Konjunktúraelemzések 2012 tavaszán
Karsai Gábor: A GKI Gazdaságkutató Zrt. előrejelzése 2012-re
Nagy Katalin – Palócz Éva – Vakhal Péter: A KOPINT-TÁRKI Zrt. elemzése és prognózisa
Csermely Ágnes: A Magyar Nemzeti Bank makrogazdasági előrejelzése a 2012–2013-as időszakra
Petschnig Mária Zita: A Pénzügykutató Zrt. előrejelzése 2012-re
Balatoni András: A Századvég Gazdaságkutató Zrt. prognózisa
Szabó Katalin: Egy elhanyagolt munkapiaci anomália. Tehetséghiány – különös tekintettel a kis- és középvállalati szektorra
Fertő Imre: A szerződések kikényszeríthetősége a magyar élelmiszerláncban: a kis- és közepes vállalkozások esete
Szalavetz Andrea: A „feljebb lépési” teljesítmény mérése a globális értékláncokon belül
Juhász Anikó – Wagner Hartmut: A kemény diszkontláncok terjedésének külkereskedelmi hatásai
ÚJ KÖNYVEK Csáki György: A nemzetközi gazdaságtan és a világgazdaságtan alapjai (Láng Eszter)
Losoncz Miklós – Nagy Gyula: A globalizáció és a 2007–2011. évi pénzügyi válság (Ábel István)
Bod Péter Ákos: Gazdaságpolitikai döntések válságos időkben. A magyar eset (2008–2010) (Domonkos Endre)
JOGI MELLÉKLET: Gulyásné dr. Csekő Katalin: A CIF modellszerződések problematikája
Külgazdaság, LVI. évf., 2012. március–április (3–33. o.)
Konjunktúraelemzések 2012 tavaszán
A különböző intézmények minden év tavaszán közreadják előző évi gazdasági helyzetértékelésüket és prognózisukat. A sajtó többnyire csak a legfontosabb gazdasági mutatókról ad tájékoztatást, és igen röviden számol be az értékelésről, az intézetek által készített vaskos tanulmányok pedig nem mindig jutnak el az érdeklődőkhöz. Ezért 2001 óta közöljük ezekből az értékelésekből, illetve prognózisokból a rövid összefoglalókat. A legújabb elemzések a jelenlegi magyar gazdaságpolitika lehetséges következményeivel, az adósságszolgálat, a költségvetési kiigazítás és a strukturális reformokkal kapcsolatos feszültségekkel, valamint a gazdasági növekedés bizonytalan kilátásával foglalkoznak.
Külgazdaság, LVI. évf., 2012. március–április (34–52. o.)
Egy elhanyagolt munkapiaci anomália. Tehetséghiány – különös tekintettel a kis- és középvállalati szektorra
Szabó Katalin
A munkapiaci egyensúly felborulása ma Magyarországon főként munkanélküliség kapcsán foglalkoztatja a közgazdászokat és a gazdaságpolitika alakítóit. Az ellenkező előjelű anomália, az egyre kezelhetetlenebbé váló tehetséghiány háttérbe szorul. Pedig az országok versenyképességének az alakulása szoros összefüggést mutat az ún. tehetségindexszel, és egy-egy vállalat piaci pozíciója, jövedelemtermelő képessége is nagymértékben az ott dolgozók tehetségétől, képzettségétől, motiváltságától függ. A cikk a tehetségvonzó képességét tekintve hátrányban lévő kis- és középvállalati szektor lehetőségeit tárgyalja a globális tehetséghiány korszakában. Felhívja a fi gyelmet arra, hogy ha enyhíteni akarjuk a tehetséghiány következményeit, akkor – az oktatáspolitikától a migrációs politikáig – szinte valamennyi szakpolitikai területnek érzékenyebben és gyorsabban kell reagálnia erre a munkapiaci anomáliára. Hosszú távon ugyanis a tehetségek országba vonzásával és megtartásával, illetve az abból adódó versenyképesség- növekedéssel lehet enyhíteni a szociális problémákat.
Journal of Economic Literature (JEL): J23, J60, O15.
Külgazdaság, LVI. évf., 2012. március–április (53–65. o.)
A szerződések kikényszeríthetősége a magyar élelmiszerláncban: a kis- és közepes vállalkozások esete
Fertő Imre
A cikk az élelmiszer-gazdaságban tevékenykedő kis- és közepes vállalkozások véleményét elemzi a bíróságok szerepéről a szerződések kikényszeríthetőségében a közép- magyarországi régióban. A várakozásokhoz képest a válaszadók magasabb, 59 százalékos arányban gondolták, hogy a bíróságokon kikényszeríthetők a szerződések, ugyanakkor a szerzők nem találtak szignifi káns különbséget az élelmiszerlánc különböző szintjei között. Az eredmények arra utalnak, hogy a szerződések jellemzői, az üzleti kapcsolatok, a jogrendszer hatékonysága, az értékesítési partner és az eladók tulajdonságai fontos tényezők a szerződések kikényszeríthetőségéről vallott vélemények magyarázatában. Ugyanakkor az ágazati hovatartozás nem befolyásolta a véleményeket. A pénzügyi veszteségek elviselésében fontos szerepet játszanak a szerződéses jellemzők, az üzleti kapcsolatok, valamint a jogrendszer hatékonysága. A vevői és szállítói jellemzőknek és az ágazati hovatartozásnak nem volt szignifi káns hatásuk.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: D2, Q13.
Külgazdaság, LVI. évf., 2012. március–április (66–86. o.)
A „feljebb lépési” teljesítmény mérése a globális értékláncokon belül
Szalavetz Andrea
A globális értékláncok erősödő feldarabolódásának trendje ellenére egy-egy értéklánc teljes hozzáadott értékének megoszlása továbbra is jelentős földrajzi koncentrációt mutat. Így a felzárkózó országok szempontjából fontos kutatási kérdés, hogy melyek a globális értékláncokon belüli feljebb lépés módszerei, lehetőségei és határai. Az értékláncelemzések egy-egy ország gazdasági szereplőinek feljebb lépését az alacsonyabbtól a magasabb hozzáadott értéket létrehozó tevékenységek felé történő elmozdulásként értelmezik. A feljebb lépés elemzéséhez azt a kérdést kell feltenni, hogy képesek-e a szereplők növelni részesedésüket az értéklánc teljes hozzáadott értékéből. A részesedés mértékét ugyanakkor nem elsősorban az befolyásolja, hogy az egyes szereplők milyen termékekre szakosodnak: az az egyes szereplők tevékenységének minőségi paramétereivel áll összefüggésben. Következésképpen a feljebb lépés vizsgálatakor a „tevékenységet” kell nagyító alá helyezni. A „tevékenység”- ről első közelítésben a vállalati funkciók adnak eligazítást, vagyis a feljebb lépés méréséhez a vállalati funkciók adataira van szükség. 2011-ben kétéves kutatás kezdődött Magyarországon, amely egyrészt hazánkat is bevonja a vállalati funkciók földrajzi elhelyezkedését és a funkcionális feljebb lépés dinamikáját vizsgáló nemzetközi adatgyűjtésekbe, másrészt empirikus kutatásra (vállalati mélyinterjúkra és kérdőíves felmérésre) alapozva elemzi a funkcionális feljebb lépés gyakorlatát. Ez az írás a kutatást megalapozó irodalomáttekintés és módszertani bevezető. A cikkből kiderül, hogy a feljebb lépés mérésére a vállalati funkciókra vonatkozó statisztikai adatgyűjtések nem alkalmasak. Mivel egy-egy vállalati funkció feldarabolható: tudásigényességében, hozzáadott értéket termelő képességében nagy különbségeket mutató alfunkciókra osztható, csakúgy mint maga a termék, a minőségre vonatkozó kiegészítő információk nélkül a funkciók puszta jelenlétének/megjelenésének dokumentálása vajmi keveset mond. Így a vállalati funkciót nem tekinthetjük a feljebb lépési vizsgálatok adekvát elemzési egységének.
Külgazdaság, LVI. évf., 2012. március–április (87–102. o.)
A kemény diszkontláncok terjedésének külkereskedelmi hatásai
Juhász Anikó – Wagner Hartmut
A cikkben a szerzők azt vizsgálták meg, hogy milyen összefüggés van a két német tulajdonú kemény diszkontlánc* – az ALDI és a LIDL – az ezredforduló óta rohamosan felgyorsult nemzetközi terjedése és a német élelmiszeripar vele párhuzamosan jelentősen javuló külkereskedelmi egyenlege között. Abból indultak ki, hogy a két diszkontlánc üzleti stratégiájának alapeleme a saját márkás termékek magas aránya, ezen belül pedig a gazdaságosan szervezhető logisztikájú termékköröknél az anyaországi, azaz német termékek dominanciája. Nemzetközi statisztikai adatok segítségével kimutatták, hogy a német élelmiszer-külkereskedelmen belül elsősorban azon árucsoportok exportja bővült és olyan piaci irányok felé, amerre a szerzők által vizsgált diszkontláncok külpiaci aktivitása is növekedett. A meglevő adatbázisok alapján gravitációs modellel és regressziós elemzéssel kísérletet tettek a diszkontláncok külpiaci terjeszkedése és a német exportteljesítmény, illetve a célországokban végbemenő importnövekedés közötti összefüggés számszerű kimutatására.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: F14, L19.
A CIF modellszerződések problematikája
Gulyásné dr. Csekő Katalin
A CIF modellszerződések komplex jellegüknél fogva számtalan jogi és gazdasági kockázatot hordoznak magukban. A jogi kockázatok elsősorban a kockázatmegosztás és a tulajdonjog-átszállás speciálisan szabályozott formájából, illetve a CIF típusszerződés angol kereskedelmi jogi gyökereiből fakadnak. A CIF standard szerződés alapján a vevő nem az árura, hanem az árut megtestesítő okmányra köteles fi zetni, mely szabály hiányában a lánckereskedelem hatékony működése nem lenne biztosított. A CIF modellszerződés szervesen kapcsolódik két értékpapírokmányhoz: a tengeri hajórakjegyhez és a biztosítási kötvényhez. A szabályosan forgatott tengeri hajóraklevéllel a vevő tulajdonjogot, a fi nanszírozó bank zálogjogot szerez a rakományon, de mindez mégsem jelent garanciát a kellékszavatossági, illetve a jogszavatossági kötelezettségek hiánytalan teljesítésére nézve.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: F13 – Trade Policy; International Trade Organization, F16 – Trade and Labor Market Interactions, F18 – Trade and Environment.