Külgazdaság 2017/9-10

Az Európai Bankunió reformja – a makroprudenciális felhatalmazások rendszerének újragondolása
a kelet- és közép-európai országok szemszögéből
MÉRŐ KATALIN – PIROSKA DÓRA

A szerzők cikkükben amellett érvelnek, hogy fontos az Európai Bankuniót (BU – a továbbiakban általában: Bankunió) vonzóbbá tenni a kelet-közép-európai országok számára. Ugyanis csak így lesz képes a Bankunió egyszerre növelni az egységes piac hatékonyságát és biztosítani egész Európa számára a pénzügyi stabilitást. Első lépésben a szerzők megmutatják, hogy miért nem vonzó jelenleg a Bankunió a kelet- és közép-európai országok számára. Áttekintve az európai bankszabályozás történetét, rámutatnak arra, hogy a szabályozás logikáját a válság előtt a szubszidiaritás elve és az európai szintű egységes szabályozás elve közötti kényes egyensúly jellemezte. Azt állítják, hogy a Bankunió nem ezt az elvet követi. A Bankunió központi elemévé váló makroprudenciális bankszabályozás példáján mutatják be, hogy az Egységes Felügyeleti Mechanizmus létrehozását és ezen belül a makroprudenciális mandátumok allokációját egy új logika: az euró megmentése és a szuverén és banki kockázatok között kialakult ördögi kör megtörésének igénye vezette. Ez a logika idegen a külföldi banktulajdon dominálta eurózónán kívül maradó kelet-európai országok számára. Vagyis, bár elismerik és hangsúlyozzák, hogy a válság óta a kelet- és közép-európai országok bankpolitikáját egy erőteljes banknacionalista vonulat jellemzi, itt amellett érvelnek, hogy a Bankunión való kívül maradásukat a Bankunió által megvalósított új szabályozási logika is indokolja. Kritikájukban ugyanis a korábbi bankszabályozási elv – a szubszidiaritás – hiányára mutatnak rá: kifogásolják a makroprudenciális kompetenciák és a makroprudenciális döntésekért viselt felelősség összhangjának hiányát. Ezért a szerzők olyan reformjavaslatokat fogalmaznak meg, amelyek képesek megszüntetni ezt az aszimmetriát. Teszik ezt azért, mert véleményük szerint a Bankunió ilyen irányú reformja hatékonyabbá és így előnyösebbé tenné azt minden uniós tagállam számára. Journal of Economic Literature (JEL) kód: G28.

 

Globális értékláncok strukturális kérdései – versenyképességi megfontolások
GELEI ANDREA

A cikk a multinacionális vállalatok globális értékláncának (azaz belső hálózatának) felépítésében megfigyelhető változásokat és azok mozgatórugóit vizsgálja versenyképességi szempontból. Rávilágít arra, hogy e struktúra az outsourcing és az offshoring néven ismer két vezetői döntés eredményeként alakul ki. Ezek elsődleges tartalma a munkamegosztás, de míg az outsourcing a külső és a belső hálózat tagjai között osztja fel a folyamatokat, addig az offshoring döntése a szervezeti keretek között tartott tevékenységek belső munkamegosztását határozza meg oly módon, hogy egyben specifikálja a létrehozott szervezeti egységek elsődleges lokalizációját, földrajzi elhelyezkedését is. Az elmúlt időszakban kialakult nemzetközi struktúrák kialakítását kizárólag a komparatív elmélettel nem lehet magyarázni, az új szervezeti megoldásokban meghatározó szerepe van a vállalatcsoportokon belüli áramlások tudatos, ún. hatékonyságkereső átalakításának. A szerző két Magyarországon is aktív vállalat reálfolyamatainak hálózati szintű átalakítását mutatja be, majd segítségükkel azonosít olyan tényezőket, amelyekkel az említett hatékonyságnövekedés a vállalatcsoport szintjén megvalósítható, a létrejött struktúrák magyarázhatók. Ilyen tényezők 1. a vállalatok folyamatértelmezési és dekomponálási képessége; 2. a folyamat számára elsődleges erőforrás-függőségi típus tudatos kezelése és 3. az erőforrások ragadóssága, ebből következően beágyazottsága. Ezeknek az új szervezeti megoldásoknak a megértése nemcsak új elméleti tudáshoz vezethet el, hanem közvetlen gyakorlati relevanciája is van mind mikro-, mind makroszinten. A tárgyalt esetek egyértelműen a vizsgált folyamatok erőteljes szervezeti centralizációját mutatják, ami a lokális tartalmak rovására megy végbe, a regionális szint erősödését hozza, miközben megmarad egyes folyamatelemek komparatív előnyökön nyugvó globális szintű centralizálása is. Journal of Economic Literature (JEL) kód: D 02, D21, F23, L23.

 

 Kísért a múlt: Egyiptom a régi fejlesztésorientált megközelítés csapdájában
RICZ JUDIT

A cikk az egyiptomi fejlesztésorientált kísérleteket vizsgálja a múlt század közepétől napjainkig, miközben a hangsúlyt az ezredforduló óta eltelt időszakra helyezi. Érvelésünk szerint Egyiptom nem tekinthető klasszikus értelemben vett fejlesztő államnak, mégis az azt vizsgáló elméleti keret jól alkalmazható mind a napjainkban kirajzolódó gazdaságpolitikai irány („Sisinomics”), mind a (tartósan fennálló) gazdasági és társadalmi problémák és kihívások elemzésére. Az írás legfőbb következtetése szerint Egyiptomra nem jellemző sem a problémaorientált pragmatikus hozzáállás, sem a kísérlet-tévedés elve szerinti cselekedve tanulás – az a két ismérv, amely a klasszikus (kelet-ázsiai) fejlesztő államok tapasztalataiból levonható legfőbb általánosítható tanulság volt. Napjaink etatista-nacionalista gazdaságpolitikája csak a retorikák szintjén új, valójában a nasszeri modell számos eleme él tovább bennük vagy tért vissza. Egyiptom bennragadt a régi fejlesztésorientált megközelítés csapdájában, azaz az útfüggőség dominál. Journal of Economic Literature (JEL) kód: I38, O10, O54.

  • JOGI MELLÉKLET

  • Közteherviselés és adóeljárás elvi megközelítésben Szlovákia és Magyarország példáján keresztül
  • NYERGES ÉVA
  • A szuverén állam egyik alapvető funkciója a közbevételek gyűjtése. A társadalom közös szükségleteinek megteremtése sokrétű feladat, hiszen mind a szükséges források előteremtése, mind az újraelosztás szabályainak előírása során számos érdeket szükséges összehangolni. Az adókötelezettség elvének deklarálása az adózás elvi, eszmei alapja, ami végső soron az adóeljárásban valósul meg. Az adóterhek megfizetése a közteherviselés elvén nyugszik, amely alkotmányos szintű kötelezettséggé emeli az állampolgárok egymás iránt vállalt szolidaritásának kifejeződését. Az adóeljárás ennek processzuális kereteit teremti meg, a szervezeti és eljárási szabályok biztosítják az adórendszer működését. Jelen írás tehát az adózási folyamat két végpontját – más aspektusból annak célját és eszközét – elemzi, mégpedig hazánk és a szomszédos Szlovákia jogszabályainak vizsgálatán keresztül. Ennek során a közteherviselés elvének megjelenése és az adóeljárási jogok összehasonlítására kerül sor, értékelve a két vizsgált állam szabályainak hasonlóságait és különbségeit. Journal of Economic Literature (JEL) kód: K34 – Tax law.
  • Új könyvek

  • Az Európai Unió a világban Uniós külkapcsolatok a 21. században
  • Simon Zoltán (szerk.)
  • L’Harmattan, Budapest, 2017, 364 o.
  • Simon Zoltán és szerzőtársai (Bajtay Péter, Guba Péter, Kozenkow Judit, Nagy Zsolt, Szabó Gábor, Szép Viktor, Szörényi András) hiánypótló kötettel jelentkeztek, amely magyar nyelven nyújt átfogó képet napjaink Európai Uniójának külkapcsolatairól.
  • A lisszaboni szerződés érvénybe lépése óta eltelt szűk évtized alatt mind az európai integráció, mind környezete jelentős változásokon esett át: Az Európai Uniót érő különböző válságok és az arra adott ellentmondásos válaszok megkérdőjelezték a további mélyítés szükségességét, sőt, az Egyesült Királyság lakói népszavazáson az integráció elhagyása mellett döntöttek. Az időszak alatt az EU-n kívül lezajló változások nem kevésbé bizonyultak jelentősnek: Oroszország újra proaktív (sokak szemében agresszív) külpolitikát folytató nagyhatalomként viselkedik, a 2011-es arab tavasz következtében a közel-keleti térség tovább destabilizálódott és miközben az Amerikai Egyesült Államok által dominált világrend fennmaradt, folytatódott Kína globális pozíciószerzése.

 

Kategória: 2017. évi számok összefoglalója, Külgazdaság

Külgazdaság 2017/7-8

Regionális hegemón-e Németország?

BENCZES ISTVÁN

Németország mostanra az EU erőközpontja lett, amely meghatározó módon formálhatja az unió jövőjét. Németország vezető szerepe ugyanakkor magyarázatot igényel, hiszen korábban, így különösen a német újraegyesítéskor vagy később az EU keleti bővítésekor sem tört látványosan vezető szerepre Európa legnagyobb gazdasága. A cikk arra vállalkozik, hogy a hegemón stabilitás elmélete alapján megvizsgálja Németország státuszát az EU-ban, különösen az Európát 2008-ban elérő válság rendezésében játszott szerepét. A szerző amellett érvel, hogy habár Németország valóban az EU legnagyobb és legerősebb gazdasága, ám csak fenntartásokkal tekinthető hegemónnak, mivel a hegemónnak tulajdonított feladatok egy részét nem hajlandó felvállalni. Sem végső hitelező, sem végső piac nem kíván lenni. Ezzel elutasítja, hogy jóságos hegemónként a stabilitást – mint közjószágot – a saját költségére teremtse meg az EU-ban. Ahol Németország egyértelműen szerepet vállal, az a makrogazdasági koordináció erősítése szigorú költségvetési szabályrendszer által. Ez azonban kevés lehet ahhoz, hogy a magországok és a periféria között tartóssá válni látszó feszültség oldódjon.  Journal of Economic Literature (JEL) kód: O52, P16.

Ipar 4.0 technológiák és környezeti fenntarthatóság – magyar feldolgozóipari tapasztalatok

SZALAVETZ ANDREA

A cikk az ipar 4.0 technológiák környezeti hatásait vizsgálja 16 magyarországi feldolgozóipari leányvállalatnál készített mélyinterjú alapján. Megállapítja, hogy a kiberfizikai termelési rendszerek, a termelésirányítási és folyamatfelügyeleti rendszerek, a folyamatoptimalizálási algoritmusok, továbbá a digitális termékfejlesztési, illetve termékéletciklus-kezelési megoldások nem csupán a leányvállalatok termelési képességeit és erőforrás-hatékonyságát javítják, hanem környezeti teljesítményét is. Azt találja továbbá, hogy szoros összefüggés van a helyi leányvállalatok feljebb lépésének különböző dimenziói: a termékalapú, a termelésieljárás-alapú, valamint a funkcionális feljebb lépés, illetve a környezeti teljesítmény szempontjából elemzett feljebb lépés és a digitális feljebb lépés között. Journal of Economic Literature (JEL) kód: O33, O14, Q55, F23.

 A trafikpiac folytatódó átalakítása 2014 és 2017 között

(Esettanulmány – kiterjesztett kutatás)

LAKI MIHÁLY

A hazai piacon 2014 és 2017 között stabilizálódott a nemzeti dohányboltok száma. A trafikügyet kísérő közérdeklődés és izgatottság jelentősen csökkent. A piac ilyen állapotában az állam radikálisan átalakította a hazai dohánytermék-nagykereskedelmet. A „hivatalos” indok a nagykereskedők erőfölénye volt, ám ez nem magyarázta, hogy miért hozták létre ezen a piacon a magyar gazdaságban egyedülálló, a kis- és a nagykereskedők/termelők közé ékelt Országos Dohányboltellátó Kft.-t. Cikkünkben bemutatjuk egyik tulajdonosának kivételezett helyzetét, ám a dohánytermékpiac szabályozásának ismétlődő kudarcai is hozzájárultak a vállalat megalapításához, a termékpálya-szabályozás radikális átalakításához. Journal of Economic Literature (JEL) kód: D43, D52, H13

 Nemzetközi fejlesztési segélyezés az innováció területén

UDVARI BEÁTA – VAS ZSÓFIA

Napjainkban a fejlődő országok nagy része alacsony hozzáadott értékű termékek exportjától függ, amelynek eredményeként fenntartható gazdasági fejlődésük korlátozott. E helyzetben az innovációs kapacitás fejlesztésével jelentős javulást lehetne elérni, azonban a pénzügyi források korlátozottsága miatt ezen országok nagymértékben szorulnak külső forrásokra, beleértve a segélyeket is. A Millenniumi fejlesztési célok és a Fenntartható fejlesztési célok egyaránt kiterjednek a technológiai együttműködés ösztönzésére, és az Európai Unió is hangsúlyozza a fejlesztési célú politikák koherenciáját. Nemzetközi viszonylatban egyre nagyobb a nyomás, hogy a donorországok innovációs segélyeket is nyújtsanak a fejlődő országoknak. Ebből adódóan jelen írás célja annak feltárása, hogy az innovációs segély hogyan jelenik meg a nemzetközi fejlesztési együttműködésben és a fogadó országok szemszögéből milyen trendek figyelhetők meg. A 2005–2014 közötti időszakot és 115 fejlődő országot felölelő elemzés során bebizonyosodott, hogy az innovációs segélyek a bilaterális támogatások kis hányadát adják, jelentős mértékű az ingadozásuk, valamint az alacsony és a közepes jövedelmű országok között nincs szignifikáns különbség az innovációs segélyek nagyságában és arányában. Journal of Economic Literature (JEL) kód: F35.

JOGI MELLÉKLET

  • A perfinanszírozás kérdése a nemzetközi választottbírósági eljárásokban svájci szemszögből

  • KATALIN MEIER

A perfinanszírozás („third party funding”) röviden összefoglalva azt a helyzetet jelenti, amikor az egyik fél – általában a felperes – egy másik személyhez fordul abból a célból, hogy viselje a per költségeit. Ennek fejében a perfinanszírozó a per megnyerése esetén részesedik a megítélt összegből. A jelen cikk első lépésben a perfinanszírozás fogalmát és elterjedtségét mutatja be. Ezek után kitér arra, miért van egyáltalán szükség perfinanszírozásra és mi ennek a mechanizmusnak az előnye más, hagyományosabb finanszírozási lehetőségekkel szemben. Harmadik lépésben a szerző konkrét példaként felvázol egy esetet saját gyakorlatából, amelyben felvetődött a perfinanszírozás kérdése. A szerző ezután taglalja a perfinanszírozás definícióját, valamint kitér a legfontosabb jogi kérdésekre a témával kapcsolatban, majd bemutatja a perfinanszírozás szabályozását svájci és nemzetközi szinten, ismerteti a legfontosabb eddig meghozott (svájci) bírósági döntéseket és határozatokat, és kitér egy releváns nemzetközi irányelvre. Végül egy rövid kitekintés után a perfinanszírozási szerződések tárgyalásával és megfogalmazásával kapcsolatos kérdésekkel, valamint a következtetéseinek összefoglalásával zárja az írást.

ÚJ KÖNYVEK

Zoltán Víg – Slobodan Doklestić: Requirements of Lawful Taking of Foreign Property in International Law

Iurisperitus, Szeged, 2016, 136 o.

Víg Zoltán és Slobodan Doklestić a beruházásvédelem kiemelten fontos kérdését dolgozta fel új monográfiájában. A külföldi befektetések jogi szabályozásában a beruházónak biztosított garanciák leglényegesebb eleme a vagyont érintő korlátozásokkal – államosítással, kisajátítással és egyéb, a tulajdon gyakorlását akadályozó intézkedésekkel – szembeni védelem. Ennek jelentősége könnyen érthető, hiszen a vagyon korlátozása a beruházás legelemibb sajátosságát érinti, megakadályozva közvetlenül a befektetőt abban, hogy beruházását működtetni tudja, ahhoz hozzáférjen, vagy annak hasznaival rendelkezhessen. A vagyon feletti rendelkezés, konkrétabban a befektetés tulajdonjogának elvonása vagy korlátozása tehát a külföldi beruházások – nem gazdasági jellegű – kockázata, amire nem csak a kétoldalú befektetési egyezmények próbálnak meg reflektálni, hanem ezzel összefüggésben multilaterális egyezmények egyaránt foglalnak magukban releváns rendelkezéseket. A téma jelentősége kapcsán hazai vonatkozásokat keresve visszautalhatunk a beruházásvédelmi törvényünkre, amely közvetlenül a politikai rendszerváltást megelőző időszakban született, és előzőek tükrében talán nem véletlen, hogy azt a tulajdonvédelemmel összefüggő garanciák vezetik be, előírva egyben a kisajátítás esetére az azonnali, teljes kártalanítást. Mindezek alapján a tulajdon garanciája a beruházásvédelem sine qua nonja, jogi szabályozásának elengedhetetlen komponense.

Kategória: 2017. évi számok összefoglalója, Egyéb, Külgazdaság

Külgazdaság 2017/5-6

WILLIAM J. BAUMOL (1922–2017)

A költségkór (cost disease) és a támadható piac (contestable markets) fogalmak megalkotójának emlékére

A 20. század egyik legnagyobb közgazdász egyénisége, William J. Baumol távozott.

Rendkívül termékeny tudós-szerző volt, több mint ötszáz cikket jegyzett a közgazdaság-tudomány egészen széles spektrumában. Még a kilencvenes éveiben is dolgozott, a Princeton Egyetem professzoraként rendkívül gazdag akadémiai életpályát futott be, neve többször is bekerült a Nobel-díjra felterjesztett tudósok végső – rövid – listájára. E legnagyobb elismerést azonban már nem kaphatja meg. Életrajza sem hétköznapi. New York Dél-Bronx kerületében született, állami egyetemen szerezte főiskolai diplomáját. Még a középiskolában olvasta Marx A tőkéjét, talán a kifejezetten baloldali beállítottságú szülők sugallatára. A vaskos kötet felkeltette érdeklődését a közgazdaságtan iránt, és egy életre oda is kötötte. A hírneves London School of Economicsban megvédett PhD-disszertációja védésének körülményei is szenzációszámba mentek (ti. Baumol saját elbeszélése szerint a védés egy közel ötórás beszélgetésben, a gyakran látogatott Reform Klubban, whiskey és szóda mellett zajlott, ahol Marcus Fleming volt az LSC által meghívott külső vizsgáztató).

A tudomány a politika szolgálóleánya?

(Adalékok)

VOSZKA ÉVA

Az alkalmazott közgazdaságtan teóriáinak változásait a kuhni paradigmaelméletben elhelyezve több sajátosságot láthatunk. Egyfelől a váltás a természettudományokra építő modellhez viszonyítva kevésbé éles, a régi és az új hosszabb ideig is egymás mellett élhet, sőt a visszafordulás sem kizárt. Másfelől a változások fontos mozgatórugói nem annyira a tudományon belüli, mint inkább azon kívüli tényezők, döntően társadalmi-gazdasági válságok – és ez teremt közvetlen kapcsolatot az elmélet és a politika között. A cikk a szakirodalom nagy részével egybehangzóan amellett érvel, hogy a kapcsolat nem egyirányú, nem szimpla megrendelő-szállító viszony, hanem kölcsönhatás. De a teória nem számíthat arra, hogy torzításmentesen alkalmazzák: a politika a maga működési szabályai szerint átformálja, felülírja az elméleti rendszereket. A politikai kereslet és a tudományos kínálat összehangolásának mechanizmusai ráadásul erős ösztönzést adnak arra, hogy az elmélet irányt mutató szerepe a legitimáló szerep felé forduljon, megteremtve a „korrumpált tudomány” közegét.Journal of Economic Literature (JEL) kód: B 20, R 61, H82.

 

A technológiai közösségi finanszírozás trendjei

KUTI MÓNIKA – HORNYÁK MIKLÓS

A pénzügyi piacokon a közösségi finanszírozás (crowdfunding) a digitális transzformáció egyik dinamikusan fejlődő területe. Innovatív ötletek és korai fázisú vállalkozások számára nyújt alternatív forrásgyűjtési lehetőséget – tömegek megszólításával – internetes platformokon keresztül többféle üzleti modell szerint. Empirikus kutatásunkhoz azért választottuk a Kickstartert, mert az egyik legismertebb nemzetközi jutalomalapú crowdfunding platform, ahol az ötletgazdák a virtuális térben szűkebb és tágabb közösségektől gyűjthetnek pénzt saját projektjeik megvalósításához. A támogatóktól kapott összegnek el kell érnie egy minimumot ahhoz, hogy a platform az ötletgazda számára átutalja a pénzt. A sikeres kampány után a projektgazda kötelessége, hogy az összegyűjtött forrásból létrehozott termékeket a támogatók számára postai vagy egyéb úton eljuttassa. A hazai és nemzetközi crowdfunding-szakirodalom fontosabb elméleti kereteinek felvázolása után a cikk a Kickstarter platform technológiai projektjeinek trendjeit tekinti át. A sikeres technológiai kampányok átlagos mérete a legnagyobb az összes kategóriához képest, a projektgazdák földrajzi eloszlását tekintve domináns az amerikai és angol kampánykezdeményezők jelenléte. A sikeres kampányok átlagos túlfinanszírozottságának mértéke az USA-ból indított kampányok esetén a legmagasabb. A kampányok lejáratában április–májusban és július–augusztusban láthatók erőteljesebb csúcsok. Számos külföldi kutatás is alátámasztja, hogy a sikeres kampányok esetén magasabb a frissítések száma. A technológiakategórián belül a projektgazdák 80 százaléka csupán egyetlen kampányt indított a platformon. Journal of Economic Literature (JEL) kód: F36, G19, 016.

 

A külkereskedelem akadályainak számszerűsítése egy magyarországi élelmiszer-gazdasági
külkereskedelmet vizsgáló gravitációs modellben

SZÉKELYHIDI KATALIN

Az utóbbi évtizedekben a nemzetközi kereskedelmi kapcsolatok elmélyítése és az egymás közötti korlátok csökkentése egyre hangsúlyosabbak. Egyre több kereskedelmi megállapodás, egyezmény születik országok között, a meglévő integrációk pedig egyre csak bővülnek. Ez a folyamat napjainkban sem áll meg, hiszen világszerte folynak a tárgyalások lehetséges kereskedelmi egyezmények megkötéséről. Éppen ezért érdekes kérdés annak vizsgálata, hogy milyen tényezők játszanak szerepet egy-egy ország külkereskedelmi tevékenységében, illetve hogy a létrejövő integrációk és az ennek során leépítésre kerülő vámok és nem vámjellegű akadályok mekkora hatással vannak az országok külkereskedelmére. A tanulmányban Magyarország élelmiszer-gazdaságának külkereskedelmét modellezem gravitációs modell segítségével, amelynek legjelentősebb újítása, hogy egy olyan változót is alkalmazok benne, amelyet az eddigi kutatások során még nem alkalmaztak. A mutató a nemzetközi kereskedelem legfőbb korlátait, a vámokat és nem vámjellegű akadályokat számszerűsíti egyetlen indexben. A modell eredményei alapján a mutató a jövőben hosszú idősoron használható lehet a külkereskedelmi termékforgalom magyarázatában. Journal of Economic Literature (JEL) kód: C51, F15.

 ÚJ KÖNYVEK

Lehetőségek és nehézségek: barangolás a zöldenergia-beruházások útvesztőjében

Policy Guidance for Investment in Clean Energy Infrastructure: Expanding Access to Clean Energy for Green Growth and Development

OECD Publishing, 2015, Párizs

A könyv a zöldenergiához kapcsolódó befektetések elősegítése érdekében íródott, az ehhez kapcsolódó nehézségek, akadályok feltérképezésére és a lehetséges megoldások ismertetésére vállalkozik. Legfontosabb célja, hogy általános eszköztárat állítson össze és mutasson be, amelyből minden döntéshozó kiválaszthatja az adott ország és technológia esetén leginkább megfelelő elemeket. Ezek alkalmazásával előmozdítható az energiaszektor „zöldítése”, vagyis a fosszilis tüzelőanyagok használatának, illetve ezen keresztül a szén-dioxid-kibocsátásnak a csökkentése.

 JOGI MELLÉKLET

A magyar nemzetközi magánjog megújulása – néhány észrevétel a nemzetközi magánjogi

törvény újrakodifikálásáról, különös tekintettel a törvény általános részére

RAFFAI KATALIN

április 4-én az Országgyűlés elfogadta az új nemzetközi magánjogi törvényt, amely 2018. január 1-jétől felváltja a jelenleg hatályos nemzetközi magánjogi törvényerejű rendeletet. A tanulmány a következő témákra fókuszál: a régi nemzetközi magánjogi törvényerejű rendelet felülvizsgálatának okai, új elméleti koncepciók megjelenése a 21. századi magyar nemzetközi magánjogban, az új nemzetközi magánjogi törvény megalkotásának közel kétéves folyamata, a törvény szerkezete és a fontosabb változások az általános kollíziós jogintézményekben a régi kódexhez képest.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: K3; K33.

A CMR fuvarlevél kitöltése, annak hiányosságaihoz fűződő jogkövetkezmények elemzése
a magyar bírósági joggyakorlat tükrében

JEZERNICZKI KATALIN

A cikk első része a nemzetközi árufuvarozási szerződés és a szállítmányozási szerződés elhatárolásának, a fuvarozási szerződés és a fuvarlevél viszonyának, valamint a fuvarlevél tartalmi elemeinek és a fuvarlevélhez kapcsolódó megdönthető vélelmeknek az elemzését, míg a második része a fuvarlevél egyes tartalmi elemeinek hiányosságaihoz fűződő jogkövetkezményeknek az elemzését tűzte ki célul. A tanulmány a vonatkozó magyar bírósági joggyakorlat kronologikus elemzésének mentén kívánja felhívni a figyelmet a jelen kor nemzetközi árufuvarozási szerződésben is megjelenő sajátosságaira és a bírói joggyakorlat olykor téves jogértelmezésére. A tanulmány a kor sajátosságaira tekintettel felvet néhány megfontolandó tézist például a CMR egyezmény módosítására, kiegészítésére nézve, valamint latolgatja az esetleges e-fuvarlevél bevezetésének kérdését.* Journal of Economic Literatura (JEL) kód: K – Law and Economic; K12 – Contract Law; K33 – International Law.

Kategória: 2017. évi számok összefoglalója, Külgazdaság

Külgazdaság 2017/5-6

Kategória: Egyéb

Külgazdaság 2017/3-4

Konjunktúraelemzések 2017 tavaszán

Karsai Gábor – GKI Gazdaságkutató Zrt.
Matheika Zoltán – Nagy Katalin – Palócz Éva – Kopint–Tárki Zrt.
Balatoni András – Magyar Nemzeti Bank
Várhegyi Éva – Pénzügykutató Zrt.
György László – Kutasi Gábor – Regős Gábor – Századvég Gazdaságkutató Zrt.

Mennyire jön be az elrugaszkodási kísérlet? – 2017 tavaszán ez a fő kérdés. Tavaly csökkent ugyanis a gazdasági növekedés sebessége, mivel az EU kohéziós és strukturális alapjaiból nyújtott támogatások folyósítása lelassult. A beruházások szinte összeomlottak. A gazdaságkutatók arra számítanak, hogy az EU-források lehívása az idén felgyorsul, és a kormány is több ösztönzéssel él: a minimálbéreket 15 százalékkal, a szakmunkások garantált bérminimumát 25 százalékkal emelte meg, ezen kívül az enyhülő fiskális szigor és a laza monetáris politika is elősegíti a növekedést. A GDP 3,2–4,2 százalékkal bővülhet, de a beruházások még aligha pótolják be a tavalyi veszteséget. Az uniós forrásokon kívül a háztartások fogyasztása lesz a növekedés fő éltetője. Az infláció gyorsul, de nem éri el a Magyar Nemzeti Bank 3 százalékos célját. A munkanélküliség annak ellenére 4,2–4,4 százalékra csökken, hogy a kormány szűkíti a közmunka programra szánt forrásokat. Az államadósság továbbra is csökkenő pályán marad.

Állami befolyás a francia gazdaságban:válságtól válságig

SOMAI MIKLÓS

Franciaországban több száz éves hagyománya van az állam gazdasági életbe történő beavatkozásának. E hagyományban jelentős szálat képvisel a közszolgálat speciálisan francia értelmezésére, lényegében a kollektív, nemzeti szintű haszonra (jelesül a társadalmi, gazdasági és területi kohézióra) való szüntelen törekvés. Mindez azonban nem jelenti azt, hogy a francia gazdaság működése, illetve az államnak abban játszott szerepe napjainkban alapvetően különbözne a többi fejlett európai országétól. Bár a kormányzati beavatkozás a 20. század államosítási kurzusai révén több hullámban is megerősödött, az 1980-as évek közepe óta Párizs nem tehet mást, mint hogy a nemzetközi gazdaságpolitikai trendeknek (neoliberalizmus, új közszolgálati menedzsment, globalizáció) megfelelően igyekszik betagozódni a deregulációban, a privatizációban és általában az állammal szemben a piac szerepének megerősítésében hívő partnerei közé. Ha ennek ellenére úgy tűnik, hogy a francia bankrendszer az átlagosnál ellenállóbbnak bizonyult a globális pénzügyi válsággal szemben, avagy a kormányzat törvényekkel is igyekszik a versenypiac egyes cégeit a portfóliójában tartani, e jelenségek mögött nem valamiféle új keletű dirigizmust vagy gazdasági patriotizmust, sokkal inkább a francia elit közös oktatási-kulturális gyökereivel, illetve a belpolitikával, a belpolitikai mozgástérrel kapcsolatos okokat találunk.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: L33, O16, H82, H12, H13, G34, G38.

 

Kuvait mint arab donor segélyezési motivációi

UDVARI BEÁTA – KISS GÁBOR DÁVID – KIS KATALIN –
PONTET JULIANNA – HALMOSI PÉTER

A feltörekvő donorok szerepe egyre jelentősebb a nemzetközi fejlesztési együttműködésben. Kína, Brazília és India mellett az arab donorok (Kuvait, Szaúd-Arábia, Egyesült Arab Emírségek) segélyezése is meghatározó. E donorok tevékenységéről, segélyezési intézményi  hátteréről, motivációjukról meglehetősen keveset tudunk az arab donorok átfogó multilaterális együttműködése és a Kuvaitban már az 1960-as években kiépült segélyezési intézményrendszer ellenére. E cikkben így az arab donorokra fókuszálunk, és közülük is Kuvait segélyezési tevékenysége mögött meghúzódó motivációkat elemezzük. Mivel a kereskedelmi kapcsolatok is meghatározóak a segélyek
elosztásában, így az összes kuvaiti bilaterális segély mellett az Aid for Trade (AfT) elosztása mögött meghúzódó okokat is megvizsgáljuk. Az irodalmi áttekintés és a 124 recipiens országon alapuló statisztikai vizsgálat eredményei szerint a kuvaiti segélyek és AfT-támogatások elosztását a közös nyelv mellett az egy főre jutó GDP befolyásolja szignifi kánsan, viszont a segélyek nagyságánál már a recipiens
ország jobb gazdasági helyzete a döntő tényező. Journal of Economic Literature (JEL) kód: F35.

Jogi melléklet

A nemzetközi szerződésekre alkalmazandó jog meghatározása, különös tekintettel a Róma I. rendelet alkalmazási körére és a jogválasztásra

SZABÓ SAROLTA

A Róma I. rendelet a szerződéses kötelezettségekre alkalmazandó jog meghatározá- sáról az ún. Római Egyezmény szabályain alapul és annak rendelkezéseit váltja fel, így az a 2009. december 17-ét követően kötött szerződésekre irányadó. A tanulmány elsőként a Róma I. rendelet hatályának komplex szabályozását mutatja be az Euró- pai Unió Bíróságának legújabb ítéletei tükrében. Másodikként pedig a rendelet 3. cikkében lefektetett jogválasztás szabályait elemzi összevetve azokat a magyar Kó- dex és a készülő nemzetközi magánjogitörvény-tervezet rendelkezéseivel.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: K12 – Contract Law.

Kategória: 2017. évi számok összefoglalója, Külgazdaság

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

 A jogszabály adta lehetőségekkel élve sokan utalták át 2015. évi személyi jövedelemadójuk 1 százalékát a Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány javára.  A kapott 54 384 forintot tanulmányi ösztöndíjak kifizetésére fordítottuk.

 A 2015. évi személyi jövedelemadó 1 százalékából összesen 54 384 forint gyűlt össze.

Az adó 1%-ának felhasználásáról szóló 2015. évi tájékoztató megtekintéséhez kattintson ide  Köszönetet mondunk mindazoknak, akik Alapítványunkat támogatásra érdemesítették!

Az Alapítvány kuratóriuma

Kategória: Egyéb

Külgazdaság 2017/1-2

Körkérdés

a magyar gazdaság helyzetét jellemző kettősségről és
a világpolitikai változások lehetséges hatásáról

A magyar gazdaság teljesítményéről, kilátásairól ellentmondásos, sőt erősen polarizált helyzetkép rajzolódik ki az elemzésekben. Az egyik oldalon a javulást jellemző makrogazdasági mutatókat hangsúlyozzák, ilyen az államadósság folyamatos mérséklődése, a több éve három százalék alatt tartott államháztartási hiány, a hitelminősítőktől kiérdemelt jobb besorolás, a fizetési és a tőkemérleg évről évre növekvő többlete, a GDP – igaz, hullámzó mértékű – növekedése, az alacsony infláció, a bankrendszer sérülékenységének csökkenése, a mérséklődő munkanélküliségi ráta, valamint a belső fogyasztás és a reálbérek emelkedése.

Más elemzések azonban a súlyos feszültségekre irányítják a figyelmet. Ezek közé tartozik a magánberuházások stagnálása, a külföldi működőtőke-befektetések visszaesése, a függés az uniós beruházási forrásoktól. Az állam megváltozott szerepével függnek össze a versenytorzító beavatkozások, az uniós fejlesztési források elosztásának problémái, az üzleti környezet kedvezőtlen vonásai, a szabályozás kiszámíthatatlan változásai. Folytatódik a lecsúszás a versenyképességi rangsorokban, romlanak a termelékenységi mutatók, nő a lemaradás a kutatás-fejlesztés, az innováció területén, és egyre erősebben megmutatkoznak a munkaerőpiac kínálati és képzettségi feszültségei.

A bizonytalanság növekedéséhez hozzájárulnak új kockázati tényezők is: 2016-ban az Egyesült Királyság szavazói az Európai Unióból történő kilépésről döntöttek, az Egyesült Államokban pedig a protekcionizmussal kampányoló Donald Trumpot választották elnöknek.

Kérdéseink ezek alapján a következők:

A magyar gazdaság teljesítményének várható alakulása szempontjából mit tekint meghatározónak: a makrogazdasági mutatók alakulását vagy a régi és az új kockázati tényezők hatását? A világgazdaság esetleges változásai hogy befolyásolhatják a magyar gazdaság helyzetét jellemző kettősség alakulását?

Válaszolnak: Antalóczy Katalin, Benczes István, Bod Péter Ákos, Csillag István, Farkas Zoltán, Kállay László, Karsai Gábor, Losoncz Miklós, Mellár Tamás, Mihályi Péter, Muraközy László, Petschnig Mária Zita, Sass Magdolna, Vakhal Péter, Várhegyi Éva

Két történet: a gyógyszertárak piaca 2010 után – Esettanulmány

LAKI MIHÁLY

A cikkben a szerző a gazdasági szabályozás két eseményét vizsgálta a gyógyszertárak piacán. Egy befolyásos szakmai szervezet javaslatainak beemelése a kormány programjába és a gyógyszerek iránti belföldi kereslet visszafogásának szándéka egyaránt meghatározták a Fidesz–KDNP-kormánynak a 2010-es választások után néhány hónappal hozott, a patikapiac szereplőinek viselkedését és erőviszonyait jelentősen befolyásoló és módosító döntéseit. Az új kormány a nagykereskedelmi és termelővállalatok növekvő piaci részesedését a gyógyszerészek (akik a helyi társadalom fontos véleményformálói) tulajdoni hányadának kötelező emelésével kívánta csökkenteni. A tulajdoni hányad növelését több, a költségvetés számára többletkiadással járó vagy bevételeit csökkentő kedvezmény szolgálta. Az ország nemzetközi megítélése szempontjából kedvezőtlen költségvetési hiánynövekedést a kiadások visszafogásával megakadályozni igyekvő kormány jelentősen csökkentette a gyógyszerkassza kiadásait is. Ez a döntés rontotta a gyógyszertárak piaci helyzetét, várakozásait, tulajdonszerzési terveit és esélyeit. A többségi gyógyszerésztulajdon megteremtésének programja azonban nem bukott el, csak késett. Amikor az egészségügy intézményeinek nyomására fokozatosan felpuhult a gyógyszerkassza költségvetési korlátja, a javuló piaci helyzetbe került és újabb tulajdonszerzési kedvezményekben részesülő gyógyszerészek vállalják a többségi tulajdon kockázatait.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: D47, D72, H51.

ÚJ KÖNYVEK

Kovács Olivér: Stabilitás és dinamizmus – Az innovatív fiskális politika alapjai

Alinea Kiadó, Budapest, 2015

Kovács Olivér első könyve fél évtizednyi kutatás és ennek nyomán a kutatóvá válás lenyomata. A negyvenoldalas hivatkozásjegyzék egyrészt széles körű olvasottságot, másrészt mély és alapos ismereteket, azaz mind vertikális, mind horizontális értelemben tudományos igényességet jelez előre. A szöveg nem könnyű, mégis olvasmányos, és nem csak a fiskális politika szakértői számára emészthető.

JOGI MELLÉKLET

Szemelvény a Bécsi Vételi Egyezmény alkalmazása köréből – tekintettel a magyar bíróságok legújabb esetjogára

VADÁSZ VANDA

Jelen tanulmány az 1987. évi 20. törvényerejű rendelettel kihirdetett, az Egyesült Nemzeteknek az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseiről szóló, Bécsben, az 1980. évi április hó 11. napján kelt Egyezmény legújabb bírósági gyakorlatát vizsgálja. A tanulmány kiterjed az Egyezmény személyi, tárgyi és területi hatályának elemzésére, a joghatóság megállapítása és az alkalmazás összefüggéseire, valamint a magyar rendes bíróságok előbbiekkel kapcsolatos legújabb gyakorlatára, figyelembe véve a hozzáférhető esetjogot.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: K12.

 

Kategória: 2017. évi számok összefoglalója, Külgazdaság

Külgazdaság 2016/11-12

 Megszorítók és keynesiánusok A válságkezelés fiskális tanulságai az OECD-ben, 2008–2015

MAGAS ISTVÁN

Vajon mennyire nevezhető keynesiánusnak vagy éppen megszorítónak (austerity-like) a fejlett országokban a 2006–2013 közötti időszakban alkalmazott költségvetési po­litika, ha a fiskális szigorítás GDP-hez viszonyított arányát vizsgáljuk? A magyar költségvetési kiigazítás mértékének hasonló vizsgálatából milyen következtetést le­het levonni? Azt, hogy a kiigazítás vajon keynesi ihletésű (típusú), vagy inkább meg­szorítást mutató beavatkozásnak minősül-e, ebben a tanulmányban annak alapján minősítettük, hogy a vizsgált időszakban az úgynevezett strukturálisan kiigazított mérlegtöbblet (az előjellel ellátott egyenleg) a GDP hány százalékát érintette és mi­lyen végső előjellel. Ennek függvényében beszélünk ugyanis a válság utáni időszak­ban megszorító vagy szűkítő, illetve lazító vagy bővítő fiskális politikákról, ahhoz képest, ami előtte volt jellemző. Az OECD-országok mezőnyét tekintve három típusú fiskális alkalmazkodást azonosítunk: állami keresletbővítő; semleges; állami keres­letszűkítő – azaz megszorító – jellegűt. 

Journal of Economic Literature (JEL) kód: E61, E65, G01.

 A paritási szerkezet szerepe a teljes termékenységi arányszám alakulásában

BERDE ÉVA – NÉMETH PETRA

A hagyományos teljes termékenységi arányszám minden olyan esetben valóban jól jelzi az egy nő által élete során átlagosan világra hozott gyerekek számát, amikor a női népesség strukturális mutatói állandóak. Abban az esetben azonban, amikor a szülő nők átlagos életkora módosul, például a közelmúlt tendenciáinak megfele­lően növekszik, ez a mutató torzít. A szülések halasztását a kiigazított termékeny­ségi arányszámok révén a szakirodalom ma már figyelembe tudja venni. A szerzők cikkükben arra hívják fel a figyelmet, hogy a halasztás eredményeként és az egyéb strukturális változásokat előidéző folyamatok következtében a női népesség paritási szerkezete folyamatosan átrendeződik, s ez torzítja a hagyományos termékenységi mutató értékét. Megmutatják, hogy a teljes termékenységi arányszám tényezőkre bontásával közelebb kerülhetünk a strukturális változások nyomon követéséhez. A szakirodalomban publikált, de gyakorlati számításokban ismereteik szerint eddig még nem használt felbontás segítségével magyar adatokon végeztek szimulációt. Mind a múltra, mind a jövőre vonatkozóan kiszámoltak egy-egy ilyen felbontást, valamint felvázolják a változások irányát. Ezek közül a változások közül a jövőbeli gyerektelenség – a nulladik paritáshoz tartozó nők arányának növekedése – külön figyelmet érdemel.*

Journal of Economic Literature (JEL) kód: J11, J13.

 Agyelszívási adó az EU-ban: egy lehetséges megoldás?

GOLOVICS JÓZSEF

A cikk azt vizsgálja, hogy Jagdish Bhagwati agyelszívási adókoncepciója alkal­mazható-e az Európai Unióban azoknak a feszültségeknek a mérséklésére, amelyek a munkaerő-vándorlási folyamatok miatt lépnek fel. A 2004-es bővítést követően a sajátos intézményi környezet és a tagállamok közötti fejlettségbeli különbségek ugyanis agyelszívást, olyan vándorlási folyamatokat indítottak el, amelyek kezelést kívánnak. Cikkünkben arra a kérdésre kívánunk választ adni, hogy – figyelembe véve az EU értékeit és sajátosságait is – a Bhagwati-féle agyelszívási adó megoldást jelenthetne-e erre a problémára. Amellett érvelünk, hogy a megvalósítás akadályok­ba ütközne, ráadásul a probléma gyökerét, a jelentős fejlettségbeli különbségeket a kompenzációs mechanizmus nem tudná csökkenteni.*

Journal of Economic Literature (JEL) kód: F15, F22, H24.

 

 ÚJ KÖNYVEK

 Domonkos Endre: Közép- és Kelet-Európa gazdaságtörténete a két világháború között. A félperiféria és a világgazdasági folyamatok­tól való elzárkózás

Aposztróf Kiadó, 2016

Domonkos Endre monográfiája a közép- és kelet-európai térség országainak gazdaságtörténeti kutatásán alapul, jelen munka a két világháború közötti időszakot vizsgálja.

A szerző arra a kérdésre kívánt választ adni, hogy milyen okokkal magyarázha­tó a térség félperifériás fejlődése és gazdasági lemaradása a világ fejlett régióihoz képest. Bár a kutatás középpontjában Közép- és Kelet-Európa áll, a vizsgálat érinti a kontinens délkeleti részét is. Így a monográfiában az elemzés a következő országok­ra terjed ki: Ausztria, Csehszlovákia, Magyarország, Lengyelország, Románia, vala­mint Bulgária és Jugoszlávia. A kutatási téma összetettsége miatt Domonkos Endre több tudományág módszereit alkalmazta munkájában, a gazdaságtörténet mellett épített a közgazdaság- és gazdaságtudományokra, a nemzetközi gazdaságtanra, va­lamint a politikatudományra is.

 JOGI MELLÉKLET

Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség (TTIP) kritikája antiglobalista populizmus vagy valós aggodalmak?

ZIEGLER DEZSŐ TAMÁS

A Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség (TTIP) tervezetével szemben számos kritikát fogalmaztak meg magánszemélyek, civil szervezetek, illetve az aka­démiai közeg is. A tervezetet övező viták idővel erős érzelmi töltetet kaptak, nem beszélve a médiában elhangzó, sokszor megalapozatlan állításokról. A kritikák fo­lyományaképpen jelenleg úgy tűnik, sikerülhet megakadályozni akár az egyezmény megkötését is. Jelen írás az egyezmény négy legvitatottabb problémakörének elem­zésére tesz kísérletet. E körbe tartozik a tárgyalások átláthatósága, a beruházó és az államok közötti vitarendezési mechanizmus kérdése, az egyezmény hatása a környe­zetvédelemre és a transzatlanti szabályozási/fogyasztói kérdésekben való együttmű­ködés. A fentieket áttekintve azt a következtetést vonhatjuk le, hogy bár a TTIP meg­kötése számos csapdát rejthet, mégis nagy az esélye annak, hogy nem fog olyasfajta negatív eredménnyel járni, mint ahogyan azt a médiában rendszeresen vizionálják. Ebből eredően a problematikus pontokat viszonylag egyszerűen lehetne rendezni.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: F1 Trade, K33 – International Law, K2 Regulation and Business Law.

 

 Pardavi László: A globális gazdaság vámjogá­nak alapkérdései: különös tekintettel a prefe­renciális szerződésekre

UNIVERSITAS-GYŐR Nonprofit Kft., Győr, 2015, 298 o.

Az utóbbi években nemcsak a szakmai nyilvánosságot, hanem a közérdeklődést is lázban tartják azok a nagyszabású kereskedelmi egyezmények, amelyek konti­nenseket átívelve kísérlik meg egyes fejlettebb régiók piacait a jelenlegi nemzetközi kereskedelmi szabályozási környezethez képest jobban átjárhatóbbá tenni, hozzá­járulva e térségekben a kereskedelmi és beruházási kapcsolatok fellendítéséhez. Ezen egyezmények, mint az EU és USA között tárgyalás alatt álló Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (TTIP), az EU és Kanada viszonyában rati­fikációhoz érkező Általános Gazdasági és Kereskedelmi Egyezmény (CETA), vagy a három kontinens országait is érintő, jelenleg kibővítés előtt álló Transzpacifikus Partnerség (TPP) komplex szemléletű preferenciális egyezmények, amelyek számos kihívás elé állítják a nemzetközi vámjog klasszikus intézményeit. Ezen oknál fogva is időszerű Pardavi László egyetemi docens (SZE DFÁJK), pénzügyi jogász mono­gráfiája, melyben a globális vámrendszer és vámjog alapjait érintő problémák elem­zésére vállalkozott.

Kategória: 2017. évi számok összefoglalója, Külgazdaság

Külgazdaság 2016/9-10

 

A feldolgozóipar szerkezetváltása Magyarországon 2008 és 2014 között

NAGY BENEDEK – LENGYEL IMRE

2008-as válságot követően több országban – így Magyarországon is – előtérbe került az ipar szerkezetének átalakítása és az újraiparosítás. A cikkben a szerzők Tregenna módszerét adaptálva elemzik 2008-tól 2014-ig az alkalmazotti létszám és a bruttó hozzáadott érték alapján a magyar feldolgozóipar szerkezetének átrendeződését 13 alágat figyelembe véve. Erősödő, stagnáló és gyengülő csoportokba sorolják a feldolgozóipar alágait. Az alágcsoportok elemzését követően egyes háttértényezők, így a beruházások, az export, a külföldi működő tőke és az alkalmazásban állók összetételének változására is kitérnek.*

Journal of Economic Literature (JEL) kód: E22, E23, E24, J21, L60.

 

 Egy előre bejelentett forradalom krónikája Magyarországon – Ipar 4.0-technológiák és a hazai feldolgozóipari leányvállalatok

SZALAVETZ ANDREA

A cikk részben a szakirodalom áttekintése, részben vállalati interjúk alapján arra keres választ, hogy milyen hatást gyakorolnak az ipar 4.0-technológiák a gyár­tás értéklánc-pozíciójára általában és a vizsgált feldolgozóipari leányvállalatokra konkrétan. Megállapítja, hogy a multinacionális vállalatok helyi leányvállalatai körében az ipar 4.0-technológiák alkalmazása a helyi termelést, a meglévő kapaci­tásokat fejlesztette, és nem vezetett a termelési és az azt támogató feladatok vissza­telepítéséhez a fejlett országokba. Az új technológiák összetett hatást gyakoroltak a foglalkoztatásra: bár bizonyos korábbi tudáselemeket leértékeltek, a tudásfelérté­kelő hatásuk is számottevő volt. Az empirikus tapasztalatok és a szakirodalomból levont következtetések eredményeként azt feltételezzük, hogy az ipar 4.0-technoló­giák hatására nő az operatívnak tekintett tevékenységek aránya az értékláncon be­lül, azaz az értékláncok koordinátorai kevesebb tevékenységet tekintenek valóban stratégiainak. Az ipar 4.0-technológiák hatására csökken a különbség az egyes ope­ratív tevékenységek értéklánc-pozíciója között: a mosolygörbe alsó része laposabb, elnyújtottabb lesz.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: O33, O14, F23.

 

 Az állam átalakuló szerepe a török gazdaságban

SZIGETVÁRI TAMÁS

A cikk az állam gazdaságban betöltött szerepét és annak változásait mutatja be Törökországban, különös tekintettel az elmúlt évtizedben, az iszlamista AKP kor­mányzása alatt végbement folyamatokra. A modern török nemzetállam létrejöttében és fejlődésében központi szerepet játszott az államhatalom, amit az egyeduralko­dó kemalizmus eszme etatista szemlélete is erősített. A nyolcvanas évektől azonban egyre jelentősebbé vált a gazdaságban az állami bábáskodástól független verseny­képes magánszektor, ami szorosan összekapcsolódott az iszlámon alapuló konzer­vatív társadalmi gondolkodás megerősödésével is. A 2002 után hatalomra került alternatív irányzat a konzervatív társadalmi szemlélet mellett az állam gazdasági szerepvállalásának átalakulását is magával hozta, amelyet az állami tulajdonrész radikális csökkenése mellett a versenyképesség növelését célzó állami gazdaságpo­litika jellemzett.*

Journal of Economic Literature (JEL): H10, L50, O25, P11.

 A kínai fejlesztési együttműködés Afrikában az ezredfordulót követő évtizedben

VÁRI SÁRA

Kína az ezredforduló óta egyre markánsabb donorszerepet tölt be a nemzetközi fejlesztési együttműködési rendszerben. Afrika súlya felértékelődött, Kína stratégiai partnerének tekinti a fekete kontinenst, segélyeinek közel fele ide áramlik.. A szerző cikkében áttekinti a kínai segélypolitika alakulásában megfigyelhető főbb tenden­ciákat, illetve azt elemzi, hogyan alakult Kína segélyallokációja az ezredfordulót követő évtizedben Afrikában. Megvizsgálja, hogy mely országoknak van kitüntetett szerepük a kínai segélypolitikában és mely országok gazdaságában a legnagyobb a kínai segélyek súlya. A szerző arra a következtetésre jut, hogy ugyan a partner­országok többsége hasonló fontosságú mind az OECD DAC- (OECD Development Assistance Committee) donorok, mind Kína számára, mégis van az országoknak egy olyan csoportja, amely Kína számára lényeges, ám a DAC-donorok politikai vagy más okok miatt nincsenek erősen jelen. Egyes országok számára Kína szerepe jóval meghaladja az OECD DAC-donorokét, és itt az ország GDP-jéhez képest is komoly súlyuk van a kínai finanszírozási forrásoknak.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: F35.

 

 Szempontok a hazai nemzetközi kapcsolatok doktori képzés versenyképessé tételéhez

BENCZES ISTVÁN

A cikk a hazai nemzetközi kapcsolatok doktori képzés kereteinek újragondolásá­hoz kínál szempontokat. Áttekinti a világ meghatározó képzési helyeinek hasonló programjait, megragadva, hogy melyek azok az elemek, amelyeket egyfajta legjobb gyakorlatokként célszerű a hazai képzésben is hasznosítani a program régiós ver­senyképességének erősítése céljából. A szerző a többi között amellett érvel, hogy a nemzetközi kapcsolatok doktori szintű oktatásában a hangsúlyt az egyes tárgyi területek oktatása helyett a kutatási elméletek és módszerek sokszínűségének megis­mertetésére érdemes helyezni a jövőben.*

Journal of Economic Literature (JEL) kód: A23.

 

 JOGI MELLÉKLET

Pillanatfelvétel az európai bankszabályozás fontosabb problémaköreiről

KREISZ BRIGITTA

A tanulmány célja, hogy képet adjon az európai bankszabályozás strukturális re­formját érintő legfontosabb problémakörökről és az ún. overbanking jelenségről. Az írás a növekedés méretei, a bankrendszer koncentrációja, valamint a tőkeáttétel mértéke alapján mérlegeli, hogy a válság kitörése óta bevezetett uniós intézkedések – különösen az Egységes Felügyeleti Mechanizmus, illetve az Egységes Szanálá­si Mechanizmus létrehozása – támogató jogi környezetet biztosítanak-e a további strukturális reformok megkezdéséhez.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: G2, G21, G31, G32.

Kategória: 2016. évi számok összefoglalója, Egyéb, Külgazdaság

Külgazdaság 2016/7-8

 Miért mennek el az orvosok – és miért maradnának itthon? – II. rész

A magyarországi orvosmigráció sajátosságairól
HÁRS ÁGNES – SIMON DÁVID

Az orvosmigráció kérdése mindenkit érintő fontos szakpolitikai kérdés, a szakmai diskurzusban szorosan kapcsolódik az egészségügy általános helyzetének az anomá­liáihoz, az orvoshiány problémájához. Az orvosok nemzetközi vándorlása azonban nem új és nem magyar jelenség. Az egészségügy feladatainak és lehetőségeinek fo­lyamatos bővülése, illetve a demográfiai folyamatok teremtenek növekvő keresletet az orvosok iránt és eredményezik az orvosok növekvő migrációját. Az orvosmigráció mind fontosabb jelenségének a mérése egyszerűnek tűnik, de a bizonytalan adatok helyett gyakran a tényleges folyamatoknál egyszerűbben megkérdezhető migrációs szándék felmérése helyettesíti. A kutatás új adatfelvétele a magyarországi orvosel­vándorlás tényleges nagyságát és az elvándorlást magyarázó tényezőket, a migráci­ót ösztönző és visszatartó hatásokat vizsgálta a hazai, a külföldön dolgozó és a ko­rábban külföldön dolgozott, migrációs tapasztalattal rendelkező orvosok körében. A cikk első része az orvoselvándorlás nagyságát, a külföldön dolgozó orvosok sajátos szakmai és korosztályi összetételét és az elvándorlás dinamikáját tárgyalta. A má­sodik részben a szerzők arra keresik a választ, hogy milyen tényezők befolyásolják az orvosok külföldi munkavállalását és a külföldi munkavállalással kapcsolatos vá­rakozásaikat. Modellszámításokkal vizsgálták, hogy az élet- és munkakörülmények hogyan hatnak a külföldi munkavállalás esélyére és mintázatára. Az előzetes vára­kozásokhoz képest a bérek önmagukban nem elegendők a migrációs döntéshez, és a bérek emelése önmagában a megállításához sem. Az orvosok elvándorlásának az intenzitása, a jövőbeni döntésekkel kapcsolatos várakozások különösen a fiatalok  elvándorlásának az állandóságát prognosztizálják. Ebben azonosítható az orvosel­vándorlás legsúlyosabb problémája.*

Journal of Economic Literature (JEL) kód: C83, I10, I20, J40, J60, J61.

Az ipar 4.0 technológiák gazdasági hatásai Egy induló kutatás kérdései

SZALAVETZ ANDREA

Az írás három témakörben (általános gazdasági és azon belül termelékenységnö­vekedés; foglalkoztatási hatás; a hozzáadottérték-termelési tevékenységek földrajzi szerkezetének átalakulása) mutatja be a szakértők egymásnak ellentmondó megálla­pításait a negyedik ipari forradalom technológiai vívmányainak várható hatásairól, és áttekinti az ellentmondások okát, feloldásuk lehetőségét. Magyar szempontból a hozzáadottérték-termelési tevékenységek földrajzi szerkezetének átalakulása a leg­inkább releváns kérdés, mivel ez befolyásolja a legerőteljesebben a gazdaság telje­sítményét, a foglalkoztatást és a gazdasági szereplők fejlődésének perspektíváit. A cikk néhány olyan területet térképez fel, ahol az ipar 4.0-technológiák elterjedésével a magyarországi feldolgozóipari leányvállalatok eddigi feljebb lépési eredményei „semmissé” válhatnak, vagyis a helyi leányvállalatok elveszíthetik a korábban el­nyert, a gyártásnál nagyobb fajlagos hozzáadott érték létrehozására képes tevé­kenységekre vonatkozó mandátumaikat. Ez az írás egy vállalati interjúkra építő empirikus kutatás elméleti bevezetője: lehetőségeket, forgatókönyveket vázol fel, amelyek a kutatás későbbi szakaszában készített interjúk során vizsgálandó kérdé­sek körülhatárolását, kijelölését szolgálják.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: O33, M11, L60, F23.

 

 A külföldi közvetlentőke-befektetések és a válság hatása a fogadó gazdaságra: a visegrádi országok egyes szolgáltató ágazatainak vizsgálata

GÁL ZOLTÁN – SASS MAGDOLNA – JUHÁSZ BÁLINT

A szolgáltató ágazatokban jelentős külföldi közvetlentőke-befektetések valósultak meg a visegrádi országokban. A cikkben három szolgáltató ágazatnak a fogadó gaz­daságra gyakorolt hatását vizsgáljuk meg két területen: a kivitelben és a foglalkoz­tatásban. A három ágazat külföldi közvetlentőke-befektetései az üzleti szolgáltatá­sokban dominánsan vertikálisak, a pénzügyi szolgáltatásokban főleg horizontálisak, míg az IKT-szolgáltatásokban vegyesek. Eredményeink szerint a hatások eltérnek az egyes ágazatokban: az exportra elsősorban a vertikális üzleti szolgáltatásokban, illetve a vegyes IKT-szolgáltatásokban gyakorol szignifikáns pozitív hatást a külföl­di közvetlentőke-befektetés, míg a foglalkoztatásra az üzleti szolgáltatásokban és kisebb részt a horizontális pénzügyi szolgáltatásokban. A válság alatt a pozitív hatá­sok csökkentek vagy eltűntek. A négy országot külön vizsgálva más és más ágazatok hatása szignifikáns, ami jelzi eltérő specializációjukat.*

Journal of Economic Literature (JEL) kód: F21, F62.

 A bankmenedzserek javadalmazása Európában

TÓTH JÓZSEF – ZÉMAN ZOLTÁN

Az elmúlt években jelentősen megváltoztak az európai bankrendszerre vonatkozó szabályok. Az eurózónában székhellyel rendelkező, a pénzügyi rendszer stabilitása szempontjából jelentős bankok felügyeletét közvetlenül az Európai Központi Bank látja el. Új szabályok léptek életbe a bankszanálásra és a banki betétek védelmére vonatkozóan, továbbá rendelet, illetve irányelv szabályozza a Bázel III elvárásait az Európai Unióban. Ezekben az uniós szabályokban különböző elvárások kerül­tek előírásra a bankmenedzserek kompenzációjára vonatkozóan a banki kockázatok csökkentése érdekében. A cikk áttekintést nyújt ezekről a banki javadalmazást érintő főbb szabályozói elvárásokról, különös tekintettel azok európai megvalósítására. Emellett mintavételi eljárással elemzi a 2014. év végi javadalmazásra vonatkozó adatokat.*

Journal of Economic Literature (JEL) kód: E53, E58, G20, G21, G28, G38.

   JOGI MELLÉKLET

 Kollízió? Az élet természeti alapjainak védelmi rendszerei és a gazdaság

HORVÁTH GERGELY

A fenntartható fejlődés végcélja maga a fenntarthatóság: az idődimenzióban korlát­lan távú, töretlen fennmaradás. Ehhez elengedhetetlen a környezeti pillér megóvása, amely a természetvédelem, az élőhelyvédelem, az élővilág-védelem, illetve a környe­zetvédelem célja. Ezek a védelmi rendszerek „az élet természeti alapjait” töreked­nek megóvni az azokat fenyegető, félreértelmezett gazdasági érdekekkel szemben, jelentős részben magának az emberi társadalomnak a védelmében. Természetesen önmagában helyesnek látszó cél a gazdasági növekedés, a folyamatosan növekvő lélekszámú emberiség anyagi javakkal történő ellátása legalább az emberi méltóság garantálásának szintjéig, azonban egy zárt rendszer (a Föld) nem teszi ezt lehetővé hosszú távon.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: Q01 Sustainable Development; Q56 Environment and Development – Environment and Trade – Sustainability.

Kategória: 2016. évi számok összefoglalója, Külgazdaság

SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI MIGRÁCIÓ (HUSK/1101/1.2./0171) PROJEKT HÍREI

2015. szeptember 4-én az 53. Közgazdász Vándorgyűlésen Nagy Katalin és Székács Tamás tart előadást a projektről és annak eredményeiről.

A program megtekintéséhez kattintson ide

FELHÍVÁS 1%

A KOPINT Konjunktúra Kutatási Alapítvány az alábbi kéréssel fordul a honlap látogatóihoz illetve olvasóihoz: Éves személyi jövedelemadójuknak 1%-át fordítsák a közgazdasági kutatás, illetve a Külgazdaság folyóirat támogatására. Adóbevallásuknál kedvezményezettként jelöljék meg a:

KOPINT Konjunktúra Kutatási Alapítványt
Adószámunk: 19659963-2-42

A felajánlásokat az immár közhasznú szervezetként működő Alapítvány alapcéljainak ellátására kívánja fordítani, s a törvényben előírt kötelezettségénél fogva az adományokkal a nyilvánosság előtt el fog számolni.

Minden további kérdésére szívesen válaszolunk:

Nagy Katalin
ügyvezető igazgató
E-mail: katalin.nagy@found.datanet.hu,
katalin.nagy@kopint-tarki.hu
Tel.: 309-2644

Ösztöndíjasok
    2014
  • Berta Dávid
  • Nguyen Huy Tun
  • Popper Dávid
    2013
  • Berta Dávid
  • Kisdörnyei Márton
  • Nguyen Huy Tun
  • Popper Dávid
  • Serfőző Nóra

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

A jogszabály adta lehetőségekkel élve sokan utalták át 2013. évi személyi jövedelemadójuk 1 százalékát a Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány javára.
A kapott 58 549 forintot tanulmányi ösztöndíjak kifizetésére fordítottuk.

A 2014. évi személyi jövedelemadó 1 százalékából összesen 71 663 forint gyűlt össze.

Az adó 1%-ának felhasználásáról szóló 2014. évi tájékoztató megtekintéséhez kattintson ide

Köszönetet mondunk mindazoknak, akik Alapítványunkat támogatásra érdemesítették!
Az Alapítvány kuratóriuma