Külgazdaság 2012/1-2

Körkérdés az Európai Unió szerepéről a következő években
Válaszolnak: Ádám Zoltán, Antalóczy Katalin, Balázs Péter, Békés Gábor, Bod Péter Ákos, Csermely Ágnes, Darvas Zsolt, Jankovics László, Karsai Gábor, Kovács Mihály András, Madár István, Madarász Aladár, Mellár Tamás, Mérő Katalin, Nagy Katalin, Neményi Judit – Oblath Gábor, Rácz Margit, Soós Károly Attila, Szemlér Tamás

Elekes Andrea: Világgazdasági krízis – kereskedelmi, kereskedelempolitikai válaszok

Miklós-Molnár Marianna: Az európai uniós támogatások hatásának mérési anomáliái

Új könyvek: Az egyiknek sikerül, a másiknak nem – Eric Rugraff & Michael W. Hansen (szerk.): Multinational Corporations and Local Firms in Emerging Economies (Szalavetz Andrea)

Új megvilágításban a huszadik századi magyar növekedési, fogyasztási trendek és életviszonyok – Tomka Béla: Gazdasági növekedés, fogyasztás és életminőség. Magyarország nemzetközi összehasonlításban az első világháborútól napjainkig (Bartha Attila)

Jogi melléklet: Láncos Petra Lea: A nyelvi sokszínűség jogi és gazdasági szempontjai az Európai Unióban – II. rész Az uniós nyelvi rezsim gazdasági értékelése

Külgazdaság, LVI. évf., 2012. január–február (3–75. o.)

Körkérdés az Európai Unió szerepéről a következő években

Válaszolnak: Ádám Zoltán, Antalóczy Katalin, Balázs Péter, Békés Gábor, Bod Péter Ákos, Csermely Ágnes, Darvas Zsolt, Jankovics László, Karsai Gábor, Kovács Mihály András, Madár István, Madarász Aladár, Mellár Tamás, Mérő Katalin, Nagy Katalin, Neményi Judit – Oblath Gábor, Rácz Margit, Soós Károly Attila, Szemlér Tamás

2008 óta a világméretű pénzügyi és gazdasági válság nyomán az Európai Unió tagországai a lelassult növekedés ellenére továbbra is jelentős heterogenitást mutatnak gazdasági, pénzügyi helyzetüket s fejlődési lehetőségeiket illetően. A válság sokfajta nemzeti és uniós kezdeményezést váltott ki a legkülönbözőbb területeken (költségvetési politika, pénzügypolitika, versenypolitika stb.), amelyek egyedi vagy tartós jellege ma még nehezen állapítható meg. Az eurózóna válsága következtében új törésvonalak alakultak ki egyes tagállami csoportok, illetve tagállamok között. Az unió döntési mechanizmusai átrendeződtek (a közösségi döntéshozataltól a kormányközi döntések irányába, német és francia dominanciával), s az unió lakossági elfogadottsága csökken. Az eurózóna válságának elhúzódása, területi és méretbeli kiterjedése felvetette az eurózóna szétesésének, sőt az Európai Unió dezintegrációjának veszélyét is. Ebben a helyzetben érdemes elgondolkodni az unió jövőjéről, többek között a következőkről.

1. Feltéve, hogy a következő hónapokban sikerül megőrizni az eurózóna egységét, változatlanul megmaradnak-e azok az előnyök, amelyek – a belépési feltételek teljesítése esetén – a magyar gazdaság eurózónához való csatlakozása mellett szólnak? A tapasztalatokon okulva, a maastrichti kritériumok teljesítésén túl milyen specifi kus feltételeket kellene teljesítenie a magyar gazdaságnak ahhoz, hogy az eurózónában hatékonyan és kiegyensúlyozottan működjön?

2. Indokolt-e a pénzügyi és egyéb szakpolitikák, esetleg a munkapiaci és szociálpolitikák szorosabb összehangolása az uniós országok között (az eurózóna tagjait és a zónán kívüli tagokat is beleértve)?

3. Milyen szerepet kellene játszania az uniónak a válság utáni tartós növekedés elősegítésében? 4. Képes-e, és ha igen, milyen módon az EU arra, hogy megerősítse szerepét a világgazdasági és világpolitikai tárgyalások fórumain és a világgazdaság fejlődésében?

Külgazdaság, LVI. évf., 2012. január–február (76–104. o.)

Világgazdasági krízis – kereskedelmi, kereskedelempolitikai válaszok

Elekes Andrea

A 2008–2009. évi gazdasági válság egyik meghatározó eleme volt a nemzetközi kereskedelem összeomlása. Komolyabb pénzügyi válság esetén a világpiaci output csökkenése miatt egyértelműnek tűnik a nemzetközi kereskedelem visszaesése. Ezúttal azonban a visszaesés nagyon gyors és nagyon szinkronizált volt (a világ szinte minden országát érintette). Példa nélküli a visszaesés mértéke is, hiszen a globális GDP sokkal kisebb mértékben csökkent. Fentiekkel összefüggésben a cikk a következő kérdésekre keresi a választ. Vajon mi okozta a nemzetközi kereskedelem eddig példa nélküli, hirtelen és szinkronizált összeomlását? Hogyan reagált a válságra a nemzetközi kereskedelem és a kereskedelempolitika? Milyen szerepe lehet a nemzetközi kereskedelemnek és a kereskedelempolitikának a kilábalásban?
Journal of Economic Literature (JEL) kód: F13.

Külgazdaság, LVI. évf., 2012. január–február (105–120. o.)

Az európai uniós támogatások hatásának mérési anomáliái

Miklós-Molnár Marianna

Az európai uniós támogatások felhasználásának értékelésére vonatkozóan számos elméleti modell született – elsősorban az Európai Bizottság nyomására –, amelyek mind ex ante, mind ex post értelemben mérik, illetve mérhetik a támogatások hasznát, és ezáltal a fejlettségbeli különbségek mérséklődésének, vagy éppen a további leszakadásnak a fokmérőjévé válnak. Az alkalmazott modellek többsége makroszintű megközelítést alkalmaz, kevés módszer építkezik lentről felfelé, hiszen a megvalósítás programszerkezete miatt a projektszintű elemzés meglehetősen összetett, ugyanakkor nem feltétlenül vezet el közvetlen módon azokhoz – az évtizedek óta alkalmazott – mutatókhoz, amelyek egy-egy régió fejlettségi szintjének megítélésére szolgálnak, és ezáltal a források szétosztásakor kulcsfontosságú szerepet töltenek be. Az általában használatos GDP- és munkanélküliségiráta-mutatókon jelentősen továbblépő modellek nemcsak elméletben, hanem gyakorlatban is működnek, melyek összegző bemutatása a cikk célja.
Journal of Economic Literature (JEL): R11, R15, R58.

A nyelvi sokszínűség jogi és gazdasági szempontjai az Európai Unióban – II. rész Az uniós nyelvi rezsim gazdasági értékelése

Láncos Petra Lea

Nyelvi szempontból Európa a világ legszegényebb kontinense (Juaristi, 2008, 47. o.), vitathatatlan nyelvi sokszínűsége mégis komoly kihívást jelent az európai integráció sikere szempontjából. Míg kommunikációs, participációs és költségszempontból a nyelvi sokszínűség korlátozásában rejlik a hatékony politikai élet kulcsa, addig alapjogi, kulturális és politikai megfontolások is a nyelvi sokféleség fenntartása és aktív előmozdítása mellett szólnak (Marí–Strubell, 2002, 1. o.). A sokszínűség fenntartása és gyarapítása, valamint a központosítás és racionalizálás egymásnak feszülő ellentétei (és a mögöttük rejlő érdekek) közötti egyensúlyt minden többnyelvű politikai közösségben meg kell teremteni, méghozzá a jog eszközeivel (Portuese, 2010, 5.). Habár az Európai Unió mind a nemzetközi szervezetekhez, mind pedig az államokhoz képest egy nagyon is megengedő nyelvi rezsimet alkalmaz (Fidrmuc et al, 2004, 2. o.), a lisszaboni szerződésmódosítással az unió nyelvi sokszínűségét érintő garanciák infl ációjának lehetünk tanúi. A tanulmány első részében az unió nyelvi sokszínűségének politikai megfontolásaira és jogi szabályozására tértünk ki. A tanulmány második részében a nyelvi sokszínűség gazdasági következményeit, költségeit és lehetséges korlátozásának modelljeit vesszük számba.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: A20, K33.

Kategória: 2012. évi számok összefoglalója, Külgazdaság