Vélekedések az inflációról. Megalapozatlan feltételezések és megdönthetetlen elméletek
ÁBEL ISTVÁN – NAGY GYULA
Súlyos következményei miatt a magas infláció
világszerte az érdeklődés középpontjába került. Ez az írás az infláció kiváltó
okaival, valamint azok hatásmechanizmusával és a közöttük érvényesülő
kölcsönhatásokkal kapcsolatos lakossági és szakértői vélekedéseket tekinti át.
Ezek hátterében olyan általánosan elfogadott feltételezések húzódnak meg,
amelyek nem képesek elégséges magyarázattal szolgálni az inflációra, mivel a
tényezők és tendenciák statisztikai jellemzőinek ismerete is hiányos. A
felszínes vagy pontatlan vélekedések azzal a veszéllyel járnak, hogy azok a
jelenséggel kapcsolatos várakozások alakításával inflációs tényezővé válhatnak.
Az infláció értelmezésének hátterében a széles körben használt tankönyvek és
tanulmányok elméleti dogmáinak hatása húzódik meg, így a jelenséget kiváltó
komplex tényezők feltárása és a hatékony kezelés koherens elméleti megalapozása
új kihívást jelent a közgazdaságtan teoretikusai számára is. A tanulmány ezen
elméletek alapjául szolgáló feltételezések, alapvetések kritikáját tekinti át.
Az okok összetettsége és a mélyreható elemzés hiánya miatt kérdéses, hogy vajon
lehetséges-e a hagyományos elméletekre építve az inflációt orvosolni képes
gazdaságpolitikai lépéseket meghatározni. Az ismertetett viták a
megkérdőjelezett feltételezések kapcsán számos pontosító javaslatot
tartalmaznak, és egyúttal további kutatási irányokat nyithatnak meg.
Journal of Economic Literature (JEL)
kódok: E3, E4, E5, E6
Exportellenőrzés az akadémiai szférában
CSEKŐ KATALIN – JUHÁSZ TÍMEA
Az akadémiai tevékenységek szabadsága olyan általánosan elismert és tiszteletben tartott alapelv, amellyel kapcsolatban az exportellenőrzés fogalma és különösen annak korlátozó, tiltó és szankcionáló intézkedései nehezen értelmezhetők. A 21. század globális világgazdaságában azonban az akadémiai szféra mint szenzitív információk létrehozója, megosztója és oktatója az egyre szigorodó exportellenőrzés alanyává vált. Az egyetemeken jelen lévő jelentős számú külföldi hallgató, kutató és oktató miatt egy új fogalmat és szabályt, az exportnak tekintendő, exportként kezelendő jelentésű deemed exportét vezették be az Egyesült Államok és az Európai Unió joganyagába. A cikk áttekinti és elemzi a deemed export szabályait, majd egy illusztratív jellegű, egy- és többváltozós módszerrel, az SPSS 28-as verziójának felhasználásával készült megkérdezés eredményeit mutatja be. Az empirikus adatfelvétel fő következtetése szerint a megkérdezettek számára a deemed export fogalma teljesen új. A kutatási eredmények felhívják az akadémiai szereplők, különösen az egyetemi menedzsment figyelmét a kutatási-oktatási compliance rendszerek bevezetésének, ezen belül pedig az etikai kódexek és a kutatásmódszertani kurzusok megújításának szükségességére. Journal of Economic Literature (JEL) kód: F59
Az innovációmenedzsment-kutatások térbeli és időbeli szerkezetének változása 1975 és 2021 között
FORMAN NORBERT – KÁSA RICHÁRD
Az innováció mára a gazdaság minden területén
és az üzleti élet minden vonatkozásában megkerülhetetlenné vált. A termék- és
folyamatfejlesztés, a piacbővítés és a fogyasztók hatékonyabb kielégítése
mellett innovációnak tekinthető az új szabályoknak és előírásoknak való
megfelelés, továbbá azok az operatív és stratégiai változtatások és
fejlesztések, amelyek a szervezet és érintettjei számára bármilyen
pozíciójavulással járnak. Jelen cikk témája bizonyítékok gyűjtése az innováció
fogalmi bővülésére a szakirodalom minél szélesebb körű feltérképezésével és
adatbányászati módszeren alapuló áttekintésével, illetve e fogalmi bővülés
folyamatának a leírása. Ehhez a tudományos szakirodalomban 1975 és 2021 között
megjelent mintegy 75 ezer cikket vetettek alá a szerzők az általuk
kifejlesztett algoritmusnak, hogy a címekben és absztraktokban szereplő szavak,
szókapcsolatok kinyerésével egyrészt időbeli tendenciákat lehessen azonosítani,
másrészt a szerzők kutatóhelyi adataiból a térbeli átrendeződés trendjeit is
láthatóvá lehessen tenni. A kutatás egyik fő következtetése, hogy az innováció
értelmezésében egyre inkább a holisztikus megközelítések kerülnek előtérbe: az
innováció mára már nem csupán egy funkcionális vállalati területen végrehajtott
fejlesztés, hanem a vállalat határain messze túlnyúló komplex megközelítés a
fenntarthatóbb jólét irányába.
Journal of Economic Literature (JEL)
kódok: O30, M19.
TUDOMÁNYOSTÁJÉKOZTATÓ
A digitáliskarbonlábnyom-paradoxon feloldhatóságának problémája a kis- és középvállalkozások esetében
GUBÁN ÁKOS – SÁNDOR ÁGNES – MEZEI ZOLTÁN
A
klímaváltozáshoz nagymértékben hozzájárul az információs és kommunikációs
technológiai (IKT) eszközök és a digitalizáció által történő
károsanyag-kibocsátás. Ebben szerepet játszanak a közvetlen kibocsátás olyan
komponensei, mint az energiafelhasználás és hőtermelés, valamint az eszközök
üzemeltetése, de a közvetett káros kibocsátások is, mint az eszközök gyártása
és megsemmisítése. Ez az írás a kis- és középvállalkozások (kkv-k) károsanyag-kibocsátására
koncentrál. Vajon biztos, hogy a felhőszolgáltatások (a távoli adattárolás és
adatkezelés) sokkal kisebb karbonlábnyomot hagynak, mint a saját használatú
IKT-eszközök? E két megoldás paradoxonhoz vezet: a kevesebb
károsanyag-kibocsátást célzó korszerűbb eszközhasználat több energiát igényel,
és több hő termelését eredményezi. A cikk ennek a paradox helyzetnek a
feloldását elemzi a kkv-k esetében.
Journal of Economic Literature (JEL)
kódok: Q56, Q55, O33, M15
ÚJ KÖNYVEK
Recenzió
Benczes István: Gazdasági növekedés és versenyképesség intézményi perspektívában. A magyar eset (2008–2019) (Ludovika Egyetemi Kiadó, Budapest, 2022, 264 oldal) című könyvről
GYŐRFFY DÓRA
A cikk
Benczes István új könyvét mutatja be, amely intézményi perspektívából vizsgálja
Magyarország gazdasági teljesítményét a 2010-es években. Kiinduló kérdése:
mivel magyarázható az első pillantásra jó teljesítmény annak ellenére, hogy az
évtizedet az intézményrendszer folyamatos romlása jellemezte? Az első rész a
magyar szakirodalomban hiánypótló módon vizsgálja az intézmények és a növekedés
kapcsolatát, míg a második rész a vizsgált időszak gazdaságpolitikájának alapos
elemzését nyújtja. Rámutat arra, hogy a látszólagos sikerek mögött már a
koronavírus-járvány előtt is jelentős problémák voltak láthatók, ezeket
leginkább az EU-átlaghoz viszonyított termelékenységi lemaradás jelezte. A
recenzió arra a kérdésre is megpróbál választ adni, hogy miért korlátozott a
könyv két része közötti kapcsolat, és milyen külső korlátokkal találkozhatott a
szerző.
Journal of Economic Literature (JEL)kód: B52, O52, Y30.