KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

 A jogszabály adta lehetőségekkel élve sokan utalták át 2015. évi személyi jövedelemadójuk 1 százalékát a Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány javára.  A kapott 54 384 forintot tanulmányi ösztöndíjak kifizetésére fordítottuk.

 A 2015. évi személyi jövedelemadó 1 százalékából összesen 54 384 forint gyűlt össze.

Az adó 1%-ának felhasználásáról szóló 2015. évi tájékoztató megtekintéséhez kattintson ide  Köszönetet mondunk mindazoknak, akik Alapítványunkat támogatásra érdemesítették!

Az Alapítvány kuratóriuma

Kategória: Egyéb

Külgazdaság 2017/1-2

Körkérdés

a magyar gazdaság helyzetét jellemző kettősségről és
a világpolitikai változások lehetséges hatásáról

A magyar gazdaság teljesítményéről, kilátásairól ellentmondásos, sőt erősen polarizált helyzetkép rajzolódik ki az elemzésekben. Az egyik oldalon a javulást jellemző makrogazdasági mutatókat hangsúlyozzák, ilyen az államadósság folyamatos mérséklődése, a több éve három százalék alatt tartott államháztartási hiány, a hitelminősítőktől kiérdemelt jobb besorolás, a fizetési és a tőkemérleg évről évre növekvő többlete, a GDP – igaz, hullámzó mértékű – növekedése, az alacsony infláció, a bankrendszer sérülékenységének csökkenése, a mérséklődő munkanélküliségi ráta, valamint a belső fogyasztás és a reálbérek emelkedése.

Más elemzések azonban a súlyos feszültségekre irányítják a figyelmet. Ezek közé tartozik a magánberuházások stagnálása, a külföldi működőtőke-befektetések visszaesése, a függés az uniós beruházási forrásoktól. Az állam megváltozott szerepével függnek össze a versenytorzító beavatkozások, az uniós fejlesztési források elosztásának problémái, az üzleti környezet kedvezőtlen vonásai, a szabályozás kiszámíthatatlan változásai. Folytatódik a lecsúszás a versenyképességi rangsorokban, romlanak a termelékenységi mutatók, nő a lemaradás a kutatás-fejlesztés, az innováció területén, és egyre erősebben megmutatkoznak a munkaerőpiac kínálati és képzettségi feszültségei.

A bizonytalanság növekedéséhez hozzájárulnak új kockázati tényezők is: 2016-ban az Egyesült Királyság szavazói az Európai Unióból történő kilépésről döntöttek, az Egyesült Államokban pedig a protekcionizmussal kampányoló Donald Trumpot választották elnöknek.

Kérdéseink ezek alapján a következők:

A magyar gazdaság teljesítményének várható alakulása szempontjából mit tekint meghatározónak: a makrogazdasági mutatók alakulását vagy a régi és az új kockázati tényezők hatását? A világgazdaság esetleges változásai hogy befolyásolhatják a magyar gazdaság helyzetét jellemző kettősség alakulását?

Válaszolnak: Antalóczy Katalin, Benczes István, Bod Péter Ákos, Csillag István, Farkas Zoltán, Kállay László, Karsai Gábor, Losoncz Miklós, Mellár Tamás, Mihályi Péter, Muraközy László, Petschnig Mária Zita, Sass Magdolna, Vakhal Péter, Várhegyi Éva

Két történet: a gyógyszertárak piaca 2010 után – Esettanulmány

LAKI MIHÁLY

A cikkben a szerző a gazdasági szabályozás két eseményét vizsgálta a gyógyszertárak piacán. Egy befolyásos szakmai szervezet javaslatainak beemelése a kormány programjába és a gyógyszerek iránti belföldi kereslet visszafogásának szándéka egyaránt meghatározták a Fidesz–KDNP-kormánynak a 2010-es választások után néhány hónappal hozott, a patikapiac szereplőinek viselkedését és erőviszonyait jelentősen befolyásoló és módosító döntéseit. Az új kormány a nagykereskedelmi és termelővállalatok növekvő piaci részesedését a gyógyszerészek (akik a helyi társadalom fontos véleményformálói) tulajdoni hányadának kötelező emelésével kívánta csökkenteni. A tulajdoni hányad növelését több, a költségvetés számára többletkiadással járó vagy bevételeit csökkentő kedvezmény szolgálta. Az ország nemzetközi megítélése szempontjából kedvezőtlen költségvetési hiánynövekedést a kiadások visszafogásával megakadályozni igyekvő kormány jelentősen csökkentette a gyógyszerkassza kiadásait is. Ez a döntés rontotta a gyógyszertárak piaci helyzetét, várakozásait, tulajdonszerzési terveit és esélyeit. A többségi gyógyszerésztulajdon megteremtésének programja azonban nem bukott el, csak késett. Amikor az egészségügy intézményeinek nyomására fokozatosan felpuhult a gyógyszerkassza költségvetési korlátja, a javuló piaci helyzetbe került és újabb tulajdonszerzési kedvezményekben részesülő gyógyszerészek vállalják a többségi tulajdon kockázatait.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: D47, D72, H51.

ÚJ KÖNYVEK

Kovács Olivér: Stabilitás és dinamizmus – Az innovatív fiskális politika alapjai

Alinea Kiadó, Budapest, 2015

Kovács Olivér első könyve fél évtizednyi kutatás és ennek nyomán a kutatóvá válás lenyomata. A negyvenoldalas hivatkozásjegyzék egyrészt széles körű olvasottságot, másrészt mély és alapos ismereteket, azaz mind vertikális, mind horizontális értelemben tudományos igényességet jelez előre. A szöveg nem könnyű, mégis olvasmányos, és nem csak a fiskális politika szakértői számára emészthető.

JOGI MELLÉKLET

Szemelvény a Bécsi Vételi Egyezmény alkalmazása köréből – tekintettel a magyar bíróságok legújabb esetjogára

VADÁSZ VANDA

Jelen tanulmány az 1987. évi 20. törvényerejű rendelettel kihirdetett, az Egyesült Nemzeteknek az áruk nemzetközi adásvételi szerződéseiről szóló, Bécsben, az 1980. évi április hó 11. napján kelt Egyezmény legújabb bírósági gyakorlatát vizsgálja. A tanulmány kiterjed az Egyezmény személyi, tárgyi és területi hatályának elemzésére, a joghatóság megállapítása és az alkalmazás összefüggéseire, valamint a magyar rendes bíróságok előbbiekkel kapcsolatos legújabb gyakorlatára, figyelembe véve a hozzáférhető esetjogot.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: K12.

 

Kategória: 2017. évi számok összefoglalója

Külgazdaság 2016/11-12

 Megszorítók és keynesiánusok A válságkezelés fiskális tanulságai az OECD-ben, 2008–2015

MAGAS ISTVÁN

Vajon mennyire nevezhető keynesiánusnak vagy éppen megszorítónak (austerity-like) a fejlett országokban a 2006–2013 közötti időszakban alkalmazott költségvetési po­litika, ha a fiskális szigorítás GDP-hez viszonyított arányát vizsgáljuk? A magyar költségvetési kiigazítás mértékének hasonló vizsgálatából milyen következtetést le­het levonni? Azt, hogy a kiigazítás vajon keynesi ihletésű (típusú), vagy inkább meg­szorítást mutató beavatkozásnak minősül-e, ebben a tanulmányban annak alapján minősítettük, hogy a vizsgált időszakban az úgynevezett strukturálisan kiigazított mérlegtöbblet (az előjellel ellátott egyenleg) a GDP hány százalékát érintette és mi­lyen végső előjellel. Ennek függvényében beszélünk ugyanis a válság utáni időszak­ban megszorító vagy szűkítő, illetve lazító vagy bővítő fiskális politikákról, ahhoz képest, ami előtte volt jellemző. Az OECD-országok mezőnyét tekintve három típusú fiskális alkalmazkodást azonosítunk: állami keresletbővítő; semleges; állami keres­letszűkítő – azaz megszorító – jellegűt. 

Journal of Economic Literature (JEL) kód: E61, E65, G01.

 A paritási szerkezet szerepe a teljes termékenységi arányszám alakulásában

BERDE ÉVA – NÉMETH PETRA

A hagyományos teljes termékenységi arányszám minden olyan esetben valóban jól jelzi az egy nő által élete során átlagosan világra hozott gyerekek számát, amikor a női népesség strukturális mutatói állandóak. Abban az esetben azonban, amikor a szülő nők átlagos életkora módosul, például a közelmúlt tendenciáinak megfele­lően növekszik, ez a mutató torzít. A szülések halasztását a kiigazított termékeny­ségi arányszámok révén a szakirodalom ma már figyelembe tudja venni. A szerzők cikkükben arra hívják fel a figyelmet, hogy a halasztás eredményeként és az egyéb strukturális változásokat előidéző folyamatok következtében a női népesség paritási szerkezete folyamatosan átrendeződik, s ez torzítja a hagyományos termékenységi mutató értékét. Megmutatják, hogy a teljes termékenységi arányszám tényezőkre bontásával közelebb kerülhetünk a strukturális változások nyomon követéséhez. A szakirodalomban publikált, de gyakorlati számításokban ismereteik szerint eddig még nem használt felbontás segítségével magyar adatokon végeztek szimulációt. Mind a múltra, mind a jövőre vonatkozóan kiszámoltak egy-egy ilyen felbontást, valamint felvázolják a változások irányát. Ezek közül a változások közül a jövőbeli gyerektelenség – a nulladik paritáshoz tartozó nők arányának növekedése – külön figyelmet érdemel.*

Journal of Economic Literature (JEL) kód: J11, J13.

 Agyelszívási adó az EU-ban: egy lehetséges megoldás?

GOLOVICS JÓZSEF

A cikk azt vizsgálja, hogy Jagdish Bhagwati agyelszívási adókoncepciója alkal­mazható-e az Európai Unióban azoknak a feszültségeknek a mérséklésére, amelyek a munkaerő-vándorlási folyamatok miatt lépnek fel. A 2004-es bővítést követően a sajátos intézményi környezet és a tagállamok közötti fejlettségbeli különbségek ugyanis agyelszívást, olyan vándorlási folyamatokat indítottak el, amelyek kezelést kívánnak. Cikkünkben arra a kérdésre kívánunk választ adni, hogy – figyelembe véve az EU értékeit és sajátosságait is – a Bhagwati-féle agyelszívási adó megoldást jelenthetne-e erre a problémára. Amellett érvelünk, hogy a megvalósítás akadályok­ba ütközne, ráadásul a probléma gyökerét, a jelentős fejlettségbeli különbségeket a kompenzációs mechanizmus nem tudná csökkenteni.*

Journal of Economic Literature (JEL) kód: F15, F22, H24.

 

 ÚJ KÖNYVEK

 Domonkos Endre: Közép- és Kelet-Európa gazdaságtörténete a két világháború között. A félperiféria és a világgazdasági folyamatok­tól való elzárkózás

Aposztróf Kiadó, 2016

Domonkos Endre monográfiája a közép- és kelet-európai térség országainak gazdaságtörténeti kutatásán alapul, jelen munka a két világháború közötti időszakot vizsgálja.

A szerző arra a kérdésre kívánt választ adni, hogy milyen okokkal magyarázha­tó a térség félperifériás fejlődése és gazdasági lemaradása a világ fejlett régióihoz képest. Bár a kutatás középpontjában Közép- és Kelet-Európa áll, a vizsgálat érinti a kontinens délkeleti részét is. Így a monográfiában az elemzés a következő országok­ra terjed ki: Ausztria, Csehszlovákia, Magyarország, Lengyelország, Románia, vala­mint Bulgária és Jugoszlávia. A kutatási téma összetettsége miatt Domonkos Endre több tudományág módszereit alkalmazta munkájában, a gazdaságtörténet mellett épített a közgazdaság- és gazdaságtudományokra, a nemzetközi gazdaságtanra, va­lamint a politikatudományra is.

 JOGI MELLÉKLET

Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség (TTIP) kritikája antiglobalista populizmus vagy valós aggodalmak?

ZIEGLER DEZSŐ TAMÁS

A Transzatlanti Kereskedelmi és Befektetési Partnerség (TTIP) tervezetével szemben számos kritikát fogalmaztak meg magánszemélyek, civil szervezetek, illetve az aka­démiai közeg is. A tervezetet övező viták idővel erős érzelmi töltetet kaptak, nem beszélve a médiában elhangzó, sokszor megalapozatlan állításokról. A kritikák fo­lyományaképpen jelenleg úgy tűnik, sikerülhet megakadályozni akár az egyezmény megkötését is. Jelen írás az egyezmény négy legvitatottabb problémakörének elem­zésére tesz kísérletet. E körbe tartozik a tárgyalások átláthatósága, a beruházó és az államok közötti vitarendezési mechanizmus kérdése, az egyezmény hatása a környe­zetvédelemre és a transzatlanti szabályozási/fogyasztói kérdésekben való együttmű­ködés. A fentieket áttekintve azt a következtetést vonhatjuk le, hogy bár a TTIP meg­kötése számos csapdát rejthet, mégis nagy az esélye annak, hogy nem fog olyasfajta negatív eredménnyel járni, mint ahogyan azt a médiában rendszeresen vizionálják. Ebből eredően a problematikus pontokat viszonylag egyszerűen lehetne rendezni.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: F1 Trade, K33 – International Law, K2 Regulation and Business Law.

 

 Pardavi László: A globális gazdaság vámjogá­nak alapkérdései: különös tekintettel a prefe­renciális szerződésekre

UNIVERSITAS-GYŐR Nonprofit Kft., Győr, 2015, 298 o.

Az utóbbi években nemcsak a szakmai nyilvánosságot, hanem a közérdeklődést is lázban tartják azok a nagyszabású kereskedelmi egyezmények, amelyek konti­nenseket átívelve kísérlik meg egyes fejlettebb régiók piacait a jelenlegi nemzetközi kereskedelmi szabályozási környezethez képest jobban átjárhatóbbá tenni, hozzá­járulva e térségekben a kereskedelmi és beruházási kapcsolatok fellendítéséhez. Ezen egyezmények, mint az EU és USA között tárgyalás alatt álló Transzatlanti Kereskedelmi és Beruházási Partnerség (TTIP), az EU és Kanada viszonyában rati­fikációhoz érkező Általános Gazdasági és Kereskedelmi Egyezmény (CETA), vagy a három kontinens országait is érintő, jelenleg kibővítés előtt álló Transzpacifikus Partnerség (TPP) komplex szemléletű preferenciális egyezmények, amelyek számos kihívás elé állítják a nemzetközi vámjog klasszikus intézményeit. Ezen oknál fogva is időszerű Pardavi László egyetemi docens (SZE DFÁJK), pénzügyi jogász mono­gráfiája, melyben a globális vámrendszer és vámjog alapjait érintő problémák elem­zésére vállalkozott.

Kategória: 2016. évi számok összefoglalója

Külgazdaság 2016/9-10

 

A feldolgozóipar szerkezetváltása Magyarországon 2008 és 2014 között

NAGY BENEDEK – LENGYEL IMRE

2008-as válságot követően több országban – így Magyarországon is – előtérbe került az ipar szerkezetének átalakítása és az újraiparosítás. A cikkben a szerzők Tregenna módszerét adaptálva elemzik 2008-tól 2014-ig az alkalmazotti létszám és a bruttó hozzáadott érték alapján a magyar feldolgozóipar szerkezetének átrendeződését 13 alágat figyelembe véve. Erősödő, stagnáló és gyengülő csoportokba sorolják a feldolgozóipar alágait. Az alágcsoportok elemzését követően egyes háttértényezők, így a beruházások, az export, a külföldi működő tőke és az alkalmazásban állók összetételének változására is kitérnek.*

Journal of Economic Literature (JEL) kód: E22, E23, E24, J21, L60.

 

 Egy előre bejelentett forradalom krónikája Magyarországon – Ipar 4.0-technológiák és a hazai feldolgozóipari leányvállalatok

SZALAVETZ ANDREA

A cikk részben a szakirodalom áttekintése, részben vállalati interjúk alapján arra keres választ, hogy milyen hatást gyakorolnak az ipar 4.0-technológiák a gyár­tás értéklánc-pozíciójára általában és a vizsgált feldolgozóipari leányvállalatokra konkrétan. Megállapítja, hogy a multinacionális vállalatok helyi leányvállalatai körében az ipar 4.0-technológiák alkalmazása a helyi termelést, a meglévő kapaci­tásokat fejlesztette, és nem vezetett a termelési és az azt támogató feladatok vissza­telepítéséhez a fejlett országokba. Az új technológiák összetett hatást gyakoroltak a foglalkoztatásra: bár bizonyos korábbi tudáselemeket leértékeltek, a tudásfelérté­kelő hatásuk is számottevő volt. Az empirikus tapasztalatok és a szakirodalomból levont következtetések eredményeként azt feltételezzük, hogy az ipar 4.0-technoló­giák hatására nő az operatívnak tekintett tevékenységek aránya az értékláncon be­lül, azaz az értékláncok koordinátorai kevesebb tevékenységet tekintenek valóban stratégiainak. Az ipar 4.0-technológiák hatására csökken a különbség az egyes ope­ratív tevékenységek értéklánc-pozíciója között: a mosolygörbe alsó része laposabb, elnyújtottabb lesz.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: O33, O14, F23.

 

 Az állam átalakuló szerepe a török gazdaságban

SZIGETVÁRI TAMÁS

A cikk az állam gazdaságban betöltött szerepét és annak változásait mutatja be Törökországban, különös tekintettel az elmúlt évtizedben, az iszlamista AKP kor­mányzása alatt végbement folyamatokra. A modern török nemzetállam létrejöttében és fejlődésében központi szerepet játszott az államhatalom, amit az egyeduralko­dó kemalizmus eszme etatista szemlélete is erősített. A nyolcvanas évektől azonban egyre jelentősebbé vált a gazdaságban az állami bábáskodástól független verseny­képes magánszektor, ami szorosan összekapcsolódott az iszlámon alapuló konzer­vatív társadalmi gondolkodás megerősödésével is. A 2002 után hatalomra került alternatív irányzat a konzervatív társadalmi szemlélet mellett az állam gazdasági szerepvállalásának átalakulását is magával hozta, amelyet az állami tulajdonrész radikális csökkenése mellett a versenyképesség növelését célzó állami gazdaságpo­litika jellemzett.*

Journal of Economic Literature (JEL): H10, L50, O25, P11.

 A kínai fejlesztési együttműködés Afrikában az ezredfordulót követő évtizedben

VÁRI SÁRA

Kína az ezredforduló óta egyre markánsabb donorszerepet tölt be a nemzetközi fejlesztési együttműködési rendszerben. Afrika súlya felértékelődött, Kína stratégiai partnerének tekinti a fekete kontinenst, segélyeinek közel fele ide áramlik.. A szerző cikkében áttekinti a kínai segélypolitika alakulásában megfigyelhető főbb tenden­ciákat, illetve azt elemzi, hogyan alakult Kína segélyallokációja az ezredfordulót követő évtizedben Afrikában. Megvizsgálja, hogy mely országoknak van kitüntetett szerepük a kínai segélypolitikában és mely országok gazdaságában a legnagyobb a kínai segélyek súlya. A szerző arra a következtetésre jut, hogy ugyan a partner­országok többsége hasonló fontosságú mind az OECD DAC- (OECD Development Assistance Committee) donorok, mind Kína számára, mégis van az országoknak egy olyan csoportja, amely Kína számára lényeges, ám a DAC-donorok politikai vagy más okok miatt nincsenek erősen jelen. Egyes országok számára Kína szerepe jóval meghaladja az OECD DAC-donorokét, és itt az ország GDP-jéhez képest is komoly súlyuk van a kínai finanszírozási forrásoknak.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: F35.

 

 Szempontok a hazai nemzetközi kapcsolatok doktori képzés versenyképessé tételéhez

BENCZES ISTVÁN

A cikk a hazai nemzetközi kapcsolatok doktori képzés kereteinek újragondolásá­hoz kínál szempontokat. Áttekinti a világ meghatározó képzési helyeinek hasonló programjait, megragadva, hogy melyek azok az elemek, amelyeket egyfajta legjobb gyakorlatokként célszerű a hazai képzésben is hasznosítani a program régiós ver­senyképességének erősítése céljából. A szerző a többi között amellett érvel, hogy a nemzetközi kapcsolatok doktori szintű oktatásában a hangsúlyt az egyes tárgyi területek oktatása helyett a kutatási elméletek és módszerek sokszínűségének megis­mertetésére érdemes helyezni a jövőben.*

Journal of Economic Literature (JEL) kód: A23.

 

 JOGI MELLÉKLET

Pillanatfelvétel az európai bankszabályozás fontosabb problémaköreiről

KREISZ BRIGITTA

A tanulmány célja, hogy képet adjon az európai bankszabályozás strukturális re­formját érintő legfontosabb problémakörökről és az ún. overbanking jelenségről. Az írás a növekedés méretei, a bankrendszer koncentrációja, valamint a tőkeáttétel mértéke alapján mérlegeli, hogy a válság kitörése óta bevezetett uniós intézkedések – különösen az Egységes Felügyeleti Mechanizmus, illetve az Egységes Szanálá­si Mechanizmus létrehozása – támogató jogi környezetet biztosítanak-e a további strukturális reformok megkezdéséhez.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: G2, G21, G31, G32.

Kategória: 2016. évi számok összefoglalója, Egyéb, Külgazdaság

Külgazdaság 2016/7-8

 Miért mennek el az orvosok – és miért maradnának itthon? – II. rész

A magyarországi orvosmigráció sajátosságairól
HÁRS ÁGNES – SIMON DÁVID

Az orvosmigráció kérdése mindenkit érintő fontos szakpolitikai kérdés, a szakmai diskurzusban szorosan kapcsolódik az egészségügy általános helyzetének az anomá­liáihoz, az orvoshiány problémájához. Az orvosok nemzetközi vándorlása azonban nem új és nem magyar jelenség. Az egészségügy feladatainak és lehetőségeinek fo­lyamatos bővülése, illetve a demográfiai folyamatok teremtenek növekvő keresletet az orvosok iránt és eredményezik az orvosok növekvő migrációját. Az orvosmigráció mind fontosabb jelenségének a mérése egyszerűnek tűnik, de a bizonytalan adatok helyett gyakran a tényleges folyamatoknál egyszerűbben megkérdezhető migrációs szándék felmérése helyettesíti. A kutatás új adatfelvétele a magyarországi orvosel­vándorlás tényleges nagyságát és az elvándorlást magyarázó tényezőket, a migráci­ót ösztönző és visszatartó hatásokat vizsgálta a hazai, a külföldön dolgozó és a ko­rábban külföldön dolgozott, migrációs tapasztalattal rendelkező orvosok körében. A cikk első része az orvoselvándorlás nagyságát, a külföldön dolgozó orvosok sajátos szakmai és korosztályi összetételét és az elvándorlás dinamikáját tárgyalta. A má­sodik részben a szerzők arra keresik a választ, hogy milyen tényezők befolyásolják az orvosok külföldi munkavállalását és a külföldi munkavállalással kapcsolatos vá­rakozásaikat. Modellszámításokkal vizsgálták, hogy az élet- és munkakörülmények hogyan hatnak a külföldi munkavállalás esélyére és mintázatára. Az előzetes vára­kozásokhoz képest a bérek önmagukban nem elegendők a migrációs döntéshez, és a bérek emelése önmagában a megállításához sem. Az orvosok elvándorlásának az intenzitása, a jövőbeni döntésekkel kapcsolatos várakozások különösen a fiatalok  elvándorlásának az állandóságát prognosztizálják. Ebben azonosítható az orvosel­vándorlás legsúlyosabb problémája.*

Journal of Economic Literature (JEL) kód: C83, I10, I20, J40, J60, J61.

Az ipar 4.0 technológiák gazdasági hatásai Egy induló kutatás kérdései

SZALAVETZ ANDREA

Az írás három témakörben (általános gazdasági és azon belül termelékenységnö­vekedés; foglalkoztatási hatás; a hozzáadottérték-termelési tevékenységek földrajzi szerkezetének átalakulása) mutatja be a szakértők egymásnak ellentmondó megálla­pításait a negyedik ipari forradalom technológiai vívmányainak várható hatásairól, és áttekinti az ellentmondások okát, feloldásuk lehetőségét. Magyar szempontból a hozzáadottérték-termelési tevékenységek földrajzi szerkezetének átalakulása a leg­inkább releváns kérdés, mivel ez befolyásolja a legerőteljesebben a gazdaság telje­sítményét, a foglalkoztatást és a gazdasági szereplők fejlődésének perspektíváit. A cikk néhány olyan területet térképez fel, ahol az ipar 4.0-technológiák elterjedésével a magyarországi feldolgozóipari leányvállalatok eddigi feljebb lépési eredményei „semmissé” válhatnak, vagyis a helyi leányvállalatok elveszíthetik a korábban el­nyert, a gyártásnál nagyobb fajlagos hozzáadott érték létrehozására képes tevé­kenységekre vonatkozó mandátumaikat. Ez az írás egy vállalati interjúkra építő empirikus kutatás elméleti bevezetője: lehetőségeket, forgatókönyveket vázol fel, amelyek a kutatás későbbi szakaszában készített interjúk során vizsgálandó kérdé­sek körülhatárolását, kijelölését szolgálják.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: O33, M11, L60, F23.

 

 A külföldi közvetlentőke-befektetések és a válság hatása a fogadó gazdaságra: a visegrádi országok egyes szolgáltató ágazatainak vizsgálata

GÁL ZOLTÁN – SASS MAGDOLNA – JUHÁSZ BÁLINT

A szolgáltató ágazatokban jelentős külföldi közvetlentőke-befektetések valósultak meg a visegrádi országokban. A cikkben három szolgáltató ágazatnak a fogadó gaz­daságra gyakorolt hatását vizsgáljuk meg két területen: a kivitelben és a foglalkoz­tatásban. A három ágazat külföldi közvetlentőke-befektetései az üzleti szolgáltatá­sokban dominánsan vertikálisak, a pénzügyi szolgáltatásokban főleg horizontálisak, míg az IKT-szolgáltatásokban vegyesek. Eredményeink szerint a hatások eltérnek az egyes ágazatokban: az exportra elsősorban a vertikális üzleti szolgáltatásokban, illetve a vegyes IKT-szolgáltatásokban gyakorol szignifikáns pozitív hatást a külföl­di közvetlentőke-befektetés, míg a foglalkoztatásra az üzleti szolgáltatásokban és kisebb részt a horizontális pénzügyi szolgáltatásokban. A válság alatt a pozitív hatá­sok csökkentek vagy eltűntek. A négy országot külön vizsgálva más és más ágazatok hatása szignifikáns, ami jelzi eltérő specializációjukat.*

Journal of Economic Literature (JEL) kód: F21, F62.

 A bankmenedzserek javadalmazása Európában

TÓTH JÓZSEF – ZÉMAN ZOLTÁN

Az elmúlt években jelentősen megváltoztak az európai bankrendszerre vonatkozó szabályok. Az eurózónában székhellyel rendelkező, a pénzügyi rendszer stabilitása szempontjából jelentős bankok felügyeletét közvetlenül az Európai Központi Bank látja el. Új szabályok léptek életbe a bankszanálásra és a banki betétek védelmére vonatkozóan, továbbá rendelet, illetve irányelv szabályozza a Bázel III elvárásait az Európai Unióban. Ezekben az uniós szabályokban különböző elvárások kerül­tek előírásra a bankmenedzserek kompenzációjára vonatkozóan a banki kockázatok csökkentése érdekében. A cikk áttekintést nyújt ezekről a banki javadalmazást érintő főbb szabályozói elvárásokról, különös tekintettel azok európai megvalósítására. Emellett mintavételi eljárással elemzi a 2014. év végi javadalmazásra vonatkozó adatokat.*

Journal of Economic Literature (JEL) kód: E53, E58, G20, G21, G28, G38.

   JOGI MELLÉKLET

 Kollízió? Az élet természeti alapjainak védelmi rendszerei és a gazdaság

HORVÁTH GERGELY

A fenntartható fejlődés végcélja maga a fenntarthatóság: az idődimenzióban korlát­lan távú, töretlen fennmaradás. Ehhez elengedhetetlen a környezeti pillér megóvása, amely a természetvédelem, az élőhelyvédelem, az élővilág-védelem, illetve a környe­zetvédelem célja. Ezek a védelmi rendszerek „az élet természeti alapjait” töreked­nek megóvni az azokat fenyegető, félreértelmezett gazdasági érdekekkel szemben, jelentős részben magának az emberi társadalomnak a védelmében. Természetesen önmagában helyesnek látszó cél a gazdasági növekedés, a folyamatosan növekvő lélekszámú emberiség anyagi javakkal történő ellátása legalább az emberi méltóság garantálásának szintjéig, azonban egy zárt rendszer (a Föld) nem teszi ezt lehetővé hosszú távon.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: Q01 Sustainable Development; Q56 Environment and Development – Environment and Trade – Sustainability.

Kategória: 2016. évi számok összefoglalója, Külgazdaság

Külgazdaság 2016/5-6

Miért mennek el az orvosok – és miért maradnának itthon? – I. rész

A magyarországi orvosmigráció sajátosságairól
HÁRS ÁGNES – SIMON DÁVID

Az orvosmigráció kérdése mindenkit érintő fontos szakpolitikai kérdés, a szakmai diskurzusban szorosan kapcsolódik az egészségügy általános helyzetének az anomáliáihoz, az orvoshiány problémájához. Az orvosok nemzetközi vándorlása azonban nem új és nem magyar jelenség. Az egészségügy feladatainak és lehetőségeinek folyamatos bővülése, illetve a demográfiai folyamatok teremtenek növekvő keresletet az orvosok iránt és eredményezik az orvosok növekvő migrációját. Az orvosmigráció mind fontosabb jelenségének a mérése nem egyszerű, azt a bizonytalan adatok helyett gyakran a tényleges folyamatoknál egyszerűbben megkérdezhető migrációs szándék felmérése helyettesíti. A kutatás új adatfelvétele a magyarországi orvoselvándorlás tényleges nagyságát és az elvándorlást magyarázó tényezőket, a migrációt ösztönző és visszatartó hatásokat vizsgálta a hazai, a külföldön dolgozó és a korábban külföldön dolgozott, migrációs tapasztalattal rendelkező orvosok körében. A cikk első része az orvoselvándorlás nagyságát, a külföldön dolgozó orvosok sajátos szakmai és korosztályi összetételét és az elvándorlás dinamikáját tárgyalja. A második részben a szerzők arra keresik a választ, hogy milyen tényezők befolyásolják az orvosok külföldi munkavállalását és a külföldi munkavállalással kapcsolatos várakozásaikat. Modellszámításokkal vizsgálták, hogy az élet- és munkakörülmények különböző szempontjai hogyan hatnak a külföldi munkavállalás esélyére és mintázatára. Előzetes várakozásukhoz képest a bérek önmagukban nem elegendőka migrációs döntéshez és a bérek emelése önmagában a megállításához sem. Az orvosok elvándorlásának az intenzitása, a jövőbeni döntésekkel kapcsolatos vára-kozások különösen a fiatalokelvándorlásának az állandóságát prognosztizálják. A szerzők ebben találták az orvoselvándorlás legsúlyosabb problémáját.*
Journal of Economic Literature (JEL) kód: C83, I10, I20, J40, J60, J61.

Quo vadis Japán?
Megtörheti-e a Great Stagnation korszakát
az abenomics?

MURAKÖZY LÁSZLÓ

A modern kori japán történelem legfényesebb évtizedeit jelentette a második világháború utáni fellendülés. A növekedés jelentős életszínvonal-emelkedést, társadalmi békét és elégedettséget hozott. A nyolcvanas évekre Japán a világ egyik legfejlettebb országává vált. A kilencvenes években azonban fokozatosan romlott a relatív pozíciója. Japán a hetvenes évek válságos időszakát a felszínen sok más fejlett országnál jobban kezelte. Ekkor is a felzárkózásban hajdan oly sikeres eszközöket alkalmazták, amelyek ugyan átmenetileg még sikeresen tompították a negatív külső hatásokat, de egyben meggátolták, hogy elinduljon az új helyzethez való mélyreható és átfogó igazodás. Az élenjáró országok két évtized után, fájdalmas intézkedések és folyamatok segítségével jutottak túl ezen az átalakuláson, és ez alapozta meg, tette lehetővé akilencvenes/kétezres évek fényes fellendülését, a Great Moderation korszakát. Nem így történt ez Japánban. A sokáig sikerországként számon tartott Japánra nehéz időszak köszöntött be, ami korántsem múló epizódot jelent az ország történetében. E mögött ugyanis a korábbi évtizedekre visszanyúló nagyon mély és sajátos strukturális okok húzódnak meg. Immár negyedszázados vergődését joggal nevezhetjük a Great Stagnation korszakának. Az abenomics1 az ebből való kitörést célozta meg. Tanulmányunkban azt vizsgáljuk, hogy mennyiben hozott új elemeket   Abe Sinzó kormányzása a válságkezelésben, milyen eredményeket láthatunk eddig, és mik a jövő kilátásai a világ harmadik legnagyobb gazdaságának (Wakatabe, 2015; Muraközy, 2016).

Journal of Economic Literature (JEL) kód: E6, P1, O23.

A nemzetközi monetáris rendszer
koncentrációjának alakulása 2001 és 2013
között

DANI ÁKOS

A második világháborút követően a dollár folyamatosan vezető szerepet játszott a nemzetközimonetáris rendszerben. A kétezres évek világgazdasági folyamatai és a 2008-as pénzügyi és reálgazdasági válság következtében azonban több szakértő is a dolláralapú rendszer közelgő átalakulásáról, az amerikai valuta nemzetközi szerepének visszaszorulásáról értekezett. A cikk statisztikai módszerekkel vizsgálja a nemzetközi monetáris rendszerben 2001 és 2013 között végbement változásokat. A szerző a rendszer alkotóelemei közötti esetleges változások feltárása érdekében koncentrációs mutatószámok alkalmazásával elemzi a nemzetközi valuták közötti erőviszonyok alakulását. Következtetései szerint a vizsgált periódusban a főbb nemzetközi valuták egymáshoz viszonyított súlya nem változott jelentős mértékben,vagyis továbbra is az amerikai valuta a világgazdaság egyedüli csúcsvalutája, míg az euró távoli másodiknak tekinthető, az egységes európai valuta nem volt képes kitörni a patrícius valuta szerepkörből.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: F31, F33.

A munkahelyteremtés nélküli növekedés és az
ifjúsági munkanélküliség kapcsolata

MARTUS BETTINA SZANDRA – URBÁNNÉ MEZŐ JÚLIA

Az Amerikai Egyesült Államok foglalkoztatottsági szintjének csökkenése a 2008-as gazdasági válságot követően a fiatalokat is érintette. A teljes foglalkoztatás visszaesése és az ifjúsági munkanélküliség növekedése egyaránt rendkívül széles méreteket ölt: egyre több ember veszti el az állását és egyre nehezebben talál magának újat. A gazdaságokban strukturális változások mennek végbe, amelyekkel sok esetben a fiataloknak fokozottan szembesülniük kell az álláskeresés során. A cikk célja a 2008-as gazdasági válsághoz kapcsolódóan a munkahelyteremtés nélküli növekedés és az ifjúsági munkanélküliség jelenségének szintetizálása, a kettő kapcsolatának bemutatása az Amerikai Egyesült Államok példáján. A két jelenség bemutatására a szerzők szakirodalmi és statisztikai adatokat használtak. Az eredmények szerint a munkahelyteremtés nélküli növekedés a fiatalokat is érinti, és a két jelenség okai között jelentős mértékű átfedés található. Ezért a szerzők úgy gondolják, hogy az egyik jelenség kezelése vélhetően a másikra is jó hatással lesz.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: J21, J64.

Két közgazdasági folyóirat cikkei
a 2010 utáni magyarországi változásokról
(dokumentált esszé)

LAKI MIHÁLY

Két magyar folyóirat lektorált cikkeinek példáján azt vizsgáljuk, hogy magyar közgazdászok milyen megállapításokat tettek a 2010 utáni hazai társadalmigazdasági folyamatokról. A gazdaságpolitika készítői és a gazdaságot szabályozó intézmények fontos hajlamairól és ösztönzőiről informálnak bennünket e cikkek elemzései a keleti nyitásról, a konfliktusos viszonyról az Európai Unióval, az állam növekvő befolyásáról, az állami tulajdon növekvő volumenéről és hányadáról, a felső középosztálynak kedvező adórendszerről, a kormány gazdaságpolitikáját támogató központi bankról. Ám a 43 lektorált cikk megállapításai még nem elegendőek egy formálódó gazdasági-társadalmi rendszer leírásához, rekonstruálásához.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: A11.

Emberi jogi szempontok az Európai Unió fejlesztéspolitikájában

KÁSLER ANDRÁS

A fejlesztéspolitika a nemzetközi politika egyik meghatározó eleme, a fejlettebb gazdasági adottságokkal rendelkező országok, nemzetközi szervezetek, így többek között az Európai Unió is komoly figyelmet szentel e területre, melyben egyre meghatározóbb szerepet kap az emberi jogi irányvonal. Az EU a lisszaboni szerződéssel egyik alapvető értékekeként tekint az emberi jogokra, melynek elősegítése minden politikájában meghatározó szerepet kell, hogy betöltsön. A cikk betekintést nyújt a fejlesztéspolitika nemzetközi helyzetére és az EU fejlesztéspolitikájának szabályaira, felépülésére, kitérve az alapjának tekinthető kereskedelempolitikára is, mely két terület együtt alkalmas arra, hogy az EU elérhesse céljait és érvényt tudjon szerezni a saját maga állította feltételeknek. A cikk rámutat arra, hogy mialatt az EU fejlesztéspolitikáján keresztül számos előnyhöz juttatja a vele kapcsolatban álló országokat, szervezeteket, az emberi jogi kritériumok megszegése esetén alkalmazható szankciók határozottabb kikényszeríthetőségével még hatékonyabbá tehetné az emberi jogok nemzetközi védelmét.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: K37, K40, O38.

 

Kategória: 2016. évi számok összefoglalója, Külgazdaság

Külgazdaság 2016/3-4

Konjunktúraelemzések 2016 tavaszán

Mind a világgazdaságban, mind a magyar gazdaságban mérsékelt növekedés vár- ható 2016-ban. A magyar GDP a kutatói prognózisok szerint, 3-2,8 százalékkal emelkedhet, a legbizakodóbb a Magyar Nemzeti Bank. A növekedést az uniós támogatások csökkenése visszafogja, amit a belföldi kereslet élénkülése csak részben ellensúlyoz. A fogyasztói árak stabilak maradnak, a külkereskedelmi és a fizetési mérleg többlete tovább nő. Az államháztartás hiánya a GDP 2 százaléka körül alakulhat és az államadósság is tovább csökken. Bár a számszerű prognózisok nagy hasonlóságot mutatnak, a folyamatok megítélésében azonban érdemi különbségek vannak az egyes műhelyek között.
Karsai Gábor – GKI Gazdaságkutató Zrt.
Nagy Katalin – Palócz Éva – Kopint–Tárki Zrt.
Virág Barnabás – MNB
Várhegyi Éva – Pénzügykutató Zrt.
György László – Kutasi Gábor – Regős Gábor –  Századvég Gazdaságkutató Zrt.


A fiskális paktum helye és szerepe az európai válságrendezésben

BENCZES ISTVÁN

A szabályalapú gazdaságpolitika és az intenzív kormányköziség az Európai Unió elmúlt negyedszázados fejlődésének meghatározó építőelemei voltak. Nem véletlen ezért, hogy a 2008-ban Európát is elérő gazdasági és pénzügyi válságra adott válaszok jelentős részben maguk is a tagállami politikai vezetőktől érkeztek és elsősorban a költségvetési politika mozgásterét kívánták korlátozni. A cikk bemutatja, hogy a 2012-ben német nyomásra elfogadott fiskális paktum mint kormányközi szerződés minden korábbinál szigorúbb peremfeltételek között elsősorban a már meglévő minimalista kormányzási rendszer tökéletlenségeinek kivédésére, a már elért eredmények konszolidálására törekszik. A széles értelemben vett politikai szolidaritás igényét felváltotta egyfajta eszköz- és hatékonyságközpontú szemlélet, amely az igazodás  és alkalmazkodás terhét a tagállamokra hárítja úgy, hogy közben jelentősen korlátozza a nemzeti szuverenitást.*
Journal of Economic Literature (JEL) kód: E02, E62, H60.

Megaregionális szabadkereskedelmi tárgyalások

CSÁKI GYÖRGY

 

ÚJ KÖNYVEK

 Deficit and Debt in Transition. The Political Economy of Public Finances in Central and Eastern Europe (Kovács Olivér)

Benczes István (szerk.)

Az etika és politika iránt érdeklődő Konfucius már Kr. e. 500 körül úgy tartotta, hogy ha az állam vezetői nem tesznek eleget saját kötelességüknek, akkor a népnek joga van fellázadni ellenük. Manapság ezt úgy mondanánk, hogy a demokratikus politikai berendezkedés lehetővé teszi, hogy a politikai választások alkalmával a választópolgárnak módjában álljon úgy büntetni a felelőtlen vezetőket, hogy másokra adja le a voksát, akikről úgy sejti, hogy ők majd érdemben képesek lesznek a köz üdvére cselekedni.

 

JOGI MELLÉKLET

A fizetésképtelenségi eljárással összefüggő és ahhoz szorosan kapcsolódó, nemzetközi árufuvarozásból származó követelés érvényesítésének joghatósági keretei

JEZERNICZKI KATALIN

A tanulmány egy a fizetésképtelenségi eljárással összefüggő, nemzetközi árufuvarozásból származó követelés érvényesítésének, a joghatósági keretei meghatározására irányuló Európai Unió Bírósági döntés értékelését kívánja bemutatni. A tanulmány a Kintra-ügy mentén kíván elemzést nyújtani a fizetésképtelenségi eljárás és a csődeljárás különbségeire, az árufuvarozásból származó követelés érvényesítésére indított keresetnek mint „polgári és kereskedelmi ügyként” történő értelmezésére, a joghatóság meghatározásának nehézségeire, továbbá megkísérli elemezni az 1346/2000/EK rendelet és a 44/2001/EK rendelet, valamint a CMR egyezmény vonatkozó rendelkezéseit, azok összeütközését és koegzisztenciáját.*
Journal of Economic Literature (JEL) kód: K – Law and Economics; K12 – Contract Law; K33 – International Law

ÚJ KÖNYVEK

Arbitrando et curriculum bene deligendo –
Ünnepi kötet Horváth Éva 70. születésnapja alkalmából (Vadász Vanda)

Horváth Éva életútja éppen olyan tartalmas és változatos, mint a köszöntésére íródott tanulmánykötet. 1944-ben született Zalaegerszegen, tanulmányait az ELTE Állam- és Jogtudományi Karán végezte. Ezt követően egy külkereskedelmi vállalatnál helyezkedett el jogi előadóként, majd külkereskedelmi jogtanácsosként. Oktatói tevékenységét 1982-ben kezdte a Külkereskedelmi Főiskola tanáraként. Ezután jelentek meg első cikkei, tankönyve, választottbíráskodással foglalkozó átfogó monográfiái. 1989-től a Magyar Gazdasági Kamara jogi főosztályvezetője, majd a szervezet részeként működő Választottbíróság önállósulásával az intézmény ügyvezetője, később elnöke. Az intézmény élén a  álasztottbíráskodás fejlődését meghatározó közel húsz évet töltött. Részt vett az 1994. évi LXXI. törvény kidolgozásában, mely máig tartó hatállyal határozza meg a választottbíráskodás szabályait. 1999-től docensként, majd címzetes egyetemi tanárként oktat a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karán, bevezetve az újdonságnak számító nemzetközi választottbíráskodás tantárgyát. Mind vendég-professzorként, mind választottbíróként tevékenykedett külföldön, képviselte hazánkat az ICC Nemzetközi Választottbírósági Bizottságában.  A háromnyelvű ünnepi kötet, mely két köszöntőt, egy életrajzot és tizenhét tanulmányt tartalmaz, méltó tisztelgés e kiemelkedő életpálya előtt.

Kategória: 2016. évi számok összefoglalója, Külgazdaság

2016. évi személyi jövedelemadó 1%

A KOPINT Konjunktúra Kutatási Alapítvány, a Külgazdaság c. folyóirat kiadója az alábbi kéréssel fordul a szakma képviselőihez, illetve a
LAP OLVASÓIHOZ:
2016. évi személyi jövedelemadójának 1%-át fordítsa
a közgazdasági kutatás, illetve a Külgazdaság folyóirat támogatására.
Adóbevallásánál kedvezményezettként jelölje meg a
KOPINT Konjunktúra Kutatási Alapítványt.
Adószámunk: 19659963-2-42
Számlavezető bank, számlaszám:
CIB Bank Zrt., 11100104-19659963-10000001
Gránit Bank 12100011-10219412
Az alapítvány székhelye: 1065 Bp. Nagymező utca 37–39.
Az alapítványt a KOPINT-DATORG Rt. hozta létre 1991-ben, 2001 óta közhasznú alapítványként működik és az Alapító okiratban rögzített tevékenységi körben az alábbi feladatokat látja el:
• Ösztöndíjak, pályadíjak odaítéléséveI a közgazdasági kutatást, kutatókat támogatja.
• Kutatói pályára készülő egyetemistáknak ösztöndíjat ad.
• Biztosítja a Külgazdaság szakmai folyóirat működési feltételeit.
• Rendszeresen pályázik nemzetközi kutatási pénzekért, pótlólagos forrásokat teremtve a közgazdasági kutatás számára.
• Hozzájárul diákok, kutatók nemzetközi tanulmányainak finanszírozásához.
• Közgazdasági könyvek megjelentetését finanszírozza.
• Az alapítvány fenntartója a KOPINT-DATORG Gazdaságfejlesztési Szakközépiskolának, amely érettségizett fiataloknak nyújt szakirányú képzést
A felajánlásokat az alapítvány a fenti célokra kívánja fordítani, s a törvényben előírt kötelezettségénél fogva az adományokkal a nyilvánosság előtt el fog számolni.
Tevékenységünkről bővebb információt nyújt az alapítvány honlapja, amelynek címe: www.kopintalapitvany.hu
Minden további kérdésére szívesen válaszolunk.
Nagy Katalin                                                                                     Palócz Éva
ügyvezető igazgató                                                                                    kurátor
katalin.nagy@found.datanet.hu                                                       palocz@kopint-tarki.hu
309–2644                                                                                        309–2695

Rendelkező nyilatkozat a befizetett adó 1 százalékáról
A kedvezményezett adószáma: 19659963-2-42
A kedvezményezett neve: KOPINT Konjunktúra Kutatási Alapítvány
A kedvezményezett székhelye: 1065 Bp. Nagymező utca 37–39.

Kategória: Alapítvány

HUSK projekt (1101/1.2.1/0171)

husk-enslogan-eneu-en
A szlovák-magyar határ menti migráció/Slovensko-maďarská pohraničná migrácia
HUSK 1101/1.2.1/0171 számú projekt

Vezető Partner / Vedúci Partner:

Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány,  Budapest

Külföldi partner / Cezhraničný partner:

Kempelen Institut

A projekt időtartama (hó) / Dĺţka projektu (vmesiacoch):12

A projekt fizikai megvalósításának helyszíne / Miesto fyzickej realizácie projektu: 

Budapest – Komarno, szlovák-magyar határ menti régiók
Budapešť – Komarno, slovensko-maďarský pohraničný región

Letölthető PDF állományok:

Pályázati formanyomtatvány

Pályázat főbb adatai

 

 

Jelen weboldal tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.

Magyarország-Szlovákia Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 elérhetősége:

http://www.husk-cbc.eu/ 

 

 

 

 

Kategória: Egyéb

Zárótanulmány (OFA/10341/0038)

A zárótanulmány letöltéséhez kattintson ide.

Kategória: Egyéb

SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI MIGRÁCIÓ (HUSK/1101/1.2./0171) PROJEKT HÍREI

2015. szeptember 4-én az 53. Közgazdász Vándorgyűlésen Nagy Katalin és Székács Tamás tart előadást a projektről és annak eredményeiről.

A program megtekintéséhez kattintson ide

FELHÍVÁS 1%

A KOPINT Konjunktúra Kutatási Alapítvány az alábbi kéréssel fordul a honlap látogatóihoz illetve olvasóihoz: Éves személyi jövedelemadójuknak 1%-át fordítsák a közgazdasági kutatás, illetve a Külgazdaság folyóirat támogatására. Adóbevallásuknál kedvezményezettként jelöljék meg a:

KOPINT Konjunktúra Kutatási Alapítványt
Adószámunk: 19659963-2-42

A felajánlásokat az immár közhasznú szervezetként működő Alapítvány alapcéljainak ellátására kívánja fordítani, s a törvényben előírt kötelezettségénél fogva az adományokkal a nyilvánosság előtt el fog számolni.

Minden további kérdésére szívesen válaszolunk:

Nagy Katalin
ügyvezető igazgató
E-mail: katalin.nagy@found.datanet.hu,
katalin.nagy@kopint-tarki.hu
Tel.: 309-2644

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

A jogszabály adta lehetőségekkel élve sokan utalták át 2013. évi személyi jövedelemadójuk 1 százalékát a Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány javára.
A kapott 58 549 forintot tanulmányi ösztöndíjak kifizetésére fordítottuk.

A 2014. évi személyi jövedelemadó 1 százalékából összesen 71 663 forint gyűlt össze.

Az adó 1%-ának felhasználásáról szóló 2014. évi tájékoztató megtekintéséhez kattintson ide

Köszönetet mondunk mindazoknak, akik Alapítványunkat támogatásra érdemesítették!
Az Alapítvány kuratóriuma