Konjunktúraelemzések 2023 tavaszán
A Külgazdaság 2001 óta közli a gazdaságkutatók prognózisait és elemzéseit, köztük a Magyar Nemzeti Bank kitekintését. Ezúttal azzal a kérdéssel szembesítettük állandó szerzőinket, hogy az infláció megfékezésére alkalmazott eszközök, köztük a jegybanki kamatemelések recesszióba viszik-e a koronavírus-járvány által okozott sokk után éledező gazdaságokat – globálisan és lokálisan. A hivatalos európai bizottsági előrejelzés óvatosan bizakodó hangot ütött meg: „a kedvezőtlen külső hatások ellenére az Európai Unió gazdasága a negyedik negyedévben elkerülte azt a visszaesést, amelyet az őszi prognózis feltételezett”, és 2023-ra 0,8 százalékos, az euróövezetben pedig 0,9 százalékos gazdasági növekedést prognosztizált úgy, hogy a tavalyi, 9,2 százalékos inflációs ráta a tagországok átlagában 6,4 százalékra, az euróövezetben 5,6 százalékra csillapodik. Magyarország azonban nem kerülte el a technikai recessziót, ugyanakkor az Európai Unióban kiemelkedően magas inflációval szembesül, amelyet a Magyar Nemzeti Bank szintén rekordméretű kamatszinttel igyekszik megfékezni. A kormányzati cél a recesszió elkerülése, ezzel párhuzamosan az infláció év végére egy számjegyűre történő leszorítása. Szerzőink arra vállalkoztak, hogy a reményeket összevessék a realitásokkal. Elemzéseik 2023. április 9. és április 20. között érkeztek szerkesztőségünkbe.
Budapesti Corvinus Egyetem:
Recessziós félelmek, lassan javuló egyensúlyi mutatók
BOD PÉTER ÁKOS – CSERHÁTI ILONA – KERESZTÉLY TIBOR – TAKÁCS TIBOR
A konjunktúra 2022 közepén túlfűtött állapotból enyhe recesszióba csúszott, az addigi jelentős pozitív outputrés negatívra fordult, ahogy a politikai ciklus fordulatait követően a gazdaságpolitika megszorító jelleget vett fel. Az egyensúlytalansági mutatók romlása, elsősorban az infláció és az ikerdeficit indikátorai alapján 2023-ban érdemi kiigazításnak kell végbemennie. Feltételezve, hogy a külső világgazdasági és geopolitikai körülményekben nem állnak be újabb sokkok, a magyar gazdaság 2023- ban a megelőző évhez képest nulla körüli éves növekedési ütemet ér el, a külkereskedelmi mérleg érezhető javulásával, a térségi átlagot meghaladó szintű inflációnak az év eleji tetőzésével és elhúzódó mérséklődésével. A csökkenő reálbérek, a munkanélküliség némi emelkedése és a referenciatérséghez viszonyított magyar ütemvesztés azonban tovább élezhetik a fiskális és a monetáris politika közötti viszonyt, különösen akkor, ha a politika újraiparosítási felfogású élénkítési kísérlettel próbál reagálni a stagflációs veszélyekre. Abban az esetben az itt bemutatott alappályához képest valamivel nagyobb GDP-növekedés következne be, ám tartós egyensúlytalansági gondokkal megterhelve a rákövetkező éveket.
GKI Gazdaságkutató Zrt.:
Idén 0,5 százalékos visszaesés és 19 százalékos infláció várható
KARSAI GÁBOR
2022-ben Magyarország technikai recesszióba került, súlyos egyensúlyi problémákkal küzd, s nemzetközileg nagyon elszigetelődött. Nagy világpolitikai és -gazdasági bizonytalanságot jelent az orosz–ukrán háború, az ezzel is összefüggő energiaválság (az ellátásbiztonság és az árak) alakulása, az idén kialakult nemzetközi bankválság hatása a pénzügyi és reálfolyamatokra. Kérdéses Magyarország EU-transzferekhez való tényleges hozzájutásának mértéke és időpontja. A GKI előrejelzése mindenekelőtt az idei visszaesés feltételezésében és az inflációcsökkenés lassúbb voltában, továbbá az EU-transzferekhez való hozzáférés valószínűsített késedelmének mértékében tér el a jelenlegi többségi állásponttól. E megfontolások hátterében az a feltételezés húzódik meg, hogy a kormányzat politikai és gazdaságpolitikai gondolkodása inkább csak taktikai, nem pedig stratégiai szinten változik.
Kopint-Tárki Zrt.:
Enyhe visszaesés, lassan apadó árhullám
MATHEIKA ZOLTÁN – NAGY KATALIN – PALÓCZ ÉVA
Várhatóan elmarad az idén a rettegett recesszió, ennek azonban az az ára, hogy az infláció csak lassan csillapodik. A világgazdaság bővülése az idén nem éri el a három százalékot, az áruk és szolgáltatások külkereskedelme is csak szerény mértékben nő. Az áremelkedés enyhül ugyan, ám a kamatemelések hatása a vártnál lassabban érződik. A maginfláció emelkedő trendje a legtöbb országban jellemző maradt, tehát időbe kerül, amíg az energiaárak mérséklődése az egyéb termékek árában is megmutatkozik. Az agresszív kamatkiigazítások az idén várhatóan lassulni fognak, akár le is állhatnak. Az Európai Unió GDP-je 0,9 százalékkal bővülhet az idén, jövőre valamelyest élénkül a növekedés, de 1,7 százaléknál gyorsabb tempót 2024-ben sem várunk. Az euróövezeti infláció a tavalyi 8,4 százalékról az idén éves átlagban 5,4 százalékra mérséklődhet, a jövőre várható 2,9 százalék pedig már közelít az Európai Központi Bank célértékéhez. A magyar gazdaság kilátásait 2023-ban mindenekelőtt a rekordmagas inflációnak a háztartások vásárlóerejét csökkentő hatása és a monetáris szigorítás nyomán előálló, a háztartások és a vállalatok keresletét egyaránt korlátozó, kedvezőtlen finanszírozási környezet határozza meg. Az év nagy részét a fogyasztás és a beruházások zsugorodása fogja jellemezni. Másfelől a turbulens és kockázatokkal terhelt nemzetközi környezet ellenére is valószínűsíthető, hogy a belföldi kereslet visszaesését nagy részben – ha nem is teljesen – a nettó export növekedési hozzájárulása ellensúlyozni fogja. Összességében jelenleg a GDP 0,5 százalék körüli csökkenésével számolunk, amit jövőre szerény növekedés követhet.
Magyar Nemzeti Bank:
Csökkenő pályán az infláció
CSORBA NORBERT
A magyar gazdaság a tavalyi év során dinamikusan bővült. A 4,6 százalékos GDPnövekedés az európai országok növekedési rangsorának középmezőnyében foglalt helyet. A növekedés időbeli lefutását kettősség jellemezte: az év első felében dinamikus bővülés az év második felében lelassult. A növekedéshez a legtöbb gazdasági ág hozzájárult, azonban a mezőgazdaság a rendkívüli aszály következtében visszafogta a GDP-t. A 2023. évi növekedést a tavalyi tükörképeként szintén szerkezeti és időbeli kettősség fogja jellemezni. A növekedés a második félévben fog felgyorsulni, így éves átlagban várhatóan 0,0-1,5 százalék között alakul. Szerkezetét tekintve teljes egészében a nettó export bővülésén alapul, az infláció ugyanis visszafogja a fogyasztást, a bizonytalan világgazdasági környezet pedig a beruházásokat. A hazai infláció 2023. januárban tetőzött. Februárban az éves összevetésben számított infláció 25,4, míg a maginfláció 25,2 százalék volt. Az infláció 0,3 százalékponttal lassult az előző hónaphoz képest, amihez legnagyobb mértékben az üzemanyagok árcsökkenése mellett a feldolgozott élelmiszerek árdinamikájának lassulása járult hozzá. A második negyedévtől a fogyasztóiár-index egyre gyorsabb ütemű mérséklődése várható. A külső és belső tényezők egyaránt a dezinfláció irányába
mutatnak. A fogyasztóiár-index 2024-ben tér vissza a jegybanki toleranciasávba.
A munkaerő-kereslet nem reagált érdemben a gazdaság lassulására és továbbra
is erős maradt. A stabil munkaerőpiaci folyamatok elősegítik a gazdasági aktivitás
újbóli dinamizálódását.
A folyó fizetési mérleg egyenlege 2022-ben elérte mélypontját, a hiány a GDP
8,1 százalékára emelkedett. A külkereskedelmi, azon belül is az energiamérleg
egyenlegének javulásával párhuzamosan a folyó fizetési mérleg egyenlege trendszerű
emelkedésbe kezd, tavalyi hiánya az idei évre megfeleződik.
Makronóm Intézet:
Sokasodó kockázatok között is gazdasági növekedés
HORVÁTH DIÁNA – MOLNÁR DÁNIEL – REGŐS GÁBOR
Az orosz–ukrán háború kitörése minden korábbi gazdasági számítást átírt, és habár a tavalyi éves növekedés még kedvezően alakult, az év végére az ütem lelassult. Az elszabaduló infláció a fogyasztást, míg a kamatkörnyezet szigorodása a beruházásokat vetette vissza, miközben a foglalkoztatás válságállónak mutatkozott. A tavalyi év második felét jellemző folyamatok az idei év elején is velünk maradnak, azonban ezzel együtt is növekedésre számítunk az év egészében, amelynek mértéke – erős lefelé mutató kockázatok mellett – elérheti a 0,8 százalékot, hogy aztán jövőre 3,2 százalékra gyorsuljon. A növekedés motorja idén a nettó export lesz, amelyet a külső kereslet, valamint a korábbi évek beruházásainak termelőre fordulása támogathat. Az év második felétől az infláció csökkenése nyomán visszatérő reálbér-növekedés hatására a fogyasztás hozzájárulása is pozitívvá válhat, 2024-től pedig a beruházások is emelkedésnek indulhatnak. Számottevő kockázat övezi ugyanakkor az előrejelzésünket: a külső környezet akár az energiapiac, akár a pénzpiacok vagy a termelési láncok újabb sokkjai révén tompíthatja, de az uniós források csúszása is visszavetheti a növekedést.
Makrogazdasági mutatók és előrejelzések
Az infláció nem monetáris kezelése az EU országaiban
A 2022-ben tapasztalt inflációs nyomás fokozódására rövid távon adott költségvetési és szabályozási lépések az EU-országokban
CZECZELI VIVIEN – KOLOZSI PÁL PÉTER – KOVÁCS KINGA VIRÁG – KUTASI GÁBOR – TORDA SZTELLA
2022-ben globális szinten az infláció gyors felfutása lett az egyik fő gazdaságpolitikai kihívás. A fogyasztói árak emelkedését a keresleti mellett kínálati okok is jellemezték. Jelen tanulmány áttekinti az Európai Unió (EU) államai által meghozott nem jegybanki antiinflációs intézkedéseket, amelyek elsősorban az ársokk okozta gazdasági-társadalmi hatások kivédésére szolgálnak. Az elemzés során a rövid távú intézkedések kerülnek összegzésre. Az adatbázist a 2022. január és 2023. február között az internetes sajtótermékekben megjelent cikkek képezik. A megtett intézkedések alcsoportokba kerültek besorolásra, ami alapján a legjellemzőbb intézkedéstípus az adózást érintő szabályozás volt, a legtöbbféle intézkedést pedig Magyarország hozta meg az Európai Unió országai közül.