OTKA projekt – 2016

A termelési hálózatok jelentősége a globális versenyképesség tükrében – a magyar vállalatok integrálódása szempontjából

Azonosító: 125125
Kutatás vezető: Dr. Palócz Éva

 A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
A tervezett kutatás célja, hogy a mikroszintű magyar (APEH/NAV) és a nemzetközi (AMADEUS) vállalati adatbázisok között, valamint az OECD hozzáadott érték kereskedelem (TiVA) statisztika feldolgozásával olyan elméleti megállapításokat és gazdaságpolitikai következtetéseket fogalmazzon meg, amelyek jobban képesek megragadni a magyar gazdaság nemzetközi versenyképességi jellemzőit és kihívásait, mint a hagyományos makro- vagy mikro-ökonómiai megközelítések. Az elemzés a makrogazdasági jelenségeket alulról, elemi vállalati adatokból építi fel, ami a gazdasági folyamatok megalapozottabb elemzését teszi lehetővé. A versenyképességi kihívásokra a nemzetgazdasági szintű adatokon alapuló makrogazdasági válaszok érvényességét ugyanis nagyban korlátozza a magyar gazdaság erősen duális szerkezete, amelyet többszintű dualitás is jellemez: egyrészt a tőkeerős és magas technológiát képviselő külföldi, multinacionális vállalatok egyfelől és a gyenge és sérülékeny hazai vállalatok másfelől, másrészt a belföldi tulajdonú vállalatok teljesítménye között is meglévő erős tagoltság vállalati méret szerint, a KKV-k jelentős részének alacsony növekedési képessége. Ezen vállalati különbségek figyelmen kívül hagyása félrevezető magyarázatokhoz és válaszokhoz vezethet. A kutatás fókuszában egyfelől a külföldi és belföldi tulajdonú nagyvállalatok, mint a gazdaság húzóerői, másfelől a magyar vállalatok globális értékláncokba (GVC) való integrálódásának mérése, a hozzáadott-érték kereskedelmének elemző bemutatása.

Mi a kutatás alapkérdése?
A kutatás arra keresi a választ, hogy melyek a magyar gazdaságban azok a sikeres vállalati szegmensek, amelyek a legnagyobb mértékben tud(hat)nak hozzájárulni a magyar gazdaság versenyképességének növeléséhez. A tanulmány a nagyvállalatokon belül külön kezeli a külföldi és belföldi magántulajdonú nagyvállalatokat. A külföldi vállalatok jelentős súlyt képviselnek a magyar gazdaságban, tovagyűrűző hatásuk is. A belföldi magántulajdonú nagyvállalatok azonban mind számarányukat, mind gazdasági erejüket tekintve is jócskán elmaradnak a fejlett gazdaságokban mérttől, holott ez a vállalati szegmens is fontos szerepet tölthetne be a többi hazai termelő és szolgáltató cég piacának megteremtésében.
Eddig kevéssé kutatott terület a magyar vállalatok nemzetközi hozzáadott-érték kereskedelemben elfoglalt pozíciójának, valamint a globális értékláncokba való integrálódásának mérése, értékelése. A kutatás célul tűzi ki, hogy következtetéseket fogalmazzon meg a sikeres, a globális értéktermelési láncba eredményesen integrálódni képes vállalatok jellegzetességeiről és esetleges tovagyűrűző hatásairól a vállalati szektor egyéb szereplőire.

Mi a kutatás jelentősége?
A kutatás jelentőségét a vállalati szektor különböző szegmenseinek célzott és komplex vizsgálata, a növekedési képességet felmutató vállalati csoportok azonosítása, főbb jellemzőik bemutatása, nemzetközi példákkal való összehasonlítása jelenti. A magyar vállalati szektor szerkezetének a főbb versenytárs és partner országokkal (V4, német és osztrák vállalati struktúrával) való összehasonlítása új kutatási eredmények, elméleti és gyakorlati következtetések megfogalmazását teszi lehetővé
A kutatás újszerűségét pedig a magyar vállalatok nemzetközi hozzáadott-érték kereskedelemben való részvételének vizsgálata, a vállalatközi kapcsolatok és a globális értékláncokba (GVC) való integrálódás matematikai mérésének módszertani újdonsága képviseli. Ezekről a kérdésekről a magyar szakirodalomban még nem született számszerűsített kutatási eredmény és a nemzetközi irodalomban is csak elvétve találhatók ilyen publikációk. Ennek oka, hogy új kutatási irányról van szó, amely viszonylag új adatbázisokon alapul. A vállalati hálózatok és a hozzáadott-érték előállításához való hozzájárulás vizsgálata nem csak új elméleti megállapítások megfogalmazását teszi lehetővé, hanem fontos gyakorlati adalékot nyújt a gazdaságpolitika alakítása számára, az állami támogatások és szabályozás optimális hatásának elérésre érdekében.
A pályázathoz csatolt felhasznált irodalom jegyzékében lényegében valamennyi fontos külföldi szakértő 1-2 műve fel van sorolva, akik az általunk vizsgálandó egyes területeken jelentős kutatási eredmény mutattak fel, ezért nemzetközi versenytársként jöhetnek szóba. A belföldi irodalomban is számos részeredmény született a témában, ezeket is felsoroltuk az irodalmak jegyzékében.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
A magyar gazdaságpolitika fókuszában az a kérdés áll, hogy hogyan lehetne elősegíteni a magyar vállalatok magasabb hozzáadott-érték termelő képességét (másként fogalmazva: hogyan tudunk kilépni az „összeszerelő üzem” státuszából). A nemzetgazdasági átlagokon alapuló válaszok érvényességét nagyban korlátozza a magyar gazdaság többszintű dualitása: egyrészt a tőkeerős és magas technológiát képviselő külföldi, multinacionális vállalatok és a gyenge és sérülékeny hazai vállalatok között, másrészt a belföldi tulajdonú vállalatok teljesítménye között is meglévő erős tagoltság vállalati méret szerint, a KKV-k jelentős részének alacsony növekedési képessége. A makrogazdasági szintű átlagot jelző indikátorok pedig elfedik azokat a jelentős különbségeket, amelyek a vállalati szektor egyes szegmensei között fennállnak, ezért a nemzetgazdasági szintű adatokon alapuló gazdaságpolitikai következtetések félrevezetőek lehetnek. A vállalati szektor tagoltságának részletes vizsgálata nélkül tehát a magyar gazdaság növekedési képességeire, illetve e képességek javítására vonatkozóan nem lehet megalapozott elméleti és gazdaságpolitikai következtetéseket levonni.
A tervezett kutatás a magyar vállalati szektor szerkezetének, jellegzetességeinek és ezek szerinti csoportosításának átfogó és komplex tanulmányozását tűzi ki célul. A kutatás középpontjában az a kérdés áll, hogy a magyar vállalatok milyen mértékben és milyen pozícióban tudnak bekapcsolódni az ún. globális értéktermelési láncokba.

Migráció – a valóság közelítése innovatív módszerekkel

 Azonosító: 120711
Kutatás vezető: Dr. Hárs Ágnes

A kutatás összefoglalója, célkitűzései szakemberek számára
A migráció egy szenzitív társadalmi, gazdasági és politikai téma, amely körültekintő elemzést igényel. Napjainkig Magyarországon csak néhány kutatás célozta meg a kivándorlás kérdését, különösen annak gazdasági és munkapiaci következményeit. Ha módszertani szempontból vizsgáljuk a rendelkezésre álló adatokat, felsorolhatjuk az erősségeket és gyengeségeket, de belátható, hogy a felhasznált módszerek nem merítik ki a módszertani lehetőségeket. Migrációkutatáshoz kapcsolódó kutatási célunk a migránsok migrációhoz kapcsolódó veszteségeinek és nyereségeinek felmérése. További célunk, hogy innovative mintavételi eljárásokat evaluáljunk a migráns populáció vizsgálatára, survey-statisztikai kontextusban, felhasználva az ezen a területen alkalmazott megközelítéseket, terminológiát és statisztikai eszközrendszert. Két független adatfelvételt tervezünk: egy egyszerű online kérdőíves adatfelvételt propensity score matching korrekcióval (a MEF és Népszámlálási adatok felhasználásával), illetve virtuális online válaszadó vezérelt mintavételt. Kiegészítő módszerként félig strukturált interjúkat tervezünk annak érdekében, hogy jobban megértsük a mintavételi torzítások okait és a válaszadás sajátosságait.

Mi a kutatás alapkérdése?
Kutatásunk két párhuzamos területen vizsgál kutatási kérdéseket:
(i) Releváns migrációs kutatási problémákat vizsgálunk: kutatási kérdésünk a migráció következményeire koncentrál – a migrációhoz kapcsolódó nyereségekre és veszteségekre. Pontosabban megfogalmazva kutatási kérdésünk tárgya: a migránsok lehetséges túlképzettsége, a költségek és nyereségek egyéni egyensúlya, elvesztett és megnyert gazdasági aktivitás, mint a migráció következménye. Az adatok világosan függnek az adatforrásoktól és az alkalmazott mintavételi módszerektől. Részletes elemzésünk online adatfelvételi módszeren alapul majd.
(ii) A másik terület, amelyre kutatási kérdéseink vonatkoznak a migrációs kutatás módszerének evaluációja. Két eltérő online mintavételi módszert alkalmazunk (egyszerű online mintavétel és virtuális online válaszadó vezérelt mintavétel) e mellett a keletkező torzításokat adatfúziós eszközökkel kezeljük (a MEF és Népszámlálási adatok felhasználásával) eredményeinket külső adatforrások segítségével evaluáljuk.
(iii) Kutatásunk végső célja a migrációra vonatkozó adatok megbízhatóságának növelése innovatív mintavételi és becslési technikák segítségével. A kutatás eredményei mind elméleti, mind módszertani témákat felölelnek majd.

Mi a kutatás jelentősége?
Kutatásunk várható eredményei három cél eléréséhez visznek közelebb. A körvonalazott online kérdezés gazdag adatforrásként fog szolgálni a migráció rejtett vonatkozásai tekintetében, amely közpolitikai jelentőséggel bír majd a magyar munkaerőpiacról és oktatási piacról időlegesen vagy véglegesen hiányzó társadalmi csoport kapcsán. A migránsok egyéni nyereségeinek és veszteségeinek felmérése lehetőséget ad a migráció jelenlegi és várható jellegének megértésére.
További várható eredményünk a mintavétel torzításait kezelő innovatív módszertan kifejlesztése az adatok megbízhatóságának növelése érdekében. Mivel a módszertan körültekintő evaluálását tervezzük, a tapasztalatok felhasználhatóak lesznek a migrációkutatás területén a kutatások tervezéséhez.
Kutatásunk módszertani eredményei ugyanakkor általánosíthatóak is lesznek bizonyos megkötésekkel különféle egyéb társadalomtudományi kutatások számára, ahol felmerül vagy elkerülhetetlen az online adatfelvétel. Reményeink szerint kutatásunk hozzájárul a tudományos és alkalmazott kutatásban kiterjedten használt online adatfelvétel által okozott torzítások jobb megértéséhez is.

A kutatás összefoglalója, célkitűzései laikusok számára
Kutatásunk során két célt igyekszünk elérni. Szeretnénk részletes képet adni a kivándorlók kivándorláshoz kapcsolódó veszteségeiről és nyereségeiről. Ez a téma kevéssé kutatott, ugyanakkor a tudományos kutatókon kívül is érdeklődésre tarthat számot akár azok körében, akik maguk is fontolgatják a kivándorlást, akár azok körében, akiknek ismerőseik barátaik vándoroltak ki vagy tervezik azt. Másik célunk új kutatási technika kifejlesztése, amely megbízhatóbb a területen ma alkalmazott eszközöknél. Két eltérő internet alapú kutatási módszert tervezünk használni. Az egyik módszer esetén egyszerű internetes kérdőívet használunk, amelyet bármely migráns megválaszolhat. Annak érdekében, hogy az önszelekcióból és az elérés hiányosságaiból fakadó torzításokat kezeljük, megbízható nagy adatbázisokat (pl.: Népszámlálás) használunk fel és egy propensity score matching nevű módszert, amelyet például a gyógyszerkutatásokban alkalmaznak. A másik módszer, amelyet használunk az emberek közötti kapcsolatokon és a közösségi oldalakon alapul. Ebben az esetben a mintát lépésről lépésre építjük fel: keresünk egy migránst a közösségi oldalon, majd az ismerősei között keresünk újabb migránsokat, stb. Egy speciális számítással az ilyen minta alapján következtetéseket vonhatunk le a migránsok egészére. Reményeink szerint az alkalmazott innovatív módszerek – amelyek az internet alapú kutatás finomításai – hasznosak lehetnek a migrációkutatás területén túl más tudományos vagy akár alkalmazott kutatások számára is.

SZLOVÁK-MAGYAR HATÁR MENTI MIGRÁCIÓ (HUSK/1101/1.2./0171) PROJEKT HÍREI

2015. szeptember 4-én az 53. Közgazdász Vándorgyűlésen Nagy Katalin és Székács Tamás tart előadást a projektről és annak eredményeiről.

A program megtekintéséhez kattintson ide

FELHÍVÁS 1%

A KOPINT Konjunktúra Kutatási Alapítvány az alábbi kéréssel fordul a honlap látogatóihoz illetve olvasóihoz: Éves személyi jövedelemadójuknak 1%-át fordítsák a közgazdasági kutatás, illetve a Külgazdaság folyóirat támogatására. Adóbevallásuknál kedvezményezettként jelöljék meg a:

KOPINT Konjunktúra Kutatási Alapítványt
Adószámunk: 19659963-2-42

A felajánlásokat az immár közhasznú szervezetként működő Alapítvány alapcéljainak ellátására kívánja fordítani, s a törvényben előírt kötelezettségénél fogva az adományokkal a nyilvánosság előtt el fog számolni.

Minden további kérdésére szívesen válaszolunk:

Nagy Katalin
ügyvezető igazgató
E-mail: katalin.nagy@found.datanet.hu,
katalin.nagy@kopint-tarki.hu
Tel.: 309-2644

Ösztöndíjasok
    2014
  • Berta Dávid
  • Nguyen Huy Tun
  • Popper Dávid
    2013
  • Berta Dávid
  • Kisdörnyei Márton
  • Nguyen Huy Tun
  • Popper Dávid
  • Serfőző Nóra

KÖSZÖNETNYILVÁNÍTÁS

A jogszabály adta lehetőségekkel élve sokan utalták át 2013. évi személyi jövedelemadójuk 1 százalékát a Kopint Konjunktúra Kutatási Alapítvány javára.
A kapott 58 549 forintot tanulmányi ösztöndíjak kifizetésére fordítottuk.

A 2014. évi személyi jövedelemadó 1 százalékából összesen 71 663 forint gyűlt össze.

Az adó 1%-ának felhasználásáról szóló 2014. évi tájékoztató megtekintéséhez kattintson ide

Köszönetet mondunk mindazoknak, akik Alapítványunkat támogatásra érdemesítették!
Az Alapítvány kuratóriuma