Külgazdaság 2020/3-4

Konjunktúraelemzések 2020 tavaszán

A Külgazdaság 2001 óta közli a gazdaságkutatók prognózisait és elemzéseit, ám eddig még soha nem kínált az olvasóinak ilyen szerény terjedelmű kitekintést. Két megszokott partnerünk elpasszolta a felkérést, és a számszerű előrejelzéseket tartalmazó táblázat sem volt még soha ilyen lyukas. Azok a számok pedig, amelyek benne szerepelnek, békeidőben elképzelhetetlen szóródást mutatnak.

A GKI március 23-án tette közzé prognózisát, a Századvég április 4-én, a Magyar Nemzeti Bank április 7-én, a Kopint-Tárki pedig április 10-én küldte el a Külgazdaság szerkesztőségének. Mivel az előrejelzések szavatossági ideje a koronavírus-járvány és a nyomában járó gazdasági zavarok, leállások miatt hetekre rövidült, a dátumok a dokumentumok fontos kellékei.

A szerkesztőség épp ezért biztosra veszi, hogy fontos kordokumentumokkal ajándékozza meg valamennyi érdeklődőt.  Journal of Economic Literature (JEL) kód: A1, E0, E6

Külföldi forrásokra is szükség lesz

KARSAI GÁBOR,GKI Gazdaságkutató Zrt

1. A koronavírus-járvány globális hatása – világszerte használhatatlan korábbi prognózisok, egyre pesszimistább friss előrejelzések, kormányzati lépések a járvány, majd az ennek következtében fenyegető recesszió kordában tartására.

2. Gazdasági várakozások, a cégek véleménye a járvány hatásairól – március első felében még viszonylag erős volt az optimizmus, ám a magyar gazdaság jövőjéről alkotott vélemény látványosan romlott.

Vírus által homályosan

NAGY KATALIN, MATHEIKA ZOLTÁN, PALÓCZ ÉVA, TÓTH G. CSABA,
Kopint-Tárki Zrt.

A világgazdaság

A koronavírus következményei jelentősen megváltoztatták a globális növekedés feltételeit. A járvány gyors, helyenként drámai ütemű terjedése mind keresleti, mind kínálati sokkot idézett elő. Kínálati oldalon a munkaórák csökkenő száma, az egyes ágazatok leállása következtében a kibocsátás zsugorodása tapasztalható. Keresleti oldalon mind a magánfogyasztás csökkenése, mind a termelés leállása okozta keresletkiesés már rövid távon is erőteljesen megmutatkozik. A gazdaság átmeneti leállása a munkaerőpiacokat is megbolygatja: mindenütt a munkanélküliség emelkedése várható, aminek mértéke jelentősen függ attól, hogy mennyire húzódik el a válság.

A koronavírus-járvány következtében új meccs kezdődött a világban – cél a V alakú kilábalás

HAJNAL MIHÁLY, Magyar Nemzeti Bank

A világgazdaság

A koronavírus következményei jelentősen megváltoztatták a globális növekedés feltételeit. A járvány gyors, helyenként drámai ütemű terjedése mind keresleti, mind kínálati sokkot idézett elő. Kínálati oldalon a munkaórák csökkenő száma, az egyes ágazatok leállása következtében a kibocsátás zsugorodása tapasztalható. Keresleti oldalon mind a magánfogyasztás csökkenése, mind a termelés leállása okozta keresletkiesés már rövid távon is erőteljesen megmutatkozik. A gazdaság átmeneti leállása a munkaerőpiacokat is megbolygatja: mindenütt a munkanélküliség emelkedése várható, aminek mértéke jelentősen függ attól, hogy mennyire húzódik el a válság.

Gazdaság a koronavírus árnyékában

HORVÁTH DIÁNA – MOLNÁR DÁNIEL – REGŐS GÁBOR,
Századvég Gazdaságkutató Zrt.

Az előrejelző jelenleg a megszokottnál jóval nehezebb helyzetben van. A prognózisokat hétről hétre, napról napra, percről percre lehetne változtatni. Ennek megfelelően a növekedés is tág határok között mozoghat. Így szokásainktól eltérve két, egymással gyakorlatilag egyenrangú (hasonló valószínűségű) pályát ismertetünk a továbbiakban: az alappályán 0,3 százalékos, míg az alternatív pályán 4,8 százalékos visszaeséssel számolunk. Becslésünk elkészítése során figyelembe vettük azt is, hogy lesznek gazdaságélénkítő kormányzati intézkedések, de ezek tartalma a kézirat lezárásakor még nem ismert. A gazdaság pályájának szempontjából meghatározó lesz, hogy a járványhelyzet mennyire húzódik el, azaz a gazdaság mennyire tartósan nem tud normálisan működni: akár jogszabályi korlátozások, akár a külső kereslet zsugorodása, akár a külföldről meg nem érkező alapanyagok miatt.

A pénzügyi közvetítés struktúrájának változásai – a kelet-közép-európai régió speciális fejlődése a nemzetközi és európai folyamatok tükrében

BETHLENDI ANDRÁS – MÉRŐ KATALIN

A cikk azt elemezi, hogy hogyan változott a pénzügyi közvetítő rendszer struktúrája globálisan, Európában, valamint a kelet-közép-európai régió azon országaiban, amelyek 2004-ben csatlakoztak az Európai Unióhoz, vagyis a Cseh Köztársaság, Magyarország, Lengyelország, Szlovákia és Szlovénia (a továbbiakban: KKE5) esetében a 2004–2016 közötti időszakban. Ennek keretében két fő területre fókuszál: a bankok és a pénz- és tőkepiacok közötti strukturális eltolódások és összefonódások jellemzőire, valamint az árnyékbankrendszerek mértékére és sajátosságaira. Főbb megállapításai a következők: a banki pénzügyi közvetítés terjedelme tekintetében a Cseh Köztársaság, Lengyelország és Szlovákia esetében a 2000-es években megkezdődött konvergencia folytatódott a 2010-es években. Ez a folyamat azonban Magyarország és Szlovénia esetében megtorpant. A tőkepiaci közvetítés terjedelmén belül különösen a kötvénypiacok tekintetében nagyon nagy a régió elmaradása. A KKE5-országok esetében a bankok és a pénz- és tőkepiacok erősödő összefonódását, vagyis a piaci alapú bankolás felé való elmozdulást nem tudtuk kimutatni a válságot követő években. Az árnyékbankrendszer terjedelme a régióban jelenleg alacsony, intézményi jellegzetességeiben is különbözik a fejlett országokétól. Míg a fejlett országok esetében az árnyékbankrendszer legfontosabb intézményei a nem pénzpiaci befektetési alapok, addig a kelet-közép-európai régióban az árnyékbankrendszeri kockázatok inkább a pénzügyi vállalkozások (hitelező, lízing- és faktoringcégek) között keresendők.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: G20, G21, G23.

A digitális transzformáció munkahelyekre gyakorolt hatásai – Felkészültek-e a hazai vállalatok a benne rejlő nagy lehetőségre (vagy a veszélyekre)?

HORTOVÁNYI LILLA – SZABÓ ZSOLT ROLAND – NAGY SÁNDOR GYULA – STUKOVSZKY TAMÁS

A digitális transzformáció Európa nagy lehetősége arra, hogy felvegye a harcot az alacsony munkabérrel versenyző feltörekvő országokkal, ezért kutatásunkban arra kerestük a választ, hogy a meghatározó magyar vállalatvezetők fel vannak-e készülve a digitális transzformáció munkahelyekre gyakorolt hatásaira. 60 hazai felső vezetőt és 5 tudományos szakembert érintő 15 fókuszcsoportos interjú, valamint 20 vállalati esettanulmány alapján arra a következtetésre jutottunk, hogy a magyar vállalatok komoly kihívással néznek szembe. A felméréskor a vállalatvezetők érzékelték a munkaerőhiányt, de kevesen voltak tudatában annak, hogy az „alacsony/közepes hozzáadott érték, alacsony bér” modellje a továbbiakban nem fenntartható. A koronavírus kapcsán hozott nemzeti és nemzetközi intézkedések azonban – egyik napról a másikra – jelentős digitális transzformációt követelnek meg a vállalatoktól. Az eredmények azt is jelzik, hogy a digitális transzformációval szemben jelentős ellenállás tapasztalható a munkavállalók részéről, és a vezetők sincsenek felkészülve erre a változásvezetési feladatra. Álláspontunk szerint a kulcs a digitális transzformációt irányítani képes vezetők kinevelésében van, ehhez pedig szükséges mintagyakorlatokat, tananyagokat és ösztönzési rendszert fejleszteni, valamint ezeket terjeszteni, oktatni és működtetni. Journal of Economic Literature (JEL) kód: O14, O33, L25

JOGI MELLÉKLET

A kulturális javakkal kapcsolatos jogvitákra irányadó jog a magyar jogrendszerben

VADÁSZ VANDA

A tanulmány a jogellenesen külföldre vitt kulturális javakra vonatkozó kollíziós szabályozást mutatja be. Ennek során kitér a magyar jogforrási rendszer vizsgálatára, majd részletesen foglalkozik a Nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvény egyes vonatkozó általános részi intézményeivel, illetve a kulturális javakra alkotott speciális kapcsolóelveivel. Journal of Economic Literature (JEL) kód: K1.

ÚJ KÖNYVEK

Francis B. Jacobs: The EU after Brexit. Institutional and Policy Implications

Palgrave Macmillan, London, 2018, 143 o. Az Egyesült Királyság uniós tagsága majdnem pontosan a csatlakozását követő 47 évvel később, 2020. január 31-én szűnt meg a kilépésről szóló megállapodással összhangban. A 27 uniós tagállam perspektívájából nézve lényeges, hogy az Egyesült Királyság a továbbiakban nem vesz részt az uniós döntéshozatalban és már hivatalosan is harmadik országnak számít. A 2020 végéig tartó átmeneti időszak alatt azonban a kilépés hatásai a mindennapi gyakorlatban még kevéssé érzékelhetők, így habár formailag az Egyesült Királyság önálló vámterület, továbbra is az uniós vámjog és a belső piaci jog alkalmazandó, valamint az év végéig az Európai Bíróság joghatósága is változatlanul fennáll. Még ha a jelenlegi Covid–19 világjárvány keltette válság miatt – érthető módon – kisebb figyelem irányul is a brit kilépésre, a folyamat továbbra sem állt le, és az átmeneti időszak alatt a legfontosabb feladat, hogy az unió és a brit tárgyaló fél olyan átfogó kereskedelmi megállapodást kössön, amely hosszú távon rendezi a kontinens és a brit szigetek közötti kapcsolatrendszert. Ennélfogva – folytatva a Külgazdaság oldalain korábban megjelent elemzések sorát – továbbra is érdemes figyelmet fordítani a brexitre. E folyamat jövőbeni hatásait mérlegeli a bent maradó 27 tagállam nézőpontjából Francis Brendan Jacobs a most bemutatandó kötetében. A szerző vizsgálja, hogy a brexit milyen módon befolyásolja az EU közeljövőben megfogalmazandó prioritásait, hogyan érinti intézményrendszerét, annak működését, eljárásait.

Kategória: 2020. évi számok összefoglalója, Külgazdaság

Külgazdaság 2020/1-2

KÖRKÉRDÉS

Jön a válság!

Mikor? Milyen? Honnan?  

Szerte a világban valóságos válság várótermet rendeztek be maguknak a közgazdászok, ebben hosszasan elidőzve azt latolgatják, milyen előjeleket látnak, azokból milyen jövő következik, vajon lassulást vagy recessziót hoz, és mindez mikor köszönt be.

Mások azt méricskélik, mennyire védettebb ma a világ egy globális recesszióval szemben, mint 2008-ban volt. Megint mások az „új normalitás” jellemzőit gyűjtögetik, és azon merengenek, milyen körülményekre kell a monetáris és a fiskális politikának felkészülnie.

A szerkesztőség végzetes hibának tartaná, ha ebből a globális párbeszédből éppen a Külgazdaság maradna ki.

Ezért arra kértük szerzőinket, osszák meg velünk s olvasóinkkal ezzel kapcsolatos gondolataikat, vágyaikat, félelmeiket és reményeiket! Természetesen bármelyik rész ki lehet ragadni az összefüggések láncolatából.

Szándékaink szerint különös figyelmet fordítanánk a várható magyarországi fejleményekre. Például arra, hogy egy globális turbulencia, dekonjunktúra, recesszió, depresszió (nem kívánt törlendő) esetén milyen veszélyeknek volna, milyen veszélyeknek lehet kitéve az a magyar gazdaság, amely két egymást követő évben öt százalék körüli mértékben bővült?

Antalóczy Katalin – Sass Magdolna: KRÍZIS – A REÁLGAZDASÁG FELŐL?

Csáki György: A RECESSZIÓ VESZÉLYE NEM TÚL KÖZELI

Csillag István -Mihályi Péter: MÉG NAGYOBB A BAJ

Karsai Gábor: MENTS MEG, URAM, ÖNMAGUNKTÓL!

Losoncz Miklós: ENYHÜLŐ RECESSZIÓS FÉLELMEK

Madarász Aladár: NYITOTT TÖRTÉNELEMKÖNYVEK

Mérő Katalin: SZABÁLYOZÁSI KÉTSÉGEK

Molnár Dániel – Regős Gábor – Horváth Diána: MIKOR LESZ VÁLSÁG?

Muraközy László: VÁLSÁGOS VÁLSÁGKEZELÉSEK

Palócz Éva:FOGALMI VÁLSÁGBAN

Petschnig Mária Zita

Várhegyi Éva: VAKSÁG VAGY BÁTORSÁG?

A mélyülő szabadkereskedelem kihívásai a déli Mediterráneumban

SZIGETVÁRI TAMÁS

Az Európai Unió az elmúlt egy évtizedben szabadkereskedelmi egyezmények tucatjait kötötte meg. Ezek az egyezmények nem pusztán a termékkereskedelem útjában álló vámakadályok leépítését jelentik, hanem annál jóval szélesebb, a kereskedelemmel összefüggésbe kerülő más kérdéseket is szabályoznak. Az egyezmények célja, hogy versenyképessé tegyék az Európai Uniót, piacot és befektetési lehetőséget biztosítsanak az európai vállalatok számára. A szomszédos régiók, így a déli Mediterráneum esetében az EU ún. Mély és Átfogó Szabadkereskedelmi Megállapodás megkötését (Deep and Comprehensive Free Trade Agreement – DCFTA) ajánlja fel, amellyel az érintett országok jogrendszerüket az európai minták alapján átalakítva lényegében az európai egységes piac részeseivé és így versenyképes gazdaságokká is válnának. Mindez az EU számára az érintett országok (első körben Marokkó és Tunézia, de hosszabb távon a többi régióbeli ország) jelentette biztonsági kockázatok csökkenését idézné elő. Bár az ún. Mély és Átfogó Szabadkereskedelmi Megállapodás megvalósítása optimális esetben valóban pozitív hatást válthat ki, és elősegítheti a déli mediterrán térség országainak világgazdasági integrációját is, egyelőre azonban a lehetőségeknél nagyobbnak látszanak a kockázatok.

ÚJ KÖNYVEK

Egység a sokféleségben: Európa-képek és -távlatok magyar szemmel. Kovács Lajos Péter (szerk.): Közel-távol Európa (Benczes István)

Példás aktivitást mutat az Éghajlat Könyvkiadó, amely az elmúlt esztendőkben több fontos, mostanra széles körben ismert és idézett kötettel jelentkezett. Tette/teszi ezt akkor, amikor a társadalomtudományi, társadalompolitikai kutatások és kutatók nemcsak állandósuló forráshiánnyal kénytelenek megküzdeni, de sokszor témáik, felvetéseik és következtetéseik relevanciája, sőt létjogosultsága is megkérdőjeleződik. Ha ez a kiadói kiállás ráadásul olyan szakmai tartalommal párosul, mint ami a Közel-távol Európa címmel 2019-ben megjelent kötetre jellemző, akkor azzal egyszerre nyer az olvasó és a tudományos közösség is.

Növekedési stratégiák – Tanulságok és kihívások

Kiss Judit (szerk.): Stratégiaváltás a világgazdaságban – Exportorientáció és/vagy belső keresletre alapozott növekedés (Nagy Péter Artur)

Ez a könyv egy 2015-ben induló és 2018-ban véget érő OTKA-kutatás eredményeként jött létre, amely a kötettel megegyező címet viselte és azt vizsgálta, hogy a 2007–2008-as világgazdasági válság után milyen lehetőségek vannak a gazdasági növekedés beindítására és annak fenntarthatóságára. A téma különösen fontos, mivel a válság után egyértelművé vált, hogy a „nyugati országok” kezdik elveszteni vezető szerepüket a világgazdaságban és egyre nagyobb szerep jut olyan országoknak, mint például Kína vagy India, de ide sorolhatók a BRICS-országok is. Valamennyi említett példa jelen van a kötetben és a szerzők részletesen bemutatják fejlődési pályáikat is. A kutatás vezetője és egyben a kötet szerkesztője Kiss Judit, a szerzők pedig Artner Annamária, Gerőcs Tamás, Szigetvári Tamás, Szunomár Ágnes és Völgyi Katalin, akik mindannyian a KRTK Világgazdasági Intézetének munkatársai.

JOGI MELLÉKLET

Az Európai Unió és az Egyesült Királyság nemzetközi magánjogi kapcsolatrendszere a brexit után

Raffai Katalin A Külgazdaság 2019. évi 11–12. számában megjelent tanulmányban Horváthy Balázs[1] részletesen áttekintette az Európai Unió (továbbiakban: EU) és az Egyesült Királyság közötti nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok alakulását a brexit utáni időszakban. A jelen tanulmány folytatja az Európai Unió és az Egyesült Királyság közti viszonyrendszer vázolását, de ezúttal egy másik, a személy- és vagyonforgalom szempontjából kiemelten fontos terület a nemzetközi magánjogi viszonyok aspektusából. A nemzetközi magánjogi viszonyok, ahogyan az elnevezéséből is következik, magába foglalja a magánjogi viszonyok teljes körét a joghatóságtól kezdve a személyes és családi, dologi, szellemi alkotások, kötelmi, öröklési jogán keresztül a külföldi határozatok elismeréséig és végrehajtásáig. A tanulmány, igazodva a szakfolyóirat profiljához, valamint az előző számban megjelent tanulmányhoz kizárólag a polgári és kereskedelmi, és azon belül a kötelmi jogviszonyok nemzetközi kapcsolatrendszerét tekinti át az EU és az Egyesült Királyság között.


[1] Horváthy [2019].

Kategória: 2020. évi számok összefoglalója, Külgazdaság

Külgazdaság 2019/11-12

Külkereskedelmi cserearány-változások és hatásuk a bruttó hazai reáljövedelemre, a belföldi felhasználásra és a jövedelmi felzárkózásra

Az Európai Unió tagországainak tapasztalatai 1995 és 2017 között – magyarországi tanulságokkal

OBLATH GÁBOR

A GDP volumenindexe a hazai termelés (egyben a termelés által generált jövedelem) reálértékének változását mutatja, amelytől eltérően alakul a felhasználható bruttó hazai reáljövedelem, ha változnak a külkereskedelmi cserearányok. Cserearány-javulás – a behozatalénál magasabb kiviteli árindex – esetén a bruttó hazai jövedelem reálértéke a termelésénél jobban nő, ami a belföldi felhasználás jelentősebb bővülésére ad lehetőséget, mint amit a termelés növekedése önmagában lehetővé tenne; cserearányromlás esetén fordított a helyzet. A tanulmány áttekinti a cserearány-változás reáljövedelmi hatásának alternatív megközelítéseit, és kétféle értelmezés alapján számszerűsíti a külkereskedelmi árnyereség/-veszteség befolyását a belföldi felhasználás alakulására, valamint a gazdasági felzárkózásra az EU tagországaiban 1995 és 2017 között. A becslési eredmények szoros pozitív kapcsolatot jeleznek a belföldi felhasználás főbb tételeinek változása és a külkereskedelmi árhatás között. Mivel számos új EU-tagország cserearányai hosszabb távon javultak, az EU-n belüli reáljövedelmi felzárkózás gyorsabb volt, mint amit az egy főre jutó termelés felzárkózása mutat. Magyarország gazdasági felzárkózásának mértéke mindkét tekintetben elmarad az ország relatív alulfejlettségéből eredő potenciáltól, a reáljövedelmi felzárkózásban azonban nagyobb a lemaradása.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: E01, F19, F43, O47, O52.

Ázsiai közvetlentőke-befektetések Magyarországon: a munkaügyi kapcsolatok sokszínűsége

SASS MAGDOLNA, S. GUBIK ANDREA, SZUNOMÁR ÁGNES,

SHOBHA KIRAN, OZSVALD ÉVA

Regionális összehasonlításban jelentősek Magyarországon az ázsiai közvetlentőke-befektetések. Az új módszertan alapján összeállított statisztikák szerint a Kínából, Indiából, Japánból és Koreából érkező multinacionális vállalatok magyarországi befektetései a teljes FDI-állomány mintegy tíz százalékát teszik ki. A cikk alapjául szolgáló megközelítés, a kapitalizmusváltozatok ismertetése után autóipari és elektronikai leányvállalatok interjúira támaszkodva azt vizsgáljuk, hogy a hazai és a fogadó ország intézményei, az üzleti és

menedzsmentkultúra hogyan befolyásolják a kérdéses vállalatok működését, elsősorban az emberierőforrás-menedzsment területén. Kutatásunk a fogadó ország hatásainak egyértelmű dominanciáját mutatja a munkaügyi és a munkavállalói kapcsolatok és a képzések terén, ugyanakkor bizonyos területeken a küldő gazdaság gyakorlatai is megjelennek. A leányvállalatok humánerőforrás-menedzsment gyakorlata a hazai és a fogadó ország üzleti kultúrájának kölcsönhatásaként fejlődik, mindkettő elemeit tartalmazza, meghatározó továbbá egyebek mellett a piacra lépés módja és az időtényező is; így minden vállalat további számos egyedi vonással rendelkezik.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: O15, F23, J53, M54, M14

Konvergencia vagy közepes jövedelmi csapda? – Lengyelország lehetőségei az európai integrációra

SZENNAY ÁRON

Lengyelország Kelet-Közép-Európa és a Visegrádi államok meghatározó országa. A térség más tranzíciós gazdaságaihoz hasonlóan Lengyelország gazdasági-politikai mozgásterét gazdasági teljesítménye, geopolitikai elhelyezkedése, valamint a külső erőforrások importjára (például: külföldről beáramló működő tőke – FDI, földgáz stb.) való ráutaltsága jelentősen korlátozza. A szerző kutatásának célja annak azonosítása, hogy Lengyelország miként csatlakozhat az Európai Unió magországainak köréhez. A vizsgálatok során a szerző kitér az ország fejlődési irányait befolyásoló főbb tényezőkre, így főként közlekedési helyzetére, az energiabiztonságra, a klímaváltozásra, a kis- és közepes vállalkozásokra és a valutapolitikára. Lengyelország elemzésének aktualitását adja, hogy a szocialista múlt, valamint a rendszerváltás módja a gazdasági felzárkózáshoz hasonló kiinduló terepet nyújtott, eltérést elsősorban az ország földrajzi mérete és népessége jelent – ami ideális terepet nyújt az összehasonlítások elvégzésére, a Magyarország számára is alkalmazható kitörési lehetőségek meghatározására. A szerző vegyes módszertant alkalmaz, ugyanis a különböző statisztikai adatok, tervek és sajtótermékek mellett a vonatkozó hazai és a nemzetközi szakirodalmat egyaránt feldolgozza.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: F520, Q480.

ÚJ KÖNYVEK

AZ ÚJ NORMALITÁS FELÉ

Olivier Blanchard – Lawrence H. Summers (szerk.): Fejlődés vagy forradalom? (Csaba László)

Pallas Athéné Könyvkiadó Kft., 2019, 428 oldal

Az elmúlt kétszázötven esztendőben a gazdaságelmélet és a gazdaságpolitika héja-násza volt a közgazdaságtan egyik legizgalmasabb örökzöldje – és az is maradt. Ez a közgazdasági kutatás kísérleti terepe, ahol gyakran sikeres a műtét, mégis elhalálozik a beteg – vagyis a beavatkozás költségei nagyobbak, a hozadéka pedig kisebb a vártnál. Ezért számtalan mű foglalkozik azzal, hogy egy-egy időszakban mi maradt meg a régi igazságokból, illetve melyek azok az új igazságok, amelyek a kísérlet és tévedés – elkerülhetetlenül előtérbe kerülő – váltakozásából hosszabb távra és általánosítható módon leszűrődnek.

JOGI MELLÉKLET

Az Európai Unió és az Egyesült Királyság kereskedelmi jogi kapcsolatrendszere a brexit után

HORVÁTHY BALÁZS

Az Európai Unió és az Egyesült Királyság tárgyalói 2019 őszén módosították a brexitre vonatkozó feltételeket annak érdekében, hogy sikeresen le lehessen zárni a brit parlamentben a kilépési szerződés megerősítését. Figyelembe véve a 2019. decemberben megtartott általános választások eredményeit is, ma már bizonyos, hogy az Egyesült Királyság e feltételek között fogja elhagyni az Európai Uniót 2020. január 31-ig. A cikk e feltételrendszer szűkebb, kereskedelmi jogi összefüggéseire fókuszál. Célja annak bemutatása, hogy egyrészt milyen szerepet játszottak a kereskedelmi jogi megfontolások a kilépési tárgyalásokon, másrészt hogy a kilépést követően milyen feltételek szerint határozza majd meg a kilépési megállapodás az Európai Unió és az Egyesült Királyság közötti kereskedelmi forgalmat. A cikkben a szerző ismerteti azokat fontosabb kereskedelmi jogi normákat, amelyek az átmeneti időszakban lesznek irányadók, külön kitér az Észak-Írországra alkalmazandó speciális szabályokra, valamint azokra a főbb elvekre, amelyek a jövőbeni, hosszú távú kapcsolatrendszer szempontjából lehetnek meghatározók.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: F15 Economic Integration, F10 General, F53 International Agreements and Observance, K20 General, K39 Other.

Kategória: 2019. évi számok összefoglalója, Külgazdaság

Külgazdaság 2019/9-10

Az eurózóna a válság után: fiskális unió nélkül is működőképes monetáris unió

SOÓS KÁROLY ATTILA

Közgazdászok széles körében elterjedt nézet az, hogy egy monetáris unió nem igazán működőképes az USA-belihez lényegében hasonló fiskális unió, ezen belül is fiskális kockázatközösség nélkül. Ez a nézet azonban végső soron megalapozatlannak bizonyult: az eurózóna túlélt egy súlyos válságot, működőképes volt és maradt úgy, ahogy létrehozták: egy vele párosuló fiskális unió nélkül. Az euróválság 2010 elején Görögország fiskális válságaként tört ki. Az alapja azonban a válságországokká vált déli tagállamok – Görögországon kívül Portugália, Spanyolország, Olaszország, valamint a Dél és Észak között nehezen elhelyezhető Írország – gyors munkaegységköltség-növekedése, bér- és árinflációja volt. Az „északi stílusú munkaügyi koordinációnak” a hiánya – több-kevesebb fiskális felelőtlenséggel és a déli államok inflációjához képest alacsony kamatokkal is párosulva – buborékgazdaságot hozott létre, rontotta ezen országok versenyképességét, folyó fizetési mérlegét, valamint fönntarthatatlan tőkebeáramlással járt. A tőkebeáramlás hirtelen leállása a korábbi évek fiskális felelőtlenségének káros következményeit is felerősítette. Az EU – tagállamainak aktív közreműködésével és az IMF segítségével – úrrá tudott lenni a válságon, annak ellenére, hogy kezelése során súlyos hibákat is elkövettek. További reformokra szükség van, de ezek bevezetésének lassúsága vagy elmaradása esetén sincs ok annak feltételezésére, hogy egy esetleges újabb hasonló válságot ne tudna az EU és az IMF kezelni, vagy valamely tagállam kilépésre kényszerülne, esetleg gazdasági megfontolásokból elhatározná a kilépést az eurózónából. Journal of Economic Literature (JEL) kód: E3, E5, E6, F45, G01, G28.

Adalékok a külföldi vállalatok magyarországi szerepének a megítéléséhez

PALÓCZ ÉVA

A magyar gazdaság strukturális problémáit és alacsony termelékenységét nemcsak politikusok, hanem gyakran gazdasági elemzők is azzal (is) magyarázzák, hogy a multinacionális vállalatok alacsony hozzáadott értéket létrehozó tevékenységeket hoznak a magyar gazdaságba, ami csak az alacsony bérek nyújtotta előnyök kihasználására irányul. Azaz: Magyarország „összeszerelő üzemmé” vált. Ez az elemzés ezt az állítást árnyalja, bemutatva, hogy éppen ezek az „összeszerelő üzemek” járultak hozzá döntő mértékben a magyar makrogazdasági indikátorok (termelés, foglalkoztatás, bérszint) javulásához a vizsgált, 2008–2016 közötti időszakban. A külföldi tulajdonú vállalatok a magyar vállalati szektor által megtermelt összes hozzáadott érték több mint felét és a magyar GDP körülbelül 30 százalékát állítják elő, és a részarányuk folyamatosan növekszik. Ez a legmagasabb arány az EU-tagországok között, bár szerepük a többi visegrádi országban is viszonylag magas – és az utóbbi években tovább növekedett. A külföldi vállalatok termelékenysége Magyarországon a belföldi vállalati átlag háromszorosa, átlagos bérköltségük pedig a belföldi vállalatok 2,4-szerese. Ennél is fontosabb, hogy a magyar bérfelzárkózáshoz 2008 és 2016 között kizárólag a külföldi tulajdonú vállalatok járultak hozzá. Journal of Economic Literature (JEL) kód: F2, O1.

A Mészáros-vállalatcsoport

Adalékok a Fidesz-közeli vállalkozások és vállalkozók működéséhez

LAKI MIHÁLY

A Fidesz-közeli nagyvállalkozók vagyona az átlagosnál gyorsabban nőtt 2010 után. A gyors és erőltetett növekedés fontos forrásai a szabályozási és közbeszerzési előnyök. A növekedés egyik magatartáseleme a folyamatos vállalatfelvásárlás, amelynek kedvezőtlen hatása a mind nehezebben áttekinthető termék- és szolgáltatásportfólió, valamint a fokozódó területi tagoltság. A közelebbről vizsgált Mészáros-vállalatcsoportnál az irányítás és ösztönzés e gondjai miatt új irányítási és tulajdoni formákat alkalmaztak: egymást is tulajdonló magántőkealapokba helyezték el a vagyont. A tőzsdei bevezetés során az alapok részvényeinek az ára rendkívül gyorsan nőtt. Az árak ezt követő stagnálása után sem csökkent a növekedési hajlam. A részvények elsőre sikertelen külföldi tőzsdére vitelével egyidejűleg újabb vállalatokat és vállalatrészeket vásárolnak, tovább folytatódik a magántőkealapok összevonása. Az erőltetett terjeszkedés, növekedés fontos, de nem elégséges magyarázata a nagy méretekkel járó (várt) nagyobb biztonság. Journal of Economic Literature (JEL) kód: D 22, L 22.

TUDOMÁNYOS TÁJÉKOZTATÓ

Egy régi-új típus: a frugális innováció

INZELT ANNAMÁRIA

A XX. század végétől kezdve egyre nagyobb érdeklődés övezi a hagyományos, schumpeteri innovációktól eltérő, új típusú, frugális (mértékletes, szerény, a ráfordításaiban kevéssel beérő) innovációkat. Ismertetőnk a fogalom tisztázását követően leírja a különböző típusú frugális innovációkat, azok jellemzőit, és számos példával illusztrálja a különböző típusait. Kitér a frugalitás mint vállalati gondolkodás és stratégia szerepére. Journal of Economic Literature (JEL) kód: O39

ÚJ KÖNYVEK

Önellenőrzés

Király Júlia: A tornádó oldalszele (Soós Károly Attila)

Park Könyvkiadó, Budapest, 2019, 430 oldal

A szerző „szubjektív válságtörténetként” mutatja be a könyvet, tulajdonképpen annak első részét. A „szubjektív” nem egészen precíz fogalom. Ezért érdemes leszögezni, hogy Király Júlia nagyrészt a Magyar Nemzeti Bank (MNB) egyik képviselőjeként jelenik meg benne. Kevés ponton utal saját személyes szerepére; ennél többször egykori véleményére, és távolról sem csak olyan pontokon, ahol ma úgy látja, hogy igaza volt.

Magasházi Anikó: Szingapúr globálisan behálózva – magyar kitekintéssel (Éltető Andrea)

IASK, Kőszeg, 2018, 2480 Ft

Magasházi Anikó regionális fejlesztésben és pénzügyi területen Magyarországon és Ausztriában töltött 20 éves szakmai pályája után fordult a társadalomtudományi kutatások felé. Jelenleg a kőszegi Felsőbbfokú Tanulmányok Intézetének munkatársa. Egyik fő kutatási területe a globális termelési hálózatok hatása mind a közép-európai, mind a délkelet-ázsiai országok fejlődésére. Ma már közhely, hogy a világgazdaságot és világkereskedelmet a globális hálózatok, értékláncok alakítják. E hálózatok révén kontinensek kapcsolódtak össze, s Ázsia vált a világ egyik „gyárává” (Baldwin, 2008). Ázsián belül is számos ország gazdasága is összefonódott, s köztük az egyik csomópont éppen Szingapúr.

JOGI MELLÉKLET

Az Európai Bíróság CETA-véleménye és a beruházásvédelmi bíráskodás jövője

SZABADOS TAMÁS

Az Európai Unió Bírósága 1/17. számú véleményében arra a következtetésre jutott, hogy a Kanada és az Európai Unió (EU, Unió) között létrejött átfogó gazdasági és kereskedelmi megállapodásban (CETA) foglalt beruházási jogviták rendezésére létrehozott mechanizmus nem ütközik az uniós jogba. Az Európai Bíróság által adott megerősítés azért lényeges, mert a CETA szabályai modellként szolgálhatnak az Unió által a későbbiekben megkötendő, beruházásvédelmi szabályokat is tartalmazó megállapodások, valamint a tervezett multilaterális beruházási bíróság számára is. Ugyanakkor a CETA szabályainak elemzése felvet bizonyos kételyeket, mivel úgy tűnik, a vitarendezési eljárás egyes előírásai – az Európai Bíróság álláspontja ellenére – kihatással lehetnek az uniós jogrend autonómiájára.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: K33.

Hol van a sértett érdekeinek a központja? Jogi személyek személyiségi jogainak sérelme weboldalon keresztül: a Bolagsupplysningen-ügy

VINCZE GABRIELLA ANITA

Az elmúlt években számos olyan ügy került az Európai Unió Bírósága (EUB) elé, amelyekből kiviláglanak az internetes technológia által lehetővé tett, az online platformok felvirágzásával fokozódó adatáramlás és az uniós joghatósági és kollíziós jogi rendeletek által felállított szabályrendszer közötti súrlódások. Az EUB 2017-es döntése újabb mérföldkövet jelent a polgári és kereskedelmi ügyekben joghatósági szabályokat tartalmazó Brüsszel-rendeletsorozat joggyakorlatában, az interneten keresztül elkövetett személyiségi jogok megsértése és a jogellenes károkozással kapcsolatos joghatósági szabályok értelmezésében. A tanulmány a Bolagsupplysningen-ügyről nyújt áttekintést.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: K19.

Kategória: 2019. évi számok összefoglalója, Egyéb, Külgazdaság

Külgazdaság 2019/7-8

HAT VÉLEMÉNY EGYETLEN TÉMÁRÓL

A monetáris politika egy évtizeddel a pénzügyi válság

és a nagy recesszió után

A 2008-as válság mennyiben változtatta meg tartósan a monetáris politikát? Van-e visszatérés a hagyományos eszközökhöz? A nem konvencionális eszközök kivételesek maradnak-e, vagy tartósan részei lesznek az eszköztárnak? Miképp és mikor lehet kivezetni őket?

Van-e értelme ragaszkodni az inflációs célkövetés rendszeréhez? Működtethető-e tartósan negatív kamatokkal is a monetáris politika? Mit tehet a monetáris politika alacsony kamatok és nagy jegybanki mérleg mellett, ha netán jön egy következő válság? Milyen eszközei maradtak?

Mennyire vált be a Magyar Nemzeti Bank elmúlt hat évben alkalmazott monetáris politikája? Miképp vélekedik az új eszközökről? Milyen feltételek teljesülése esetén, mikor lehetséges – és mikor szükséges – változtatni?

Bihari Péter

HALMOZÓDÓ ELLENTMONDÁSOK

A 2008-as válság egyik legfőbb tanulsága a fegyelmezett költségvetési politika fontossága. Azokban az országokban, amelyekben a válság kitörésekor magas volt az államadósság, a fiskális politikának alig volt mozgástere a negatív hatások csillapítására. A másik fontos tanulság, hogy késlelteti a kilábalást a válság idején történő doktriner ragaszkodás az alacsony költségvetési hiányhoz. Azaz: legyen a fiskális politika anticiklikus jellegű. A konjunktúra felívelő szakaszában legyen takarékos, halmozzon fel tartalékokat a rossz időkre, mert külön fiskális élénkítés nélkül is jól teljesít a gazdaság; a konjunktúra leszálló ágában viszont ne féljen radikális élénkítő eszközökhöz nyúlni.

Karácsony Tímea – Kuti Zsolt – Török Gergő

EGY CÉL – EGY ESZKÖZ HELYETT

TÖBB CÉL – TÖBB ESZKÖZ

A világgazdaságra a 2008-as válság előtti időszakban fenntarthatónak tűnő gazdasági növekedés és alacsony infláció együttese volt jellemző. A látszólag stabil fundamentumok mögött azonban fokozatosan felépülő pénzügyi egyensúlytalanságok húzódtak meg. A kialakult globális válságot követően a gazdaságpolitikai döntéshozóknak egy elhúzódó válsággal kellett szembenézniük, amely rámutatott arra, hogy a makrogazdasági stabilitás mellett a pénzügyi rendszer stabilitása is elengedhetetlen a fenntartható növekedéshez.

Király Júlia

UGYANAZ, MÉGIS MÁSKÉPP

Az inflációs célkövetést (inflation targeting, rövidítve IT) 1989-ben egyetlenegy, 1999-ben közel egy tucat, 2009-ben közel három tucat, és most, 2019-ben több mint öt tucat ország vallotta a meghatározó monetáris keretrendszerének (Hammond, 2012 és Central Bank News). Nem mindenütt inflációs célkövetés van érvényben, ahol azt állítják, és nehéz két olyan országot találni, ahol az inflációs célkövetés minden részlete ugyanolyan. Ebből is látszik, hogy alapvetően rendkívül rugalmas, jól alakítható keretről van szó, ami nem a válság előidézője volt, nem halt meg a válság alatt, és – ádáz kritikusainak minden érve ellenére – valószínűleg még sokáig nem fog eltűnni (Baldwin–Reichlin, 2013). Az IT most már három évtizedes története alatt elméletileg sok új megoldás felmerült a nominális GDP-célkövetéstől kezdve az árszínvonal célzásáig, de a gyakorlatban eddig még mindig maradt az először éppen három évtizede Új-Zélandon kipróbált keret. Mark Carney, a kanadai jegybank korábbi elnöke, amikor hat évvel ezelőtt kinevezték a Bank of England élére, nagy hangon bejelentette, egyik első lépése az lesz, hogy a szigetországot áttéríti a nominális GDP-célzásra, az NGDPT-re – aztán minden maradt a régiben. Nem azért, mert nincs jobb. Hanem mert pillanatnyilag nincs jobb. A legtöbb mérés azt mutatja, hogy a kertrendszert alkalmazók átlagosan stabilabb gazdasági környezetet teremtenek, mint az alternatív megoldásokkal próbálkozók (Baldwin–Reichlin, 2013).

Molnár Dániel – Regős Gábor – Horváth Diána

ESZKÖZÖKKEL – ESZKÖZTELENÜL?

A 2008-as válságot megelőzően a világ legjelentősebb jegybankjai az inflációs célkövetés politikáját alkalmazták. A monetáris politikai döntéshozók a rendelkezésre álló jegybanki eszköztárral, amely leginkább az alapkamatot jelentette, igyekeztek úgy befolyásolni a gazdaság állapotát, hogy az árszínvonal emelkedésének üteme elérje az előre meghatározott célt. Ez a gyakorlat a mai napig nem változott érdemben, annak ellenére sem, hogy a gazdaság és a jegybanki eszköztár gyökeresen átalakult. Korábban az inflációs célkövetés gyakorlata megfelelően működött, a válság azonban megmutatta az ehhez kapcsolódó monetáris politikai eszköztár korlátait.

Surányi György

ILLÚZIÓK NÉLKÜL

A monetáris politika mint a gazdaságpolitika egyik alrendszere szerepét, lehetőségeit, hatását tekintve minden bizonnyal elfogult vagyok. De talán mégsem annyira, hogy határozott korlátait ne érzékeljem. A jegybanki politika lehetőségeit már 2008 előtt is valószínűleg túl sok illúzió lengte körül. Számos eredményt, így például az 1970–1980-as évek magas inflációjának letörését gyakran meglehetősen egyoldalúan a független intézményrendszer létrejöttével, megerősödésével, a szigorú monetáris politikával magyarázták. Utóbbi szerepét nem vitatnám, de a helyzet ennél árnyaltabb.

 

Várhegyi Éva

GYÓGYÍR VAGY DROG?

A 2008-as válság hatására átalakult a gondolkodás a monetáris politika szerepéről és módszereiről, valamint a jegybanki függetlenségről.1 A hetvenes–nyolcvanas években a magas inflációval és eladósodással járó, aktívan beavatkozó monetáris politika kudarca nyomán erősítették a jegybankok függetlenségét, ami a költségvetés közvetlen jegybanki finanszírozásának a tilalmával is együtt járt. A jegybankok elsődleges – bár nem mindenütt egyedüli – céljává az árstabilitás biztosítása vált. A hitelválság és az államadósság-krízisek azonban felértékelték a szerepüket a pénzügyi stabilitás és a zavartalan pénzügyi közvetítés biztosításában: az infláció helyett a gazdasági visszaesés megfékezése és a defláció elkerülése vált a fő feladatukká.

 

Mesterséges intelligencia és

technológiavezérelt termelékenységemelkedés

SZALAVETZ ANDREA

Bár a 2010-es években számos radikális technológiai újdonság jelent meg és terjedt el a fejlett országokban, a termelékenység emelkedése nem gyorsult fel. Az egyik legátütőbb, radikális innovációt képviselő újdonság a küszöbönálló új műszaki-gazdasági paradigmát meghatározó mesterséges intelligencia. A cikk azt vizsgálja, miért nem teljesültek (még) a mesterséges intelligencia kiváltotta látványos termelékenységemelkedésről szóló előrejelzések. Miért nem tudott a mesterséges intelligencia mindeddig technológiavezérelt termelékenységnövekedést gerjeszteni? Journal of Economic Literature (JEL) kód: O33, O47.53

 

Öt éve a klubban: Horvátország első fél

évtizede az Európai Unióban

SIGÉR FRUZSINA

Horvátország hosszú és kanyargós úton ért 2013. július 1-jén az Európai Unióba. Már a tárgyalásokra való előkészületek is hosszadalmasak voltak, és maga a tárgyalási folyamat is lassan haladt. Közben a 2008-as válság súlyosan érintette az országot, ezért a csatlakozási folyamat és az akut válságkezelés párhuzamosan haladt. Felmerül a kérdés, hogy a két folyamat vajon erősítette vagy akadályozta egymást. Hogyan alakult a tagság első fél évtizede? A tagságnak milyen hatásai voltak és vannak Horvátországra? A belépési feltételeket felváltották a közös belső szabályok. Mi változott Horvátország európaizációs mintázatában azzal, hogy a külsőből belső nyomás lett? A tanulmány arra jut, hogy az EU horgonyszerepe továbbra is fontos; az EU lehetőség Horvátország számára, amely segíthet felülkerekedni a klientelista gazdasági rendszer tehetetlenségén azzal, hogy fogódzót és érvet szolgáltat egyebek mellett az eurózónához és a schengeni övezethez való csatlakozás kapcsán a gazdasági szerkezetátalakításhoz és a felzárkózáshoz. Fontos látni ugyanakkor, hogy az EU-tagság semmiképp nem garancia arra, hogy ez így is lesz. Journal of Economic Literature (JEL) kód: F53, P16

 

ÚJ KÖNYVEK

A bizalomnak nincs protézise1

Győrffy Dóra: Trust and Crisis Management in the

European Union. An Institutionalist Account of Success

and Failure in Program Countries

Kovács Olivér

Palgrave, Macmillan, 2018, 244 oldal

Azt szokták mondani, hogy egy jó könyvnek alapvetően három szabálya van, viszont senki sem tudja, melyik az a három. Győrffy Dóra kötetéből talán megkísérthetjük beazonosítani ezt a hármat. Először is, a szerző kellő tudományos alázattal nyúl egy releváns kérdéskörhöz. Másodszor, bevallottan nem egy vákuumból jövő és minden előzmény nélküli kutatásra vállalkozik, hanem a bemutatott narratívák ütköztetésére építve egy finomhangolt és újszerű narratívára törekszik, úgy, hogy nyitva hagyja a lehetőséget annak későbbi továbbgondolása előtt. Harmadszor pedig mindent elkövet azért, hogy színvonalas és befogadható művet hozzon létre (világos és jól szerkesztett, a tárgyaltakhoz kapcsolódó bő irodalomjegyzékről és az eligazodást megkönnyítő indexelésről nem is beszélve). A következőkben nagyon vázlatosan bemutatjuk a kötet legfontosabbnak vélt mondanivalóit és teszünk pár szerény észrevételt.

 

JOGI MELLÉKLET

Az UNCITRAL

nemzetközi kereskedelmi jogi nyelvezete

MILASSIN LÁSZLÓ

Az 1966-ban alapított UNCITRAL (ENSZ Nemzetközi Kereskedelmi Jogi Bizottsága) a nemzetközi kereskedelmi jog modernizációjának, valamint az e területen megjelenő harmonizációs és jogegységesítési törekvéseknek prominens nemzetközi fóruma. Hatása a nemzetközi kereskedelmi normák – egyezmények és egyéb források – előkészítésén és megalkotásán túlmutat, ugyanis az elmúlt évtizedekben az UNCITRAL tevékenysége a nemzetközi kereskedelmi jog egységes nyelvezetének kialakításához is hozzájárult. Az UNCITRAL voltaképpen egy önálló jogi szaknyelvi rendszert, egy metanyelvet alapozott meg, amely egy soknyelvű jogi környezetben nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az egyes jogintézmények, jogi rendelkezések teljesen azonos tartalommal, adekvát módon kerüljenek átültetésre az UNCITRAL jogi eszközeit alkalmazó államok nemzeti nyelveire. Az alábbi tanulmány az UNCITRAL metanyelvét vizsgálja, bemutatja alapsajátosságait, fordítási módszertanát és terminológiai hátterét. Journal of Economic Literature (JEL) kód: F13 International Trade Organizations;

K33 International Law; Z13 Language.

Kategória: 2019. évi számok összefoglalója, Külgazdaság

Külgazdaság 2019/5-6

Külgazdaság, LXIII. évf., 2019. május–június (3–42. o.)

 ÖT SZERZŐ EGY TÉMÁRÓL: Mit veszítene Magyarország azzal, ha megszűnne a tagsága  az Európai Unióban?

Ezzel a kérdéssel fordultunk az Európai Unió, a brit és a magyar gazdaság kiváló ismerőihez, azt kérve tőlük, játsszanak el a gondolattal, mivel járna a huxit.
A kérdésfelvetést több szempont indokolta. Egyrészt a brit kilépés, a brexit folyamata sok magyar érdeklődő fejét összezavarta, ami nem is csoda. Másrészt a magyarországi civil közbeszédben vissza-visszaköszön az a felvetés, hogy a kormány előbb-utóbb kivezeti az országot az Európai Unióból, illetve az, hogy „Brüsszel” megsokallja a magyar kormány különutas politikáját, és kipenderíti az országot szervezetből. Bár egyik vélemény jelentőségét sem szeretnénk eltúlozni, szándékunkban állt a gyakran feltett kérdésekre tudományos igényű válaszokat adni.

Az írás műfaját, folyóiratunktól szokatlan módon, tudományos sci fi-ként határoztuk meg.

Nem kértük annak taglalását, hogy milyen okból következne be a kiválás, és nem is szűkítettük a témát gazdaságra, hanem szabadon felkínáltuk az értelmezés lehetőségét.

A megjelentetésre azért ezt az időpontot választottuk, mert a kézirat nyomdába adása idején már túl voltunk az európai parlamenti választáson, és a kampány már nem zavarta meg a téma korrekt tárgyalását – mint ahogy a Külgazdaság sem óhajtotta a kampányt befolyásolni.

Szerzőink érdeklődését sikerült felkeltenünk. Reméljük, az olvasókét is…

 

Csaba László: Térkép és iránytű nélkül

Ez az írás azt a ma még egyértelműen hipotetikus kérdést teszi föl, hogy milyen tényezők valószínűsíthetik Magyarország esetleges kilépését az Európai Unióból. A brit kiszakadás 2013 és 2019 közötti tapasztalatai számos párhuzamosság megfogalmazására adnak módot. A tételmondat az, hogy ami néhány éve még elképzelhetetlen volt, a politikai folyamat összetevőinek megváltozása okán a lehetséges birodalmába került, a hatékony tagság ma már nem axiomatikusan adott Magyarország számára.

Csáki György: Huxit? Komolyan?

Harminc-harmincöt éve úgy kezdem a nemzetközi gazdaságtan és/vagy a világgazdaságtan tanítását, hogy a világgazdaság fejlődésének általános törvényszerűségei között elmondom: a fejlődés nem unilineáris (vagyis nem járja be minden nemzetgazdaság ugyanazt a fejlődési utat, vannak-lehetnek hosszú stagnálások, visszaesések és gyors felzárkózási szakaszok egyaránt). Ehhez hozzáteszem, hogy a világgazdaság egészének fejlődésére az integráció kibővülése és mélyülése általánosan jellemző, de vannak-lehetnek dezintegrációs folyamatok és korszakok is: az integráció megtorpanhat-visszaeshet globálisan, és egy-egy ország is kiválhat az integrációs folyamatokból, az integráció elmélyüléséből

 

Deák Dániel: Egy huxit lehetséges jogi következményei

Már 2016-ban akadt olyan politikai szereplő Magyarországon, aki népszavazást szorgalmazott az Európai Unióból való kilépésről (a huxitról). Mások ez ellen kezdtek aláírásgyűjtésbe. Ha bekövetkeznék Magyarország kilépése az unióból, akkor az minden bizonnyal egy olyan kormányzat alatt történhet meg, amelynek működése alapvetően eltér a nemzetközileg elfogadott demokratikus és jogállami normáktól. Másként ugyanis józan ésszel aligha képzelhető el, hogy egy olyan külső kapcsolatoknak kitett és sérülékeny ország számára, mint Magyarország – a 2004-es csatlakozáskor még Magyar Köztársaság – vonzó perspektíva lenne az élet az unión kívül.

Gálik Zoltán: A brexit tanulságai a huxit számára

Az Egyesült Királyság távozása az Európai Unióból előrevetítette mindazokat a problémákat, amelyekkel az integrációt elhagyó bármelyik tagállamnak szembe kell néznie. Magyarország esetleges kiválása legalább annyi megoldandó bonyodalmat jelentene, mint a brexit, ráadásul az Egyesült Királysággal ellentétben nem a világ ötödik legnagyobb gazdaságaként találná szembe magát velük.

 

Horváth Diána – Molnár Dániel – Regős Gábor: Mit veszítene magyarország a huxittal? Avagy sci-fi közgazdász módra

Miért sci-fi a sci-fi? Mert tudományos alapon próbál meg bemutatni valamit, ami csak a szerzők képzeletében él. A műfaj legnagyobb előnye, hogy senki nem tudja sem megerősíteni, sem megcáfolni az abban elhangzottakat, hiszen a fantázia világában bármi megtörténhet. Ezt látjuk a brexit kapcsán is, bár az nem annyira sci-fi, mint inkább komédia. Vagy tragikomédia. Bár a vígjáték műfajában közelebb áll jelen sorok szerzőihez, mint a sci-fi, a brexittel kapcsolatos történések semmiképp sem viccesek – legalábbis nem kellene annak lenniük.

 

 

Az államadósság-válság rendezése az EU-ban. Sorrendiség, nem szándékoltság, bezáródás

BENCZES ISTVÁN

Az európai Gazdasági és Monetáris Unió egyik meghatározó pillére (volt) az úgynevezett ki nem mentési záradék. Ez megtiltotta, hogy szuveréneket más tagállamok vagy az unió intézményei finanszírozzanak. Az adósságválság korai szakaszában a felek igyekeztek is ehhez tartani magukat. De ahhoz, hogy elkerüljék a bajba jutott államok (különösen Görögország) csődjét és/vagy az eurózóna szétesését, végül a kimentés tilalmának feladása, sőt az Európai Stabilitási Mechanizmus létrehozásával a pénzügyi segítségnyújtás intézményesítése mellett döntöttek. Ez a folyamat azonban korántsem bizonyult konfliktusmentesnek. A 2010. évi első körös görög kimentést, valamint a stabilitási mechanizmus létrejöttét vizsgálva a cikk az események sorrendiségének és az akut problémákra reflektáló tagállami döntések nem szándékolt következményeinek fontosságára kívánja felhívni a figyelmet. Meglepő módon e kormányközi alkuk összességében nem gyengítették, hanem kifejezetten mélyítették a gazdasági integrációt, egyszersmind kijelölve annak fejlődési irányát.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: F02, F15, F36

 

A kiegyensúlyozás piaci alapokra helyezése az európai földgázpiacokon

SZOLNOKI PÁLMA

A cikk az európai földgázpiacon gyakorlatilag második fázisú piacépítésnek tekinthető uniós szabályzás, a 2014-ben elfogadott, rendszer-egyensúlyozásra vonatkozó páneurópai üzemi és kereskedelmi szabályzat (Balancing Network Code, Bal NC) implementálása hatásosságának becslésével foglalkozik. A Bal NC lényegi eleme, hogy a kiegyensúlyozásért elsődlegesen a kereskedők legyenek a felelősek, és a korábban a kiegyensúlyozást gyakorlatilag egy személyben végrehajtó rendszerirányítóra csak reziduális szerep háruljon. Ezáltal a napon belüli és valós idejű folyamatok az egy vállalaton belüli koordinációból piaci koordináció alá kerülnek. A cikkben olyan mutatószámokat dolgozok ki, amelyek révén megbecsülhető, hogy mennyire valósult meg a kereskedők részvétele. Bemutatom a mutatók tartalmát, és empirikus (magyar és lengyel) gázpiaci adatokon illusztrálom azok használatát. A kidolgozott mutatók, mint az a magyar és a lengyel példán látható, rávilágítanak arra, mennyire sikerült a kereskedők bevonása a kiegyensúlyozásba. A hosszabb idősorok ennek a fejlődési folyamatát is láthatóvá teszik: a magyar és a lengyel piacon mára a kereskedők végzik a kiegyensúlyozás jelentős részét, 70-90 százalékát.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: L980

ÚJ KÖNYVEK

Csaba László: VÁLSÁG – GAZDASÁG – VILÁG. Adalékok Közép-Európa három évtizedes gazdaságtörténetéhez

 Éghajlat Könyvkiadó, 2018, 256 oldal

Csaba László immár több mint négy évtizede foglalkozik Közép- (és Kelet-) Európa gazdasági fejlődésével. Kiemelkedő elméleti és elmélettörténeti műveltséggel követte végig az elmúlt időszak gazdasági történéseit s elemezte négy évtized világgazdasági csomópontjait – természetesen különös figyelmet fordítva régiónkra.

 

JOGI MELLÉKLET

Viselkedéstudományi eredmények beépítése a szakpolitikai tervezési folyamatokba

Belényesi Pál

A sikeres és eredményes közpolitika az előkészítési és a szakpolitika-ellenőrzési szakaszokban dől el. A sikeresség és eredményesség megállapításának a politikai indíttatású és szubjektív elbíráláson túl objektív mérői is ismertek a szakirodalomban. Az egyik, egyre inkább elterjedő irányzat a közpolitikai tervezés tényalapú, tudományos és empirikus úton való megalapozását és az ellenőrzés rendszerességét hangsúlyozza. Az ilyen tudományos igényű tervezési és ellenőrzési folyamatok elterjedése szorosan egybefonódott a viselkedéstudományi, joggazdaságtani és viselkedési közgazdaságtani alapokra épült ún. viselkedési alapú közszolgáltatás-tudomány kialakulásával (behavioural public administration). Ez a diszciplína nem más, mint az egyének és csoportok viselkedésének pozitivista, élményalapú vizsgálata, amely a gazdasági jellegű jogalkotásba és döntéshozatalba a tesztelési folyamat részeként a pszichológiában és közgazdaságtanban felgyűlt tapasztalatokat integrálja. A folyamat elsősorban az Egyesült Királyságban nyert teret kormányzati szinten, de a UK Behavioural Insights Teamnek (BIT) köszönhetően ma már világszinten is egyre inkább elterjedt. Míg az Európai Bizottság 2016-os jelentése kitér néhány magyarországi példára is, más nemzetközi felmérések kritikusabbak, és egyelőre nem beszélhetünk általánosan bevett nemzeti gyakorlatról. Jelen tanulmány röviden felvázolja az elméleti hátteret, bemutatja a BIT működését, kitekint néhány Magyarországgal kapcsolatos idevágó és friss nemzetközi kritikára, valamint javaslatokat fogalmaz meg. A tanulmány egyik központi következtetése az, hogy a tapasztalat azt mutatja, hogy a viselkedési/kísérleti közgazdaságtan segíthet abban, hogy a fogyasztók viselkedését jobban megértse a jogalkotó, hiszen az a szakpolitikák eredményességén és sikerességén túl tájékozottabb fogyasztói tömegekhez és eredményesebb fogyasztóvédelemhez vezetett-vezethet.

Journal of Economic Literature (JEL): J18, Z18, D9, P35.

Kategória: 2019. évi számok összefoglalója, Külgazdaság

Külgazdaság 2019/3-4

Konjunktúraelemzések 2019 tavaszán

Karsai Gábor – GKI Gazdaságkutató Zrt.

Matheika Zoltán – Nagy Katalin – Palócz Éva – Kopint-Tárki Zrt.

Rippel Gáza – Várnai Tímea – Magyar Nemzeti Bank

Várhegyi Éva – Pénzügykutató Zrt.

Horváth Diána – Molnár Dániel – Regős Gábor – Századvég Gazdaságkutató Zrt.

Richter Sándor – Bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlítások Intézete

A Nemzetközi Valutaalap tavaszi világgazdasági kitekintése szerint „Európa felzárkózó és fejlődő országaiban a korábban feltételezettnél jobban gyengül a gazdasági aktivitás, annak ellenére, hogy néhány közép- és kelet-európai országban a vártnál élénkebb volt a növekedés, ezek a gazdaságok majd 2020-ban találnak ismét magukra”. A térségben a magyar gazdaság valóban minden várakozást, még a kormányét is meghaladó mértékben bővült, 14 éves csúcsot állított be, a hazai össztermék csaknem 5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az IMF valamelyest javított is korábbi előrejelzésén, 2019-ben 3,6 százalékos, 2020-ban 2,7 százalékos növekedéssel kalkulál. Ezzel szemben a magyar kormány kitartóan azt sugallja, hogy a növekedési ütem 2022-ig, a következő választásokig nem lassul 4 százalék alá. Ezt az erőltetett, prociklikus növekedést gazdasági ösztönzés, laza monetáris politika és az Európai Uniótól kapott támogatások gyors felhasználása támasztja alá. A magyar elemzői körök némelyike bizakodóbb, mint az IMF, de a nemzetközi szervezet prognózisával összhangban szintén lassulást érzékel.

A Külgazdaság 2001 óta közli az ő elemzéseiket és prognózisaikat, ezt a hagyományt követi a mostani szám is.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: A1, E0, E6

Ipar 4.0-technológiák és a magyarországi fejlődés-felzárkózás hajtóerőinek megváltozása – gazdaságpolitikai tanulságok

SZALAVETZ ANDREA – SOMOSI SAROLTA

A szerzők a cikkben azt vizsgálják, hogy változnak-e a digitalizációval a közvetlentőke-befektetéseken alapuló fejlődés, felzárkózás hajtóerői Magyarországon. Kutatásuk kiindulópontja a feldolgozóipari digitális technológiák sajátosságairól szóló műszaki és a digitális átalakulás gazdasági hatásait elemző gazdasági és menedzsment-szakirodalom. A szakirodalom téziseit tíz magyarországi vállalatnál készített interjúk eredményeivel, korábbi esettanulmányok tapasztalataival és a hazai szaksajtóban ismertetett vállalati esetleírásokkal vetették össze. A sikertörténetekre összpontosító felmérés eredményei azt mutatják, hogy a) elindult az új megoldások elterjedése a hazai feldolgozóiparban az élenjáró hazai tulajdonú cégeknél is (!); b) a beruházások kedvező hatásai egyértelműek: a vállalati versenyképesség számos mutatója javult, a vizsgált cégek tevékenységének tudásigényessége nőtt, feljebb lé-pésre került sor; c) a szakirodalomban tárgyalt veszélyek (technológiai munkanélküliség, termelés-visszatelepítés) egyelőre nem materializálódtak. A szerzők tanulmányukban mégis a mellett érvelnek, hogy néhány élenjáró cég optimizmusra okot adó mikroszintű tapasztalatait nem lehet makroszintre transzponálni. Ráadásul a vállalati interjúk gyenge jelzései egybecsengenek a szakirodalomban leírtakkal: azt sugallják, a digitális átalakulás következményeként a fejlődési, felzárkózási hajtóerők módosulnak, és megtörhet Magyarország közvetlentőke-befektetéseken alapuló eddigi felzárkózási, fejlődési pályája. A szerzők hangsúlyozzák: elengedhetetlen, hogy a gazdaságpolitika a korábbiaknál több erőfeszítést tegyen Magyarország lokációs előnyeinek erősítése érdekében.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: O14, O33, L25.

A német gazdaság várható fejlődése és hozzájárulása az Európai Unió fenntartható növekedéséhez

LOSONCZ MIKLÓS – NAGY I. GYULA

A tanulmány egyik kiinduló hipotézise szerint a jelenlegi gazdaságpolitikai prioritások változatlansága és az azokból következő gazdasági trendek folytatódása esetén Németország gazdasági növekedési pályája rövid távon sérülékeny, hosszú távon nem fenntartható. A jelentős munkaerőhiány, a belső leértékelés tartalékainak kifulladása, a külső kereslet dinamikájának lassulása, a globális, regionális kockázatok erősödése és más tényezők miatt az adott gazdaságpolitika mellett a potenciális növekedési ütem a jelenleginél jóval alacsonyabb. Arról nincs szó, hogy a német gazdaság szükségképpen válságba vagy a dél-európai uniós tagországokra jellemző helyzetbe sodródna; jelenlegi állapotához, illetve a hasonló méretű és adottságú országokhoz képest következhet be romlás. A másik kiinduló hipotézis szerint a jelenlegi trendek fennmaradása nemcsak a német gazdaság, hanem a Gazdasági és Monetáris Unió, sőt az egész Európai Unió fenntartható gazdasági növekedését is hátrányosan érinti. Természetesen a gazdasági növekedés tényezői és hajtóerői az EU-ban sokrétűek, nem indokolt a tagállamok belső problémái miatt a német gazdaságpolitikát hibáztatni.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: E21, E62, F32, H62, J21, J24

JOGI MELLÉKLET

A blokklánc-technológia nemzetközi kereskedelmi jogi összefüggései

KIRÁLY PÉTER BÁLINT

A 21. század elején a technológia rohamos mértékben fejlődik. Naponta jelennek meg újabb és újabb, az életünket megkönnyítő innovációk. Ezek közé tartoznak a blokkláncok és a hozzájuk kapcsolódó okosszerződések is, amelyek többek között a nemzetközi kereskedelmet is forradalmasíthatják. Az új technológiák jogi szabályozása azonban számos kérdést vet fel, amelyek közül a tanulmány kitér a bűncselekmények finanszírozásának, a transzparencia és magánérdek összehangolásának, az adatok sértetlenségének és valódiságának, és az interoperabilitásnak a kérdéskörére. Mivel a blokkláncokon keresztül határokon átnyúló tranzakciókat lehet lefolytatni, a felmerült problémákra a jogi és technológiai interoperabilitás szempontjait szem előtt tartó, nemzetközileg egységes megoldást kell találni, amely megteremti a biztonságos jogi környezetet és egyben ösztönzi az innovációt.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: F10 Trade: General; K12 Contract Law; K20 Regulation and Business Law: General; K24 Cyber Law; K33 International Law.

TUDOMÁNYOS TÁJÉKOZTATÓ

Uniós és magyar nemzetközi magánjog az új Kódex tükrében

RAFFAI KATALIN – DUDÁS KRISZTINA

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Nemzetközi Magánjogi Tanszéke szervezésében 2018. szeptember 21-én került sor az „Uniós és magyar nemzetközi magánjog az új Kódex tükrében” címet viselő műhelykonferencia lebonyolítására. A tudományos ülés középpontjában a 2018. január 1-jén hatályba lépett, a 2017. évi XVIII. sz. törvény a nemzetközi magánjogról állt, amely számos változást tartalmaz a korábban hatályos 1979. évi 13. sz. törvényerejű rendelethez képest. A tudományos ülés előadói – jelentős részben a kodifikációs bizottságok tagjai – előadásaik középpontjába a törvény uniós jogforrásokkal való összhangját, a változások főbb irányát és a joggyakorlat számára adódó új kihívásokat helyezték.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: K 190.

Kategória: 2019. évi számok összefoglalója, Külgazdaság

Külgazdaság 2019/1-2

Körkérdés az Európai Unió és (benne) Magyarország jövőjéről

Válaszolnak: Antalóczy Katalin, Benczes István, Bod Péter Ákos, Csillag István, Halmai Péter, Karsai Gábor, Losoncz Miklós, Mihályi Péter, Molnár Dániel, Muraközy László, Nagy Katalin, Petschnig Mária Zita, Regős Gábor, Sass Magdolna, Soós Károly Attila, Várhegyi Éva

Sorsfordító események elé néz az Európai Unió: márciusban az Egyesült Királyság rendezett körülmények között vagy megállapodás nélkül kilép, májusban pedig európai parlamenti választás lesz. Utóbbin elválik, valóban megerősödnek-e az euroszkeptikus politikai erők, a nemzetállami szuverenitás pártolói, mindazok, akik lemondanának az együttműködés elmélyítéséről, vagy fennmarad az Európa-párti többség.

E fejleményekhez kapcsolódik 2019-es körkérdésünk:

– Ön szerint hogyan változik meg Európa politikai térképe?

– Lesz-e esély az egységesebb, erősebb, demokratikusabb Európai Unió megvalósítására? A gazdasági és monetáris unió elmélyítésére?

– Az Európai Unió fehér könyvében vázolt forgatókönyvek közül melyiknek a megvalósítása tekinthető reálisnak? Ön minek ad nagyobb esélyt: a dezintegrációnak, a döntésképtelenség miatti pangásnak, kevesek mélyebb együttműködésének, netán annak, hogy a külső fenyegetettség miatt egyre több szakpolitikai területre kiterjed az összefogás? Melyek lehetnek ezek?

Az euróövezeti tagság és a folyófizetésimérleg-pálya

KUTASI GÁBOR

A 2010-es európai adósságválság során az EU vezetésének rá kellett ébrednie, hogy a gazdaságpolitikai koordináció elhanyagolta a külső egyensúly jelentőségét. Ennek következtében az euróövezet egyes fejletlenebb gazdaságainak a jövedelemszintjében tartós, két számjegyű, kedvezőtlen kiigazodás következett be, és szintén tartósan két számjegyű munkanélküliség jelent meg, majd maradt fenn a 2010-es évek második felében beindult konjunkturális ciklusban is. A tanulmány abból indul ki, hogy alapvető tévedés volt a 2000-es években az endogén optimális valutaövezet elméletéből következően a külső egyensúlytalanság problémáját az EU közösségi és nemzeti gazdasági kormányzási szintjén elhanyagolni. Indokolt tehát az egyes folyófizetésimérleg-pályák vizsgálata. A tanulmány azt a kérdést vizsgálja, vajon befolyásolta-e a 2000-es évek elejétől a tagországok folyó fizetési mérlege által leírt pályákat, hogy az adott ország tagjává vált az eurózónának, vagy megőrizte nemzeti monetáris szuverenitását. A tanulmány hipotézise az, hogy az euróövezeti tagságnak nincs lényegi meghatározó szerepe a folyó fizetési mérleg pályájára, azaz az endogén elmélet hibásan feltételezi, hogy az egységes valuta elősegíti a külső egyensúly létrejöttét tagállami szinten.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: F32, F36, F45

Iparpolitika határok nélkül

VOSZKA ÉVA

Az elmúlt évek az ipar és az iparpolitika reneszánszát hozták Európa-szerte és Magyarországon, legalábbis a hivatalos dokumentumokban és a szakértői elemzésekben. A cikk amellett érvel, hogy az iparpolitikának nevezett elgondolások itt és most egyre inkább határtalanná válnak kétféle értelemben is. Egyrészt az ipar fogalmi kerete elmosódott, így a rá vonatkozó politika is túlterjed a hagyományos felfogáson, ennek hátterében az állam gazdasági szerepének felértékelődése áll. Másrészt az európai megközelítés újdonsága a törekvés a közösségen belüli földrajzi határok átlépésére, azaz a nemzetek feletti, integratív jelleg erősítése – ami a szuverenitás újradefiniálási kísérleteinek sorába illeszkedő lépés lehet. Ennek sikere az ajánlások felváltását jelentené egy 1957 óta nem létező európai szintű iparpolitikával. Magyarországon a kormány két évtizedes kihagyás után éppen ekkor, 2016-ban fogalmazott meg átfogó iparpolitikát, talán azt is jelezve, hogy – általános irányvonalával összhangban – ezen a területen is fenntartja igényét az önálló döntésekre. Mivel az állam szerepének átértékelése mindenütt napirenden van, az újraiparosítás az ágazati szemlélettel együtt most Európában is újraéledt, és a támogatások döntően uniós forrásokra építenek, az alapvető irány az EU-trendeket követi. A részletekben kimutatható különbségek azonban jelentősen eltérő következményekhez is vezethetnek.

Journal of Economic Literature (JEL): L52, L60, O38

ÚJ KÖNYVEK

Attila Chikán – Erzsébet Kovács – Zsolt Matyusz – Magdolna Sass – Péter Vakhal: Inventories in National Economies – A Cross-Country Analysis of Macroeconomic Data

ÉLTETŐ ANDREA

(Készletezés a nemzeti gazdaságokban – makrogazdasági adatok nemzetközi elemzése)

Springer, 2018, 214 oldal

Amíg a készlet tart – még kapható a Springer Kiadónál 2018-ban megjelent könyv. A mű a készletek hosszú távú alakulását mutatja be az OECD-országokban. A nemzetgazdasági szintű készletfelhalmozás (amelyet az éves készletváltozás és a GDP hányadosával mérnek) eddig a nemzetközi szakirodalomban nem látott átfogó elemzését adja a kiadvány, feltárva a készletalakulásra ható makrogazdasági tényezőket az egyes országok gazdaságának legfontosabb jellemzőivel összevetve. A készletfelhalmozás a fejlett országokban ugyan a GDP felhasználásának csak igen kis hányada, közgazdasági jelentősége azonban jóval nagyobb számszerű súlyánál, sok mindent megmagyaráz a gazdaság működésének ingadozásaiból. A szakirodalom szép számban tartalmaz elemzéseket ezekkel a magyarázatokkal kapcsolatban, eddig azonban nem született olyan mű, amely szisztematikus összefoglaló képet adott volna a makrojelenségek és a készletek kapcsolatáról – holott az a felfedezés már jó ideje megszületett, hogy a makromodellek működését és eredményeit a készletek bevonása sokszor alapvetően megváltoztatja. Sok szakértő egyfajta gazdasági barométerként tekint a készletalakulásra, ebben az értelemben a készletezési folyamatok ismerete a gazdaságpolitika szempontjából is jelentős.

Sajátos és fontos tartalmi eleme a könyvnek, hogy feltár a kelet-közép-európai országokban bekövetkezett rendszerváltás okozta néhány fontos, a készleteket is magába foglaló, ezen azonban túlmutató jelentőségű hatást és ezek okozati összefüggéseit.

JOGI MELLÉKLET

Vallási eredetű öltözet Európában – Tilalmak, korlátozások és indoklásuk

Vallási eredetű öltözet Európában –Tilalmak, korlátozások és indoklásuk

CZIGLE JÁNOS TAMÁS

A vallási eredetű ruhadarabok és szimbólumok viseletének jogi és társadalmi megítélése komoly változásokon ment keresztül az elmúlt években. Szabályozásuk és esetleges tiltásuk többek között a közterületeken, közoktatási intézményekben, biztonsági ellenőrzések kapcsán, a munkahelyen vagy éppen a bíróságokon vetett fel kérdéseket, melyek az Emberi Jogok Európai Bíróságát és az Európai Unió Bíróságát egyaránt foglalkoztatják. E kérdések leginkább a vallásszabadságot, közelebbről a vallási meggyőződés szabad kinyilvánítását és annak lehetséges korlátozásait érintik, melyek egyes aspektusait jelen cikk a teljesség igénye nélkül igyekszik bemutatni.

Journal of Economic Literature (JEL): K100, K330, K380, K400.

Kategória: 2019. évi számok összefoglalója, Külgazdaság

Külgazdaság 2018/11-12

Hol volt, hol nem volt…

Kínai tőkebefektetések Magyarországon és Kelet-Közép-Európában

 „Félek a görögöktől, még ha ajándékot hoznak is.”

(Vergilius: Aeneis)

SASS MAGDOLNA

A cikk a szakirodalom eredményei alapján bemutatja, hogy a kínai külföldi közvetlentőke-befektetések és multinacionális vállalatok sajátosan viselkednek más országok külföldön befektető vállalataihoz képest. Ennek okát a kínai gazdasági modell sajátosságaival magyarázhatjuk, amelyben az állami-kormányzati beavatkozás a gazdaság minden szeletét áthatja. Jelezzük továbbá, hogy a kínai közvetlentőke-befektetések volumene és súlya nagyobb Európában és Kelet-Közép-Európában, mint azt az eddig elérhető adatok mutatták. A régió s azon belül is elsősorban Magyarország relatíve fontos célpont az Európai Unión belül a kínai tőke számára. Lakosságszámához vagy gazdasági erejéhez (GDP-jéhez) viszonyítva hazánk a kínai tőke fontos európai fogadó országai közé tartozik. A magyarországi kínai projektek jellemzői hasonlítanak a kínai külföldi közvetlentőke-befektetéseknek a szakirodalomban bemutatott általános sajátosságaihoz. Ezért – más fogadó országok tapasztalatai alapján – a fejlett országokból származó befektetésekhez hasonlítva kockázatosabbnak tekinthetők.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: F21, F23.

 

A termelési tényezők szerepe az európai járműipari értékláncban

VAKHAL PÉTER

A nemzetközi értékláncokba beszállított hozzáadott érték nagysága az értékláncban elfoglalt pozíció függvénye. A cikkben a szerző azt vizsgálja, hogy milyen különbségek léteznek a különböző termelési fázisokra szakosodott iparágak között az európai járműiparban. Feltételezésünk szerint az alacsonyabb hozzáadott értéket beszállító iparágakban a munkaerő mint termelési tényező szerepe nagyobb, mint a tőkéé. Minél magasabb azonban az előállított hozzáadott érték, annál nagyobb szerep jut tárgyi eszközöknek és az immateriális javaknak. Az elemzés során a szerző úgy találta, hogy a tőke skálahozadéka egyértelműen pozitív kapcsolatba hozható az értékláncban elfoglalt pozícióval, míg a munka skálahozadéka jellemzően alacsonyabb, ha a beszállított hozzáadott érték magasabb.

Journal of Economic Literature (JEL): F10, L11, L62.

Globális kockázatok, világgazdasági kihívások – az állam változó szerepe

ELEKES ANDREA

A cikk az elmúlt évtized három legnagyobbnak tekintett globális gazdasági kockázatán (pénzügyi és fiskális kockázatok, krónikus munkanélküliség és olajársokk), illetve azok potenciális hatásain keresztül mutatja be, melyek azok az esetek, amikor a további negatív hatások elkerülése érdekében mindenképpen szükségessé válik az állami beavatkozás. Ezek a példák arra is rávilágítanak, hogy az állam szerepe változóban van. Globális piaci szereplőként a globális kockázatokat és lehetőségeket felmérve, előre jelezve, azokat a döntésekbe beépítve, hosszú távú stratégiákban gondolkodva lehet megőrizni a versenyképességet, a stabilitást, illetve csökkenteni a sérülékenységet, a globális kockázatoknak való kitettséget. A globális kockázatok, a hosszú távú stratégiai megközelítés az országok többségében gazdaságpolitikai fordulatot igényel: a monetáris és fiskális igazodás helyett egyre inkább termelékenységjavító strukturális reformokra van szükség. A növekedés ugyanis mindinkább a felhalmozott készségek, szakértelem, valamint az innováció és a tudásalapú tőke által vezérelt többtényezős termelékenység függvénye.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: F6, H6, O38.

 

ÚJ KÖNYVEK

 

 

A kapitalizmus újratervezése

Szerkesztette: Michael Jacobs és Mariana Mazzucato
(a 2016-os angol kiadást fordította: Felcsuti Péter)

Kossuth Kiadó, Budapest, 2018, 384 oldal, 4800 forint

Simonovits András

A 2007-ben kezdődött és 2008-ban elmélyült Nagy Recesszió alaposan meggyengítette az ortodox közgazdaságtan dominanciáját. A belső kritikusok mellett nagyobb számban léptek fel külső kritikusok. Ezek sorába tartozik a két szerkesztő és az általuk megnyert szerzők, köztük a 2001-es Nobel-díjas Joseph E. Stiglitz. Ebben a recenzióban először röviden összefoglalom a válság után kialakult ortodox nézeteket, majd bővebben kifejtem a kötetben szereplő kritikákat, végül értékelem a kötetet.

 

Az Egyesült Királyság kilépése az EU-ból és az európai integráció

Budapesti Gazdasági Egyetem, 2017, 276 oldal

Det er svært at spå, især om fremtiden”

Losoncz Miklós:

A prognózis nehéz dolog, különösen akkor, ha a jövőre vonatkozik” – mondta Niels Bohr, a mottóban idézett mondás szerzője. Az 1922-ben fizikai Nobel-díjjal elismert dán fizikus joggal összegezhette így tudományos pályájának tapasztalatait, hiszen az atomszerkezet megismerését szolgáló kutatásainak későbbi következményeit akkoriban senki sem látta előre. Amikor Losoncz Miklós a 2017 októberében lezárt könyvében Nagy-Britannia és Észak-Írország Európai Unióból történő kilépése (brexit) következményeivel foglalkozik, akkor a XX. századi atomfizikusokhoz hasonlóan felderítetlen kutatási területre merészkedik, ahol a megállapítások és következtetések felezési ideje gyakran a kézirat kiadótól a nyomdáig történő továbbítási idejével mérhető. A szerző ezért a téma feldolgozásának egyetlen lehetséges módszeréhez folyamodott: a végkifejletéhez csak 2019 tavaszán elérkező kilépési tárgyalások végeredményének jóslásszerű rögzítése helyett arra vállalkozott, hogy a szereplők motivációit és céljait, valamint a kilépési szerződésben elérhető kompromisszumokat, illetve az európai integráció folyamatából kiszakadó, önállóság útjára lépő Egyesült Királyság és az EU jövőbeli együttműködési lehetőségeit mutatja be.

 

 

JOGI MELLÉKLET

 

Tengeri és légi felelősségbiztosítás

Vermes Attila

A tengeri és légi felelősségbiztosítás szoros kapcsolatban áll mind a hagyományos fuvarozási és szállítmányozási szerződéssel, mind pedig az árura és fuvareszközre (hajótestre) vonatkozó vagyonbiztosítással. Noha harmadik személyek javára szóló biztosításnak hívjuk, végső soron azonban a felelősségi szabályok miatt itt is a biztosított saját vagyona csökken az önrésszel. A fuvarozás és szállítmányozás egyfelől megreformálta a biztosítási jogot a felelősségbiztosítás kialakulásával, másfelől a felelősségbiztosítás is megreformálta a logisztika jogát. Történetileg ugyan jóval később alakult ki, azonban ma már hasonló fontosságú szerepet tölt be a nemzetközi kereskedelemben, mint a régebbi biztosítási módozatok. Tekintettel arra, hogy a fuvarozás és szállítmányozás hatályos jogi szabályozása alágazatokra töredezett, ráadásul sok esetben ismeretlen a kár bekövetkezésének modalitása, vagy a fuvarozó exkulpálja magát a felelősség alól, a felelősségbiztosítás mint párhuzamos fedezet léte indokolt az áruk térbeli áramlása során. A szerződéstípusok fejlődése azonban nem ért véget. Már ma is létezik néhány olyan modern biztosítás, mely a fuvareszközre, árura, felelősségre vonatkozó kockázatokat egy kötvényben komplexen biztosítja, de az önvezető (autonóm) járművek és a multimodális fuvarozás biztosítási szerződései további jogi kutatásokat igényelnek.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: G22 Insurance, K39 Other.

Kategória: 2018. évi számok összefoglalója, Külgazdaság

Külgazdaság 2018/9-10

Körkérdés a bérfelzárkóztatás határairól

Válaszolnak: Antalóczy Katalin, Bod Péter Ákos, Csáki György, Csillag István, Dedák István, Győrffy Dóra, Hárs Ágnes, Herczog László, Karsai Gábor, Losoncz Miklós, Mihályi Péter, Oblath Gábor, Palócz Éva, Petschnig Mária Zita, Regős Gábor, Sass Magdolna, Simonovits András, Trippon Mariann

Imponáló ígéretek. Így jellemezhetők Magyarország és regionális versenytársai növekedési programjai. Ha a következő esztendőkben valamiféle globális válságnak még csak a szele sem érződik, dinamikus és töretlen növekedést feltételeznek. A nemzeti konvergenciaprogramokban közölt prognózisok közös vonása, hogy a középtávon előre jelzett béremelések üteme szinte valamennyi országban meghaladja a termelékenység növekedését, és több százalékponttal felülmúlja a hazai össztermék bővülését is.

Mintha a regnáló kormányok engednének a sokat emlegetett bérfelzárkóztatási nyomásnak, és el is hinnék, hogy annak megvan a fedezete. A mértékek azonban nagyon is különbözőek. Bulgáriában a gazdasági növekedés 2020-ig kissé 4 százalék alatt maradhat, az élőmunka termelékenysége évi átlagban 3,5 százalékkal javul, az egy főre jutó béremelés azonban a 2017–2018-as időszakban meghaladja a 7, utána a 6 százalékot. Románia kissé visszafogottabb, mert bár a bérek emelkedése ott is felülmúlja a GDP-ét és a termelékenységét is, de látványosan nem szakad el tőlük. Szlovákiában nagyjából egy százalékpont a különbség a bérek javára a GDP-vel szemben, Csehország ennél jóval merészebben zárkóztatna fel. Csak Horvátország lóg ki a sorból a maga mértéktartó programjával, a mostani 2,8 százalékról kissé lassuló növekedéssel, a vele arányos béremeléssel és évente átlagosan 1 százalékkal javuló termelékenységgel.

Valamennyi térségi riválisánál gyorsabb tempót diktálna a magyar kormány, amely a stabilan 4 százalék fölötti növekedéshez a 2017-et követő 9,2 százalékos béremelés után az idén hasonló mértékűt, jövőre 7,9 százalékos, 2020-ban pedig 6,3 százalékost jelzett előre – miközben a termelékenység csak évi 2,6–3 százalékkal javul.

Financializáció a globális gazdaságban: okok és következmények

CZELLENG ÁDÁM

A financializáció a pénzügyi tevékenységek, a pénzügyi piacok és a pénzügyi intézmények gazdaságban betöltött növekvő szerepét jelenti. A financializáció a kapitalizmusfejlődés természetes velejárója ugyan, számos tényező azonban gyorsította a folyamatot. Ilyen többek között a dereguláció és a technológiai fejlődés, míg más olyan tényezők, amelyeket gyakran okozatként taglalnak – mint a globalizáció, a közvetítőrendszer szerepének csökkenése és a vállalati konszolidáció –, a szerző véleménye szerint a financializáció következményei. Érvelése szerint a financializációban keresendő számos olyan korábban a normálistól eltérőnek gondolt jelenség, amely napjaink gazdaságát jellemzi: a globálisan egységesen alacsony, sőt negatív kamatkörnyezet, a kockázatokat nem feltétlenül tükröző hozamok, az új monetáris politikai eszközök és transzmissziós mechanizmusok.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: E00, E42, E44, E58, G15.

JOGI MELLÉKLET

Knapp László: Az Európai Unió nemzetközi jogi felelősségéről

Kategória: 2018. évi számok összefoglalója, Külgazdaság

SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI MIGRÁCIÓ (HUSK/1101/1.2./0171) PROJEKT HÍREI

2015. szeptember 4-én az 53. Közgazdász Vándorgyűlésen Nagy Katalin és Székács Tamás tart előadást a projektről és annak eredményeiről.

A program megtekintéséhez kattintson ide

FELHÍVÁS 1%

A KOPINT Konjunktúra Kutatási Alapítvány az alábbi kéréssel fordul a honlap látogatóihoz illetve olvasóihoz: Éves személyi jövedelemadójuknak 1%-át fordítsák a közgazdasági kutatás, illetve a Külgazdaság folyóirat támogatására. Adóbevallásuknál kedvezményezettként jelöljék meg a:

KOPINT Konjunktúra Kutatási Alapítványt
Adószámunk: 19659963-2-42

A felajánlásokat az immár közhasznú szervezetként működő Alapítvány alapcéljainak ellátására kívánja fordítani, s a törvényben előírt kötelezettségénél fogva az adományokkal a nyilvánosság előtt el fog számolni.

Minden további kérdésére szívesen válaszolunk:

Nagy Katalin
ügyvezető igazgató
E-mail: katalin.nagy@found.datanet.hu,
katalin.nagy@kopint-tarki.hu
Tel.: 309-2644

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

A jogszabály adta lehetőségekkel élve sokan utalták át 2013. évi személyi jövedelemadójuk 1 százalékát a Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány javára.
A kapott 58 549 forintot tanulmányi ösztöndíjak kifizetésére fordítottuk.

A 2014. évi személyi jövedelemadó 1 százalékából összesen 71 663 forint gyűlt össze.

Az adó 1%-ának felhasználásáról szóló 2014. évi tájékoztató megtekintéséhez kattintson ide

Köszönetet mondunk mindazoknak, akik Alapítványunkat támogatásra érdemesítették!
Az Alapítvány kuratóriuma