A gazdaságpolitika lehetőségei energiasokk kezelésére kis és nyitott országokban
CZELLENG ÁDÁM
A koronavírus-járványt és Oroszország Ukrajna elleni agresszióját követően elsősorban az energiaárak emelkedése nyomán ismét két számjegyű infláció ütötte fel a fejét Európában. A gazdaságpolitikai döntéshozók információs korlátokba ütköznek, mert nem ismert a folyamatok tartóssága, miközben a jegybanki beavatkozás nincs hatással a folyamatok eredetére, holott a transzmisszió rendszerint elhúzódva jelentkezik. A tanulmány egy kis és nyitott ország gazdaságpolitikai lehetőségeit vizsgálja nem permanens energiaársokk esetén egy egyszerűsített újkeynesi alapokon nyugvó félstrukturális modell segítségével. A cikk a releváns nemzetközi szakirodalmat kiegészítve a monetáris és a fiskális politika rövid és hosszú távú teljesítményét értékeli. Tudományosan újszerű következtetése, hogy számos alkalmazott monetáris politikai szabály minősítése alapján rövid távon kedvezőbb valamilyen passzív monetáris politika alkalmazása, míg hosszú távon az aktív politika gazdasági eredményei előnyösebbek. Megfelelő kamatszabály megválasztásával ugyanakkor a passzív politika hátránya hosszú távon ledolgozható. Nem permanens sokk esetén is a fiskális politika jelentős mértékben hozzájárulhat az induló állapothoz való visszatéréshez. A beruházások finanszírozási forrása számottevő mértékben határozza meg a gazdasági pályát. A tanulmány rámutat arra, hogy a gazdaságpolitikai lehetőségeket nagymértékben befolyásolja a külföldi szereplőket ért sokk és az arra adott válaszreakció.
Journal of Economic Literature (JEL) kódok: E17, E47, E58, H30, H54.
A makroökonómiai válság-előrejelzés lehetőségei szövegbányászatilag specifikált random panelregressziós modellekkel
FELLNER ÁKOS
A gazdaságiválság-előrejelzést két klasszikus nézet jellemzi. Az egyik szerint válság-előrejelzésre az idősoros modellek a legalkalmasabbak, a másik szerint a legerősebb válságszignál a fogyasztói árindex, illetve a különböző befektetői bizalmi indexek változása. Ez a tanulmány magyar példán keresztül mutatja be a szövegbányászati módszerekkel specifikált random hatású panelmodell (REPR) működését amellett érvelve, hogy a modell hibatagjainak értékei jóval pontosabb összefüggések feltárását teszik lehetővé panelregresszió használatával, mint idősoros modellek alkalmazásával, illetve válságszignálok esetén sokkal fontosabb a külkereskedelmi árindexek monitorozása, mint a fogyasztói árindexé vagy a befektetői bizalmi indexé.
Journal of Economic Literature (JEL) kódok: C10, C80, E17.
TUDOMÁNYOS TÁJÉKOZTATÓ
A menstruációs szegénység mint láthatatlan depriváció – nemzetközi és hazai tapasztalatok
ERDEY LÁSZLÓ – VÁRNAGY EDINA
A menstruációs szegénység a sztereotípiákkal ellentétben nemcsak a hajléktalan vagy halmozottan hátrányos helyzetben élő nők havonta ismétlődő problémája, hanem megjelenik munkahelyeken, iskolákban és egyetemeken is. A koronavírus-járvány következményei ezt a helyzetet tovább súlyosbították. A járvány a tabuk sokaságával övezett láthatatlan hiányosságokat a felszínre hozta. A nemzetközi példák tanulságait levonva a leggyakoribb intézkedések a közintézmények és iskolák ellátása ingyenes higiénés női termékekkel, valamint az alapvető női higiéniás eszközök „tamponadójaként” is ismert általános forgalmiadó-kulcsának csökkentése vagy teljes megszüntetése. Az Európai Bizottság Taxes in Europe Database adatai azt mutatják, hogy e termékek adója az Európai Unión belül Magyarországon a legmagasabb, megelőzve még a skandináv országokat is. Ma Magyarországon még kevésbé tárgyalt kutatási téma a menstruációs szegénység és annak negatív következményei, de annál sürgetőbb feltárandó és megoldandó feladat.
Journal of Economic Literature (JEL) kódok: I31, J16, O10.
ÚJ KÖNYVEK
A kontextus dicsérete – avagy a közgazdaságtan állapotáról Farkas Beáta A közgazdasági gondolkodás rövid története (Akadémiai Kiadó, 2022, 488 oldal)
című könyve kapcsán
BOD PÉTER ÁKOS
A közgazdasági elméletek története idővel háttérbe szorult az egyetemi képzésben, a gyors technológiai és piaci változások nyomán a gazdasági szereplők számára is úgy látszott, hogy a korábbi elméleti viták már nem relevánsak. A pénzügyi, majd pedig a nem gazdasági válságok, valamint a szabadkereskedelemmel, piaci versennyel szembeni társadalmi kritikák felerősödése miatt viszont újraéledtek a közgazdasági gondolkodókat régóta foglalkoztató vitatémák, mint az állam és a piac kapcsolata, a globális kereskedelmi és pénzügyi nyitottság kérdése. Farkas Beáta monográfiája alapos áttekintést ad a gazdaságelmélet kiemelkedő művelőinek munkásságáról, a főbb gazdaságelméleti iskolákról, kitér arra a történelmi korra és társadalmi közegre is, amelyben a mai elméleti tudásanyagot gazdagító szellemi eredmények megszülettek. A jelenlegi domináns gazdaságelmélet sokat befogadott a korábban periferikusnak számító irányzatokból, így a viselkedéselméleti, intézményi gazdaságtanból, a gazdaságföldrajzi, gazdaságtörténeti, jóléti iskolákból. Kérdéses azonban, hogy a mai gazdaságelméleti főirány mennyire képes befolyásolni az üzleti döntéshozók, gazdaságpolitikusok nézeteit, miként hat ki a gazdasági életre, annak irányítóira.
Journal of Economic Literature (JEL) kódok: A10, B00, D02, N10.
JOGI MELLÉKLET
A külföldi befektetések védelme Mongóliában
NINJIN BATAA
A tanulmány a közvetlen külföldi befektetések védelmét szolgáló mongol szabályozási környezet fejlődését mutatja be az országban az 1990-es évek elején bekövetkezett demokratikus átmenettől napjainkig. A tanulmányban elemzett változások a befektetők közötti egyenlőbb versenyfeltételek irányába mutatnak, mivel a beruházásvédelem kezdetben a hazai befektetők helyzetéhez képest lényegesen kedvezőbb kondíciókat teremtett a külföldi befektetők számára. A befektetésvédelem jogi kereteinek folyamatos változása érintette a beruházások engedélyezésének követelményrendszerét is, ami olyan korlátok bevezetéséhez is elvezetett, amelyek hatással voltak a külföldi állami tulajdonú vállalatok mongóliai tevékenységére. Emellett a nemzeti ásványkincsek védelmét szolgálták. A tanulmány kitér a beruházásvédelem különböző eszközeire, így bemutatja az adózási környezetre vonatkozó állami kötelezettségvállalásokat. Tárgyalja a Mongóliát érintő, külföldi befektetésekkel összefüggő nemzetközi választottbírósági esetjogot is.
Journal of Economic Literature (JEL) kód: K33.