Ágyú vagy vaj: az európai államok fiskális felkészültsége Oroszország Ukrajna elleni háborújára

KUTASI GÁBOR – MARTON ÁDÁM – GRZEGORZ WASZKIEWICZ

Az ágyú vagy vaj dilemma a közpénzek átcsoportosításának egy speciális esete, amely az elvileg negatív összegű védelmi kiadások és a jóléti kiadások közötti választásból ered. Oroszország Ukrajna elleni háborúja Európa különböző térségeiben élesítette ezt a fiskális dilemmát. A tanulmány első lépés egy többlépcsős kutatási folyamatban, ennek keretében a kiválasztott európai NATO- és EU-országok felkészültségét méri meg klaszterelemzés módszerével a védelmi és jóléti kiadások közötti átcsoportosítás szempontjából. A klaszterváltozók a következők: a védelmi kiadások, a CDS-felárban kifejezett államháztartási kockázat, az adóékkel kifejezett fiskális mozgástér, a Gini-együttható, az Oroszországtól való távolság. Az elemzés egyértelműen elhatárol öt klasztert, amelyek alapján megállapítható, hogy a háborúhoz gravitáló földrajzi helyzet már a 2022 előtti, alacsonyabb lángon égő konfliktus idején is erősítette a védelmi kiadások irányába történő átcsoportosítást. A fiskális mozgástér, amely az átcsoportosítás jóléti áldozatát tompítaná, a felkészültség szintén fontos elhatároló tényezője.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: C38, H56, I39.

TUDOMÁNYOS TÁJÉKOZTATÓ

Gazdasági globalizáció és globális értékláncok

ÁBEL ISTVÁN – GERLAKI BENCE – LÓGA MÁTÉ – NAGY GYULA

E tanulmány középpontjában a gazdasági globalizáció és a globális értékláncok fejlődésének hatótényezőiben az utóbbi években tapasztalható kedvezőtlen változások elemzése áll. Számos jelenség utal a globalizáció lassulására, irányváltására, miközben a geopolitikai bizonytalanság növekedése miatt fokozódtak a világgazdaság legkülönfélébb térségeit, iparágait és vállalatait összekapcsoló ellátási láncok működési zavarai. Az ebből fakadó kockázatok mérséklése egyrészt gazdaságpolitikai szintű reagálást váltott ki – decoupling, de-risking, reshoring, near-shoring és friend-shoring –, másrészt felértékelte a vállalati alkalmazkodást, a rugalmas ellenálló képességet (reziliencia). Mindezek nyomán várhatóan a globalizációs és deglobalizációs folyamatok új egyensúlya alakul majd ki, amelyben a fokozódó feszültségek ellenére a nemzetközi termelési hálózatok továbbra is központi szerepet töltenek be. A változások bemutatása és a fejlődési dinamika érzékeltetése egyfajta keretet nyújthat a folyamatok változására adható gazdaságpolitikai válaszok megvitatásához.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F02, F10, F52, F60.

Az állami támogatások új csodafegyvere? IPCEI-k Európában és Magyarországon

VOSZKA ÉVA:

Az iparpolitika és ennek egyik alapvető eszköze, az állami támogatás reneszánszát éli világszerte. A 2020-as évek elején az egyre erősödő nemzetközi támogatási versenyben az Európai Unió is új megoldásokkal próbálkozik, amelyek egyik formája a közös európai érdeket szolgáló fontos projektek (Important Projects of Common European Interest – IPCEI) felpörgetése. Az egyelőre hiányos adatok az újfajta támogatások erős koncentrációját mutatják mind az országok, mind a vállalatok szintjén. Ezért is fontos kérdés, hogy milyen esélyei vannak Magyarországnak a bekapcsolódásra. A konstrukció bemutatása és kritikai értékelése után a cikk ezt térképezi fel a hozzáférhető dokumentumok elemzése mellett az irányító apparátusok, néhány érintett vállalat és tanácsadó cég véleménye alapján. A kezdeti

tapasztalatok arra utalnak, hogy a támogatási konstrukció alapvonásaiból és a magyar intézményrendszer jellemzőiből következően Magyarországon nem ez lesz a gazdasági szerkezetváltás alapvető eszköze. Az intézményi és pénzügyi kapacitás szűkössége, a több helyütt hiányos szakértelem és tapasztalat, a kormányzati szervezetek tevékenységének és a különböző pályázati rendszereknek az összehangolatlansága, az ország formális és informális lobbierejének gyengesége, valamint a hazai üzleti kultúra és a bizalomhiány az IPCEI-knél szélesebb körben is csökkenti a kormányzati intézkedések hatékonyságát.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: H71, L52, O31, O32.

ÚJ KÖNYVEK

Az illiberális demokráciáktól az illiberalizmusig

Recenzió

Sajó András – Uitz Renáta – Holmes, Stephen (szerk.): Routledge Handbook of Illiberalism

(Routledge, London–New York, 2022, 998 oldal) című könyvéről

KOLLÁRIK FERENC

A 20. század utolsó évtizedére egyre nyilvánvalóbbá vált, hogy a demokrácia önmagában nem garantálja a liberális értékek és szabadságjogok előmozdítását és védelmét. Ennek a jelenségnek a leírására született meg és terjedt el az illiberális demokrácia kifejezés. Bár a koncepciót többen is bírálták, rövid idő alatt igen divatos fogalommá vált a politikatudományban. A jelenséggel kapcsolatos szakmai diskurzus azonban jelentősen módosult és kibővült az utóbbi években, ami az illiberalizmus önálló kutatási területté válását eredményezte. A fogalom valójában egy rendkívül komplex jelenséghalmazt takar, amely egyúttal számos ponton átfed más ideológiákkal, illetve koncepciókkal.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F52, K16

Kulcsszavak: illiberalizmus, illiberális demokrácia, demokrácia, törvények uralma.

JOGI MELLÉKLET

Miért más? A magyar akkumulátorgyártás sajátos jellemzői – Jogi háttér, környezeti hatások

ÉLTETŐ ANDREA

A cikk hivatalos dokumentumok alapján részletesen bemutatja, hogy miért nem lehet a magyarországi akkumulátorgyártást úgy tárgyalni, mintha más európai országban lennénk. A magyar erőltetett akkumulátorosítás sajátos ismérvei miatt annak költségei és kockázatai magasak, és ha az eddigi gyakorlat nem változik, az okozott környezeti, egészségügyi és társadalmi károk közvetlenül a lakosság számára súlyosabbak lesznek a hasznoknál. A tapasztalat azt mutatja, hogy a nagy cégek a környezethasználati engedélyt (ha egyáltalán előírják nekik) mindenképpen megkapják, akármennyire is tisztázatlanok maradnak bizonyos kérdések. A régi törvények hozzáalakítása ehhez az óriásira tervezett akkumulátor-iparághoz nem történt meg. Ahol viszont a szabályok megfelelőek, ott a központi akaratot teljesítő hatóságok nemcsak elnéző bánásmódot alkalmaznak, hanem még akár maguk is szabályt sértenek a cégek érdekében. Az újonnan hozott kormányrendeletek nem a lakosságot, hanem a cégeket segítik. Több területen megfigyelhető a transzparencia gyengülése és a hatósági tehetetlenség is. Összességében megállapítható, hogy a környezet- és természetvédelem szempontja nem érvényesül igazán ezen a területen.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: O25, P28, Q25, Q5

Közép- és Kelet-Európa függősége az orosz gáztól – Mi változott 2004 és 2019 között?
WEINER CSABA – KOTEK PÉTER – TAKÁCSNÉ TÓTH BORBÁLA
A keleti bővítések hatására megugrott az Európai Unió függősége az orosz gáztól, és a közösség óvatosabbá vált az orosz gázszállításokkal szemben. A tanulmány a 11 közép- és kelet-európai új tagállam oroszgáz-függőségét értékeli, figyelembe véve a nemzeti energiastratégiáikban a 2004. évi bővítés idején megfogalmazott célokat és azok megvalósítását. A gázfüggőség méréséhez egy kereslet- és egy kínálatoldali összetett mutatót használ két évre: 2004-re és 2019-re, utóbbi az utolsó teljes év két nagy válságesemény, a koronavírus-járvány és Oroszország ukrajnai háborúja előtt. A fő következtetés, hogy amíg az új tagállamok többnyire kínálati oldali intézkedésekkel csökkentették gázfüggőségüket, addig a régi tagállamokban nőtt a függőség a kínálati és keresleti mutatók különféle negatív tendenciáinak következtében. Az új gázinfrastruktúra-kapacitások hozzájárultak az új tagállamok kínálati és útvonal-diverzifikációjához, de a gázfelhasználás csökkentése nem kapott elegendő figyelmet Oroszország 2022. februári ukrajnai inváziójáig.
Journal of Economic Literature (JEL) kódok: O13, P28, Q41.

A magyar gazdaság felzárkózása és pozícióvesztése az Európai Unióban
GULÁCSI GÁBOR – KERÉNYI ÁDÁM
Magyarország 20 éve, 2004 óta az Európai Unió tagja. Az elmúlt húsz évben az ország gazdasági fejlettsége számottevően közeledett az EU27 átlagához, ugyanakkor az unió keleti kibővítésének keretében csatlakozott országok (peer országok) többségéhez képest romlott a pozíciója, ebben a rangsorban a 3. helyről a 7. helyre esett vissza. Ez a cikk először a magyar gazdasági fejlődés uniós hajtóerőit, az egységes piachoz kapcsolódás és az EU-tól kapott támogatás hatásait vizsgálja. Ezt követően a peer országok többségéhez viszonyított magyar fejlettségi pozícióvesztés magyarázatát keresi. A 2010 előtti időszakban a kettős (állami és lakossági) devizaadósság-csapdához vezető koalíciós kormányzást, míg a 2010 utáni időszakban a létrehozott tekintélyelvű politikai rendszer piaci versenyt elfojtó hatását azonosítja a pozícióvesztés fő okaként.
Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F15, F36, O47, O52, P20, P27.

TUDOMÁNYOS TÁJÉKOZTATÓ

Selyemutak a globális Délen: „konnektivitás” és „blokkosodás”
LÁNG LÁSZLÓ

Foroohar (2022:141) szerint „[a] globalizáció mint meghatározó gazdasági rend helyét rövidesen a regionalizáció veszi át”. Ha ez igaz, akkor a regionalizáció, tehát az a folyamat, amelyben egy földrajzi térség országai nemzeti érdekeik érvényesülését többoldalú párbeszéddel és közös cselekvéssel kívánják előmozdítani, feléledni hivatott a fejlődő világban, vagy ahogy ma korszerűbben nevezik, a globális Délen is. A létező regionális együttműködések tetszhalott állapotból való kilépésének egyik feltétele a térséget összekötő szállítási, energetikai és kommunikációs hálózatok fejlődése. Ezt kínálja – a „konnektivitás” jelszavával – Kína nagyszabású BRI-programja. Ez a tanulmány több szinten vizsgálja, hogy vajon létezik-e ez a ritka csillagállás, amelyben a világrendszer szerkezeti elmozdulásai és a második legerősebb globális hatalom, Kína önérdekű nagyprojektje egymást erősítve emelhetnek ki együttműködő országcsoportokat, kisebb-nagyobb régiókat az el- és lemaradottság ördögi köréből. A válasz röviden: ez a csillagállás (már megint) nem létezik. A globális Dél szubrégiói aligha fognak Kína „új selyemútjain” egymásra találva „blokkosodni” és win-win megoldásokkal löketet adni közös fejlődésüknek. További vizsgálatra érdemes, hogy a BRI önérdekei egybeeshetnek bizonyos, eddig halódó transzkontinentális hálózatépítésekkel, elsősorban Afrikában és Közép-Ázsiában.
Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F02, F21, F55.

VITACIKK

A hazai közgazdász-tudóstársadalom publikációs stratégiája: különbségek és ellentmondások a közgazdaság-tudomány és a gazdálkodástudomány tudományágakban
KRAJCSÁK ZOLTÁN – SASVÁRI PÉTER – BAKACSI GYULA

A tudománymetriai fókuszú tanulmány a SciVal adatai alapján elemzi a gazdálkodás- és szervezéstudományok, illetve a közgazdaság-tudományok magyarországi kutatóinak publikációs eredményességeit. E tudományterületeken gyakran vegyes, a két területen összemosódó publikációs stratégiák rajzolódnak ki. Ennek az egyik oka az egységes MTA-folyóiratlista, a másik pedig a múlt gyakorlatának (hagyományok) tovább élése. A publikációs mintázatok nem képezik le tökéletesen a Magyar Tudományos Akadémia IX. Gazdaság- és Jogtudományok Osztályának két legnagyobb tudományos bizottságához való köztestületi hovatartozást. Legalábbis azok körében nem, akik köztestületi tagok, mert e két tudományág legjobb nemzetközi publikációs teljesítményét felmutatóknak mintegy harmada mindeddig nem csatlakozott az akadémiai hálózathoz. Az eredmények alapján megfontolandó lehet a két tudományterület élesebb szétválasztása például a doktori bizottságok szintjén is, valamint a közgazdász tudományágak képviselői számára világosabb publikációs stratégia felállítása. Azt is célszerű lenne elérni, hogy a köztestületi tagságot a fiatal, nemzetközi mércével jól teljesítő kollégák is kiemelkedő értéknek tekintsék, és csatlakozásukkal ezen a területen is hozzájáruljanak a szakterületük hazai fejlesztéséhez. A tanulmány a Külgazdaság által biztosított fórum kereteit felhasználva segítheti a hazai társadalomtudósok közötti szakmai és stratégiai párbeszédet.
Journal of Economic Literature (JEL) kódok: A10, M0.

Konjunktúraelemzések 2024 tavaszán
A Külgazdaság 2001 óta közli a gazdaságkutatók előrejelzéseit és elemzéseit, köztük a Magyar Nemzeti Bank kitekintését. Tavaly a kormányzati cél a recesszió elkerülése, valamint az inflációnak az év végére egy számjegyűre történő leszorítása volt. Ennek kapcsán szerzőinket arra kértük, hogy ezeket a reményeket vessék össze a realitásokkal. Prognózisértékeik széles tartományban szóródtak. A Magyar Nemzeti Bank 2023-ra 0 és 1,5 százalék közötti, a Makronóm Intézet 0,8 százalékos, a Budapesti Corvinus Egyetem 0,2 százalékos GDP-növekedést jelzett előre, ezzel szemben a GKI Gazdaságkutató Zrt. és a Kopint-Tárki 0,5 százalékos visszaesést valószínűsített. A legpesszimistább előrejelzésekre rácáfolva a magyar gazdaság 2023-ban mindössze 0,9 százalékkal zsugorodott. Az éves inflációs rátát meglehetősen nagy pontossággal, a 17,5–19,5 százalékos sávba várták a gazdaságkutatók, de arra nem számítottak, hogy a fogyasztói árak átlagos szintje decemberben már csupán 5,5 százalékkal haladja meg az előző évit. A folyó fizetési mérleg GDP-hez viszonyított egyenlegében a kutatók 3,6–4,8 százalékos deficitet vártak, ezzel szemben az enyhe többlettel zárt. Az államháztartásban viszont minden elemzői képzeletet messze meghaladó, fenntarthatatlan, 6,7 százalékos GDP-arányos hiány keletkezett. E tényekből következtek az idei esztendőre vonatkozó kulcskérdések: tartós marad-e az infláció csökkenése? Milyen ütemben növekszik a gazdaság a rendkívül magas inflációval és ahhoz illeszkedő monetáris szigorral jellemezhető időszak után? A tavalyi év költségvetési lazasága után milyen mértékű fiskális szigorítás várható idén?
A prognózisok 2024. április 8. és április 27. között érkeztek a Külgazdaság szerkesztőségébe.
Budapesti Corvinus Egyetem – Bod Péter Ákos – Cserháti Ilona – Keresztély Tibor – Takács Tibor • GKI Gazdaságkutató Zrt. – Karsai Gábor • Kopint-Tárki Zrt. – Matheika Zoltán – Nagy Katalin – Palócz Éva – Oblath Gábor • Magyar Nemzeti Bank – Kolok András Bese • Makronóm Intézet – Horváth Diána – Molnár Dániel • Makrogazdasági mutatók és előrejelzések

Értéknövelés a kulisszák mögött – a szervizprodukciók szerepe a hazai filmiparban
VASVÁRI TAMÁS – LONGAUER DÓRA
A magyarországi filmiparban jelentős növekedés ment végbe az elmúlt évtizedben, aminek elsődleges motorjai azok a szervizprodukciók voltak, amelyek forgatását kiszervezik Magyarországra. A szervizipar elmúlt években tapasztalható jelentős felfutása az alacsonyabb gyártási költségekre, az ezekhez kapcsolódó állami támogatásokra és a jól képzett filmes szakemberállományra vezethető vissza. Az extenzív növekedést a szervizipar minőségi fejlődése is kísérte, amit az is jelez, hogy 2022-ben első alkalommal ismerték el Oscar-díjjal hazai szakember munkáját egy szervizprodukcióban nyújtott teljesítményért. Ez arra enged következtetni, hogy a külföldi és hazai stábtagok együttműködése révén a magyarországi szereplők fejlődhetnek, ami a hazai filmek minőségére is kedvezően hathat. Ez a tanulmány az IMDb (International Movie Database) adatain alapuló egyedi adatbázis felhasználásával vizsgálja a szervizprodukciók vertikális és horizontális iparági hatásait és a hazai szervizipar globális filmgyártásban betöltött szerepét. A kutatási eredmények szerint a forgatott szervizprodukciók minősége javult, azok egyre növekvő mértékben támaszkodnak hazai szakemberekre, és a vezető beosztásokban is nőtt a magyarok aránya. Annak ellenére, hogy a filmiparban is megfigyelhető a termelőszektorhoz hasonló dualitás, van érdemi kapcsolat a két szféra között, aminek következtében a szervizben szerzett tapasztalat lecsoroghat a magyar filmek gyártásába is. Ez hozzájárulhatott a magyar filmek minőségének fejlődéséhez. A kutatási eredmények megerősítik, hogy a hazai gazdaság akkor tud profitálni a külföldi szereplők jelenlétéből, ha vannak releváns hazai szereplők, versenytársak és szakképzett munkaerő, ami a tudástranszfer csatornája lehet.
Journal of Economic Literature (JEL) kódok: L23, L52, L82, Z11.

ÚJ KÖNYVEK

Kollárik Ferenc: Populizmusmodellek Közép- és Kelet-Európában: napjaink populista gazdaságpolitikáinak kereslet-kínálati megközelítése
Recenzió Benczes István (Ed.): Economic Policies of Populist Leaders: A Central and Eastern European Perspective
(Routledge, London–New York, 2024, 279 oldal)
című könyvről
A 2008. évi nagy recessziót követő időszakban ismét a populizmus elterjedését lehetett tapasztalni a világ számos régiójában. Napjaink populizmusa ugyanakkor jóval összetettebb jelenséggé vált, és olyan adaptív rendszerként jellemezhető, amely szinte bármely gazdasági és politikai intézményi struktúrával kompatibilis. Miközben a populizmus kutatásában a politikatudományé a meghatározó szerep, a közgazdasági megközelítés is képes lehet hozzájárulni a jelenség jobb megértéséhez. Ehhez azonban túl kell lépni a klasszikus makrogazdasági populizmus keretein, és a tágan értelmezett intézményeket is be kell vonni a vizsgálatba. Ezen túlmenően, a populizmus keresletét meghatározó tényezők mellett a kínálati oldalra is nagyobb hangsúlyt érdemes helyezni. A vizsgálathoz kiváló terepet kínál Közép- és Kelet-Európa, ahol a populizmus rendkívül változatos képet mutat.
Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F52, E02, P16, P27.
Kulcsszavak: populizmus, gazdasági populizmus, intézmények, gazdaságpolitika, Közép- és Kelet-Európa.

Külgazdaság – Körkérdés 2024

Körkérdés a gazdaságpolitika újragondolásáról a pandémia és az infláció után

Recesszió vagy infláció? Vagy más választás is van? – ezt firtatta egy éve a Külgazdaság. A kérdés ma is aktuális. Azokban a napokban, amikor a jövő évre vonatkozó Körkérdésünket elküldjük szerzőinknek, a meghatározó jegybankok pozitív, azaz az inflációt meghaladó alapkamattal igyekeznek helyreállítani az árstabilitást, az amerikai Federal Reserve-től az Európai Központi Bankig, a Bank of Englandtól a kínai központi bankig. „A pénzügyi szigor kezdi éreztetni a hatását” – írta őszi prognózisában a Nemzetközi Valutaalap, amelynek elemzői mindazonáltal abban reménykednek, hogy lassul ugyan a gazdasági növekedés, de nem áll le. A globális szervezetek és a nemzetgazdaságok többsége a tartósan magas kamatok időszakára kényszerül berendezkedni, holott szűk egy évtizede még az foglalkoztatta a kutatókat, miképp működhetnek a gazdaságok deflációban, negatív kamatkörnyezetben.

Az elmúlt évtized drámai fordulatai után azzal a kérdéssel fordulunk szerzőinkhez, amelyhez az Olivier Blanchard és Lawrence H. Summers szerkesztésében négy éve megjelent Fejlődés vagy forradalom tanulmánykötet alcíméből merítettünk ötletet (Evolution or Revolution? Rethinking Macroeconomic Policy after the Great Recession):

SZÜKSÉG VAN-E A NAGY PANDÉMIA ÉS A NAGY INFLÁCIÓ UTÁN A GAZDASÁGPOLITIKA ÚJRAGONDOLÁSÁRA?

A kissé ironikus hangulatúnak szánt kérdés a magyarországi gazdaságpolitikára is vonatkozik. Miközben a Magyar Nemzeti Bank még a 2023. év vége felé is azt hangsúlyozta, hogy a gazdasági növekedés beindításához le kell győzni az inflációt, a kormány eltűrné, hogy a fogyasztói árak a jegybanki célnál magasabb szinten stabilizálódjanak, és inkább a felzárkózás gyorsítására fókuszál. Az MNB kitart a pozitív reálkamat szükségessége mellett, a kormány viszont erőteljes kamatcsökkentést várna el, és visszatérne a 2022-es évet megelőzően alkalmazott magasnyomású modellhez. A gazdasági növekedést övező kockázatoknak azonban magyar sajátosságai is vannak, ilyen például az uniós források elakadása, a működőtőke- és a mun-kaerőimport gyorsításának szándéka, az energiafüggőség csökkentése, amely ellentétben áll a fejlesztési célok többlet-energiaigényével. A kockázatok közé sorolható a térségi átlagot jócskán meghaladó eladósodás, a jövedelmi olló nyílása, valamint a humán területek lassan, de folyamatosan visszaszoruló költségvetési támogatása is. A helyzetet egy politikai kockázat is árnyalja: hogyan alakulnak az európai parlamenti választások, milyen következtetést vonnak le a kormányzó pártok – s nem csupán Magyarországon.

Szerzőinket ezúttal is arra kértük, hogy a globális vagy nemzeti dilemmák bármelyikét vizsgálják meg, elemezzék a szokásos alapossággal, vagy új szempontokkal gazdagítsák azokat. A válaszok 2023. december 17. és 2024. február 16. között érkeztek a Külgazdaság szerkesztőségébe.

Válaszolnak:

Antalóczy Katalin, Sass Magdolna: Növekvő szuverenitás helyett – hármas függés • Benczes István: Elvesztegetett évtized(ek) • Bod Péter Ákos: A magyar lokomotívot hiába fűtik fel • Czelleng Ádám: A szükségszerű fejlődés és az elkerülhetetlen reform • Csaba László: Gazdaságpolitikai harckészültségben • Csáki György: Új iparpolitika az Egyesült Államokban • Éltető Andrea: Kockázatos lavírozás nyugat és kelet között • Ferkelt Balázs: A magasnyomású gazdaság(politika) mint a növekedés és felzárkózás pályája? • Halmai Péter: Sokkok utáni kilábalás az euróövezetben a posztcovid időszakban: középpontban az egyensúly és a kínálati oldal • Herczog László: Nem látjuk a jövőt, de felkészülhetünk rá • Karsai Gábor: A mélyponton túl, a fenntartható fejlődésen innen •

Katona Tamás: Szükség van-e a nagy pandémia és a nagy infláció után a gazdaságpolitika újragondolására? • Molnár Dániel – Horváth Diána: Kihívások kihívások hátán – egyelőre (?) megoldások nélkül • Mérő Katalin: Szükséges-e, várható-e a bankszabályozás radikális újragondolása? • Muraközy László: Az összetevőket jól ismerjük, a recepteket alig • Nagy Katalin: Hatásosak-e a régi beidegződések, a régi módszerek? • Petschnig Mária Zita: Gazdaságpolitika helyett • Pleschinger Gyula: „Merre tovább, melyik úton?” • Regős Gábor: Infláció vagy recesszió? • Rosta Miklós: Az illiberális egyensúlya ára • Simonovits András: Infláció és nyugdíjrendszer: 2021–2024 • Trippon Mariann: Az infláció legyűrése: most jön a neheze • Vakhal Péter: Az ingyenebéd íze • Várhegyi Éva: Erőltetett növekedés

VÉLEMÉNY

Biztos, hogy rossz ötlet az akkumulátorgyártás? (Egy régi vita új köntösben)

MIHÁLYI PÉTER*

2023 folyamán egyre nagyobb társadalmi visszhangot váltottak ki azok a magyarországi beruházások – szám szerint közel 40 –, amelyek már termelnek vagy a belátható jövőben akkumulátorokat fognak termelni vagy a gyártásukhoz kapcsolódó ipari fejlesztéseket szolgálják. A témával sokat foglalkoznak nagy tekintélyű elméleti szakemberek is. A nyomtatásban megjelent vélemények többsége kritikus. Egyfelől a még nem kellően kiérlelt technológia kockázataira hívják fel a figyelmet, amely minden országot érint, másfelől Magyarország szempontjából gazdaságpolitikai hibának gondolják az autóipari ágazat felé való további növekvő elköteleződést. Ez a rövid tanulmány a kockázatok közül négyet ragad ki. Legelsősorban az értékláncok számszerű elemzésére alapozódó kritikákat veszi górcső alá.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: O14, O25, O32.

Az akkumulátorhulladék sorsa: szabályozás és technológia

GYŐRFFY DÓRA

A tanulmány a magyarországi akkumulátoripar kiépülése kapcsán vizsgálja, hogy mi történik az akkumulátor-értéklánc végén, azaz mi lesz a hulladékkal. A kérdés megválaszolásához először az európai iparpolitika újjászületésének tágabb kontextusába helyezve a 2023 nyarán elfogadott új európai akkumulátorszabályozást elemzem, amely rendkívül szigorú újrahasznosítási kötelezettségeket ír elő a gyártók számára. A tanulmány második fele a nemzetközi szakirodalom alapján az újrahasznosítás folyamatát mutatja be a gyűjtéstől a feldolgozásig, kiemelten kezelve a jövedelmezőség kérdését. Ezután amellett érvelek, hogy az akkumulátor-értéklánc magyarországi telepítése jóformán szükségszerűvé teszi a hulladékfeldolgozás Magyarországra történő telepítését is, ami a jelenleg rendelkezésre álló technológiák mellett összességében veszteséges tevékenység. A kérdés az, hogy ki fizeti a veszteséget. Ennek alapján levonható az a következtetés, hogy éles ellentétben az európai célkitűzésekkel, az államilag támogatott magyarországi akkumulátoripar egyszerre növeli a függőséget Kínától, károsítja a környezetet, és ássa alá az ország fejlődési lehetőségeit.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: K32, L52, L62, O14, O25.

Munkabérek egyenlőtlenségei a globális értékláncokban: a magyarországi akkumulátoripar esete

CZIRFUSZ MÁRTON

Magyarországon jelenleg bővülőben van az elektromos járműgyártást kiszolgáló akkumulátoripar. A közel 40 hazai vállalat az évtized közepén több mint 30 ezer főt fog foglalkoztatni. A tanulmány a globális értékláncok irodalmához kapcsolódva, vállalati pénzügyi adatokat elemezve tárja fel, hogy a foglalkoztatottak mekkora mértékben részesülnek az akkumulátoripar által megtermelt értékből. Ebből a munkavállalók a cellagyártásban részesednek legkevésbé. Az adózás előtti eredmény az értéklánc más pontjain is jelentős. A munkabérek a közvetlen foglalkoztatotti mag, a kölcsönzött belföldi és harmadik országbeli munkavállalók körében különböznek: a közvetlen foglalkoztatottak hatást gyakorolhatnak a bérhányad növelésére, a harmadik országbeli kölcsönzöttek a legkiszolgáltatottabbak. Az akkumulátoripari értékláncok elemzése kapcsán a tanulmány rámutat a vállalati pénzügyi adatok elemzésének módszertani korlátaira is.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: E24, F23, L62, O15, P12.

Tulajdonosi és piacszerkezeti változások a magyar bankszektorban

VÁRHEGYI ÉVA

A 2010-ben hatalomra került Orbán-kormány – a stratégiainak tekintett többi ágazathoz hasonlóan – a bankszektorban is jelentős változásokat irányzott elő. Meghirdette, hogy a nemzeti tulajdon arányát legalább 50 százalékra kell növelni, a kormány bankpolitikáját támogató MNB pedig a hitelintézetek számának csökkentését, a piaci koncentráció növelését is kívánatosnak tartotta. E célok elérését segítette, hogy a 2008-as globális hitelválságot követően a világon mindenütt erősödtek az állami beavatkozások a versenypiacokon, különösen a pénzügyi szektorokban. A cikk a magyar bankszektorban 2010 és 2023 között végbement tulajdonosi és piacszerkezeti változások fontosabb jellemzőit elemzi, majd hipotéziseket fogalmaz meg a szektor működésében várható következményekről és a kialakult helyzetben rejlő kockázatokról. A

szektort átalakító kormányzati akciók a társadalom számára elsősorban azzal növelték meg a kockázatot, hogy a fejlett világban egyedülálló módon a banki eszközök negyedét a politikai hatalom által befolyásolt magántulajdonosok kezébe juttatták. Journal of Economic Literature (JEL) kódok: G21, G28, P14.

ÚJ KÖNYVEK

Ismertetés

Markus K. Brunnermeier – Ricardo Reis: A Crash Course On Crises. Macroeconomic Concepts For Run-Ups, Collapses, and Recoveries

(Princeton University Press, 2023, 123 oldal) című könyvéről

SOÓS KÁROLY ATTILA

A könyv célja a gazdasági válságok logikájának és mechanizmusainak értelmezése és bemutatása. Ezeket a logikákat és mechanizmusokat a szerzők a makroökonómia és a pénzügyek közötti kölcsönhatások megnyilvánulásaiként tárgyalják. A válságokhoz vezető folyamatok és jelenségek tárgyalása után külön szólnak egyfelől a válságokat közvetlenül kirobbantó eseményekről, másfelől azokról a tényezőkről – az általános szabályozáselmélet fogalmi rendszere szerint pozitív visszacsatolásokról –, amelyek a válságokat súlyosbítják. Végül fontos tárgya a könyvnek a válságokra való reagálás; alapos tárgyalásra kerülnek ennek mind monetáris, mind fiskális politikai elemei.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: D53, E30, E44, E52, E62.

Ismertetés és reflexiók

Karsai Judit: Az inkubátortól a tőzsdéig – a startupokat finanszírozó intézmények működése Kelet-Közép- Európában

(Közgazdaság- és Regionális Tudományi Kutatóközpont, Közgazdaságtudományi Intézet, Budapest, 2023, 226 oldal)

című könyvéről

BUCSKY PÉTER

A közép- és kelet-európai országok a 21. században nagy elánnal vágtak bele a startupok állami finanszírozásába. Az új technológiák megjelenése ugyanis lehetőséget teremt a felzárkózó országoknak is olyan vállalatok létrehozására, amelyek nemzetközileg is számottevő piaci részesedést érhetnek el. Nem véletlen, hogy jelentős az igény olyan helyi vállalatok felépítésére, amelyek a világpiacon magas hozzáadott értékű technológiákat tudnak értékesíteni. A rendszerváltást követően ugyan a transznacionális vállalatok megjelenésével sikerült a szocialista tervgazdaság helyett piaci alapon, a világgazdaságba integráltan működő rendszereket létrehozni, de kevés szerep jutott a helyi tulajdonú és/vagy vezetésű vállalatoknak, a helyi tőkének. A könyv az állam szerepére és az európai uniós forrásokra összpontosítva mutatja be, hogy miben hasonló és miben más Közép- és Kelet-Európában a kockázati tőke működése a fejlett országokhoz képest.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: M13, G24.

Gazdaságpolitikai mix: leegyszerűsödő trilemma

CZELLENG ÁDÁM

A tanulmány célja a gazdaságpolitikai ágak változó célrendszerének elemzése, illetve a változó célok szerint alkalmazott eszközök rövid és hosszú távú hatásainak bemutatása különböző gazdasági sokkok esetében. A tanulmány empirikusan vizsgálja a gazdaságpolitika változásait az elmúlt 23 évben az Európai Unió országainak adatai alapján, valamint szimulációs vizsgálatokat is bemutat a gazdaságpolitika céljainak megfelelően. A szimulációs vizsgálatból kitűnik, hogy a globális pénzügyi sokk, az energiaársokk és a két sokk együttes figyelembevétele esetén a legmagasabb szintű társadalmi jólét tízéves időhorizonton akkor érhető el, ha a jegybankok visszaemelik reakciófüggvényükbe a gazdaságstabilizálási célt. A tudományosan újszerű eredmények szerint a monetáris politika és a fiskális politika esetén is megjelölt hármas célrendszer leegyszerűsödik a növekedés és a stabilitás dilemmájává, amelyet a gazdaság állapota, a nemzetközi környezet, a gazdaságpolitikai hitelesség és az adósságmegítélés befolyásol.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: C15, E47, E61, F6.

TUDOMÁNYOS TÁJÉKOZTATÓ

A sárkány tüze: Kína és Oroszország földgázpolitikai kapcsolatai

DUDLÁK TAMÁS

A tanulmány a Kína és Oroszország között az elmúlt egy évtizedben kialakult földgázpolitikai együttműködés létrejöttének tárgyalási körülményeit, geopolitikai mozgatórugóit és kilátásait elemzi. A két ország energiapolitikai kapcsolatai kiválóan példázzák azokat a nem piaci jellegű kihívásokat, amelyekkel a nagy energiapolitikai együttműködéseknek meg kell küzdeniük. Az együttműködés kialakulásában és elmélyítésében jelentős gátat képeznek a természeti viszonyok (infrastruktúra hiánya, hatalmas távolságok), valamint más földgázszállítókkal (Türkmenisztán, Katar, Ausztrália, Egyesült Államok) való verseny, amivel Oroszország szembesül a kínai földgázpiacon. A két ország közötti közvetlen földgázkapcsolat kialakulása egy hosszú, tárgyalásokkal és alkudozásokkal teli folyamat eredménye, amelynek során a pusztán gazdasági megfontolásokat számos alkalommal politikai megfontolások írták felül. Az áttörés a Szibéria Ereje-1 földgázvezetékről szóló 2014-es megállapodáshoz köthető. Kína Oroszországgal kapcsolatban a cseppfolyósított földgázszállítások bővítését részesíti előnyben, míg jelenleg a vezetékes földgázszállítás bővítése egy új vezeték (Szibéria Ereje-2) megépítésével nem áll érdekében. Bár a 2022-es Oroszország elleni nyugati szankciók következtében Oroszország több földgázt exportálna Kínába, a gyors átállást a nyugati szállításokról a keleti szállításokra a keleti termelési kapacitások és az infrastruktúra elégtelensége nem teszi lehetővé. Oroszország a nyugati geopolitikai viszonyok átalakulása, illetve a keleti földgázkapcsolatok lassú fejlődése nyomán Kínával szemben egyre rosszabb alkupozícióba került. Ennek következtében jelenleg az a paradox helyzet érvényesül, hogy Kína mint fogyasztó jelentősebb mértékben képes meghatározni a földgázszállítások feltételeit, mint a földgáz termelője, Oroszország.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F51, F52, Q340.

ÚJ KÖNYVEK

Recenzió Várhegyi Éva: A bankrendszer elfoglalása – Hogyan állítja szolgálatába a bankokat a politikai hatalom? (Magyar Narancs könyvek, Tea Kiadó, 2023, 254 oldal) című könyvéről

MÉRŐ KATALIN

Várhegyi Éva könyve a széles közvélemény számára is közérthetően, de nagy szaktudással

vezeti végig az olvasót azon a folyamaton, amelynek célja, hogy a 2010-et követően hatalomra kerülő Orbán-kormányok minél nagyobb befolyást szerezzenek a magyar bankrendszer felett. A

könyv részletesen elemzi a folyamat lépéseit a bankszektor egyes szegmensei szerint sorra véve azokat. A Magyar Nemzeti Bank (MNB), a Magyar Fejlesztési Bank (MFB) és az Eximbank politikai „elfoglalásának” elemzése után azt mutatja be, hogyan került sor a magántulajdonú bankok feletti politikai befolyás következetes kiépítésére: Hogyan számolta fel a kormány előbb a takarékszövetkezeti szektort, hogy annak, valamint a Magyar Külkereskedelmi Bank (MKB) és a Budapest Bank (BB) bázisán létrehozza az OTP versenytársának szánt nagybankot, az MBH Bankot? Hogyan jutalmazta, illetve büntette a külföldi tulajdonban maradó bankokat, hogy „megszelídítse azokat”, illetve milyen az OTP-vel való, ellentmondásos viszonya? A könyv utolsó fejezetében, illetve a könyvet befejező zárógondolatokban pedig a korábban bemutatott tulajdonosi struktúra és működési rendszer által kiépített haveri rendszer sajátosságait és kockázatait veszi számba a szerző.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: G21, G28, P14.

Új válságok felé. Recenzió Guillaume Pitron: Ritkafémekháborúja. A tiszta energia és a digitális technológiák sötét oldala (Pallas Athéné Könyvkiadó Kft., Budapest, 2023, 288 oldal) című könyvéről

SALÁT GERGELY

A ritkafémeket és az azok egy alcsoportját képező ritkaföldfémeket sokan a jövő olajának nevezik, mivel a következő évek gazdaságának alapjait jelentő eszközökben nélkülözhetetlenek. Különösen a digitális és a zöldátálláshoz van szükség ezekre a különleges anyagokra. A ritka(föld)fémekkel kapcsolatban azonban van két probléma: egyrészt kitermelésük rendkívül környezetszennyező, másrészt néhány ország, elsősorban Kína, monopolizálta az előállításukat. Ez jelentős zavarokhoz, konfliktusokhoz, akár háborúkhoz vezethet. Guillaume Pitron francia újságíró-dokumentumfilmes meglehetősen aggasztó jövőt felfestő könyve a ritka(föld)fémekkel kapcsolatos veszélyeket járja körül.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: F18, F51, F52, F64, O13, Q34, Q53.

JOGI MELLÉKLET

A startupvállalkozás funkciójának és szabályozásának megítélése

STIPKOVITS TAMÁS ISTVÁN

Jelen tanulmány az üzleti élet, a szakirodalom és a statisztika meghatározásainak

tükrében mérlegeli a Magyarországon hatályos jogi szabályozás startupfogalmainak

helyénvalóságát, illetve azok fejlesztésével kapcsolatos észrevételeket közöl.

A vállalás teljesítéséhez először számba veszi az adott fogalmakat (az üzleti élet,

a szakirodalom, a jog és a statisztika területéről), majd az egyes definíciós elemek

vizsgálatából von le következtetéseket. A fogalmi elemek kapcsán kifejti a nagy növekedési

potenciált, a kis méret és a korai életszakasz paramétereit és más definíciós

elemekkel való kapcsolatukat. A jogi meghatározások terén a magas növekedési

potenciál kritériumának hiánya figyelhető meg. A jogi definíciók terén az innováció

fogalmának tartalmi újragondolása és a startupvállalkozásokhoz fűződő kapcsolatának

átértékelése szükséges. E területeken a pontosabb szabályozás végett javaslatokat

tesz a cikk.

Journal of Economic Literature (JEL) kódok: K20, K33, K34, K40.

Körkérdés a recesszió és infláció dilemmájáról

Körkérdés Recesszió vagy infláció? Vagy más választás is van?

Az euróövezeti infláció 2021 tavaszán lépte át az Európai Központi Bank közép­távú célként megjelölt kétszázalékos küszöbértékét, azóta százalékpontról százalék­pontra araszolt felfelé. 2022 októberében 10,6 százalékon tetőzött (az előző év azo­nos időszakához viszonyítva), viszont novemberben megtört a lendület. Az Egyesült Államokban nagyjából ugyanakkor kezdődött az árszínvonal-emelkedés, mint Eu­rópában, 2022 júniusában 9 százalék volt a csúcs, azóta folyamatosan mérséklődik, novemberben 7,1 százalékra csillapodott.

A felszálló ágban a központi bankok sokáig hezitáltak, halogatták a szigorítást, nem akarták megtörni a koronavírus-járvány után beindult, bizonytalan alapokon álló fellendülést. Márciusban azonban a Fed kamatemelési ciklusba kezdett, júliusban pedig az Európai Központi Bank is kilépett az alapkamat mínuszos tartományából. Mindazonáltal nem követték Paul Volcker akkori Fed-elnök 1979-es receptjét, hogy drasztikus kamatemeléssel recessziót idézzenek elő, és hatalmas növekedési áldoza­tot elszenvedve törjék le az inflációt. Christine Lagarde, az Európai Központi Bank elnöke még májusban is elzárkózott a monetáris szigorítástól, azt nyilatkozta: ha ma kamatot emelünk, azzal nem fogjuk csökkenteni az energia árát. Az EKB mozgás­terét az elmúlt krízisek folyamán felhalmozódott államadósságok is szűkítették: ha gyorsan és erőteljesen szigorít, a recesszión kívül azt is kockáztatja, hogy megrendíti a túlzottan eladósodott államok fizetőképességét, Olaszországgal az élen. Mindeköz­ben az euróövezeti infláció szétnyílt, Málta és a balti államok között 15 százalékpon­tos vagy azt is meghaladó különbség állt elő. Ez pedig az egységes monetáris politika eredményességével kapcsolatban is felvetett bizonyos aggályokat. Az őszi hónapok­ban az EKB vezetői arról nyilatkozgattak, hogy nő a recesszió valószínűsége, Jerome Powell Fed-elnök pedig úgy fogalmazott: „a puha landolás esélye valószínűleg csök­ken, és senki sem tudja, hogy ebből recesszió lesz-e, és ha igen, mekkora”. A régi re­ceptkönyvből ismert pozitív reálkamat nem tűnik reálisan alkalmazható eszköznek.

Arra kértük a Külgazdaság szerzőit, hogy a kérdéskör bármelyik részterületéről fejtsék ki álláspontjukat, írják meg véleményüket. Ezt néhány kérdéssel igyekeztünk segíteni.

Bő fél évtizede a tudós elmék némelyike a régi tankönyvek kihajítását java­solta, új monetáris elmélet született, a koronavírus-járvány idején a költségvetési költekezés veszélyeit is bagatellizálták. Most a bizonytalankodásokon is átüt, hogy célszerűbb leporolni a klasszikusokat, mint megfeledkezni róluk. De kiket? Melyek az infláció fő összetevői, mi benne a háború és a szankciók szerepe? Indokolatlanul késett-e a kamatemelés, vajon alkalmas eszköz lehet-e a külső sokkok által előidé­zett infláció megfékezésére? Van-e optimális megoldása az infláció kontra recesszió dilemmának? Miképp lehet a reálgazdasági folyamatokba történő beavatkozásokkal (ársapkákkal, szociális és egyéb támogatásokkal, célzott beruházásokkal, nemzet­közi együttműködéssel) enyhíteni a veszteségeket? Kialakulhat-e a helyzet kezelé­sére valamiféle szakmai konszenzus?

Magyarország 2022 novemberében az európai inflációs toplista élére került, an­nak ellenére, hogy a kamatemelési ciklust globálisan is elsőként a Magyar Nemzeti Bank kezdte meg. Szeptemberben elsőként is zárta volna le. Hogyan értékelhetők a folyamatok? Melyek a fő okai a hazai inflációnak, a forint erőteljes leértékelődésé­nek? Valóban megbomlott-e a monetáris és a fiskális politika egyensúlya? Melyik­nek mekkora mozgástere maradt? Mikorra csillapodhat az infláció és milyen áron? Elkerülhető-e a recesszió? Milyen szerepük lehet a recesszió elkerülésében az uniós forrásoknak?

A válaszok 2023. január 4. és február 12. között érkeztek szerkesztőségünkbe.

Válaszolnak:

Antalóczy Katalin, Sass Magdolna: Fagyos szelek idején • Benczes István: Feltételes szabadulás • Bod Péter Ákos: Megkésett magyar alkalmazkodás stratégiai fordulatok idején • Csaba László: Új világgazdasági korszakváltás? • Csáki György: Recesszió és/vagy infláció? • Halmai Péter: Posztcovid infláció, gazdaságpolitikai mix az euróövezetben • Herczog László: Infláció vs. Ellentételezés • Karsai Gábor: Recessziót vagy inflációt? Egyiket se! De mindkettő elkerülhetetlen  • Király Júlia: Mi jön az andalító tízes évek után? • Molnár Dániel, Regős Gábor, Horváth Diána: Infláció vagy recesszió? Ez itt a kérdés? • Muraközy László: A Kondratyjev-hullám fodrai  • Nagy Katalin: Játék túlélésre  • Palócz Éva: Az inflációs csata európai tájképe: magyarország elesett  • Petschnig Mária Zita: 2022: határozott inflációerősödés, főként belső okokból  •Pleschinger Gyula: Na de mi lesz jakob kowalskival? • Trippon Mariann: Az infláció tünet, nem maga a betegség • Vakhal Péter: Kísértet járja be európát… • Várhegyi Éva: Hiteltelen politika, beragadó infláció