A tartalomból:
KÖRKÉRDÉS: az EU-csatlakozás várható közvetlen hatásairól – III. rész.
Válaszolnak: Antalóczy Katalin, Botos Katalin, Fertő Imre, Inotai András, Karsai Gábor, Karsai Judit, Kiss Judit, Máté Dániel, Petschnig Mária Zita, Rába András, Richter Sándor, Sass Magdolna, Várhegyi Éva
HAMAR JUDIT: A feldolgozóipar versenyképes-ségének főbb tényezői. Több változós adatelemzés sztochasztikus módszerekkel
ÚJ KÖNYVEK: Surányi Sándor: Források, népesedés a globális gazdaságban (Gyenge Zoltán)
JOGI MELLÉKLET: DR. LELOCZKY KÁLMÁN: A Kínai Népköztársaság fizetési biztosítékokra vonatkozó törvénye
DR. BOTTKA VIKTOR: A jogkimerülés az EU jogában
Márciusi számunk
első felét a hazánk EU-csatlakozásáról szóló Körkérdés harmadik része adja. Ez alkalommal a szerzői lista egy oldalra billen: a folyamatokat kutatóintézetekben és egyetemeken figyelemmel kísérő és tanulmányozó közgazdászok válaszai sorjáznak egymás után. (Egyetlen kivétel a pénzügyminisztérium szóvivőjének lapzártakor beérkezett hozzászólása.) Többen vizsgálják azokat az analógiákat és eltéréseket, amelyek a korábban csatlakozók és a most csatlakozás előtt álló tíz ország helyzetében mutatkoznak. Néhányan új rendszerváltásnak minősítik az előttünk álló éveket, az egyik hozzászóló például kifejezetten a „két rendszerváltás” jellemzőinek összevetése keretében fogalmazza meg válaszát. Számos válaszoló foglalkozik azzal, milyen források állnak majd rendelkezésünkre a helytálláshoz és a remélt felzárkózás megkezdéséhez. Aggályok merülnek fel a külföldi tőke vonzása terén egyebek között a nagybefektetések adómentességének, a vámszabad területek létesítése lehetőségének megszűnése miatt, a versenyképességet rontó, utóbbi időben végbement változások (bérköltségek növekedése, forint felértékelődése) hatásaival kapcsolatosan, és az EU-nak a csatlakozási tárgyalásokon tanúsított szűkmarkú magatartásával összefüggésben is. Erről különösen az agrárgazdaság sajátos problémáival foglalkozó két írás panaszkodik. Szakmai hozzászólás tárgyalja még a pénzügyi rendszer és a monetáris politika néhány kérdését, a kockázati tőkebefektetések fejlődési kilátásait, és több hozzászólásban kap hangsúlyt a hazai vállalkozók jövőjével kapcsolatos mérlegelés. – A Körkérdésen kívül egyetlen cikk és egy könyvrecenzió fért ebben a számunkba. A cikk a magyar feldolgozóipar 1996-2000 közötti fejlődésének leglényegesebb jellemzőiről szóló kutatás eredményeiről ad tájékoztatást, vállalati mérlegadatokból kiindulva, keresztmetszeti elemzéssel. A tényezők közötti összefüggésekről közölt „eredménylista” arról szól, hogy milyen jellemzők megléte vagy hiánya társul a dinamikus, fejlődőképes külföldi vagy hazai cégek más csoportokétól eltérő, vagy azokéhoz hasonló viselkedéséhez és eredményességéhez a feldolgozóipar egészében, illetve a fontosabb ágazatokban. Az eredmények kiindulópontul is szolgálhatnak további vizsgálódásokhoz, feltételezések, hipotézisek igazolásához vagy éppen megcáfolásához. – Könyvrovatunk hazai szerzőnek, Surányi Sándornak a globális alapkérdésről, a világméretekben hosszú távon fenntartható fejődés feltételeiről szóló, átfogó írásáról ad tájékoztatást. A szerző vizsgálódásai középpontjában érthető módon a népesség, a természeti erőforrások, az élelmiszer-termelés, az ökoszisztéma várható alakulása áll, különös tekintettel a harmadik világ válságos helyzetére.