OTKA projekt – 2017

A termelési hálózatok jelentősége a globális versenyképesség tükrében – a magyar vállalatok integrálódása szempontjából

Azonosító: 125125
Kutatás vezető: Dr. Palócz Éva

 A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
A tervezett kutatás célja, hogy a mikroszintű magyar (APEH/NAV) és a nemzetközi (AMADEUS) vállalati adatbázisok között, valamint az OECD hozzáadott érték kereskedelem (TiVA) statisztika feldolgozásával olyan elméleti megállapításokat és gazdaságpolitikai következtetéseket fogalmazzon meg, amelyek jobban képesek megragadni a magyar gazdaság nemzetközi versenyképességi jellemzőit és kihívásait, mint a hagyományos makro- vagy mikro-ökonómiai megközelítések. Az elemzés a makrogazdasági jelenségeket alulról, elemi vállalati adatokból építi fel, ami a gazdasági folyamatok megalapozottabb elemzését teszi lehetővé. A versenyképességi kihívásokra a nemzetgazdasági szintű adatokon alapuló makrogazdasági válaszok érvényességét ugyanis nagyban korlátozza a magyar gazdaság erősen duális szerkezete, amelyet többszintű dualitás is jellemez: egyrészt a tőkeerős és magas technológiát képviselő külföldi, multinacionális vállalatok egyfelől és a gyenge és sérülékeny hazai vállalatok másfelől, másrészt a belföldi tulajdonú vállalatok teljesítménye között is meglévő erős tagoltság vállalati méret szerint, a KKV-k jelentős részének alacsony növekedési képessége. Ezen vállalati különbségek figyelmen kívül hagyása félrevezető magyarázatokhoz és válaszokhoz vezethet. A kutatás fókuszában egyfelől a külföldi és belföldi tulajdonú nagyvállalatok, mint a gazdaság húzóerői, másfelől a magyar vállalatok globális értékláncokba (GVC) való integrálódásának mérése, a hozzáadott-érték kereskedelmének elemző bemutatása.

Mi a kutatás alapkérdése?
A kutatás arra keresi a választ, hogy melyek a magyar gazdaságban azok a sikeres vállalati szegmensek, amelyek a legnagyobb mértékben tud(hat)nak hozzájárulni a magyar gazdaság versenyképességének növeléséhez. A tanulmány a nagyvállalatokon belül külön kezeli a külföldi és belföldi magántulajdonú nagyvállalatokat. A külföldi vállalatok jelentős súlyt képviselnek a magyar gazdaságban, tovagyűrűző hatásuk is. A belföldi magántulajdonú nagyvállalatok azonban mind számarányukat, mind gazdasági erejüket tekintve is jócskán elmaradnak a fejlett gazdaságokban mérttől, holott ez a vállalati szegmens is fontos szerepet tölthetne be a többi hazai termelő és szolgáltató cég piacának megteremtésében.
Eddig kevéssé kutatott terület a magyar vállalatok nemzetközi hozzáadott-érték kereskedelemben elfoglalt pozíciójának, valamint a globális értékláncokba való integrálódásának mérése, értékelése. A kutatás célul tűzi ki, hogy következtetéseket fogalmazzon meg a sikeres, a globális értéktermelési láncba eredményesen integrálódni képes vállalatok jellegzetességeiről és esetleges tovagyűrűző hatásairól a vállalati szektor egyéb szereplőire.

Mi a kutatás jelentősége?
A kutatás jelentőségét a vállalati szektor különböző szegmenseinek célzott és komplex vizsgálata, a növekedési képességet felmutató vállalati csoportok azonosítása, főbb jellemzőik bemutatása, nemzetközi példákkal való összehasonlítása jelenti. A magyar vállalati szektor szerkezetének a főbb versenytárs és partner országokkal (V4, német és osztrák vállalati struktúrával) való összehasonlítása új kutatási eredmények, elméleti és gyakorlati következtetések megfogalmazását teszi lehetővé
A kutatás újszerűségét pedig a magyar vállalatok nemzetközi hozzáadott-érték kereskedelemben való részvételének vizsgálata, a vállalatközi kapcsolatok és a globális értékláncokba (GVC) való integrálódás matematikai mérésének módszertani újdonsága képviseli. Ezekről a kérdésekről a magyar szakirodalomban még nem született számszerűsített kutatási eredmény és a nemzetközi irodalomban is csak elvétve találhatók ilyen publikációk. Ennek oka, hogy új kutatási irányról van szó, amely viszonylag új adatbázisokon alapul. A vállalati hálózatok és a hozzáadott-érték előállításához való hozzájárulás vizsgálata nem csak új elméleti megállapítások megfogalmazását teszi lehetővé, hanem fontos gyakorlati adalékot nyújt a gazdaságpolitika alakítása számára, az állami támogatások és szabályozás optimális hatásának elérésre érdekében.
A pályázathoz csatolt felhasznált irodalom jegyzékében lényegében valamennyi fontos külföldi szakértő 1-2 műve fel van sorolva, akik az általunk vizsgálandó egyes területeken jelentős kutatási eredmény mutattak fel, ezért nemzetközi versenytársként jöhetnek szóba. A belföldi irodalomban is számos részeredmény született a témában, ezeket is felsoroltuk az irodalmak jegyzékében.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
A magyar gazdaságpolitika fókuszában az a kérdés áll, hogy hogyan lehetne elősegíteni a magyar vállalatok magasabb hozzáadott-érték termelő képességét (másként fogalmazva: hogyan tudunk kilépni az „összeszerelő üzem” státuszából). A nemzetgazdasági átlagokon alapuló válaszok érvényességét nagyban korlátozza a magyar gazdaság többszintű dualitása: egyrészt a tőkeerős és magas technológiát képviselő külföldi, multinacionális vállalatok és a gyenge és sérülékeny hazai vállalatok között, másrészt a belföldi tulajdonú vállalatok teljesítménye között is meglévő erős tagoltság vállalati méret szerint, a KKV-k jelentős részének alacsony növekedési képessége. A makrogazdasági szintű átlagot jelző indikátorok pedig elfedik azokat a jelentős különbségeket, amelyek a vállalati szektor egyes szegmensei között fennállnak, ezért a nemzetgazdasági szintű adatokon alapuló gazdaságpolitikai következtetések félrevezetőek lehetnek. A vállalati szektor tagoltságának részletes vizsgálata nélkül tehát a magyar gazdaság növekedési képességeire, illetve e képességek javítására vonatkozóan nem lehet megalapozott elméleti és gazdaságpolitikai következtetéseket levonni.
A tervezett kutatás a magyar vállalati szektor szerkezetének, jellegzetességeinek és ezek szerinti csoportosításának átfogó és komplex tanulmányozását tűzi ki célul. A kutatás középpontjában az a kérdés áll, hogy a magyar vállalatok milyen mértékben és milyen pozícióban tudnak bekapcsolódni az ún. globális értéktermelési láncokba.

SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI MIGRÁCIÓ (HUSK/1101/1.2./0171) PROJEKT HÍREI

2015. szeptember 4-én az 53. Közgazdász Vándorgyűlésen Nagy Katalin és Székács Tamás tart előadást a projektről és annak eredményeiről.

A program megtekintéséhez kattintson ide

FELHÍVÁS 1%

A KOPINT Konjunktúra Kutatási Alapítvány az alábbi kéréssel fordul a honlap látogatóihoz illetve olvasóihoz: Éves személyi jövedelemadójuknak 1%-át fordítsák a közgazdasági kutatás, illetve a Külgazdaság folyóirat támogatására. Adóbevallásuknál kedvezményezettként jelöljék meg a:

KOPINT Konjunktúra Kutatási Alapítványt
Adószámunk: 19659963-2-42

A felajánlásokat az immár közhasznú szervezetként működő Alapítvány alapcéljainak ellátására kívánja fordítani, s a törvényben előírt kötelezettségénél fogva az adományokkal a nyilvánosság előtt el fog számolni.

Minden további kérdésére szívesen válaszolunk:

Nagy Katalin
ügyvezető igazgató
E-mail: katalin.nagy@found.datanet.hu,
katalin.nagy@kopint-tarki.hu
Tel.: 309-2644

Ösztöndíjasok
    2014
  • Berta Dávid
  • Nguyen Huy Tun
  • Popper Dávid
    2013
  • Berta Dávid
  • Kisdörnyei Márton
  • Nguyen Huy Tun
  • Popper Dávid
  • Serfőző Nóra

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

A jogszabály adta lehetőségekkel élve sokan utalták át 2013. évi személyi jövedelemadójuk 1 százalékát a Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány javára.
A kapott 58 549 forintot tanulmányi ösztöndíjak kifizetésére fordítottuk.

A 2014. évi személyi jövedelemadó 1 százalékából összesen 71 663 forint gyűlt össze.

Az adó 1%-ának felhasználásáról szóló 2014. évi tájékoztató megtekintéséhez kattintson ide

Köszönetet mondunk mindazoknak, akik Alapítványunkat támogatásra érdemesítették!
Az Alapítvány kuratóriuma