HUSK projekt (1101/1.2.1/0171)

husk-enslogan-eneu-en
A szlovák-magyar határ menti migráció/Slovensko-maďarská pohraničná migrácia
HUSK 1101/1.2.1/0171 számú projekt

Vezető Partner / Vedúci Partner:

Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány,  Budapest

Külföldi partner / Cezhraničný partner:

Kempelen Institut

A projekt időtartama (hó) / Dĺţka projektu (vmesiacoch):12

A projekt fizikai megvalósításának helyszíne / Miesto fyzickej realizácie projektu: 

Budapest – Komarno, szlovák-magyar határ menti régiók
Budapešť – Komarno, slovensko-maďarský pohraničný región

Letölthető PDF állományok:

Pályázati formanyomtatvány

Pályázat főbb adatai

 

 

Jelen weboldal tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 elérhetősége:

http://www.husk-cbc.eu/ 

 

 

 

 

Kategória: Egyéb

Zárótanulmány (OFA/10341/0038)

A zárótanulmány letöltéséhez kattintson ide.

Kategória: Egyéb

Külgazdaság 2016/1-2

KÖRKÉRDÉS

a gazdasági növekedés folytatódásának esélyeiről és feltételeiről

A 2012 utáni években gyorsuló, majd legújabban lassuló növekedést összetett, ellentmondásos folyamatok alakítják, kérdésünk ezek számbavételére vonatkozik. A növekedést befolyásoló feltételek közül a javuló makrogazdasági, egyensúlyi mutatók állnak az egyik oldalon. A növekedést lassító, akadályozó tényezők is felsorolhatók, mint például a működőtőke-vonzási képesség gyengülése, a vállalati hitelezés fellendülésének elmaradása, a munkaerő-kínálat feszültségei, a gazdaság szerteágazó szerkezeti problémái, a visszaesés a nemzetközi versenyképességi rangsorban, az uniós támogatások átmeneti mérséklődése.

Bizonytalan a külső környezet is: kérdés, mi történik a kínai gazdasággal, hogyan reagál az Egyesült Államok – és a világ – a bizonyára elkezdődő kamatemelés- re, mekkora megrázkódtatás éri a német autóipart a VW-botrány után, úrrá lesz-e az Európai Unió vezérkara a torlódó konfliktusokon, hogyan alakul a viszonya Oroszországgal, illetve milyen hatása lesz a bevándorlásnak és az eszkalálódó szíriai konfliktusnak?

A kérdés tehát az, hogy a monetáris és gazdaságpolitika, a szabályozás és a kialakított intézmények, valamint a nemzetközi helyzet alakulása hogyan befolyásolják a gazdasági növekedés esélyeit, mennyire számíthatunk a kedvező, illetve kedvezőtlen folyamatok érvényesülésére?

Journal of Economic Literature (JEL) kód: H1, O5, E6.

Földrajzi és ágazati koncentráció a cseh, a magyar és a szlovák exportban

SOÓS KÁROLY ATTILA

A statisztikai adatok három közép-európai új EU-tagállam, Csehország, Magyar- ország és Szlovákia kivitelének erős földrajzi és ágazati koncentrációját mutatják. Mindhárom ország hatalmas mennyiségben exportálja néhány gépipari ágazat termékeit, és exportjuk elsősorban a többi uniós tagországba irányul. Cikkünknek ez a koncentráció a tárgya, amelyet összehasonlító megközelítésben vizsgálunk, bevonva az elemzésbe néhány további új kelet-közép-európai és néhány más (nem kelet-kö- zép-európai) EU-tagállamot is. Tüzetesebb vizsgálattal azt találjuk, hogy a földrajzi és ágazati (egymással egyébként összefüggő) koncentráció alacsonyabb mértékű annál, amilyennek a külkereskedelmi statisztika mutatja, de nemzetközi összehasonlításban meglehetősen magas. A koncentrációnak van pozitív és negatív (veszélyes) oldala is.*

Journal of Economic Literature (JEL) kód: F13, F15, F23, F43, H25, J24.

Mire jó az államosítás? Szakértői várakozások Magyarországon

VOSZKA ÉVA

A köztulajdon növelésének és szűkítésének hullámai mindig újra felélesztik az elő­nyökről és hátulütőkről folytatott politikai, szakmai vitát is. Ebben a cikkben az álla­mosításokra vonatkozó jellegzetes szakértői véleményeket próbáljuk meg felvázolni interjúk és a hozzájuk kapcsolható elemzések alapján, hogy kiderítsük, van-e újdon­ság az álláspontokban, érvelésekben a nemzetközi szakirodalomból és az évtizedes hazai vitákból jól ismert elemekhez viszonyítva. A kutatás tanulsága szerint a továbbra is világosan elkülönülő felfogások ellenére terjed az árnyaltabb megközelí­tés. Ebben egyebek között szerepet játszhat, hogy a globális válság sokkja megren­dítette a korábban uralkodó paradigmát, ami elbizonytalaníthatja az egyetlen helyes megközelítés létezésébe vetett hitet.*

Journal of Economic Literature (JEL) kód: H13, H82, P26.

A horizontális kartellek magyar bírósági gyakorlatának rövid áttekintése

SERÁK ISTVÁN

A rendszerváltást követően kialakult versenyfelügyeleti eljárásban a Gazdasági Versenyhivatal kartellt megállapító határozatát a bíróság – mint bármely hatósági döntést – közigazgatási perben felülvizsgálhatja és meg is változtathatja. Az azóta eltelt negyed évszázad alatt már értékelésre alkalmas mennyiségű bírói ítélet szüle- tett, amelyekből a jelen tanulmány a horizontális kartellekre vonatkozóakat tekinti röviden át, tisztességtelen piaci magatartás és a versenykorlátozás tilalmáról szó- ló 1996. évi LVII. törvény (a továbbiakban: Tpvt.) 11. §-ában szereplő elkövetési magatartások mentén rendszerezve. A bírósági ítéletekből kitűnik, hogy a magyar gyakorlatban a horizontális versenykorlátozást tipikusan az olyan termékek és szolgáltatások piacán lehet kifejteni, ahol a piac jellegéből adódóan az áron kívül más megkülönböztető tényező nem létezik, vagyis ahol az ár a verseny központi eleme. A feltárt, sok esetben a piac jellemzőinek függvényében ágazati párhuzamos maga- tartásként is értékelhető jogsértések döntő hányadát az árrögzítés teszi ki, azonban a konkrét érintett piac és piaci szereplők függvényében más elkövetési alakzatokkal is vegyülhet. Az ár mellett jelentősége lehet annak is, hogy a piacon hány szereplő van jelen, ezért azok a piacok veszélyeztetettebbek, ahol kicsi a veszélye annak, hogy a fogyasztók a kartellezés következtében más versenytárshoz tudnak fordulni, ezt mutatja, hogy jelentős számú eset foglalkozik az oligopol piacokra jellemző pályázatokon összejátszás kérdéseivel.*

Journal of Economic Literature (JEL) kód: K21; K49.

Kategória: 2016. évi számok összefoglalója, Külgazdaság

Külgazdaság 2015/11-12

Államosítások: magyar fordulat vagy új európai irány?

 VOSZKA ÉVA

 A 2008-as válságot követő időszak új jelensége sok fejlett országban a köztulajdon kiterjesztése. Hogyan értelmezhetjük a 2010 után felgyorsult magyarországi államosításokat: egy általánosabb trend részeként, vagy a csak nálunk jellemző, unortodoxnak nevezett gazdaságpolitika egyik meg jelenési formájaként? A cikk egy folyamatban lévő kutatás alapján összegzi az európai állami tulajdon növelésének lényeges vonásait, és ebben a keretben helyezi el az elmúlt évek hazai döntéseinek sajátosságait. Bemutatja, hogy egy viszonylag alacsony bázison az állami vagyon növekedése az európai élvonalba tartozik. Az összehasonlítás mindegyik metszetében vannak másutt is jellemző vonások, azonban jelentős tartalmi eltérésekkel. A legnagyobb különbség, hogy a magyar államosítások nem a közvetlen, rövid távú válságkezelést szolgálták, hanem inkább a kapitalizmus formaváltásának egyik eszközét jelentették.*

Journal of Economic Literature (JEL) kód: H 82, L32, P51.

Célország vagy tranzitország? Az ázsiai országokból érkező migránsok Magyarországon

 HÁRS ÁGNES

 A cikk egy nemzetközi vizsgálat magyarországi eredményeit mutatja be. A 11 országot felölelő kutatás a migráció egy sajátos metszetét, az Ázsia és Európa között zajló migrációt, éspedig a nem tartós letelepedés céljával történő mobilitás különböző fajtáinak sajátosságait, a mozgások kölcsönös, mindkét irányba mutató hatását vizsgálja. A kutatás empirikus fázisa országonként 80 interjú feldolgozásával és ösz- szehasonlításával az Európa és Ázsia közötti mobilitás mintázatait és hatásait elemezte. A cikk a magyar eredmények önálló bemutatására szorítkozik. A felgyorsult menekültválság hatására megváltozott migrációs diskurzus mellett különösen fontos annak megértése, milyen volt korábban az Európán kívüli migráció befogadásával, ösztönzésével kapcsolatban kirajzolódó kép Magyarországon. A migráció nagyság- rendjének és intézményi környezetének rövid bemutatását követően az empirikus vizsgálat eredményeinek értelmezésével arra keresi a választ, hogy a migráció milyen szerepet tölthet be a magyar gazdaságban és társadalomban, milyen lehetőségeik vannak az Európán kívüli országokból érkezőknek, illetve azt, hogy befogadó vagy tranzitország-e Magyarország.*

Journal of Economic Literature (JEL) kód: J15, J 60, J61, J68.

 

Az ifjúsági munkanélküliség és a munkaerő- piaci rugalmasság összefüggései az Európai Unióban

 UDVARI BEÁTA – URBÁNNÉ MEZŐ JÚLIA

 Napjainkban az Európai Unió egyik legnagyobb problémája a magas munkanélküliség, ezen belül is a fiatalok között a munkán és oktatáson kívüliek nagy aránya. Ennek meg felelően a foglalkoztatás javítása kiemelt prioritás az EU-ban. Arról, hogy a fiatalok (főként a 25 év alattiak) foglalkoztatottságát milyen intézkedések- kel lehet növelni, nincs széles körben elfogadott elméleti koncepció. A szerzők ezért azt a célt tűzték ki, hogy megvizsgálják a munkapiaci rugalmasság különböző vetületeinek hatását az ifjúsági foglalkoztatottságra az EU országaiban, összevetve a 2008-as válságot közvetlenül megelőző (2005–2007) és követő időszak (2011–2013) eredményeit. Vizsgálatuk arra az eredményre vezetett, hogy a rugalmasabb munkaerőpiacokon jellemzően alacsonyabb az ifjúsági munkanélküliség. A válság előtt a tagállamok több relatíve homogén csoportot képeztek a munkaerő-piaci rugalmasság és az ifjúsági foglalkoztatás dimenziójában, azonban e csoportok a válságot követő időszakban felbomlottak, és több relatíve merevebb munkaerőpiac jött létre az EU-tagok között.

Journal of Economic Literatue (JEL) kód: J21, J64.

                                                              A fejlesztő állam fennmaradása a globalizációban: Dél-Korea és Szingapúr tapasztalatai

 FIKÓ LÁSZLÓ

  A tanulmány a fejlesztő állam fennmaradásának a lehetőségeit vizsgálja a társadalmi csoportok szemszögéből. A kérdés megválaszolása során Dél-Korea és Szingapúr fejlődési tapasztalataira épít. A következtetések szerint a fejlesztő állam fennmaradása az állam és a társadalmi csoportok között meglévő erőviszonyok függvénye. Az állami autonómia visszaszerzésére, ezáltal a fejlesztő állam tovább élésére a globalizációs folyamatok teremtenek alkalmat, mivel a bennük rejlő veszélyek elhárítása és a lehetőségek kiaknázása feltételez állami beavatkozásokat.*

Journal of Economic Literature (JEL) kód: F62, F63, O11, O20.

                                                                                                                       AOroszországgal szembeni szankciók és Magyarország különutas politikája

 CZINA VERONIKA

 Magyarország az elmúlt években sok szempontból különutas, tehát az Európai Unió fő stratégiai irányvonalaitól eltérő politikát folytatott az EU-ban. Igaz ez a magyar– orosz kapcsolatok alakulására is, amelyben a különutas viselkedés úgy nyilvánul meg, hogy Magyarország igen szorosra fűzte szálait Oroszországgal annak ellenére, hogy az EU gazdasági és politikai szankciókat is bevezetett keleti szomszédja ellen az ukrán válságban játszott szerepe miatt. A dolgozat Magyarország különutas politikáját vizsgálja Oroszországgal szembeni stratégiájára fókuszálva, amelyhez az elméleti keretet az EU alkotmányos alapelvei szolgáltatják, amelyek elvben kooperatív viselkedést várnak el a tagállamoktól az EU közös céljainak elérése érdekében. A dolgozat egyik végkövetkeztetése az, hogy az EU engedélyez bizonyos szintű eltérést fő politikai irányvonalaitól, ha a tagállamoknak meg felelő indokuk van erre. Azonban ha olyan elvek vagy célok forognak kockán, amelyek az unió közös érdekeit szolgálják, akkor az EU kész arra, hogy fellépjen, vagy legalább vizsgálatot indítson a tagállami eljárás ügyében. Ezen kívül a tanulmány amellett érvel, hogy a vizsgált alkotmányos alapelvek szabálykövető magatartást várnak el a tagállamoktól, amelyek betartatása, valamint a jogszerű és jogszerűtlen tagállami viselkedés közötti határvonal meghúzása az uniós jogrendszer feladata.*

Journal of Economic Literature (JEL) kód: F510 – International Conflicts; Negotiations; Sanctions; N4– Government, War, Law, International Relations, and Regulation.

Az Európai Unió Oroszországi Föderációval szemben bevezetett gazdasági szankciói és a Kereskedelmi Világszervezet joga

 HORVÁTHY BALÁZS

 Az orosz–ukrán válság kibontakozásában a Krím-félsziget annexiója olyan fordulópontot jelentett, amelynek eredményeként az Európai Unió eddig nem tapasztalt mértékben vált képessé az egységes külpolitikai fellépés demonstrálására, és döntött gazdasági szankciók bevezetéséről az Oroszországi Föderációval szemben. Az uniós szankciók az általános gazdasági és kereskedelmi korlátozó eszközökön túlmenően magánszemélyeket közvetlenül érintő szankciós intézkedéseket, valamint büntető célzatú gazdaságdiplomáciai lépéseket is magukban foglalnak. Minthogy az Európai Unió, az uniós tagállamok és Oroszország is tag ja a Kereskedelmi Világ- szervezetnek, így joggal fogalmazható meg a kérdés, hogy miként helyezhetők el e szankciók a WTO rendszerében. A tanulmány ennek vizsgálata során elemzi az Unió által alkalmazott gazdasági szankciók általános hátterét, majd a szankciós intézkedéseket a Kereskedelmi Világszervezet jogába helyezi és megvizsgálja, hogy azok milyen jogalapra hivatkozással lennének igazolhatók.*

Journal of Economic Literature (JEL) kód: F510 – International Conflicts; Negotiations;  Sanctions;  F13  –  Trade  Policy;  International  Trade  Organizations;  N4  –  Go- vernment, War, Law, International Relations, and Regulation.

Az Európai Unió által Oroszországgal szemben bevezetett gazdasági szankciók hatékonysága

 SZÉP VIKTOR

 Az Európai Unió (EU) által kivetett gazdasági szankciók hatékonyságát számos politikus és szakértő megkérdőjelezte a jelenlegi ukrajnai válság kapcsán. Ezt a pesszimizmust részben az a tény magyarázhatja, hogy a témában meg jelent legtöbb elemzés túlhangsúlyozza a korlátozó intézkedések gazdasági hatásait Európára nézve. Valóban megdöbbentő lehet az Oroszországra kivetett gazdasági szankció árát látni. Ugyanakkor ez a tanulmány amellett érvel, hogy a szankciók politikai hatékonyságát nem lehet (kizárólag) eme intézkedések gazdasági hatásaira korlátozni. A tanulmány azt állítja, hogy ha egy politikai aktor (ez esetben az EU) eléri a szakirodalomban előre lefektetett külpolitikai célok egyikét, akkor az adott eset hatékonynak tekinthető. Következésképp igaz, hogy a szankciók segítségével nem sikerült Oroszország magatartását döntően befolyásolni, mint ahogy arra sokan számítottak volna. Ugyanakkor a szankciók segítségével az EU elrettentette Oroszországot to- vábbi „rossz viselkedéstől” Ukrajnában, valamint elismertette magát nemzetközileg is, hiszen képes volt megmutatni, hogy a tagállamok egységesen kiállnak alapvető értékeik mellett.*

Journal of Economic Literature (JEL) kód: F510 – International Conflicts; Negotiations; Sanctions; N4 – Government, War, Law, International Relations and Regulation.

 

Kategória: 2015. évi számok összefoglalója, Külgazdaság

Külgazdaság 2015/9-10

Politikai hálózatok az Európai Parlamentben A Közös Agrárpolitika 2013-as reformjának hálózatelemzése

 KOVÁCS ATTILA

Az Európai Unió döntéshozatalát mind ez idáig már számos nézőpontból elemezték. A társadalmi kapcsolati háló elemzésének módszereit azonban az EU jogalkotási folyamataiban, különösen az Európai Parlament vonatkozásában még csak korlátozottan alkalmazták. A cikk célja, hogy feltárja és bemutassa az Európai Parlament képviselői közötti kapcsolatokat a Közös Agrárpolitika 2013-as reformja jog- szabályainak kidolgozása során. Az EP-képviselők által alkotott hálózatot az EP képviselőcsoportjai, valamint az EU tagállamai által alkotott hálózatként elemzi a szerző. A kutatás újszerűsége abban rejlik, hogy összekapcsolja a hálózatelemzést az EP jogszabályi módosító javaslatainak vizsgálatával. Az elemzés eredményei azt mutatják, hogy az EU-15, valamint a nettó befizető tagállamok egyrészt aktívabbak, másrészt egymással gyakrabban alakítanak ki kapcsolatot a hálózatban. Emellett az egymással szorosabb gazdasági kapcsolatban lévő tagállamok is gyakrabban működnek együtt a jogalkotási folyamatban. Ami az EP képviselőcsoportjait illeti, az Európai Néppárt frakciója a legaktívabb a hálózatban, míg az Európai Konzervatívok és Reformerek képviselőcsoportja játssza a leg jelentősebb szerepet az egyes frakciók közötti közvetítőként.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: Q18, D85, N54.

 A versenypolitika érvényesítése az Európai Unió energiaszektorában

 VINCE PÉTER

 Az Európai Unió belső energiapiacát szabályozó három irányelv megteremtette az energiaszektorban a piacnyitás feltételeit. A piacnyitás, a liberalizáció érvényesülésének útjában álltak azonban a vállalati versenytorzító helyzetek és magatartások, valamint a tagállamok piaczavaró beavatkozásai. Az Európai Bizottság a verseny- politika eszköztárának alkalmazásával, az egyedi versenykorlátozó helyzetek meg- szüntetésére indított eljárásaival és határozataival segítette elő, hogy a piacnyitás feltételei az irányelvekben kialakított piacszabályozás szerint valósuljanak meg. A verseny érvényesülésének érdekében indított korábbi uniós eljárásokban a vállalatok piaci versenyhelyzetét közvetlenül érintő ügyek domináltak, amelyek a cégek magatartásával, erőviszonyával és az állami támogatásokkal függtek össze. A piaci verseny érvényesülését zavaró helyzetek feltárásának szempontjait az utóbbi években újabb – környezet- és klímavédelmi – meg fontolások is kiegészítik, amelyek függetlenek a vállalatok piaci versenyhelyzetétől. Az energiapiaci verseny érvényesülését elősegítő uniós eljárásokban azonban e szempontok érvényesítésének összhangba kell kerülnie az egységes belső piac megerősítésének követelményével.*

Journal of Economic Literature (JEL) kód: D21, L12, L4.

 Az Európai Unió és Törökország közötti tudományos együttműködés Előnyök és lehetséges szinergiák

 DÁVID ÁGOTA – SZIGETVÁRI TAMÁS

 A török gazdaság az elmúlt évtizedben jelentős növekedésen ment keresztül. Jelen- leg a világ 18. legnagyobb gazdasága. Gazdasági versenyképességének növelése érdekében a kutatás-fejlesztést a következő évtized kiemelt prioritási területévé tették, amit a 2023-ra kitűzött ambiciózus 3 százalékos K+F/GDP szint is tükröz. Az európai uniós csatlakozás nehézségei és ellentmondásai dacára Törökország az Európai Kutatási Térség aktív tagja. 2002 óta a K+F keretprogramok társult tag ja, számos tudományos projekt, tudománypolitikai akció, mobilitási program koordinátora, illetve résztvevője, kiváló kutatói ösztöndíjak nyertese. A 2011–2016-os török Nemzeti Tudományos, Technológiai és Innovációs Stratégia három vertikális és hat horizontális célkitűzése számos olyan területet – IKT, energetika, védelempolitika, vízgazdálkodás, élelmiszer-biztonság stb. – határoz meg, amelyek az európai uniós Horizont 2020 (H 2020) programnak is fontos prioritásai. A szerzők cikkükben a prioritási területek közötti szinergiákat, a kis- és középvállalatok innovációs rend- szerben betöltött szerepét vizsgálják, amelyek mind a Horizont 2020, mind a török nemzeti tudományos és technológiapolitika kiemelt területei.

Journal of Economic Literature (JEL): F42, H52, I23, O14, O32.

 Költségvetés-támogatás a törékeny államokban: anomália vagy paradoxon?

 PONTET JULIANNA – UDVARI BEÁTA

 A szerzők előző tanulmányukban (Udvari–Pontet, 2015) a költségvetés-támogatást elemezték, rávilágítva arra, hogy sok donor a segély hatékonyságának növekedését várja e segélymódtól. Azonban a költségvetés-támogatás felhasználása számos kockázattal járhat, főként olyan fogadó országokban, ahol a jó kormányzás, a politikai stabilitás kérdéses, valamint a korrupció mértéke magas. Mégis számos donor – köztük az Európai Unió – hangsúlyozza a költségvetés-támogatás alkalmazását a törékeny államokban, amelyekben az említett kritériumok részben vagy teljesen hiányoznak. Ez az ellentmondás felveti azt a kérdést, hogyan lehet a költségvetés- támogatás sikeres olyan fogadó országban, ahol fogadásának alapvető feltételei sem teljesülnek, továbbá, hogy a donorok milyen meg fontolásból alkalmazzák e segélytípust. Jelen cikk célja a költségvetés-támogatás meg jelenésének statisztikai módszerekkel történő elemzése a törékeny államokban. A vizsgálat eredményeként elmondható, hogy a törékeny országok gazdasági-társadalmi fejlettsége, valamint intézményi felkészültsége nincs hatással a költségvetés-támogatás mértékére ezekben az országokban, és sokkal inkább úgy tűnik, hogy ezen esetekben a donorok saját gazdasági-stratégiai érdekei még inkább meghatározók.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: F35.

 Köz- és magánérdek védelme a Róma I. rendeletben – néhány észrevétel az imperatív szabályok értelmezéséről

 RAFFAI KATALIN

A cikk a feltétlen alkalmazást igénylő nemzetközileg kényszerítő szabálynak az európai uniós nemzetközi magánjogban betöltött szerepét mutatja be. Rávilágít a jogintézmény fogalmában és tartalmában rejlő ellentmondásokra, valamint az alkalmazás nehézségeire. A meghatározás szempontjából a kiindulópontot a Róma I. rendelet jelenti, míg a tartalmi sajátosságokat az Európai Bíróság két szorosan összefüggő döntése (Ingmar és Unamar) és egy folyamatban levő német ügy alapján mutatja be.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: K 39 – Other Substantive Areas of Law.

 Az Európai Unió Bírósága ítélete a C-463/13. sz. Stanley International Betting- és a Stanleybet Malta-ügyben

 KOÓS GÁBOR

 A bemutatott ítéletek alapján látható, hogy Olaszországnak hogyan kellett átalakítania szerencsejáték-szabályozását és hogyan hozott létre az uniós jogba ütköző monopol struktúra helyett egy nyitottabb, koncessziókon alapuló modellt. Érdemes az olasz szerencsejáték-szabályozást folyamatában tekintve kiemelni azt a kölcsön- hatást, ahogyan az olasz szabályozás az egyes európai bírósági ítéletek hatására változott, majd ahogyan e módosításokra a Bíróság ismételten reagált. A folyamat eredményeként látható, hogy milyen módon segíthetnek a Bíróság ítéletei a monopol struktúrából egy koncessziós rendszerré való átalakulást. A tanulmányban ismertetett ítélet ebbe a folyamatba illeszkedve újabb adalékkal járul hozzá annak meg- értéséhez, hogyan egyeztethetők össze a koncessziós eljárás tagállami szabályai az uniós joggal.

Journal  of  Economic  Literature  (JEL)  kód:  K23  Regulated  Industries  and  Admi- nistrative Law; K29 Other.

 

Kategória: 2015. évi számok összefoglalója, Külgazdaság

Külgazdaság 2015/7-8

Quo vadis rajnai kapitalizmus? A német szociális piacgazdaság modelljének jövője: esélyek és dilemmák

ANTALÓCZY KATALIN – NASZÁDOS ZSÓFIA

A szerzők a cikkben a német szociális piacgazdaság modelljének fenntarthatóságát, fejlődési útjait, átalakulásának lehetőségeit tanulmányozzák három indikátorcsoport vizsgálatával. Elsőként Németország fő makrogazdasági mutatóinak elemzésével mutatják be az ország aktuális gazdasági teljesítményét és közpénzügyi viszonyait. A második indikátorcsoportban a német gazdaság termelési szerkezetét és külkereskedelmi rendszerének sajátosságait, illetve ezzel összefüggésben a beruházási ráta alakulását vizsgálják. A cikk harmadik elemzési szakaszában a legfontosabb társadalmi és demográfiai mutatók felhasználásával arra keresik a választ, hogy hosszabb távon milyen esélyei lehetnek a sokak által példaértékűnek tekintett „rajnai modellnek”, azaz a német szociális piacgazdaság modelljének. A vázolt elemzési metódussal több célnak igyekeznek meg felelni: egyrészt minél részletesebb és átfogóbb képet adni a német gazdasági rend működéséről és struktúrájáról, másrészt bemutatni, hogy az egyes gazdasági, pénzügyi alrendszerek és társadalmi indikátorok között milyen mélyebb összefüggések érhetők tetten. Végül pedig az eurózóna és az Európai Unió jövője szempontjából is kulcsfontosságú, hogy a felmerülő kihívásokat hogyan kezeli Németország.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: E20, E60.

Európai elektronikai munkamegosztás: válság utáni váltás?

SASS MAGDOLNA

Öt új EU-tagország: Csehország, Észtország, Lengyelország, Magyarország és Szlovákia a kétezres években egyre fontosabb szereplője lett az európai elektronikai ipari munkamegosztásnak. Az új kapacitásokat létrehozó és régi kapacitásokat ide telepítő multinacionális cégek helyi leányvállalatai a legfontosabb iparági szereplők. A válság különösen nagy mértékben sújtotta az elektronikai ipart, erőteljes nyomás nehezedett a vállalatokra versenyképességük növelése érdekében. A cikk azt vizsgálja, jelentkeztek-e a válság után új trendek és folyamatok az európai elektronikai termelés tagországok közötti megoszlásában. Bemutatja, hogy a válság alatt az öt vizsgált ország részesedése kissé nőtt az európai elektronikai ipari külföldi közvet- lentőke-befektetésekből, a termelésből és kisebb mértékben a hozzáadott értékből is, és feltehetően enyhén csökkenteni tudták az importált inputokra való támaszkodásuk mértékét is. Ugyanakkor egyes régi EU-tagországok részesedésnövekedése ennél sokkal jelentősebb volt. Így egyik fő következtetésünk, hogy az európai elektronikai ipar szerkezetváltása folytatódott, sőt gyorsult a válság alatt, és valamelyest irányt is váltott, s immáron jóval inkább az egyes EU-tagországok egyéni versenyképességi előnyeit és hátrányait és eltérő elektronikai specializációikat tükrözi.

Economic Literature (JEL) kód: F21, L64, O14.

Fenntarthatóság és növekedés: a Stern-jelentés és az irányított technológiaváltás modellje

BERLINGER EDINA – LOVAS ANITA

A cikkben a szerzők a Stern-jelentésből kiindulva vizsgálják a fenntarthatóság és a gazdasági növekedés összefüggéseit. Bemutatják, hogy a jelentést övező vita fókuszában főként a diszkontáláshoz használatos hosszú távú elvárt hozam állt, majd ütköztetik a különböző szerzők véleményeit az alkalmas diszkontráta megválasztá- sát illetően. Ezután bemutatják Acemoglu és szerzőtársai [2012] irányított techno- lógiaváltás-modelljét, amely általánosított keretet szolgáltat a vita megértéséhez és a lehetséges válaszok rendszerezéséhez. A modell fontos jellemzője az, hogy az innováció nem exogén adottság, hanem a modell leg fontosabb belső változója. Meg- lepő módon ebben az elméleti keretben a diszkontráta lényegében irreleváns. Végül ismertetik az irányított technológiaváltással kapcsolatos újabb fejleményeket és kri- tikákat, amelyek főként a paraméterértékekre és az optimális állami beavatkozási formákra koncentrálnak.

Journal of Economic Literature (JEL): G18, H23, O33, Q56.

A reálopciós értékelés inputjainak számszerűsítése

SZŰCS BALÁZS ÁRPÁD

A legtöbb vállalat, illetve vállalati projekt értékét jelentősen növeli az a tény, hogy a vezetők folyamatosan döntéseket hozhatnak, így a működés rugalmasan alkalmazkodhat az esetlegesen megváltozó környezethez. Ezt a rugalmasságot azonban a hagyományos DCF-modelleknek nem céljuk kezelni. Ezeket a reálopciónak nevezett lehetőségeket mégis érdemes figyelembe venni az értékelés során, amelynek egyik lehetséges módja a pénzügyi opcióárazás módszertanának alkalmazása az adott helyzetben. Az elmélet ismerete mellett ilyenkor szükségünk van számszerű inpu- tokra, melyek a szokásos módszerek esetén az alaptermék jelenlegi értéke, a kötési árfolyam, a kockázatmentes kamatláb, a futamidő és a volatilitás. Míg a pénzügyi opciók esetén ezek viszonylag könnyen meghatározhatóak, reálopcióknál sokszor az sem rögtön egyértelmű, hogy hogyan értelmezzük ezeket. A cikk ezt a problémát mutatja be részletesen, konkrét megoldási javaslatokat kínálva a reálopciós elemzés során alkalmazott opcióárazás bemeneti változóinak értelmezése és számszerűsítése terén, különös tekintettel a volatilitás értékének megbecslésére.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: G12.

EUtörök vámunió: működik-e a „török modell”?

SZIGETVÁRI TAMÁS

Az Európai Unió és Törökország közötti vámunió szoros, de instabil kapcsolatot je- lent a két fél között, amely a döntéshozatal aszimmetriájára épül. Bár a vámuniónak kétségkívül pozitív hatása volt a török gazdaságra, az EU kereskedelempolitikájának aktuális folyamatai megkérdőjelezik a jelen formában történő fenntarthatóságát. A török csatlakozási tárgyalások megakadása felveti a lehetséges alternatívák kérdését. A cikk az EU–török vámunió előnyeit és problémáit elemzi, és a török mo- dell alkalmazhatóságának kérdését vizsgálja más EU-n kívüli szomszédos államok esetében. Bár a vámuniónak számos előnye van a szabadkereskedelmi megállapodá- sokhoz képest, az EU kereskedelempolitikájának egyoldalú adaptálása kockázatos elköteleződést jelenthet. A török modell és az EU–török kapcsolatok jövője azonban messze túlmutat a kétoldalú kapcsolatokon.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: F15, F59.

Jogi melléklet

A nemzetközi vámjog intézményeinek jogharmonizációja

PARDAVI LÁSZLÓ

 A nemzetközi vámjog fokozatos harmonizációja, az egyes vámjogi intézmények sza- bályozásának összehangolása napjaink egyik látványos jogi eredménye. A joghar- monizáció elsősorban a vámeljárások összehangolása, a vámtarifák, származási szabályok és a vám alapjának meghatározására vonatkozó szabályoknál tapasztal- ható. A tanulmány ismerteti a GATT–WTO és a Vámegyüttműködési Tanács égisze alatt megkötött egyezmények jogharmonizációs vonásait, de kitekint az ENSZ és az Európai Unió e tárgykörben született jog forrásaira is. A vámtarifák egységesítése körében a szerző bemutatja a Vámegyüttműködési Tanács nómenklatúrájának és az Új Harmonizált Áruleíró és Kódrendszernek jogharmonizációs hatásait. A származási szabályok és a vámérték meghatározásának egységesülő szabályainak vizsgálata is a GATT–WTO rendszer rendelkezéseinek bemutatásával valósul meg, majd a szerző javaslatot tesz a nemzetközi vámjog jogrendszerbeli besorolására is.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: K390 Other Substantive Areas of Law: Other.

 

Kategória: 2015. évi számok összefoglalója, Külgazdaság

Külgazdaság 2015/5-6

Gazdasági potenciál, együttműködési lehetőségek és korlátok a szlovák–magyar határ mentén

NAGY KATALIN – SERFŐZŐ NÓRA

A cikk a Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány szlovák–magyar határ menti mig- rációprojektje kapcsán a határ menti gazdasági folyamatok alakulását ismerteti. A szerzők bemutatják, hogy a szlovák–magyar határ menti régió két oldala között a gazdasági válságot követő időszakban is jelentősek maradtak a kelet–nyugati különbségek mind a határ magyar, mind a szlovák oldalán. Megállapítják, hogy míg a keleti határszakaszon a szlovák megyék gazdaságilag fejlettebbek, mint a magyar oldalon, addig a nyugati határszakaszon nem ilyen egyértelmű a kép. Ugyanakkor, míg a válságot követő visszaesést a nyugati határszakasz mindkét oldalán 2013 vé- géig ellensúlyozni tudták, addig a keleti oldalon ez nem történt meg. A cikk írói a 2008–2013 közötti időszak makrogazdasági, illetve vállalati adatai alapján jellemzik a területi különbségeket és keresnek magyarázatot az okokra.*

Journal of Economic Literature (JEL) kód: E01, E66.

 

Versenykorlátozó magatartás, egyenlőtlen feltételek a teljes postai piacnyitást követően

 VALENTINY PÁL

A hálózatos szolgáltatások teljes piacnyitásának eddigi tapasztalatai a verseny- szabályozás növekvő szerepét vetítik előre. Az újonnan piacra lépők a versenykor- látozások tiltásában bízva igyekeznek az inkumbens szolgáltatókkal versenyre kelni. A hálózatos szolgáltatások közé sorolható postai szolgáltatások területén ugyanak- kor a szabályozás hagyományos formája az ágazati szabályozás. A két szabályozási rendszer hatékony együttműködése különösen fontos az állami támogatások uniós elveknek meg felelő minősítésénél. A szabályozás folyamatában egyszerre kell biztosítani az egyetemes szolgáltatásra kötelezettek pénzügyi egyensúlyát és a verseny növekedésétől várt haszon elérését. A harmadik postai irányelv az ágazati szabályo- zók beavatkozási lehetőségét elsősorban az egyetemes szolgáltatás biztosításához szükségesekre korlátozta, egyben nagyobb döntési jogkört biztosított számukra ezen a területen.*

Journal of Economic Literature (JEL) kód: K23, L51, L87.

 

Szabályozóalku szabadpiaci környezetben: a budapesti taxipiac

 RÉTI PÁL

A cikk a budapesti taxipiacot radikálisan átalakító 2013. áprilisi fővárosi közgyűlési határozat létrejöttének előzményeit és közvetlen következményeit elemzi. A rend- teremtés igényével indult fővárosi szabályozás fő vonalaiban belesimul a taxisza- bályozás nemzetközi trendjébe – noha ilyen irányú vizsgálatok nem előzték meg. A rendelethez vezető 2011-ben indult alkufolyamatban egyre inkább megmutatkozott az érdekképviseletek gyenge legitimációja, s vált egyeduralkodóvá a tárgyalópartnerek megosztására játszó főpolgármesteri akarat. A teljesíthetetlenül szigorúra sikerült rendeletet már két hónappal a megalkotása után módosították. A szabályozás így is minden tekintetben uniformizálja az egyébként erősen szegmentált taxipiacot, aminek egyik nem várt következménye az lehet, hogy a bérfuvarozásból egyre na- gyobb szeletet hasítanak ki a szabályozott taxipiacon kívüli szereplők.*

Journal of Economic Literature (JEL) kód: K23, L51, L92, L98.

 

Információs aszimmetria kezelése a kockázatitőke-finanszírozásban Elméleti megközelítés és a hazai tapasztalatok értékelése

 AMAN SEJLA – LOVAS ANITA

A kockázatitőke-finanszírozás során a befektetők átmenetileg tulajdonossá válnak a célvállalatokban, amelyek ezzel innovatív és magas jövedelmezésű projektek megvalósítását tűzik ki célul. A kockázatitőke-befektetők a pénzügyi tőke biztosításán túl szakmai támogatásukkal és kapcsolatrendszerükkel is hozzájárulnak a sikerhez. A vállalkozások jelentős értéknövekedése ezért csak a vállalkozók és a kockázati tőkések aktív közreműködésével érthető el. Tanulmányunkban azokkal az eszközökkel foglalkozunk, amelyek a kölcsönös érdekeltséget hivatottak biztosítani a kockázatitőke-befektetések során. Először a nemzetközi szakirodalom alapján részletesen bemutatjuk, hogy milyen nehézségekkel kell szembenézniük a feleknek, majd ismertetjük, hogy milyen eszközöket használnak a problémák kezelésére. Végül a hazai piacon végzett mélyinterjús kutatásunk eredményeit mutatjuk be. Eredményeink között a hazai gyakorlat számos jellegzetességére mutatunk rá, például arra, hogy az át- váltható értékpapírok használata ritka, míg jellemző a feltételekhez és szankciókhoz kötött vételi/eladási jogok kikötése, vagy a szakaszolt finanszírozás.*

Journal of Economic Literature (JEL): D82, D86, G23, G24.

 

Az innováció innovációja: új innovációtípusok a globális gazdaságban

 HÁMORI BALÁZS – SZABÓ KATALIN

Az utóbbi két évtizedben kardinális változásokon ment át az innováció: új szereplők léptek színre, felértékelődött az újítások szerepe a gazdaságban. Sok esetben szokatlan módon zajlik maga az innovációs folyamat is. Ismeretlen innovációtípusok (fordított innováció, crowdsourcing stb.) bukkannak fel, amelyek átrajzolhatják a globális innovációs térképeket. A szerzők célja kettős: 1. Az új innovációtípusok bemutatásával ezen új formák alaposabb vizsgálatát sürgetik, választ keresve arra, hogy van-e kapcsolat az innováció mindinkább előtérbe kerülő új változatai között, vagy ezek egymástól függetlenek. 2. Ráirányítják a figyelmet arra, hogy a hagyományos schumpeteri, illetve OECD-osztályozások további három szempont szerinti kiegészítésre szorulnak: 1. Forrásigényük szerint érdemes megkülönböztetni a tőke- igényes és az alacsony tőkeigényű (általuk „mezítlábasnak” nevezett) innovációkat; 2. Születési helyük szerint a vállalaton belüli és a hálózati innovációkat; 3. Globális irányultságuk szerint pedig a fejlett világban születő és onnan szétterjedő és a fordított (részben vagy egészben a fejletlenebb gazdaságokban létrejövő és onnan szétáramló) innovációkat. A mainál reálisabb képet nyújtana, ha a nemzetközi rang- sorok felállításakor a javasolt új klasszifikációk alapján is gyűjtenének adatokat az innovációról.*

Journal of Economic Literature (JEL) kód: O31, O33, O38, P51.

 

 

 

Kategória: 2015. évi számok összefoglalója, Külgazdaság

Külgazdaság 2015/3-4

GKI Gazdaságkutató Zrt.: Lényeges
tempóvesztés várható*

KARSAI GÁBOR

A magyar gazdaság 2014-ben a bárki által vártnál sokkal jobb teljesítményt mutatott,de előretekintve továbbra sem került a régióhoz mérten tartós felzárkózást biztosító pályára. A látványosan kedvező 2014. évi statisztikai adatok jórészt átmeneti tényezőkből és/vagy más területeken hozott, indokolatlanul súlyos áldozatokból adódnak. Folytatódik a piacgazdaságot kiiktató, államosító modell kiteljesítése, ahol a fő cél a minél szélesebb körre kiterjedő politikai hatalom és a kedvezményezett üzleti csoportok pozíciójának erősítése. A kormányzat éles konfl iktusba került az Európai Unióval, az Egyesült Államokkal, számos társadalmi réteggel, hazai és külföldi tőkéscsoporttal. Mindezek miatt a magyar gazdaság teljesítménye 2015-ben lényegesen gyengülni fog a tavalyi évhez képest.

 

Kopint-Tárki Zrt.: Háromszázalékos
növekedés, nulla infláció*

 NAGY KATALIN – PALÓCZ ÉVA – VAKHAL PÉTER

A világgazdasági konjunktúrát 2014-ben enyhén javuló tendenciák és új kockázatok (csökkenő olajár, defláció veszélye) megjelenése jellemezte. Az idei évre vonatkozó globális növekedési előrejelzések 3,4-3,6 százalék körül mozognak, s a legtöbb előrejelző 2016-ra újabb élénkülésre számít (3,9 százalék). A növekedést továbbra is elsősorban a fejlett országok húzzák: az amerikai konjunktúra egyre erőteljesebb, az idén 3 százalék körüli GDP-bővülés várható; gyorsul a növekedés az Európai Unióban is, míg Japánban a konjunkturális kilátások változatlanul nyomottak. A feltörekvő országok közül különösen látványos a kínai növekedés lassulása, ami részben a megindult strukturális reformok következménye.

 

Magyar Nemzeti Bank: Élénk maradhat
a növekedés 2015-ben és 2016-ban is*

 VIRÁG BARNABÁS

 Nemzetközi összevetésben is erős növekedést és historikusan alacsony inflációs rátát mutatott a magyar gazdaság a 2014-es évben. A növekedés szerkezetében az export bővülése mellett egyre hangsúlyosabban jelent meg a belső kereslet élénkülése is, ami a munkapiaci mutatók további javulását okozta. A 2015. és a 2016. esztendőben az elmúlt években megkezdődött tendenciák folytatódására számíthatunk. A gazdasági növekedés élénk maradhat, amit belső és külső tényezők egyaránt támogathatnak. Az alacsony nyersanyagárak és az Európai Központi Bank eszközvásárlási programja erősítheti az európai konjunktúrát, miközben a mérsékelt inflációs környezetben növekvő reáljövedelmek, a forintosítást követően csökkenő lakossági adósság és a Növekedési Hitelprogram kiterjesztésével várhatóan élénkülő vállalati hitelezés egyaránt a hazai fogyasztás és beruházás erősödése irányába mutat. Az inflációt rövid távon a rendkívül kedvező költségkörnyezet határozza meg, így az éves ráta fokozatos emelkedésére csak az idei év második felétől számíthatunk. Az élénkülő lakossági fogyasztás növelheti a vállalatok áremelési lehetőségeit, de ennek üteme mindvégig visszafogott maradhat, mert mind a nyersanyagok árszintje, mind a bérek a termelési költségek csupán mérsékelt emelkedését valószínűsítik. Ezzel összhangban az éves inflációs ráta még 2016-ben is érdemben a 3 százalékos jegybanki célérték alatt maradhat. A folyó fizetési mérleg az élénkülő belső felhasználás ellenére várhatóan továbbra is számottevő aktívumot mutat majd, amihez a javuló cserearány mellett az exportszektorban kiépült új kapacitások is hozzájárulnak.

 

Pénzügykutató Zrt.: Kisebb lendület, megőrzött egyensúly*

 VÁRHEGYI ÉVA

 A tavalyi kiugró gazdasági növekedést jelentős részben a választási évhez kapcsolódó gazdaságpolitikai intézkedések alapozták meg, miközben a magángazdaság növekedési alapjai nem erősödtek meg. Az idei évet ezért mérséklődő lendület jellemzi, annak ellenére, hogy a javuló külgazdasági konjunktúra, a bőséges uniós transzferek és az ennek következtében továbbra is jelentős külső finanszírozási többlet teret enged a gazdaságélénkítő kormányzati-jegybanki politikának. A belső egyensúly is megőrizhető, ám a tartósan alacsony hiányt és az államadósság-ráta csökkenését biztosító gazdaságpolitika helyett a kormány ezt változatlanul a gazdaság jövőjét romboló intézkedésekkel éri el.

 

A magyar EU-csatlakozás agrárkereskedelmi mérlege

 HEGEDÜS ZSUZSANNA – KISS JUDIT

 A cikk a 10 éves magyar európai uniós tagság agrárkereskedelmi hatását vizsgálja a legfrissebb statisztikai adatok tükrében. 2003 és 2013 között Magyarország külkereskedelmének agrárorientációja, illetve az agrárszektor exportorientáltsága megerősödött. Magyarország agrárkereskedelme az EU tagállamaival dinamikusan bővült, az exportexpanziót azonban növekvő importpenetráció kísérte. Mivel mind az agrárexport, mind az agrárimport értéke több mint háromszorosára emelkedett, 2013-ra az EU-27 vált a magyar agrárexport legfőbb piacává (83 százalékos részaránnyal) és a magyar agrárimport legfőbb beszerzési forrásává (91 százalékos részesedéssel). Az EU-27-be irányuló magyar agrárexport árustruktúráját 10 év után is a nyerstermék-dominancia jellemzi, ami az exporttermékek elégtelen versenyképességére és a magyar élelmiszeripar visszaesésére vezethető vissza. Az import árustruktúrája diverzifi káltabb, alapvetően feldolgozott termékekből áll. Az EU-27-en belül az új tagokkal sokkal dinamikusabban nőtt az agrárkereskedelem, mint a régiekkel, következésképpen napjainkra EU-s agrárkereskedelmünk közel 40 százaléka az új EU-s, vagyis a régi CEFTA-tagokkal bonyolódik. A csatlakozást követő mérlegromlás után EU-s agrárkereskedelmünk egyenlege javult, 2012-re 2,7 milliárd dolláros aktívumot mutatott.*

 Journal of Economic Literature (JEL) kód: F14, F15, Q17.

 

A visszatérő migráció nemzetköziesedésre gyakorolt hatása: magyar információtechnológiai kisvállalatok összehasonlító elemzése

 GITTINS, TIM – LANG, RICHARD – OROSZ ÁGNES

A kelet-közép-európai régióban a piacgazdaság kiépülését végigkísérte egy dinamikus információtechnológiai fejlődés. A rendszerváltozást követően a régió kis- és közepes vállalkozásai számára a nemzetközivé válás lehetőségét a műszaki tudás viszonylag magas szintje alapozta meg. Emellett a rendszerváltás megkönnyítette a kiáramló migrációt, és a visszatérő migránsok olyan tudás birtokában alapíthatnak vállalkozásokat otthon, amely ott nem feltétlenül áll rendelkezésre. A szerzők a cikkben azt vizsgálják, hogy a Magyarországra visszatérő migráns vállalkozók milyen hatást gyakorolnak a kis- és közepes vállalatok nemzetközivé válására. Három olyan információtechnológiai szektorbeli vállalkozó esetét hasonlítják össze, akik korábban dolgoztak és tanultak külföldön. A külföldi társadalmi tőke meghatározó jelentőségű a vállalaton belüli humán tőke kialakítása szempontjából az eleve világpiaci szereplésre létrejött „született globális” vállalkozások nemzetközivé válása tekintetében.*

 Journal of Economic Literature (JEL) kód: A10, A23, F02, F66, J6, R23, P23.

 

Munkaerőpiac és munkaerő-migráció a szlovák–magyar határ mentén a gazdasági válság után

 SZÉKÁCS TAMÁS

 A cikk a Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány szlovák–magyar határ menti migráció-projektje legfontosabb munkaerő-piaci eredményeinek ismertetésére tesz kísérletet. A szerző bemutatja, hogy a szlovák–magyar határ menti régió két oldala között a gazdasági válságot követő időszakban továbbra is jelentősek maradtak a munkaerő-piaci különbségek mind horizontális, mind vertikális értelemben. A munkaerő-migrációt illetően a 2008–2013 közötti időszakban a határrégió magyar oldalán dolgozó szlovák munkavállalók számának jelentős mértékű csökkenésére mutat rá. Emellett kitér arra is, hogy a magyar munkavállalók szlovákiai munkavállalása a gazdasági válságot követően sem vált számottevővé.*

 Journal of Economic Literature (JEL) kód: J61, J82.

 

Jogi melléklet

Az egyenlő elbánás elvének elhalása a világgazdaságban

 MARTONYI JÁNOS

 A világkereskedelem multilaterális és univerzalitásra irányuló szabályozása, amint azt a GATT, majd a WTO rendszere megteremtette az egyenlő elbánás elvén alapult. Az elv érvényesítésének jogi technikája a legnagyobb kedvezményes elbánás, amelyet a GATT „multilateralizált” és – kivételekkel bár, de – főszabállyá tett. A szabályozás évtizedek során folyamatosan bővült és mélyült, a világkereskedelem a globalizációs folyamat részeként egyre szabadabb lett, majd e fejlődés mintegy másfél évtizede megtorpant, saját sikerének csapdájába esett. Számos gazdasági és politikai tényező mellett ennek egyik oka az, hogy az egyenlő elbánás elve és az azt érvényesítő jogi technika fokozatosan háttérbe szorult. Mivel a rendszer egyik alappillére megingott, a rendszer egésze veszélybe került. A legnagyobb kedvezményes elbánás először a főszabály helyett kivétellé vált, majd a kivétel a rendszer mellett széles körben érvényesült és fokozatosan új rendszert hozott létre, a kétoldalú és többoldalú (regionális) szabadkereskedelmi és preferenciális, társulási megállapodások hálózatát. Ezzel pedig háttérbe szorul a célzott univerzalizmus, és maga a globális szabályozás fragmentálódik. A világkereskedelem multilaterális szabályozásának eredményeit ugyanakkor meg kell őrizni, annak elismerése mellett, hogy a globális rendszer korántsem olyan egységes és homogén, mint azt sokan gondolják, és a gazdasági, politikai, kulturális- civilizációs különbségek a jogi szabályozás területén is világossá teszik, hogy a világ nem olyan lapos, mint amilyennek látszik.*

 Journal of Economic Literature (JEL) kód: F13 – Trade Policy; International Trade Organizations.

 

Az Európai Unió költségvetési rendszerének finanszírozási problémái

 BAJUSZ ANNA

 Az Európai Unió költségvetése – jóllehet a szerződések rendelkezései szerint nem lehet deficites – az utóbbi években komoly finanszírozási problémákkal küzd. Ezért a helyzetért egyaránt felelősek a lisszaboni szerződés által bevezetett jogi és eljárásrendi változások, az intézmények politikai motivációi, valamint a tágabb gazdasági és politikai környezet. A cikk röviden bemutatja az uniós költségvetési rendszer működését (különös tekintettel a költségvetési rugalmasság kérdésére), majd áttekinti az elmúlt évek során jelentkezett problémák természetét és kezelésük módját.

 Journal of Economic Literature (JEL) kód: H61 (Bugdet, Budget Systems), E69 (Other).

Kategória: 2015. évi számok összefoglalója, Külgazdaság

Külgazdaság 2015/1-2

Körkérdés

a magyar gazdaság szerkezetének és pénzügyi rendszerének átalakulásáról

Mind a világgazdaságban a 2008-as válságot követően megindult változások, mind a magyar gazdaságpolitikában a – gazdaság kívánatos szerkezetére vonatkozó – prioritások 2010 utáni újrafogalmazása napirendre tűzi a magyar gazdaság szerke­zeti átalakulásával összefüggő kérdéseket, a pénzügyi közvetítőrendszerrel kapcso­latos új igényeket.

2015-ös körkérdésünk a következőkre keresi a választ.

A spontán módon és a változó állami szabályozás eredményeképpen végbeme­nő szerkezeti átalakulások mennyiben illeszkednek a nemzetközi trendekhez, ezeken belül is a hasonló helyzetű országokban lezajló folyamatokhoz? Másképpen megfo­galmazva: a világgazdaságban megfigyelhető strukturális változásokkal mennyiben vannak összhangban a magyar gazdaságpolitikában megcélzott átrendeződések, és ezek kibontakozása milyen kockázatokkal járhat?

A válság után világszerte megfogalmazódott az igény egy biztonságosabb, stabil pénzügyi közvetítőrendszer és szigorúbb felügyelet iránt. Az államilag vezérelt ma­gyarországi változtatások mennyiben felelnek meg ezeknek a szempontoknak?

Kérdésünk a magyar gazdaság szerkezetével összefüggő olyan ügyekre vonat­kozik, mint az ágazati, a foglalkoztatási, a fogyasztási szerkezet, az export és az im­port struktúrájának megfigyelhető alakulása, a szolgáltatások súlyának megcélzott mérséklése. A pénzügyi közvetítőrendszert illetően pedig azt firtatjuk, hogy az állam beavatkozása a piaci és a tulajdonviszonyokba, a jegybank és a pénzügyi felügyelet összevonása, az új szanálási szabályozás kialakítása mennyiben támogatja a pénz­ügyi stabilitást és a gazdasági növekedést. A magyar gazdaság szerkezetének és pénzügyi rendszerének változásai mennyiben képesek hozzájárulni a foglalkoztatá­si, növekedési, versenyképességi, egyensúlyi gondok enyhítéséhez?

 

A várakozások szerepe a pénzügyi kimentések eredményességében: válságkezelés Görögországban és Írországban

GYŐRFFY DÓRA

A cikk azt a kérdést vizsgálja, hogyan befolyásolják a várakozások a megszorító spirálok kialakulását. A mentőcsomagok kialakítását politikai gazdaságtani pers­pektívából vizsgálva a dolgozat abból indul ki, hogy a mentőcsomagok feltételei, végrehajtása és piaci fogadtatása közösségi dilemmaként értelmezhető. Ilyen hely­zetekben a többi szereplő lépéseivel kapcsolatos várakozások, amelyeket a bizalom és bizalmatlanság fogalmaival lehet megközelíteni, kritikus szerepet játszanak. A szereplők közötti bizalom megléte mérsékli a költségvetési kiigazítás nagyságát és hatásait, míg a bizalmatlanság mindkettőt növeli, és hozzájárul a megszorító spirál kialakulásához. A cikk amellett érvel, hogy ezekben az öngerjesztő folyamatokban a kormányzati hitelességnek kritikus szerepe van. A görög és az ír válság kezelésének tanulságai illusztrálják az elméleti modellt*

Journal of Economic Literature (JEL) kód: F34, F50, H60.

 

Európai integráció és gazdasági növekedés Tenyezőpiaci integráció, növekedési hatások, európai növekedési modell

HALMAI PÉTER

A gazdasági integráció folyamatában időtartamát tekintve közép- és hosszú távú növekedési hatásokat különböztethetünk meg. Előbbiek között kiemelést igényel az „indukált fizikai tőkeképződés” (inducedphysical capital formation). Az európai integráció javítja a kibocsátás előállításához szükséges termelési tényezők kombi­nációjának hatékonyságát. A magasabb hatékonyság vonzóbbá teszi Európát a be­fektetők számára, növekednek a beruházások. E folyamat eredményeként az integrá­cióból származó kezdeti hatékonysági nyereséget az indukált tőkeképződés is erősíti. A középtávú növekedési hatás addig tart, amíg a tőkeképződés átlagon felüli. Ahogy nő az egy dolgozóra jutó tőke – a neoklasszikus növekedési elmélet megközelítése szerint -, a további egységnyi tőkebefektetésből származó előny úgy csökken. Egy bizonyos pont után az újabb egységnyi tőkebefektetés által nyerhető határtermék megegyezik annak határköltségével, így megáll az átlagon felüli tőkeképződés. E ha­tás tehát csak középtávú, hiszen fokozatosan megszűnik. (Ilyen beruházási boom zajlott le például Spanyolországban az EU-csatlakozás idején.) A hosszú távú nö­vekedési hatások a felhalmozási ráta tartós változását eredményezik. Mivel a fizikai tőke felhalmozásánál a csökkenő hozadék elve érvényesül, a hosszú távú növekedési hatások jellemzően a tudástőke felhalmozásával, például a technológiai fejlődéssel függnek össze. Középtávú növekedési hatások érvényesülése során az egy főre jutó kibocsátás növekedése valamely új, magasabb szinten megáll. Hosszú távú hatások működése esetén azonban tartós módon megváltozik a növekedési ütem. A legújabb Halmai Péter növekedési elméletek szerint az integráció állandóan magasabb növekedési ütemet biztosíthat a tagállamok számára az integráció nélküli helyzethez képest*

Journal of Economic Literature (JEL) kód: A1, E2, F4, O1.

 

Költségvetés-támogatás: útban a hatékonyabb segélyezés felé (?)

UDVARI BEÁTA – PONTÉT JULIANNA

Az elmúlt években a nemzetközi fejlesztési együttműködés több területén is átala­kulást tapasztalhatunk, a feltörekvő donorok egyre növekvő szerepén túl újfajta támogatások is megjelentek a hagyományos fejlesztési segélyek mellett, ilyen példá­ul a költségvetés-támogatás. Számos donor és az ezzel foglalkozó szakirodalom is nagy reményeket fűz e segélytípushoz, többen a segélyezés hatékonyságának meg­oldásaként tekintenek a költségvetés-támogatásra. Az Európai Unió is kiemelt sze­repet szán ennek az új típusú támogatásnak nemzetközi fejlesztési politikájában, ezt mutatja több joganyag és iránymutatás is. Ennek ellenére a hazai szakirodalom szin­te teljesen mellőzi e támogatási forma elemzését. így a cikk elsődleges célja, hogy átfogó képet nyújtson a költségvetés-támogatásról, ismertesse annak előnyeit és hátrányait, valamint rávilágítson a donorok és a fogadó országok vonatkozásában is a legfőbb tendenciákra. A szerzők kutatásuk során általános megközelítés alkal­mazására törekedtek, nem tekintették céljuknak egy-egy donor- vagy fogadó ország tevékenységének elemzését*

Journal of Economic Literature (JEL) kód: F35.

 

Jogi melléklet

Az ésszerű alkalmazkodási kötelezettség fogalma és gazdasági relevanciája

MIKOLA ORSOLYA

Az ésszerű alkalmazkodás mint a hátrányos megkülönböztetés elleni fő eszköz fogal­ma és tartalma – a fogyatékosság fogalmához hasonlóan – változó. Az Európai Unió szintjén a munkaviszonnyal kapcsolatban válik kötelezettséggé a munkáltató számá­ra a fogyatékossággal élő személy szükségleteihez történő ésszerű alkalmazkodás, mely jelentése az Európai Unió Bírósága (EUB) által töltődik meg tartalommal, de a tényleges értelmezés a nemzeti bíróság feladata marad. A Coleman-ügytől kezdve a Chacón Navas, Z., HK Danmark-ítéleteken át a Kaltoft-ügyig szembesülhetünk az ésszerű alkalmazkodás lehetőségeivel és a fogyatékosság fogalmának kiterjedésével, felvázolva munkaerő-piaci jelentőségét és annak utópiáját, hogy az ésszerű alkal­mazkodás természetessé válásával a fogyatékossággal élők köre mást fog jelenteni.

Journal of Economic Literature (JEL): J14, K31, N32, N34.

 

EU vs. WTO Kibékíthetetlen ellentétek vagy a változás szelei?

BOHÁTI BIANKA ESZTER

Az Európai Unió Bíróságának a Kereskedelmi Világszervezettel (WTO) kapcsola­tos ítélkezési gyakorlatát vizsgálva meghökkentő dolgokat tapasztalhatunk. A több évtizedre visszanyúló konfliktussorozatban a WTO jogának a közvetlen hatályát és felhívhatóságát cáfolandó különböző érvek kerültek kidolgozásra a Bíróság ítélke­zésének keretében. Az elutasító gyakorlatnak azonban mind a mai napig messze­menőbb következményei is vannak. Ezek közé tartoznak az Európai Unió érintett kereskedelmi partnerei által bevezethető (és rendszerint bevezetett) megtorló intéz­kedések, melyek főként a magánszemélyek között „szedik áldozataikat”. Az uniós magánszemélyek ezen – WTO jog által megengedett – megtorló intézkedésekből eredő káraik megtérítése iránt, úgy tűnik, reménytelen szélmalomharcot vívnak. A cikkben ismertetett esetek, de főként a közelmúltban nagy port kavart FIAMM- és Fedon-ügyből levonható következtetés sajnos mind ezt támasztják alá.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: F13 – Trade Policy; International Trade Organizations; F51 – International Conflicts; Negotiations; Sanctions.

Kategória: 2015. évi számok összefoglalója, Külgazdaság

Külgazdaság 2014/11-12

Hazai cégek határon túli befektetései:

feltörekvő magyar multinacionális vállalatok

ANTALÓCZY KATALIN – ÉLTETŐ ANDREA – SASS MAGDOLNA

A külföldre irányuló közvetlentőke-befektetések terén Magyarország vezető helyet foglal el az Európai Unió új tagállamai között. Az elemzés – amely egy hosszabb kutatás első szakaszának eredményeit mutatja be – arra keresi a választ, hogy mely tényezők tették lehetővé a magyar cégek sikeres külföldi expanzióját. A cikk nagy, vezető és kisebb befektető vállalatok esettanulmányaira épül. Az eredmények azt mutatják, hogy a privatizált vállalatok speciális tulajdonosi előnyei eleinte az átmenet előttről örökölt tényezőkön alapultak, a nemzetköziesedés későbbi szakaszában azonban a menedzsment sikeresen változtatta meg ezeket. Az 1990 után alapított vállalatoknál a tulajdonosi előnyök jórészt hasonlóak a „hagyományos multinacionális” cégekéhez. A tőzsdén privatizált „virtuális közvetett” befektető vállalatok specifikus tulajdonosi előnyei esetében pedig a menedzsment erős pozíciója, tudása és tapasztalata együttesen alakítja a tulajdonosi előnyöket.*

Journal of Economic Literature (JEL) kód: F21; F23.

 

A hazai kis- és középvállalatok exportjának

kritikus sikertényezői

CZAKÓ ERZSÉBET – KÖNCZÖL ERZSÉBET

Az Európai Unió tagállamainak alacsony gazdasági növekedési üteme felveti azt a kérdést is, hogy hogyan lehetne a kis- és középvállalatok (kkv-k) nemzetközivé válását elősegíteni, hiszen ezek versenyképességének javulása a gazdasági növekedés egyik fontos motorja lehet. A nemzetközi üzleti gazdaságtan kutatási eredményei szerint a vállalatok kompetenciáinak kiemelkedő szerepük van nemzetközivé válásukban. A kutatás tézise, hogy gazdaságpolitikai eszközökkel a kis- és középvállalatok megfelelő kompetenciái fejleszthetők. A szerzők 10 exportáló, magyar többségi tulajdonban lévő vállalatot esettanulmányban elemeztek annak érdekében, hogy feltárják kritikus sikertényezőiket. A cikk egy kvalitatív, vállalati szintű kutatás eredményeit összegzi, értékelve a nemzetközivé válást támogató gazdaságpolitikákra vonatkozó hatásokat is.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: F23. F43. L25. M16.

 

Versenyképesség és nemzetköziesedés a magyar kisvállalatok körében

a 2010-es években

SZERB LÁSZLÓ – MÁRKUS GÁBOR – CSAPI VIVIEN

A világgazdasági válság tépázta magyar gazdaság új növekedési pályára állításának az útját sokan az export felfuttatásában, tágabban értelmezve pedig vállalataink fokozódó nemzetköziesedésében látják. A kormányzat mindmáig csak tervezetben megjelent, új külgazdasági stratégiája részeként ambiciózus célokat fogalmazott meg, többek között az exportképes cégek számának meghatszorozását. Ez a cikk egy 2013-ban befejeződött 799 fős kisvállalati felmérés adatait felhasználva elemzi a magyar kisvállalatok nemzetköziesedési tendenciáit a versenyképesség függvényében. Meglátásunk szerint a vállalatok versenyképességét alkotó tíz pillér egymással szoros kapcsolatban áll, az egyes pillérek összehangolása fontosabb, mint hogy az egyik pillér esetében kiugró értéket érjünk el. A nemzetköziesedést így nem csupán önmagában, hanem a versenyképességet alkotó másik kilenc pillérrel összhangban vizsgáljuk. A magyar kisvállalatok nemzetköziesedését, exportpotenciálját a klaszterelemzés segítségével kialakított nyolc csoport összehasonlító elemzésével értékeltük. Előzetes elképzeléseinknek megfelelően a nemzetközileg legaktívabb cégek csoportja egyben a legversenyképesebbnek is bizonyult. Azonban számos olyan, alacsony versenyképességű céget találtunk, amelyek – bármelyik nemzetköziesedési elmélet állításainak ellenére – tényleges exporttevékenységet folytatnak. Annak ellenére, hogy a magyar gazdaságban jelenleg is több ezer exportáló és exportképes kisvállalatot találtunk, az exportáló cégek számának rövid időn belüli drasztikus növekedését nem tartjuk valószínűnek.*

Journal of Economic Literature (JEL) kód: F 23, L 25.

 

A magyar vállalatok nemzetközi megjelenésének mozgatórugói

S. GUBIK ANDREA

A nemzetközi aktivitás szignifikánsan összefügg a vállalati eredményességgel, növekedésorientációval és innovációs aktivitással. Annak ellenére, hogy nem tisztázott, vajon a nemzetközi aktivitás feltételei vagy eredményei ezek a tényezők, ösztönözni célszerű a vállalatokat a nemzetközi színtéren való megjelenésre. A nemzetközi piacra lépés számos módon történhet. Ezek a megoldások eltérő komplexitásúak, így a vállalatoktól eltérő felkészültséget követelnek meg, ugyanakkor eltérő sikerrel is kecsegtetnek. A cikk azt vizsgálja, hogy mitől függ a nemzetközi piacra lépés módjára és idejére vonatkozó döntés megválasztása. A kérdés megválaszolásához a szerző elemzi a vállalat objektív tulajdonságain túl (méret, tevékenységi kör, külföldi tulajdon stb.) a vállalat által birtokolt erőforrások, a vezető nemzetköziesedéssel kapcsolatos viszonyulása és az iparág egyes jellemzőinek hatását. Ebből következtetni lehet arra, hogy mely területen lehet szükség a vállalatok támogatására a nemzetközi aktivitás nagyobb hozzáadott értékű megoldásai melletti elkötelezettség fokozása és a nemzetköziesedés felgyorsítása érdekében.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: M16, F23.

 

 Az állatjóléti célú kereskedelmi korlátok újraértelmezése a WTO gyakorlatában

HORVÁTHY BALÁZS

A Kereskedelmi Világszervezet idei vitarendezési döntései közül jelentőségét tekintve kiemelkedik az Európai Unió és Kanada, illetve Norvégia közötti jogvita, amelynek tárgya a fókatermékek kereskedelmét megtiltó uniós rendelet igazolhatósága volt. A Fellebbezési Testület 2014 nyarán közzétett döntése pontosította a GATT XX.cikk a) pontjába foglalt ún. közerkölcsi kivételt, így lényegesen átláthatóbbá vált, hogy a WTO tagállamai milyen feltételek mellett vezethetnek be olyan kereskedelmet korlátozó intézkedést, amely hátterében etikai megfontolás védelme áll. A WTO döntésének hozadéka, hogy a GATT XX. cikk alkalmazhatósága kapcsán elősegíti a tisztánlátást és egyúttal újabb elemmel bővíti a nemzetközi kereskedelmi jogba integrált környezeti jellegű szempontok érvényesíthetőségét, így közerkölcsi alapon kimenthetővé váltak az állatokkal szembeni kegyetlen bánásmódot vagy vadászati módszereket elítélő kereskedelmi szabályok.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: F13 – Trade Policy; International Trade Organizations; F18 – Trade and Environment.

 

Az állampolgárság nemzetközi magánjogikérdései

CZÉKMÁNY OLIVÉR – ZIEGLER DEZSŐ TAMÁS

2014. október 9-én a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal Tudományos Tanácsa és a MTA TK Jogtudományi Intézete (a Magyar Rendészettudományi Társaság Migrációs Tagozata, valamint a Nemzeti Közszolgálati Egyetem, Rendészettudományi Kar, Bevándorlási és Állampolgársági Tanszék támogatásával) konferenciát rendezett az állampolgárság nemzetközi magánjoghoz köthető kérdéseinek megvitatására. A konferencián számos előadó beszélt az állampolgárság különböző aspektusairól, érintve családi jogi, eljárásjogi, öröklési jogi kérdéseket is. Miután széles spektrumot fedtek le, ráadásul rövidesen eljön az idő a hazai nemzetközi magánjogi szabályok átfésülésére, hasznosnak tűnik az egyes előadások megállapításainak áttekintése.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: K100, K41.

Kategória: 2014. évi számok összefoglalója, Külgazdaság

SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI MIGRÁCIÓ (HUSK/1101/1.2./0171) PROJEKT HÍREI

2015. szeptember 4-én az 53. Közgazdász Vándorgyűlésen Nagy Katalin és Székács Tamás tart előadást a projektről és annak eredményeiről.

A program megtekintéséhez kattintson ide

FELHÍVÁS 1%

A KOPINT Konjunktúra Kutatási Alapítvány az alábbi kéréssel fordul a honlap látogatóihoz illetve olvasóihoz: Éves személyi jövedelemadójuknak 1%-át fordítsák a közgazdasági kutatás, illetve a Külgazdaság folyóirat támogatására. Adóbevallásuknál kedvezményezettként jelöljék meg a:

KOPINT Konjunktúra Kutatási Alapítványt
Adószámunk: 19659963-2-42

A felajánlásokat az immár közhasznú szervezetként működő Alapítvány alapcéljainak ellátására kívánja fordítani, s a törvényben előírt kötelezettségénél fogva az adományokkal a nyilvánosság előtt el fog számolni.

Minden további kérdésére szívesen válaszolunk:

Nagy Katalin
ügyvezető igazgató
E-mail: katalin.nagy@found.datanet.hu,
katalin.nagy@kopint-tarki.hu
Tel.: 309-2644

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

A jogszabály adta lehetőségekkel élve sokan utalták át 2013. évi személyi jövedelemadójuk 1 százalékát a Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány javára.
A kapott 58 549 forintot tanulmányi ösztöndíjak kifizetésére fordítottuk.

A 2014. évi személyi jövedelemadó 1 százalékából összesen 71 663 forint gyűlt össze.

Az adó 1%-ának felhasználásáról szóló 2014. évi tájékoztató megtekintéséhez kattintson ide

Köszönetet mondunk mindazoknak, akik Alapítványunkat támogatásra érdemesítették!
Az Alapítvány kuratóriuma