenléte. A sikeres kampányok átlagos túlfinanszírozottságának mértéke az USA-ból indított kampányok esetén a legmagasabb. A kampányok lejáratában április–májusban és július–augusztusban láthatók erőteljesebb csúcsok. Számos külföldi kutatás is alátámasztja, hogy a sikeres kampányok esetén magasabb a frissítések száma. A technológiakategórián belül a projektgazdák 80 százaléka csupán egyetlen kampányt indított a platformon. Journal of Economic Literature (JEL) kód: F36, G19, 016.
A külkereskedelem akadályainak számszerűsítése egy magyarországi élelmiszer-gazdasági
külkereskedelmet vizsgáló gravitációs modellben
SZÉKELYHIDI KATALIN
Az utóbbi évtizedekben a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok elmélyítése és az egymás közötti korlátok csökkentése egyre hangsúlyosabbak. Egyre több kereskedelmi megállapodás, egyezmény születik országok között, a meglévő integrációk pedig egyre csak bővülnek. Ez a folyamat napjainkban sem áll meg, hiszen világszerte folynak a tárgyalások lehetséges kereskedelmi egyezmények megkötéséről. Éppen ezért érdekes kérdés annak vizsgálata, hogy milyen tényezők játszanak szerepet egy-egy ország külkereskedelmi tevékenységében, illetve hogy a létrejövő integrációk és az ennek során leépítésre kerülő vámok és nem vámjellegű akadályok mekkora hatással vannak az országok külkereskedelmére. A tanulmányban Magyarország élelmiszer-gazdaságának külkereskedelmét modellezem gravitációs modell segítségével, amelynek legjelentősebb újítása, hogy egy olyan változót is alkalmazok benne, amelyet az eddigi kutatások során még nem alkalmaztak. A mutató a nemzetközi kereskedelem legfőbb korlátait, a vámokat és nem vámjellegű akadályokat számszerűsíti egyetlen indexben. A modell eredményei alapján a mutató a jövőben hosszú idősoron használható lehet a külkereskedelmi termékforgalom magyarázatában. Journal of Economic Literature (JEL) kód: C51, F15.
ÚJ KÖNYVEK
Lehetőségek és nehézségek: barangolás a zöldenergia-beruházások útvesztőjében
Policy Guidance for Investment in Clean Energy Infrastructure: Expanding Access to Clean Energy for Green Growth and Development
OECD Publishing, 2015, Párizs
A könyv a zöldenergiához kapcsolódó befektetések elősegítése érdekében íródott, az ehhez kapcsolódó nehézségek, akadályok feltérképezésére és a lehetséges megoldások ismertetésére vállalkozik. Legfontosabb célja, hogy általános eszköztárat állítson össze és mutasson be, amelyből minden döntéshozó kiválaszthatja az adott ország és technológia esetén leginkább megfelelő elemeket. Ezek alkalmazásával előmozdítható az energiaszektor „zöldítése”, vagyis a fosszilis tüzelőanyagok használatának, illetve ezen keresztül a szén-dioxid-kibocsátásnak a csökkentése.
JOGI MELLÉKLET
A magyar nemzetközi magánjog megújulása – néhány észrevétel a nemzetközi magánjogi
törvény újrakodifikálásáról, különös tekintettel a törvény általános részére
RAFFAI KATALIN
április 4-én az Országgyűlés elfogadta az új nemzetközi magánjogi törvényt, amely 2018. január 1-jétől felváltja a jelenleg hatályos nemzetközi magánjogi törvényerejű rendeletet. A tanulmány a következő témákra fókuszál: a régi nemzetközi magánjogi törvényerejű rendelet felülvizsgálatának okai, új elméleti koncepciók megjelenése a 21. századi magyar nemzetközi magánjogban, az új nemzetközi magánjogi törvény megalkotásának közel kétéves folyamata, a törvény szerkezete és a fontosabb változások az általános kollíziós jogintézményekben a régi kódexhez képest.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: K3; K33.
A CMR fuvarlevél kitöltése, annak hiányosságaihoz fűződő jogkövetkezmények elemzése
a magyar bírósági joggyakorlat tükrében
JEZERNICZKI KATALIN
A cikk első része a nemzetközi árufuvarozási szerződés és a szállítmányozási szerződés elhatárolásának, a fuvarozási szerződés és a fuvarlevél viszonyának, valamint a fuvarlevél tartalmi elemeinek és a fuvarlevélhez kapcsolódó megdönthető vélelmeknek az elemzését, míg a második része a fuvarlevél egyes tartalmi elemeinek hiányosságaihoz fűződő jogkövetkezményeknek az elemzését tűzte ki célul. A tanulmány a vonatkozó magyar bírósági joggyakorlat kronologikus elemzésének mentén kívánja felhívni a figyelmet a jelen kor nemzetközi árufuvarozási szerződésben is megjelenő sajátosságaira és a bírói joggyakorlat olykor téves jogértelmezésére. A tanulmány a kor sajátosságaira tekintettel felvet néhány megfontolandó tézist például a CMR egyezmény módosítására, kiegészítésére nézve, valamint latolgatja az esetleges e-fuvarlevél bevezetésének kérdését.* Journal of Economic Literatura (JEL) kód: K – Law and Economic; K12 – Contract Law; K33 – International Law.