Szalavetz Andrea: Műszaki fejlődés, szerkezetátalakulás és munkaintenzitás
Valentiny Pál: A verseny és szabályozása – Az Európai Unióban várható változásokról
Sass Magdolna: Hogyan befolyásolják a külső szereplők a magyar vállalatok versenyképességét? – Egy vállalati szintű kutatás néhány eredménye
Antalóczy Katalin: Szorításban – Globális és hazai gyógyszeripari folyamatok
Ricz Judit: Az agglomerálódás klasszikus és új logikája
JOGI MELLÉKLET:
DR. SZABÓ SAROLTA: Parol evidence, plain meaning rule, merger clause és a Bécsi Vételi Egyezmény
DR. SOMOGYI ÁRPÁD: A közvetlen külföldi befektetések alapvető jogi keretei Kínában
Július-augusztusi számunk
Szalavetz Andrea írásával indul, amely a külföldiműködő-tőke által vezérelt kelet-közép-európai feldolgozóipari átalakulás tényleges fejlődési teljesítményét igyekszik a korábbinál kifinomultabb technikával vizsgálni. Valentiny Pál cikke a versenyjogi sza-bályozás változásának az elkövetkező 5-10 évben várható új, az uniós szabályozással és az egyre komplexebb vállalatirányítási formákkal, illetve technológiákkal összefüggő tendenciáit elemzi. Sass Magdolna tanulmánya egy több éven át folytatott nemzetközi kutatás eredményeit mutatja be a vállalatközi együttműködések versenyképességi hatá-saira koncentrálva. Antalóczy Katalin a magyar gyógyszeripar fejlődési potenciálját vizsgálja, tekintettel arra, hogy az iparág kulcsszerepet játszik a kormány középtávú kutatás-fejlesztési és innovációs stratégiájában. Végül Ricz Judit cikke az új gazdaság-földrajz kontextusában értelmezi a gazdasági agglomerációs jelenségként tételezett városfejlődést, különös tekintettel az új információs és kommunikációs technológiák terjedésének hatásaira.
A szerkesztő
Külgazdaság, LI. évf., 2007. július–augusztus (4–17. o.)
Műszaki fejlődés, szerkezetátalakulás és munkaintenzitás
SZALAVETZ ANDREA
Bár a termelési szerkezet (az output) és a tényezőinputok szerkezetátalakulása közötti összefüggés elvileg igen szoros (az output-összetétel módosulása az inputszerkezet minőségi változásával – a tőke-munka arányának növekedésével, a termelés humántőke-igényességének emelkedésével – jár együtt), a külföldi működőtőke-befektetések segítségével modernizálódó felzárkózó országokban – különösen az infokom hardvergyártásra szakosodókban – az inputszerkezet minőségi fejlődésére utaló mutatók javulása gyakran messze elmarad attól, amit az output összetételének látványos változása sugall. Az output technológiai összetétele már korszerű, fejlett gazdaságra utal, a tőke-munka aránya és a termelés humántőke- és K+F igényességének mutatói ehhez képest azonban jóval elmaradottabb gazdaság képét tükrözik. Cikkünk azt vizsgálja, hogy a fejlett országokkal összehasonlítva, miként változtak a munkainput mennyiségi és minőségi mutatói négy közép-európai országban, az elmúlt évtizedben.*
Journal of Economic Literature (JEL) kód: J24, O33.
* Ez úton mondok köszönetet az OTKA támogatásáért (K61950).
Szalavetz Andrea, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének tudományos főmunkatársa. E-mail cím: aszalave@vki.hu
* A cikk elkészítését az OTKA a T 048348 számú kutatás keretében támogatta. Ezúton szeretnék köszönetet mondani a cikk anonim bírálójának, akinek hasznos tanácsai nagymértékben hozzásegítettek a mondanivaló árnyaltabb és pontosabb megfogalmazásához.
[wpfilebase tag=fileurl id=89 linktext=’A cikk letöltése’ /]
Külgazdaság, LI. évf., 2007. július–augusztus (18–36. o.)
A verseny és szabályozása
Az Európai Unióban várható változásokról
VALENTINY PÁL
A versenyjogi törvényhozást és a hazai versenyhatóság működési módját tekintve Magyarországról kedvező kép alakult ki az elmúlt másfél évtizedben. A vállalkozások, az üzleti környezet szabályozására vonatkozó átfogó vizsgálatok azonban rendre úgy találták, hogy a magyarországi szabályozási feltételek kevéssé liberálisak, sőt esetenként kifejezetten korlátozóknak minősíthetők a többi európai átmeneti gazdasághoz viszonyítva. A cikk áttekinti mind a verseny kereteinek, mind a verseny szabályozásának az elkövetkező 5-10 évben várható uniós változásait. A keretek változásában a legdöntőbb hatása az új technológiáknak, az egyre komplexebb vállalatirányítási struktúráknak és a hálózatos közszolgáltatások területén erősödő piacliberalizációnak lesz. Az ezen folyamatokhoz alkalmazkodó modernizált versenyszabályozás változtatni szándékozik az eddigi, főként formai/jogias hátterű versenyszabályozási elemeken, a jövőben elsősorban a gazdasági hatások elemzésére épülhetnek a versenyszabályozási elvek és döntések. A szabályozási reformok a versenyhatóságok közötti, illetve a bizottsággal kialakított együttműködésekre is kiterjednek, míg a többszektorú, multinacionális hálózatos szolgáltatók megjelenése az ágazati szabályozás hagyományos formáit uniós szintű szabályozó szervezetek létrehozásával rendezheti újra.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: K21, K23, L4, L5.
Valentiny Pál, az MTA Közgazdaságtudományi Intézetének főmunkatársa. E-mail cím: valentin@econ.core.hu
[wpfilebase tag=fileurl id=90 linktext=’A cikk letöltése’ /]
Külgazdaság, LI. évf., 2007. július–augusztus (37–57. o.)
Hogyan befolyásolják a külső szereplők a magyar vállalatok versenyképességét? Egy vállalati szintű kutatás néhány eredménye
SASS MAGDOLNA
Az új EU-tagországok, köztük Magyarország felzárkózási folyamatában a versenyképesség alakulása meghatározó szerepet játszik. Több tényező határozza meg a versenyképesség szintjét és változásait, ezek között találhatók a vállalatok és a gazdaság más szereplői között megvalósuló interakciók is. Ezen a területen a szakirodalomban több elemzés született, amely leginkább a makro-, esetleg az ágazati szintet vizsgálja, ugyanakkor a vállalati szintű adatok vizsgálata jóval ritkább. A cikk egy olyan kutatás eredményei alapján készült, amely vállalati szintű adatok alapján vizsgálja ezeket a kapcsolatokat, különös tekintettel a más vállalatokkal, a különféle gazdasági és nem gazdasági szervezetekkel megvalósított együttműködésekre, illetve kiemelve a kutatás-fejlesztés területén megvalósított kooperációkat.* Journal of Economic Literature (JEL) kód: D21, F21, L14, L24, L25.
* A szerző köszönettel tartozik Gács Jánosnak a cikk egy előző változatához fűzött megjegyzéseiért, tanácsaiért.
[wpfilebase tag=fileurl id=87 linktext=’A cikk letöltése’ /]
Külgazdaság, LI. évf., 2007. július–augusztus (58–82. o.)
Szorításban Globális és hazai gyógyszeripari folyamatok
ANTALÓCZY KATALIN
Az Európai Unió vezetői ambiciózus tervet fogalmaztak meg 2000-ben lisszaboni csúcstalálkozójukon: az EU 2010-re legyen a világ legversenyképesebb, legdinamikusabb, tudásvezérelt gazdasága. 2002-ben az Európai Tanács barcelonai ülésén további célt tűztek ki: az uniós tagországok átlagában a GDP-arányos kutatás-fejlesztési kiadások 2010-re érjék el a 3 százalékos arányt, s a ráfordítások kétharmada a vállalatoktól származzon. A magyar kormány illetékes intézményei részben a lisszaboni stratégiához is csatlakozva dolgoznak Magyarország kutatás-fejlesztési és innovációs középtávú stratégiáján. E stratégiákban a műszaki és gazdasági fejlődésre jelentős hatással bíró kulcstechnológiák, illetve tudásalapú iparágak között kiemelten szerepel az élettudomány, ezen belül ennek meghatározó szegmensei, a gyógyszeripar és a biotechnológia. Cikkünkben e terület globális, európai és hazai fejlődési tendenciáit vázoljuk fel, arra keresve a választ, hogy lehet-e, és ha igen, akkor milyen feltételek mellett az innovációs fejlődés sikeres húzóágazata Magyarországon a gyógyszeripar. Journal of Economic Literature (JEL) kód: L65.
Antalóczy Katalin, a Pénzügykutató Zrt. tudományos főmunkatársa, a Modern Üzleti Tudományok Főiskolájának főiskolai tanára. E-mail cím: antaloczy.katalin@ella.hu
Külgazdaság, LI. évf., 2007. július–augusztus (83–102. o.)
Az agglomerálódás klasszikus és új logikája
RICZ JUDIT
A szerző új gazdaságföldrajzi alapokon elemzi a városok kialakulását és fejlődését. Az elméleti háttér rövid ismertetése után a transznacionalizáció és az információs és kommunikációs technológiai (IKT) forradalom tükrében átértékelésre kerülnek a centripetális és centrifugális erők. Az írás fő állítása szerint az új információs és kommunikációs technológia terjedése, a gazdaság szektorainak átalakulása nemcsak eltérően hat a fejlett, illetve a fejlődő országokban, hanem azok hatása a városokra, kifejezetten a legnagyobb városokra koncentrálódik. Az első részben bemutatott klasszikus elméletek és a második részben értelmezett napjainkban zajló folyamatok szembeállításából értelmezhető az agglomerálódás klasszikus és új logikája. Végül a szerző a gazdaságpolitika szempontjából értékeli a bemutatott változások jelentőségét.*
* A tanulmányhoz fűzött hasznos megjegyzésekért köszönet illeti az anonim lektort. A fennmaradó hibák természetesen kizárólag a szerzőt terhelik.
[wpfilebase tag=fileurl id=86 linktext=’A cikk letöltése’ /]
Parol evidence, plain meaning rule, merger clause és a Bécsi Vételi Egyezmény
DR. SZABÓ SAROLTA
A tanulmánysorozat – amelynek jelen írás második darabja – elkészítésének indoka kettős forrásból ered. Egyfelől, hogy megismertesse Az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseiről szóló ENSZ-Egyezmény (United Nations Convention on Contracts for the International Sale of Goods, CISG; továbbiakban: Egyezmény) alkalmazásával és értelmezésével „felruházott” Tanácsadó Testület (CISG Advisory Council, CISG-AC; továbbiakban: Testület) munkáját. Másfelől, hogy e kiváló szakértőkből álló szerv véleményeinek közvetítésével az Egyezmény egyes neuralgikusnak tekintett kérdéseire rávilágítson, és azokra válaszokat adjon.
A közvetlen külföldi befektetések alapvető jogi keretei Kínában
[wpfilebase tag=fileurl id=85 linktext=’A cikk letöltése’ /]
DR. SOMOGYI ÁRPÁD
A nyugati félteke befektetői és jogászai többnyire igen kevés ismerettel rendelkeznek a kínai jogrendszerről. Ez a helyzet nemcsak Kína gazdag szellemi hagyományai miatt tekinthető sajnálatosnak, hanem azért is, mert Kína lakossága alkotja a világ népességének egyötödét, valamint Kína az elmúlt közel két évtizedben a világ legdinamikusabban fejlődő országának bizonyult, mindezek következtében pedig már hosszabb ideje a közvetlen külföldi tőkebefektetések számára leginkább vonzó célponttá lépett elő. Ezen írás célja, hogy dióhéjban bemutassa azt a néhány legfontosabb gazdasági, jogi és egyéb gyakorlati szempontot, amelyeket a Kínában befektetni szándékozó külföldi vállalkozóknak és az ebben segítséget nyújtani kívánó jogászoknak minden esetben érdemes szem előtt tartaniuk.
[wpfilebase tag=fileurl id=88 linktext=’A cikk letöltése’ /]