A tartalomból:
Antalóczy Katalin – Sass Magdolna: Befektetésösztönzés és Magyarország csatlakozása az Európai Unióhoz
Fertő Imre: A magyar kereskedelem dinamikájáról
IFJ. Simon György: A horvát gazdaság az ezredfordulón
EURÓPAI UNIÓ: Kengyel Ákos: Az EU költségvetésének feladatai és az arányos teherviselés
ÚJ KÖNYVEK: Szabó Katalin – Kocsis Éva: Digitális paradicsom vagy falanszter? (Csaba László )
JOGI MELLÉKLET: Dr. Vida Sándor: A Pick szalámi csomagolásának utánzása
KÖNYVSZEMLE: Bart Nooteboom: TRUST Forms, Foundations, Functions, Failures and Figures ( Dr. Osman Péter )
Áprilisi számunk
szokásos éves Körkérdésünk közlésének lezárulta után továbbra is kiemelt témaként kezeli hazánk EU-csatlakozásának ügyét. Első cikkünk a magyar gazdaság számára alapvető fontosságú befektetésösztönzés feltételeinek megváltozásáról ad képet, felvázolva, milyen az Európai Unióban a befektetésösztönzés elvi kerete és gyakorlata. Az elemzésből kiderül: az EU-ban is marad lehetőség a nemzeti gazdaságpolitikák érvényesítése számára. Vizsgálják a szerzők, hol mutatkozik eltérés a hazai gyakorlat és az EU-normák között, és vállalati felmérés alapján értékelik a hazai befektetésösztönzés különféle módszereit. – A következő cikk Magyarország (kül)kereskedelme specializációjának alakulását vizsgálja a 90-es évtizedben. A specializáció mérésére a Balassa-indexet használja, de felsorakoztatja a vele kapcsolatos fenntartásokat is. Megállapítása szerint a magyar kereskedelem specializációja nem nőtt, s ez ellentmond az ún. endogén növekedés- és kereskedelemelméletnek, amely önmegerősítő mechanizmust feltételez, s ebből az adott esetben polarizáltabb szerkezet irányába történő elmozdulás következne. – Országtanulmány foglalkozik hazánk balszerencsés, jobb sorsra érdemes déli szomszédjával, Horvátországgal, amely a 90-es évtizedben háborút és diktatúrát élt át. Az ezredforduló körül, a délszláv konfliktus lezárultát és Tudjman elnök halálát követő demokratizálódás után – évtizedes késéssel – felgyorsult a piaci reformok és az EU-hoz közeledés folyamata. Szerzőnk az elmúlt évtized gazdasági folyamatait áttekintve jó esélyt lát arra, hogy Horvátország belátható időn belül végigjárja az EU-csatlakozás lépcsőit. – Az Európai Unió költségvetését, a tagországok befizetéseit és kifizetéseit mindenütt – nem csak nálunk, a csatlakozás kapcsán – árgus szemek figyelik. A feladatok és az arányos teherviselés meghatározása – ami az EU-rovatunkban megjelenő cikk tárgya – komoly értelmezési, és emögött értékválasztási dilemmákat vet fel, attól kezdve, hogy miért van egyáltalán szükség közös költségvetésre, addig, hogy milyen nagyságrendű legyen az újraelosztás. A cikk ebbe a roppant aktuális kérdéskörbe ad betekintést. – Arról, hogy fejlődik-e a világ, sokat lehet vitázni, az azonban bizonyos, hogy a technika fejlődik, és alapvetően átalakítja az emberek életét. Könyvrovatunk egy olyan élvezetesen megírt monográfiáról – Szabó Katalin és Kocsis Éva munkájáról – ad tájékoztatást, amelynek alapkérdése: miként változtatja meg a számítógépre épülő információs technológia elterjedése a gazdaságot és az emberek életmódját.