Konjunktúraelemzések 2019 tavaszán

Karsai Gábor – GKI Gazdaságkutató Zrt.

Matheika Zoltán – Nagy Katalin – Palócz Éva – Kopint-Tárki Zrt.

Rippel Gáza – Várnai Tímea – Magyar Nemzeti Bank

Várhegyi Éva – Pénzügykutató Zrt.

Horváth Diána – Molnár Dániel – Regős Gábor – Századvég Gazdaságkutató Zrt.

Richter Sándor – Bécsi Nemzetközi Gazdasági Összehasonlítások Intézete

A Nemzetközi Valutaalap tavaszi világgazdasági kitekintése szerint „Európa felzárkózó és fejlődő országaiban a korábban feltételezettnél jobban gyengül a gazdasági aktivitás, annak ellenére, hogy néhány közép- és kelet-európai országban a vártnál élénkebb volt a növekedés, ezek a gazdaságok majd 2020-ban találnak ismét magukra”. A térségben a magyar gazdaság valóban minden várakozást, még a kormányét is meghaladó mértékben bővült, 14 éves csúcsot állított be, a hazai össztermék csaknem 5 százalékkal haladta meg az egy évvel korábbit. Az IMF valamelyest javított is korábbi előrejelzésén, 2019-ben 3,6 százalékos, 2020-ban 2,7 százalékos növekedéssel kalkulál. Ezzel szemben a magyar kormány kitartóan azt sugallja, hogy a növekedési ütem 2022-ig, a következő választásokig nem lassul 4 százalék alá. Ezt az erőltetett, prociklikus növekedést gazdasági ösztönzés, laza monetáris politika és az Európai Uniótól kapott támogatások gyors felhasználása támasztja alá. A magyar elemzői körök némelyike bizakodóbb, mint az IMF, de a nemzetközi szervezet prognózisával összhangban szintén lassulást érzékel.

A Külgazdaság 2001 óta közli az ő elemzéseiket és prognózisaikat, ezt a hagyományt követi a mostani szám is.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: A1, E0, E6

Ipar 4.0-technológiák és a magyarországi fejlődés-felzárkózás hajtóerőinek megváltozása – gazdaságpolitikai tanulságok

SZALAVETZ ANDREA – SOMOSI SAROLTA

A szerzők a cikkben azt vizsgálják, hogy változnak-e a digitalizációval a közvetlentőke-befektetéseken alapuló fejlődés, felzárkózás hajtóerői Magyarországon. Kutatásuk kiindulópontja a feldolgozóipari digitális technológiák sajátosságairól szóló műszaki és a digitális átalakulás gazdasági hatásait elemző gazdasági és menedzsment-szakirodalom. A szakirodalom téziseit tíz magyarországi vállalatnál készített interjúk eredményeivel, korábbi esettanulmányok tapasztalataival és a hazai szaksajtóban ismertetett vállalati esetleírásokkal vetették össze. A sikertörténetekre összpontosító felmérés eredményei azt mutatják, hogy a) elindult az új megoldások elterjedése a hazai feldolgozóiparban az élenjáró hazai tulajdonú cégeknél is (!); b) a beruházások kedvező hatásai egyértelműek: a vállalati versenyképesség számos mutatója javult, a vizsgált cégek tevékenységének tudásigényessége nőtt, feljebb lé-pésre került sor; c) a szakirodalomban tárgyalt veszélyek (technológiai munkanélküliség, termelés-visszatelepítés) egyelőre nem materializálódtak. A szerzők tanulmányukban mégis a mellett érvelnek, hogy néhány élenjáró cég optimizmusra okot adó mikroszintű tapasztalatait nem lehet makroszintre transzponálni. Ráadásul a vállalati interjúk gyenge jelzései egybecsengenek a szakirodalomban leírtakkal: azt sugallják, a digitális átalakulás következményeként a fejlődési, felzárkózási hajtóerők módosulnak, és megtörhet Magyarország közvetlentőke-befektetéseken alapuló eddigi felzárkózási, fejlődési pályája. A szerzők hangsúlyozzák: elengedhetetlen, hogy a gazdaságpolitika a korábbiaknál több erőfeszítést tegyen Magyarország lokációs előnyeinek erősítése érdekében.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: O14, O33, L25.

A német gazdaság várható fejlődése és hozzájárulása az Európai Unió fenntartható növekedéséhez

LOSONCZ MIKLÓS – NAGY I. GYULA

A tanulmány egyik kiinduló hipotézise szerint a jelenlegi gazdaságpolitikai prioritások változatlansága és az azokból következő gazdasági trendek folytatódása esetén Németország gazdasági növekedési pályája rövid távon sérülékeny, hosszú távon nem fenntartható. A jelentős munkaerőhiány, a belső leértékelés tartalékainak kifulladása, a külső kereslet dinamikájának lassulása, a globális, regionális kockázatok erősödése és más tényezők miatt az adott gazdaságpolitika mellett a potenciális növekedési ütem a jelenleginél jóval alacsonyabb. Arról nincs szó, hogy a német gazdaság szükségképpen válságba vagy a dél-európai uniós tagországokra jellemző helyzetbe sodródna; jelenlegi állapotához, illetve a hasonló méretű és adottságú országokhoz képest következhet be romlás. A másik kiinduló hipotézis szerint a jelenlegi trendek fennmaradása nemcsak a német gazdaság, hanem a Gazdasági és Monetáris Unió, sőt az egész Európai Unió fenntartható gazdasági növekedését is hátrányosan érinti. Természetesen a gazdasági növekedés tényezői és hajtóerői az EU-ban sokrétűek, nem indokolt a tagállamok belső problémái miatt a német gazdaságpolitikát hibáztatni.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: E21, E62, F32, H62, J21, J24

JOGI MELLÉKLET

A blokklánc-technológia nemzetközi kereskedelmi jogi összefüggései

KIRÁLY PÉTER BÁLINT

A 21. század elején a technológia rohamos mértékben fejlődik. Naponta jelennek meg újabb és újabb, az életünket megkönnyítő innovációk. Ezek közé tartoznak a blokkláncok és a hozzájuk kapcsolódó okosszerződések is, amelyek többek között a nemzetközi kereskedelmet is forradalmasíthatják. Az új technológiák jogi szabályozása azonban számos kérdést vet fel, amelyek közül a tanulmány kitér a bűncselekmények finanszírozásának, a transzparencia és magánérdek összehangolásának, az adatok sértetlenségének és valódiságának, és az interoperabilitásnak a kérdéskörére. Mivel a blokkláncokon keresztül határokon átnyúló tranzakciókat lehet lefolytatni, a felmerült problémákra a jogi és technológiai interoperabilitás szempontjait szem előtt tartó, nemzetközileg egységes megoldást kell találni, amely megteremti a biztonságos jogi környezetet és egyben ösztönzi az innovációt.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: F10 Trade: General; K12 Contract Law; K20 Regulation and Business Law: General; K24 Cyber Law; K33 International Law.

TUDOMÁNYOS TÁJÉKOZTATÓ

Uniós és magyar nemzetközi magánjog az új Kódex tükrében

RAFFAI KATALIN – DUDÁS KRISZTINA

A Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Kar Nemzetközi Magánjogi Tanszéke szervezésében 2018. szeptember 21-én került sor az „Uniós és magyar nemzetközi magánjog az új Kódex tükrében” címet viselő műhelykonferencia lebonyolítására. A tudományos ülés középpontjában a 2018. január 1-jén hatályba lépett, a 2017. évi XVIII. sz. törvény a nemzetközi magánjogról állt, amely számos változást tartalmaz a korábban hatályos 1979. évi 13. sz. törvényerejű rendelethez képest. A tudományos ülés előadói – jelentős részben a kodifikációs bizottságok tagjai – előadásaik középpontjába a törvény uniós jogforrásokkal való összhangját, a változások főbb irányát és a joggyakorlat számára adódó új kihívásokat helyezték.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: K 190.

Körkérdés az Európai Unió és (benne) Magyarország jövőjéről

Válaszolnak: Antalóczy Katalin, Benczes István, Bod Péter Ákos, Csillag István, Halmai Péter, Karsai Gábor, Losoncz Miklós, Mihályi Péter, Molnár Dániel, Muraközy László, Nagy Katalin, Petschnig Mária Zita, Regős Gábor, Sass Magdolna, Soós Károly Attila, Várhegyi Éva

Sorsfordító események elé néz az Európai Unió: márciusban az Egyesült Királyság rendezett körülmények között vagy megállapodás nélkül kilép, májusban pedig európai parlamenti választás lesz. Utóbbin elválik, valóban megerősödnek-e az euroszkeptikus politikai erők, a nemzetállami szuverenitás pártolói, mindazok, akik lemondanának az együttműködés elmélyítéséről, vagy fennmarad az Európa-párti többség.

E fejleményekhez kapcsolódik 2019-es körkérdésünk:

– Ön szerint hogyan változik meg Európa politikai térképe?

– Lesz-e esély az egységesebb, erősebb, demokratikusabb Európai Unió megvalósítására? A gazdasági és monetáris unió elmélyítésére?

– Az Európai Unió fehér könyvében vázolt forgatókönyvek közül melyiknek a megvalósítása tekinthető reálisnak? Ön minek ad nagyobb esélyt: a dezintegrációnak, a döntésképtelenség miatti pangásnak, kevesek mélyebb együttműködésének, netán annak, hogy a külső fenyegetettség miatt egyre több szakpolitikai területre kiterjed az összefogás? Melyek lehetnek ezek?

Az euróövezeti tagság és a folyófizetésimérleg-pálya

KUTASI GÁBOR

A 2010-es európai adósságválság során az EU vezetésének rá kellett ébrednie, hogy a gazdaságpolitikai koordináció elhanyagolta a külső egyensúly jelentőségét. Ennek következtében az euróövezet egyes fejletlenebb gazdaságainak a jövedelemszintjében tartós, két számjegyű, kedvezőtlen kiigazodás következett be, és szintén tartósan két számjegyű munkanélküliség jelent meg, majd maradt fenn a 2010-es évek második felében beindult konjunkturális ciklusban is. A tanulmány abból indul ki, hogy alapvető tévedés volt a 2000-es években az endogén optimális valutaövezet elméletéből következően a külső egyensúlytalanság problémáját az EU közösségi és nemzeti gazdasági kormányzási szintjén elhanyagolni. Indokolt tehát az egyes folyófizetésimérleg-pályák vizsgálata. A tanulmány azt a kérdést vizsgálja, vajon befolyásolta-e a 2000-es évek elejétől a tagországok folyó fizetési mérlege által leírt pályákat, hogy az adott ország tagjává vált az eurózónának, vagy megőrizte nemzeti monetáris szuverenitását. A tanulmány hipotézise az, hogy az euróövezeti tagságnak nincs lényegi meghatározó szerepe a folyó fizetési mérleg pályájára, azaz az endogén elmélet hibásan feltételezi, hogy az egységes valuta elősegíti a külső egyensúly létrejöttét tagállami szinten.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: F32, F36, F45

Iparpolitika határok nélkül

VOSZKA ÉVA

Az elmúlt évek az ipar és az iparpolitika reneszánszát hozták Európa-szerte és Magyarországon, legalábbis a hivatalos dokumentumokban és a szakértői elemzésekben. A cikk amellett érvel, hogy az iparpolitikának nevezett elgondolások itt és most egyre inkább határtalanná válnak kétféle értelemben is. Egyrészt az ipar fogalmi kerete elmosódott, így a rá vonatkozó politika is túlterjed a hagyományos felfogáson, ennek hátterében az állam gazdasági szerepének felértékelődése áll. Másrészt az európai megközelítés újdonsága a törekvés a közösségen belüli földrajzi határok átlépésére, azaz a nemzetek feletti, integratív jelleg erősítése – ami a szuverenitás újradefiniálási kísérleteinek sorába illeszkedő lépés lehet. Ennek sikere az ajánlások felváltását jelentené egy 1957 óta nem létező európai szintű iparpolitikával. Magyarországon a kormány két évtizedes kihagyás után éppen ekkor, 2016-ban fogalmazott meg átfogó iparpolitikát, talán azt is jelezve, hogy – általános irányvonalával összhangban – ezen a területen is fenntartja igényét az önálló döntésekre. Mivel az állam szerepének átértékelése mindenütt napirenden van, az újraiparosítás az ágazati szemlélettel együtt most Európában is újraéledt, és a támogatások döntően uniós forrásokra építenek, az alapvető irány az EU-trendeket követi. A részletekben kimutatható különbségek azonban jelentősen eltérő következményekhez is vezethetnek.

Journal of Economic Literature (JEL): L52, L60, O38

ÚJ KÖNYVEK

Attila Chikán – Erzsébet Kovács – Zsolt Matyusz – Magdolna Sass – Péter Vakhal: Inventories in National Economies – A Cross-Country Analysis of Macroeconomic Data

ÉLTETŐ ANDREA

(Készletezés a nemzeti gazdaságokban – makrogazdasági adatok nemzetközi elemzése)

Springer, 2018, 214 oldal

Amíg a készlet tart – még kapható a Springer Kiadónál 2018-ban megjelent könyv. A mű a készletek hosszú távú alakulását mutatja be az OECD-országokban. A nemzetgazdasági szintű készletfelhalmozás (amelyet az éves készletváltozás és a GDP hányadosával mérnek) eddig a nemzetközi szakirodalomban nem látott átfogó elemzését adja a kiadvány, feltárva a készletalakulásra ható makrogazdasági tényezőket az egyes országok gazdaságának legfontosabb jellemzőivel összevetve. A készletfelhalmozás a fejlett országokban ugyan a GDP felhasználásának csak igen kis hányada, közgazdasági jelentősége azonban jóval nagyobb számszerű súlyánál, sok mindent megmagyaráz a gazdaság működésének ingadozásaiból. A szakirodalom szép számban tartalmaz elemzéseket ezekkel a magyarázatokkal kapcsolatban, eddig azonban nem született olyan mű, amely szisztematikus összefoglaló képet adott volna a makrojelenségek és a készletek kapcsolatáról – holott az a felfedezés már jó ideje megszületett, hogy a makromodellek működését és eredményeit a készletek bevonása sokszor alapvetően megváltoztatja. Sok szakértő egyfajta gazdasági barométerként tekint a készletalakulásra, ebben az értelemben a készletezési folyamatok ismerete a gazdaságpolitika szempontjából is jelentős.

Sajátos és fontos tartalmi eleme a könyvnek, hogy feltár a kelet-közép-európai országokban bekövetkezett rendszerváltás okozta néhány fontos, a készleteket is magába foglaló, ezen azonban túlmutató jelentőségű hatást és ezek okozati összefüggéseit.

JOGI MELLÉKLET

Vallási eredetű öltözet Európában – Tilalmak, korlátozások és indoklásuk

Vallási eredetű öltözet Európában –Tilalmak, korlátozások és indoklásuk

CZIGLE JÁNOS TAMÁS

A vallási eredetű ruhadarabok és szimbólumok viseletének jogi és társadalmi megítélése komoly változásokon ment keresztül az elmúlt években. Szabályozásuk és esetleges tiltásuk többek között a közterületeken, közoktatási intézményekben, biztonsági ellenőrzések kapcsán, a munkahelyen vagy éppen a bíróságokon vetett fel kérdéseket, melyek az Emberi Jogok Európai Bíróságát és az Európai Unió Bíróságát egyaránt foglalkoztatják. E kérdések leginkább a vallásszabadságot, közelebbről a vallási meggyőződés szabad kinyilvánítását és annak lehetséges korlátozásait érintik, melyek egyes aspektusait jelen cikk a teljesség igénye nélkül igyekszik bemutatni.

Journal of Economic Literature (JEL): K100, K330, K380, K400.

Hol volt, hol nem volt…

Kínai tőkebefektetések Magyarországon és Kelet-Közép-Európában

 „Félek a görögöktől, még ha ajándékot hoznak is.”

(Vergilius: Aeneis)

SASS MAGDOLNA

A cikk a szakirodalom eredményei alapján bemutatja, hogy a kínai külföldi közvetlentőke-befektetések és multinacionális vállalatok sajátosan viselkednek más országok külföldön befektető vállalataihoz képest. Ennek okát a kínai gazdasági modell sajátosságaival magyarázhatjuk, amelyben az állami-kormányzati beavatkozás a gazdaság minden szeletét áthatja. Jelezzük továbbá, hogy a kínai közvetlentőke-befektetések volumene és súlya nagyobb Európában és Kelet-Közép-Európában, mint azt az eddig elérhető adatok mutatták. A régió s azon belül is elsősorban Magyarország relatíve fontos célpont az Európai Unión belül a kínai tőke számára. Lakosságszámához vagy gazdasági erejéhez (GDP-jéhez) viszonyítva hazánk a kínai tőke fontos európai fogadó országai közé tartozik. A magyarországi kínai projektek jellemzői hasonlítanak a kínai külföldi közvetlentőke-befektetéseknek a szakirodalomban bemutatott általános sajátosságaihoz. Ezért – más fogadó országok tapasztalatai alapján – a fejlett országokból származó befektetésekhez hasonlítva kockázatosabbnak tekinthetők.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: F21, F23.

A termelési tényezők szerepe az európai járműipari értékláncban

VAKHAL PÉTER

A nemzetközi értékláncokba beszállított hozzáadott érték nagysága az értékláncban elfoglalt pozíció függvénye. A cikkben a szerző azt vizsgálja, hogy milyen különbségek léteznek a különböző termelési fázisokra szakosodott iparágak között az európai járműiparban. Feltételezésünk szerint az alacsonyabb hozzáadott értéket beszállító iparágakban a munkaerő mint termelési tényező szerepe nagyobb, mint a tőkéé. Minél magasabb azonban az előállított hozzáadott érték, annál nagyobb szerep jut tárgyi eszközöknek és az immateriális javaknak. Az elemzés során a szerző úgy találta, hogy a tőke skálahozadéka egyértelműen pozitív kapcsolatba hozható az értékláncban elfoglalt pozícióval, míg a munka skálahozadéka jellemzően alacsonyabb, ha a beszállított hozzáadott érték magasabb.

Journal of Economic Literature (JEL): F10, L11, L62.

Globális kockázatok, világgazdasági kihívások – az állam változó szerepe

ELEKES ANDREA

A cikk az elmúlt évtized három legnagyobbnak tekintett globális gazdasági kockázatán (pénzügyi és fiskális kockázatok, krónikus munkanélküliség és olajársokk), illetve azok potenciális hatásain keresztül mutatja be, melyek azok az esetek, amikor a további negatív hatások elkerülése érdekében mindenképpen szükségessé válik az állami beavatkozás. Ezek a példák arra is rávilágítanak, hogy az állam szerepe változóban van. Globális piaci szereplőként a globális kockázatokat és lehetőségeket felmérve, előre jelezve, azokat a döntésekbe beépítve, hosszú távú stratégiákban gondolkodva lehet megőrizni a versenyképességet, a stabilitást, illetve csökkenteni a sérülékenységet, a globális kockázatoknak való kitettséget. A globális kockázatok, a hosszú távú stratégiai megközelítés az országok többségében gazdaságpolitikai fordulatot igényel: a monetáris és fiskális igazodás helyett egyre inkább termelékenységjavító strukturális reformokra van szükség. A növekedés ugyanis mindinkább a felhalmozott készségek, szakértelem, valamint az innováció és a tudásalapú tőke által vezérelt többtényezős termelékenység függvénye.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: F6, H6, O38.

ÚJ KÖNYVEK

A kapitalizmus újratervezése

Szerkesztette: Michael Jacobs és Mariana Mazzucato
(a 2016-os angol kiadást fordította: Felcsuti Péter)

Kossuth Kiadó, Budapest, 2018, 384 oldal, 4800 forint

Simonovits András

A 2007-ben kezdődött és 2008-ban elmélyült Nagy Recesszió alaposan meggyengítette az ortodox közgazdaságtan dominanciáját. A belső kritikusok mellett nagyobb számban léptek fel külső kritikusok. Ezek sorába tartozik a két szerkesztő és az általuk megnyert szerzők, köztük a 2001-es Nobel-díjas Joseph E. Stiglitz. Ebben a recenzióban először röviden összefoglalom a válság után kialakult ortodox nézeteket, majd bővebben kifejtem a kötetben szereplő kritikákat, végül értékelem a kötetet.

Az Egyesült Királyság kilépése az EU-ból és az európai integráció

Budapesti Gazdasági Egyetem, 2017, 276 oldal

„Det er svært at spå, især om fremtiden”

Losoncz Miklós:

„A prognózis nehéz dolog, különösen akkor, ha a jövőre vonatkozik” – mondta Niels Bohr, a mottóban idézett mondás szerzője. Az 1922-ben fizikai Nobel-díjjal elismert dán fizikus joggal összegezhette így tudományos pályájának tapasztalatait, hiszen az atomszerkezet megismerését szolgáló kutatásainak későbbi következményeit akkoriban senki sem látta előre. Amikor Losoncz Miklós a 2017 októberében lezárt könyvében Nagy-Britannia és Észak-Írország Európai Unióból történő kilépése (brexit) következményeivel foglalkozik, akkor a XX. századi atomfizikusokhoz hasonlóan felderítetlen kutatási területre merészkedik, ahol a megállapítások és következtetések felezési ideje gyakran a kézirat kiadótól a nyomdáig történő továbbítási idejével mérhető. A szerző ezért a téma feldolgozásának egyetlen lehetséges módszeréhez folyamodott: a végkifejletéhez csak 2019 tavaszán elérkező kilépési tárgyalások végeredményének jóslásszerű rögzítése helyett arra vállalkozott, hogy a szereplők motivációit és céljait, valamint a kilépési szerződésben elérhető kompromisszumokat, illetve az európai integráció folyamatából kiszakadó, önállóság útjára lépő Egyesült Királyság és az EU jövőbeli együttműködési lehetőségeit mutatja be.

JOGI MELLÉKLET

Tengeri és légi felelősségbiztosítás

Vermes Attila

A tengeri és légi felelősségbiztosítás szoros kapcsolatban áll mind a hagyományos fuvarozási és szállítmányozási szerződéssel, mind pedig az árura és fuvareszközre (hajótestre) vonatkozó vagyonbiztosítással. Noha harmadik személyek javára szóló biztosításnak hívjuk, végső soron azonban a felelősségi szabályok miatt itt is a biztosított saját vagyona csökken az önrésszel. A fuvarozás és szállítmányozás egyfelől megreformálta a biztosítási jogot a felelősségbiztosítás kialakulásával, másfelől a felelősségbiztosítás is megreformálta a logisztika jogát. Történetileg ugyan jóval később alakult ki, azonban ma már hasonló fontosságú szerepet tölt be a nemzetközi kereskedelemben, mint a régebbi biztosítási módozatok. Tekintettel arra, hogy a fuvarozás és szállítmányozás hatályos jogi szabályozása alágazatokra töredezett, ráadásul sok esetben ismeretlen a kár bekövetkezésének modalitása, vagy a fuvarozó exkulpálja magát a felelősség alól, a felelősségbiztosítás mint párhuzamos fedezet léte indokolt az áruk térbeli áramlása során. A szerződéstípusok fejlődése azonban nem ért véget. Már ma is létezik néhány olyan modern biztosítás, mely a fuvareszközre, árura, felelősségre vonatkozó kockázatokat egy kötvényben komplexen biztosítja, de az önvezető (autonóm) járművek és a multimodális fuvarozás biztosítási szerződései további jogi kutatásokat igényelnek.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: G22 Insurance, K39 Other.

Körkérdés a bérfelzárkóztatás határairól

Válaszolnak: Antalóczy Katalin, Bod Péter Ákos, Csáki György, Csillag István, Dedák István, Győrffy Dóra, Hárs Ágnes, Herczog László, Karsai Gábor, Losoncz Miklós, Mihályi Péter, Oblath Gábor, Palócz Éva, Petschnig Mária Zita, Regős Gábor, Sass Magdolna, Simonovits András, Trippon Mariann

Imponáló ígéretek. Így jellemezhetők Magyarország és regionális versenytársai növekedési programjai. Ha a következő esztendőkben valamiféle globális válságnak még csak a szele sem érződik, dinamikus és töretlen növekedést feltételeznek. A nemzeti konvergenciaprogramokban közölt prognózisok közös vonása, hogy a középtávon előre jelzett béremelések üteme szinte valamennyi országban meghaladja a termelékenység növekedését, és több százalékponttal felülmúlja a hazai össztermék bővülését is.

Mintha a regnáló kormányok engednének a sokat emlegetett bérfelzárkóztatási nyomásnak, és el is hinnék, hogy annak megvan a fedezete. A mértékek azonban nagyon is különbözőek. Bulgáriában a gazdasági növekedés 2020-ig kissé 4 százalék alatt maradhat, az élőmunka termelékenysége évi átlagban 3,5 százalékkal javul, az egy főre jutó béremelés azonban a 2017–2018-as időszakban meghaladja a 7, utána a 6 százalékot. Románia kissé visszafogottabb, mert bár a bérek emelkedése ott is felülmúlja a GDP-ét és a termelékenységét is, de látványosan nem szakad el tőlük. Szlovákiában nagyjából egy százalékpont a különbség a bérek javára a GDP-vel szemben, Csehország ennél jóval merészebben zárkóztatna fel. Csak Horvátország lóg ki a sorból a maga mértéktartó programjával, a mostani 2,8 százalékról kissé lassuló növekedéssel, a vele arányos béremeléssel és évente átlagosan 1 százalékkal javuló termelékenységgel.

Valamennyi térségi riválisánál gyorsabb tempót diktálna a magyar kormány, amely a stabilan 4 százalék fölötti növekedéshez a 2017-et követő 9,2 százalékos béremelés után az idén hasonló mértékűt, jövőre 7,9 százalékos, 2020-ban pedig 6,3 százalékost jelzett előre – miközben a termelékenység csak évi 2,6–3 százalékkal javul.

Financializáció a globális gazdaságban: okok és következmények

CZELLENG ÁDÁM

A financializáció a pénzügyi tevékenységek, a pénzügyi piacok és a pénzügyi intézmények gazdaságban betöltött növekvő szerepét jelenti. A financializáció a kapitalizmusfejlődés természetes velejárója ugyan, számos tényező azonban gyorsította a folyamatot. Ilyen többek között a dereguláció és a technológiai fejlődés, míg más olyan tényezők, amelyeket gyakran okozatként taglalnak – mint a globalizáció, a közvetítőrendszer szerepének csökkenése és a vállalati konszolidáció –, a szerző véleménye szerint a financializáció következményei. Érvelése szerint a financializációban keresendő számos olyan korábban a normálistól eltérőnek gondolt jelenség, amely napjaink gazdaságát jellemzi: a globálisan egységesen alacsony, sőt negatív kamatkörnyezet, a kockázatokat nem feltétlenül tükröző hozamok, az új monetáris politikai eszközök és transzmissziós mechanizmusok.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: E00, E42, E44, E58, G15.

JOGI MELLÉKLET

Knapp László: Az Európai Unió nemzetközi jogi felelősségéről

Az eurózóna (lehetséges) szétesésének értelmezései az államközpontú elméletekben

BENCZES ISTVÁN

Az eurózóna válsága, a grexit lehetősége, a brexit ténye, vagy éppen az Európa-szkeptikus pártok erősödése szerte az unióban arra kell, hogy figyelmeztessenek: az európai integráció immáron nem egy-, hanem kétirányú folyamat. Ennek ellenére a diskurzusnak ma még alig része a dezintegráció és így nem is alakultak ki e folyamat értelmezésének elméleti, fogalmi és módszertani keretei. A cikk a nemzetközi kapcsolatok, valamint az integrációelméletek ún. államközpontú elméleteinek perspektívájából vizsgálja a dezintegrációt. Azt vizsgálja, hogy a neorealizmus, a klasszikus kormányköziség, a neoliberális institucionalizmus, valamint a liberális kormányköziség használható megközelítések-e a dezintegráció (pontosabban az eurózóna dezintegrációja) értelmezésében, segítségünkre vannak-e egy ilyen rendszerszintű folyamat megértésében. A cikk fő megállapítása, hogy az államközpontú elméletek leginkább a tagállamok közötti törésvonalak és alkuk magyarázatában segíthetik az érdeklődőt, középpontba állítva mindazon elosztási konfliktusokat, amelyek korábban nem vagy csak másodlagosan voltak jelen az európai (gazdasági) integrációban.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: F15.

A hazai kockázatitőke-befektetések értékelése, különös tekintettel a JEREMIE-alapok befektetéseire

ILLÉS RICHÁRD – LOVAS ANITA

A JEREMIE kockázatitőke-program 2016 első felében zárult le és ennek keretében több mint 350 vállalat jutott tőkefinanszírozáshoz. Kutatásunk során közel 200 válla­latra kiterjedő mintát állítottunk össze részletes vállalati adatokkal és piaci információkkal, amely alapján a vállalatok egyedi jellemzőit vizsgáltuk. A befektetői oldalon értékeltük a kontrolleszközöket, és azt láttuk, hogy szinte minden alap többségi tu­lajdont szerez meg, sőt számos esetben az igazgatóságban és a felügyelőbizottság­ban is részt vesznek. A JEREMIE-kiírások többek között arra törekedtek, hogy a közép-magyarországi régión kívüli vállalatok fejlődését segítsék elő. A székhelyek vizsgálata igazolja ezt, a telephelyeket figyelembe véve azonban a tevékenységek inkább a középső régiókra koncentrálódnak. A kockázatitőke-befektetők nemcsak új fejlesztésű termékeket finanszíroznak, azaz nemcsak fejlesztéssel foglalkoznak, hanem a vállalatok negyede folyamatosan jövedelmet is termel. Ez a befektetők di­verzifikációs erőfeszítéseit is igazolja. A vállalatok törekednek a nemzetköziesedésre is, hiszen több mint 70 százalékuk külföldi piacokat céloz meg.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: G24, G34, H71

Afrika fejlődésének új alapja? Az Európai Unió és Afrika kutatási együttműködése

Udvari BeátA  – Urbánné Mező JúliA

A fejlődő országok fenntartható gazdasági fejlődéséhez jelentősen hozzájárulhat a tudományba, technológiába és innovációba történő befektetés, ami történhet saját (pénzügyi és humán) forrásaik felhasználásával, vagy kívülről érkező forrásokból (például: külföldi tőke, hitelek, segélyek, technikai segítségnyújtás, ösztöndíjak). A technológia fejlődésben betöltött szerepére a nemzetközi fejlesztési együttműködés (segélyezés) keretét meghatározó Millenniumi és a Fenntartható fejlesztési célok egyaránt kiterjednek, ezáltal az innovációs segélyezésre is felhívják a figyelmet. Az Európai Unió a világ egyik legnagyobb donorszervezeteként is prioritásként kezeli az afrikai fejlődő országok technológiai fejlesztését, eddigi szoros kereskedelmi-segélyezési kapcsolatuk kutatás-fejlesztési együttműködéssel is kiegészült. E feltáró cikk célja az EU és Afrika közötti kutatás-fejlesztési együttműködés elemzése. A 2002–2016 közötti időszakot felölelő, az innovációs segélyeket és a Horizont 2020 projektjeit elemző kutatásunk több jelenségre is rávilágított: 1. az összes Afrikába irányuló innovációs segély csaknem háromnegyede az Európai Unióból származik, bár a bilaterális támogatások körülbelül 1 százalékát teszik ki és jelentős ingadozást mutatnak; 2. az innovációs segély fogadó országok szerinti megoszlása koncentrált, de időben változékony; 3. a leginkább támogatott területek a mezőgazdasági kutatás, a kutatási/tudományos intézetek, az orvosi és a környezeti kutatás; 4. a H2020-projektek esetén is erőteljes koncentráció tapasztalható a részt vevő országokat tekintve, és a projektek szektorok szerinti prioritása meglehetősen hasonlít az innovációs segélyekére.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: F35.

JOGI MELLÉKLET

A nagy adathalmazok és a fogyasztói adatok felhasználása – néhány nemzetközi ügy bemutatása

BELÉNYESI PÁL

Jelen tanulmány napjaink egyik versenyjogi-adatvédelmi slágertémáját járja körbe: a nagy adathalmazok (big data) és a fogyasztói magatartások, valamint fogyasztói adatok védelmének kapcsolatát. Teszi ezt elsősorban normatív-intézményi szempontokat követve, azaz bemutatva néhány ország versenyellenőrzési gyakorlatát. A bemutatott esetekkel kapcsolatosan elmondható, hogy bár a végrehajtói hatalmi ágak érdeklődése az utóbbi években fokozódik, big data-specifikus, szisztematikus versenyprobléma egyelőre nem azonosítható be. A szerző véleménye szerint ennek erőforrásbeli és koncepcionális okai is vannak. Amennyiben azonban a hatóságok az online fogyasztói viselkedéseket empirikusan is vizsgálják majd (ez egyelőre sajnos nem általánosan alkalmazott módszer), és megfelelően finomhangolják a beavatkozási gyakorlatukat – akár a „fogyasztói érdeksérelmet” átértékelve –, ez változhat. Az ismertetett ügyekből kitűnik, hogy az a verseny-közgazdasági felfogás, amely szerint a versenyjog kizárólagos feladata a fogyasztói jólét védelme – elsősorban az árversenyen keresztül –, a big data kapcsán nehezen védhető. A big datával kapcsolatos ügyek fókuszában ugyan továbbra is elsősorban a fogyasztók személyes jogainak a verseny általi támogatása marad, a neoklasszikus tanoktól való megközelítésbeli eltávolodás már érezhető. A versenyjogot kiterjesztően alkalmazó hatóságok a piaci versenyt és nem a fogyasztók rövid távú árérzékenységét kellene, hogy védjék. A hatalmas adattömeggel rendelkező digitális vállalkozások, úgy tűnik, hogy olyan szerepet töltenek be, mint a hálózatos iparágak, így megítélésük is azokhoz kellene, hogy hasonlítson. A tanulmány kitekintés, tehát nem célja a slágerügyek ismételt elemzése.

Journal of Economic Literature (JEL): kód: K21, L86, D11, D91.

ÚJ KÖNYVEK

Varga Zsófia: Az EU-jog alkalmazása

Kézikönyv gyakorló jogászoknak

Wolters Kluwer Kft., Budapest, 2017, 314 o.

Dr. Varga Zsófia (továbbiakban: Szerző) számos a könyv témájával is foglalkozó tanulmány megalkotása után, az Európai Unió Bíróság kutatási részlegének munkatársaként szerzett tapasztalataira építve az uniós jog iránt érdeklődő jogásztársadalom elé tárta jelen művet, amely hézagpótló és véleményem szerint a magyar szakirodalomban egyedülállónak tekinthető.

Keresetek és képzettségi prémium a külföldi tulajdonú, exportáló feldolgozóipari vállalatoknál Magyarországon

SOÓS KÁROLY ATTILA

Hazánkban, az Európai Unió egyik gazdaságilag legnyitottabb országában nyilvánvalóan fontos kérdés az, hogy ez a nyitottság hogyan „bánik” a rendelkezésre álló munkaerővel. Ezt a kérdést vizsgáljuk a feldolgozóiparban a nyitottság két fontos elemének: a vállalatok (részleges vagy teljes) külföldi tulajdonlásának és az exportnak a szempontjából. A kérdés irodalmának áttekintése után ökonometriai eszközökkel vizsgáljuk azt, hogy a külföldi tulajdonlás és az exportértékesítés hogyan hat az érintett vállalatokban a dolgozók kereseteire, ideértve azt, hogy a munkaerő magasabb képzettségéhez kapcsolódó bértöbbletet (képzettségi prémiumot) hogyan befolyásolja a vállalatoknál a külföldi tulajdonosi részvétel.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F16, F21, F23, F66, J16, J31, R23.

Az ördög a részletekben rejlik – egy hibrid típusú vállalat nemzetköziesedése

ANTALÓCZY KATALIN– SASS MAGDOLNA

Az állami tulajdonban lévő vállalatok nemzetköziesedése – ahhoz képest, hogy mekkora a szerepük a világgazdaságban, illetve számos országban – a szakirodalom kevéssé vizsgált kérdése. Bár az állami tulajdonú kínai vállalatok nemzetközi szerepének növekedése ráirányította a kutatók figyelmét a témára, de a közép- és kelet-európai volt tervgazdaságok állami vállalataira korlátozott figyelem irányult, hiszen a többség úgy gondolta, hogy ezek a vállalatok eltűntek az 1990-es évek privatizációs folyamatában. Valójában azonban számos vállalat kimaradt, „kimenekült” a privatizációból, s ma is teljesen vagy részben (esetenként hibrid módon) állami tulajdonban van. A 2008-as válság – amely erősen érintette a kelet-közép-európai országokat – több kormányt arra indított, hogy felülvizsgálja az állam szerepét a gazdaságban, beleértve tulajdonosi szerepét is. Így – bár különböző okokból – például a magyar, a lengyel és a szlovén kormány ismét számottevő vállalati eszköz tulajdonosává vált. A cikk egy kisebbségi állami tulajdonban lévő vállalat, a Richter Gedeon Vegyészeti Gyár Nyrt. esetét elemzi. Bár a múlt század elején alapított vállalat esete nagyon speciális, mégis ráirányítja a figyelmet az állami tulajdonban lévő vállalatok nemzetköziesedése eddigi megközelítésének hiányosságaira, hibáira és további részleteire – amelyben ez esetben a lényeg (az ördög) rejlik. Az elemzés alapjául a szakirodalomnak egy olyan újabb vonulata szolgál, amely az állami tulajdonban levő vállalatok alapvető változásait, azok hibrid jellegének előtérbe kerülését (például: Bruton et al., 2015, Peng et al., 2016) és az állami tulajdonban levő multinacionális vállalatokat (például: Kalotay, 2017, Götz–Jankowska, 2018) vizsgálja. A szerzők először a hátteret, vagyis a gyógyszeripari folyamatokat és a vállalat történetét mutatja be, illetve megvizsgálja az állami vállalatok jelenlétét a volt átalakuló országokban. Ezután a szakirodalom előbb említett területeit és a módszertant, valamint az információk forrását mutatja be. Végül következik a vállalati esettanulmány elemzése e szempontok alapján, valamint a fő következtetések.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: D 22, F 23.

Az EU déli mediterrán politikája az Európai Beruházási Bank támogatási tevékenységének tükrében

SZIGETVÁRI TAMÁS

Az Európai Unió számára kiemelt jelentőségű a déli Mediterráneum. A térség gazdasági fejlődésének támogatása már több mint két évtizede az Európai Unió prioritásai közé tartozik. Az arab tavasz következményei és a migrációs nyomás erősödése az utóbbi években tovább növelte a mediterrán országokkal kapcsolatos fejlesztési igények fontosságát. Az Európai Beruházási Bank (EIB) az Európai Unió fejlesztési bankjaként egyre jelentősebb hitelezési tevékenységet folytat az unión kívül, így megnőtt a szerepe az EU külkapcsolati (fejlesztési, szomszédsági) céljainak elérésében is. A cikk bemutatja és elemzi az EIB hitelezési gyakorlatát a mediterrán térségben, azt, hogy milyen prioritások alapján és milyen eszközökkel támogatja a térség gazdasági fejlődését, és mennyiben képes megfelelni a növekvő elvárások jelentette kihívásoknak.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F21, F33, G24.

ÚJ KÖNYVEK

Borvendég Zsuzsanna: Az „impexek” kora. Külkereskedelmi fedéssel folytatott pénzkivonás a „népgazdaságból” a Kádár-rendszer idején az állambiztonsági iratok tükrében

Nemzeti Emlékezet Bizottsága, Budapest, 2017

Laki Mihály

A szocialista tervgazdaság céljait kiszolgáló vállalati szerkezet jött létre az 1948-as kommunista hatalomátvétel és az államosítás után. A beszerzést és az értékesítést, néhány kivételtől eltekintve, leválasztották a termelésről. A termelővállalatok nem találkoztak a végső fogyasztóval. Az állami és szövetkezeti tulajdonban levő bel- és a kizárólag állami tulajdonban levő külkereskedelmi vállalatok foglalkoztak egy termék vagy termékcsoport forgalmazásával. A külkereskedelem ebben a zárt gazdasági-társadalmi rendszerben sajátos újkori „kereskedelmi kapuként”  (Polányi, 1972) működött.

JOGI MELLÉKLET

A magyar „máltai eset”, cirkuszi artisták, bűvészek és részvények: régi ügyek az új nemzetközi magánjogi törvény egyes általános részi szabályainak kodifikációja apropóján

Szabó Sarolta

Az Országgyűlés 2017. április 4-én fogadta el és 2018. január 1-jétől lépett hatályba a 2017. évi XXVIII. törvény a nemzetközi magánjogról (a továbbiakban: új Kódex), amely célja szerint a korábbi 1979. évi 13. tvr. (a továbbiakban: régi Kódex) szabályait modernizálja és finomítja. Jelen tanulmányban a régi Kódex bírósági gyakorlatában felmerült olyan jogesetek kerülnek bemutatásra és elemzésre, amelyek – a szerző reményei szerint – nemcsak képet adnak az általános részi jogintézmények – néha igencsak összetett – működéséről, hanem amelyek megvilágítják az új Kódex egyes változtatásainak indokát is.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: K1 Basic Areas of Law, K19 Other.

Konjunktúraelemzések 2018 tavaszán

„Magyarország stabil gazdasági felemelkedése lehetőséget kínál arra, hogy a következő évtizedben a növekedés fenntartható legyen” – állapítja meg az Európai Bizottság munkacsoportjának 2018-as országjelentése. Vajon a magyar kormány megragadja ezt az alkalmat? A válasz meglehetősen szerteágazó. A prognózisok már kevésbé azok. A fő kutatóintézetek egyaránt robusztus, 4 százalék körüli gazdasági növekedést várnak az idei évre, amelyet az uniós támogatások által fűtött beruházások és a bérek „felzárkóztatása” következtében megugró belföldi kereslet támaszt alá. A gazdasági növekedés csaknem akkora lesz, mint 2017-ben, de a következő esztendőkben lassulni fog, amint az extra ösztönzők kifutnak. A foglalkoztatás rekordméretű, sőt az üzleti szektor növekedését már a megfelelő munkaerő hiánya korlátozza. A költségvetés az idei lazítás után jövőre visszatér a középtávú célhoz elvezető pályára (a GDP –1,5 százaléka). Az infláció csak 2019-ben éri el a Magyar Nemzeti Bank 3 százalékos célját. Bár az Európai Bizottság kevésbé prociklikus gazdaságpolitikát javasol, 2018 választási év, ami felülírja a pénzügyi ésszerűséget.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: A1, E0, E6.

GKI Gazdaságkutató Zrt.: Az idei még viszonylag jó év lesz KARSAI GÁBOR

Kopint-Tárki Zrt.: Folytatódik a jó ütemű növekedés MATHEIKA ZOLTÁN– NAGY KATALIN– PALÓCZ ÉVA

Magyar Nemzeti Bank: Tovább gyorsul a növekedés HAJNAL MIHÁLY

Pénzügykutató Zrt.: Még kitart a lendület VÁRHEGYI ÉVA

Századvég Gazdaságkutató Zrt.: Idén 4 százalék felett bővülhet a magyar gazdaság GYÖRGY LÁSZLÓ – MOLNÁR DÁNIEL – REGŐS GÁBOR

Bécsi Nemzetközi Gazdasági Tanulmányok Intézete (WIIW): Szűkebb esztendők jönnek RICHTER SÁNDOR

Szabadkereskedelem – az USA nélkül?

CSÁKI GYÖRGY

A Trump-adminisztráció hivatalba lépését követően az USA azonnal kilépett a Transzatlanti és a Csendes-óceáni megaregionális szabadkereskedelmi megállapodásokból. 2018 márciusában pedig az USA nemzetbiztonsági érdekekre hivatkozva kétféle pótvámot vezetett be, amelyek elsősorban Kína ellen irányulnak. Nem késett sokat a kínai megtorlás sem, miközben mindkét ország a WTO-hoz fordult. Súlyos aggodalmat kelt egy esetleges kereskedelmi háború elszabadulásának réme, az USA protekcionista gazdaságpolitikai fordulata és a zsarolás kereskedelempolitikai tárgyalási eszközzé tétele. A WTO-nak az USA-t elmarasztaló döntései súlyos amerikai viszontválaszt válthatnak ki. Eközben a TPP-t (Trans-Pacific Partnership – Csendes-óceáni Partnerség) 11 ország némileg átalakítva újra aláírta. A CPTPP (Comprehensive and Progressive Agreement for Trans-Pacific Partnership – Átfogó és Előremutató Csendes-óceáni Partnerség) és további két folyamatban lévő megaregionális szabadkereskedelmi tárgyalás sikeres lezárása továbbviszi a szabadkereskedelem ügyét. 1945 óta azonban először lehetséges a globális szabadkereskedelem bővülése az USA részvétele nélkül.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: F00, F13.

A puha költségvetési korlát használhatósága – Kornai János 90. születésnapját ünnepelte a tudományos közösség

BRANYICZKI RÉKA – ROSTA Miklós

Írásukban a szerzők a puha költségvetési korlát (pkk) kutatási programját érintve számolnak be a Kornai János 90. születésnapja alkalmából szervezett nemzetközi konferenciáról. Röviden bemutatják a pkk fogalmát, és összegzik, hogy azt 2000 óta milyen területeken és témákban alkalmazták. Főként a posztszocialista vagy átalakuló országok, különösen Kína gazdaságát elemezték a pkk segítségével, illetve a 2007–2008-as gazdasági világválság állami kezelését, a többszintű kormányzást és a vállalati ösztönzést vizsgálták nagyobb számban a kutatók. A konferencián az állam és az önkormányzatok túlköltekezésén kívül szó esett az európai és magyar futballklubok veszteségeiről is. Végül összefoglalják, hogy a pkk kutatási program mely területein történt előrelépés, és a konferencia zárszavából felidézik Kornai megszívlelendő tanácsait.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: H71, H72, H74, P26.

ÚJ KÖNYVEK

Burián László – Raffai Katalin – Szabó Sarolta: Nemzetközi magánjog

Pázmány Press, Budapest, 2017, 484 o.

2017 április 4. napján elfogadásra került a nemzetközi magánjogról szóló 2017. évi XXVIII. törvény (a továbbiakban: Kódex), mely a tárgykört korábban szabályozó 1979. évi 13. törvényerejű rendeletet (régi Kódex) váltotta fel. A Kódex számos jelentős újítást hozott, melyek időszerűsége, valamint szükségessége megkérdőjelezhetetlen. Az Európai Unió kiterjedt nemzetközi magánjogi és polgári eljárásjogi jogalkotása, az új polgári törvénykönyv megalkotása és a nemzetközi magánjog kodifikációs irányvonalában megjelenő változások (rugalmas szabályozás igénye, alternatív és új kapcsolóelvek térhódítása, generálklauzulák szerepének növekedése stb.) csak néhány jelenség azok közül, melyek indokolták az új szabályozás megszületését. A nagy erejű változásokat természetesen az egyetemi oktatást szolgáló művek sem hagyhatták figyelmen kívül – még a Kódex hatálybalépését megelőzően jelent meg többek között Burián László, Raffai Katalin és Szabó Sarolta az új nemzetközi magánjogi törvény szabályait is feldolgozó átfogó munkája (a továbbiakban: Tankönyv).

JOGI MELLÉKLET

A szerződésszerű teljesítés követelményei a Ptk. és a Bécsi Vételi Egyezmény rendszerében

BERGENDI-RÁCZ DIÁNA

Szerződésszerű teljesítés alatt a szerződő felek egybehangzó joghatás kiváltására alkalmas akaratkijelentésében foglaltak teljes mértékű megvalósulását értjük. Ennek létrejötte és megvalósulása a célja a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvénynek (továbbiakban: Ptk.), valamint a Bécsi Vételi Egyezménynek. A szerződésben foglalt szolgáltatás megvalósulása, vagy áru továbbítása a felek által közösen meghatározott feltételek alapján kell, hogy történjen, és figyelemmel kell lennie a Ptk., illetve az Egyezmény szabályaira. Három fő alappillére van a tárgyalt jogforrások alapján, amelyek beteljesülése elengedhetetlen feltétele a felek közötti szolgáltatás vagy áru teljesítésének: szerződésszerű áruszolgáltatás, tulajdonjog-átruházás és okmányok átadása.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: K12 Contract Law.

Török László

Görögország államadósság-válsága kezelésének jövőbeli jogi és közgazdasági akadályai – a privatizáció mennyiben lehet megoldás?

Egy állam szuverén bruttó államadósságának megengedhető mértékére nincs szabály sem a jogban, sem pedig a közgazdaságtanban. Talán, ha lett volna ilyen, Görögország nem került volna arra a kritikus finanszírozási plafonra, ahol több mint egy évtizede van. A cikk röviden bemutatja, hogyan jutott ide Görögország, milyen a hitelezőkkel egyeztetett és általuk támogatott lépéseket tett államadóssága finanszírozhatóságának fenntarthatósága érdekében, s azok milyen eredményre vezettek. Előzőnél részletesebben taglalja a szerző azt, hogy milyen kényszerű intézményi változások kezdődtek el a közelmúlt éveiben és vannak folyamatban napjainkban (köztük a privatizáció dinamizálása) azért, hogy a görög állam fizetőképessége fennmaradjon úgy, hogy közben államadóssága csökken. Erre a szerző által felvázolt társadalmi-gazdasági környezetben minimális esély mutatkozik, csökkenés elérhető, mértéke azonban nem tűnik elégségesnek. Zárógondolatként fogalmazódik meg az, hogy társadalmi konszenzus hiányában a görög intézményi reformok véghezvitele igencsak kétséges, valamint hogy – görög példa alapján – a jogalkotóknak talán el kellene gondolkodniuk egy önálló állami csődjog megalkotásán annak érdekében, hogy a befektetők/hitelezők által a szuverén államokkal megkötött hitelszerződések jogi kikényszeríthetősége biztosított legyen.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: G01, H63.

Bucsky Péter

Az „Egy övezet, egy út” kezdeményezés közlekedésiinfrastruktúra-fejlesztései a gyakorlatban

Nehéz megválaszolni azt a kérdést, hogy az „Egy út, egy övezet”, vagy másképpen „Út és övezet” kezdeményezés egy infrastruktúra, egy kereskedelmi, egy gazdasági, egy pénzügyi, egy geopolitikai vagy éppen valamilyen más, például kulturális célokat kitűző terv, koncepció vagy szervezet. Leginkább az említett célok összességének lehetne leírni. Fontos kérdésként merül fel, hogy a kezdetben regionális közlekedésfejlesztési koncepció megvalósult fejlesztései milyen változásokat segítenek elő az érintett eurázsiai térségben. Jelen cikk arra vállalkozik, hogy összesíti az elérhető információk alapján, hogy mely közlekedésiinfrastruktúra-fejlesztési projekteket finanszírozta Kína határain túl és mekkora nagyságrendben. Ez alapján azt lehetett megállapítani, hogy az egyes fejlesztések összességében nem járulnak hozzá egy olyan közlekedésiinfrastruktúra-rendszer kialakulásához, amely jelentősen átalakítaná a térség kereskedelmi, gazdasági és geopolitikai viszonyait. A kínai finanszírozással elkészült vagy épülő beruházások alapvetően helyi közlekedési problémákra adnak választ és egyelőre nem járulnak hozzá egy új, egységes eurázsiai közlekedésiinfrastruktúra-rendszer kialakulásához. A kínai hitelekből megvalósuló közlekedésiinfrastruktúra-projektek állománya azonban gyorsan nő, ez Kína számára jelentős pénzügyi kockázatokat hordoz.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: F35, F53, R42.

Gyura Gábor

Zöld államkötvények: környezetvédelemi, államadósság-finanszírozási vagy diplomáciai eszköz?

Az elmúlt években a nemzetközi tőkepiacokon a zöld kötvények mint új pénzügyi eszközosztály megjelenésének lehettünk tanúi, melybe olyan értékpapírok tartoznak, amelyek környezetvédelemmel kapcsolatos projektek finanszírozására gyűjtenek forrásokat. Amíg e kötvények kibocsátói korábban vállalatok, magántulajdonban lévő vagy multilaterális fejlesztési bankok, önkormányzatok voltak, újabban több kormány is kifejezte szándékát, hogy ilyen célú kötvényt, azaz zöld államkötvényt bocsásson ki. A zöld kötvények piacának rövid bemutatása után a cikk Lengyelország és Franciaország zöld államkötvényeit elemzi ezek általános és pénzügyi jellemzőire fókuszálva, és részletesebben vizsgálja a kibocsátások lehetséges motivációit is. Az analízis következtetése, hogy a zöld államkötvények ténylegesen nem szükségesek a kormányok környezetpolitikai céljainak megvalósításához, és arra sem alkalmasak, hogy az államadósság finanszírozási költségét csökkentsék. Ugyanakkor e kötvények segítségével a kormányzatok javíthatják belföldi és nemzetközi reputációjukat, és kifejezetten a környezetvédelemben és a klímaváltozás elleni harcban elkötelezett imázst közvetíthetnek magukról. Ebben az értelemben a zöld államkötvényeknek inkább kommunikációs funkciója van, és a puha hatalomgyakorlás eszköztára egyik új elemének is tekinthetők, hiszen kibocsátóik (katonai) erő nélkül növelhetik nemzetközi befolyásukat. A cikk emellett arra is rámutat, hogy a zöld állam- és vállalati kötvények a fejlődő országok számára a nemzetközi tőkepiacokhoz való hozzáférést is elősegíthetik annak érdekében, hogy környezetileg előnyös projektekhez finanszírozást biztosítsanak.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: F340, H63, Q560.

ÚJ KÖNYVEK

A nagy recesszió és annak kezelése Amerikában –
Ben S. Bernanke: Volt merszünk cselekedni. Emlékirat egy válságról és utóéletéről
(Soós Károly Attila)

A szerző 2002-től az amerikai központi bank, a Fed igazgatóságának tagja, majd rövid ideig a fehér házi Gazdasági Tanácsadó Testület (Council of Economic Advisers) elnöke volt – mégis elég hosszú ideig ahhoz, hogy Paul Krugman ezt az időszakot „a világtörténelem leghosszabb állásinterjújának” nevezze. A sikeres „interjú” után George W. Bush elnök és a szenátus döntése juttatta Bernankét 2006 februárjában a Fed elnöki tisztébe. És ott szolgált a pénzügyi és gazdasági válság (a „nagy recesszió”) érlelődésének kezdeteitől (az ingatlanárak emelkedésének megszűntétől – ki gondolta volna akkor, hogy ez olyan nagyon messzire fog vezetni?) 2014 januárjáig, amikor már válságról nem lehetett beszélni, igencsak bonyolult helyzetről és teendőkről azonban igen. Egy hónappal korábban a Szövetségi Nyíltpiaci Bizottság (FOMC) – a monetáris politika irányító szerve, amelyet hivatalból a szerző vezetett – elkezdte a pénztömeg mennyiségi növelésének vagy könnyítésének (quantitative easing, QE) lassítását (szűkítését), mert a munkanélküliség akkor már a 2009-es 10 százalékról hétre csökkent. Ámde ugyanakkor nemcsak fönntartotta az alapkamat nullaszázalékos szintjét, hanem az ülésről kiadott közleményben nyomatékosan hangsúlyozta, hogy ezt a kamatszintet még „jóval azután is” tartani fogja, amikor majd a munkanélküliség 6,5 százalékra csökken. Erre részben a növekedés gyorsítása, a munkanélküliség további csökkentése érdekében, részben pedig azért volt szükség, mert az infláció akkor még jóval elmaradt a célnak tekintett két százaléktól, ami a deflációs veszély rémét hordozta. Napvilág Kiadó, 2017

JOGI MELLÉKLET
Luca G. Castellani – Cyril Emery: A CISG három dimenziója

Harmincöt év elteltével a Nemzetközi Adásvételi Szerződésekről szóló Egyezmény (CISG) megalkotása után, az UNCITRAL felmérte annak alkalmazási tendenciáit. A gyakorlati tapasztalatok az Egyezmény három dimenziójára világítottak rá. Az első dimenzió a CISG jelenlegi helyzetét vizsgálja. Rámutatnak arra, hogy a nemzetközileg jelentős, nagyobb gazdaságnak számító államok széles körben fogadták már el a konvenciót, viszont néhány nagyobb gazdaság még hiányzik. A második dimenzió arra világít rá, hogy a CISG a regionális és a hazai adásvételi jogi tárgyú jogfejlesztésekre is ösztönző módon hat, továbbá az általános szerződési jog területén is modellként szolgál. A harmadik dimenzió pedig kiemeli, hogy a Vételi Egyezmény alkalmas a globális joganyaggá válásra. Ahhoz viszont, hogy nemzetek feletti joggá váljon, többet kell tenni a további országok által történő hivatalos elfogadás, a szélesebb körű alkalmazás és az egységes értelmezések elősegítése érdekében. Ennek egyik módja lehet egy, az adásvételi jogra összpontosító iránymutató dokumentum elkészítése, ami felölelné magát a Vételi Egyezményt és minden más, a nemzetközi adásvételre vonatkozó egységes szabályt is, valamint olyan témákat érintene, amelyek jogalkotók, bírák, választott bírák, ügyvédek és kereskedelmi cégek érdeklődésére egyaránt számot tartanak

Journal of Economic Literature (JEL) kód: F1 Trade, K33 International Law.

A külkereskedelem tényei egy új perspektívából

ULIHA GÁBOR – VINCZE JÁNOS

A cikk az úgynevezett folytonos wavelet-elemzés módszerét használja bizonyos európai uniós országok kereskedelmi idősorainak elemzésére. A wavelet-analízis egy viszonylag új eljárás, amelynek segítségével – többek között – felismerhetők a hagyományos módszerek által nem azonosítható összefüggések. Használata rohamosan terjed a közgazdaságtanban és a pénzügyekben, de – tudomásunk szerint – a külkereskedelmi adatok vizsgálatára eddig még nem használták. A tanulmányban 10 EU-tagország és az EU-28 kereskedelmi adatait elemezzük. Eredményeink egyfelől a kereskedelem előrejelzéséhez nyújtanak információkat: a 2008-as válság csak ideiglenesen, rövid távon növelte az egyes országok külkereskedelmének együtt mozgását, és szoros kapcsolatokat inkább hároméves vagy még hosszabb időtávon várhatunk. Másfelől egy újfajta csoportosítását kapjuk az európai kis gazdaságoknak kereskedelmi integráltság szempontjából, amely érdekes további kérdésekhez vezet.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: F14, F15, C4

Export- és befektetésösztönzési rendszerek a visegrádi országokban – tapasztalatok és kihívások

ANTALÓCZY KATALIN – ÉLTETŐ ANDREA

A visegrádi országok – különösen a három kisebb – rendszerváltás utáni gazdasági stratégiájában és fejlődésében meghatározó szerepet játszottak a külföldi közvetlentőke-befektetések, a globális értékláncokba való beépülés, és az ezeken belül bonyolódó, külföldi leányvállalatok által meghatározott, EU-túlsúlyú export. A kétezres évek első évtizedének végétől kezdett gondot okozni e stratégia kifulladása, problémái, a változtatás szükségessége. A 2008-as gazdasági-pénzügyi válság – amely erősen sújtotta az Európai Uniót és a járműgyártást – a négy ország kivitelének zuhanásán keresztül látványosan mutatott rá exportjuk rendkívül erős szektorális, területi és vállalati koncentrációjára. A krízis csillapultával a kivitelnek még a korábbiaknál is nagyobb szerepe lett a visegrádi országok gazdasági növekedésében, miközben egyre jobban fenyeget a megrekedés az alacsony hozzáadott értékű áruk termelése és exportja szintjén (azaz a beszorulás a közepes jövedelmű országok csapdájába). A negyedik ipari forradalom időszakában a termelési folyamatok, a munkaerőpiac várható gyökeres átalakulása eddig nem látott, további kihívások elé állítják a négy országot. Cikkünk bemutatja és elemzi, hogy milyen fókusszal, célokkal, intézményi változásokkal reagáltak a visegrádi országok külgazdasági stratégiái, export- és befektetésösztönzési rendszerei ezekre a kihívásokra. A stratégiák szemléletesen mutatják, hogy az egyes kormányok mit értettek meg a helyzetből és milyen irányban mozdultak el. A gazdaságpolitikai, szabályozási reakciók az egyes országok jövőjén kívül hatással vannak az egész régió kilátásaira is, hiszen a négy ország versenytárs a tőkevonzásban, de egyben szövetséges is, mert a sikereket az egész régió versenyképessége tudja garantálni.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: F13, F14, P52.

A kapitalizmus változatai és technológiai innovációs kapacitás Közép-Európában: Magyarország esete

ERIC RUGRAFF – SASS MAGDOLNA

It’s too high to get over,
And too low to get under,
You’re stuck in the middle,
And the pain is thunder.
(Michael Jackson)
Közép-Európa volt átalakuló országait „függő piacgazdaságokként” írják le, ahol a külföldi tulajdonban működő vállalatok tevékenysége meghatározó. A cikk azt vizsgálja, hogy a helyi vállalatok technológiai innovatív kapacitásainak alakulására milyen hatása van annak, hogy ezek a gazdaságok a félig sztenderdizált termékek összeszerelésére szakosodtak, amely tevékenységet a multinacionális vállalatok koordinálják és kormányozzák. Az írás a „kapitalizmus változatai” megközelítésen alapul, és magyar autó-, gépipari és elektronikai cégek vállalati szintű K+F és szabadalomadatainak egyszerű statisztikai elemzésére támaszkodik. A szerzők eredményei szerint ezek a külföldi tulajdonban levő leányvállalatok általában nem kapnak arra felhatalmazást, hogy technológiailag innovatív tevékenységekbe invesztáljanak, és a magyar vállalatok technológiai innovációs kapacitása túl alacsony ahhoz, hogy a multinacionális cégek központjait ennek a mandátumnak az átgondolására ösztönözze. Ennek eredményeképpen a külföldi közvetlentőke-befektetésekhez (foreign direct investment – FDI) kapcsolódó technológiatranszfer a helyi vállalatok felé gyenge maradt. Következtetésük szerint az örökölt technológiai gyengeségek és a megfelelő, a fejlett technológiai kompetenciákat vonzó FDI-politika hiánya az iparszerkezet konzerválódásához és a külföldi tulajdonban működő leányvállalatoktól a hazai cégek felé irányuló technológiatranszfer alacsony szintjéhez, illetve a két említett vállalatcsoport közötti együttműködés alacsony szintjéhez vezetett. Journal of Economic Literature (JEL) kód: F23, L62, L63, L64, O14.

ÚJ KÖNYVEK

Az euróválság kezelése: viták és döntések

Markus K. Brunnermeier – Harold James – Jean-Pierre Landau: The Euro and the Battle of Ideas
Princeton University Press, 2017, 440 o.

A könyvet két amerikai és egy francia professzor írta az euróválságról és annak kezeléséről, az utóbbit kísérő főleg, de nem csak német–francia vitákról és arról, hogy miként hatott mindez az Európai Unióra és annak egyes intézményeire.
Már fejtegetéseik elején rámutatnak arra, hogy a válság és annak kezelése az unión belüli hatalmi viszonyok többszöri jelentős átalakulásával járt együtt. Először az Európai Bizottság (EB) szerepe vált a korábbiakhoz (főképp a korábbi válságperiódusokhoz) képest passzívvá és kevéssé hatásossá. A korábbi forgatókönyv – amely szerint egy-egy válság megoldása több Európát, így az EB számára fontosabb szerepet követel – most nem működött. Az EB hangja most nem erősebb, hanem gyöngébb lett. A szerzők szerint azért, mert az intézmény hatalma elsősorban a szabályozásra terjed ki. Ez nagyon fontos szerep egy pénzügyi válság megelőzésében, de nem központi jelentőségű a válság és következményei kezelésében. Az utóbbi főleg fiskális eszközök mozgósítását követelte meg; erre csak a nemzeti kormányok voltak képesek.

JOGI MELLÉKLET

Nemzetközi beruházásvédelem kontra az Európai Unió beruházáspolitikája: nemzetközi gazdasági jogi kollízió és ami mögötte van
MENCZELESZ ADRIÁN

Az Európai Unió beruházásvédelmi politikája, az uniós jog és a nemzetközi beruházásvédelem közötti kollízió jelentős átalakulást eredményezhet a nemzetközi beruházásvédelmi szabályok, illetve az ehhez kapcsolódó vitarendezés tekintetében. A tanulmány ennek bemutatására törekedve elsőként az alapvető különbségeket írja le a nemzetközi beruházásvédelmi joganyag és az EU beruházásvédelmi politikája között. Ezt követően három fejezetben tárgyal három kiemelt kérdéskört. Az első fejezet az ICSID, az Európai Unió Bíróságának és a tagállami bíróságok ítéletein alapulva az EU-tagállamok közötti kétoldalú beruházásvédelmi egyezmények EU-joggal való összeütközéseinek bemutatására törekszik. A második fejezet az EU által a harmadik államokkal kötött beruházásvédelmi rendelkezéseket is tartalmazó egyezményekkel kapcsolatos egyes kérdéseket tárgyalja. A harmadik fejezet a nemzetközi beruházásvédelmi vitarendezés EU általi reformtervezetét összegzi.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: K2 Regulation and Business Law, K33 International Law, K41 Litigation Process.
Tovább ›

Az Európai Bankunió reformja – a makroprudenciális felhatalmazások rendszerének újragondolása
a kelet- és közép-európai országok szemszögéből

MÉRŐ KATALIN – PIROSKA DÓRA

A szerzők cikkükben amellett érvelnek, hogy fontos az Európai Bankuniót (BU – a továbbiakban általában: Bankunió) vonzóbbá tenni a kelet-közép-európai országok számára. Ugyanis csak így lesz képes a Bankunió egyszerre növelni az egységes piac hatékonyságát és biztosítani egész Európa számára a pénzügyi stabilitást. Első lépésben a szerzők megmutatják, hogy miért nem vonzó jelenleg a Bankunió a kelet- és közép-európai országok számára. Áttekintve az európai bankszabályozás történetét, rámutatnak arra, hogy a szabályozás logikáját a válság előtt a szubszidiaritás elve és az európai szintű egységes szabályozás elve közötti kényes egyensúly jellemezte. Azt állítják, hogy a Bankunió nem ezt az elvet követi. A Bankunió központi elemévé váló makroprudenciális bankszabályozás példáján mutatják be, hogy az Egységes Felügyeleti Mechanizmus létrehozását és ezen belül a makroprudenciális mandátumok allokációját egy új logika: az euró megmentése és a szuverén és banki kockázatok között kialakult ördögi kör megtörésének igénye vezette. Ez a logika idegen a külföldi banktulajdon dominálta eurózónán kívül maradó kelet-európai országok számára. Vagyis, bár elismerik és hangsúlyozzák, hogy a válság óta a kelet- és közép-európai országok bankpolitikáját egy erőteljes banknacionalista vonulat jellemzi, itt amellett érvelnek, hogy a Bankunión való kívül maradásukat a Bankunió által megvalósított új szabályozási logika is indokolja. Kritikájukban ugyanis a korábbi bankszabályozási elv – a szubszidiaritás – hiányára mutatnak rá: kifogásolják a makroprudenciális kompetenciák és a makroprudenciális döntésekért viselt felelősség összhangjának hiányát. Ezért a szerzők olyan reformjavaslatokat fogalmaznak meg, amelyek képesek megszüntetni ezt az aszimmetriát. Teszik ezt azért, mert véleményük szerint a Bankunió ilyen irányú reformja hatékonyabbá és így előnyösebbé tenné azt minden uniós tagállam számára. Journal of Economic Literature (JEL) kód: G28.

Globális értékláncok strukturális kérdései – versenyképességi megfontolások

GELEI ANDREA

A cikk a multinacionális vállalatok globális értékláncának (azaz belső hálózatának) felépítésében megfigyelhető változásokat és azok mozgatórugóit vizsgálja versenyképességi szempontból. Rávilágít arra, hogy e struktúra az outsourcing és az offshoring néven ismer két vezetői döntés eredményeként alakul ki. Ezek elsődleges tartalma a munkamegosztás, de míg az outsourcing a külső és a belső hálózat tagjai között osztja fel a folyamatokat, addig az offshoring döntése a szervezeti keretek között tartott tevékenységek belső munkamegosztását határozza meg oly módon, hogy egyben specifikálja a létrehozott szervezeti egységek elsődleges lokalizációját, földrajzi elhelyezkedését is. Az elmúlt időszakban kialakult nemzetközi struktúrák kialakítását kizárólag a komparatív elmélettel nem lehet magyarázni, az új szervezeti megoldásokban meghatározó szerepe van a vállalatcsoportokon belüli áramlások tudatos, ún. hatékonyságkereső átalakításának. A szerző két Magyarországon is aktív vállalat reálfolyamatainak hálózati szintű átalakítását mutatja be, majd segítségükkel azonosít olyan tényezőket, amelyekkel az említett hatékonyságnövekedés a vállalatcsoport szintjén megvalósítható, a létrejött struktúrák magyarázhatók. Ilyen tényezők 1. a vállalatok folyamatértelmezési és dekomponálási képessége; 2. a folyamat számára elsődleges erőforrás-függőségi típus tudatos kezelése és 3. az erőforrások ragadóssága, ebből következően beágyazottsága. Ezeknek az új szervezeti megoldásoknak a megértése nemcsak új elméleti tudáshoz vezethet el, hanem közvetlen gyakorlati relevanciája is van mind mikro-, mind makroszinten. A tárgyalt esetek egyértelműen a vizsgált folyamatok erőteljes szervezeti centralizációját mutatják, ami a lokális tartalmak rovására megy végbe, a regionális szint erősödését hozza, miközben megmarad egyes folyamatelemek komparatív előnyökön nyugvó globális szintű centralizálása is. Journal of Economic Literature (JEL) kód: D 02, D21, F23, L23.

 Kísért a múlt: Egyiptom a régi fejlesztésorientált megközelítés csapdájában

RICZ JUDIT

A cikk az egyiptomi fejlesztésorientált kísérleteket vizsgálja a múlt század közepétől napjainkig, miközben a hangsúlyt az ezredforduló óta eltelt időszakra helyezi. Érvelésünk szerint Egyiptom nem tekinthető klasszikus értelemben vett fejlesztő államnak, mégis az azt vizsgáló elméleti keret jól alkalmazható mind a napjainkban kirajzolódó gazdaságpolitikai irány („Sisinomics”), mind a (tartósan fennálló) gazdasági és társadalmi problémák és kihívások elemzésére. Az írás legfőbb következtetése szerint Egyiptomra nem jellemző sem a problémaorientált pragmatikus hozzáállás, sem a kísérlet-tévedés elve szerinti cselekedve tanulás – az a két ismérv, amely a klasszikus (kelet-ázsiai) fejlesztő államok tapasztalataiból levonható legfőbb általánosítható tanulság volt. Napjaink etatista-nacionalista gazdaságpolitikája csak a retorikák szintjén új, valójában a nasszeri modell számos eleme él tovább bennük vagy tért vissza. Egyiptom bennragadt a régi fejlesztésorientált megközelítés csapdájában, azaz az útfüggőség dominál. Journal of Economic Literature (JEL) kód: I38, O10, O54.

• JOGI MELLÉKLET

• Közteherviselés és adóeljárás elvi megközelítésben Szlovákia és Magyarország példáján keresztül

• NYERGES ÉVA

• A szuverén állam egyik alapvető funkciója a közbevételek gyűjtése. A társadalom közös szükségleteinek megteremtése sokrétű feladat, hiszen mind a szükséges források előteremtése, mind az újraelosztás szabályainak előírása során számos érdeket szükséges összehangolni. Az adókötelezettség elvének deklarálása az adózás elvi, eszmei alapja, ami végső soron az adóeljárásban valósul meg. Az adóterhek megfizetése a közteherviselés elvén nyugszik, amely alkotmányos szintű kötelezettséggé emeli az állampolgárok egymás iránt vállalt szolidaritásának kifejeződését. Az adóeljárás ennek processzuális kereteit teremti meg, a szervezeti és eljárási szabályok biztosítják az adórendszer működését. Jelen írás tehát az adózási folyamat két végpontját – más aspektusból annak célját és eszközét – elemzi, mégpedig hazánk és a szomszédos Szlovákia jogszabályainak vizsgálatán keresztül. Ennek során a közteherviselés elvének megjelenése és az adóeljárási jogok összehasonlítására kerül sor, értékelve a két vizsgált állam szabályainak hasonlóságait és különbségeit. Journal of Economic Literature (JEL) kód: K34 – Tax law.

• Új könyvek

• Az Európai Unió a világban Uniós külkapcsolatok a 21. században

• Simon Zoltán (szerk.)

• L’Harmattan, Budapest, 2017, 364 o.
• Simon Zoltán és szerzőtársai (Bajtay Péter, Guba Péter, Kozenkow Judit, Nagy Zsolt, Szabó Gábor, Szép Viktor, Szörényi András) hiánypótló kötettel jelentkeztek, amely magyar nyelven nyújt átfogó képet napjaink Európai Uniójának külkapcsolatairól.
• A lisszaboni szerződés érvénybe lépése óta eltelt szűk évtized alatt mind az európai integráció, mind környezete jelentős változásokon esett át: Az Európai Uniót érő különböző válságok és az arra adott ellentmondásos válaszok megkérdőjelezték a további mélyítés szükségességét, sőt, az Egyesült Királyság lakói népszavazáson az integráció elhagyása mellett döntöttek. Az időszak alatt az EU-n kívül lezajló változások nem kevésbé bizonyultak jelentősnek: Oroszország újra proaktív (sokak szemében agresszív) külpolitikát folytató nagyhatalomként viselkedik, a 2011-es arab tavasz következtében a közel-keleti térség tovább destabilizálódott és miközben az Amerikai Egyesült Államok által dominált világrend fennmaradt, folytatódott Kína globális pozíciószerzése.