Külgazdaság 2019/9-10

Az eurózóna a válság után: fiskális unió nélkül is működőképes monetáris unió

SOÓS KÁROLY ATTILA

Közgazdászok széles körében elterjedt nézet az, hogy egy monetáris unió nem igazán működőképes az USA-belihez lényegében hasonló fiskális unió, ezen belül is fiskális kockázatközösség nélkül. Ez a nézet azonban végső soron megalapozatlannak bizonyult: az eurózóna túlélt egy súlyos válságot, működőképes volt és maradt úgy, ahogy létrehozták: egy vele párosuló fiskális unió nélkül. Az euróválság 2010 elején Görögország fiskális válságaként tört ki. Az alapja azonban a válságországokká vált déli tagállamok – Görögországon kívül Portugália, Spanyolország, Olaszország, valamint a Dél és Észak között nehezen elhelyezhető Írország – gyors munkaegységköltség-növekedése, bér- és árinflációja volt. Az „északi stílusú munkaügyi koordinációnak” a hiánya – több-kevesebb fiskális felelőtlenséggel és a déli államok inflációjához képest alacsony kamatokkal is párosulva – buborékgazdaságot hozott létre, rontotta ezen országok versenyképességét, folyó fizetési mérlegét, valamint fönntarthatatlan tőkebeáramlással járt. A tőkebeáramlás hirtelen leállása a korábbi évek fiskális felelőtlenségének káros következményeit is felerősítette. Az EU – tagállamainak aktív közreműködésével és az IMF segítségével – úrrá tudott lenni a válságon, annak ellenére, hogy kezelése során súlyos hibákat is elkövettek. További reformokra szükség van, de ezek bevezetésének lassúsága vagy elmaradása esetén sincs ok annak feltételezésére, hogy egy esetleges újabb hasonló válságot ne tudna az EU és az IMF kezelni, vagy valamely tagállam kilépésre kényszerülne, esetleg gazdasági megfontolásokból elhatározná a kilépést az eurózónából. Journal of Economic Literature (JEL) kód: E3, E5, E6, F45, G01, G28.

Adalékok a külföldi vállalatok magyarországi szerepének a megítéléséhez

PALÓCZ ÉVA

A magyar gazdaság strukturális problémáit és alacsony termelékenységét nemcsak politikusok, hanem gyakran gazdasági elemzők is azzal (is) magyarázzák, hogy a multinacionális vállalatok alacsony hozzáadott értéket létrehozó tevékenységeket hoznak a magyar gazdaságba, ami csak az alacsony bérek nyújtotta előnyök kihasználására irányul. Azaz: Magyarország „összeszerelő üzemmé” vált. Ez az elemzés ezt az állítást árnyalja, bemutatva, hogy éppen ezek az „összeszerelő üzemek” járultak hozzá döntő mértékben a magyar makrogazdasági indikátorok (termelés, foglalkoztatás, bérszint) javulásához a vizsgált, 2008–2016 közötti időszakban. A külföldi tulajdonú vállalatok a magyar vállalati szektor által megtermelt összes hozzáadott érték több mint felét és a magyar GDP körülbelül 30 százalékát állítják elő, és a részarányuk folyamatosan növekszik. Ez a legmagasabb arány az EU-tagországok között, bár szerepük a többi visegrádi országban is viszonylag magas – és az utóbbi években tovább növekedett. A külföldi vállalatok termelékenysége Magyarországon a belföldi vállalati átlag háromszorosa, átlagos bérköltségük pedig a belföldi vállalatok 2,4-szerese. Ennél is fontosabb, hogy a magyar bérfelzárkózáshoz 2008 és 2016 között kizárólag a külföldi tulajdonú vállalatok járultak hozzá. Journal of Economic Literature (JEL) kód: F2, O1.

A Mészáros-vállalatcsoport

Adalékok a Fidesz-közeli vállalkozások és vállalkozók működéséhez

LAKI MIHÁLY

A Fidesz-közeli nagyvállalkozók vagyona az átlagosnál gyorsabban nőtt 2010 után. A gyors és erőltetett növekedés fontos forrásai a szabályozási és közbeszerzési előnyök. A növekedés egyik magatartáseleme a folyamatos vállalatfelvásárlás, amelynek kedvezőtlen hatása a mind nehezebben áttekinthető termék- és szolgáltatásportfólió, valamint a fokozódó területi tagoltság. A közelebbről vizsgált Mészáros-vállalatcsoportnál az irányítás és ösztönzés e gondjai miatt új irányítási és tulajdoni formákat alkalmaztak: egymást is tulajdonló magántőkealapokba helyezték el a vagyont. A tőzsdei bevezetés során az alapok részvényeinek az ára rendkívül gyorsan nőtt. Az árak ezt követő stagnálása után sem csökkent a növekedési hajlam. A részvények elsőre sikertelen külföldi tőzsdére vitelével egyidejűleg újabb vállalatokat és vállalatrészeket vásárolnak, tovább folytatódik a magántőkealapok összevonása. Az erőltetett terjeszkedés, növekedés fontos, de nem elégséges magyarázata a nagy méretekkel járó (várt) nagyobb biztonság. Journal of Economic Literature (JEL) kód: D 22, L 22.

TUDOMÁNYOS TÁJÉKOZTATÓ

Egy régi-új típus: a frugális innováció

INZELT ANNAMÁRIA

A XX. század végétől kezdve egyre nagyobb érdeklődés övezi a hagyományos, schumpeteri innovációktól eltérő, új típusú, frugális (mértékletes, szerény, a ráfordításaiban kevéssel beérő) innovációkat. Ismertetőnk a fogalom tisztázását követően leírja a különböző típusú frugális innovációkat, azok jellemzőit, és számos példával illusztrálja a különböző típusait. Kitér a frugalitás mint vállalati gondolkodás és stratégia szerepére. Journal of Economic Literature (JEL) kód: O39

ÚJ KÖNYVEK

Önellenőrzés

Király Júlia: A tornádó oldalszele (Soós Károly Attila)

Park Könyvkiadó, Budapest, 2019, 430 oldal

A szerző „szubjektív válságtörténetként” mutatja be a könyvet, tulajdonképpen annak első részét. A „szubjektív” nem egészen precíz fogalom. Ezért érdemes leszögezni, hogy Király Júlia nagyrészt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyik képviselőjeként jelenik meg benne. Kevés ponton utal saját személyes szerepére; ennél többször egykori véleményére, és távolról sem csak olyan pontokon, ahol ma úgy látja, hogy igaza volt.

Magasházi Anikó: Szingapúr globálisan behálózva – magyar kitekintéssel (Éltető Andrea)

IASK, Kőszeg, 2018, 2480 Ft

Magasházi Anikó regionális fejlesztésben és pénzügyi területen Magyarországon és Ausztriában töltött 20 éves szakmai pályája után fordult a társadalomtudományi kutatások felé. Jelenleg a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetének munkatársa. Egyik fő kutatási területe a globális termelési hálózatok hatása mind a közép-európai, mind a délkelet-ázsiai országok fejlődésére. Ma már közhely, hogy a világgazdaságot és világkereskedelmet a globális hálózatok, értékláncok alakítják. E hálózatok révén kontinensek kapcsolódtak össze, s Ázsia vált a világ egyik „gyárává” (Baldwin, 2008). Ázsián belül is számos ország gazdasága is összefonódott, s köztük az egyik csomópont éppen Szingapúr.

JOGI MELLÉKLET

Az Európai Bíróság CETA-véleménye és a beruházásvédelmi bíráskodás jövője

SZABADOS TAMÁS

Az Európai Unió Bírósága 1/17. számú véleményében arra a következtetésre jutott, hogy a Kanada és az Európai Unió (EU, Unió) között létrejött átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodásban (CETA) foglalt beruházási jogviták rendezésére létrehozott mechanizmus nem ütközik az uniós jogba. Az Európai Bíróság által adott megerősítés azért lényeges, mert a CETA szabályai modellként szolgálhatnak az Unió által a későbbiekben megkötendő, beruházásvédelmi szabályokat is tartalmazó megállapodások, valamint a tervezett multilaterális beruházási bíróság számára is. Ugyanakkor a CETA szabályainak elemzése felvet bizonyos kételyeket, mivel úgy tűnik, a vitarendezési eljárás egyes előírásai – az Európai Bíróság álláspontja ellenére – kihatással lehetnek az uniós jogrend autonómiájára.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: K33.

Hol van a sértett érdekeinek a központja? Jogi személyek személyiségi jogainak sérelme weboldalon keresztül: a Bolagsupplysningen-ügy

VINCZE GABRIELLA ANITA

Az elmúlt években számos olyan ügy került az Európai Unió Bírósága (EUB) elé, amelyekből kiviláglanak az internetes technológia által lehetővé tett, az online platformok felvirágzásával fokozódó adatáramlás és az uniós joghatósági és kollíziós jogi rendeletek által felállított szabályrendszer közötti súrlódások. Az EUB 2017-es döntése újabb mérföldkövet jelent a polgári és kereskedelmi ügyekben joghatósági szabályokat tartalmazó Brüsszel-rendeletsorozat joggyakorlatában, az interneten keresztül elkövetett személyiségi jogok megsértése és a jogellenes károkozással kapcsolatos joghatósági szabályok értelmezésében. A tanulmány a Bolagsupplysningen-ügyről nyújt áttekintést.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: K19.

Kategória: 2019. évi számok összefoglalója, Egyéb, Külgazdaság