A magyar kkv-szektor térbeli szerkezetének vizsgálata irányított statisztikai eszközök segítségével
VAKHAL PÉTER
Telephelyválasztásuk során a hazai kis- és középvállalkozások sokkal nagyobb súllyal veszik figyelembe a lokális tényezőket, mint a nagyvállalatok. A tanulmány azt vizsgálta, hogy a hazai kkv-térszerkezet megragadható-e az égtájak szerinti eloszlással. A témával foglalkozó hazai tanulmányok elsősorban gravitációs modellt alkalmaznak, ami azonban leggyakrabban csak egy erővektort képes megjeleníteni, holott a vektorok száma végtelen, csupán az erő mértéke változik. Ahhoz, hogy az összes irány megjeleníthető legyen, a hazai közgazdasági szakirodalomban kevésbé ismert körkörös statisztikai eszköztárt alkalmaztuk, és a magyar kkv-k pénzügyi adatait elemeztük. Ezzel a módszerrel a hazai gazdasági térszerkezet olyan új vetületét lehet megjeleníteni, ami más metódussal nem lehetséges, így új elemzési lehetőségek tárulnak fel. Az eredmények szerint az ország középpontjából kiindulva a kkv-térszerkezetben inkább az észak–dél ellenpólus dominál, mintsem a kelet–nyugati, ahogy arra több hazai térszerkezeti kutató is utal. Mindez azzal magyarázható, hogy az ország középpontjából figyelve a főváros északnyugati irányú koncentrációt eredményez, ami a legtöbb kkv-szegmensben érvényesül. A körkörös eloszlások északi dominanciája akkor is érvényre jut, ha Budapestet eltávolítjuk a mintából, ami tovább erősíti az észak–dél polarizáció jelenségét. Ez a konfiguráció csak néhány ágazat esetén módosul, például a szálláshely-szolgáltatások esetén, ahol konkrét földrajzi szempontok érvényesülnek a székhelyválasztásban.
TUDOMÁNYOS TÁJÉKOZTATÓ
Deglobalizáció és változó értékláncok?
Értelmezési kísérlet a technológiai ciklusok kontextusában
SZANYI MIKLÓS
Egyes becslések szerint a globális értékláncok bonyolítják le a világkereskedelem 30-50 százalékát. Ezek a hálózatok a globalizáció viszonyai között a gazdasági működés kiemelt szervezeti modelljévé váltak. Elterjedésük sebességét a világkereskedelem mellett a külföldi közvetlen tőkebefektetések forgalmának bővülése is jelezte. 2008 után mindkét folyamat megtorpant. Egyes vélemények szerint ez az értékláncok és a globalizáció folyamatának visszafordulását jelzi. Más vélemények szerint csupán a folyamatok lassulása figyelhető meg. Ez a cikk amellett érvel, hogy a globális értékláncok átalakítása a 2008 utáni gazdasági sokkok és gazdaságpolitikai trendváltás ellenére korlátozott maradt. Az adatsorok trendjében látható változást legalább ennyire befolyásolta a kialakulóban lévő új internetalapú gazdasági paradigma térnyerése. Az új paradigma fő üzleti modellje ugyanis már nem a hagyományos globális értéklánc, hanem a platformgazdaság. Ennek a terjeszkedése nem kötött a világkereskedelmi forgalom vagy a külföldi közvetlen befektetések bővüléséhez. Ezt az érvet támasztja alá az is, hogy az értékláncok mutatószámainak csökkenését elsősorban az amerikai gazdaságra vonatkozóan lehet tapasztalni. Az új műszaki-gazdasági paradigma itt fejlődik a leggyorsabban, a legtöbb platformalapú cég amerikai.
TUDOMÁNYOS TÁJÉKOZTATÓ
Az állam által hajtott elektromobilitás: az állam szerepe a kínai elektromosautó-ipar fejlesztésében
SZUNOMÁR ÁGNES – PERAGOVICS TAMÁS – AGNIESZKA MCCALEB – WENXUAN SONG
A tanulmány a kínai állam szerepét vizsgálja az elektromosautó-ipar versenyképességének alakításában. Felismerve az erőforrás-intenzív növekedés és az arra alapozó hazai gazdasági növekedés fenntarthatatlanságát, a zöldátmenet előmozdítása érdekében a kínai állam aktívan támogatja a feltörekvő iparágakat. Az elektromosautó-ipar jó példa ezekre az erőfeszítésekre. Az ökológiai modernizáció és az állami iparpolitika elméleteire támaszkodva a tanulmány bemutatja azokat a kínai politikákat és terveket, amelyek előmozdítják ennek az iparágnak a fejlesztését. Az állam és az ipar kooperációja az elektromos autók (EA) területén lehetővé teszi, hogy a gazdasági jólét továbbra is a Kínai Kommunista Párt teljesítményének és legitimitásának sarokköve maradjon, miközben csökkenti Kína gazdasági felemelkedésének a környezetre gyakorolt terhelését, továbbá hozzájárul az ország globális verseny- képességének növeléséhez, ráadásul mindezt egy technológiaintenzív iparágban. A tanulmány több vállalatról is közöl adatokat, ugyanakkor egy vállalat – a BYD – példáján demonstrálja a kínai támogatási rendszer működését, a kínai EA-ágazat tágabb értelemben vett helyzetét is. A tanulmány megállapítása szerint a kínai állam globális vezető pozícióra és a teljes értéklánc uralására törekszik, ennek érdekében pedig megkeresi a legerősebb szereplőket a hazai piacon, függetlenül azok tulajdonosi struktúrájától, majd kiválasztja a legerősebbeket, és azokat szubvencionálja, azonban e szubvenciókat idővel fokozatosan kivezeti, hogy elkerülje a járadékvadászatot.
VÉLEMÉNY
Gazdaságunk alkalmazkodása ütemkésésekkel, 2020–2023: helyzetértékelés és kilátások
BOD PÉTER ÁKOS
Gazdasági teljesítményünket különös hullámzások jellemezték 2019 után, részben külső hatásokra, jelentős részt viszont belső gazdaságpolitikai okokból, valamint a kialakult gazdaságszerkezet következményeként. Az elemzés kitér világgazdasági környezetünk alakulására, majd a magyar gazdasági folyamatokat formáló belső tényezőket vizsgálja. A politikai és szabályozói ráhatások nyomán a gazdaság a szükségesnél később reagált lényeges változásokra, a térségi normákhoz képest jelentősen egyensúlyhiányossá vált a turbulens években. Az alkalmazkodás hatásfokát és időbeliségét rontja a gazdasági szerkezet, amelyben az utóbbi évtized alatt megnőtt a tőke- és anyagigényes üzleti tevékenységek súlya. A 2023 utáni új szakasznak kritikusan fontos kérdése, hogy Magyarország a kialakult szerkezetével miként tud alkalmazkodni az európai térség új makrogazdasági normáihoz, valamint a kibontakozó technológiai, geopolitikai, klimatikus és társadalmi változásokhoz.
ÚJ KÖNYVEK
Recenzió
Bod Péter Ákos: Gazdasági fejlődés és tudás. Esszék az üzleti kultúra, értékek, oktatás kapcsolódásairól (Gondolat Kiadó, Budapest, 2023, 200 oldal) című könyvről
FIKÓ LÁSZLÓ
A kötetben a szerző a témáról korábban publikált cikkeire támaszkodva a fejlett nyugati országokhoz történő gazdasági felzárkózás tényezőit tárja fel. A több évtizeddel ezelőtt megjelent cikkek is megdöbbentő időszerűségről tesznek tanúbizonyságot. A kötet legfontosabb megállapítása az, hogy egy ország felzárkózási törekvéseinek sikerét a polgári értékrend társadalmi beágyazottsága és az emberi tőke fejlettsége határozza meg.
JOGI MELLÉKLET
Közép- és Kelet-Európa beruházás- és exportösztönzési stratégiája, különös tekintettel a V4-ek változékony jogi környezetére
SZALAI ILDIKÓ
A Lisszaboni Szerződés fokozottabb uniós hatásköri rendje, majd az Európai Unió Bírósága által 2018. március 6-án a szlovák szállal rendelkező Achmea-ügyben hozott döntése következtében a nemzetközi beruházásvédelmi jog uniós viszonylatban jelentős változáson megy keresztül, ami valamennyi tagállam gazdaságpolitikájára hatással van. A tanulmány a Magyarország, Lengyelország, Csehország és Szlovákia beruházás-ösztönzési és -védelmi stratégiájára ható uniós szabályozási környezetet elemzi jogi szempontból. Ezek a közép- és kelet-európai államok egyben a visegrádi csoport tagjai, így vizsgálat tárgya, hogy az EU-ba betagozódott, szubregionális szinten szerveződő országcsoport érdekei milyen mértékben érvényesültek és érvényesülhetnek az uniós szabályozás alatt.