Készült a Commerzbank valamint a Noerr és Társai Iroda együttműködésében, a Német-Magyar Ipari és Kereskedelmi Kamara (DUIHK) és tagvállalalatai szakmai támogatásával.
A tanulmány készítői: Klauber Mátyás (kutatásvezető), Gyukics Rita, Palócz Éva, Páczi Erzsébet, Vakhal Péter
A hierarchikusan felépülő ipari beszállítási rendszer nagy volumenű, rugalmas késztermékgyártást tesz lehetővé, miközben a beszállítókat többszintű hálózattá, beszállítói piramissá szervezi. A résztevékenységek kiszervezése, az elemi alkatrészek helyett már összeszerelt, megmunkált részegységek felhasználása a késztermékgyártónak számos előnyt biztosít. Nemcsak személygépkocsik, hanem más gépipari termékek előállítása során is beszállítói rendszerek alakultak ki. A késztermékgyártóknak közvetlenül beszállító, első szintű (Tier 1) beszállítók maguk is jócskán élnek a beszállítás, mint forrás lehetőségével. Így alakul ki a beszállítói piramis. Az elmúlt két évtizedben a kelet-közép-európai térség a külföldi multinacionális gép- és járműgyártók szisztematikus relokációs célterületévé vált, s ezzel beépült a beszállítói piramisba. A térség versenyelőnye elsősorban az olcsó, rugalmasan foglalkoztatható, motivált munkaerőből és a fő piacok gyors elérhetőségéből fakad. Magyarországon a beszállítói hálózat fejlettsége a régiós átlagot meghaladja, de nyugat-európai mércével elmaradott. Pedig a beszállítói potenciál óriási, mivel nem csak a hazai gyártóknak, hanem a külföldi vállalatoknak is elemi érdeke, hogy a magyarországi beszállítói hálózatot bővítsék. A Magyarországon megtelepedett gép- és járműgyártó multinacionális vállalatok (OEM-ek: Original Equipment Manufacturer), valamint az őket kiszolgáló első szintű beszállítók legalább háromszintes beszállítói piramist építettek ki Magyarországon. Egyes nagy multinacionális vállalatok rendkívül alapos, működőképes, érdemi beszállítói stratégiát és gyakorlatot alakítottak ki. Többen továbblépést is terveznek e téren, beszállítói park létrehozását tervezik, ahol komponensgyártóik felépíthetik üzemegységüket. Ma még az elsődleges beszállító cégek túlnyomó része külföldi szakmai cégek magyarországi leányvállalata: magyar céget csak elvétve találhatunk közöttük. A második és alacsonyabb szintű beszállítói státusz viszont reálisan, ha nem is könnyen elérhető. A hazai vállalatok számára a beszállítói szerep elnyerése számos előnnyel jár. A sikeres beszállítók nagy volumenben rendelő, korrekten fizető, adott esetben műszaki segítségre is kész, a műszaki fejlődés élvonalában álló megrendelőket nyernek. Emellett a beszállítói rendszerben a termelési kultúra vívmányai, a hálózati hatások előbb-utóbb az összes érintett iparágra és vállalkozásra is átháramlanak. Fontos szempont emellett, hogy a beszállítói háttér fejlettsége előbb-utóbb az élőmunka költségeivel összemérhető jelentőségű mérlegelési szemponttá válhat a további beruházási projekteknél. A beszállítói szerep megszerzése ugyanakkor nem könnyű, és csak a piaci feltételeket elfogadni és betartani képes vállalatok számára realitás. A minőség nem alku tárgya, a termelés/beszállítás ütemezésében és a rugalmasságban a késztermékgyártó rendkívüli követelményeket támaszt, a beszállítónak már a rendelés elnyerése előtt bizonyítani, tanúsítani kell a feladatra való alkalmasságát, minőségbiztosítási rendszerét. Emellett az alkatrész-szintű verseny rendkívül erős, a beszállítók bármikor lecserélhetők, ami lehetőséget teremt az átvételi árak folyamatos lenyomására. Elsősorban azok a vállalatok tudnak magasabb árat elérni, amelyek bonyolultabb, speciális, magas innováció-tartalmú terméket gyártanak, amire a hazai vállalatok nem mindig képesek.
- [wpfilebase tag=fileurl id=33 linktext=’Tanulmány letöltése’ /]
- [wpfilebase tag=fileurl id=34 linktext=’Prezentáció letöltése’ /]