Innovatív cégek – innovatív finanszírozók

A startupokat finanszírozó tőkepiac működésének nyugati tapasztalatai*

KARSAI JUDIT

Az ígéretes induló cégek finanszírozásban a klasszikus kockázatitőke-alapok mellett az üzleti angyalok, az üzleti akcelerátorok és inkubátorok, valamint a tőkét közösségi finanszírozás útján biztosító crowdfundingplatformok kiemelt szerepet töltenek be. Mivel e piaci szereplők viszonylag újak, működésükről még kevés tapasztalat gyűlt össze. Még nem tudható, hogy e tőkepiac szereplői között végbemenő piaci átrendeződés tartósnak bizonyul-e, különös tekintettel a koronavírus-járványhoz kapcsolódó világméretű recesszióra. Az eddigi tapasztalatok megismerése azonban segítheti a fejletlenebb kockázatitőke-piaccal rendelkező térségekben a startupok megszületését és sikeressé válását az alternatív forrásokat nyújtó tőke, valamint a hozzá kapcsolódó technikai támogatás, hálózatosodási lehetőség, piacismeret és mentorálás révén. A cikk áttekintést nyújt az alternatív tőkefinanszírozást nyújtó intézmények működéséről és fejlődési irányairól, beleértve a közöttük kialakuló együttműködést és versenyt, valamint a finanszírozott vállalkozásokra gyakorolt hatást. Az eddig kirajzolódó tendencia azt jelzi, hogy csökkent az induló és a korai fejlődési stádiumú cégek finanszírozásában a hagyományos kockázatitőke-alapok jelentősége, mivel ezek egyre inkább a már érettebb cégek nagyobb összeget igénylő befektetései felé fordulnak. Ez a folyamat a nagyvállalatok tőkepiaci részvételének sokféle formát öltő hangsúlyosabb megjelenésével, az egyre inkább intézményesülő üzleti angyalok, az üzleti akcelerátorok és inkubátorok nagyobb szerephez jutásával, valamint a tőkét közösségi finanszírozás útján biztosító crowdfundingplatformok kiépülésével járt együtt. Fontos tanulság, hogy a korábbi vállalkozásaikat sikerre vivő alapítók tapasztalataikkal és vagyonukkal az alternatív tőkepiaci szervezetek minden típusában kulcsszerepet töltenek be az induló cégekbe történő tőkebefektetések előkészítésében és végrehajtásában. Így végső soron a startupok sikeres fejlődése és tőkéhez jutása egy önmagát erősítő folyamat eredményeként valósul meg.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: L26, G20, G23, G24.

Kulcsszavak: vállalkozás, startup, sajáttőke-finanszírozás, kockázati tőke, üzleti an­gyal, akcelerátor, crowdfunding.

Az Európai Unió és Kína: a kiegyensúlyozott kereskedelmi kapcsolatok feltételei

RÁCZ TAMÁS – FARKAS BEÁTA

Az Európai Unió meghatározó kereskedelmi partnere Kína, azonban az uniós kül­gazdasági stratégiában az utóbbi időben hangsúlyosabbá váltak a gazdasági kap­csolatokkal járó kockázatok és geopolitikai megfontolások. Ez a tanulmány több­változós lineáris regresszió alkalmazásával tárja fel, hogy az OECD-országok tapasztalatai alapján mely tényezők játszanak meghatározó szerepet abban, hogy a Kínával szembeni importkitettség elkerülhető legyen. Az 1992 és 2018 közötti ada­tok alapján elvégzett elemzés megerősíti azoknak a tényezőknek a hatását, amelye­ket a szakirodalom relevánsnak tart az importkitettség szempontjából. Legnagyobb magyarázóerőt a szabadkereskedelmi megállapodások száma, valamint a közepes és csúcstechnológiájú termékek ipari termelésben elfoglalt arányának növekedési üteme mutatott. Az EU számára ez azzal a tanulsággal jár, hogy egyrészt a jelenlegi protekcionista világtendenciák ellenére érdemes kitartania a szabályalapú szabad­kereskedelmi kapcsolatok mellett, másrészt egy sikeresen megvalósított iparpoliti­kai stratégia döntő jelentőségű a kiegyensúlyozott kínai kereskedelmi kapcsolatok szempontjából.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F13, F14, O24.

Kulcsszavak: Európai Unió, Kína, külkereskedelem, importkitettség.

 A kapitalizmus változata(i) Brazíliában^*

RICZ JUDIT

Az írás a kapitalizmus változatai néven ismert irányzatra támaszkodva elemzi a bra­zil piacgazdaság működésének főbb intézményi területeit és az azok közötti kapcso­lódásokat. A vállalati központú elemzést a politikai rendszer és az állami szerepvál­lalás vizsgálatával kiegészítve igyekszik a brazil gazdasági fejlődés útfüggőségét jobban megérteni.

A brazil piacgazdaság működésének esettanulmány jellegű elemzése ebben a kiter­jesztett elméleti keretben újszerű megközelítést jelent a hazai és nemzetközi szakiro­dalomban, újszerű elméleti és gyakorlati következtetéseket von le a brazil fejlődési pályára, a tágabb értelemben a későn jövő felzárkózó gazdaságokra és a közepes jövedelem csapdájára vonatkozóan.

Jair Bolsonaro radikális jobboldali populista politikus 2019. évi hatalomra kerü­lése gyakorlatilag egyetlen üzenetre, a változás ígéretére vezethető vissza. Ezzel szemben a tanulmány legfőbb következtetése szerint a politikai és gazdaságpolitikai változások ellenére a brazil piacgazdaság működési mechanizmusait és logikáját tartósan az állami irányítás, a hierarchikus szerveződés és az informális kapcsola­tok dominálják. Az írás amellett érvel, hogy a brazil piacgazdaság sajátos működési elvei még a huszonegyedik század eleji szociális fejlesztő állam idején és a 2012 óta bekövetkezett liberális gazdaságpolitikai fordulat évei alatt is tartósan fennmarad­73

JOGI MELLÉKLET

 Az Európai Unió Bíróságának a munkavállalói jogállás megtartására vonatkozó újabb gyakorlata

GYENEY LAURA

Az elmúlt években egyre több a munkavállalói jogállás megtartásával kapcsolatos jogeset tűnt fel az Európai Unió Bírósága szociális ellátásokra vonatkozó ítélkezési gyakorlatának horizontján, megkövetelve az eddig periferiálisnak mondható terü­letnek a korábbiaknál jóval mélyrehatóbb elemzését. E vizsgálat különösen indo­koltnak tűnik azon politikai és jogi diskurzusok fényében, amelyek manapság a sza­bad mozgás témakörét övezik, és amelyek fókuszában a szabadon mozgó polgárok számára nyújtott szociális ellátások terén biztosított egyenlő bánásmód kérdése áll.

Jelen tanulmány célja az elmúlt évek vonatkozó joggyakorlatának bemutatása, két e területen mérvadó jogeset: a Tarola- és Saint Prix-döntések elemzése révén. A kér­déses ügyekben hozott ítéletek jól jelzik a gazdaságilag aktív státusz integrációs joganyagban betöltött kiemelt szerepét. Mi több, rávilágítanak a gazdaságilag aktív, illetve inaktív uniós polgári státusz elhatárolási nehézségeiből fakadó kihívásokra, amelyek egyre feszítőbb kérdésként jelentkeznek a szabad mozgás jogterületén.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: K31 Labor Law.

Kulcsszavak: munkavállalói jogállás megtartása, egyenlő bánásmód, szociális jutta­tások, a munkavállalók szabad mozgása.

tak. Sőt a legújabb politikai és gazdasági változások tükrében az elitista, hierarchi­kus és az informális kapcsolatokra épülő szerveződés további erősödése várható.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: O10, O54, P16.

Kulcsszavak: Brazília, kapitalizmus változatai, rendszerparadigma, fejlesztő állam, közepes jövedelem csapdája, útfüggőség.

ÚJ KÖNYVEK

 Hungler Sára – Gellérné Lukács Éva – Petrovics Zoltán – Dudás Katalin:

Az Európai Unió szociális és munkajoga

ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2020, 296 oldal A szociális és munkajog, bár nem tartozik hagyományosan az Európai Unió által szabályozott területek közé, a közösségi joganyag egyik legdinamikusabban fejlődő területe. Az Európai Unió ugyanis, legfőképpen a 2007–2008. évi gazdasági válság­nak a társadalomra gyakorolt hatására adott válaszként, számos olyan intézkedést vezetett be, amelynek célja egyrészt a foglalkoztatáspolitikának és a szociális biz­tonsági koordinációnak az összehangolása a tagállamok között, másrészt a szabad mozgás jogával élő uniós munkavállalókat megillető egyéni és kollektív szociális és munkajogok biztosítása.

Termelékenység, innováció és külkereskedelem magyar vállalati adatok alapján

HALPERN LÁSZLÓ

Az innováció és a termelékenység közötti vállalati szintű kapcsolat elemzésekor az exporton kívül az importot is figyelembe kell venni. Az innováció pozitívan hat a ter­melékenységre, ugyanakkor a hatás mértéke időben változott. Az innováció termelé­kenységre kifejtett becsült hatása 2010-ig nőtt, utána csökkent, és 2016-ra visszaesett a 2005. évi szintre. Ezt a hatást felerősítette az, hogy 2010 után folyamatosan és jelen­tősen csökkent az innovatív vállalatok aránya.*

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: D24, F23, O31.

Kulcsszavak: külkereskedelem, innováció, termelékenység.

Magyar kis- és középvállalkozások a globális értékláncokban

VAKHAL PÉTER

A kis- és középvállalkozások (kkv-k) fejlődésének lényeges mérföldköve a nemzetközi piacra való kilépés, ami elsősorban az exportárbevétel alapján vizsgálható. A nemzetköziesedés folyamata azonban nem szűkíthető le kizárólag a közvetlen külkereskedelemre (áruexport, illetve -import), mert egy exportőr partnernek való beszállítás (közvetett export) ugyanúgy világpiaci szereplővé teszi a vállalatokat, mint ha maguk is exportálnának. Mivel a globalizált világgazdaságban egyre kisebb jelentősége van a politikai határoknak, egy vállalat könnyen az értéklánc részévé tud válni közvetlen export nélkül is. A magyar kkv-k egy része közvetett módon már bekapcsolódott a globális értékláncokba (Global Value Chain – GVC), arányait tekintve azonban az általuk beszállított saját hozzáadott érték nagymértékben elmarad a nagyvállalatokétól. A kkv-szektor markánsan két részre tagolódik: azokra a vállalkozásokra, amelyek kizárólag belföldi felhasználásra állítanak elő készterméket, és azokra, amelyek egy beszállítói lánc részeként félkész terméket gyártanak. Ez utóbbiak vagy közvetítőkön keresztül, vagy közvetlenül jutnak el a világpiacra. A tanulmány a magyar kkv-k által megtermelt exportált hozzáadott értékre ad becslést. A kapott eredmények szerint az értékláncokhoz tartozó kkv-k bruttó exporthoz viszonyított hozzáadott értéke nagyobb, mint a nagyvállalatoké. A kkv-k száma azonban nagyon alacsony a gazdaságban.

Journal of Economic Literature (JEL): C67, F23, L25.

Külföldi munkavállalás, foglalkozásváltás és szakmaelhagyás

HÁRS ÁGNES – SIMON DÁVID

Az útnak indulók leggyakrabban a magasabb bér, a jobb munkafeltételek vagy a kellemesebb munkakörnyezet reményében döntenek a külföldi munkavállalás mellett. A migrációs modellekben feltételezett képet személyes motivációk árnyalják és teszik változatossá. A remélt előnyök és nyereségek, a haszonmaximalizálás mellett az elhatározás sokszor áldozattal, személyes veszteséggel jár. Aki külföldön vállal munkát, gyakran a hazaitól eltérő tevékenységet végez. A szakmaelhagyás, foglalkozásváltás lehet ígéret, de veszteséget is okozhat. Cikkünk a migrációnak ezt a szeletét, a külföldre költözött és ott munkát vállaló magyarok foglalkozásváltásának, pályaelhagyásának a mintázatát és motivációját vizsgálja.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: C83, J40, J60, J61.

Globális válság, lokális likviditás?

A koronavírus-válság hatásának vizsgálata többországos DSGE-modell keretében likviditáskereslet alapján heterogén bankrendszerrel

Czelleng Ádám

A tanulmány a koronavírus-járvány által kiváltott válságot a bankrendszer likviditásának függvényében vizsgálta. Arra a kérdésre kerestük a választ, hogy a bankrendszer likviditási helyzete az euróövezetben, illetve Magyarországon milyen módon és mértékben befolyásolja a pandémia által előidézett gazdasági hatásokat. Az eredmények igazolják, hogy a pénzügyi frikciók (piaci súrlódások, tökéletlenségek) figyelembevételével – elsősorban a beruházásokra gyakorolt hatás mértéke miatt – a kilábalás üteme is eltérő lehet ahhoz képest, hogy pénzügyi rendszert nem feltételezünk a modellben. A hatások erősebbek és a kilábalási pálya kismértékben módosul, ha a bankokat megkülönböztetjük likviditási pozíciójuk alapján. A vizsgálati módszer egy több országot tartalmazó dinamikus modell volt. A cikk a hazai szakirodalomban elsőként dolgozta fel a bankrendszer likviditási pozíciójának hatásait gazdasági sokk esetén, megkülönböztetve a modellben likviditásbő és likviditáshiányos bankokat. Egyik következtetése, hogy a magyar bankrendszer likviditásának egyenletes bővítése – amelyben szerepe van mind a monetáris politikának, mind a szabályozásnak (mikro- és makroprudenciális politikának) – a hazai gazdaság stabilizálásának szükséges, de nem elégséges feltétele. A hatások aszimmetrikusak, azaz az euróövezet bankrendszere likviditásának javulása csak kismértékben járul hozzá a hazai hatás csökkentéséhez, de a negatív eredmény az euróövezetben szignifikánsan erősíti a negatív hazai makrogazdasági hatásokat. A hatások minimalizálásához szükségesek célzott, jól időzített intézkedések, amelyek átlátható és fenntartható (minimális prudenciális elvárásoknak eleget tevő) tevékenység mellett segíthetik a kilábalást.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: E12, F37, G21, G28.

Kulcsszavak: többországos DSGE, monetáris politika, likviditás, szabályozás

JOGI MELLÉKLET

Brexit után: Az Európai Unió és az Egyesült Királyság együttműködési lehetőségei a nemzetközi szankciók kivetésében

Szép Viktor – Peter Van Elsuwege

A brexit számos bizonytalanságot hozott felszínre a nemzetközi szankciók együttes alkalmazását illetően: miközben az Európai Unió és az Egyesült Királyság is elkötelezett az együttműködés iránt, ma még nem világos, hogyan valósítható meg ez a kooperáció. Erre a kérdésre a tanulmány az uniós tagsággal nem rendelkező európai államok tapasztalatával kíván válaszolni. A cikk áttekinti az érintett államok jogi környezetét, figyelembe veszi azonban a brit és uniós szakpolitikai dokumentumokat is, amelyek alapján különböző forgatókönyveket állít fel. Az írás legfőbb érve, hogy az Egyesült Királyság és az Európai Unió – szemben a szomszédos államok tapasztalataival – kölcsönös konzultációra épülő együttműködést, és nem hierarchikus viszonyra épülő, egyirányú külpolitikai igazodást feltételező formátumot hoznak létre.*

Journal of Economic Literature (JEL) kód: F15 Economic Integration, F10 General, F510 International Conflicts; Negotiations; Sanctions.

* A tanulmány a szerzők „EU Sanctions Policy and the Alignment of Third Countries: Relevant Experiences for the UK?” címmel megjelenő írásuk alapján, annak rövidített változataként készült. Lásd: Szép–Elsuwege [2020].

Konjunktúraelemzések 2020 tavaszán

A Külgazdaság 2001 óta közli a gazdaságkutatók prognózisait és elemzéseit, ám eddig még soha nem kínált az olvasóinak ilyen szerény terjedelmű kitekintést. Két megszokott partnerünk elpasszolta a felkérést, és a számszerű előrejelzéseket tartalmazó táblázat sem volt még soha ilyen lyukas. Azok a számok pedig, amelyek benne szerepelnek, békeidőben elképzelhetetlen szóródást mutatnak.

A GKI március 23-án tette közzé prognózisát, a Századvég április 4-én, a Magyar Nemzeti Bank április 7-én, a Kopint-Tárki pedig április 10-én küldte el a Külgazdaság szerkesztőségének. Mivel az előrejelzések szavatossági ideje a koronavírus-járvány és a nyomában járó gazdasági zavarok, leállások miatt hetekre rövidült, a dátumok a dokumentumok fontos kellékei.

A szerkesztőség épp ezért biztosra veszi, hogy fontos kordokumentumokkal ajándékozza meg valamennyi érdeklődőt.  Journal of Economic Literature (JEL) kód: A1, E0, E6

Külföldi forrásokra is szükség lesz

KARSAI GÁBOR,GKI Gazdaságkutató Zrt

1. A koronavírus-járvány globális hatása – világszerte használhatatlan korábbi prognózisok, egyre pesszimistább friss előrejelzések, kormányzati lépések a járvány, majd az ennek következtében fenyegető recesszió kordában tartására.

2. Gazdasági várakozások, a cégek véleménye a járvány hatásairól – március első felében még viszonylag erős volt az optimizmus, ám a magyar gazdaság jövőjéről alkotott vélemény látványosan romlott.

Vírus által homályosan

NAGY KATALIN, MATHEIKA ZOLTÁN, PALÓCZ ÉVA, TÓTH G. CSABA,
Kopint-Tárki Zrt.

A világgazdaság

A koronavírus következményei jelentősen megváltoztatták a globális növekedés feltételeit. A járvány gyors, helyenként drámai ütemű terjedése mind keresleti, mind kínálati sokkot idézett elő. Kínálati oldalon a munkaórák csökkenő száma, az egyes ágazatok leállása következtében a kibocsátás zsugorodása tapasztalható. Keresleti oldalon mind a magánfogyasztás csökkenése, mind a termelés leállása okozta keresletkiesés már rövid távon is erőteljesen megmutatkozik. A gazdaság átmeneti leállása a munkaerőpiacokat is megbolygatja: mindenütt a munkanélküliség emelkedése várható, aminek mértéke jelentősen függ attól, hogy mennyire húzódik el a válság.

A koronavírus-járvány következtében új meccs kezdődött a világban – cél a V alakú kilábalás

HAJNAL MIHÁLY, Magyar Nemzeti Bank

A világgazdaság

A koronavírus következményei jelentősen megváltoztatták a globális növekedés feltételeit. A járvány gyors, helyenként drámai ütemű terjedése mind keresleti, mind kínálati sokkot idézett elő. Kínálati oldalon a munkaórák csökkenő száma, az egyes ágazatok leállása következtében a kibocsátás zsugorodása tapasztalható. Keresleti oldalon mind a magánfogyasztás csökkenése, mind a termelés leállása okozta keresletkiesés már rövid távon is erőteljesen megmutatkozik. A gazdaság átmeneti leállása a munkaerőpiacokat is megbolygatja: mindenütt a munkanélküliség emelkedése várható, aminek mértéke jelentősen függ attól, hogy mennyire húzódik el a válság.

Gazdaság a koronavírus árnyékában

HORVÁTH DIÁNA – MOLNÁR DÁNIEL – REGŐS GÁBOR,
Századvég Gazdaságkutató Zrt.

Az előrejelző jelenleg a megszokottnál jóval nehezebb helyzetben van. A prognózisokat hétről hétre, napról napra, percről percre lehetne változtatni. Ennek megfelelően a növekedés is tág határok között mozoghat. Így szokásainktól eltérve két, egymással gyakorlatilag egyenrangú (hasonló valószínűségű) pályát ismertetünk a továbbiakban: az alappályán 0,3 százalékos, míg az alternatív pályán 4,8 százalékos visszaeséssel számolunk. Becslésünk elkészítése során figyelembe vettük azt is, hogy lesznek gazdaságélénkítő kormányzati intézkedések, de ezek tartalma a kézirat lezárásakor még nem ismert. A gazdaság pályájának szempontjából meghatározó lesz, hogy a járványhelyzet mennyire húzódik el, azaz a gazdaság mennyire tartósan nem tud normálisan működni: akár jogszabályi korlátozások, akár a külső kereslet zsugorodása, akár a külföldről meg nem érkező alapanyagok miatt.

A pénzügyi közvetítés struktúrájának változásai – a kelet-közép-európai régió speciális fejlődése a nemzetközi és európai folyamatok tükrében

BETHLENDI ANDRÁS – MÉRŐ KATALIN

A cikk azt elemezi, hogy hogyan változott a pénzügyi közvetítő rendszer struktúrája globálisan, Európában, valamint a kelet-közép-európai régió azon országaiban, amelyek 2004-ben csatlakoztak az Európai Unióhoz, vagyis a Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia (a továbbiakban: KKE5) esetében a 2004–2016 közötti időszakban. Ennek keretében két fő területre fókuszál: a bankok és a pénz- és tőkepiacok közötti strukturális eltolódások és összefonódások jellemzőire, valamint az árnyékbankrendszerek mértékére és sajátosságaira. Főbb megállapításai a következők: a banki pénzügyi közvetítés terjedelme tekintetében a Cseh Köztársaság, Lengyelország és Szlovákia esetében a 2000-es években megkezdődött konvergencia folytatódott a 2010-es években. Ez a folyamat azonban Magyarország és Szlovénia esetében megtorpant. A tőkepiaci közvetítés terjedelmén belül különösen a kötvénypiacok tekintetében nagyon nagy a régió elmaradása. A KKE5-országok esetében a bankok és a pénz- és tőkepiacok erősödő összefonódását, vagyis a piaci alapú bankolás felé való elmozdulást nem tudtuk kimutatni a válságot követő években. Az árnyékbankrendszer terjedelme a régióban jelenleg alacsony, intézményi jellegzetességeiben is különbözik a fejlett országokétól. Míg a fejlett országok esetében az árnyékbankrendszer legfontosabb intézményei a nem pénzpiaci befektetési alapok, addig a kelet-közép-európai régióban az árnyékbankrendszeri kockázatok inkább a pénzügyi vállalkozások (hitelező, lízing- és faktoringcégek) között keresendők.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: G20, G21, G23.

A digitális transzformáció munkahelyekre gyakorolt hatásai – Felkészültek-e a hazai vállalatok a benne rejlő nagy lehetőségre (vagy a veszélyekre)?

HORTOVÁNYI LILLA – SZABÓ ZSOLT ROLAND – NAGY SÁNDOR GYULA – STUKOVSZKY TAMÁS

A digitális transzformáció Európa nagy lehetősége arra, hogy felvegye a harcot az alacsony munkabérrel versenyző feltörekvő országokkal, ezért kutatásunkban arra kerestük a választ, hogy a meghatározó magyar vállalatvezetők fel vannak-e készülve a digitális transzformáció munkahelyekre gyakorolt hatásaira. 60 hazai felső vezetőt és 5 tudományos szakembert érintő 15 fókuszcsoportos interjú, valamint 20 vállalati esettanulmány alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a magyar vállalatok komoly kihívással néznek szembe. A felméréskor a vállalatvezetők érzékelték a munkaerőhiányt, de kevesen voltak tudatában annak, hogy az „alacsony/közepes hozzáadott érték, alacsony bér” modellje a továbbiakban nem fenntartható. A koronavírus kapcsán hozott nemzeti és nemzetközi intézkedések azonban – egyik napról a másikra – jelentős digitális transzformációt követelnek meg a vállalatoktól. Az eredmények azt is jelzik, hogy a digitális transzformációval szemben jelentős ellenállás tapasztalható a munkavállalók részéről, és a vezetők sincsenek felkészülve erre a változásvezetési feladatra. Álláspontunk szerint a kulcs a digitális transzformációt irányítani képes vezetők kinevelésében van, ehhez pedig szükséges mintagyakorlatokat, tananyagokat és ösztönzési rendszert fejleszteni, valamint ezeket terjeszteni, oktatni és működtetni. Journal of Economic Literature (JEL) kód: O14, O33, L25

JOGI MELLÉKLET

A kulturális javakkal kapcsolatos jogvitákra irányadó jog a magyar jogrendszerben

VADÁSZ VANDA

A tanulmány a jogellenesen külföldre vitt kulturális javakra vonatkozó kollíziós szabályozást mutatja be. Ennek során kitér a magyar jogforrási rendszer vizsgálatára, majd részletesen foglalkozik a Nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvény egyes vonatkozó általános részi intézményeivel, illetve a kulturális javakra alkotott speciális kapcsolóelveivel. Journal of Economic Literature (JEL) kód: K1.

ÚJ KÖNYVEK

Francis B. Jacobs: The EU after Brexit. Institutional and Policy Implications

Palgrave Macmillan, London, 2018, 143 o. Az Egyesült Királyság uniós tagsága majdnem pontosan a csatlakozását követő 47 évvel később, 2020. január 31-én szűnt meg a kilépésről szóló megállapodással összhangban. A 27 uniós tagállam perspektívájából nézve lényeges, hogy az Egyesült Királyság a továbbiakban nem vesz részt az uniós döntéshozatalban és már hivatalosan is harmadik országnak számít. A 2020 végéig tartó átmeneti időszak alatt azonban a kilépés hatásai a mindennapi gyakorlatban még kevéssé érzékelhetők, így habár formailag az Egyesült Királyság önálló vámterület, továbbra is az uniós vámjog és a belső piaci jog alkalmazandó, valamint az év végéig az Európai Bíróság joghatósága is változatlanul fennáll. Még ha a jelenlegi Covid–19 világjárvány keltette válság miatt – érthető módon – kisebb figyelem irányul is a brit kilépésre, a folyamat továbbra sem állt le, és az átmeneti időszak alatt a legfontosabb feladat, hogy az unió és a brit tárgyaló fél olyan átfogó kereskedelmi megállapodást kössön, amely hosszú távon rendezi a kontinens és a brit szigetek közötti kapcsolatrendszert. Ennélfogva – folytatva a Külgazdaság oldalain korábban megjelent elemzések sorát – továbbra is érdemes figyelmet fordítani a brexitre. E folyamat jövőbeni hatásait mérlegeli a bent maradó 27 tagállam nézőpontjából Francis Brendan Jacobs a most bemutatandó kötetében. A szerző vizsgálja, hogy a brexit milyen módon befolyásolja az EU közeljövőben megfogalmazandó prioritásait, hogyan érinti intézményrendszerét, annak működését, eljárásait.

KÖRKÉRDÉS

Jön a válság!

Mikor? Milyen? Honnan?  

Szerte a világban valóságos válság várótermet rendeztek be maguknak a közgazdászok, ebben hosszasan elidőzve azt latolgatják, milyen előjeleket látnak, azokból milyen jövő következik, vajon lassulást vagy recessziót hoz, és mindez mikor köszönt be.

Mások azt méricskélik, mennyire védettebb ma a világ egy globális recesszióval szemben, mint 2008-ban volt. Megint mások az „új normalitás” jellemzőit gyűjtögetik, és azon merengenek, milyen körülményekre kell a monetáris és a fiskális politikának felkészülnie.

A szerkesztőség végzetes hibának tartaná, ha ebből a globális párbeszédből éppen a Külgazdaság maradna ki.

Ezért arra kértük szerzőinket, osszák meg velünk s olvasóinkkal ezzel kapcsolatos gondolataikat, vágyaikat, félelmeiket és reményeiket! Természetesen bármelyik rész ki lehet ragadni az összefüggések láncolatából.

Szándékaink szerint különös figyelmet fordítanánk a várható magyarországi fejleményekre. Például arra, hogy egy globális turbulencia, dekonjunktúra, recesszió, depresszió (nem kívánt törlendő) esetén milyen veszélyeknek volna, milyen veszélyeknek lehet kitéve az a magyar gazdaság, amely két egymást követő évben öt százalék körüli mértékben bővült?

Antalóczy Katalin – Sass Magdolna: KRÍZIS – A REÁLGAZDASÁG FELŐL?

Csáki György: A RECESSZIÓ VESZÉLYE NEM TÚL KÖZELI

Csillag István -Mihályi Péter: MÉG NAGYOBB A BAJ

Karsai Gábor: MENTS MEG, URAM, ÖNMAGUNKTÓL!

Losoncz Miklós: ENYHÜLŐ RECESSZIÓS FÉLELMEK

Madarász Aladár: NYITOTT TÖRTÉNELEMKÖNYVEK

Mérő Katalin: SZABÁLYOZÁSI KÉTSÉGEK

Molnár Dániel – Regős Gábor – Horváth Diána: MIKOR LESZ VÁLSÁG?

Muraközy László: VÁLSÁGOS VÁLSÁGKEZELÉSEK

Palócz Éva:FOGALMI VÁLSÁGBAN

Petschnig Mária Zita

Várhegyi Éva: VAKSÁG VAGY BÁTORSÁG?

A mélyülő szabadkereskedelem kihívásai a déli Mediterráneumban

SZIGETVÁRI TAMÁS

Az Európai Unió az elmúlt egy évtizedben szabadkereskedelmi egyezmények tucatjait kötötte meg. Ezek az egyezmények nem pusztán a termékkereskedelem útjában álló vámakadályok leépítését jelentik, hanem annál jóval szélesebb, a kereskedelemmel összefüggésbe kerülő más kérdéseket is szabályoznak. Az egyezmények célja, hogy versenyképessé tegyék az Európai Uniót, piacot és befektetési lehetőséget biztosítsanak az európai vállalatok számára. A szomszédos régiók, így a déli Mediterráneum esetében az EU ún. Mély és Átfogó Szabadkereskedelmi Megállapodás megkötését (Deep and Comprehensive Free Trade Agreement – DCFTA) ajánlja fel, amellyel az érintett országok jogrendszerüket az európai minták alapján átalakítva lényegében az európai egységes piac részeseivé és így versenyképes gazdaságokká is válnának. Mindez az EU számára az érintett országok (első körben Marokkó és Tunézia, de hosszabb távon a többi régióbeli ország) jelentette biztonsági kockázatok csökkenését idézné elő. Bár az ún. Mély és Átfogó Szabadkereskedelmi Megállapodás megvalósítása optimális esetben valóban pozitív hatást válthat ki, és elősegítheti a déli mediterrán térség országainak világgazdasági integrációját is, egyelőre azonban a lehetőségeknél nagyobbnak látszanak a kockázatok.

ÚJ KÖNYVEK

Egység a sokféleségben: Európa-képek és -távlatok magyar szemmel. Kovács Lajos Péter (szerk.): Közel-távol Európa (Benczes István)

Példás aktivitást mutat az Éghajlat Könyvkiadó, amely az elmúlt esztendőkben több fontos, mostanra széles körben ismert és idézett kötettel jelentkezett. Tette/teszi ezt akkor, amikor a társadalomtudományi, társadalompolitikai kutatások és kutatók nemcsak állandósuló forráshiánnyal kénytelenek megküzdeni, de sokszor témáik, felvetéseik és következtetéseik relevanciája, sőt létjogosultsága is megkérdőjeleződik. Ha ez a kiadói kiállás ráadásul olyan szakmai tartalommal párosul, mint ami a Közel-távol Európa címmel 2019-ben megjelent kötetre jellemző, akkor azzal egyszerre nyer az olvasó és a tudományos közösség is.

Növekedési stratégiák – Tanulságok és kihívások

Kiss Judit (szerk.): Stratégiaváltás a világgazdaságban – Exportorientáció és/vagy belső keresletre alapozott növekedés (Nagy Péter Artur)

Ez a könyv egy 2015-ben induló és 2018-ban véget érő OTKA-kutatás eredményeként jött létre, amely a kötettel megegyező címet viselte és azt vizsgálta, hogy a 2007–2008-as világgazdasági válság után milyen lehetőségek vannak a gazdasági növekedés beindítására és annak fenntarthatóságára. A téma különösen fontos, mivel a válság után egyértelművé vált, hogy a „nyugati országok” kezdik elveszteni vezető szerepüket a világgazdaságban és egyre nagyobb szerep jut olyan országoknak, mint például Kína vagy India, de ide sorolhatók a BRICS-országok is. Valamennyi említett példa jelen van a kötetben és a szerzők részletesen bemutatják fejlődési pályáikat is. A kutatás vezetője és egyben a kötet szerkesztője Kiss Judit, a szerzők pedig Artner Annamária, Gerőcs Tamás, Szigetvári Tamás, Szunomár Ágnes és Völgyi Katalin, akik mindannyian a KRTK Világgazdasági Intézetének munkatársai.

JOGI MELLÉKLET

Az Európai Unió és az Egyesült Királyság nemzetközi magánjogi kapcsolatrendszere a brexit után

Raffai Katalin A Külgazdaság 2019. évi 11–12. számában megjelent tanulmányban Horváthy Balázs^[1] részletesen áttekintette az Európai Unió (továbbiakban: EU) és az Egyesült Királyság közötti nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok alakulását a brexit utáni időszakban. A jelen tanulmány folytatja az Európai Unió és az Egyesült Királyság közti viszonyrendszer vázolását, de ezúttal egy másik, a személy- és vagyonforgalom szempontjából kiemelten fontos terület a nemzetközi magánjogi viszonyok aspektusából. A nemzetközi magánjogi viszonyok, ahogyan az elnevezéséből is következik, magába foglalja a magánjogi viszonyok teljes körét a joghatóságtól kezdve a személyes és családi, dologi, szellemi alkotások, kötelmi, öröklési jogán keresztül a külföldi határozatok elismeréséig és végrehajtásáig. A tanulmány, igazodva a szakfolyóirat profiljához, valamint az előző számban megjelent tanulmányhoz kizárólag a polgári és kereskedelmi, és azon belül a kötelmi jogviszonyok nemzetközi kapcsolatrendszerét tekinti át az EU és az Egyesült Királyság között.

[1] Horváthy [2019].

Külkereskedelmi cserearány-változások és hatásuk a bruttó hazai reáljövedelemre, a belföldi felhasználásra és a jövedelmi felzárkózásra

Az Európai Unió tagországainak tapasztalatai 1995 és 2017 között – magyarországi tanulságokkal

OBLATH GÁBOR

A GDP volumenindexe a hazai termelés (egyben a termelés által generált jövedelem) reálértékének változását mutatja, amelytől eltérően alakul a felhasználható bruttó hazai reáljövedelem, ha változnak a külkereskedelmi cserearányok. Cserearány-javulás – a behozatalénál magasabb kiviteli árindex – esetén a bruttó hazai jövedelem reálértéke a termelésénél jobban nő, ami a belföldi felhasználás jelentősebb bővülésére ad lehetőséget, mint amit a termelés növekedése önmagában lehetővé tenne; cserearányromlás esetén fordított a helyzet. A tanulmány áttekinti a cserearány-változás reáljövedelmi hatásának alternatív megközelítéseit, és kétféle értelmezés alapján számszerűsíti a külkereskedelmi árnyereség/-veszteség befolyását a belföldi felhasználás alakulására, valamint a gazdasági felzárkózásra az EU tagországaiban 1995 és 2017 között. A becslési eredmények szoros pozitív kapcsolatot jeleznek a belföldi felhasználás főbb tételeinek változása és a külkereskedelmi árhatás között. Mivel számos új EU-tagország cserearányai hosszabb távon javultak, az EU-n belüli reáljövedelmi felzárkózás gyorsabb volt, mint amit az egy főre jutó termelés felzárkózása mutat. Magyarország gazdasági felzárkózásának mértéke mindkét tekintetben elmarad az ország relatív alulfejlettségéből eredő potenciáltól, a reáljövedelmi felzárkózásban azonban nagyobb a lemaradása.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: E01, F19, F43, O47, O52.

Ázsiai közvetlentőke-befektetések Magyarországon: a munkaügyi kapcsolatok sokszínűsége

SASS MAGDOLNA, S. GUBIK ANDREA, SZUNOMÁR ÁGNES,

SHOBHA KIRAN, OZSVALD ÉVA

Regionális összehasonlításban jelentősek Magyarországon az ázsiai közvetlentőke-befektetések. Az új módszertan alapján összeállított statisztikák szerint a Kínából, Indiából, Japánból és Koreából érkező multinacionális vállalatok magyarországi befektetései a teljes FDI-állomány mintegy tíz százalékát teszik ki. A cikk alapjául szolgáló megközelítés, a kapitalizmusváltozatok ismertetése után autóipari és elektronikai leányvállalatok interjúira támaszkodva azt vizsgáljuk, hogy a hazai és a fogadó ország intézményei, az üzleti és

menedzsmentkultúra hogyan befolyásolják a kérdéses vállalatok működését, elsősorban az emberierőforrás-menedzsment területén. Kutatásunk a fogadó ország hatásainak egyértelmű dominanciáját mutatja a munkaügyi és a munkavállalói kapcsolatok és a képzések terén, ugyanakkor bizonyos területeken a küldő gazdaság gyakorlatai is megjelennek. A leányvállalatok humánerőforrás-menedzsment gyakorlata a hazai és a fogadó ország üzleti kultúrájának kölcsönhatásaként fejlődik, mindkettő elemeit tartalmazza, meghatározó továbbá egyebek mellett a piacra lépés módja és az időtényező is; így minden vállalat további számos egyedi vonással rendelkezik.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: O15, F23, J53, M54, M14

Konvergencia vagy közepes jövedelmi csapda? – Lengyelország lehetőségei az európai integrációra

SZENNAY ÁRON

Lengyelország Kelet-Közép-Európa és a Visegrádi államok meghatározó országa. A térség más tranzíciós gazdaságaihoz hasonlóan Lengyelország gazdasági-politikai mozgásterét gazdasági teljesítménye, geopolitikai elhelyezkedése, valamint a külső erőforrások importjára (például: külföldről beáramló működő tőke – FDI, földgáz stb.) való ráutaltsága jelentősen korlátozza. A szerző kutatásának célja annak azonosítása, hogy Lengyelország miként csatlakozhat az Európai Unió magországainak köréhez. A vizsgálatok során a szerző kitér az ország fejlődési irányait befolyásoló főbb tényezőkre, így főként közlekedési helyzetére, az energiabiztonságra, a klímaváltozásra, a kis- és közepes vállalkozásokra és a valutapolitikára. Lengyelország elemzésének aktualitását adja, hogy a szocialista múlt, valamint a rendszerváltás módja a gazdasági felzárkózáshoz hasonló kiinduló terepet nyújtott, eltérést elsősorban az ország földrajzi mérete és népessége jelent – ami ideális terepet nyújt az összehasonlítások elvégzésére, a Magyarország számára is alkalmazható kitörési lehetőségek meghatározására. A szerző vegyes módszertant alkalmaz, ugyanis a különböző statisztikai adatok, tervek és sajtótermékek mellett a vonatkozó hazai és a nemzetközi szakirodalmat egyaránt feldolgozza.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: F520, Q480.

ÚJ KÖNYVEK

AZ ÚJ NORMALITÁS FELÉ

Olivier Blanchard – Lawrence H. Summers (szerk.): Fejlődés vagy forradalom? (Csaba László)

Pallas Athéné Könyvkiadó Kft., 2019, 428 oldal

Az elmúlt kétszázötven esztendőben a gazdaságelmélet és a gazdaságpolitika héja-násza volt a közgazdaságtan egyik legizgalmasabb örökzöldje – és az is maradt. Ez a közgazdasági kutatás kísérleti terepe, ahol gyakran sikeres a műtét, mégis elhalálozik a beteg – vagyis a beavatkozás költségei nagyobbak, a hozadéka pedig kisebb a vártnál. Ezért számtalan mű foglalkozik azzal, hogy egy-egy időszakban mi maradt meg a régi igazságokból, illetve melyek azok az új igazságok, amelyek a kísérlet és tévedés – elkerülhetetlenül előtérbe kerülő – váltakozásából hosszabb távra és általánosítható módon leszűrődnek.

JOGI MELLÉKLET

Az Európai Unió és az Egyesült Királyság kereskedelmi jogi kapcsolatrendszere a brexit után

HORVÁTHY BALÁZS

Az Európai Unió és az Egyesült Királyság tárgyalói 2019 őszén módosították a brexitre vonatkozó feltételeket annak érdekében, hogy sikeresen le lehessen zárni a brit parlamentben a kilépési szerződés megerősítését. Figyelembe véve a 2019. decemberben megtartott általános választások eredményeit is, ma már bizonyos, hogy az Egyesült Királyság e feltételek között fogja elhagyni az Európai Uniót 2020. január 31-ig. A cikk e feltételrendszer szűkebb, kereskedelmi jogi összefüggéseire fókuszál. Célja annak bemutatása, hogy egyrészt milyen szerepet játszottak a kereskedelmi jogi megfontolások a kilépési tárgyalásokon, másrészt hogy a kilépést követően milyen feltételek szerint határozza majd meg a kilépési megállapodás az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi forgalmat. A cikkben a szerző ismerteti azokat fontosabb kereskedelmi jogi normákat, amelyek az átmeneti időszakban lesznek irányadók, külön kitér az Észak-Írországra alkalmazandó speciális szabályokra, valamint azokra a főbb elvekre, amelyek a jövőbeni, hosszú távú kapcsolatrendszer szempontjából lehetnek meghatározók.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: F15 Economic Integration, F10 General, F53 International Agreements and Observance, K20 General, K39 Other.

HAT VÉLEMÉNY EGYETLEN TÉMÁRÓL

A monetáris politika egy évtizeddel a pénzügyi válság

és a nagy recesszió után

A 2008-as válság mennyiben változtatta meg tartósan a monetáris politikát? Van-e visszatérés a hagyományos eszközökhöz? A nem konvencionális eszközök kivételesek maradnak-e, vagy tartósan részei lesznek az eszköztárnak? Miképp és mikor lehet kivezetni őket?

Van-e értelme ragaszkodni az inflációs célkövetés rendszeréhez? Működtethető-e tartósan negatív kamatokkal is a monetáris politika? Mit tehet a monetáris politika alacsony kamatok és nagy jegybanki mérleg mellett, ha netán jön egy következő válság? Milyen eszközei maradtak?

Mennyire vált be a Magyar Nemzeti Bank elmúlt hat évben alkalmazott monetáris politikája? Miképp vélekedik az új eszközökről? Milyen feltételek teljesülése esetén, mikor lehetséges – és mikor szükséges – változtatni?

Bihari Péter

HALMOZÓDÓ ELLENTMONDÁSOK

A 2008-as válság egyik legfőbb tanulsága a fegyelmezett költségvetési politika fontossága. Azokban az országokban, amelyekben a válság kitörésekor magas volt az államadósság, a fiskális politikának alig volt mozgástere a negatív hatások csillapítására. A másik fontos tanulság, hogy késlelteti a kilábalást a válság idején történő doktriner ragaszkodás az alacsony költségvetési hiányhoz. Azaz: legyen a fiskális politika anticiklikus jellegű. A konjunktúra felívelő szakaszában legyen takarékos, halmozzon fel tartalékokat a rossz időkre, mert külön fiskális élénkítés nélkül is jól teljesít a gazdaság; a konjunktúra leszálló ágában viszont ne féljen radikális élénkítő eszközökhöz nyúlni.

Karácsony Tímea – Kuti Zsolt – Török Gergő

EGY CÉL – EGY ESZKÖZ HELYETT

TÖBB CÉL – TÖBB ESZKÖZ

A világgazdaságra a 2008-as válság előtti időszakban fenntarthatónak tűnő gazdasági növekedés és alacsony infláció együttese volt jellemző. A látszólag stabil fundamentumok mögött azonban fokozatosan felépülő pénzügyi egyensúlytalanságok húzódtak meg. A kialakult globális válságot követően a gazdaságpolitikai döntéshozóknak egy elhúzódó válsággal kellett szembenézniük, amely rámutatott arra, hogy a makrogazdasági stabilitás mellett a pénzügyi rendszer stabilitása is elengedhetetlen a fenntartható növekedéshez.

Király Júlia

UGYANAZ, MÉGIS MÁSKÉPP

Az inflációs célkövetést (inflation targeting, rövidítve IT) 1989-ben egyetlenegy, 1999-ben közel egy tucat, 2009-ben közel három tucat, és most, 2019-ben több mint öt tucat ország vallotta a meghatározó monetáris keretrendszerének (Hammond, 2012 és Central Bank News). Nem mindenütt inflációs célkövetés van érvényben, ahol azt állítják, és nehéz két olyan országot találni, ahol az inflációs célkövetés minden részlete ugyanolyan. Ebből is látszik, hogy alapvetően rendkívül rugalmas, jól alakítható keretről van szó, ami nem a válság előidézője volt, nem halt meg a válság alatt, és – ádáz kritikusainak minden érve ellenére – valószínűleg még sokáig nem fog eltűnni (Baldwin–Reichlin, 2013). Az IT most már három évtizedes története alatt elméletileg sok új megoldás felmerült a nominális GDP-célkövetéstől kezdve az árszínvonal célzásáig, de a gyakorlatban eddig még mindig maradt az először éppen három évtizede Új-Zélandon kipróbált keret. Mark Carney, a kanadai jegybank korábbi elnöke, amikor hat évvel ezelőtt kinevezték a Bank of England élére, nagy hangon bejelentette, egyik első lépése az lesz, hogy a szigetországot áttéríti a nominális GDP-célzásra, az NGDPT-re – aztán minden maradt a régiben. Nem azért, mert nincs jobb. Hanem mert pillanatnyilag nincs jobb. A legtöbb mérés azt mutatja, hogy a kertrendszert alkalmazók átlagosan stabilabb gazdasági környezetet teremtenek, mint az alternatív megoldásokkal próbálkozók (Baldwin–Reichlin, 2013).

Molnár Dániel – Regős Gábor – Horváth Diána

ESZKÖZÖKKEL – ESZKÖZTELENÜL?

A 2008-as válságot megelőzően a világ legjelentősebb jegybankjai az inflációs célkövetés politikáját alkalmazták. A monetáris politikai döntéshozók a rendelkezésre álló jegybanki eszköztárral, amely leginkább az alapkamatot jelentette, igyekeztek úgy befolyásolni a gazdaság állapotát, hogy az árszínvonal emelkedésének üteme elérje az előre meghatározott célt. Ez a gyakorlat a mai napig nem változott érdemben, annak ellenére sem, hogy a gazdaság és a jegybanki eszköztár gyökeresen átalakult. Korábban az inflációs célkövetés gyakorlata megfelelően működött, a válság azonban megmutatta az ehhez kapcsolódó monetáris politikai eszköztár korlátait.

Surányi György

ILLÚZIÓK NÉLKÜL

A monetáris politika mint a gazdaságpolitika egyik alrendszere szerepét, lehetőségeit, hatását tekintve minden bizonnyal elfogult vagyok. De talán mégsem annyira, hogy határozott korlátait ne érzékeljem. A jegybanki politika lehetőségeit már 2008 előtt is valószínűleg túl sok illúzió lengte körül. Számos eredményt, így például az 1970–1980-as évek magas inflációjának letörését gyakran meglehetősen egyoldalúan a független intézményrendszer létrejöttével, megerősödésével, a szigorú monetáris politikával magyarázták. Utóbbi szerepét nem vitatnám, de a helyzet ennél árnyaltabb.

Várhegyi Éva

GYÓGYÍR VAGY DROG?

A 2008-as válság hatására átalakult a gondolkodás a monetáris politika szerepéről és módszereiről, valamint a jegybanki függetlenségről.1 A hetvenes–nyolcvanas években a magas inflációval és eladósodással járó, aktívan beavatkozó monetáris politika kudarca nyomán erősítették a jegybankok függetlenségét, ami a költségvetés közvetlen jegybanki finanszírozásának a tilalmával is együtt járt. A jegybankok elsődleges – bár nem mindenütt egyedüli – céljává az árstabilitás biztosítása vált. A hitelválság és az államadósság-krízisek azonban felértékelték a szerepüket a pénzügyi stabilitás és a zavartalan pénzügyi közvetítés biztosításában: az infláció helyett a gazdasági visszaesés megfékezése és a defláció elkerülése vált a fő feladatukká.

Mesterséges intelligencia és

technológiavezérelt termelékenységemelkedés

SZALAVETZ ANDREA

Bár a 2010-es években számos radikális technológiai újdonság jelent meg és terjedt el a fejlett országokban, a termelékenység emelkedése nem gyorsult fel. Az egyik legátütőbb, radikális innovációt képviselő újdonság a küszöbönálló új műszaki-gazdasági paradigmát meghatározó mesterséges intelligencia. A cikk azt vizsgálja, miért nem teljesültek (még) a mesterséges intelligencia kiváltotta látványos termelékenységemelkedésről szóló előrejelzések. Miért nem tudott a mesterséges intelligencia mindeddig technológiavezérelt termelékenységnövekedést gerjeszteni? Journal of Economic Literature (JEL) kód: O33, O47.53

Öt éve a klubban: Horvátország első fél

évtizede az Európai Unióban

SIGÉR FRUZSINA

Horvátország hosszú és kanyargós úton ért 2013. július 1-jén az Európai Unióba. Már a tárgyalásokra való előkészületek is hosszadalmasak voltak, és maga a tárgyalási folyamat is lassan haladt. Közben a 2008-as válság súlyosan érintette az országot, ezért a csatlakozási folyamat és az akut válságkezelés párhuzamosan haladt. Felmerül a kérdés, hogy a két folyamat vajon erősítette vagy akadályozta egymást. Hogyan alakult a tagság első fél évtizede? A tagságnak milyen hatásai voltak és vannak Horvátországra? A belépési feltételeket felváltották a közös belső szabályok. Mi változott Horvátország európaizációs mintázatában azzal, hogy a külsőből belső nyomás lett? A tanulmány arra jut, hogy az EU horgonyszerepe továbbra is fontos; az EU lehetőség Horvátország számára, amely segíthet felülkerekedni a klientelista gazdasági rendszer tehetetlenségén azzal, hogy fogódzót és érvet szolgáltat egyebek mellett az eurózónához és a schengeni övezethez való csatlakozás kapcsán a gazdasági szerkezetátalakításhoz és a felzárkózáshoz. Fontos látni ugyanakkor, hogy az EU-tagság semmiképp nem garancia arra, hogy ez így is lesz. Journal of Economic Literature (JEL) kód: F53, P16

ÚJ KÖNYVEK

A bizalomnak nincs protézise1

Győrffy Dóra: Trust and Crisis Management in the

European Union. An Institutionalist Account of Success

and Failure in Program Countries

Kovács Olivér

Palgrave, Macmillan, 2018, 244 oldal

Azt szokták mondani, hogy egy jó könyvnek alapvetően három szabálya van, viszont senki sem tudja, melyik az a három. Győrffy Dóra kötetéből talán megkísérthetjük beazonosítani ezt a hármat. Először is, a szerző kellő tudományos alázattal nyúl egy releváns kérdéskörhöz. Másodszor, bevallottan nem egy vákuumból jövő és minden előzmény nélküli kutatásra vállalkozik, hanem a bemutatott narratívák ütköztetésére építve egy finomhangolt és újszerű narratívára törekszik, úgy, hogy nyitva hagyja a lehetőséget annak későbbi továbbgondolása előtt. Harmadszor pedig mindent elkövet azért, hogy színvonalas és befogadható művet hozzon létre (világos és jól szerkesztett, a tárgyaltakhoz kapcsolódó bő irodalomjegyzékről és az eligazodást megkönnyítő indexelésről nem is beszélve). A következőkben nagyon vázlatosan bemutatjuk a kötet legfontosabbnak vélt mondanivalóit és teszünk pár szerény észrevételt.

JOGI MELLÉKLET

Az UNCITRAL

nemzetközi kereskedelmi jogi nyelvezete

MILASSIN LÁSZLÓ

Az 1966-ban alapított UNCITRAL (ENSZ Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsága) a nemzetközi kereskedelmi jog modernizációjának, valamint az e területen megjelenő harmonizációs és jogegységesítési törekvéseknek prominens nemzetközi fóruma. Hatása a nemzetközi kereskedelmi normák – egyezmények és egyéb források – előkészítésén és megalkotásán túlmutat, ugyanis az elmúlt évtizedekben az UNCITRAL tevékenysége a nemzetközi kereskedelmi jog egységes nyelvezetének kialakításához is hozzájárult. Az UNCITRAL voltaképpen egy önálló jogi szaknyelvi rendszert, egy metanyelvet alapozott meg, amely egy soknyelvű jogi környezetben nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az egyes jogintézmények, jogi rendelkezések teljesen azonos tartalommal, adekvát módon kerüljenek átültetésre az UNCITRAL jogi eszközeit alkalmazó államok nemzeti nyelveire. Az alábbi tanulmány az UNCITRAL metanyelvét vizsgálja, bemutatja alapsajátosságait, fordítási módszertanát és terminológiai hátterét. Journal of Economic Literature (JEL) kód: F13 International Trade Organizations;

K33 International Law; Z13 Language.

Külgazdaság, LXIII. évf., 2019. május–június (3–42. o.)

 ÖT SZERZŐ EGY TÉMÁRÓL: Mit veszítene Magyarország azzal, ha megszűnne a tagsága  az Európai Unióban?

Ezzel a kérdéssel fordultunk az Európai Unió, a brit és a magyar gazdaság kiváló ismerőihez, azt kérve tőlük, játsszanak el a gondolattal, mivel járna a huxit.
A kérdésfelvetést több szempont indokolta. Egyrészt a brit kilépés, a brexit folyamata sok magyar érdeklődő fejét összezavarta, ami nem is csoda. Másrészt a magyarországi civil közbeszédben vissza-visszaköszön az a felvetés, hogy a kormány előbb-utóbb kivezeti az országot az Európai Unióból, illetve az, hogy „Brüsszel” megsokallja a magyar kormány különutas politikáját, és kipenderíti az országot szervezetből. Bár egyik vélemény jelentőségét sem szeretnénk eltúlozni, szándékunkban állt a gyakran feltett kérdésekre tudományos igényű válaszokat adni.

Az írás műfaját, folyóiratunktól szokatlan módon, tudományos sci fi-ként határoztuk meg.

Nem kértük annak taglalását, hogy milyen okból következne be a kiválás, és nem is szűkítettük a témát gazdaságra, hanem szabadon felkínáltuk az értelmezés lehetőségét.

A megjelentetésre azért ezt az időpontot választottuk, mert a kézirat nyomdába adása idején már túl voltunk az európai parlamenti választáson, és a kampány már nem zavarta meg a téma korrekt tárgyalását – mint ahogy a Külgazdaság sem óhajtotta a kampányt befolyásolni.

Szerzőink érdeklődését sikerült felkeltenünk. Reméljük, az olvasókét is…

Csaba László: Térkép és iránytű nélkül

Ez az írás azt a ma még egyértelműen hipotetikus kérdést teszi föl, hogy milyen tényezők valószínűsíthetik Magyarország esetleges kilépését az Európai Unióból. A brit kiszakadás 2013 és 2019 közötti tapasztalatai számos párhuzamosság megfogalmazására adnak módot. A tételmondat az, hogy ami néhány éve még elképzelhetetlen volt, a politikai folyamat összetevőinek megváltozása okán a lehetséges birodalmába került, a hatékony tagság ma már nem axiomatikusan adott Magyarország számára.

Csáki György: Huxit? Komolyan?

Harminc-harmincöt éve úgy kezdem a nemzetközi gazdaságtan és/vagy a világgazdaságtan tanítását, hogy a világgazdaság fejlődésének általános törvényszerűségei között elmondom: a fejlődés nem unilineáris (vagyis nem járja be minden nemzetgazdaság ugyanazt a fejlődési utat, vannak-lehetnek hosszú stagnálások, visszaesések és gyors felzárkózási szakaszok egyaránt). Ehhez hozzáteszem, hogy a világgazdaság egészének fejlődésére az integráció kibővülése és mélyülése általánosan jellemző, de vannak-lehetnek dezintegrációs folyamatok és korszakok is: az integráció megtorpanhat-visszaeshet globálisan, és egy-egy ország is kiválhat az integrációs folyamatokból, az integráció elmélyüléséből

Deák Dániel: Egy huxit lehetséges jogi következményei

Már 2016-ban akadt olyan politikai szereplő Magyarországon, aki népszavazást szorgalmazott az Európai Unióból való kilépésről (a huxitról). Mások ez ellen kezdtek aláírásgyűjtésbe. Ha bekövetkeznék Magyarország kilépése az unióból, akkor az minden bizonnyal egy olyan kormányzat alatt történhet meg, amelynek működése alapvetően eltér a nemzetközileg elfogadott demokratikus és jogállami normáktól. Másként ugyanis józan ésszel aligha képzelhető el, hogy egy olyan külső kapcsolatoknak kitett és sérülékeny ország számára, mint Magyarország – a 2004-es csatlakozáskor még Magyar Köztársaság – vonzó perspektíva lenne az élet az unión kívül.

Gálik Zoltán: A brexit tanulságai a huxit számára

Az Egyesült Királyság távozása az Európai Unióból előrevetítette mindazokat a problémákat, amelyekkel az integrációt elhagyó bármelyik tagállamnak szembe kell néznie. Magyarország esetleges kiválása legalább annyi megoldandó bonyodalmat jelentene, mint a brexit, ráadásul az Egyesült Királysággal ellentétben nem a világ ötödik legnagyobb gazdaságaként találná szembe magát velük.

Horváth Diána – Molnár Dániel – Regős Gábor: Mit veszítene magyarország a huxittal? Avagy sci-fi közgazdász módra

Miért sci-fi a sci-fi? Mert tudományos alapon próbál meg bemutatni valamit, ami csak a szerzők képzeletében él. A műfaj legnagyobb előnye, hogy senki nem tudja sem megerősíteni, sem megcáfolni az abban elhangzottakat, hiszen a fantázia világában bármi megtörténhet. Ezt látjuk a brexit kapcsán is, bár az nem annyira sci-fi, mint inkább komédia. Vagy tragikomédia. Bár a vígjáték műfajában közelebb áll jelen sorok szerzőihez, mint a sci-fi, a brexittel kapcsolatos történések semmiképp sem viccesek – legalábbis nem kellene annak lenniük.

Az államadósság-válság rendezése az EU-ban. Sorrendiség, nem szándékoltság, bezáródás

BENCZES ISTVÁN

Az európai Gazdasági és Monetáris Unió egyik meghatározó pillére (volt) az úgynevezett ki nem mentési záradék. Ez megtiltotta, hogy szuveréneket más tagállamok vagy az unió intézményei finanszírozzanak. Az adósságválság korai szakaszában a felek igyekeztek is ehhez tartani magukat. De ahhoz, hogy elkerüljék a bajba jutott államok (különösen Görögország) csődjét és/vagy az eurózóna szétesését, végül a kimentés tilalmának feladása, sőt az Európai Stabilitási Mechanizmus létrehozásával a pénzügyi segítségnyújtás intézményesítése mellett döntöttek. Ez a folyamat azonban korántsem bizonyult konfliktusmentesnek. A 2010. évi első körös görög kimentést, valamint a stabilitási mechanizmus létrejöttét vizsgálva a cikk az események sorrendiségének és az akut problémákra reflektáló tagállami döntések nem szándékolt következményeinek fontosságára kívánja felhívni a figyelmet. Meglepő módon e kormányközi alkuk összességében nem gyengítették, hanem kifejezetten mélyítették a gazdasági integrációt, egyszersmind kijelölve annak fejlődési irányát.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: F02, F15, F36

A kiegyensúlyozás piaci alapokra helyezése az európai földgázpiacokon

SZOLNOKI PÁLMA

A cikk az európai földgázpiacon gyakorlatilag második fázisú piacépítésnek tekinthető uniós szabályzás, a 2014-ben elfogadott, rendszer-egyensúlyozásra vonatkozó páneurópai üzemi és kereskedelmi szabályzat (Balancing Network Code, Bal NC) implementálása hatásosságának becslésével foglalkozik. A Bal NC lényegi eleme, hogy a kiegyensúlyozásért elsődlegesen a kereskedők legyenek a felelősek, és a korábban a kiegyensúlyozást gyakorlatilag egy személyben végrehajtó rendszerirányítóra csak reziduális szerep háruljon. Ezáltal a napon belüli és valós idejű folyamatok az egy vállalaton belüli koordinációból piaci koordináció alá kerülnek. A cikkben olyan mutatószámokat dolgozok ki, amelyek révén megbecsülhető, hogy mennyire valósult meg a kereskedők részvétele. Bemutatom a mutatók tartalmát, és empirikus (magyar és lengyel) gázpiaci adatokon illusztrálom azok használatát. A kidolgozott mutatók, mint az a magyar és a lengyel példán látható, rávilágítanak arra, mennyire sikerült a kereskedők bevonása a kiegyensúlyozásba. A hosszabb idősorok ennek a fejlődési folyamatát is láthatóvá teszik: a magyar és a lengyel piacon mára a kereskedők végzik a kiegyensúlyozás jelentős részét, 70-90 százalékát.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: L980

ÚJ KÖNYVEK

Csaba László: VÁLSÁG – GAZDASÁG – VILÁG. Adalékok Közép-Európa három évtizedes gazdaságtörténetéhez

 Éghajlat Könyvkiadó, 2018, 256 oldal

Csaba László immár több mint négy évtizede foglalkozik Közép- (és Kelet-) Európa gazdasági fejlődésével. Kiemelkedő elméleti és elmélettörténeti műveltséggel követte végig az elmúlt időszak gazdasági történéseit s elemezte négy évtized világgazdasági csomópontjait – természetesen különös figyelmet fordítva régiónkra.

JOGI MELLÉKLET

Viselkedéstudományi eredmények beépítése a szakpolitikai tervezési folyamatokba

Belényesi Pál

A sikeres és eredményes közpolitika az előkészítési és a szakpolitika-ellenőrzési szakaszokban dől el. A sikeresség és eredményesség megállapításának a politikai indíttatású és szubjektív elbíráláson túl objektív mérői is ismertek a szakirodalomban. Az egyik, egyre inkább elterjedő irányzat a közpolitikai tervezés tényalapú, tudományos és empirikus úton való megalapozását és az ellenőrzés rendszerességét hangsúlyozza. Az ilyen tudományos igényű tervezési és ellenőrzési folyamatok elterjedése szorosan egybefonódott a viselkedéstudományi, joggazdaságtani és viselkedési közgazdaságtani alapokra épült ún. viselkedési alapú közszolgáltatás-tudomány kialakulásával (behavioural public administration). Ez a diszciplína nem más, mint az egyének és csoportok viselkedésének pozitivista, élményalapú vizsgálata, amely a gazdasági jellegű jogalkotásba és döntéshozatalba a tesztelési folyamat részeként a pszichológiában és közgazdaságtanban felgyűlt tapasztalatokat integrálja. A folyamat elsősorban az Egyesült Királyságban nyert teret kormányzati szinten, de a UK Behavioural Insights Teamnek (BIT) köszönhetően ma már világszinten is egyre inkább elterjedt. Míg az Európai Bizottság 2016-os jelentése kitér néhány magyarországi példára is, más nemzetközi felmérések kritikusabbak, és egyelőre nem beszélhetünk általánosan bevett nemzeti gyakorlatról. Jelen tanulmány röviden felvázolja az elméleti hátteret, bemutatja a BIT működését, kitekint néhány Magyarországgal kapcsolatos idevágó és friss nemzetközi kritikára, valamint javaslatokat fogalmaz meg. A tanulmány egyik központi következtetése az, hogy a tapasztalat azt mutatja, hogy a viselkedési/kísérleti közgazdaságtan segíthet abban, hogy a fogyasztók viselkedését jobban megértse a jogalkotó, hiszen az a szakpolitikák eredményességén és sikerességén túl tájékozottabb fogyasztói tömegekhez és eredményesebb fogyasztóvédelemhez vezetett-vezethet.

Journal of Economic Literature (JEL): J18, Z18, D9, P35.

Konjunktúraelemzések 2019 tavaszán

Karsai Gábor – GKI Gazdaságkutató Zrt.

Matheika Zoltán – Nagy Katalin – Palócz Éva – Kopint-Tárki Zrt.

Rippel Gáza – Várnai Tímea – Magyar Nemzeti Bank

Várhegyi Éva – Pénzügykutató Zrt.

Horváth Diána – Molnár Dániel – Regős Gábor – Századvég Gazdaságkutató Zrt.

Richter Sándor – Bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlítások Intézete

A Nemzetközi Valutaalap tavaszi világgazdasági kitekintése szerint „Európa felzárkózó és fejlődő országaiban a korábban feltételezettnél jobban gyengül a gazdasági aktivitás, annak ellenére, hogy néhány közép- és kelet-európai országban a vártnál élénkebb volt a növekedés, ezek a gazdaságok majd 2020-ban találnak ismét magukra”. A térségben a magyar gazdaság valóban minden várakozást, még a kormányét is meghaladó mértékben bővült, 14 éves csúcsot állított be, a hazai össztermék csaknem 5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az IMF valamelyest javított is korábbi előrejelzésén, 2019-ben 3,6 százalékos, 2020-ban 2,7 százalékos növekedéssel kalkulál. Ezzel szemben a magyar kormány kitartóan azt sugallja, hogy a növekedési ütem 2022-ig, a következő választásokig nem lassul 4 százalék alá. Ezt az erőltetett, prociklikus növekedést gazdasági ösztönzés, laza monetáris politika és az Európai Uniótól kapott támogatások gyors felhasználása támasztja alá. A magyar elemzői körök némelyike bizakodóbb, mint az IMF, de a nemzetközi szervezet prognózisával összhangban szintén lassulást érzékel.

A Külgazdaság 2001 óta közli az ő elemzéseiket és prognózisaikat, ezt a hagyományt követi a mostani szám is.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: A1, E0, E6

Ipar 4.0-technológiák és a magyarországi fejlődés-felzárkózás hajtóerőinek megváltozása – gazdaságpolitikai tanulságok

SZALAVETZ ANDREA – SOMOSI SAROLTA

A szerzők a cikkben azt vizsgálják, hogy változnak-e a digitalizációval a közvetlentőke-befektetéseken alapuló fejlődés, felzárkózás hajtóerői Magyarországon. Kutatásuk kiindulópontja a feldolgozóipari digitális technológiák sajátosságairól szóló műszaki és a digitális átalakulás gazdasági hatásait elemző gazdasági és menedzsment-szakirodalom. A szakirodalom téziseit tíz magyarországi vállalatnál készített interjúk eredményeivel, korábbi esettanulmányok tapasztalataival és a hazai szaksajtóban ismertetett vállalati esetleírásokkal vetették össze. A sikertörténetekre összpontosító felmérés eredményei azt mutatják, hogy a) elindult az új megoldások elterjedése a hazai feldolgozóiparban az élenjáró hazai tulajdonú cégeknél is (!); b) a beruházások kedvező hatásai egyértelműek: a vállalati versenyképesség számos mutatója javult, a vizsgált cégek tevékenységének tudásigényessége nőtt, feljebb lé-pésre került sor; c) a szakirodalomban tárgyalt veszélyek (technológiai munkanélküliség, termelés-visszatelepítés) egyelőre nem materializálódtak. A szerzők tanulmányukban mégis a mellett érvelnek, hogy néhány élenjáró cég optimizmusra okot adó mikroszintű tapasztalatait nem lehet makroszintre transzponálni. Ráadásul a vállalati interjúk gyenge jelzései egybecsengenek a szakirodalomban leírtakkal: azt sugallják, a digitális átalakulás következményeként a fejlődési, felzárkózási hajtóerők módosulnak, és megtörhet Magyarország közvetlentőke-befektetéseken alapuló eddigi felzárkózási, fejlődési pályája. A szerzők hangsúlyozzák: elengedhetetlen, hogy a gazdaságpolitika a korábbiaknál több erőfeszítést tegyen Magyarország lokációs előnyeinek erősítése érdekében.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: O14, O33, L25.

A német gazdaság várható fejlődése és hozzájárulása az Európai Unió fenntartható növekedéséhez

LOSONCZ MIKLÓS – NAGY I. GYULA

A tanulmány egyik kiinduló hipotézise szerint a jelenlegi gazdaságpolitikai prioritások változatlansága és az azokból következő gazdasági trendek folytatódása esetén Németország gazdasági növekedési pályája rövid távon sérülékeny, hosszú távon nem fenntartható. A jelentős munkaerőhiány, a belső leértékelés tartalékainak kifulladása, a külső kereslet dinamikájának lassulása, a globális, regionális kockázatok erősödése és más tényezők miatt az adott gazdaságpolitika mellett a potenciális növekedési ütem a jelenleginél jóval alacsonyabb. Arról nincs szó, hogy a német gazdaság szükségképpen válságba vagy a dél-európai uniós tagországokra jellemző helyzetbe sodródna; jelenlegi állapotához, illetve a hasonló méretű és adottságú országokhoz képest következhet be romlás. A másik kiinduló hipotézis szerint a jelenlegi trendek fennmaradása nemcsak a német gazdaság, hanem a Gazdasági és Monetáris Unió, sőt az egész Európai Unió fenntartható gazdasági növekedését is hátrányosan érinti. Természetesen a gazdasági növekedés tényezői és hajtóerői az EU-ban sokrétűek, nem indokolt a tagállamok belső problémái miatt a német gazdaságpolitikát hibáztatni.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: E21, E62, F32, H62, J21, J24

JOGI MELLÉKLET

A blokklánc-technológia nemzetközi kereskedelmi jogi összefüggései

KIRÁLY PÉTER BÁLINT

A 21. század elején a technológia rohamos mértékben fejlődik. Naponta jelennek meg újabb és újabb, az életünket megkönnyítő innovációk. Ezek közé tartoznak a blokkláncok és a hozzájuk kapcsolódó okosszerződések is, amelyek többek között a nemzetközi kereskedelmet is forradalmasíthatják. Az új technológiák jogi szabályozása azonban számos kérdést vet fel, amelyek közül a tanulmány kitér a bűncselekmények finanszírozásának, a transzparencia és magánérdek összehangolásának, az adatok sértetlenségének és valódiságának, és az interoperabilitásnak a kérdéskörére. Mivel a blokkláncokon keresztül határokon átnyúló tranzakciókat lehet lefolytatni, a felmerült problémákra a jogi és technológiai interoperabilitás szempontjait szem előtt tartó, nemzetközileg egységes megoldást kell találni, amely megteremti a biztonságos jogi környezetet és egyben ösztönzi az innovációt.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: F10 Trade: General; K12 Contract Law; K20 Regulation and Business Law: General; K24 Cyber Law; K33 International Law.

TUDOMÁNYOS TÁJÉKOZTATÓ

Uniós és magyar nemzetközi magánjog az új Kódex tükrében

RAFFAI KATALIN – DUDÁS KRISZTINA

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Nemzetközi Magánjogi Tanszéke szervezésében 2018. szeptember 21-én került sor az „Uniós és magyar nemzetközi magánjog az új Kódex tükrében” címet viselő műhelykonferencia lebonyolítására. A tudományos ülés középpontjában a 2018. január 1-jén hatályba lépett, a 2017. évi XVIII. sz. törvény a nemzetközi magánjogról állt, amely számos változást tartalmaz a korábban hatályos 1979. évi 13. sz. törvényerejű rendelethez képest. A tudományos ülés előadói – jelentős részben a kodifikációs bizottságok tagjai – előadásaik középpontjába a törvény uniós jogforrásokkal való összhangját, a változások főbb irányát és a joggyakorlat számára adódó új kihívásokat helyezték.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: K 190.

Körkérdés az Európai Unió és (benne) Magyarország jövőjéről

Válaszolnak: Antalóczy Katalin, Benczes István, Bod Péter Ákos, Csillag István, Halmai Péter, Karsai Gábor, Losoncz Miklós, Mihályi Péter, Molnár Dániel, Muraközy László, Nagy Katalin, Petschnig Mária Zita, Regős Gábor, Sass Magdolna, Soós Károly Attila, Várhegyi Éva

Sorsfordító események elé néz az Európai Unió: márciusban az Egyesült Királyság rendezett körülmények között vagy megállapodás nélkül kilép, májusban pedig európai parlamenti választás lesz. Utóbbin elválik, valóban megerősödnek-e az euroszkeptikus politikai erők, a nemzetállami szuverenitás pártolói, mindazok, akik lemondanának az együttműködés elmélyítéséről, vagy fennmarad az Európa-párti többség.

E fejleményekhez kapcsolódik 2019-es körkérdésünk:

– Ön szerint hogyan változik meg Európa politikai térképe?

– Lesz-e esély az egységesebb, erősebb, demokratikusabb Európai Unió megvalósítására? A gazdasági és monetáris unió elmélyítésére?

– Az Európai Unió fehér könyvében vázolt forgatókönyvek közül melyiknek a megvalósítása tekinthető reálisnak? Ön minek ad nagyobb esélyt: a dezintegrációnak, a döntésképtelenség miatti pangásnak, kevesek mélyebb együttműködésének, netán annak, hogy a külső fenyegetettség miatt egyre több szakpolitikai területre kiterjed az összefogás? Melyek lehetnek ezek?

Az euróövezeti tagság és a folyófizetésimérleg-pálya

KUTASI GÁBOR

A 2010-es európai adósságválság során az EU vezetésének rá kellett ébrednie, hogy a gazdaságpolitikai koordináció elhanyagolta a külső egyensúly jelentőségét. Ennek következtében az euróövezet egyes fejletlenebb gazdaságainak a jövedelemszintjében tartós, két számjegyű, kedvezőtlen kiigazodás következett be, és szintén tartósan két számjegyű munkanélküliség jelent meg, majd maradt fenn a 2010-es évek második felében beindult konjunkturális ciklusban is. A tanulmány abból indul ki, hogy alapvető tévedés volt a 2000-es években az endogén optimális valutaövezet elméletéből következően a külső egyensúlytalanság problémáját az EU közösségi és nemzeti gazdasági kormányzási szintjén elhanyagolni. Indokolt tehát az egyes folyófizetésimérleg-pályák vizsgálata. A tanulmány azt a kérdést vizsgálja, vajon befolyásolta-e a 2000-es évek elejétől a tagországok folyó fizetési mérlege által leírt pályákat, hogy az adott ország tagjává vált az eurózónának, vagy megőrizte nemzeti monetáris szuverenitását. A tanulmány hipotézise az, hogy az euróövezeti tagságnak nincs lényegi meghatározó szerepe a folyó fizetési mérleg pályájára, azaz az endogén elmélet hibásan feltételezi, hogy az egységes valuta elősegíti a külső egyensúly létrejöttét tagállami szinten.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: F32, F36, F45

Iparpolitika határok nélkül

VOSZKA ÉVA

Az elmúlt évek az ipar és az iparpolitika reneszánszát hozták Európa-szerte és Magyarországon, legalábbis a hivatalos dokumentumokban és a szakértői elemzésekben. A cikk amellett érvel, hogy az iparpolitikának nevezett elgondolások itt és most egyre inkább határtalanná válnak kétféle értelemben is. Egyrészt az ipar fogalmi kerete elmosódott, így a rá vonatkozó politika is túlterjed a hagyományos felfogáson, ennek hátterében az állam gazdasági szerepének felértékelődése áll. Másrészt az európai megközelítés újdonsága a törekvés a közösségen belüli földrajzi határok átlépésére, azaz a nemzetek feletti, integratív jelleg erősítése – ami a szuverenitás újradefiniálási kísérleteinek sorába illeszkedő lépés lehet. Ennek sikere az ajánlások felváltását jelentené egy 1957 óta nem létező európai szintű iparpolitikával. Magyarországon a kormány két évtizedes kihagyás után éppen ekkor, 2016-ban fogalmazott meg átfogó iparpolitikát, talán azt is jelezve, hogy – általános irányvonalával összhangban – ezen a területen is fenntartja igényét az önálló döntésekre. Mivel az állam szerepének átértékelése mindenütt napirenden van, az újraiparosítás az ágazati szemlélettel együtt most Európában is újraéledt, és a támogatások döntően uniós forrásokra építenek, az alapvető irány az EU-trendeket követi. A részletekben kimutatható különbségek azonban jelentősen eltérő következményekhez is vezethetnek.

Journal of Economic Literature (JEL): L52, L60, O38

ÚJ KÖNYVEK

Attila Chikán – Erzsébet Kovács – Zsolt Matyusz – Magdolna Sass – Péter Vakhal: Inventories in National Economies – A Cross-Country Analysis of Macroeconomic Data

ÉLTETŐ ANDREA

(Készletezés a nemzeti gazdaságokban – makrogazdasági adatok nemzetközi elemzése)

Springer, 2018, 214 oldal

Amíg a készlet tart – még kapható a Springer Kiadónál 2018-ban megjelent könyv. A mű a készletek hosszú távú alakulását mutatja be az OECD-országokban. A nemzetgazdasági szintű készletfelhalmozás (amelyet az éves készletváltozás és a GDP hányadosával mérnek) eddig a nemzetközi szakirodalomban nem látott átfogó elemzését adja a kiadvány, feltárva a készletalakulásra ható makrogazdasági tényezőket az egyes országok gazdaságának legfontosabb jellemzőivel összevetve. A készletfelhalmozás a fejlett országokban ugyan a GDP felhasználásának csak igen kis hányada, közgazdasági jelentősége azonban jóval nagyobb számszerű súlyánál, sok mindent megmagyaráz a gazdaság működésének ingadozásaiból. A szakirodalom szép számban tartalmaz elemzéseket ezekkel a magyarázatokkal kapcsolatban, eddig azonban nem született olyan mű, amely szisztematikus összefoglaló képet adott volna a makrojelenségek és a készletek kapcsolatáról – holott az a felfedezés már jó ideje megszületett, hogy a makromodellek működését és eredményeit a készletek bevonása sokszor alapvetően megváltoztatja. Sok szakértő egyfajta gazdasági barométerként tekint a készletalakulásra, ebben az értelemben a készletezési folyamatok ismerete a gazdaságpolitika szempontjából is jelentős.

Sajátos és fontos tartalmi eleme a könyvnek, hogy feltár a kelet-közép-európai országokban bekövetkezett rendszerváltás okozta néhány fontos, a készleteket is magába foglaló, ezen azonban túlmutató jelentőségű hatást és ezek okozati összefüggéseit.

JOGI MELLÉKLET

Vallási eredetű öltözet Európában – Tilalmak, korlátozások és indoklásuk

Vallási eredetű öltözet Európában –Tilalmak, korlátozások és indoklásuk

CZIGLE JÁNOS TAMÁS

A vallási eredetű ruhadarabok és szimbólumok viseletének jogi és társadalmi megítélése komoly változásokon ment keresztül az elmúlt években. Szabályozásuk és esetleges tiltásuk többek között a közterületeken, közoktatási intézményekben, biztonsági ellenőrzések kapcsán, a munkahelyen vagy éppen a bíróságokon vetett fel kérdéseket, melyek az Emberi Jogok Európai Bíróságát és az Európai Unió Bíróságát egyaránt foglalkoztatják. E kérdések leginkább a vallásszabadságot, közelebbről a vallási meggyőződés szabad kinyilvánítását és annak lehetséges korlátozásait érintik, melyek egyes aspektusait jelen cikk a teljesség igénye nélkül igyekszik bemutatni.

Journal of Economic Literature (JEL): K100, K330, K380, K400.