Körkérdés a recesszió és infláció dilemmájáról
Körkérdés Recesszió vagy infláció? Vagy más választás is van?
Az euróövezeti infláció 2021 tavaszán lépte át az Európai Központi Bank középtávú célként megjelölt kétszázalékos küszöbértékét, azóta százalékpontról százalékpontra araszolt felfelé. 2022 októberében 10,6 százalékon tetőzött (az előző év azonos időszakához viszonyítva), viszont novemberben megtört a lendület. Az Egyesült Államokban nagyjából ugyanakkor kezdődött az árszínvonal-emelkedés, mint Európában, 2022 júniusában 9 százalék volt a csúcs, azóta folyamatosan mérséklődik, novemberben 7,1 százalékra csillapodott.
A felszálló ágban a központi bankok sokáig hezitáltak, halogatták a szigorítást, nem akarták megtörni a koronavírus-járvány után beindult, bizonytalan alapokon álló fellendülést. Márciusban azonban a Fed kamatemelési ciklusba kezdett, júliusban pedig az Európai Központi Bank is kilépett az alapkamat mínuszos tartományából. Mindazonáltal nem követték Paul Volcker akkori Fed-elnök 1979-es receptjét, hogy drasztikus kamatemeléssel recessziót idézzenek elő, és hatalmas növekedési áldozatot elszenvedve törjék le az inflációt. Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke még májusban is elzárkózott a monetáris szigorítástól, azt nyilatkozta: ha ma kamatot emelünk, azzal nem fogjuk csökkenteni az energia árát. Az EKB mozgásterét az elmúlt krízisek folyamán felhalmozódott államadósságok is szűkítették: ha gyorsan és erőteljesen szigorít, a recesszión kívül azt is kockáztatja, hogy megrendíti a túlzottan eladósodott államok fizetőképességét, Olaszországgal az élen. Mindeközben az euróövezeti infláció szétnyílt, Málta és a balti államok között 15 százalékpontos vagy azt is meghaladó különbség állt elő. Ez pedig az egységes monetáris politika eredményességével kapcsolatban is felvetett bizonyos aggályokat. Az őszi hónapokban az EKB vezetői arról nyilatkozgattak, hogy nő a recesszió valószínűsége, Jerome Powell Fed-elnök pedig úgy fogalmazott: „a puha landolás esélye valószínűleg csökken, és senki sem tudja, hogy ebből recesszió lesz-e, és ha igen, mekkora”. A régi receptkönyvből ismert pozitív reálkamat nem tűnik reálisan alkalmazható eszköznek.
Arra kértük a Külgazdaság szerzőit, hogy a kérdéskör bármelyik részterületéről fejtsék ki álláspontjukat, írják meg véleményüket. Ezt néhány kérdéssel igyekeztünk segíteni.
Bő fél évtizede a tudós elmék némelyike a régi tankönyvek kihajítását javasolta, új monetáris elmélet született, a koronavírus-járvány idején a költségvetési költekezés veszélyeit is bagatellizálták. Most a bizonytalankodásokon is átüt, hogy célszerűbb leporolni a klasszikusokat, mint megfeledkezni róluk. De kiket? Melyek az infláció fő összetevői, mi benne a háború és a szankciók szerepe? Indokolatlanul késett-e a kamatemelés, vajon alkalmas eszköz lehet-e a külső sokkok által előidézett infláció megfékezésére? Van-e optimális megoldása az infláció kontra recesszió dilemmának? Miképp lehet a reálgazdasági folyamatokba történő beavatkozásokkal (ársapkákkal, szociális és egyéb támogatásokkal, célzott beruházásokkal, nemzetközi együttműködéssel) enyhíteni a veszteségeket? Kialakulhat-e a helyzet kezelésére valamiféle szakmai konszenzus?
Magyarország 2022 novemberében az európai inflációs toplista élére került, annak ellenére, hogy a kamatemelési ciklust globálisan is elsőként a Magyar Nemzeti Bank kezdte meg. Szeptemberben elsőként is zárta volna le. Hogyan értékelhetők a folyamatok? Melyek a fő okai a hazai inflációnak, a forint erőteljes leértékelődésének? Valóban megbomlott-e a monetáris és a fiskális politika egyensúlya? Melyiknek mekkora mozgástere maradt? Mikorra csillapodhat az infláció és milyen áron? Elkerülhető-e a recesszió? Milyen szerepük lehet a recesszió elkerülésében az uniós forrásoknak?
A válaszok 2023. január 4. és február 12. között érkeztek szerkesztőségünkbe.
Válaszolnak:
Antalóczy Katalin, Sass Magdolna: Fagyos szelek idején • Benczes István: Feltételes szabadulás • Bod Péter Ákos: Megkésett magyar alkalmazkodás stratégiai fordulatok idején • Csaba László: Új világgazdasági korszakváltás? • Csáki György: Recesszió és/vagy infláció? • Halmai Péter: Posztcovid infláció, gazdaságpolitikai mix az euróövezetben • Herczog László: Infláció vs. Ellentételezés • Karsai Gábor: Recessziót vagy inflációt? Egyiket se! De mindkettő elkerülhetetlen • Király Júlia: Mi jön az andalító tízes évek után? • Molnár Dániel, Regős Gábor, Horváth Diána: Infláció vagy recesszió? Ez itt a kérdés? • Muraközy László: A Kondratyjev-hullám fodrai • Nagy Katalin: Játék túlélésre • Palócz Éva: Az inflációs csata európai tájképe: magyarország elesett • Petschnig Mária Zita: 2022: határozott inflációerősödés, főként belső okokból •Pleschinger Gyula: Na de mi lesz jakob kowalskival? • Trippon Mariann: Az infláció tünet, nem maga a betegség • Vakhal Péter: Kísértet járja be európát… • Várhegyi Éva: Hiteltelen politika, beragadó infláció