Valamennyi bejegyzés

Külgazdaság 2018/7-8

Az eurózóna (lehetséges) szétesésének értelmezései az államközpontú elméletekben BENCZES ISTVÁN Az eurózóna válsága, a grexit lehetősége, a brexit ténye, vagy éppen az Európa-szkeptikus pártok erősödése szerte az unióban arra kell, hogy figyelmeztessenek: az európai integráció immáron nem egy-, hanem kétirányú

Kategória: 2018. évi számok összefoglalója, Külgazdaság

Külgazdaság 2018/5-6

Keresetek és képzettségi prémium a külföldi tulajdonú, exportáló feldolgozóipari vállalatoknál Magyarországon SOÓS KÁROLY ATTILA Hazánkban, az Európai Unió egyik gazdaságilag legnyitottabb országában nyilvánvalóan fontos kérdés az, hogy ez a nyitottság hogyan „bánik” a rendelkezésre álló munkaerővel. Ezt a kérdést vizsgáljuk

Kategória: 2018. évi számok összefoglalója, Külgazdaság

Külgazdaság 2018/3-4

Konjunktúraelemzések 2018 tavaszán „Magyarország stabil gazdasági felemelkedése lehetőséget kínál arra, hogy a következő évtizedben a növekedés fenntartható legyen” – állapítja meg az Európai Bizottság munkacsoportjának 2018-as országjelentése. Vajon a magyar kormány megragadja ezt az alkalmat? A válasz meglehetősen szerteágazó. A

Kategória: 2018. évi számok összefoglalója, Külgazdaság

Külgazdaság 2018/1-2

Török László Görögország államadósság-válsága kezelésének jövőbeli jogi és közgazdasági akadályai – a privatizáció mennyiben lehet megoldás? Egy állam szuverén bruttó államadósságának megengedhető mértékére nincs szabály sem a jogban, sem pedig a közgazdaságtanban. Talán, ha lett volna ilyen, Görögország nem került

Kategória: 2018. évi számok összefoglalója, Külgazdaság

Külgazdaság 2017/11-12

A külkereskedelem tényei egy új perspektívából ULIHA GÁBOR – VINCZE JÁNOS A cikk az úgynevezett folytonos wavelet-elemzés módszerét használja bizonyos európai uniós országok kereskedelmi idősorainak elemzésére. A wavelet-analízis egy viszonylag új eljárás, amelynek segítségével – többek között – felismerhetők a

Kategória: 2017. évi számok összefoglalója, Külgazdaság

Külgazdaság 2017/9-10

Az Európai Bankunió reformja – a makroprudenciális felhatalmazások rendszerének újragondolása a kelet- és közép-európai országok szemszögéből MÉRŐ KATALIN – PIROSKA DÓRA A szerzők cikkükben amellett érvelnek, hogy fontos az Európai Bankuniót (BU – a továbbiakban általában: Bankunió) vonzóbbá tenni a

Kategória: 2017. évi számok összefoglalója, Külgazdaság

Külgazdaság 2017/7-8

Regionális hegemón-e Németország? BENCZES ISTVÁN Németország mostanra az EU erőközpontja lett, amely meghatározó módon formálhatja az unió jövőjét. Németország vezető szerepe ugyanakkor magyarázatot igényel, hiszen korábban, így különösen a német újraegyesítéskor vagy később az EU keleti bővítésekor sem tört látványosan

Kategória: 2017. évi számok összefoglalója, Egyéb, Külgazdaság

Külgazdaság 2017/5-6

WILLIAM J. BAUMOL (1922–2017) A költségkór (cost disease) és a támadható piac (contestable markets) fogalmak megalkotójának emlékére A 20. század egyik legnagyobb közgazdász egyénisége, William J. Baumol távozott. Rendkívül termékeny tudós-szerző volt, több mint ötszáz cikket jegyzett a közgazdaság-tudomány egészen

Kategória: 2017. évi számok összefoglalója, Külgazdaság

Külgazdaság 2017/3-4

Konjunktúraelemzések 2017 tavaszán Karsai Gábor – GKI Gazdaságkutató Zrt. Matheika Zoltán – Nagy Katalin – Palócz Éva – Kopint–Tárki Zrt. Balatoni András – Magyar Nemzeti Bank Várhegyi Éva – Pénzügykutató Zrt. György László – Kutasi Gábor – Regős Gábor – Századvég

Kategória: 2017. évi számok összefoglalója, Külgazdaság

Külgazdaság 2017/1-2

Körkérdés a magyar gazdaság helyzetét jellemző kettősségről és a világpolitikai változások lehetséges hatásáról A magyar gazdaság teljesítményéről, kilátásairól ellentmondásos, sőt erősen polarizált helyzetkép rajzolódik ki az elemzésekben. Az egyik oldalon a javulást jellemző makrogazdasági mutatókat hangsúlyozzák, ilyen az államadósság folyamatos

Kategória: 2017. évi számok összefoglalója, Külgazdaság