Konjunktúraelemzések 2025 tavaszán
Külgazdaság 2001 óta közli a gazdaságkutatók előrejelzéseit és elemzéseit, köztük a Magyar Nemzeti Bank kitekintését. A tavalyi évre a kormányzati cél lendületes gazdasági növekedés, az infláció leszorítása, valamint a költségvetés 3 százalék alatti hiánya volt. Ezzel szemben a hazai össztermék csupán 0,5 szá zalékkal bővült, az infláció leszorítása csak időlegesen sikerült, az államháztartás uniós elszámolású hiánymutatója (ESA 2010) pedig a hazai össztermék 4,9 szá zaléka volt. A negyedik negyedév sem sikerült valami fényesen. Azat kormány 2025-re repülőrajtot tervezett, de az idei első negyedév statisztikai adataiból csak egy botladozó gazdaság képe bontakozik ki. Az idei évre szóló költségvetési tör vényt a kormány 3,4 százalékos növekedést, 3,2 százalékos inflációt és 3,7 százalé kos GDP-arányos költségvetési hiányt feltételez, hogy ezekre vonatkozó állította össze, a remények azonban március szertefoszlottak. Április 2-án pedig Donald Trump amerikai elnök vámemelési tervei feldúlták a magyar gazdaság globális környezetét, tovább rontva a kilátásokat. Idén is arra kértük a gazdaságkutatók és -elemzők tekintélyes csapatát, hogy közöljék prognózisaikat a Külgazdaságban. A Magyar Nemzeti Bank szokás sze rint az idei első inflációs jelentés alapján készült összefoglalóval vesz részt ebben a lapszámban. Az elemzések 2025. április 7. és 15. között érkeztek szerkesztősé günkbe
Válaszolnak: CIB Bank: Trippon Mariann: A korrigált makropálya is túl derűlátó: •Budapesti Corvinus Egyetem: Bod Péter Ákos; Cserháti Ilona; Keresztély Tibor: Gazdasági élénkülés szűk kormányzati mozgástér és a külső keresleti viszonyok romlása mellett? • GKI Gazdaságkutató Zrt.: Bank Dénes; Petz Raymund: A magyar gazdaság növekedési pályára állt, de a világgazdasági kockázatok számottevői • Kopint-Tárki Zrt.: Nagy Katalin; Palócz Éva; Vakhal Péter: Mérsékelt gyorsulás • Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség Gazdaságelemzési Központ: Horváth Diána; :Magyarország a geopolitika fantasztikus labirintusába • Magyar Nemzeti Bank: Köllő Attila: Erős világgazdasági kockázatok övezik a magyar gazdasági növekedést •Táblázatok
Visszavándorlók a hazai munkapiacon
HÁRS ÁGNES – SIMON DÁVID
A munkaerő elvándorlása az utóbbi évtized(ek) jelentős munkapiaci problémájává vált. Az elvándorlás mértéke, az elvándorlók összetétele, hiányuk és lehetséges pótlásuk a hazai munkapiacon szorosan kapcsolódó szakpolitikai kérdések, amelyekre többféle válasz fogalmazódott meg. A hazai munkapiac szűkös tartalékainak bevonása, amelyhez jól célzott és kialakított munkaerőpiaci képzések szükségesek, vagy a hazatérés drága és bizonytalan sikerrel kecsegtető ösztönzése bővítheti a kínálatot. Mindenekelőtt azonban a visszatérés kevésbé vizsgált természetes folyamatát kell megérteni. Amíg a hazatérők egy része otthon marad, addig mások ismétlődően elindulnak, ingáznak, vagy külföldön élnek és dolgoznak. Ebben a folyamatban sem az elvándorlás, sem a hazatérés szelekciója nem véletlenszerű, a vándorlás során így kettős szelekció megy végbe, amely mindkét irányban lehet pozitív vagy negatív irányú, ennek eredője határozhatja meg a hazatérők összetételét. A cikk azt vizsgálja, hogy – a kettős szelekciót figyelembe véve – milyen az elvándorlás mérhető hatása a hazatérőkre: kik a hazatérők, dolgoznak-e, és ha igen, milyen formában, és jelent-e, s milyen – rendszerint
jövedelemben mérhető – prémiumot a hazatérők számára a migrációs történetük. A cikk ezekre a kérdésekre keres a szerzők által végzett új adatfelvétel segítségével választ, amely a korábbiaknál mélyebb elemzésre, tényellentétes vizsgálatra ad módot (a felvett adatok adta korlátok mellett). Jelen cikk egy hosszabb kutatás első eredményeit mutatja be. Felvethető természetesen a kérdés, hogy a visszatérőknek milyen hatása lehet az otthoni munkapiacra, a válasz azonban meghaladja jelen cikk terjedelmét, erre a kérdésre a vizsgálat későbbi szakaszában adunk választ.
A reálgazdaság finanszírozása a közép- és kelet-európai országokban a koronavírus járvány alatt és után
Bethlendi András
A tanulmány a koronavírus-járvány alatt és az azt követő időszakban vizsgálta tizenegy közép- és kelet-európai országban, hogy sérült-e a reálgazdaság finanszírozása, azaz a belföldi hitelezési folyamatok mennyire támogatták a gazdaság sokkból való kilábalását. A meghatározó bankszektorra szűkítve a vizsgálatot, 2023-ban a reál gazdaság relatív finanszírozása hat közép- és kelet-európai országban jelentősen csökkenti, a kilábalás hitelezés nélkül ment végbe. Strukturális változások hiányaban egy újabb jövőbeli negatív sokk esetén újra kialakulhat ez a jelenség. Az ered mények szerint a közép- és kelet-európai országok jelentős részében a bankszektor rezilienciája a fejlett országokhoz képest gyengébb. A fiskális és a monetáris politika az országok többségében egy irányba mozgott. A három vizsgált makroprudenciális indikátor (tőke, jövedelmezőség és portfólióminőség) már nagyobb keresztmetszeti változékonyságot mutatott. A banki hitelportfólió minőségének alakulása és a hitelezés egymást erősítő tényezők. A prudenciális és felügyeleti követelmények enyhítése nem mutatott tudomást a hitelezéssel. Csak a fizetési moratórium esetében a várt kapcsolat jelentkezett. A moratórium a rövid tervezett sokkok kezelésére alkalmas eszköz, hosszabb alkalmazása gyengítheti a hitelezési folyamatokat
ÚJ KÖNYVEK
Recenzió
Komlos J. Foundations of real-world economics. What every economics student needs to know (3rd ed.). New York, USA: Routledge (A reálgazdaságtan alapjai. Amit minden közgazdászhallgatónak tudnia kell) című könyvéről
BARDÓCZY TIBOR
A recenzió John Komlos könyvének harmadik, angol nyelvű kiadását mutatja be. A szerző egyértelmű és nyílt kritikát fogalmaz meg a főáramú közgazdaságtan számos összetevőjével szemben. Alapállítása szerint a kapitalizmus, amelyben élünk, nem szolgálja a polgárok érdekeit, sokkal inkább a társadalmi elit gyarapodásának kedvez. Érvelését az elmúlt évtizedek gazdasági és társadalmi válságaiból merített példákkal és esettanulmányokkal támasztja alá. A könyv harmadik kiadása – olyan eseményekkel bővítve, mint a koronavírus-járvány – rávilágít az elmúlt időszak politikai és gazdasági vezetőinek hibáira, és arra következtet, milyen lenne egy ideális – de ugyancsak piaci alapon nyugvó – közgazdasági megközelítés. A recenzió Komlos kritikus szemléletét igyekszik átadni, könyvéből idézett gyakorlati példák segítségével.