Külgazdaság 2003/5

A tartalomból:

Konjunktúraelemzések 2003 tavaszán

A magyar gazdaság várható fejlődése 2003-ban ( Belyó Pál , ECOSTAT)

Gazdasági várakozások és előrejelzés 2003-ra ( Karsai Gábor , Gazdaságkutató Rt.)

A magyar gazdaság kilátásai 2003 márciusában ( Palócz Éva , KOPINT-DATORG Rt.)

A tegnap és a holnap – várakozások a 2003-ra kialakult makrogazdasági helyzet alapján ( Petschnig Mária Zita , Pénzügykutató Rt.)

Nagy Katalin: Németország – elmulasztott reformok, stagnáló gazdaság

Popp József: Az USA agrárpolitikájának változása napjainkig

TUDOMÁNYOS TÁJÉKOZTATÓ: Úton az Európai Unióba (Czeglédi Pál – Kárpáti Tibor)

JOGI MELLÉKLET: Dr. Vígh József Ferenc:

A gépjárműszektorban kötött vertikális megállapodások csoportmentesítéséről szóló közösségi rendelet
Új könyvek: Marketinggyakorlatok szabályozása és fogyasztóvédelem az Európai Közösség tagállamaiban és az USA-ban (Bucsi Ildikó – Szalatkay Judit)

Májusi számunk

a négy nagy konjunktúrakutató intézet 2002-ről szóló és az idei prognózist tartalmazó éves elemzéseinek fontosabb megállapításait összefoglaló írásokkal indul; hasonló tájékoztatást már a korábbi években is közreadtunk. Bár az elemzések felgyorsult időben, az EU-népszavazást megelőzően, az iraki háború kitörése előtt és idején íródtak, és számos más bizonytalanság is megnehezítette a prognózist, a részletek mellett fontos megismernünk a kutatók válaszait néhány alapvető kérdésre. Például arra, hogy a magyar gazdaság növekedési ütemének mérséklődéséért mennyire látják felelősnek a külső, világgazdasági és a belső, gazdaságpolitikai tényezőket. Vagy: mennyire ítélik súlyosnak a választási évben és az ígéretek hatására történt költségvetési túlköltekezés kialakult és várható következményeit. A kutatóintézetek fő megállapításai a lényeget illetően igen hasonlóak, de az értékelésben, az árnyalatokban mutatkoznak eltérések. – A következőkben a nemzetközi gazdaság fontos szereplőiről szóló országelemzésekkel folytatódik a cikkek sora. Legfontosabb kereskedelmi partnerünk, Németország gazdaságának állapota különösen fontos számunkra. Cikkünk szerzője a német gazdaság gyengélkedését, stagnáló helyzetét vizsgálva különbséget tesz rövid távú (konjunkturális), valamint közép- és hosszú távú okok között. Középtávon alapvető tényezőnek látja, hogy az újraegyesítés a vártnál sokkal súlyosabb, még ma sem megoldott problémákat vetett fel, a keleti országrész gazdasági felzárkóztatása még nem történt meg. Hosszú távon pedig bizonyos elkerülhetetlennek látszó reformok szükségesek, ezek halogatása a kilábalást feltartóztathatja. – Az Egyesült Államok agrárgazdasága – amely következő cikkünk tárgya – a 20. század kezdete óta fontos szerepet játszik a világgazdaságban. Az egymást követő kormányok agrárpolitikája egyre kifinomultabb módszerekkel valósítja meg az egyik alapvető célt, a termelők jövedelmi biztonságát. Ebben újabb előrelépés a 2002. évi törvény, amelynek lényeges eleme – számos más irányú részletszabályozás mellett – a termelési ciklusokat kiegyenlítő támogatási forma bevezetése. Mint szerzőnk megállapítja, az USA mezőgazdasági törvénye számos tanulsággal jár az EU agrárszabályozásának a bővítéssel is összefüggő reformjához. – Tudományos tájékoztató rovatunkban a Debreceni Kossuth Lajos Tudományegyetem közgazdasági kara által tartott, az egyetem oktatóinak eladásait felsorakoztató konferenciáról közlünk beszámolót. A konferencia hazánk EU-csatlakozásáról szólt, az előadások és hozzászólások témája ennek megfelelően szerteágazó volt. Az alapvető kérdések azonban megfelelő hangsúlyt kaptak, köztük a külföldi működő tőke beáramlásának kilátásai, a tudástranszfer perspektívái, az euró bevezetésének feltételei.

Kategória: 2003. évi számok összefoglalója, Külgazdaság