Külgazdaság 2018/7-8

Az eurózóna (lehetséges) szétesésének értelmezései az államközpontú elméletekben

BENCZES ISTVÁN

Az eurózóna válsága, a grexit lehetősége, a brexit ténye, vagy éppen az Európa-szkeptikus pártok erősödése szerte az unióban arra kell, hogy figyelmeztessenek: az európai integráció immáron nem egy-, hanem kétirányú folyamat. Ennek ellenére a diskurzusnak ma még alig része a dezintegráció és így nem is alakultak ki e folyamat értelmezésének elméleti, fogalmi és módszertani keretei. A cikk a nemzetközi kapcsolatok, valamint az integrációelméletek ún. államközpontú elméleteinek perspektívájából vizsgálja a dezintegrációt. Azt vizsgálja, hogy a neorealizmus, a klasszikus kormányköziség, a neoliberális institucionalizmus, valamint a liberális kormányköziség használható megközelítések-e a dezintegráció (pontosabban az eurózóna dezintegrációja) értelmezésében, segítségünkre vannak-e egy ilyen rendszerszintű folyamat megértésében. A cikk fő megállapítása, hogy az államközpontú elméletek leginkább a tagállamok közötti törésvonalak és alkuk magyarázatában segíthetik az érdeklődőt, középpontba állítva mindazon elosztási konfliktusokat, amelyek korábban nem vagy csak másodlagosan voltak jelen az európai (gazdasági) integrációban.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: F15.

A hazai kockázatitőke-befektetések értékelése, különös tekintettel a JEREMIE-alapok befektetéseire

ILLÉS RICHÁRD – LOVAS ANITA

A JEREMIE kockázatitőke-program 2016 első felében zárult le és ennek keretében több mint 350 vállalat jutott tőkefinanszírozáshoz. Kutatásunk során közel 200 válla­latra kiterjedő mintát állítottunk össze részletes vállalati adatokkal és piaci információkkal, amely alapján a vállalatok egyedi jellemzőit vizsgáltuk. A befektetői oldalon értékeltük a kontrolleszközöket, és azt láttuk, hogy szinte minden alap többségi tu­lajdont szerez meg, sőt számos esetben az igazgatóságban és a felügyelőbizottság­ban is részt vesznek. A JEREMIE-kiírások többek között arra törekedtek, hogy a közép-magyarországi régión kívüli vállalatok fejlődését segítsék elő. A székhelyek vizsgálata igazolja ezt, a telephelyeket figyelembe véve azonban a tevékenységek inkább a középső régiókra koncentrálódnak. A kockázatitőke-befektetők nemcsak új fejlesztésű termékeket finanszíroznak, azaz nemcsak fejlesztéssel foglalkoznak, hanem a vállalatok negyede folyamatosan jövedelmet is termel. Ez a befektetők di­verzifikációs erőfeszítéseit is igazolja. A vállalatok törekednek a nemzetköziesedésre is, hiszen több mint 70 százalékuk külföldi piacokat céloz meg.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: G24, G34, H71

 

Afrika fejlődésének új alapja? Az Európai Unió és Afrika kutatási együttműködése

Udvari BeátA  – Urbánné Mező JúliA

A fejlődő országok fenntartható gazdasági fejlődéséhez jelentősen hozzájárulhat a tudományba, technológiába és innovációba történő befektetés, ami történhet saját (pénzügyi és humán) forrásaik felhasználásával, vagy kívülről érkező forrásokból (például: külföldi tőke, hitelek, segélyek, technikai segítségnyújtás, ösztöndíjak). A technológia fejlődésben betöltött szerepére a nemzetközi fejlesztési együttműködés (segélyezés) keretét meghatározó Millenniumi és a Fenntartható fejlesztési célok egyaránt kiterjednek, ezáltal az innovációs segélyezésre is felhívják a figyelmet. Az Európai Unió a világ egyik legnagyobb donorszervezeteként is prioritásként kezeli az afrikai fejlődő országok technológiai fejlesztését, eddigi szoros kereskedelmi-segélyezési kapcsolatuk kutatás-fejlesztési együttműködéssel is kiegészült. E feltáró cikk célja az EU és Afrika közötti kutatás-fejlesztési együttműködés elemzése. A 2002–2016 közötti időszakot felölelő, az innovációs segélyeket és a Horizont 2020 projektjeit elemző kutatásunk több jelenségre is rávilágított: 1. az összes Afrikába irányuló innovációs segély csaknem háromnegyede az Európai Unióból származik, bár a bilaterális támogatások körülbelül 1 százalékát teszik ki és jelentős ingadozást mutatnak; 2. az innovációs segély fogadó országok szerinti megoszlása koncentrált, de időben változékony; 3. a leginkább támogatott területek a mezőgazdasági kutatás, a kutatási/tudományos intézetek, az orvosi és a környezeti kutatás; 4. a H2020-projektek esetén is erőteljes koncentráció tapasztalható a részt vevő országokat tekintve, és a projektek szektorok szerinti prioritása meglehetősen hasonlít az innovációs segélyekére.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: F35.

JOGI MELLÉKLET

A nagy adathalmazok és a fogyasztói adatok felhasználása – néhány nemzetközi ügy bemutatása

BELÉNYESI PÁL

Jelen tanulmány napjaink egyik versenyjogi-adatvédelmi slágertémáját járja körbe: a nagy adathalmazok (big data) és a fogyasztói magatartások, valamint fogyasztói adatok védelmének kapcsolatát. Teszi ezt elsősorban normatív-intézményi szempontokat követve, azaz bemutatva néhány ország versenyellenőrzési gyakorlatát. A bemutatott esetekkel kapcsolatosan elmondható, hogy bár a végrehajtói hatalmi ágak érdeklődése az utóbbi években fokozódik, big data-specifikus, szisztematikus versenyprobléma egyelőre nem azonosítható be. A szerző véleménye szerint ennek erőforrásbeli és koncepcionális okai is vannak. Amennyiben azonban a hatóságok az online fogyasztói viselkedéseket empirikusan is vizsgálják majd (ez egyelőre sajnos nem általánosan alkalmazott módszer), és megfelelően finomhangolják a beavatkozási gyakorlatukat – akár a „fogyasztói érdeksérelmet” átértékelve –, ez változhat. Az ismertetett ügyekből kitűnik, hogy az a verseny-közgazdasági felfogás, amely szerint a versenyjog kizárólagos feladata a fogyasztói jólét védelme – elsősorban az árversenyen keresztül –, a big data kapcsán nehezen védhető. A big datával kapcsolatos ügyek fókuszában ugyan továbbra is elsősorban a fogyasztók személyes jogainak a verseny általi támogatása marad, a neoklasszikus tanoktól való megközelítésbeli eltávolodás már érezhető. A versenyjogot kiterjesztően alkalmazó hatóságok a piaci versenyt és nem a fogyasztók rövid távú árérzékenységét kellene, hogy védjék. A hatalmas adattömeggel rendelkező digitális vállalkozások, úgy tűnik, hogy olyan szerepet töltenek be, mint a hálózatos iparágak, így megítélésük is azokhoz kellene, hogy hasonlítson. A tanulmány kitekintés, tehát nem célja a slágerügyek ismételt elemzése.

Journal of Economic Literature (JEL): kód: K21, L86, D11, D91.

ÚJ KÖNYVEK

Varga Zsófia: Az EU-jog alkalmazása

Kézikönyv gyakorló jogászoknak

Wolters Kluwer Kft., Budapest, 2017, 314 o.

Dr. Varga Zsófia (továbbiakban: Szerző) számos a könyv témájával is foglalkozó tanulmány megalkotása után, az Európai Unió Bíróság kutatási részlegének munkatársaként szerzett tapasztalataira építve az uniós jog iránt érdeklődő jogásztársadalom elé tárta jelen művet, amely hézagpótló és véleményem szerint a magyar szakirodalomban egyedülállónak tekinthető.

Kategória: 2018. évi számok összefoglalója, Külgazdaság

Külgazdaság 2018/5-6

Keresetek és képzettségi prémium a külföldi tulajdonú, exportáló feldolgozóipari vállalatoknál Magyarországon

SOÓS KÁROLY ATTILA

Hazánkban, az Európai Unió egyik gazdaságilag legnyitottabb országában nyilvánvalóan fontos kérdés az, hogy ez a nyitottság hogyan „bánik” a rendelkezésre álló munkaerővel. Ezt a kérdést vizsgáljuk a feldolgozóiparban a nyitottság két fontos elemének: a vállalatok (részleges vagy teljes) külföldi tulajdonlásának és az exportnak a szempontjából. A kérdés irodalmának áttekintése után ökonometriai eszközökkel vizsgáljuk azt, hogy a külföldi tulajdonlás és az exportértékesítés hogyan hat az érintett vállalatokban a dolgozók kereseteire, ideértve azt, hogy a munkaerő magasabb képzettségéhez kapcsolódó bértöbbletet (képzettségi prémiumot) hogyan befolyásolja a vállalatoknál a külföldi tulajdonosi részvétel.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F16, F21, F23, F66, J16, J31, R23.

 

Az ördög a részletekben rejlik – egy hibrid típusú vállalat nemzetköziesedése

ANTALÓCZY KATALIN– SASS MAGDOLNA

Az állami tulajdonban lévő vállalatok nemzetköziesedése – ahhoz képest, hogy mekkora a szerepük a világgazdaságban, illetve számos országban – a szakirodalom kevéssé vizsgált kérdése. Bár az állami tulajdonú kínai vállalatok nemzetközi szerepének növekedése ráirányította a kutatók figyelmét a témára, de a közép- és kelet-európai volt tervgazdaságok állami vállalataira korlátozott figyelem irányult, hiszen a többség úgy gondolta, hogy ezek a vállalatok eltűntek az 1990-es évek privatizációs folyamatában. Valójában azonban számos vállalat kimaradt, „kimenekült” a privatizációból, s ma is teljesen vagy részben (esetenként hibrid módon) állami tulajdonban van. A 2008-as válság – amely erősen érintette a kelet-közép-európai országokat – több kormányt arra indított, hogy felülvizsgálja az állam szerepét a gazdaságban, beleértve tulajdonosi szerepét is. Így – bár különböző okokból – például a magyar, a lengyel és a szlovén kormány ismét számottevő vállalati eszköz tulajdonosává vált. A cikk egy kisebbségi állami tulajdonban lévő vállalat, a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyrt. esetét elemzi. Bár a múlt század elején alapított vállalat esete nagyon speciális, mégis ráirányítja a figyelmet az állami tulajdonban lévő vállalatok nemzetköziesedése eddigi megközelítésének hiányosságaira, hibáira és további részleteire – amelyben ez esetben a lényeg (az ördög) rejlik. Az elemzés alapjául a szakirodalomnak egy olyan újabb vonulata szolgál, amely az állami tulajdonban levő vállalatok alapvető változásait, azok hibrid jellegének előtérbe kerülését (például: Bruton et al., 2015, Peng et al., 2016) és az állami tulajdonban levő multinacionális vállalatokat (például: Kalotay, 2017, Götz–Jankowska, 2018) vizsgálja. A szerzők először a hátteret, vagyis a gyógyszeripari folyamatokat és a vállalat történetét mutatja be, illetve megvizsgálja az állami vállalatok jelenlétét a volt átalakuló országokban. Ezután a szakirodalom előbb említett területeit és a módszertant, valamint az információk forrását mutatja be. Végül következik a vállalati esettanulmány elemzése e szempontok alapján, valamint a fő következtetések.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: D 22, F 23.

 

Az EU déli mediterrán politikája az Európai Beruházási Bank támogatási tevékenységének tükrében

SZIGETVÁRI TAMÁS

Az Európai Unió számára kiemelt jelentőségű a déli Mediterráneum. A térség gazdasági fejlődésének támogatása már több mint két évtizede az Európai Unió prioritásai közé tartozik. Az arab tavasz következményei és a migrációs nyomás erősödése az utóbbi években tovább növelte a mediterrán országokkal kapcsolatos fejlesztési igények fontosságát. Az Európai Beruházási Bank (EIB) az Európai Unió fejlesztési bankjaként egyre jelentősebb hitelezési tevékenységet folytat az unión kívül, így megnőtt a szerepe az EU külkapcsolati (fejlesztési, szomszédsági) céljainak elérésében is. A cikk bemutatja és elemzi az EIB hitelezési gyakorlatát a mediterrán térségben, azt, hogy milyen prioritások alapján és milyen eszközökkel támogatja a térség gazdasági fejlődését, és mennyiben képes megfelelni a növekvő elvárások jelentette kihívásoknak.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F21, F33, G24.

 

ÚJ KÖNYVEK

Borvendég Zsuzsanna: Az „impexek” kora. Külkereskedelmi fedéssel folytatott pénzkivonás a „népgazdaságból” a Kádár-rendszer idején az állambiztonsági iratok tükrében

Nemzeti Emlékezet Bizottsága, Budapest, 2017

Laki Mihály

A szocialista tervgazdaság céljait kiszolgáló vállalati szerkezet jött létre az 1948-as kommunista hatalomátvétel és az államosítás után. A beszerzést és az értékesítést, néhány kivételtől eltekintve, leválasztották a termelésről. A termelővállalatok nem találkoztak a végső fogyasztóval. Az állami és szövetkezeti tulajdonban levő bel- és a kizárólag állami tulajdonban levő külkereskedelmi vállalatok foglalkoztak egy termék vagy termékcsoport forgalmazásával. A külkereskedelem ebben a zárt gazdasági-társadalmi rendszerben sajátos újkori „kereskedelmi kapuként”  (Polányi, 1972) működött.

JOGI MELLÉKLET

A magyar „máltai eset”, cirkuszi artisták, bűvészek és részvények: régi ügyek az új nemzetközi magánjogi törvény egyes általános részi szabályainak kodifikációja apropóján

Szabó Sarolta

Az Országgyűlés 2017. április 4-én fogadta el és 2018. január 1-jétől lépett hatályba a 2017. évi XXVIII. törvény a nemzetközi magánjogról (a továbbiakban: új Kódex), amely célja szerint a korábbi 1979. évi 13. tvr. (a továbbiakban: régi Kódex) szabályait modernizálja és finomítja. Jelen tanulmányban a régi Kódex bírósági gyakorlatában felmerült olyan jogesetek kerülnek bemutatásra és elemzésre, amelyek – a szerző reményei szerint – nemcsak képet adnak az általános részi jogintézmények – néha igencsak összetett – működéséről, hanem amelyek megvilágítják az új Kódex egyes változtatásainak indokát is.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: K1 Basic Areas of Law, K19 Other.

Kategória: 2018. évi számok összefoglalója, Külgazdaság

Külgazdaság 2018/3-4

Konjunktúraelemzések 2018 tavaszán

„Magyarország stabil gazdasági felemelkedése lehetőséget kínál arra, hogy a következő évtizedben a növekedés fenntartható legyen” – állapítja meg az Európai Bizottság munkacsoportjának 2018-as országjelentése. Vajon a magyar kormány megragadja ezt az alkalmat? A válasz meglehetősen szerteágazó. A prognózisok már kevésbé azok. A fő kutatóintézetek egyaránt robusztus, 4 százalék körüli gazdasági növekedést várnak az idei évre, amelyet az uniós támogatások által fűtött beruházások és a bérek „felzárkóztatása” következtében megugró belföldi kereslet támaszt alá. A gazdasági növekedés csaknem akkora lesz, mint 2017-ben, de a következő esztendőkben lassulni fog, amint az extra ösztönzők kifutnak. A foglalkoztatás rekordméretű, sőt az üzleti szektor növekedését már a megfelelő munkaerő hiánya korlátozza. A költségvetés az idei lazítás után jövőre visszatér a középtávú célhoz elvezető pályára (a GDP –1,5 százaléka). Az infláció csak 2019-ben éri el a Magyar Nemzeti Bank 3 százalékos célját. Bár az Európai Bizottság kevésbé prociklikus gazdaságpolitikát javasol, 2018 választási év, ami felülírja a pénzügyi ésszerűséget.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: A1, E0, E6.

GKI Gazdaságkutató Zrt.: Az idei még viszonylag jó év lesz KARSAI GÁBOR

Kopint-Tárki Zrt.: Folytatódik a jó ütemű növekedés MATHEIKA ZOLTÁN– NAGY KATALIN– PALÓCZ ÉVA

Magyar Nemzeti Bank: Tovább gyorsul a növekedés HAJNAL MIHÁLY

Pénzügykutató Zrt.: Még kitart a lendület VÁRHEGYI ÉVA

Századvég Gazdaságkutató Zrt.: Idén 4 százalék felett bővülhet a magyar gazdaság GYÖRGY LÁSZLÓ – MOLNÁR DÁNIEL – REGŐS GÁBOR

Bécsi Nemzetközi Gazdasági Tanulmányok Intézete (WIIW): Szűkebb esztendők jönnek RICHTER SÁNDOR

Szabadkereskedelem – az USA nélkül?

CSÁKI GYÖRGY

A Trump-adminisztráció hivatalba lépését követően az USA azonnal kilépett a Transzatlanti és a Csendes-óceáni megaregionális szabadkereskedelmi megállapodásokból. 2018 márciusában pedig az USA nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva kétféle pótvámot vezetett be, amelyek elsősorban Kína ellen irányulnak. Nem késett sokat a kínai megtorlás sem, miközben mindkét ország a WTO-hoz fordult. Súlyos aggodalmat kelt egy esetleges kereskedelmi háború elszabadulásának réme, az USA protekcionista gazdaságpolitikai fordulata és a zsarolás kereskedelempolitikai tárgyalási eszközzé tétele. A WTO-nak az USA-t elmarasztaló döntései súlyos amerikai viszontválaszt válthatnak ki. Eközben a TPP-t (Trans-Pacific Partnership – Csendes-óceáni Partnerség) 11 ország némileg átalakítva újra aláírta. A CPTPP (Comprehensive and Progressive Agreement for Trans-Pacific Partnership – Átfogó és Előremutató Csendes-óceáni Partnerség) és további két folyamatban lévő megaregionális szabadkereskedelmi tárgyalás sikeres lezárása továbbviszi a szabadkereskedelem ügyét. 1945 óta azonban először lehetséges a globális szabadkereskedelem bővülése az USA részvétele nélkül.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: F00, F13.

 

A puha költségvetési korlát használhatósága – Kornai János 90. születésnapját ünnepelte a tudományos közösség

BRANYICZKI RÉKA – ROSTA Miklós

Írásukban a szerzők a puha költségvetési korlát (pkk) kutatási programját érintve számolnak be a Kornai János 90. születésnapja alkalmából szervezett nemzetközi konferenciáról. Röviden bemutatják a pkk fogalmát, és összegzik, hogy azt 2000 óta milyen területeken és témákban alkalmazták. Főként a posztszocialista vagy átalakuló országok, különösen Kína gazdaságát elemezték a pkk segítségével, illetve a 2007–2008-as gazdasági világválság állami kezelését, a többszintű kormányzást és a vállalati ösztönzést vizsgálták nagyobb számban a kutatók. A konferencián az állam és az önkormányzatok túlköltekezésén kívül szó esett az európai és magyar futballklubok veszteségeiről is. Végül összefoglalják, hogy a pkk kutatási program mely területein történt előrelépés, és a konferencia zárszavából felidézik Kornai megszívlelendő tanácsait.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: H71, H72, H74, P26.

PKK Adatbázis2018

ÚJ KÖNYVEK

Burián László – Raffai Katalin – Szabó Sarolta: Nemzetközi magánjog

Pázmány Press, Budapest, 2017, 484 o.

2017 április 4. napján elfogadásra került a nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Kódex), mely a tárgykört korábban szabályozó 1979. évi 13. törvényerejű rendeletet (régi Kódex) váltotta fel. A Kódex számos jelentős újítást hozott, melyek időszerűsége, valamint szükségessége megkérdőjelezhetetlen. Az Európai Unió kiterjedt nemzetközi magánjogi és polgári eljárásjogi jogalkotása, az új polgári törvénykönyv megalkotása és a nemzetközi magánjog kodifikációs irányvonalában megjelenő változások (rugalmas szabályozás igénye, alternatív és új kapcsolóelvek térhódítása, generálklauzulák szerepének növekedése stb.) csak néhány jelenség azok közül, melyek indokolták az új szabályozás megszületését. A nagy erejű változásokat természetesen az egyetemi oktatást szolgáló művek sem hagyhatták figyelmen kívül – még a Kódex hatálybalépését megelőzően jelent meg többek között Burián László, Raffai Katalin és Szabó Sarolta az új nemzetközi magánjogi törvény szabályait is feldolgozó átfogó munkája (a továbbiakban: Tankönyv).

JOGI MELLÉKLET

A szerződésszerű teljesítés követelményei a Ptk. és a Bécsi Vételi Egyezmény rendszerében

BERGENDI-RÁCZ DIÁNA

Szerződésszerű teljesítés alatt a szerződő felek egybehangzó joghatás kiváltására alkalmas akaratkijelentésében foglaltak teljes mértékű megvalósulását értjük. Ennek létrejötte és megvalósulása a célja a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek (továbbiakban: Ptk.), valamint a Bécsi Vételi Egyezménynek. A szerződésben foglalt szolgáltatás megvalósulása, vagy áru továbbítása a felek által közösen meghatározott feltételek alapján kell, hogy történjen, és figyelemmel kell lennie a Ptk., illetve az Egyezmény szabályaira. Három fő alappillére van a tárgyalt jogforrások alapján, amelyek beteljesülése elengedhetetlen feltétele a felek közötti szolgáltatás vagy áru teljesítésének: szerződésszerű áruszolgáltatás, tulajdonjog-átruházás és okmányok átadása.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: K12 Contract Law.

Kategória: 2018. évi számok összefoglalója, Külgazdaság

Külgazdaság 2018/1-2

Török László

Görögország államadósság-válsága kezelésének jövőbeli jogi és közgazdasági akadályai – a privatizáció mennyiben lehet megoldás?

Egy állam szuverén bruttó államadósságának megengedhető mértékére nincs szabály sem a jogban, sem pedig a közgazdaságtanban. Talán, ha lett volna ilyen, Görögország nem került volna arra a kritikus finanszírozási plafonra, ahol több mint egy évtizede van. A cikk röviden bemutatja, hogyan jutott ide Görögország, milyen a hitelezőkkel egyeztetett és általuk támogatott lépéseket tett államadóssága finanszírozhatóságának fenntarthatósága érdekében, s azok milyen eredményre vezettek. Előzőnél részletesebben taglalja a szerző azt, hogy milyen kényszerű intézményi változások kezdődtek el a közelmúlt éveiben és vannak folyamatban napjainkban (köztük a privatizáció dinamizálása) azért, hogy a görög állam fizetőképessége fennmaradjon úgy, hogy közben államadóssága csökken. Erre a szerző által felvázolt társadalmi-gazdasági környezetben minimális esély mutatkozik, csökkenés elérhető, mértéke azonban nem tűnik elégségesnek. Zárógondolatként fogalmazódik meg az, hogy társadalmi konszenzus hiányában a görög intézményi reformok véghezvitele igencsak kétséges, valamint hogy – görög példa alapján – a jogalkotóknak talán el kellene gondolkodniuk egy önálló állami csődjog megalkotásán annak érdekében, hogy a befektetők/hitelezők által a szuverén államokkal megkötött hitelszerződések jogi kikényszeríthetősége biztosított legyen.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: G01, H63.

Bucsky Péter

Az „Egy övezet, egy út” kezdeményezés közlekedésiinfrastruktúra-fejlesztései a gyakorlatban

Nehéz megválaszolni azt a kérdést, hogy az „Egy út, egy övezet”, vagy másképpen „Út és övezet” kezdeményezés egy infrastruktúra, egy kereskedelmi, egy gazdasági, egy pénzügyi, egy geopolitikai vagy éppen valamilyen más, például kulturális célokat kitűző terv, koncepció vagy szervezet. Leginkább az említett célok összességének lehetne leírni. Fontos kérdésként merül fel, hogy a kezdetben regionális közlekedésfejlesztési koncepció megvalósult fejlesztései milyen változásokat segítenek elő az érintett eurázsiai térségben. Jelen cikk arra vállalkozik, hogy összesíti az elérhető információk alapján, hogy mely közlekedésiinfrastruktúra-fejlesztési projekteket finanszírozta Kína határain túl és mekkora nagyságrendben. Ez alapján azt lehetett megállapítani, hogy az egyes fejlesztések összességében nem járulnak hozzá egy olyan közlekedésiinfrastruktúra-rendszer kialakulásához, amely jelentősen átalakítaná a térség kereskedelmi, gazdasági és geopolitikai viszonyait. A kínai finanszírozással elkészült vagy épülő beruházások alapvetően helyi közlekedési problémákra adnak választ és egyelőre nem járulnak hozzá egy új, egységes eurázsiai közlekedésiinfrastruktúra-rendszer kialakulásához. A kínai hitelekből megvalósuló közlekedésiinfrastruktúra-projektek állománya azonban gyorsan nő, ez Kína számára jelentős pénzügyi kockázatokat hordoz.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: F35, F53, R42.

Gyura Gábor

Zöld államkötvények: környezetvédelemi, államadósság-finanszírozási vagy diplomáciai eszköz?

Az elmúlt években a nemzetközi tőkepiacokon a zöld kötvények mint új pénzügyi eszközosztály megjelenésének lehettünk tanúi, melybe olyan értékpapírok tartoznak, amelyek környezetvédelemmel kapcsolatos projektek finanszírozására gyűjtenek forrásokat. Amíg e kötvények kibocsátói korábban vállalatok, magántulajdonban lévő vagy multilaterális fejlesztési bankok, önkormányzatok voltak, újabban több kormány is kifejezte szándékát, hogy ilyen célú kötvényt, azaz zöld államkötvényt bocsásson ki. A zöld kötvények piacának rövid bemutatása után a cikk Lengyelország és Franciaország zöld államkötvényeit elemzi ezek általános és pénzügyi jellemzőire fókuszálva, és részletesebben vizsgálja a kibocsátások lehetséges motivációit is. Az analízis következtetése, hogy a zöld államkötvények ténylegesen nem szükségesek a kormányok környezetpolitikai céljainak megvalósításához, és arra sem alkalmasak, hogy az államadósság finanszírozási költségét csökkentsék. Ugyanakkor e kötvények segítségével a kormányzatok javíthatják belföldi és nemzetközi reputációjukat, és kifejezetten a környezetvédelemben és a klímaváltozás elleni harcban elkötelezett imázst közvetíthetnek magukról. Ebben az értelemben a zöld államkötvényeknek inkább kommunikációs funkciója van, és a puha hatalomgyakorlás eszköztára egyik új elemének is tekinthetők, hiszen kibocsátóik (katonai) erő nélkül növelhetik nemzetközi befolyásukat. A cikk emellett arra is rámutat, hogy a zöld állam- és vállalati kötvények a fejlődő országok számára a nemzetközi tőkepiacokhoz való hozzáférést is elősegíthetik annak érdekében, hogy környezetileg előnyös projektekhez finanszírozást biztosítsanak.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: F340, H63, Q560.

ÚJ KÖNYVEK

A nagy recesszió és annak kezelése Amerikában –
Ben S. Bernanke: Volt merszünk cselekedni. Emlékirat egy válságról és utóéletéről
(Soós Károly Attila)

A szerző 2002-től az amerikai központi bank, a Fed igazgatóságának tagja, majd rövid ideig a fehér házi Gazdasági Tanácsadó Testület (Council of Economic Advisers) elnöke volt – mégis elég hosszú ideig ahhoz, hogy Paul Krugman ezt az időszakot „a világtörténelem leghosszabb állásinterjújának” nevezze. A sikeres „interjú” után George W. Bush elnök és a szenátus döntése juttatta Bernankét 2006 februárjában a Fed elnöki tisztébe. És ott szolgált a pénzügyi és gazdasági válság (a „nagy recesszió”) érlelődésének kezdeteitől (az ingatlanárak emelkedésének megszűntétől – ki gondolta volna akkor, hogy ez olyan nagyon messzire fog vezetni?) 2014 januárjáig, amikor már válságról nem lehetett beszélni, igencsak bonyolult helyzetről és teendőkről azonban igen. Egy hónappal korábban a Szövetségi Nyíltpiaci Bizottság (FOMC) – a monetáris politika irányító szerve, amelyet hivatalból a szerző vezetett – elkezdte a pénztömeg mennyiségi növelésének vagy könnyítésének (quantitative easing, QE) lassítását (szűkítését), mert a munkanélküliség akkor már a 2009-es 10 százalékról hétre csökkent. Ámde ugyanakkor nemcsak fönntartotta az alapkamat nullaszázalékos szintjét, hanem az ülésről kiadott közleményben nyomatékosan hangsúlyozta, hogy ezt a kamatszintet még „jóval azután is” tartani fogja, amikor majd a munkanélküliség 6,5 százalékra csökken. Erre részben a növekedés gyorsítása, a munkanélküliség további csökkentése érdekében, részben pedig azért volt szükség, mert az infláció akkor még jóval elmaradt a célnak tekintett két százaléktól, ami a deflációs veszély rémét hordozta. Napvilág Kiadó, 2017

JOGI MELLÉKLET
Luca G. Castellani – Cyril Emery: A CISG három dimenziója

Harmincöt év elteltével a Nemzetközi Adásvételi Szerződésekről szóló Egyezmény (CISG) megalkotása után, az UNCITRAL felmérte annak alkalmazási tendenciáit. A gyakorlati tapasztalatok az Egyezmény három dimenziójára világítottak rá. Az első dimenzió a CISG jelenlegi helyzetét vizsgálja. Rámutatnak arra, hogy a nemzetközileg jelentős, nagyobb gazdaságnak számító államok széles körben fogadták már el a konvenciót, viszont néhány nagyobb gazdaság még hiányzik. A második dimenzió arra világít rá, hogy a CISG a regionális és a hazai adásvételi jogi tárgyú jogfejlesztésekre is ösztönző módon hat, továbbá az általános szerződési jog területén is modellként szolgál. A harmadik dimenzió pedig kiemeli, hogy a Vételi Egyezmény alkalmas a globális joganyaggá válásra. Ahhoz viszont, hogy nemzetek feletti joggá váljon, többet kell tenni a további országok által történő hivatalos elfogadás, a szélesebb körű alkalmazás és az egységes értelmezések elősegítése érdekében. Ennek egyik módja lehet egy, az adásvételi jogra összpontosító iránymutató dokumentum elkészítése, ami felölelné magát a Vételi Egyezményt és minden más, a nemzetközi adásvételre vonatkozó egységes szabályt is, valamint olyan témákat érintene, amelyek jogalkotók, bírák, választott bírák, ügyvédek és kereskedelmi cégek érdeklődésére egyaránt számot tartanak

Journal of Economic Literature (JEL) kód: F1 Trade, K33 International Law.

Kategória: 2018. évi számok összefoglalója, Külgazdaság

Külgazdaság 2017/11-12

A külkereskedelem tényei egy új perspektívából
ULIHA GÁBOR – VINCZE JÁNOS

A cikk az úgynevezett folytonos wavelet-elemzés módszerét használja bizonyos európai uniós országok kereskedelmi idősorainak elemzésére. A wavelet-analízis egy viszonylag új eljárás, amelynek segítségével – többek között – felismerhetők a hagyományos módszerek által nem azonosítható összefüggések. Használata rohamosan terjed a közgazdaságtanban és a pénzügyekben, de – tudomásunk szerint – a külkereskedelmi adatok vizsgálatára eddig még nem használták. A tanulmányban 10 EU-tagország és az EU-28 kereskedelmi adatait elemezzük. Eredményeink egyfelől a kereskedelem előrejelzéséhez nyújtanak információkat: a 2008-as válság csak ideiglenesen, rövid távon növelte az egyes országok külkereskedelmének együtt mozgását, és szoros kapcsolatokat inkább hároméves vagy még hosszabb időtávon várhatunk. Másfelől egy újfajta csoportosítását kapjuk az európai kis gazdaságoknak kereskedelmi integráltság szempontjából, amely érdekes további kérdésekhez vezet.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: F14, F15, C4

Export- és befektetésösztönzési rendszerek a visegrádi országokban – tapasztalatok és kihívások
ANTALÓCZY KATALIN – ÉLTETŐ ANDREA

A visegrádi országok – különösen a három kisebb – rendszerváltás utáni gazdasági stratégiájában és fejlődésében meghatározó szerepet játszottak a külföldi közvetlentőke-befektetések, a globális értékláncokba való beépülés, és az ezeken belül bonyolódó, külföldi leányvállalatok által meghatározott, EU-túlsúlyú export. A kétezres évek első évtizedének végétől kezdett gondot okozni e stratégia kifulladása, problémái, a változtatás szükségessége. A 2008-as gazdasági-pénzügyi válság – amely erősen sújtotta az Európai Uniót és a járműgyártást – a négy ország kivitelének zuhanásán keresztül látványosan mutatott rá exportjuk rendkívül erős szektorális, területi és vállalati koncentrációjára. A krízis csillapultával a kivitelnek még a korábbiaknál is nagyobb szerepe lett a visegrádi országok gazdasági növekedésében, miközben egyre jobban fenyeget a megrekedés az alacsony hozzáadott értékű áruk termelése és exportja szintjén (azaz a beszorulás a közepes jövedelmű országok csapdájába). A negyedik ipari forradalom időszakában a termelési folyamatok, a munkaerőpiac várható gyökeres átalakulása eddig nem látott, további kihívások elé állítják a négy országot. Cikkünk bemutatja és elemzi, hogy milyen fókusszal, célokkal, intézményi változásokkal reagáltak a visegrádi országok külgazdasági stratégiái, export- és befektetésösztönzési rendszerei ezekre a kihívásokra. A stratégiák szemléletesen mutatják, hogy az egyes kormányok mit értettek meg a helyzetből és milyen irányban mozdultak el. A gazdaságpolitikai, szabályozási reakciók az egyes országok jövőjén kívül hatással vannak az egész régió kilátásaira is, hiszen a négy ország versenytárs a tőkevonzásban, de egyben szövetséges is, mert a sikereket az egész régió versenyképessége tudja garantálni.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: F13, F14, P52.

A kapitalizmus változatai és technológiai innovációs kapacitás Közép-Európában: Magyarország esete
ERIC RUGRAFF – SASS MAGDOLNA

It’s too high to get over,
And too low to get under,
You’re stuck in the middle,
And the pain is thunder.
(Michael Jackson)
Közép-Európa volt átalakuló országait „függő piacgazdaságokként” írják le, ahol a külföldi tulajdonban működő vállalatok tevékenysége meghatározó. A cikk azt vizsgálja, hogy a helyi vállalatok technológiai innovatív kapacitásainak alakulására milyen hatása van annak, hogy ezek a gazdaságok a félig sztenderdizált termékek összeszerelésére szakosodtak, amely tevékenységet a multinacionális vállalatok koordinálják és kormányozzák. Az írás a „kapitalizmus változatai” megközelítésen alapul, és magyar autó-, gépipari és elektronikai cégek vállalati szintű K+F és szabadalomadatainak egyszerű statisztikai elemzésére támaszkodik. A szerzők eredményei szerint ezek a külföldi tulajdonban levő leányvállalatok általában nem kapnak arra felhatalmazást, hogy technológiailag innovatív tevékenységekbe invesztáljanak, és a magyar vállalatok technológiai innovációs kapacitása túl alacsony ahhoz, hogy a multinacionális cégek központjait ennek a mandátumnak az átgondolására ösztönözze. Ennek eredményeképpen a külföldi közvetlentőke-befektetésekhez (foreign direct investment – FDI) kapcsolódó technológiatranszfer a helyi vállalatok felé gyenge maradt. Következtetésük szerint az örökölt technológiai gyengeségek és a megfelelő, a fejlett technológiai kompetenciákat vonzó FDI-politika hiánya az iparszerkezet konzerválódásához és a külföldi tulajdonban működő leányvállalatoktól a hazai cégek felé irányuló technológiatranszfer alacsony szintjéhez, illetve a két említett vállalatcsoport közötti együttműködés alacsony szintjéhez vezetett. Journal of Economic Literature (JEL) kód: F23, L62, L63, L64, O14.

ÚJ KÖNYVEK

Az euróválság kezelése: viták és döntések

Markus K. Brunnermeier – Harold James – Jean-Pierre Landau: The Euro and the Battle of Ideas
Princeton University Press, 2017, 440 o.

A könyvet két amerikai és egy francia professzor írta az euróválságról és annak kezeléséről, az utóbbit kísérő főleg, de nem csak német–francia vitákról és arról, hogy miként hatott mindez az Európai Unióra és annak egyes intézményeire.
Már fejtegetéseik elején rámutatnak arra, hogy a válság és annak kezelése az unión belüli hatalmi viszonyok többszöri jelentős átalakulásával járt együtt. Először az Európai Bizottság (EB) szerepe vált a korábbiakhoz (főképp a korábbi válságperiódusokhoz) képest passzívvá és kevéssé hatásossá. A korábbi forgatókönyv – amely szerint egy-egy válság megoldása több Európát, így az EB számára fontosabb szerepet követel – most nem működött. Az EB hangja most nem erősebb, hanem gyöngébb lett. A szerzők szerint azért, mert az intézmény hatalma elsősorban a szabályozásra terjed ki. Ez nagyon fontos szerep egy pénzügyi válság megelőzésében, de nem központi jelentőségű a válság és következményei kezelésében. Az utóbbi főleg fiskális eszközök mozgósítását követelte meg; erre csak a nemzeti kormányok voltak képesek.

JOGI MELLÉKLET

Nemzetközi beruházásvédelem kontra az Európai Unió beruházáspolitikája: nemzetközi gazdasági jogi kollízió és ami mögötte van
MENCZELESZ ADRIÁN

Az Európai Unió beruházásvédelmi politikája, az uniós jog és a nemzetközi beruházásvédelem közötti kollízió jelentős átalakulást eredményezhet a nemzetközi beruházásvédelmi szabályok, illetve az ehhez kapcsolódó vitarendezés tekintetében. A tanulmány ennek bemutatására törekedve elsőként az alapvető különbségeket írja le a nemzetközi beruházásvédelmi joganyag és az EU beruházásvédelmi politikája között. Ezt követően három fejezetben tárgyal három kiemelt kérdéskört. Az első fejezet az ICSID, az Európai Unió Bíróságának és a tagállami bíróságok ítéletein alapulva az EU-tagállamok közötti kétoldalú beruházásvédelmi egyezmények EU-joggal való összeütközéseinek bemutatására törekszik. A második fejezet az EU által a harmadik államokkal kötött beruházásvédelmi rendelkezéseket is tartalmazó egyezményekkel kapcsolatos egyes kérdéseket tárgyalja. A harmadik fejezet a nemzetközi beruházásvédelmi vitarendezés EU általi reformtervezetét összegzi.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: K2 Regulation and Business Law, K33 International Law, K41 Litigation Process.
Tovább ›

Kategória: 2017. évi számok összefoglalója, Külgazdaság

Külgazdaság 2017/9-10

Az Európai Bankunió reformja – a makroprudenciális felhatalmazások rendszerének újragondolása
a kelet- és közép-európai országok szemszögéből
MÉRŐ KATALIN – PIROSKA DÓRA

A szerzők cikkükben amellett érvelnek, hogy fontos az Európai Bankuniót (BU – a továbbiakban általában: Bankunió) vonzóbbá tenni a kelet-közép-európai országok számára. Ugyanis csak így lesz képes a Bankunió egyszerre növelni az egységes piac hatékonyságát és biztosítani egész Európa számára a pénzügyi stabilitást. Első lépésben a szerzők megmutatják, hogy miért nem vonzó jelenleg a Bankunió a kelet- és közép-európai országok számára. Áttekintve az európai bankszabályozás történetét, rámutatnak arra, hogy a szabályozás logikáját a válság előtt a szubszidiaritás elve és az európai szintű egységes szabályozás elve közötti kényes egyensúly jellemezte. Azt állítják, hogy a Bankunió nem ezt az elvet követi. A Bankunió központi elemévé váló makroprudenciális bankszabályozás példáján mutatják be, hogy az Egységes Felügyeleti Mechanizmus létrehozását és ezen belül a makroprudenciális mandátumok allokációját egy új logika: az euró megmentése és a szuverén és banki kockázatok között kialakult ördögi kör megtörésének igénye vezette. Ez a logika idegen a külföldi banktulajdon dominálta eurózónán kívül maradó kelet-európai országok számára. Vagyis, bár elismerik és hangsúlyozzák, hogy a válság óta a kelet- és közép-európai országok bankpolitikáját egy erőteljes banknacionalista vonulat jellemzi, itt amellett érvelnek, hogy a Bankunión való kívül maradásukat a Bankunió által megvalósított új szabályozási logika is indokolja. Kritikájukban ugyanis a korábbi bankszabályozási elv – a szubszidiaritás – hiányára mutatnak rá: kifogásolják a makroprudenciális kompetenciák és a makroprudenciális döntésekért viselt felelősség összhangjának hiányát. Ezért a szerzők olyan reformjavaslatokat fogalmaznak meg, amelyek képesek megszüntetni ezt az aszimmetriát. Teszik ezt azért, mert véleményük szerint a Bankunió ilyen irányú reformja hatékonyabbá és így előnyösebbé tenné azt minden uniós tagállam számára. Journal of Economic Literature (JEL) kód: G28.

 

Globális értékláncok strukturális kérdései – versenyképességi megfontolások
GELEI ANDREA

A cikk a multinacionális vállalatok globális értékláncának (azaz belső hálózatának) felépítésében megfigyelhető változásokat és azok mozgatórugóit vizsgálja versenyképességi szempontból. Rávilágít arra, hogy e struktúra az outsourcing és az offshoring néven ismer két vezetői döntés eredményeként alakul ki. Ezek elsődleges tartalma a munkamegosztás, de míg az outsourcing a külső és a belső hálózat tagjai között osztja fel a folyamatokat, addig az offshoring döntése a szervezeti keretek között tartott tevékenységek belső munkamegosztását határozza meg oly módon, hogy egyben specifikálja a létrehozott szervezeti egységek elsődleges lokalizációját, földrajzi elhelyezkedését is. Az elmúlt időszakban kialakult nemzetközi struktúrák kialakítását kizárólag a komparatív elmélettel nem lehet magyarázni, az új szervezeti megoldásokban meghatározó szerepe van a vállalatcsoportokon belüli áramlások tudatos, ún. hatékonyságkereső átalakításának. A szerző két Magyarországon is aktív vállalat reálfolyamatainak hálózati szintű átalakítását mutatja be, majd segítségükkel azonosít olyan tényezőket, amelyekkel az említett hatékonyságnövekedés a vállalatcsoport szintjén megvalósítható, a létrejött struktúrák magyarázhatók. Ilyen tényezők 1. a vállalatok folyamatértelmezési és dekomponálási képessége; 2. a folyamat számára elsődleges erőforrás-függőségi típus tudatos kezelése és 3. az erőforrások ragadóssága, ebből következően beágyazottsága. Ezeknek az új szervezeti megoldásoknak a megértése nemcsak új elméleti tudáshoz vezethet el, hanem közvetlen gyakorlati relevanciája is van mind mikro-, mind makroszinten. A tárgyalt esetek egyértelműen a vizsgált folyamatok erőteljes szervezeti centralizációját mutatják, ami a lokális tartalmak rovására megy végbe, a regionális szint erősödését hozza, miközben megmarad egyes folyamatelemek komparatív előnyökön nyugvó globális szintű centralizálása is. Journal of Economic Literature (JEL) kód: D 02, D21, F23, L23.

 

 Kísért a múlt: Egyiptom a régi fejlesztésorientált megközelítés csapdájában
RICZ JUDIT

A cikk az egyiptomi fejlesztésorientált kísérleteket vizsgálja a múlt század közepétől napjainkig, miközben a hangsúlyt az ezredforduló óta eltelt időszakra helyezi. Érvelésünk szerint Egyiptom nem tekinthető klasszikus értelemben vett fejlesztő államnak, mégis az azt vizsgáló elméleti keret jól alkalmazható mind a napjainkban kirajzolódó gazdaságpolitikai irány („Sisinomics”), mind a (tartósan fennálló) gazdasági és társadalmi problémák és kihívások elemzésére. Az írás legfőbb következtetése szerint Egyiptomra nem jellemző sem a problémaorientált pragmatikus hozzáállás, sem a kísérlet-tévedés elve szerinti cselekedve tanulás – az a két ismérv, amely a klasszikus (kelet-ázsiai) fejlesztő államok tapasztalataiból levonható legfőbb általánosítható tanulság volt. Napjaink etatista-nacionalista gazdaságpolitikája csak a retorikák szintjén új, valójában a nasszeri modell számos eleme él tovább bennük vagy tért vissza. Egyiptom bennragadt a régi fejlesztésorientált megközelítés csapdájában, azaz az útfüggőség dominál. Journal of Economic Literature (JEL) kód: I38, O10, O54.

  • JOGI MELLÉKLET

  • Közteherviselés és adóeljárás elvi megközelítésben Szlovákia és Magyarország példáján keresztül
  • NYERGES ÉVA
  • A szuverén állam egyik alapvető funkciója a közbevételek gyűjtése. A társadalom közös szükségleteinek megteremtése sokrétű feladat, hiszen mind a szükséges források előteremtése, mind az újraelosztás szabályainak előírása során számos érdeket szükséges összehangolni. Az adókötelezettség elvének deklarálása az adózás elvi, eszmei alapja, ami végső soron az adóeljárásban valósul meg. Az adóterhek megfizetése a közteherviselés elvén nyugszik, amely alkotmányos szintű kötelezettséggé emeli az állampolgárok egymás iránt vállalt szolidaritásának kifejeződését. Az adóeljárás ennek processzuális kereteit teremti meg, a szervezeti és eljárási szabályok biztosítják az adórendszer működését. Jelen írás tehát az adózási folyamat két végpontját – más aspektusból annak célját és eszközét – elemzi, mégpedig hazánk és a szomszédos Szlovákia jogszabályainak vizsgálatán keresztül. Ennek során a közteherviselés elvének megjelenése és az adóeljárási jogok összehasonlítására kerül sor, értékelve a két vizsgált állam szabályainak hasonlóságait és különbségeit. Journal of Economic Literature (JEL) kód: K34 – Tax law.
  • Új könyvek

  • Az Európai Unió a világban Uniós külkapcsolatok a 21. században
  • Simon Zoltán (szerk.)
  • L’Harmattan, Budapest, 2017, 364 o.
  • Simon Zoltán és szerzőtársai (Bajtay Péter, Guba Péter, Kozenkow Judit, Nagy Zsolt, Szabó Gábor, Szép Viktor, Szörényi András) hiánypótló kötettel jelentkeztek, amely magyar nyelven nyújt átfogó képet napjaink Európai Uniójának külkapcsolatairól.
  • A lisszaboni szerződés érvénybe lépése óta eltelt szűk évtized alatt mind az európai integráció, mind környezete jelentős változásokon esett át: Az Európai Uniót érő különböző válságok és az arra adott ellentmondásos válaszok megkérdőjelezték a további mélyítés szükségességét, sőt, az Egyesült Királyság lakói népszavazáson az integráció elhagyása mellett döntöttek. Az időszak alatt az EU-n kívül lezajló változások nem kevésbé bizonyultak jelentősnek: Oroszország újra proaktív (sokak szemében agresszív) külpolitikát folytató nagyhatalomként viselkedik, a 2011-es arab tavasz következtében a közel-keleti térség tovább destabilizálódott és miközben az Amerikai Egyesült Államok által dominált világrend fennmaradt, folytatódott Kína globális pozíciószerzése.

 

Kategória: 2017. évi számok összefoglalója, Külgazdaság

Külgazdaság 2017/7-8

Regionális hegemón-e Németország?

BENCZES ISTVÁN

Németország mostanra az EU erőközpontja lett, amely meghatározó módon formálhatja az unió jövőjét. Németország vezető szerepe ugyanakkor magyarázatot igényel, hiszen korábban, így különösen a német újraegyesítéskor vagy később az EU keleti bővítésekor sem tört látványosan vezető szerepre Európa legnagyobb gazdasága. A cikk arra vállalkozik, hogy a hegemón stabilitás elmélete alapján megvizsgálja Németország státuszát az EU-ban, különösen az Európát 2008-ban elérő válság rendezésében játszott szerepét. A szerző amellett érvel, hogy habár Németország valóban az EU legnagyobb és legerősebb gazdasága, ám csak fenntartásokkal tekinthető hegemónnak, mivel a hegemónnak tulajdonított feladatok egy részét nem hajlandó felvállalni. Sem végső hitelező, sem végső piac nem kíván lenni. Ezzel elutasítja, hogy jóságos hegemónként a stabilitást – mint közjószágot – a saját költségére teremtse meg az EU-ban. Ahol Németország egyértelműen szerepet vállal, az a makrogazdasági koordináció erősítése szigorú költségvetési szabályrendszer által. Ez azonban kevés lehet ahhoz, hogy a magországok és a periféria között tartóssá válni látszó feszültség oldódjon.  Journal of Economic Literature (JEL) kód: O52, P16.

Ipar 4.0 technológiák és környezeti fenntarthatóság – magyar feldolgozóipari tapasztalatok

SZALAVETZ ANDREA

A cikk az ipar 4.0 technológiák környezeti hatásait vizsgálja 16 magyarországi feldolgozóipari leányvállalatnál készített mélyinterjú alapján. Megállapítja, hogy a kiberfizikai termelési rendszerek, a termelésirányítási és folyamatfelügyeleti rendszerek, a folyamatoptimalizálási algoritmusok, továbbá a digitális termékfejlesztési, illetve termékéletciklus-kezelési megoldások nem csupán a leányvállalatok termelési képességeit és erőforrás-hatékonyságát javítják, hanem környezeti teljesítményét is. Azt találja továbbá, hogy szoros összefüggés van a helyi leányvállalatok feljebb lépésének különböző dimenziói: a termékalapú, a termelésieljárás-alapú, valamint a funkcionális feljebb lépés, illetve a környezeti teljesítmény szempontjából elemzett feljebb lépés és a digitális feljebb lépés között. Journal of Economic Literature (JEL) kód: O33, O14, Q55, F23.

 A trafikpiac folytatódó átalakítása 2014 és 2017 között

(Esettanulmány – kiterjesztett kutatás)

LAKI MIHÁLY

A hazai piacon 2014 és 2017 között stabilizálódott a nemzeti dohányboltok száma. A trafikügyet kísérő közérdeklődés és izgatottság jelentősen csökkent. A piac ilyen állapotában az állam radikálisan átalakította a hazai dohánytermék-nagykereskedelmet. A „hivatalos” indok a nagykereskedők erőfölénye volt, ám ez nem magyarázta, hogy miért hozták létre ezen a piacon a magyar gazdaságban egyedülálló, a kis- és a nagykereskedők/termelők közé ékelt Országos Dohányboltellátó Kft.-t. Cikkünkben bemutatjuk egyik tulajdonosának kivételezett helyzetét, ám a dohánytermékpiac szabályozásának ismétlődő kudarcai is hozzájárultak a vállalat megalapításához, a termékpálya-szabályozás radikális átalakításához. Journal of Economic Literature (JEL) kód: D43, D52, H13

 Nemzetközi fejlesztési segélyezés az innováció területén

UDVARI BEÁTA – VAS ZSÓFIA

Napjainkban a fejlődő országok nagy része alacsony hozzáadott értékű termékek exportjától függ, amelynek eredményeként fenntartható gazdasági fejlődésük korlátozott. E helyzetben az innovációs kapacitás fejlesztésével jelentős javulást lehetne elérni, azonban a pénzügyi források korlátozottsága miatt ezen országok nagymértékben szorulnak külső forrásokra, beleértve a segélyeket is. A Millenniumi fejlesztési célok és a Fenntartható fejlesztési célok egyaránt kiterjednek a technológiai együttműködés ösztönzésére, és az Európai Unió is hangsúlyozza a fejlesztési célú politikák koherenciáját. Nemzetközi viszonylatban egyre nagyobb a nyomás, hogy a donorországok innovációs segélyeket is nyújtsanak a fejlődő országoknak. Ebből adódóan jelen írás célja annak feltárása, hogy az innovációs segély hogyan jelenik meg a nemzetközi fejlesztési együttműködésben és a fogadó országok szemszögéből milyen trendek figyelhetők meg. A 2005–2014 közötti időszakot és 115 fejlődő országot felölelő elemzés során bebizonyosodott, hogy az innovációs segélyek a bilaterális támogatások kis hányadát adják, jelentős mértékű az ingadozásuk, valamint az alacsony és a közepes jövedelmű országok között nincs szignifikáns különbség az innovációs segélyek nagyságában és arányában. Journal of Economic Literature (JEL) kód: F35.

JOGI MELLÉKLET

  • A perfinanszírozás kérdése a nemzetközi választottbírósági eljárásokban svájci szemszögből

  • KATALIN MEIER

A perfinanszírozás („third party funding”) röviden összefoglalva azt a helyzetet jelenti, amikor az egyik fél – általában a felperes – egy másik személyhez fordul abból a célból, hogy viselje a per költségeit. Ennek fejében a perfinanszírozó a per megnyerése esetén részesedik a megítélt összegből. A jelen cikk első lépésben a perfinanszírozás fogalmát és elterjedtségét mutatja be. Ezek után kitér arra, miért van egyáltalán szükség perfinanszírozásra és mi ennek a mechanizmusnak az előnye más, hagyományosabb finanszírozási lehetőségekkel szemben. Harmadik lépésben a szerző konkrét példaként felvázol egy esetet saját gyakorlatából, amelyben felvetődött a perfinanszírozás kérdése. A szerző ezután taglalja a perfinanszírozás definícióját, valamint kitér a legfontosabb jogi kérdésekre a témával kapcsolatban, majd bemutatja a perfinanszírozás szabályozását svájci és nemzetközi szinten, ismerteti a legfontosabb eddig meghozott (svájci) bírósági döntéseket és határozatokat, és kitér egy releváns nemzetközi irányelvre. Végül egy rövid kitekintés után a perfinanszírozási szerződések tárgyalásával és megfogalmazásával kapcsolatos kérdésekkel, valamint a következtetéseinek összefoglalásával zárja az írást.

ÚJ KÖNYVEK

Zoltán Víg – Slobodan Doklestić: Requirements of Lawful Taking of Foreign Property in International Law

Iurisperitus, Szeged, 2016, 136 o.

Víg Zoltán és Slobodan Doklestić a beruházásvédelem kiemelten fontos kérdését dolgozta fel új monográfiájában. A külföldi befektetések jogi szabályozásában a beruházónak biztosított garanciák leglényegesebb eleme a vagyont érintő korlátozásokkal – államosítással, kisajátítással és egyéb, a tulajdon gyakorlását akadályozó intézkedésekkel – szembeni védelem. Ennek jelentősége könnyen érthető, hiszen a vagyon korlátozása a beruházás legelemibb sajátosságát érinti, megakadályozva közvetlenül a befektetőt abban, hogy beruházását működtetni tudja, ahhoz hozzáférjen, vagy annak hasznaival rendelkezhessen. A vagyon feletti rendelkezés, konkrétabban a befektetés tulajdonjogának elvonása vagy korlátozása tehát a külföldi beruházások – nem gazdasági jellegű – kockázata, amire nem csak a kétoldalú befektetési egyezmények próbálnak meg reflektálni, hanem ezzel összefüggésben multilaterális egyezmények egyaránt foglalnak magukban releváns rendelkezéseket. A téma jelentősége kapcsán hazai vonatkozásokat keresve visszautalhatunk a beruházásvédelmi törvényünkre, amely közvetlenül a politikai rendszerváltást megelőző időszakban született, és előzőek tükrében talán nem véletlen, hogy azt a tulajdonvédelemmel összefüggő garanciák vezetik be, előírva egyben a kisajátítás esetére az azonnali, teljes kártalanítást. Mindezek alapján a tulajdon garanciája a beruházásvédelem sine qua nonja, jogi szabályozásának elengedhetetlen komponense.

Kategória: 2017. évi számok összefoglalója, Egyéb, Külgazdaság

Külgazdaság 2017/5-6

WILLIAM J. BAUMOL (1922–2017)

A költségkór (cost disease) és a támadható piac (contestable markets) fogalmak megalkotójának emlékére

A 20. század egyik legnagyobb közgazdász egyénisége, William J. Baumol távozott.

Rendkívül termékeny tudós-szerző volt, több mint ötszáz cikket jegyzett a közgazdaság-tudomány egészen széles spektrumában. Még a kilencvenes éveiben is dolgozott, a Princeton Egyetem professzoraként rendkívül gazdag akadémiai életpályát futott be, neve többször is bekerült a Nobel-díjra felterjesztett tudósok végső – rövid – listájára. E legnagyobb elismerést azonban már nem kaphatja meg. Életrajza sem hétköznapi. New York Dél-Bronx kerületében született, állami egyetemen szerezte főiskolai diplomáját. Még a középiskolában olvasta Marx A tőkéjét, talán a kifejezetten baloldali beállítottságú szülők sugallatára. A vaskos kötet felkeltette érdeklődését a közgazdaságtan iránt, és egy életre oda is kötötte. A hírneves London School of Economicsban megvédett PhD-disszertációja védésének körülményei is szenzációszámba mentek (ti. Baumol saját elbeszélése szerint a védés egy közel ötórás beszélgetésben, a gyakran látogatott Reform Klubban, whiskey és szóda mellett zajlott, ahol Marcus Fleming volt az LSC által meghívott külső vizsgáztató).

A tudomány a politika szolgálóleánya?

(Adalékok)

VOSZKA ÉVA

Az alkalmazott közgazdaságtan teóriáinak változásait a kuhni paradigmaelméletben elhelyezve több sajátosságot láthatunk. Egyfelől a váltás a természettudományokra építő modellhez viszonyítva kevésbé éles, a régi és az új hosszabb ideig is egymás mellett élhet, sőt a visszafordulás sem kizárt. Másfelől a változások fontos mozgatórugói nem annyira a tudományon belüli, mint inkább azon kívüli tényezők, döntően társadalmi-gazdasági válságok – és ez teremt közvetlen kapcsolatot az elmélet és a politika között. A cikk a szakirodalom nagy részével egybehangzóan amellett érvel, hogy a kapcsolat nem egyirányú, nem szimpla megrendelő-szállító viszony, hanem kölcsönhatás. De a teória nem számíthat arra, hogy torzításmentesen alkalmazzák: a politika a maga működési szabályai szerint átformálja, felülírja az elméleti rendszereket. A politikai kereslet és a tudományos kínálat összehangolásának mechanizmusai ráadásul erős ösztönzést adnak arra, hogy az elmélet irányt mutató szerepe a legitimáló szerep felé forduljon, megteremtve a „korrumpált tudomány” közegét.Journal of Economic Literature (JEL) kód: B 20, R 61, H82.

 

A technológiai közösségi finanszírozás trendjei

KUTI MÓNIKA – HORNYÁK MIKLÓS

A pénzügyi piacokon a közösségi finanszírozás (crowdfunding) a digitális transzformáció egyik dinamikusan fejlődő területe. Innovatív ötletek és korai fázisú vállalkozások számára nyújt alternatív forrásgyűjtési lehetőséget – tömegek megszólításával – internetes platformokon keresztül többféle üzleti modell szerint. Empirikus kutatásunkhoz azért választottuk a Kickstartert, mert az egyik legismertebb nemzetközi jutalomalapú crowdfunding platform, ahol az ötletgazdák a virtuális térben szűkebb és tágabb közösségektől gyűjthetnek pénzt saját projektjeik megvalósításához. A támogatóktól kapott összegnek el kell érnie egy minimumot ahhoz, hogy a platform az ötletgazda számára átutalja a pénzt. A sikeres kampány után a projektgazda kötelessége, hogy az összegyűjtött forrásból létrehozott termékeket a támogatók számára postai vagy egyéb úton eljuttassa. A hazai és nemzetközi crowdfunding-szakirodalom fontosabb elméleti kereteinek felvázolása után a cikk a Kickstarter platform technológiai projektjeinek trendjeit tekinti át. A sikeres technológiai kampányok átlagos mérete a legnagyobb az összes kategóriához képest, a projektgazdák földrajzi eloszlását tekintve domináns az amerikai és angol kampánykezdeményezők jelenléte. A sikeres kampányok átlagos túlfinanszírozottságának mértéke az USA-ból indított kampányok esetén a legmagasabb. A kampányok lejáratában április–májusban és július–augusztusban láthatók erőteljesebb csúcsok. Számos külföldi kutatás is alátámasztja, hogy a sikeres kampányok esetén magasabb a frissítések száma. A technológiakategórián belül a projektgazdák 80 százaléka csupán egyetlen kampányt indított a platformon. Journal of Economic Literature (JEL) kód: F36, G19, 016.

 

A külkereskedelem akadályainak számszerűsítése egy magyarországi élelmiszer-gazdasági
külkereskedelmet vizsgáló gravitációs modellben

SZÉKELYHIDI KATALIN

Az utóbbi évtizedekben a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok elmélyítése és az egymás közötti korlátok csökkentése egyre hangsúlyosabbak. Egyre több kereskedelmi megállapodás, egyezmény születik országok között, a meglévő integrációk pedig egyre csak bővülnek. Ez a folyamat napjainkban sem áll meg, hiszen világszerte folynak a tárgyalások lehetséges kereskedelmi egyezmények megkötéséről. Éppen ezért érdekes kérdés annak vizsgálata, hogy milyen tényezők játszanak szerepet egy-egy ország külkereskedelmi tevékenységében, illetve hogy a létrejövő integrációk és az ennek során leépítésre kerülő vámok és nem vámjellegű akadályok mekkora hatással vannak az országok külkereskedelmére. A tanulmányban Magyarország élelmiszer-gazdaságának külkereskedelmét modellezem gravitációs modell segítségével, amelynek legjelentősebb újítása, hogy egy olyan változót is alkalmazok benne, amelyet az eddigi kutatások során még nem alkalmaztak. A mutató a nemzetközi kereskedelem legfőbb korlátait, a vámokat és nem vámjellegű akadályokat számszerűsíti egyetlen indexben. A modell eredményei alapján a mutató a jövőben hosszú idősoron használható lehet a külkereskedelmi termékforgalom magyarázatában. Journal of Economic Literature (JEL) kód: C51, F15.

 ÚJ KÖNYVEK

Lehetőségek és nehézségek: barangolás a zöldenergia-beruházások útvesztőjében

Policy Guidance for Investment in Clean Energy Infrastructure: Expanding Access to Clean Energy for Green Growth and Development

OECD Publishing, 2015, Párizs

A könyv a zöldenergiához kapcsolódó befektetések elősegítése érdekében íródott, az ehhez kapcsolódó nehézségek, akadályok feltérképezésére és a lehetséges megoldások ismertetésére vállalkozik. Legfontosabb célja, hogy általános eszköztárat állítson össze és mutasson be, amelyből minden döntéshozó kiválaszthatja az adott ország és technológia esetén leginkább megfelelő elemeket. Ezek alkalmazásával előmozdítható az energiaszektor „zöldítése”, vagyis a fosszilis tüzelőanyagok használatának, illetve ezen keresztül a szén-dioxid-kibocsátásnak a csökkentése.

 JOGI MELLÉKLET

A magyar nemzetközi magánjog megújulása – néhány észrevétel a nemzetközi magánjogi

törvény újrakodifikálásáról, különös tekintettel a törvény általános részére

RAFFAI KATALIN

április 4-én az Országgyűlés elfogadta az új nemzetközi magánjogi törvényt, amely 2018. január 1-jétől felváltja a jelenleg hatályos nemzetközi magánjogi törvényerejű rendeletet. A tanulmány a következő témákra fókuszál: a régi nemzetközi magánjogi törvényerejű rendelet felülvizsgálatának okai, új elméleti koncepciók megjelenése a 21. századi magyar nemzetközi magánjogban, az új nemzetközi magánjogi törvény megalkotásának közel kétéves folyamata, a törvény szerkezete és a fontosabb változások az általános kollíziós jogintézményekben a régi kódexhez képest.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: K3; K33.

A CMR fuvarlevél kitöltése, annak hiányosságaihoz fűződő jogkövetkezmények elemzése
a magyar bírósági joggyakorlat tükrében

JEZERNICZKI KATALIN

A cikk első része a nemzetközi árufuvarozási szerződés és a szállítmányozási szerződés elhatárolásának, a fuvarozási szerződés és a fuvarlevél viszonyának, valamint a fuvarlevél tartalmi elemeinek és a fuvarlevélhez kapcsolódó megdönthető vélelmeknek az elemzését, míg a második része a fuvarlevél egyes tartalmi elemeinek hiányosságaihoz fűződő jogkövetkezményeknek az elemzését tűzte ki célul. A tanulmány a vonatkozó magyar bírósági joggyakorlat kronologikus elemzésének mentén kívánja felhívni a figyelmet a jelen kor nemzetközi árufuvarozási szerződésben is megjelenő sajátosságaira és a bírói joggyakorlat olykor téves jogértelmezésére. A tanulmány a kor sajátosságaira tekintettel felvet néhány megfontolandó tézist például a CMR egyezmény módosítására, kiegészítésére nézve, valamint latolgatja az esetleges e-fuvarlevél bevezetésének kérdését.* Journal of Economic Literatura (JEL) kód: K – Law and Economic; K12 – Contract Law; K33 – International Law.

Kategória: 2017. évi számok összefoglalója, Külgazdaság

Külgazdaság 2017/5-6

Kategória: Egyéb

Külgazdaság 2017/3-4

Konjunktúraelemzések 2017 tavaszán

Karsai Gábor – GKI Gazdaságkutató Zrt.
Matheika Zoltán – Nagy Katalin – Palócz Éva – Kopint–Tárki Zrt.
Balatoni András – Magyar Nemzeti Bank
Várhegyi Éva – Pénzügykutató Zrt.
György László – Kutasi Gábor – Regős Gábor – Századvég Gazdaságkutató Zrt.

Mennyire jön be az elrugaszkodási kísérlet? – 2017 tavaszán ez a fő kérdés. Tavaly csökkent ugyanis a gazdasági növekedés sebessége, mivel az EU kohéziós és strukturális alapjaiból nyújtott támogatások folyósítása lelassult. A beruházások szinte összeomlottak. A gazdaságkutatók arra számítanak, hogy az EU-források lehívása az idén felgyorsul, és a kormány is több ösztönzéssel él: a minimálbéreket 15 százalékkal, a szakmunkások garantált bérminimumát 25 százalékkal emelte meg, ezen kívül az enyhülő fiskális szigor és a laza monetáris politika is elősegíti a növekedést. A GDP 3,2–4,2 százalékkal bővülhet, de a beruházások még aligha pótolják be a tavalyi veszteséget. Az uniós forrásokon kívül a háztartások fogyasztása lesz a növekedés fő éltetője. Az infláció gyorsul, de nem éri el a Magyar Nemzeti Bank 3 százalékos célját. A munkanélküliség annak ellenére 4,2–4,4 százalékra csökken, hogy a kormány szűkíti a közmunka programra szánt forrásokat. Az államadósság továbbra is csökkenő pályán marad.

Állami befolyás a francia gazdaságban:válságtól válságig

SOMAI MIKLÓS

Franciaországban több száz éves hagyománya van az állam gazdasági életbe történő beavatkozásának. E hagyományban jelentős szálat képvisel a közszolgálat speciálisan francia értelmezésére, lényegében a kollektív, nemzeti szintű haszonra (jelesül a társadalmi, gazdasági és területi kohézióra) való szüntelen törekvés. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a francia gazdaság működése, illetve az államnak abban játszott szerepe napjainkban alapvetően különbözne a többi fejlett európai országétól. Bár a kormányzati beavatkozás a 20. század államosítási kurzusai révén több hullámban is megerősödött, az 1980-as évek közepe óta Párizs nem tehet mást, mint hogy a nemzetközi gazdaságpolitikai trendeknek (neoliberalizmus, új közszolgálati menedzsment, globalizáció) megfelelően igyekszik betagozódni a deregulációban, a privatizációban és általában az állammal szemben a piac szerepének megerősítésében hívő partnerei közé. Ha ennek ellenére úgy tűnik, hogy a francia bankrendszer az átlagosnál ellenállóbbnak bizonyult a globális pénzügyi válsággal szemben, avagy a kormányzat törvényekkel is igyekszik a versenypiac egyes cégeit a portfóliójában tartani, e jelenségek mögött nem valamiféle új keletű dirigizmust vagy gazdasági patriotizmust, sokkal inkább a francia elit közös oktatási-kulturális gyökereivel, illetve a belpolitikával, a belpolitikai mozgástérrel kapcsolatos okokat találunk.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: L33, O16, H82, H12, H13, G34, G38.

 

Kuvait mint arab donor segélyezési motivációi

UDVARI BEÁTA – KISS GÁBOR DÁVID – KIS KATALIN –
PONTET JULIANNA – HALMOSI PÉTER

A feltörekvő donorok szerepe egyre jelentősebb a nemzetközi fejlesztési együttműködésben. Kína, Brazília és India mellett az arab donorok (Kuvait, Szaúd-Arábia, Egyesült Arab Emírségek) segélyezése is meghatározó. E donorok tevékenységéről, segélyezési intézményi  hátteréről, motivációjukról meglehetősen keveset tudunk az arab donorok átfogó multilaterális együttműködése és a Kuvaitban már az 1960-as években kiépült segélyezési intézményrendszer ellenére. E cikkben így az arab donorokra fókuszálunk, és közülük is Kuvait segélyezési tevékenysége mögött meghúzódó motivációkat elemezzük. Mivel a kereskedelmi kapcsolatok is meghatározóak a segélyek
elosztásában, így az összes kuvaiti bilaterális segély mellett az Aid for Trade (AfT) elosztása mögött meghúzódó okokat is megvizsgáljuk. Az irodalmi áttekintés és a 124 recipiens országon alapuló statisztikai vizsgálat eredményei szerint a kuvaiti segélyek és AfT-támogatások elosztását a közös nyelv mellett az egy főre jutó GDP befolyásolja szignifi kánsan, viszont a segélyek nagyságánál már a recipiens
ország jobb gazdasági helyzete a döntő tényező. Journal of Economic Literature (JEL) kód: F35.

Jogi melléklet

A nemzetközi szerződésekre alkalmazandó jog meghatározása, különös tekintettel a Róma I. rendelet alkalmazási körére és a jogválasztásra

SZABÓ SAROLTA

A Róma I. rendelet a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jog meghatározá- sáról az ún. Római Egyezmény szabályain alapul és annak rendelkezéseit váltja fel, így az a 2009. december 17-ét követően kötött szerződésekre irányadó. A tanulmány elsőként a Róma I. rendelet hatályának komplex szabályozását mutatja be az Euró- pai Unió Bíróságának legújabb ítéletei tükrében. Másodikként pedig a rendelet 3. cikkében lefektetett jogválasztás szabályait elemzi összevetve azokat a magyar Kó- dex és a készülő nemzetközi magánjogitörvény-tervezet rendelkezéseivel.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: K12 – Contract Law.

Kategória: 2017. évi számok összefoglalója, Külgazdaság

SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI MIGRÁCIÓ (HUSK/1101/1.2./0171) PROJEKT HÍREI

2015. szeptember 4-én az 53. Közgazdász Vándorgyűlésen Nagy Katalin és Székács Tamás tart előadást a projektről és annak eredményeiről.

A program megtekintéséhez kattintson ide

FELHÍVÁS 1%

A KOPINT Konjunktúra Kutatási Alapítvány az alábbi kéréssel fordul a honlap látogatóihoz illetve olvasóihoz: Éves személyi jövedelemadójuknak 1%-át fordítsák a közgazdasági kutatás, illetve a Külgazdaság folyóirat támogatására. Adóbevallásuknál kedvezményezettként jelöljék meg a:

KOPINT Konjunktúra Kutatási Alapítványt
Adószámunk: 19659963-2-42

A felajánlásokat az immár közhasznú szervezetként működő Alapítvány alapcéljainak ellátására kívánja fordítani, s a törvényben előírt kötelezettségénél fogva az adományokkal a nyilvánosság előtt el fog számolni.

Minden további kérdésére szívesen válaszolunk:

Nagy Katalin
ügyvezető igazgató
E-mail: katalin.nagy@found.datanet.hu,
katalin.nagy@kopint-tarki.hu
Tel.: 309-2644

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

A jogszabály adta lehetőségekkel élve sokan utalták át 2013. évi személyi jövedelemadójuk 1 százalékát a Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány javára.
A kapott 58 549 forintot tanulmányi ösztöndíjak kifizetésére fordítottuk.

A 2014. évi személyi jövedelemadó 1 százalékából összesen 71 663 forint gyűlt össze.

Az adó 1%-ának felhasználásáról szóló 2014. évi tájékoztató megtekintéséhez kattintson ide

Köszönetet mondunk mindazoknak, akik Alapítványunkat támogatásra érdemesítették!
Az Alapítvány kuratóriuma