Külgazdaság 2022/11-12

A gazdaságpolitika lehetőségei energiasokk kezelésére kis és nyitott országokban

CZELLENG ÁDÁM

A koronavírus-járványt és Oroszország Ukrajna elleni agresszióját követően első­sorban az energiaárak emelkedése nyomán ismét két számjegyű infláció ütötte fel a fejét Európában. A gazdaságpolitikai döntéshozók információs korlátokba ütköz­nek, mert nem ismert a folyamatok tartóssága, miközben a jegybanki beavatkozás nincs hatással a folyamatok eredetére, holott a transzmisszió rendszerint elhúzód­va jelentkezik. A tanulmány egy kis és nyitott ország gazdaságpolitikai lehetőségeit vizsgálja nem permanens energiaársokk esetén egy egyszerűsített újkeynesi alapo­kon nyugvó félstrukturális modell segítségével. A cikk a releváns nemzetközi szak­irodalmat kiegészítve a monetáris és a fiskális politika rövid és hosszú távú telje­sítményét értékeli. Tudományosan újszerű következtetése, hogy számos alkalmazott monetáris politikai szabály minősítése alapján rövid távon kedvezőbb valamilyen passzív monetáris politika alkalmazása, míg hosszú távon az aktív politika gazda­sági eredményei előnyösebbek. Megfelelő kamatszabály megválasztásával ugyan­akkor a passzív politika hátránya hosszú távon ledolgozható. Nem permanens sokk esetén is a fiskális politika jelentős mértékben hozzájárulhat az induló állapothoz való visszatéréshez. A beruházások finanszírozási forrása számottevő mértékben határozza meg a gazdasági pályát. A tanulmány rámutat arra, hogy a gazdaságpoli­tikai lehetőségeket nagymértékben befolyásolja a külföldi szereplőket ért sokk és az arra adott válaszreakció.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: E17, E47, E58, H30, H54.

A makroökonómiai válság-előrejelzés lehetőségei szövegbányászatilag specifikált random panelregressziós modellekkel

FELLNER ÁKOS

A gazdaságiválság-előrejelzést két klasszikus nézet jellemzi. Az egyik szerint válság-előrejelzésre az idősoros modellek a legalkalmasabbak, a másik szerint a legerősebb válságszignál a fogyasztói árindex, illetve a különböző befektetői bizalmi indexek változása. Ez a tanulmány magyar példán keresztül mutatja be a szövegbányászati módszerekkel specifikált random hatású panelmodell (REPR) működését amellett érvelve, hogy a modell hibatagjainak értékei jóval pontosabb összefüggések feltá­rását teszik lehetővé panelregresszió használatával, mint idősoros modellek alkal­mazásával, illetve válságszignálok esetén sokkal fontosabb a külkereskedelmi árin­dexek monitorozása, mint a fogyasztói árindexé vagy a befektetői bizalmi indexé.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: C10, C80, E17.

TUDOMÁNYOS TÁJÉKOZTATÓ

A menstruációs szegénység mint láthatat­lan depriváció – nemzetközi és hazai tapasztalatok

ERDEY LÁSZLÓ – VÁRNAGY EDINA

A menstruációs szegénység a sztereotípiákkal ellentétben nemcsak a hajléktalan vagy halmozottan hátrányos helyzetben élő nők havonta ismétlődő problémája, hanem megjelenik munkahelyeken, iskolákban és egyetemeken is. A koronavírus-járvány következményei ezt a helyzetet tovább súlyosbították. A járvány a tabuk sokaságával övezett láthatatlan hiányosságokat a felszínre hozta. A nemzetközi pél­dák tanulságait levonva a leggyakoribb intézkedések a közintézmények és iskolák ellátása ingyenes higiénés női termékekkel, valamint az alapvető női higiéniás esz­közök „tamponadójaként” is ismert általános forgalmiadó-kulcsának csökkentése vagy teljes megszüntetése. Az Európai Bizottság Taxes in Europe Database adatai azt mutatják, hogy e termékek adója az Európai Unión belül Magyarországon a legmagasabb, megelőzve még a skandináv országokat is. Ma Magyarországon még kevésbé tárgyalt kutatási téma a menstruációs szegénység és annak negatív követ­kezményei, de annál sürgetőbb feltárandó és megoldandó feladat.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: I31, J16, O10.

ÚJ KÖNYVEK

A kontextus dicsérete – avagy a közgazdaságtan állapotáról Farkas Beáta A közgazdasági gondolkodás rövid története (Akadémiai Kiadó, 2022, 488 oldal)

című könyve kapcsán

BOD PÉTER ÁKOS

A közgazdasági elméletek története idővel háttérbe szorult az egyetemi képzésben, a gyors technológiai és piaci változások nyomán a gazdasági szereplők számára is úgy látszott, hogy a korábbi elméleti viták már nem relevánsak. A pénzügyi, majd pe­dig a nem gazdasági válságok, valamint a szabadkereskedelemmel, piaci versennyel szembeni társadalmi kritikák felerősödése miatt viszont újraéledtek a közgazdasági gondolkodókat régóta foglalkoztató vitatémák, mint az állam és a piac kapcsolata, a globális kereskedelmi és pénzügyi nyitottság kérdése. Farkas Beáta monográfiája alapos áttekintést ad a gazdaságelmélet kiemelkedő művelőinek munkásságáról, a főbb gazdaságelméleti iskolákról, kitér arra a történelmi korra és társadalmi közeg­re is, amelyben a mai elméleti tudásanyagot gazdagító szellemi eredmények megszü­lettek. A jelenlegi domináns gazdaságelmélet sokat befogadott a korábban periferi­kusnak számító irányzatokból, így a viselkedéselméleti, intézményi gazdaságtanból, a gazdaságföldrajzi, gazdaságtörténeti, jóléti iskolákból. Kérdéses azonban, hogy a mai gazdaságelméleti főirány mennyire képes befolyásolni az üzleti döntéshozók, gazdaságpolitikusok nézeteit, miként hat ki a gazdasági életre, annak irányítóira.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: A10, B00, D02, N10.

JOGI MELLÉKLET

A külföldi befektetések védelme Mongóliában

NINJIN BATAA

A tanulmány a közvetlen külföldi befektetések védelmét szolgáló mongol szabályo­zási környezet fejlődését mutatja be az országban az 1990-es évek elején bekövet­kezett demokratikus átmenettől napjainkig. A tanulmányban elemzett változások a befektetők közötti egyenlőbb versenyfeltételek irányába mutatnak, mivel a beruhá­zásvédelem kezdetben a hazai befektetők helyzetéhez képest lényegesen kedvezőbb kondíciókat teremtett a külföldi befektetők számára. A befektetésvédelem jogi kere­teinek folyamatos változása érintette a beruházások engedélyezésének követelmény­rendszerét is, ami olyan korlátok bevezetéséhez is elvezetett, amelyek hatással voltak a külföldi állami tulajdonú vállalatok mongóliai tevékenységére. Emellett a nemzeti ásványkincsek védelmét szolgálták. A tanulmány kitér a beruházásvédelem külön­böző eszközeire, így bemutatja az adózási környezetre vonatkozó állami kötelezett­ségvállalásokat. Tárgyalja a Mongóliát érintő, külföldi befektetésekkel összefüggő nemzetközi választottbírósági esetjogot is.

Journal of Economic Literature (JEL) kód: K33.

Kategória: 2022. évi számok összefoglalója, Külgazdaság